Hírek Archívum - Oldal 14 a 61-ből

A 1.5°C-os cél körforgásos gazdaság nélkül nem elérhető

A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39% -kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? – ez az égető kérdés állt a 2021. november 25-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 170 fővel tartott, immár negyedik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.

Az egész világ távol van még a körforgásos gazdaság megvalósításától. Pedig a körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. Az ING Bank segítségével létrejött év legnagyobb körforgásos eseménye számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 94 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Bodor Tibor, az ING Bank magyarországi és közép-kelet-európai vezetője, az esemény házigazdája kiemelte, hogy egyre több, piacot meghatározó résztvevő jelenik meg a körforgásos gazdasági folyamatokban. Ez optimizmusra ad okot és arra a reményre, hogy felgyorsulnak a körforgásos gazdaságra történő átalakulások.

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A klímaváltozás most történik: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Az éghajlatváltozás döntő része a vízen keresztül jelentkezik majd.

Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A most lezárult COP26 egyik legfőbb sikere, hogy ambíciózusabb, nettó nulla kibocsátású nemzeti vállalások történtek. Míg három héttel az esemény előtt a globális kibocsátás mindössze 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, a COP26 után ez már 90%. Magyarország is elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig.

„A vállalatoknak is most kell cselekedniük. Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra, a körforgásos gazdaság elterjesztésére és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Mint annyi más területen, itt is a vállalatok az élenjárók, akik közül már egyre többen integrálták a körforgásos gazdaságot a stratégiájukba. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – tette hozzá.

A természeti erőforrások közül kiemelt figyelmet érdemel a víz, mint a hatékony klímaadaptáció alapja. Magyarországot az átlaghőmérséklet emelkedése mellett várhatóan a fokozódó vízhiány fogja leginkább érinteni. A víz körforgásának megvalósítása sürgető és szükségszerű.
Ezzel a felhasznált vízkészleteket minél tovább a rendszerben tartva, hozzájárulva a vízlábnyom csökkentéséhez és redukálva kitettségünket a klímaváltozás hatásainak.

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Vojtech Vosecky, a körforgásos gazdaság neves szakértője, a Circle Economy nemzetközi szervezet munkatársa, és többek között Prága városának a körforgásos gazdaságra való átállásáért felelős irányítóbizottságának elnöke, aki a klímavédelmi célok és a körforgásosság összefüggéseiről adott elő.

A körforgásosság mérése vállalati szinten – és az ezt segítő, a WBCSD és a KPMG által közösem kidolgozott CTI rendszer és annak gyakorlati alkalmazása volt a kerekasztalbeszélgetés témája, Irene Martinetti, a WBCSD Circular Economy menedzsere vezetésével.

A körforgásos vízgazdálkodás számos nemzetközi és hazai példája, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Circular Regions projekt, kitekintést adva a regionális együttműködésekben rejlő körforgásos lehetőségekre.

„A körforgásos gazdaság Hollandia diplomáciai tevékenységének jelentős pillére, és ez a régió kiemelt szerephez jut ebben. Öröm látni, hogy ez a regionális szemlélet itt is megjelenik, ahol gyakorlatainkkal inspirálunk más országokat, és inspirálódunk mások példáiból, bemutatva, hogy a körforgásos átmenet miként ad választ korunk összetett ökológiai kérdéseire.” – emelte ki Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. 4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2021-es Körforgásos Gazdaság Akadémiáján a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos teljesítménymérési rendszerek, az élelmiszerpazarlás illetve a körforgásos design témájába, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Platform idei támogatóinak!

2021.11.25.

Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben – „Mi a következő lépés a COP26 után?”

Hírek

A világ túlnyomó többsége készen áll az energiaváltásra. A status quót védő hangok gyengülnek, és pénzügyi kockázatot jelent, ha egy vállalat nem csatlakozik időben az átmenethez. Míg a médiában leginkább a 400 magánrepülőgépről és a záródokumentumról értesültünk, vannak további fontos lépések, amelyeket érdemes kiemelni. Bár a COP26 még nem biztosította a 1,5 °C-os csökkenést minden elkötelezettséggel és ígérettel, mégis olyan gyorsasággal megyünk ebbe az irányba, amilyet korábban nem tapasztaltunk.

‘Mi a következő lépés a COP26 után?’ munkacsoport-megbeszélésünkön meghívott előadónk, Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, a CEU professzora osztotta meg első kézből a COP26-ról szerzett tapasztalatait, kiemelve a cégvezetők fontos szerepét, akik aktívan dolgoznak az energiaátmenet megvalósításán.

Három héttel ezelőtt a globális kibocsátás 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, ma ez 90%. Világos üzenet minden vállalat számára, mivel a törvények bevezetése folyamatban van. Az NDC-k (Nemzeti vállalások) főként növekedtek, India és Kína csatlakozását az esemény egyik legfontosabb vívmányaként tartják számon, míg vannak olyan csalódást keltő közreműködők, mint Svájc, Ausztrália vagy Brazília, akik visszaléptek, és kevésbé ambiciózusok, mint korábban. A nagyobb kiskapukat bezárták, de néhány kisebb továbbra is nyitva maradt a Párizsi Megállapodás szén-dioxid-kereskedelemről szóló 6. cikkével kapcsolatban. 80 milliárd USD-s alapot hoztak létre a fejlődő országok számára, de az átláthatóság biztosítása érdekében globális pénzügyi eszköz nélkül. Egyedi ágazati célokat vezettek be, záródokumentumot és „A hajlandók koalícióját” alakították ki a szén fokozatos kivonásáról, a pénzügy zöldítésről, az erdőirtás felszámolásáról, a metán zálogról és az elektromos járművekről – Amiknek csak akkor van értelme, ha a nemzeti célokon felül valósulnak meg, de ehhez még mindig kulcsfontosságú országok és fizetők hiányoznak. – jegyezte meg Diána.

Ezek az eredmények születtek volna Zoom-on keresztül is? – a válasz egyértelműen nem. A COP rendezvényei egyre inkább éghajlati dzsemborivá válnak, több mint 50 000 résztvevővel, és mindenféle hangot vonzanak az üzeneteik átadására, miközben a küldöttek el vannak zárva a tárgyalási szakaszban. Újra felvetődik a kérdés: kell-e ennyi ember jelenléte minden évben? A vállalatoknak ismét lehetőségük van trendet alakítani az Európán belüli üzleti utazások vonatozásra cserélésével, hogy példaértékű utazási mintát terjesszenek el.

Amit minden cégvezetőnek szem előtt kell tartania:

a világ készen áll, van lehetőség korán csatlakozni és vezetni a változást,
minden fosszilis tüzelőanyaggal vagy hozzátartozó infrastruktúrával kapcsolatos finanszírozás/beruházás jelentősen megnövekedett kockázattal jár,
fokozott a törekvés a zöldmosás azonosítására és az értelmes cselekvéstől való elkülönítésére,
a CO2 mellett más klímaváltozási hatások is előtérbe kerülnek.

2015-ben, a Párizsi Megállapodást megelőzően, a CAT (Climate Action Tracker) 3,6 °C-os felmelegedést becsült a 2015-ös politikák alapján, majd a benyújtott célokkal 2,7 °C-os emelkedés volt várható. Hat évvel később a jelenlegi politikákkal a felmelegedés 2,7 °C-ra csökkent, és ha a kormányok elérik 2030-ra kitűzött Nemzeti klímacéljaikat, a hőmérséklet-emelkedés 2,1 °C-ra korlátozható. Együtt jutottunk el idáig, és nem állunk meg itt.

2021.11.16.

Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2021

Hírek

A felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozója

Van-e kiút a mindenáron növekedés csapdájából?

Nagyon rosszul állunk a globális klímaegyezmények betartásával. De az üzleti döntéshozók tömegesen ébredő felelősségérzetében még reménykedhetünk! Ők nem csak beszélnek! Cselekednek is.

Az idei XII. Magyar Fenntarthatósági Csúcson megmutatják, mit tesznek cégen belül és kívül azért, hogy élhető maradjon a világunk.

A globális jelentések sem maradnak el. A tények megrázóak. Ürge-Vorsatz Diánától (IPCC), Sipos Katalintól (WWF) és Faragó Tibortól (SDG-célok) meghallgathatjuk. László Ervin világhírű tudós, a fenntarthatóság élharcosa is megszólal.

Várunk a széles társadalmi párbeszédre, a Magyar Fenntarthatósági Csúcsra november 18-án Budapesten! Találkozzunk a helyszínen, szállj be a vitákba, mond el véleményedet! Vagy távolról kapcsolódj be!

Részletes program és regisztráció:

https://ppkonferencia.hu/xii-magyar-fenntarthatosagi-csucs-2021/

2021.10.27.

Vállalatokra is számít az ITM a karbonsemlegesség elérésében- egyedülálló vállalatvezetői konzultáció a „Fit for 55”-ról

Hírek

Budapest, 2021. október 25.: A januárban megalakult Net Zero Tanácsadó Testület kezdeményezésére, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és Brit nagykövetség szervezésében került sor a Fit for 55 vállalatvezetői beszélgetésre, ahol megismerve a magyar kormány terveit a cégek vezetői konzultálhattak az üzleti szféra álláspontjáról Dr. Botos Barbarával az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkárával annak érdekében, hogy az EU ambiciózus klímacéljai Magyarországon is megvalósulhassanak. Az élenjáró vállalatok 31%-ának már van nettó zéró célkitűzése.

Richard Shackleton, brit nagykövet-helyettes, a november 1-én kezdődő glasgow-i COP26 ENSZ klímakonferencia alkalmából, a brit rezidencián vállalatvezetői konzultációra látta vendégül a BCSDH tagvállalatainak vezetőit, a Net Zero Tanácsadó Testület tagjait és az ITM képviseletében Dr. Botos Barbara helyettes államtitkárt.

„ Az ENSz Klímacsúcs napokon belül kezdődik. Mindannyian egy csónakban evezünk. A 2050-ig szóló klímasemlegességhez elengedhetetlen, hogy mindenki cselekedjen, a vállalatok, a kormányzat, és az egyének is. Nem halogathatjuk tovább.” – mondta Shackleton nagykövet-helyettes.

Ez év júliusában az Európai Bizottság javaslatcsomagot fogadott el annak érdekében, hogy az EU éghajlat-, energia-, földhasználati, közlekedési és adózási politikái alkalmasak legyenek arra, hogy 2030-ra legalább 55% -kal csökkentsék az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ez a megemelt cél szükséges ahhoz, hogy a 2050-es nettó zérókibocsátású uniós cél elérhető legyen. Ehhez pedig felülvizsgálta az éghajlat- és energiapolitikai, valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályait, hogy megteremtse az összhangot a rögzített 2030-as cél és az oda vezető út között.

„Magyarország elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig. Mindkét ambiciózus célkitűzés kizárólag széles körű társadalmi támogatással váltható valóra. A kormány a nemrégiben elfogadott Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiában vizsgálja a törvényben is rögzített klímasemlegesség elérésének lehetséges módozatait.” – mondta el Botos Barbara, az ITM helyettes államtitkára. „A céljaink teljesítéséhez vezető úton kiemelten számítunk az üzleti szektorra is, ezért különösen fontos megismernünk a vállalatok álláspontját arról, hogy milyen kihívásokat látnak, és milyen eszközökre építenének a gazdaságilag is megtérülő zöld átmenet érdekében” – tette hozzá.

A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítása elengedhetetlen a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Ehhez a gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok pedig kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Már számukra sem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb. Ehhez minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség. De ehhez a támogató törvényi, szabályozói környezet elengedhetetlen.

„A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. Fontos lépés volt a Net Zero Tanácsadó Testület létrehozása azzal a céllal, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is.” – mondta el Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója. „Az ilyen konzultációk elengedhetetlenek a folyamat felgyorsításához.” – tette hozzá.

2021.10.26.

Csatlakozzon a CircularRegions programunkhoz (Felhívás cégeknek)

Hírek

Mit kínálunk?

A CircularRegions projekt kis- és középvállalkozásokat keres a #turizmus, #élelmiszer és csomagolás, #építés, valamint #műanyagipar területéről, akik tovább szeretnék javítani körforgásossági teljesítményüket. Elhatározta, hogy javítja vállalkozását a körforgásos gazdaság területén? Hozzáférést biztosítunk a személyre szabott tudáshoz és szakértőkhöz, amelyek segítenek abban, hogy vállalkozása körforgásossá váljon. Megismerheti vállalata körforgásossági szintjét, és tanácsokat kap a hiányosságok pótlására. A projektben való részvétel ingyenes.

Kit keresünk?

Szlovák és magyar kkv -at a műanyag-, építő-, élelmiszer- és csomagoló-, valamint turisztikai szektorból.

Önt keressük amennyiben:

kíváncsi a körforgásos működésre, és szeretné megérteni, hogy mit jelent az átmenet;
figyelembe véve a termék/szolgáltatás portfólió körforgásos átmenetét;
érdekli a körforgásosság felé vezető első lépés megtétele;
javaslatokat szeretne kapni a körforgásosságuk javítására.

Hogyan néz ki a program?

A sikeres jelöltet szakértők vezetik végig a körforgásossági értékelési programon, beleértve a tájékoztató megbeszélést, adatgyűjtést, helyszíni konzultációt, elemzést, jelentést és ajánlást.

Bevezető konzultáció: A szakértő áttekintést nyújt a programról és a körforgásos átmenetből származó előnyökről.
Adatgyűjtés: A szakértő biztosítja a szükséges sablonokat és a kérdéseket a helyszíni konzultáció előtt.
Helyszíni konzultáció: A körforgásossági értékelést a helyszínen, képzett szakértőmmel közösen végzik el a látogatás során.
Jelentés és ajánlás: A helyszíni konzultáció eredményeit elemezni fogják, és a vállalatspecifikus ajánlásokat jelentésben foglalják össze és bemutatják.

A szolgáltatásban való részvétel ingyenes.

Információ a regisztrációs és kiválasztási folyamatról

1/ Töltse ki a regisztrációs űrlapot 2021. október 28 -ig.

2/ Pályázatát elbíráljuk, és 2021. november 4-ig visszaigazolást küldünk.

***

A CircularRegions projektről

A projekt célja, hogy együttműködést alakítson ki a körforgásos gazdaság platformjainak tagjai között Magyarországon és Szlovákiában, hogy elősegítse a körkörösebb gazdaságra való áttérést a határokon átnyúló régiókban. A projekt növeli a körforgásos gazdaság szakértői kapacitásait a T2T program kidolgozásával és a jövőbeni oktatók továbbképzésével. Ezenkívül a projekt egy szolgáltatást fejleszt ki, és elérhetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára a megfigyelt régiók kiválasztott ágazataiban. A projektet az Európai Unió társfinanszírozza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.

Lépjen kapcsolatba velünk:

Márta Irén

Ügyvezető igazgató

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

iren.marta@bcsdh.hu

www.bcsdh.hu

2021.10.21.

„Borzasztóan szeresd, amit csinálsz és mindig ott legyél jelen, ahol éppen vagy” – Megtartottuk az idei harmadik Alumni találkozónkat

Hírek

Hogyan takaríthat meg egy új vállalkozás közel 1000 tonna CO2 ekvivalenst? Mi a szerepe a légylárváknak a fenntarthatóságban? Hogyan lehet egy flottakezelő vállalat fenntartható? Első női vezetőként hogyan taposhatod ki az ösvényt? Hogyan lehetsz sikeres vezető és szülő is egyszerre? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei harmadik találkozóját október 20-án tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte a közös élmények, közösség formálásához tartozó rendszeres találkozók fontosságát. „A jövő vezetői” tehetségprogram is hamarosan egy generációváltás szakaszába érkezik, ahol a jövő vezetői már a jelen vezetőivé váltak.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség második féléves munkáját, kiemelte a résztvevők és a delegáló vezetők számára szóló elkészült ajánlásokat és az Alumni vizibilitásának növelését. Ha te is szívesen bemutatnád fenntarthatósági projektedet, munkádat, kérjük jelezd évfolyamod vezetőjének vagy Szederkényi Zitának (zita.szederkenyi@bcsdh.hu).

Percze Rajmond, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának végzettje és Agroloop vezérigazgatója bemutatta a startup-ként indult vállalkozását. Innovatív és fenntartható megoldásokat hoznak a takarmányozás- és műtrágyaiparba, úgy, hogy rovarok tenyésztésével újrahasznosítja a fogyasztás előtti szerves élelmiszer-hulladékot évente közel 1000 tonna CO2 ekvivalenst spórolnak meg az hagyományos komposztáláshoz képest.

Az estét záró vezető interjún Pesti Tímea a LeasePlan Hungária Zrt. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Tímea a 2017-ben alapított Év Menedzsere Kék Innovációs díjat elsőként kapta meg a Menedzserek Országos Szövetségétől, az elektromobilitásban felvállalt szerepének köszönhetően. A Magyar Lízingszövetség elnökségének tagja, valamint a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnökségi tagja. A Csodalámpa alapítvány jótékonysági nagykövete. Az aktív beszélgetés során a (női) vezetői szerepek kérdéskörét boncolgattuk. Hogyan találjuk meg a munka és magánélet közötti egyensúlyt? Tímea kiemelte a saját feltöltődés, a jelenlét és a feladat, munka szeretetének fontosságát a kiegyensúlyozott és fenntartható élethez, mind egyéni mind vállalati szinten. Mesélt törekvéseikről, kihívásaikról és partnereikkel való együttműködéseikről az elektromos autók flottába való bevezetése során. Egyik partnerüknél például a magyar leányvállalat úttörő szerepet vállalt a cégcsoporton belül első zöld flotta bevezetésében.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

2021.10.21.

Ez a szemlélet szükséges a karbonsemleges gazdaságra való áttéréshez – átvették oklevelüket „A jövő vezetői” 2021-es résztvevői

Hírek

A BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2021-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 32 résztvevővel együtt már közel 250 fiatal vezető végzett az eddigi 8 évfolyamon.

„Az Európában egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogramunk soha nem volt olyan fontos, mint most. Az itt megszerzett szemlélet, tudás, hozzáállás rendkívüli jelentőségű ahhoz, hogy mihamarabb áttérhessünk a karbonsemleges gazdaságra.” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

A nyolcadik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak fiatal vezetőiből kerültek ki, akik különböző szakterületekről érkeztek. Az idei év virtuális térben indult de a szakmai napok új rendjének és a járvány enyhülésének köszönhetően a nyári alkalmak és a Mélyítő nap is már hibrid formában, egyre növekvő személyes résztvevő számmal került megrendezésre.

„Egyre több új technikával tettük még színesebbé és interaktívabbá az online napokat, bekerültek olyan hazai és nemzetközi aktualitások mint az újraindulás munkaerőpiaci kihívásai, vagy a karbonsemleges hazdaságra való áttérés. Számos hazai és nemzetközi szaktekintélytől kaphattak információt első kézből a résztvevők a fenntarhatóságról és a fenntartható vállalati működés aktuális kihívásairól. Előadónk volt többek között Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána (IPCC), Dr. Bartus Gábor (NFFT) és Baja Sándor (Randstad) is virtuális előadás és beszélgetés keretében.
A klímasemleges gazdasághoz kötődő projektmunkák pedig kitűnő példát mutattak a résztvevők start-up gondolkodásáról.” -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció). A 2021-es évfolyam 32 végzőse a BCSDH üzleti ebédjén, október 7-én vehette át oklevelét. Az idén végzettekkel együtt, már 8 évfolyamot és közel 250 fiatal vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

A program szponzorai 2021-ben:

2021.10.14.

Átadták a 2021-es Fenntartható jövőért díjakat

Hírek

A BCSDH Üzleti ebédjén került sor a Fenntartható jövért díj ünnepélyes díjátadójára. A magyar GDP mintegy 30%-át megtermelő 109 tagvállalatot tömörítő szervezet idén ötödik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Társadalmi felelősségvállalás kategóriában, elismerve fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat, illetve a pandémia során kimagasló társadalmi felelősségvállalási programokat.

Márta Irén a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri egyik tagja kifejtette: „2021-ben ötödik alkalommal hirdettük meg a BCSDH által alapított Fenntartható jövőért díjat. A pandémia kapcsán elindított Társadalmi felelősségvállalás kategóriát megtartottuk a korábbi Változásvezető, Vezető nő és Üzleti megoldás mellett. A pályázatokat olvasva örömmel láttuk, hogy a bár a vírushelyzet elhúzódása jelentős erőforrásokat vont el a vállalatoktól, mégis a fenntarthatóság számos területén jelentős előre lépések történtek.”

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Salgó István és Ürge-Vorsatz Diána alkotta 5 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

A Fenntartható jövőért díj 2021-es nyertesei:

A VÁLTOZÁSVEZETŐ DÍJ:

Björn Claussen
Ügyvezető igazgató
BNP Paribas Magyarországi fióktelep

Björn Claussen személyes példáján, vezető szerepén keresztül a finanszírozói oldal fenntarthatósági lehetőségeire, felelősségére hívja fel a figyelmet.

VEZETŐ NŐ DÍJ:

Hevesi Nóra
Kommunikációs vezető
TESCO Global Áruházak Zrt.

Szigeti Barbara
HR vezető
TESCO Global Áruházak Zrt.

A humán fenntarthatóság számos klasszikus és újszerű területeit átfogó megközelítéssel támogató vezetők. Munkájuk, hatásuk és női vezetőként együttműködésük is követendő.

Pálfalvi Zsuzsa
Ügyvezető igazgató
Graphisoft Park Services Kft.

Kiemelkedő a cégen belül elért vezetői hatás, másrészt a környezet, a lakosság és más cégek környezetének, szemléletének pozitív befolyásolása.

Urbán Katalin
EHS vezető
Grundfos Magyarország Gyártó Kft

Innovatív megoldások fejlesztője, inspirálója cégen belül és azon kívül is. Vezetői erényei, a cég által bemutatott eredmények is impozánsak.

ÜZLETI MEGOLDÁS DÍJ:

Magyar Nemzeti Bank – Zöld Program

A finanszírozói oldal fenntarthatósági lehetőségeit átfogóan képviselő program, mellyel az MNB
úttörő szerepet vállalt. Ezzel az egész szektor magatartására, azon keresztül pedig az egész gazdaságra is jelentős hatása van.

A díjat Dr. Kandrács Csaba az MNB alelnöke vette át.

SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. – A Máltai Manufaktúra termékeinekértékesítésével megvalósított körforgásos üzleti modellje

A fenntarthatóság környezeti és társadalmi aspektusa is példaértékű. Üzlet-edukáció-segítés harmonikus egysége, előremutató, nagy elérést biztosító, konkrét eredményekkel.

A díjat Maczelka Márk a SPAR kommunikációs vezetője vette át.

TESCO Global Áruházak Zrt. – TESCO a karbonsemlegességért programja

Az élelmiszerhulladék-csökkentésből indult program erénye komplexitása és horizontálisan több területre történő kiterjesztése is példaértékű.

A díjat Hevesi Nóra a Tesco kommunikációs vezetője vette át.

TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁS DÍJ:

Budapest Airport Zrt. – BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány létrehozása

Humánus, példaértékű megoldás azokra az esetekre, amikor egy válság ideje alatt a munkáltató képtelen a munkatársak továbbfoglalkoztatására.

A díjat Chris Dinsdale a Budapest Airport vezréigazgatója vette át.

Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. – 30 év 30 jótett a közösségért

Tipikus, de ötletes CSR program, mozgósítja a munkatársakat belül, fontos helyeken segít a társadalomban, “kívül”.

A díjat Schwarczenberger Tamás a Güntnet-Tata ügyvezető igazgatója vette át.

GRATULÁLUNK A DÍJAZOTTAKNAK!

A díj idei fő támogatói: Legrand Kiemelt támogatói: Alteo, Essity voltak.

2021.10.09.

A klímasemleges gazdaság az egyetlen út – A BCSDH Üzleti ebédjének vendége Julian Hill-Landolt a WBCSD igazgatója volt

Hírek

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A COVID-19 járvány megmutatta, hogy ezek a kihívások szorosan összefüggenek egymással, és rendszereink nincsenek felkészülve ilyen sokkokra. Ehhez rendszerszintű változáskora van szükség és ehhez mutat kilenc utat a Vision 2050: Time to Transform, amely már magyar nyelven is elérhető.” – mutatott rá Julian Hill-Landolt előadásában a BCSDH üzleti ebédjén. Az esemény szakmai programjának fókuszában a rendszerszintű változások felgyorsítása és a klímasemleges gazdaságra való áttérés állt.

A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával idén négy kategóriában ismertük el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat, illetve a pandémia során kimagasló társadalmi felelősségvállalási programokat. És ugyanitt kaphatták meg oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram idei végzősei.

Budapest, 2021. október 7. – Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Mi kell ahhoz, hogy a Covid által generált gyors digitális átálláshoz hasonlóan más területeken is azonos gyorsaságú változás történjen? Mit tesz ezért az üzleti szféra? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült Vision 2050: Time to Transform átalakulási menetrend bemutatására, illetve a vállalati szféra által már megtett nettó zéró vállalások bemutatására.

Vision 2050: Time to Transform – itt a cselekvés ideje – Julian Hill-Landolt előadása

A WBCSD lefektette a rendszer átalakításának alapjait a Vision 2050: Time to Transform programban. Ahhoz, hogy egy olyan világ felé tartsunk, ahol több mint 9 milliárd ember él majd jóllétben, a bolygó keretein belül, megköveteli a vállalatoktól, hogy ambiciózus nettó nulla és természet-pozitív célokat tűzzenek ki, és ami ennél is fontosabb, hogy működési terveket dolgozzanak ki e célok elérése és alakítsanak ki együttműködéseket az egész értékláncon keresztül az átalakítás érdekében.

„A szokásos üzletmeneten való túllépés elengedhetetlen az átalakítás felgyorsításához. A vállalatvezetőknek három gondolkodásmód-váltást kell elfogadniuk: ki kell alakítani a valódi értékteremtést jutalmazó kapitalizmust; összpontosítani kell a hosszú távú ellenálló képesség kialakítására; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni, azon túl, hogy nem okoznak több kárt. Az üzleti szféra vezető szerepet tölthet be, de együtt kell dolgoznia a tudományos szakemberekkel, a politikai döntéshozókkal, a finanszírozókkal és a befektetőkkel, a fejlesztőkkel és a fogyasztókkal, együtt kell megtervezniük a rendszerek átalakítását. Csak ez a soha nem látott szinteken történő együttműködés hozhatja meg a kívánt, gyors változást, amely ahhoz szükséges, hogy 2050-re minden ember jóllétben éljen a bolygó keretein belül.” – mutatott rá Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója.

AMagyarul most megjelent Vision2050: Time to Transform innen letölthető.

*A BCSDH tagvállalatainak nagy részének van klímavállalása és 31%-ának már nettó zéró vállalása is***

„Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk. Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.” – hívta fel a figyelmet beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke. „Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést. A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.” – tette hozzá.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta azt a „How to lead the Transformation? című vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetést, amelynek résztvevői olyan a rendszerszintű átalakításban már élenjáró vezetők voltak mint:

Csavajda Zsolt, ügyvezető igazgató, DSM Nutritional Products Hungary Kft.
Dr. Kandrács Csaba, alelnök, Magyar Nemzeti Bank
Pesti Tímea, vezérigazgató, Leaseplan Hungária Zrt.

A program idei főtámogatója: Nestlé. Kiemelt támogatója: Deloitte, Sió-Eckes: további támogatói pedig: Alteo, E.ON, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Leaseplan, Unilever voltak.

A BCSDH rendezvényei karbonsemlegesek, melynek támogatója: LeasePlan.

Julian Hill-Landolt Director, Vision 2050, WBCSD

Julian felelős a Vision 2050: Time to Transformért, a WBCSD átfogó üzleti cselekvési keretrendszeréért. Korábban Julian vezette a WBCSD Fenntartható életmód munkáját, a fenntartható életmódhoz szükséges és elvárt az innovációkban és törekvésekben véghezmenő rendszerátalakító változásokra összpontosítva.
Julian 2013 -ban csatlakozott a WBCSD -hez az Elnöki Hivatal vezetőjeként, támogatva Peter Bakker globális szerepét a WBCSD elnök -vezérigazgatójaként.
A WBCSD előtt Julian 10 évet töltött a technológiai szektorban.Julian környezetvédelmi technológiai MSc diplomát szerzett a londoni Imperial College -ban, és jogi oklevelet szerzett a University College Londonban.

2021.10.08.

Recsetár-Maioli Kinga a BCSDH új szakmai vezetője

Hírek

Recsetár-Maioli Kinga tölti be a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai vezetői pozícióját 2021. október 1-től.

Az új szakmai vezető munkájának fókuszában a WBCSD által megújított Vision 2050 program áll, a szavak után elérkezett a gyors cselekvés ideje. A Vision 2020 során számos jógyakorlat indult útjának, célok fogalmazódtak meg, de a változás sebessége elmarad a globális trendek alakulásától (népességnövekedés, fokozatosan romló ökoszisztémák, éghajlatváltozás, stb.).

Recsetár-Maioli Kinga 10 év multinacionális és 6 év regionális, illetve globális vezetői tapasztalattal a háta mögött döntött úgy, hogy a „mellékállását” helyezi előtérbe. Miközben vezetői feladatai során a lean transzformációra, automatizációra és magas szintű operációra helyezte a hangsúlyt, mellette Kelet-Európai Önkéntességi, illetve később fenntarthatósági vezetői funkciókat is ellátott. A civil szféra sem áll távol tőle, önkéntességi vezetőként számos projekt során dolgozott együtt szervezetek képviselőivel, elkötelezett a pro bono önkéntesség elterjesztése és vállalati kultúrába való integrálása mellett. Számos nemzetközi konferencián képviselte a GE kelet európai régióját a témában, illetve szerzett szakmai elismerést a vállalat számára.

Az új szakmai vezető feladatai közé tartozik a Vision 2050 magyarországi adaptálásán túl, az Action2030 program stratégia felülvizsgálata, konkrét akciók és ajánlások kidolgozása, a Race to Zero és ESG programok szakmai vezetése a BCSDH részéről és az ezekhez kapcsolódó szakmai munkacsoportok koordinálása.

Recsetár-Maioli Kinga elsődleges célja, hogy programok során a hangsúlyt áthelyezze az elméleti gondolkodásról a tettek mezejére, egy átlátható, mérhető és könnyen replikálható formában.

Továbbá fontos feladatának tartja az egyéni szemléletformálást, a személyes megélést és tapasztalást. Hiszi, hogy a felelősséget nem lehet csupán a vállalatokra vagy kormányzatokra hárítani, hiszen ezek a szervezetek is egyénekből állnak, a változáshoz így elengedhetetlen a személyes fejlődés és elköteleződés.

2021.10.01.