Míg az aranyló fenntarthatósági díjak csak egyre gyarapodnak a cégek polcain és már a napi szakzsargon részévé vált a fenntarthatóság kifejezés, addig sokan érzik úgy, hogy a szavak kiüresedtek és a valódi változások elmaradnak. Hol is tartanak valójában a hazai cégek a fenntartható működés felé vezető úton? Többek között erre kereste a választ a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődés legfrissebb felmérése.
A komplex vállalati fenntarthatóság vezetői szintre emelése és minél szélesebb körben terjesztése érdekében fogalmazta meg a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 2012-ben „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlását (amiről a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz korábbi száma is beszámolt) – most pedig kutatást folytatott az ajánlást aláíró cégek körében, hogy megnézze, miben fejlődtek a csatlakozó vállalatok és miképp látják ők a hazai helyzetet. A 42 aláíró szervezetből, melyek árbevétele hazánk GDP-jének közel 20 %-át adja, 34 válaszadó alapján kijelenthetjük, fordulóponthoz érkeztünk.
Világunk gyorsabban változik, mint valaha, s az üzleti szférával szembeni kihívások és elvárások csak egyre fokozódnak. Ezekre már nem tudnak elégséges választ szolgáltatni a kampányszerű, ad hoc programok. Míg az ajánlás aláírásakor a válaszadók 61%-a foglalkozott kiemelten a stratégiai megközelítéssel, addig ez a szám 82%-ra nőtt az elmúlt egy év alatt. A vállalatvezetőknek nehézséget jelent, hogy a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, valamint az egyre növekvő árbevétel és profitelvárások mellett kell hosszú távú, értékeket őrző fenntarthatósági stratégiát kialakítaniuk. Ez nem megy másképp, csak ha szervesen integrálni tudják az üzleti stratégiájukba. Erre jó példák az átalakuló termékportfóliók, a fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások fejlesztésébe történő befektetések, de említhetnénk a részvényesi érték maximalizálása helyett a közös értékteremtés megjelenését vagy a felelősség felismerését és kiterjesztését a teljes értékláncra is.
A legnagyobb erőfeszítésekről és eredményekről ugyanakkor az etikus működés és az átláthatóság területén számoltak be a vállalatok. Elmondása szerint minden válaszadó sokat tett az elmúlt időszakban az etikus működés kialakításáért, s 96%-uk az átláthatóság terén is fejlődést könyvel el magának például jelentéstételi gyakorlata, belső kommunikációja erősítése révén. Örömteli, hogy egyre nő azon vállalatok száma, akik felveszik a kesztyűt és zéró toleranciát hirdetnek a megvesztegetés és a korrupció egyéb formáival szemben, annak ellenére, hogy rövid távon ezzel üzleteket is veszíthetnek. Azért is fontos itt a példamutatás, mert a válaszadók szerint a stratégia mellett erre a két területre kell a hazai üzleti szektornak leginkább fókuszálnia a jövőben.
A fenntarthatósági értékek és elvek vállalatirányítási gyakorlatba átültetésén dolgozott a vállalatok 86%-a az elmúlt egy évben és 53%-uknál a jövőben is prioritás marad a felelős vállalatirányítás. Ezen a területen a legnagyobb kihívás a vezetői tudatformálás, a fenntarthatósági célok beépülése a vezetői ösztönző rendszerekbe, hiszen ezek sok esetben közvetetten érintenek bizonyos szakterületeket és a komplex gondolkodás hiányában nehezebb átlátni ezek összefüggéseit.
A válaszadók körében az érintett és érdekelt felekkel történő együttműködésekben történt a legnagyobb fejlődés – igaz, még mindig itt a legnagyobb az elmaradás is. A válaszadók fele vallja, hogy egy évvel ezelőtt is kiemelten foglalkozott a témával, idén már 79%-ra nőtt ez az arány, ami a vállalatok gyakorlatában leginkább formális érintetti kutatásokat, beszállítói programokat, illetve civil partnerséget jelent.
A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok gyakorlatában az alapértékek tisztelete és a környezetvédelem a két legfejlettebb terület. A munkáltatói gyakorlatoknál egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas foglalkoztatás, a nők aránya a vezetésben, a sokszínűség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Környezeti felelősségvállalásban a kibocsátások mérése és csökkentése, semlegesítés, átfogó klímaprogramok, nulla lerakott hulladék és egyre magasabb hulladék újrahasznosítási arányok mellett a termelésen kívül is egyre több „zöldülés” figyelhető meg, úgymint logisztika, irodai működés, beszállítói teljesítmények, vagy a fogyasztók tudatformálása.
A fordulópont tehát: stratégiai magasságokba vagy asztalfiókba kerül a fenntarthatóság a cégeknél napjainkat jellemző nehéz időszakban?! A válasz pedig leginkább a vezetők elkötelezettségén és kitartásán fog múlni.
A felmérés eredményeit részletesen bemutató kiadvány letölthető innen: BCSDH_kiadvany_A_fenntarthato_mukodes_nem _opcio_hanem_uzleti_cel_2013
