Hírek Archívum - Oldal 15 a 64-ből

Ez egy élet-halál harc a Föld megmentéséért – Mark Maslin a BCSDH Üzleti reggelijén

A klímaváltozás ma már ténykérdés. Számtalan adat támasztja alá, hogy az emberi hatás megkérdőjelezhetetlen ebben a negatív folyamatban. Mégis vannak eszközeink, van lehetőségünk, hogy megfordítsuk ezeket a hatásokat, csak erre úgy kell felkészülni, mint egy komoly harcra – mutatott rá Prof. Mark Maslin a BCSDH május 10-én tartott üzleti reggelijén és Fórumán, amelynek fókuszában a most induló, rendszerszintű változásokat célul kitűző Time to Transform 2030 program állt.

Mark Maslin a Királyi Földrajzi Társaság és a Királyi Művészeti Társaság Tagja, a University College of London Földrendszer-tudomány professzora, a 2021-ben megjelent „Hogyan menthetjük meg a bolygónkat: Tények” könyv szerzője cselekvésre szólított fel és garantáltan felvértezett mindenkit a változáshoz szükséges tudással a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti reggelijén és Time to Transform 2030 Fórumán.
Itt az ideje, hogy szembenézzünk a tényekkel és felismerjük, a tudás és technológia már a kezünkben van és a vállalatoké a vezető szerep. A magyar GDP 30%-át termelő 120 tagvállalatot tömörítő szervezet üzleti reggelijét vállalatvezetők és szakértők részvételével tartott műhelymunka követte, amelynek célja, hogy a most debütáló Time to Transform 2030 program fő területein azonosítsa a hazai célokat, lehetőségeket és kihívásokat.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke kiemelte: „Most van itt a cselekvés ideje. Az eddigi változások üteme és mértéke is kisebb a vártnál. Még rendelkezésünkre áll egy szűk időablak rendszereink alapvető és azonnali átalakítására, ahol a vállalatoké a vezető szerep. A tudomány világossá tette, hogy mit kell tenni, gazdasági szereplőknek kell megtenni az ehhez szükséges lépéseket. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 programunk”

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A globális átlaghőmérséklet már most körülbelül 1,2 °C van az iparosodás előtti szinthez képest, a vadvilág 68%-a már elveszett, a társadalom leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 44%-át, míg a legszegényebb 50% alig 2%-ot.

„A klíma adatok kiábrándítók, de bármennyire is rossz a helyzet a környezet szempontjából, ezt meg lehet fordítani, és minden eszköz a kezünkben van ehhez. Ennek a változásoknak az egyének összefogásából kell kiindulnia. A kis tettek, ha emberek millióival megsokszorozzák őket, megváltoztathatják a világot. De ez egy élet-halál harc a bolygónkért magunkkal magunkért. Egyének, kormányok, vállalatok összefogására van szükség. A vállalkozásoknak azon túl, hogy innovációikkal, saját tevékenységük átalakításával felgyorsítják a folyamatot, segíteniük kell az egyének, a fogyasztói szokások változását, az ő szerepvállalásukat a klímaváltozás elleni harcban, a helyi közösségek ezirányú támogatásával, platformok teremtésével.” – fejtette ki Mark Maslin professzor.

Az esemény meglepetés vendége Maryna Saprykina volt, a CSR Ukraine szervezet ügyvezetője. Elmondta, hogy az adott helyzetben miként működik tovább a WBCSD ukrán partnere és konkrét lehetőségeket mutatott be, miként segíthetnek ebben a helyzetben a hazai vállalatok.

A jelenleg is folyó BCSDH vállalati érettségi felmérés előzetes adatai alapján a kitöltő szervezetek 2025-ig az üvegházhatást okozó gázok nettó nulla kibocsátása és a biológiai sokféleség terén kívánják leginkább növelni az elkötelezettségüket. Ugyanakkor legtöbbjük esetében a fenntarthatósági mutatószámok a jövőkép fejlettségénél alacsonyabb mértékben épülnek be az irányításba, azaz a gazdasági szempontok még mindig sokszor felülírják a fenntarthatósági szükségszerűségeket.

„Itt az idő, hogy többet tegyünk, mint beszéljünk a fenntarthatóságról, a karbonsemlegességről. Ez az utolsó esélyünk, hogy ne kelljen a klímaváltozás legdurvább hatásait elszenvednünk. Nem egyszerű egy vállalat számára, hogy egyszerre nyereségesen és fenntarthatóan működjön. Lehet, hogy rövid távon ezek a megoldások drágábbak, de hosszabb távon ezek az átalakítások teszik ellenállóbbá, versenyképesebbé a vállalatokat. A cél a Föld megőrzése a következő generációk számára és ez csak együtt sikerülhet, a fogyasztók, a vállalatvezetők és kormányzati döntéshozók összefogásával.” – Tette hozzá Károlyi László, a Legrand Zrt. vezérigazgatója, az esemény házigazdája.

„Jövőképünk céljai még elérhetőek. De a következő nyolc év kritikus és minden egyes nap számít. A BCSDH évtizedét a Time to Transform 2030 program határozza meg, az Action 2020 eredményeire épülve. A program három kiemelt eleme a 2050-ig vezető 9 ösvény és cselekvési terv, a tagvállaltok magas szintű elköteleződése, valamint az azokat átölelő maximális átláthatóság.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója az új program bemutatásakor.

Az üzleti reggelit a Time to Transform 2030 Szakmai Fórum követte, melynek elsődleges célja az volt, hogy közös gondolkodást és munkát indítson el az új program 9 ösvényének hazai céljainak meghatározására.

Az esemény galériáját itt találja.

*****

Prof. Mark Maslin, FRGS, FRSA

Mark Maslin FRGS, FRSA a Földrendszer-tudomány professzora az UCL-en. A Rezatec Limited igazgatója, a London NERC Doctoral Training Partnership alapító igazgatója, a Cheltenham Tudományos Fesztivál Tanácsadó Testületének tagja, a Sopra-Steria, a NetZeroNow és a Sheep Included Ltd CSR Testületének tagja, valamint a Climate Crisis Advisory tagja.

Maslin vezető tudós, akit különösen érdekel az éghajlatváltozás és a 21. századi emberiség előtt álló fő kihívások megértése. Több mint 180 közleménye jelent meg olyan folyóiratokban, mint a Science, a Nature és a The Lancet. Ő volt az eredeti, 2009-es The Lancet klímaváltozásról és a globális egészségről szóló jelentés klimatológusa, 2015 óta pedig az éves Lancet Countdown jelentések szerzője.

Mark 10 könyvet és több mint 60 népszerű cikket írt (például a New Scientist, az Independent, a Guardian, a Telegraph, a New York Times és a The Conversation számára. Legújabb könyve: „Hogyan mentsük meg bolygónkat: a tények” (Pingvin, 2021).

Mark 2012-ben társalapítója volt a Rezatec Ltd-nek is, amely 50 alkalmazottat foglalkoztat, és jelenleg a világ egyik vezető térinformatikai elemző vállalata, amely mesterséges intelligencia „big data” megoldásokat kínál környezetvédelmi kérdésekre vállalatok, civil szervezetek, valamint helyi és nemzeti kormányok számára. Mark egyben az UNFCCC által kijelölt kapcsolattartási pont és az UCL COP26 vezetője is.

2022.05.10.

Mikor vagy jó vezető? Ha a vállalatod ügyét, vagy a saját ügyedet képviseled? A válasz: Van arany középút!

Hírek

Egy vállalatvezető számára mit jelent az alapértékek tisztelete? Hogyan tudjuk ezt beépíteni a mindennapi vállalati üzletmenetbe? Mik a 2022-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk cégvezetőként alkalmazkodni a megszilárdult hibrid munkavégzéshez? Mi az a „purpose”, amiért vezetőként nap mint nap dolgozunk? Munkavállalóként/vezetőként mire/kikre vagy hatással? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség és az esélyegyenlőség? Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 28-án, Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a mai munkaerőpiaci kihívásokra választ adni, és hogyan lehet jó vezetőként változást indítani. Emellett megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában.

A résztvevőket Szundy Olivér gyárigazgató, köszöntötte. Kiemelte, hogy vezetőként nincsenek és nem is lesznek olyan sablonok, megoldások, amit példaként lehet követni. Az egyetlen helyes út viszonyulni az emberi alapértékekhez és a vállalatot a helyes irányba terelni.

A nap első előadásában Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja mutatta be a 2022-es magyar munkaerőpiac helyzetét. Kiemelte a vállalatok legnagyobb kihívásait/nehézségeit, és azokat a területeket, amiben az utóbbi évek trendjei a legnagyobb változást hozták. Kiemelte a hibrid munkavégzést, ami 2022-re megszilárdult a vállalati szférában, ami magával hozza a teljes üzletmenet megváltozását. A fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak erre a cégek, illetve, hogy vezetőként hogyan tudnak ehhez a helyzethez alkalmazkodni? Ez különböző kihívásokat is magával hoz a projektmenedzsment és a kommunikáció területén. Kiemelte, hogy vezetőként fontos a rugalmasság, próbáljunk ki új utakat és vállaljuk a felelősségünket a munkavállalóinkért. Az egyre növekvő egyéni igények miatt szintén nélkülözhetetlen a munkavállalók érzékenyítése.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője, HR szakértő egy workshopszerű beszélgetés keretében állításokat osztott meg a résztvevőkkel, aminek konklúziójaként arra a kérdésre kaphattak választ, hogy a szervezetükön belül vezetőként mire és mekkora hatásuk van. Kiemelte, hogy mennyire fontos a jó vezetés nem csak a multinacionális, de startup környezetben is, hiszen statisztikák szerint a start-upok kétharmada a rossz vezetés miatt bukik el. Nagyvállalati környezetben a változtatáshoz ismerni kell a nagyvállalati jellemzőket, és az ügyet, amiért dolgoznak. Ennek kapcsán a résztvevők útravalónak azt a feladatot kapták, hogy gondolják át, mi az az ügy, mi az a „purpose” amiért ők nap mint nap dolgoznak. Ennek ismeretében tudják elindítani a szükséges változást a cégen belül.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. A Szerencsejáték munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű, ami kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt. Például elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

A nap folytatásaként dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát. Kinek kellett volna segítenie a fiún? A fiút körülvevő szereplők száma végtelen, ebből egy civil szervezet, a BAGázs segítségével vált a fiú története sikertörténetté, ami egyben az ellátórendszer kudarca is. Mit lehet tenni a romaintegráció kérdésében? Ha egyéni szinten növeljük a befogadóképességünket, az hatni fog az állami intézményekre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok, vagyis azzal, ha a vállalat elköteleződik az inkluzív programok elősegítése mellett, akár anyagi támogatáson, akár aktív szerepvállaláson keresztül.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője a Grundfos gyár látogatása során bemutatta a vállalat alapértékei mentén a jógyakorlatait. A Grundfos globális stratégiájában 6 fő mutatószám szerepel, ezen belül is a fenntarthatósági index, ami egy komplex, társadalmi és környezeti KPI-okat is tartalmazó mutatószám. Ezek között szerepelnek gyártásra vonatkozó célok is, de ügyfelekkel való együttműködés is. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EHS területén a testi-lelki egészséget támogató munkakultúra kialakítása.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a körforgásos gazdaság témájára fókuszálnak.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén 11. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérést mutatta be. Gyorsanváltozó világunkban egyre nehezebb akárcsak fél-egy évre előre tervezni, emiatt vezetők iránti bizalom egyre fontosabb szerepet játszik. A megbízhatóság, kompetencia, törődés és őszinteség négyeség emelte ki, mint a vezetői bizalomépítés legfontosabb eszközeit.

Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági vezetője a szakmai előadások zárásaként az esélyegyenlőség kapcsán hozott provokatív gondolatokat. A résztvevőkkel együtt gondolták át, hogy mi is az az esélyegyenlőségi terv? Hogy alakul a női vezetők száma? Csak a kvóta elérése a cél? Milyen a bevonó munkahely? Mik azok a családbarát projektek?

Márton Katalin, a Praktiker HR igazgatója mesélt a Praktiker munkaerő megtartásért tett erőfeszítéseiről, jógyakorlatairól. A munkavállalók motiválására Praktikeres közösségeket hoztak létre. Kiemelte, hogy a HR adta lehetőséget, pluszt az online kommunikáció tudja megadni. Erre jó példájuk a PrakTEAM applikáció, ami aktivizálja a Praktiker munkavállalóiból álló közösséget, legyen szó piactérről, közös programokról, különleges tehetségek felfedezéséről.

A napot a vezetői interjú keretében Szundy Olivérrel zártuk. A beszélgetés során mesélt a jelenlegi munkaerőhiány kapcsán felmerült kihívásokról, amik a Grundfost is érintik, illetve hogyan vonzzák ide a környező települések munkaerejét és hogyan próbálják megtartani a jelenlegi munkaerőt. A vezetők számára útravalónak azt ajánlotta, úgy tudnak hiteles vezetők lenni, ha szenvedéllyel csinálják, amit csinálnak.

2022.04.29.

Egy gyakorlatias körforgásos teljesítménymérési eszköz KKV-knak – Tapasztalatmegosztás a Körforgásos Gazdaság Akadémia első eseményén

Hírek

A tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia idén is elstartolt április 13-án a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A webinárium-sorozat első eseményére 45 vállalati képviselő és szakértő részvételével került sor, mely során bemutattuk a Circularity Check körforgásos teljesítménymérési eszközt, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás tesztelése során felmerült vállalati tapasztalatokat.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, a CircularRegions projekt menedzsere köszöntötte a jelenlévőket. Maga a szolgáltatás a CircularRegions projekthez kötődik, melyet a szlovákiai és magyarországi határmenti régiók versenyképességének növelésére irányuló igény hívta életre azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdaság elvei érvényesüljenek az érintett területek életminőségére és GDP-szerkezetére legnagyobb hatást gyakorló piaci ágazatokban.

A Circularity Check Tool-t és szolgáltatást Takács Ivett, a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere, a projektben résztvevő szakértő mutatta be. A Circularity Check egy önértékelési diagnosztikai eszköz, amely külső ellenőrzés nélkül, a termék- és/vagy szolgáltatási szintet helyezi a középpontba. Az eszköz egyfajta stratégiai megközelítést alkalmaz: ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell részletes mennyiségi adatokat (például kilogrammban megadott mennyiséget vagy euróban kifejezett értéket) szolgáltatniuk. Célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások, fő előnyei pedig a következők:

térítésmentes,
a kérdőív kitöltése közben időt lehet megtakarítani azzal, hogy nincs szükség részletes adatgyűjtésre,
az eszköz a körforgásos gazdaságba belépő olyan kezdőknek is alkalmas, mint amilyenek minden bizonnyal a szlovák és magyar kkv-k,
a kísérő dokumentumokat a nemzeti nyelvekre is le lehet fordítani,
az eredmények megjelenítése százalékos arányban és pontozással történik, vizuálisan tetszetős formában,
az online eszköz a szlovák és magyar nyelvre történő fordítás elősegítéséhez Excel táblázatban is elérhető.

A Circularity Check Tool kapcsán a projekt során kidolgozott anyagok ide kattintva érhetők el.

Az eszköz bemutatását követően a projekt során, a BCSDH által tesztelt két élelmiszeripari vállalat, a BioFungi Kft. és a Natur-Food Kft., illetve két építőipari vállalat, a Corten Kft. és a Cube-Factory osztotta meg tapasztalatait a téma köré szervezett két kerekasztal-beszélgetés során. A beszélgetések résztvevői voltak a tesztelésben résztvevő független szakértők: Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Budai Henrietta, a HuGBC titkára, Dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetésig magyar-szlovák körforgásos gazdasági szakértője és Szöllőssi Réka, független élelmiszeripari szakértő. Ezúton is köszönjük a több, mint fél éves munkájukat!

A panelbeszélgetések során megállapításra került, hogy a szolgáltatás a piaci igények, az ismert lehetőségek és a már bevált módszertan kombinációja. A körforgásos teljesítmény-mérés remek kiindulópont a tesztelt vállalatoknak a további fejlesztésekhez. Emellett a kifejlesztett szolgáltatás egyedi lehetőségeket és belső értéket hordoz magában, mégpedig az egyes piaci szegmensek számára.

Összességében elmondható, hogy a CircularRegions projekt keretében kidolgozott szolgáltatás gyakorlatias és célorientált megközelítésével segíthet a körforgásos gazdaság témakörének felemelésében a közép-kelet-európai régióban.

2022.04.19.

ESG adatgyűjtés a három láb mentén

Hírek

Idén első alkalommal találkozott személyesen az ESG munkacsoportunk az E.ON székházában. A 15 személyes résztvevő mellett további 20 fő követte online az esettanulmányok bemutatását, illetve az azt követő diskurzust, melyek során az ESG mérőszámokhoz kapcsolódó adatok gyűjtési és felhasználási gyakorlatának témáját jártuk körbe.

Elsőként Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. kiemelt fenntarthatósági szakértője osztotta meg a közönséggel az E.ON csoport gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak fenntartható üzleti stratégiája van, nem csupán fenntarthatósági stratégiája. Ennek értelmében a működésbe beépült mérések és adatgyűjtési folyamatok az operáció részét képezik és folyamatosan fejlesztésre kerülnek. ESG keretrendszerüket az EU Taxonómia mentén alakítják, priorizálva azon területeket, ahol a legnagyobb hatást képesek elérni. Az E.ON nagy hangsúlyt fektet az ÜHG csökkentés során a 3. szkópra, valamint csoport szinten elkötelezettek a nettó zéró elérése mellett. A biodiverzitás megőrzése is fontos a vállalat számára, hálózati infrastruktúrájukat az úgynevezett ’ecological corridor’ mentén fogják kezelni.

Ezt követően Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Social Impact Banking igazgatója mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, fókuszba helyezve az ’S’ programokat és a kapcsolódó adatgyűjtést. A vállalat kiemelten nagy hangsúlyt helyez a dolgozóik folyamatos képzésére és érzékenyítésére, rajtuk keresztül kívánnak még nagyobb hatást elérni teljes ügyfélkörükön. Social Impact Banking programjukon keresztül kívánják tovább növelni a társadalmi hatásukat, amit külön visszamérésekkel követnek nyomon. A társadalmi vállalkozások jórészt inkubátor szervezeteken keresztül kapcsolódnak a bankhoz, de hírük gyorsan terjed, hiszen egyedülálló lehetőség nyílik ezáltal olyan vállalkozók számára, akiknek eddig nem volt lehetősége banki hitelhez jutni. Róbert szerint a jövőben ez a finanszírozási forma egyre elterjedtebbé válik majd az angyalbefektetők és az állami pályázatok mellett.

A beszélgetés során szó esett még a zöldkötvény kibocsátásról, a minősítéseknek való megfelelés összetettségéről, a szabályozói környezetről és mindezek potenciális jövőbeni egyszerűsítéséről. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója zárta.

2022.04.13.

A bizonyítékok egyértelműek: itt az ideje a cselekvésnek. 2030-ra felére csökkenthetjük a kibocsátást.

Hírek

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az ENSZ klímapanele, az IPCC friss jelentést tett közzé arról, hogy még mindig nem késő a globális hőmérséklet-emelkedést a korábban vállalt 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartani 2030-ig. A ma publikált jelentés a klímaválság hatásainak enyhítésére koncentrál és felhívja rá a figyelmet, hogy a párizsi klímacsúcs céljait csak akkor van esély elérni, ha azonnali és mélyreható módon cselekszünk.

Jelenleg ugyanis jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos, vagy akár a fölötti emelkedéshez vezető úton 2030-ig – ez több, mint a duplája a 2015-ben célként kitűzött 1,5 foknak.

A következő öt év kritikus lesz

Ahhoz, hogy a 1,5 °C-os vállalás alatt maradjunk 2030-ig, és ennél nagyobb mértékben ne nőjjön a globális hőmérséklet, alapvető lenne, hogy a globális károsanyag-kibocsátás legkésőbb 2025-ig elérje a csúcsot – majd elinduljon lefelé. Ez azt jelenti, hogy legalább 43 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, a metán-szintet pedig legalább egyharmadával kell visszavágni – kevesebb, mint nyolc éven belül.

„Válaszút előtt állunk. Az élhető jövőt csak a most meghozott döntésekkel biztosíthatjuk. Megvan hozzá minden eszközünk és tudásunk, hogy gátat vessünk a felmelegedésnek” – mondta az IPCC elnöke, Höszung Li.

A tanulmányból kiderül, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás az emberi történelem során 2010 és 2019 között volt a legmagasabb. Külön kiemelik, hogy épp ugyanebben az időszakban a megújuló energiák ára 85 százalékkal lett olcsóbb, mint korábban. Az elmúlt években pedig számos törvényt hoztak a világ több országában az erdőírtás ellen, az energiahatékonyság fejlesztéséért és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsításáért.

„Hittel tölt el, hogy hány országban hoznak klímavédelmi intézkedéseket, törvényeket, változtatják a szabályozást és a piaci eszközöket, melyek aztán hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket felgyorsítjuk és szélesebb körben, egyenlőbben alkalmazzuk, azzal nemcsak a gázkibocsátást csökkentjük jelentősen, hanem a fejlesztéseket is ösztönözzük.”

Sürgős cselekvésre van szükség

A glasgow-i klímacsúcson tett vállalások ellenére a jelenlegi becslések még mindig csak 14 százalékos csökkentéssel számolnak – ami nagyon távol áll a következő nyolc évben elérendő, 45 százalékos csökkentéshez képest.

„A glasgow-i klímacsúcsról naív optimizmussal jöttünk el, melyet az ott tett ígéretekre és elkötelezettségre alapoztunk” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésre adott válaszában, majd hozzátette, hogy a legfontosabb jelen pillanatban az az elképesztően nagy különbség, mely a vállalások és a szükséges gázkibocsátás-csökkentés között fennáll, és melyről senki sem akar tudomást venni. A” tudomány világossá tette, hogy mit kéne tenni, de a legnagyobb kibocsátók közül a legtöbben nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Az ENSZ főtitkára a jelentést „kárhozatos” klímajelentésnek, a „szégyen leiratának” titulálta.

Guterres szerint a klímaaktivistákat sokszor veszélyes radikálisokként festik le – pedig a valóban veszélyes radikálisok nem ők, hanem azok az országok, melyek egyre csak fokozzák a szénalapú energiahordozók kitermelését. „A fosszilis energiahordozók kitermeléséhez szükséges infrastruktúrába való befektetés morális és gazdasági őrültség” – tette hozzá.

„Hány jelentés kell még ahhoz, hogy végre megtegyük, amit már korábban megígértünk, hogy megteszünk?” – kérdi Tina Stege, a Marshall-szigeteki Köztársaság küldötte, akinek országa már érzi a klímaváltozás hatásait. Stege beszédében kiemelte, hogy a G20-ak, a világ legnagyobb kibocsátói folyamatosan elmulasztják a radikális lépések megtételét, melyekkel csökkenthetnék a kibocsátást. „Hosszú ideje be kellett volna már váltani az ígéreteiket” – tette hozzá.

Politikai és viselkedésbeli változtatásokra van szükség a sikerhez

A jelentésben arról is szó van, milyen konkrét megoldásokkal sikerülhet elérni a kitűzött célt. Elsősorban politikai és viselkedésbeli változásokra van szükség, írják, ha csökkenteni akarjuk a globális felmelegedést – ezek pedig alapvetően fogják javítani a közegészséget is.

Példaként említik az élhetőbb városok építését, elsősorban a kibocsátáscsökkentés szempontját figyelembe véve. De a szerzők hozzáteszik, hogy ebből a fajta várostervezésből számos más, pozitív hatás is következik, ideértve az alacsonyabb légszennyezettséget, és az egészségre gyakorolt általános pozitív hatást.

„A klímaváltozás több mint egy évszázadnyi fenntarthatatlan energia- és földhasználat, életstílus és fogyasztás, illetve termelés eredménye – mondta Jim Skea, a munkacsoport egyik társelnöke. – Ez a jelentés bemutatja, hogy ha most cselekszünk, az egy, a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb világ irányába mozdít el bennünket. és hogyan lehet a globális felmelegedésnek határt szabni iparági szinten.

Az iparban is kellenek a változások, ehhez konkrét példákat hoznak

Az egyik javasolt megoldás a szén(dioxid) megkötése és tárolása – de a szerzők nem mulasztják el hozzátenni, hogy ennek a technológiának még vannak korlátai. „Ez a módszer most még jóval kevésbé hatékony, mint ahogy a 1,5-2 fokos modellezésekben szerepel” – írják, de hozzáteszik, hogy politikai akarattal, növekvő társadalmi támogatással és fejlesztéssel lehetséges a siker.

Az építőiparban végebement változtatások szintén nagyon kedvezően hat(ná)nak a klímaválságra. A városok és más városias területek nagy lehetőséget jelentenek a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Skea szerint ezt már most is világszerte látni lehet az új, széndioxid-semleges projekteknél. „Jó példákat látunk a zéró energia vagy zéró szén-dioxid alapú épületeknél szinte minden éghajlati vidéken. Az ebben az évtizedben megtett lépések kritikusak, ha ki akarjuk használni az épületekben rejlő lehetőséget a kibocsátáscsökkentésre.”

A pénzügyi szektor szerepe is kiemelten fontos, főképp a befektetések. Az egyik legnagyobb kritika a zéróemissziós projektek kapcsán ugyanis azok magas költségei – és itt léphetne közbe a pénzügyi szektor. Közgazdászok ugyanis épp 2021-ben álltak elő eredményükkel, miszerint a klímavédelmi inaktivitás hosszú távon sokkal költségesebb, mint a zéró kibocsátásra való átállás. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként a ma publikált ENSZ-jelentés is.

Forrás: IPCC, Noemi Mrav, Euronews

2022.04.06.

Innovatív és praktikus megoldások a karbonsemlegesség eléréséért

Hírek

Március 29-én tartottuk idei második Race to Zero munkacsoport-találkozónkat, amelynek a BuildEXT irodája adott otthont. Résztvevőink az eseményt a házigazdának köszönhetően nem csak a helyszínen, hanem online is követni tudták a Zoom platformon keresztül. A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, az okos eszközök átszövik mindennapjainkat, a virtuális valóság új lehetőségeket tár fel számunkra. A valós idejű adatok megértése elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, segíti a hatékonyságunk növelését és a felesleg megelőzését. A karbonkibocsátás csökkentési törekvések terén kiemelten fontos az építőipar, hiszen jelenleg EU-n belül Magyarországon a legrosszabb az épületek energiahatékonysága.

Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezető tervezője köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Ezt követően Dr. Farkas Gábor, a SolServices ügyvezető igazgatója osztotta meg a közönséggel a széles szakértői összefogás mentén készült White Paper ajánlásukat, a napelemparkok környezeti-ökológiai értékteremtése kapcsán, leginkább az ökológiai gazdálkodás elveinek átültetésére fókuszálva. Praktikus, kézzelfogható és könnyen adaptálható megoldásokat fogalmaz meg az ajánlás, amivel a terület többszörösen hasznosulhat.

Az esemény zárásaként a személyes résztvevők kipróbálhatták a BuildEXT egyedülálló eszközeit és átsétálhattak a virtuális valóságba.

Az eseményről készült fotógaléria a linkre kattintva tekinthető meg.

Köszönjük támogatóinknak, akik hozzájárulnak a Race to Zero programunk idie megvalósulásához!

2022.03.30.

Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma

Hírek

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan lehet elérni valódi változást? Milyen az innovatív vezetői gondolkodás? Hogyan segíthet a kiterjesztett valóság egy valódi építkezésen? Az innovatív technológia hogyan segíti a fenntartható mezőgazdaságot? Hogyan képesek kis és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra? Kaszás Helga, a METRO HR igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Julian Hill Landolt, a WBCSD igazgatója nyitotta a napot, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Rávilágítva, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túl mutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

Kritikus ponthoz érkeztünk az éghajlatváltozás tekintetében, egyre szűkül az az időszak, amikor még beavatkozásunk megállíthat, vagy akár visszafordíthat folyamatokat. Az időnyomás „kedvez” az technológiai áttöréseknek, az innovátoroknak és szükségessé is teszi, hogy olyan kezdeményezések, megoldások szülessenek, amelyek megváltoztathatják az általunk ismert világot, és megnyithatják az utat egy fenntarthatóbb életmód felé. „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Hogy hol tartanak nemzetközi innovációs trendek és milyen is a valódi innovatív vezető, erről beszélt Szabó Szilvia a The Impacter tulajdonosa. Bemutatott már működő fenntartható jógyakorlatokat Európából és rámutatott, hogy a fenntartható változás eléréséhez a gondolkozásmód megváltozása, szemléletváltás az első lépés. Ajánlást tett a résztvevőknek, hogy hol találhatnak még fenntartható innovációs projekteket, megoldásokat a projektmunkájukhoz vagy munkájukhoz inspirációként. Szederkényi Zita, programvezetővel közösen fenntartható innovációs szimulációs játékban is részt vettek a jövő vezetői, ahol egy fiktív cég almabeszerzésének problémáját oldották meg, a méhállomány védelmét figyelembe véve.

Livják Csaba a BuildEXT ügyvezető igazgatója új megvilágításba az épületdigitalizáció, az ipar 4.0 és a hosszútávon is fenntartható építészet szerepét. Rámutatott, hogy az építőipar és az épített környezet üzemelése adja a világ CO2 kibocsátásának a közel 40%-át, ami jelentősen több, mint amit a teljes közlekedés vagy akár az ipar termelés. Ennek 20 %-kal való lecsökkentése többet jelentene, mint az elektromos autózás pozitív hatása globálisan.

Pongrácz Ferenc a TUNGRAM innovációs igazgatója mesélt a TUNGSRAM által fejlesztett innováció segíti, hogy fedett terekben, nagyüzemi módon is elterjedhessen a fenntartható vertikális mezőgazdaság, amely segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az beszállítói láncok lerövidítését. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

Dr. Székács Annamária az ALD Customer Excellence Center vezetője mesélt arról, miként lehet a mobilitás értékteremtő. Bemutatta az általuk alkalmazott integrált mobilitási megoldást, az ALD Move applikációt, amelyek a cégek flottáit teheti fenntarthatóbbá. Az applikáció útvonalak tervezésér, foglalások rögzítését és szolgáltatások fizetését teszi lehetővé, emellett riportálja a a CO2 lábnyomot, és hozzáférést biztosít a multimodális közlekedési eszközökhöz. Cél a valódi szemléletváltás.

Izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Szabó Ibolya a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Hőgyész Anna a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Arató Gábor a ManuPackaging ügyvezető igazgatója beszélgettek a innováció szerepéről és fenntarthatóság fontosságáról az innovációs folyamatok során. Kiemelték a partnerségek, közös munka, közös megoldás keresések és a fogyasztói edukáció fontosságát. Bemutatták, hogy a startupper gondolkozásmód több, mint száz éves cégek esetében is jelen lehet és hogy sikeres üzleti stratégia alapja lehet a csomagolóanyagok csökkentése, mint szolgáltatás. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A jelenleg nagy kihívásokkal küzdő energiaszektorban, hogy működhet a fenntartható innováció? – erről beszélt Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs és marketing igazgatója. A cég vállalta, hogy 2050-re 100%-ban karbonsemleges működést ér el és tevékenységével Európa-szerte 4,5 millió ügyfelet lát el zöld energiával. A klímaválság hatására megjelent dinamikusan növekvő zöld energiaigényre, az energiaár-emelkedés és információbiztonsági fenyegetettségre és a munka- és ellátásbiztonság biztosítására az innováció, digitalizáció és energiahatékonyság nyújt megoldást.

A résztvevők megtették a következő lépéseket a projektmunkájukban azzal, hogy a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével, a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója és munkatársa, Osztrozics Dóra, valamint a BCSDH munkatársai voltak segítségükre.

A házigazgazda METRO nevében Perendi Péter minőség biztosítási és vállalati felelősségvállalás vezető adott betekintést a METRO fenntarthatósági tevékenységébe. Végigvezette a résztvevőket a METRO 6 fenntarthatósági pillérjén, a pilléreken belül megvalósuló tevékenységek és vállalások bemutatásával.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Thierry Guillon Verne-nel a METRO vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők elhivatottságról, karrierről.

A napot közös főzéssel zártuk a METRO Gasztroakadémián! :)

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

2022.03.29.

Hogyan és miért mérjük vállalatunk körforgásos teljesítményét?

Hírek

A határon átnyúló CircularRegions projekt (Cross-border capacity building for developing circular regions) záróeseményére 2022. március 22-én került sor a Zoomon keresztül a Szlovákiai és Magyarországi körforgásos gazdaság platformok több mint 100 szakértőjének, vállalati és civil képviselőinek részvételével. Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Hogy kiemeljük a körforgásosság fontosságát a klímavészhelyzet megoldásában, az eseményre meghívtuk Vojtech Voseckyt, a Circle Economy-tól a rendezvényre. Vojtech beszélt az előttünk álló globális kihívásokról, és bemutatta a résztvevőknek, hogy a világgazdaságba bekerülő 100,6 Gt erőforrásból mindössze 8,6 %-át forgatjuk vissza a rendszerbe. Ez a világ úgynevezett Circularity Gap szintje, amelyről a 2022-es Circularity Gap Report is beszámol.

Kiemelte, hogy a lakhatásra, a mobilitásra és az élelmiszertermelésre vonatkozó megoldások a szükséges kibocsátáscsökkentés 70%-át biztosíthatják, valamint egy olyan globális menetrend, amely körforgásos stratégiákra épít lecsökkenthetik a kibocsátást, és „jóval 2 fok alatti” pályára hozhat bennünket. Vendégelőadónk előadása után a projektpartnerek ismertették a projekt eredményeit.

Denisa Rasova, az SBA munkatársa röviden ismertette a projekt főbb adatait, a projektpartnereket, a célokat, és a projekt lépéseit.

Janek Bence, az IFKA munkatársa bemutatta a Régió feltérképezésének eredményeit. A felmérés célja volt, hogy adatokat gyűjtsön a potenciális körforgásos előremozdulás lehetőségeiről a határmenti régiókban tevékenykedő vállalatoknál, hogy azonosítsa a 4 szektorban tevékenykedő vállalatokat és a kulcsfontosságú érdekelt feleket és tudásukat a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, valamint összegyűjtse a már meglévő jó gyakorlatokat. A legnagyobb közös kihívások a következők voltak: A körforgásos gazdasággal kapcsolatos hírek egyre terjednek, de a vállalati gyakorlat továbbra is lineáris gazdasági modellt követi; Hiányzik a fogyasztói tudatosság, a szakemberek és a szakértelem; Hiányosságok vannak a szabályozási és ösztönző rendszerekben. Ezt követően ismertette az ágazatspecifikus ajánlásokat, amelyeket a feltérképezés során feltárásra kerültek.

Martina Velika, az INCIEN munkatársa bemutatta a résztvevőknek a kifejlesztett szolgáltatást és az abban használt Circularity Check eszközt. Ez az eszköz 60 kérdést és 5 mutatót tartalmaz, melyek egy termékre/szolgáltatásra specializálódtak. Előnye, hogy a kérdések megválaszolásával nem csak a cég termékének, szolgáltatásának körforgási szintjét méri fel, hanem a cég fejlődési lehetőségeit is megmutatja. A projekt által kidolgozott anyagok ezen a linken érhetők el:

1/ Képzési kézikönyv, amely tartalmazza mindazt, amiről a műhelymunka során szó volt, beleértve a CCH-kérdések áttekintését és az értelmezésükre vonatkozó iránymutatásokat.

2/ Konzultáció ellenőrző lista szakértőknek

3/ Circularity Check kérdések SK és HU nyelvre lefordítva (Excel lapon)

4/ Circularity Check riport sablon

5/ Képzési videók

De mi is volt a szakértők általános tapasztalata a Circularity Check eszközzel kapcsolatban? A kérdés megválaszolására felkértük a szlovák és magyar szakértőinek egy részét egy panelbeszélgetésben való részvételre, amit Horváth Bálint, a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetségének körforgásos gazdasági szakértője moderált, aki maga is részt vett tanácsadóként a projektben. A szakértők egyetértettek abban, hogy az eszköz használata a vállalatok és a szakértők számára is jó tapasztalat volt. Kiemelték, hogy az eszköz nem alkalmazható minden ágazatra, mivel a turizmus és a szolgáltatások esetében nehéz volt meghatározni az értékelés tárgyát.

Takács Ivett, a BCSDH munkatársa összefoglalta a projekt lépéseit, és beszélt a projekt pilot szakaszáról. Bemutatta a tesztelésben résztvevő vállalatokat. Szlovákiában 5 szakember dolgozott 4 vállalattal: két turisztikai (Patty Ski és a Penzion Harmonia), 1 építőipari (Slovizol) és 1 műanyagiparban tevékenykedő vállalat (Novoplast). Magyar részről 7 szakember dolgozott közösen 7 vállalattal: 2 építőipari (Cube Factory, Corten Kft.), 2 élelmiszer- és csomagolóanyag (NaturFood, BioFungi), 1 műanyagipari (Ugrinpack) és 2 turisztikai szektorban tevékenykedő vállalat (Novotel Hotel Budapest, Irota Ecolodge). Összefoglalta a tesztelés folyamatát és bemutatta a résztvevőknek a tesztelés eredményét, a jelentést, amiben a cégspecifikus ajánlások szerepelnek.

Irén Márta a BCSDH-tól ismertette a résztvevőkkel a projekt főbb megállapításait. Beszélt a múlt héten lezajlott két szakértői tapasztalatmegosztó konzultáció eredményéről, amit annak érdekében szerveztünk, hogy a szakértők megismerjék egymás, a folyamattal kapcsolatos visszajelzéseiket. Kiemelte a Circularity Check eszköz néhány lehetséges fejlesztési javaslatát, valamint hangsúlyozta magának az értékelésnek a fontosságát, mint a fejlesztés kiindulópontját.

A rendezvény zárásaként Andrej Spanik, az SBA munkatársa ismertette a projekt fenntarthatóságának lehetőségeit a szlovákiai és magyar projektpartnereknél.

***

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 155 081,99 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

További információk: www.skhu.eu | Facebook | LinkedIn

2022.03.23.

Mexikóról, a skandináv cégkultúráról és fenntartható jógyakorlatokról szólt az idei első Alumni találkozónk

Hírek

Hogyan gondolkozik egy alapítványi tulajdonban lévő cég a fenntarthatóságról? Milyen a dán cégkultúrában női vezetőnek lenni? Mit tanulhatunk mi magyarok Mexikótól a fenntarthatóság területén? Hogyan lett egy Alumni tagunk külgazdasági attasé a mexikóvárosi Magyar Nagykövetségen? Milyen munkát tervez az Alumni vezetőség idénre? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide első Alumni találkozója, melyet március 22-én tartottunk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a szervezet idei programját, mely a dinamikus bővülés miatt immár 9 munkacsoporttal dolgozik. A Time to Transform 2030 program keretében a vezető multinacionális vállalatok sürgős cselekvési tervet határoztak meg, mellyel minden ember jól élhet a bolygónk korlátjain belül.

Katona Sarolta, az Alumni vezetőség elnöke és a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetője vázolta az Alumni vezetőség idei céljait. A BCSDH által szokásosan megtervezett három szakmai programon felül idén a vezetőség nagyobb fókuszt helyez az Alumni bevonására játékokon, kvízeken keresztül, emellett exkluzív offline programokkal készülnek az Alumni tagjai részére.

Olti Máté, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2018-as évfolyamának végzettje és a mexikóvárosi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja mesélt karrierútjáról, majd bemutatta a Mexikó és Magyarország közötti kapcsolatokat, illetve Mexikó szerepét és helyzetét az Amerikák régióban. Emellett sikeres fenntarthatósági cégekről és tevékenységeikről is beszélt, jó példákról, amiket akár itthon is átvehetünk.

Az estét záró vezetői interjún Urbán Katalin a Grundfos tatabányai gyárainak EHS vezetője volt a vendégünk. Katalin a 2021-ben elnyerte a „Fenntartható jövőért” díj elismerését Vezető nő kategóriában. Mesélt a skandináv cégkultúrában szerzett tapasztalatairól, arról hogyan élte meg a tanácsadói munkát, illetve arról, hogy fontos számára a személyes jelenlét és a csapattal való közös munka. Rámutatott, hogy a 85 százalékban alapítványi tulajdonban lévő cég egészen másképp gondolkozik az eredményekről, mint a for-profit szférában megszokott, hiszen a nyereség 85 százalékát visszaforgatják a vállalat folyamatos fejlesztésébe. Emellett beszélt arról is, hogy vezetőként hogyan lehetünk hatással a minket körülvevő céges kultúrára.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

2022.03.23.

Fenntarthatósági mérőszámok az üzleti stratégiában avagy hogyan kerülhető el a zöldmosás? – Megtartottuk az év első ESG eseményét

Hírek

2022-ben első alkalommal ült össze az ESG munkacsoport, kiemelkedően magas, 50 fős részvétel mellett. Az idei év szakmai keretét a munkacsoport tagjai körében végzett év végi felmérésünk alapján építettük fel, első alkalommal az „ESG stratégiai beépülés a vállalati mérőrendszerbe” témáját jártuk körbe két kiemelkedő esettanulmányon keresztül.

Elsőként Sverla Viktor, a MOL-csoport stratégiai igazgatója vezette végig a résztvevőket a MOL hosszútávú stratégiáján, ami mára egybeolvadt a vállalat fenntarthatósági stratégiájával. Ahogy fogalmaz; amennyiben ez a kettő egy energetikai vállalatnál külön van kezelve, az már gyanúra ad okot. Az előadást hatalmas érdeklődés és rengeteg kérdés követte, az iparági szabályozási környezet, a vállalatnál tapasztalható határozott transzformáció és egyre színesedő portfolió tükrében. A MOL-csoport ambiciózus célok mentén alakítja stratégiáját, melynek többek között elemei a karbonsemlegesség melletti elköteleződés és az EU taxonómia elemei is.

Ezt követően Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatója mutatta be a vállalat ESG auditjának főbb sarkköveit, az odáig vezető utat, a stratégiai vonatkozásait, illetve az audit kapcsán megfogalmazódott kihívásokat. Javaslatai igazi értéket hordoztak az út elején állóknak, miszerint fontos, hogy megértsük, mik tartozhatnak az ESG kereteibe, illetve ezek közül milyen tevékenység van már jelen a vállalatunk életében és milyen szinten. Kritikus pontként jellemezte Bea az audit folyamatát, ami egy „black box”-hoz hasonlítható, hiszen az auditor cégek nem fedik fel a pontos rendszert, ami mentén dolgoznak. A bizonytalanság csökkenthető a jól strukturált és magas minőségű adatszolgáltatással, aminek magas erőforrás igényével érdemes számolni.

Előadóink üzenete egyértelmű és egybehangzó volt, a fenntarthatósági stratégia és mérőszámok ma már nem kezelhetőek különálló elemként, a vállalat üzleti stratégiájának szerves részét kell képezzék minden területen. Amennyiben egy vállalat más utat választ, ott magas a zöldrefestés valószínűsége. Egy külső minősítő és hitelesítő szervezet bevonása további biztosítékként szolgálhat az érintettek számára.

2022.03.09.