Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként hoz létre egy bank egy klímatudatos utcát? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája? Mi a te ügyed? Milyennek látják a jövőt az elsőszámú vezetők? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” programunk hatodik szakmai napján, amelyet házigazdánk képviseletében Szabó Judit, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője nyitott meg.

Szederkényi Zita programvezető egy reggeli ráhangoló játékot hozott a szakmai nap elejére, amelyben a résztvevők kipróbálhatták, hogy a win-win szituációk felismerése mennyire része a napi rutinjuknak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakran nehézséget okoz a partnerségre hangolódni, különösen üzleti tárgyalások során, amikor ösztönösen a versenyt részesítjük előnyben. A kihívás tovább nő, ha több szereplő érintett, vagy ha a fizikai korlátok miatt nincs lehetőség közvetlen kommunikációra – nem beszélve azokról, akik még jelen sincsenek, mint például a jövő generációk. Mindez rávilágít arra, hogy a rendszerszintű változásokhoz rendkívüli összefogásra van szükség.

A szakmai nap első előadója Balla Brigitta, az UniCredit Bank Ingatlangazdálkodás, beszerzés és szállítói szerződés menedzsment területének ügyvezető igazgatója volt, aki bemutatta a Belváros-Lipótvárossal együttműködésben megvalósított projektjüket, amelynek eredményeként a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszerrel létrehozták Magyarország első klímatudatos utcáját. A projekt kiváló példája annak, hogy az érintettek bevonása mennyire kulcsfontosságú és milyen pozitív eredményeket hoz.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatási területének Partnere beszélt az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási szabályozási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, valamint a közöttük lévő különbségekről. Bemutatta az ellátási lánc fenntarthatósági célú átvilágításának folyamatát, majd kitért az ESG törvény legújabb módosítási javaslatai alapján várható jelentési határidőkre és követelményekre is.

A folytatásban workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán.

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és belső ellenőrzési osztályvezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet erősebb kapcsolatot kialakítani a vevőikkel a Metro sajátmárkás termékek tekintetében, figyelembe véve a partnerségi kapcsolat fontosságát.

Horn Tamás, az év fővárosi civil szervezete díjat (2025) nyert Adománytaxi alapítója és tulajdonosa foglalta össze azt, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet valóban win-win egy forprofit-nonprofit együttműködés.

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének előadásával folytatódott, aki három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez. Bemutatta a vállalat fenntarthatósági mérföldköveit, elért eredményeit és kitűzött céljait, valamint beszélt a fenntarthatóság három pilléréről, úgy, mint etikus üzletvitel, környezetre gyakorolt hatások csökkentése és gazdaságilag életképes folyamatok.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Császár Gábor, a Mezőker Kft. ügyvezetője és üzletág vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt. Kiemelték, hogy a valódi partnerségben a cégek együtt sírnak és együtt nevetnek, vagyis a sikerek mellett a terheket is közösen viselik, közös értékek és célok mentén dolgoznak, nem csupán beszállító-megrendelő viszony van, hanem a fentiek mentén közösen gondolkoznak.

Ezt követően Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője beszélt a karrier és karrierút övezte kérdésekről, bevonva a résztvevőket is, majd arról, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek, és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 14. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. Az előadás során a résztvevők kipróbálhatták mennyire gondolkoznak hasonlóan, mint az elsőszámú vezetők. A 252 magyar vállalat elsőszámú vezetőjét megkérdező felmérésből megtudhattuk, a globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik. A vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

A nap különleges programmal és új helyszínen folytatódott: a résztvevők a budapesti Ronald McDonald Házba látogattak, ahol a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval és Dr. Major Jánossal, az Alapítvány Kuratóriumi tagjával beszélgettek, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser végigkalauzolta őket a Házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegek gyermekeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A szakmai programot a vezető interjúval zártuk a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány elnöke beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, és őszinte gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel a múltról, a jelenről, a hamburgerről és természetesen a jövőről is.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Hogyan lehet körforgásos módon biztosítani a növekvő népesség minőségi fehérjeigényét? Ez a téma állt az idei BCSDH hétvége vállalatvezetőknek és partnereiknek rendezett izgalmas programjának központjában.

A szakmai program az AGROLOOP tavaly decemberében átadott üllői üzemében kezdődött pénteken, ahol a házigazda Percze Rajmond alapító és ügyvezető igazgató köszöntötte a résztvevőket. Ismertette a kifejezetten fenntartható stratégiára épülő vállalat alapításának történetét és működésének alapjait. Személyes elköteleződéséhez nagy mértékben hozzájárult a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogram, mely elvégzését követően fogalmazódott meg benne egy fenntartható alapelveken működő vállalat megalapítása. A fenntartható élelmezés, mezőgazdaság és állattenyésztés a világ nagy kihívása. Erre kínál teljes körforgásban megvalósítva megoldást a légylárvákból állati takarmányozásra alkalmas, magas tápértékű állati fehérjét és zsírt gyártó vállalat. Az alacsony karbon- és vízlábnyomú megoldás arra született, hogy segítse fenntarthatóvá tenni az állattenyésztést, hogy nekünk ne kelljen rovarokon élnünk a jövőben. A gyárlátogatás végig kísérte a folyamatot a tojások érkezésétől a 12 napos lárvák „leszüreteléséig”.

Másnap a Master Good látta vendégül Kisvárdán a csapatot és Bárány Péter ügyvezető igazgató videóüzenete után házigazdaként Farkas Csaba, innovációs és fenntarthatósági igazgató köszöntötte a résztvevőket és mutatta be azt az óriási fejlődést, amit a Bárány család tett a baromfitenyésztés és feldolgozás területén. A Master Good élenjáró fenntarthatósági lépései, amelyek nemcsak az iparágban egyedülálló és részletességű kibocsátás és karbonlábnyom adatokra épülnek, messze a nemzetközi élvonalba helyezik a vállalatot. A szinte teljes körforgásban megvalósuló, a takarmánygyártástól, a hulladékot, mellékterméket 100%-osan hasznosító folyamatra tekinthettek rá a résztvevők a gyárlátogatás során, ami a csodálatos japán kertben zárult.

Köszönjük a vendéglátó a Agroloop és Mater Good vezetőinek és munkatársainak a tartalmas szakmai programot és a vendéglátást.

Az esemény fotóválogatása ide kattintva érhető el.

Egyre gyakoribbak és súlyosabbak az olyan szélsőséges éghajlati és időjárási események, mint a hosszan tartó csapadékhiány, hőhullámok, hirtelen lezúduló esők és annak következményei, az aszály, kiterjedt tüzek és áradások. A jelenlegi rendszereink és infrastruktúráink már nem alkalmasak mindezek kezelésére, a megváltozott éghajlati viszonyokhoz sürgősen alkalmazkodni kell. Ez azért is fontos, mert a mérséklési intézkedések éghajlatra gyakorolt, pozitív hatásai nem azonnal jelentkeznek. Hazánkban ráadásul nagyobb arányban vagyunk kitettek a klímaváltozás negatív hatásainak, mint amilyen a globális ÜHG-kibocsátáshoz való hozzájárulásunk.

A Világgazdasági Fórum 2025-ös jelentése szerint a megkérdezett vezetők az extrém időjárási körülményeket 2 év távlatában a második, 10 év távlatában pedig az első helyre sorolják legnagyobb kockázati tényezőként. Az első négy helyen csak környezeti és éghajlati kihívások szerepelnek.

A probléma égető és egyre súlyosbodik, így a klímaalkalmazkodás volt a témája az idei BCSDH ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetés sorozatnak, ahol a tagvállalatok első számú vezetői vett részt és osztották meg gondolataikat. Az eseményeket Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója vezette.

Általánosságban megállapítható, hogy a klímakibocsátás csökkentése dominál elsődlegesen a vállalatoknál, és alkalmazkodás kevésbé került idáig fókuszba, miközben a klímaváltozás hatásait egyre jobban érzik a mindennapi működésük során is.

Az is jól kirajzolódott, hogy egyre több olyan esemény van, amely stratégiai szinten igényel beavatkozást, legyen szó korábban csak ritkán jelentkező, mostanra általánossá vált váratlan jelenségekről, megváltozott munkakörülményekről vagy újragondolást igénylő termékportfólióról. A beszélgetések során számos jógyakorlattal találkoztunk, és vannak olyan cégek, akiknek a klímaváltozás üzleti lehetőség, hiszen új megoldásokat és piacokat nyit. Az biztos, hogy minden cég és iparág érintett valamilyen módon, kérdés, hogy milyen gyorsan tudnak reagálni és érdemben cselekedni, biztosítva az üzletfolytonosságot és lehetőségként értékelni a kockázatot. A teljes értékláncban való gondolkodás fontossága is előtérbe került, hiszen csak így lehet a komplex folyamatokat jól kezelni, és ebben kölcsönös a felelősség.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések konkrét eredményeit és az ebből megszülető ajánlásokat a BCSDH Üzleti ebéden, október 7-én mutatjuk be a vállalati jógyakorlatokkal együtt.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:

KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt
KépgalériaLinkedIn poszt

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

A Fenntartható jövőért díj 2025-ös pályázati időszaka elkezdődött. Ehhez, illetve a cselekvés ösztönzéséhez, a fenntartható vállalati működés eléréséhez szolgál követhető példákkal az első alkalommal 2025. május 27-én megrendezett Fenntartható jövő inspirációs reggeli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezésében.

A vállalati fenntarthatóság területén tett kiemelkedő egyéni és vállalati eredmények elismerésére született díj 2024-es díjazottjainak mélyebb megismerésére alkalmat adó esemény házigazdájaként Sepsey Balázs, a KINSTELLAR Office Managing Partnere köszöntötte a résztvevőket.

 

 „Most, amikor a jelenlegi helyzet komoly kihívások elé állítja a fenntarthatóság ügyét, miközben a klímaváltozás egyre erősödő hatásait már a mindennapi működésükben érzik az üzleti szereplők, még fontosabb a gyors cselekvés, rendszereink fenntarthatóbbá és ellenállóbbá tétele.” – mondta el köszöntőjében ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke. „A Fenntartható jövőért díjjal és a mostani eseménnyel  a vállalatokat és vezetőiket szeretnénk inspirálni, hogy döntéseikbe integrálják a fenntarthatóság szempontjait és olyan, a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldásokat dolgozzanak ki, amelyeknek az üzleti szféra más szereplőire való kiterjesztésével valódi, széles körű hatást tudunk elérni, fel tudjuk gyorsítani a rendszerszintű változásokat.” tette hozzá.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, az esemény levezetőjeként kiemelte: folyamatosan keressük a módját annak, hogyan gyorsítsuk fel a fenntarthatósági folyamatokat, ismertessük meg a rendszerszintű változások elindítását célzó vállalatvezetői hiteles és példamutató innovatív intézkedéseket, a kreatív új üzleti modellek elterjesztését. Az Inspirációs reggeli egyik nem titkolt célja, hogy a korábbi nyertesek bemutatásával a Fenntartható jövőért díj most induló és 2025. július 18-ig tartó pályázati időszakában minél kiemelkedőbb pályázatok szülessenek és ezekhez inspirációt nyújtsunk.

A valódi, stratégiai szinten és a vállalat egészét átható fenntartható működés elérése elképzelhetetlen hiteles, elkötelezett vezetők és kiemelkedő cégek nélkül. A pályázatok hátterét és az elhivatottság, az elköteleződés mögötti személyes mozgatórugókat tárta fel a 2024-es egyéni díjazottakkal folytatott Vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnökének moderálásával Dapsy Zoltán, a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Körmendi Anikó, az Arriva Hungary Kft. vezérigazgatója, Nagy Zsuzsa, E.ON Energiamegoldások Kft. ügyvezető igazgatója és Nyári Károly, a Grundfos A/S Elnökhelyettese és csoportszintű pénzügyi vezetője részvételével.

A szokásos üzletmeneten túlmutató és az üzleti szféra más szereplőire kiterjeszthető, adaptálható üzleti megoldások jelentik a rendszerszintű változások kulcsát. A 2024-ben díjazott ilyen megoldások kerültek bemutatásra és megvitatásra:

–             A K&H BANK – K&H agrár CO2 kalkulátorát Demeter Zoltán Agrár üzletág vezető,

–             a Saint-Gobain – Biodiverzitás programját Karafa László, Bánya és fenntarthatósági vezető

–             a SolServices – Újgenerációs napelempark szakmai útmutatóját dr. Farkas Gábor, ügyvezető igazgató.

–             a Tesco – „Küzdelem a menstruációs szegénység ellen” programját pedig Hevesi Nóra, kommunikációs vezető mutatta be.

2025-ben korábban, május 19. és július 18. között hirdeti meg a BCSDH  a Fenntartható jövőért díjat változatlanul azokra a területekre összpontosítva, ahol a rendszerek átalakítására kiemelkedő hatása van a vállalatoknak az alábbi 4 fő kategóriában:

  1. Változásvezető – a kiemelkedő vezetői példamutatás és felelőségvállalás díja

Változásvezető díj – BCSDH

  1. Vezető nő

Vezető nő díj – BCSDH

  1. Vállalati transzformáció – A fenntartható működés eléréséért tett legnagyobb előrehaladás díja

Vállalati transzformáció díj – BCSDH

  1. Üzleti modell, üzleti megoldás

az alábbi területek valamelyikén:

  • Körforgásos gazdaság
  • Klímavédelem és adaptáció
  • Biodiverzitás megőrzése és helyreállítása
  • Emberi érték

Üzleti megoldás díj – BCSDH

A nemzetgazdasági minisztérium május 13-án benyújtotta a parlament elé Magyarország 2026. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatát, mely az ESG törvényben is több jelentős változást eszközöl.

A cikkben a benyújtott tervezetben szereplő javaslatokat foglaltuk össze, a zárószavazás (és a végleges változások megjelenése) június közepén várható. Kövesse online felületeinket, ahol folyamatosan hírt adunk a legfrissebb fejleményekről!

Szűkül az érintettek köre

Jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó nagyvállalkozások továbbra is a törvény hatálya alá esnek, továbbá az ágazati besorolás alapján bizonyos pénzügyi szolgáltatók is bekerülnek a törvény hatály alá.
A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

A kormányzat csökkenteni kívánja a kkv-k terheit is, ezért:

  • 2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)
  • Várhatóan a kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek, így nem kell kitölteniük a beszállítói kérdőíveket.

Változás a korrekciós intézkedések kapcsán

Finomodik a korrekciós intézkedések köre is:

  • a korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén,
  • nem lesznek kötelezettek a vállalatok arra, hogy megszüntessék az üzleti kapcsolatot a magas kockázatú tevékenységeket végző közvetlen szállítóikkal.

Megkezdődött az Omnibusz csomag átültetése

Szintén május 13-án nyújtották be az Egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, mely az Omnibusz csomag részeként elfogadott 2025/794 európai parlamenti és tanácsi irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgálja.
Ennek értelmében a CSRD 2. és 3. körös vállalatainak két évvel később kell megkezdeniük a jogszabály alkalmazását.

Hiszünk abban, hogy az üzleti siker része az is, milyen hatást gyakorlunk a világra. Örömmel csatlakoztunk a House of Giving kezdeményezéshez, amely a tudatos, hatékony és fenntartható adakozás kultúráját erősíti Magyarországon.

A kezdeményezés egyik első szakmai pillére a Giving Manifesto, amely itthon elsőként foglalja össze, hogyan tehetjük az adományozást átgondolttá, hatékonnyá és fenntarthatóvá.

Nemzetközi és hazai bevált gyakorlatokra építve mutatja be a 21. századi giving szemlélet alapelveit. Egy olyan eszköz, amely segíti azokat az üzleti szereplőket, akik tudatos stratégiával, hosszú távon és nagyobb társadalmi hatást elérve szeretnének segíteni.

Bővebben a Giving Manifesto pontjairól: https://houseofgiving.hu/giving-manifesto/

Mit lesz velünk rovarok nélkül? Termék helyett szolgáltatás? Milyen beavatkozási lehetőségek vannak a klímavédelemért? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem?  Kevesebből többet? Mit jelent 1 fok melegedés? Mik azok a planetáris határok? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Első előadónk Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke volt, aki, bár előadását az aktuális klímahelyzettel, a sokkoló tényekkel kezdte – mint hogy a globális átlaghőmérséklet legalább 125 000 éve, a légköri CO2-koncentrációk és az óceánfelszíni savasság pedig 2 millió éve nem volt ilyen magas – a problémát több szempontból megvilágítva a folytatásban átvezette a hallgatóságot, hogy hol és milyen beavatkozási lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok, de vannak olyanok, amelyket lassítani lehet, másokat pedig meg lehet állítani a felmelegedés korlátozásával. Elmondta, hogy globális szinten a nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedéssel kell szembenéznie, amihez innovációkra van szükség az üzleti modellek terén.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a környezeti válság hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Kiemelte a vizes élőhelyek megóvásának, a vízmegtartás és a felszín alatti vízkészletek újratöltésének fontosságát és az ökoszisztéma szolgáltatások szerepét. Bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást. Előadását a vállalati fenntarthatóság lehetséges útjának 5 pontjával zárta: Érintettség felismerése, Határok felmérése, Belső intézkedések, Kollektív intézkedések és Szakpolitikai lobbi.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított arra, hogy a körforgásos gazdaság jóval több, mint újrahasznosítás. A 10 R-ren keresztül bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és gyakorlati példákon keresztül szemléltette ezeket.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati témafelvetést és kapcsolódó dilemmát hallgattak meg, amelyre közösen keresték a válaszokat, lehetséges megoldási irányokat. Bori Máté, az Ayvens operációs igazgatója és integrációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogyan lehet közösen gazdasági és környezetvédelmi célokat közösen elérni? Schmidt József, a Future-FM vezérigazgató-helyettese pedig egy különleges szálláshelyen a vízfogyasztás csökkentését célzó problémakört hozott.

A szakmai program délután Arató Gáborral, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki a vállalat tevékenységét mutatta be, kiemelve azok fenntarthatósági vonatkozását. Így megismerkedhettünk tesztlaborukkal, gépbérleti lehetőségeikkel, a biztonságos anyagcsökkentés lehetőségeivel, illetve a visszaforgatással, a close the loop rendszerükkel.

Karafa László, a Saint Gobain bánya és fenntarthatósági vezető vezetője a pilisvörösvári bányájuk területén megvalósított egyedülálló biodiverzitás programukat mutatta be. Ennek keretében többek között vizes élőhelyet hoztak létre, amely gazdag biodiverzitást eredményezett, denevér menedéket alakítottak ki, méhkaptárokat telepítettek, madaraknak költőládákat helyeztek ki, valamint rackajuh legelőt is létrehoztak. A projektet külső biológus szakértő bevonásával valósították meg, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett.

Vadovics Edina, a fenntartható életmód támogatásával és kutatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője ismertette az intézet munkáját, valamint a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent–számít–kompenzál hármas elvén alapszik. A folyamat záró lépéseként, kompenzációként őshonos gyümölcsfákat ültetnek iskolai kertekbe, illetve nonprofit, társadalmi célú kertekbe. Ezzel a környezeti és társadalmi célkitűzések egyszerre teljesülnek: a rendezvény ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi értékteremtéssel párosul.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki azt mutatta be a résztvevőknek, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Először összefoglaló betekintést adott fenntarthatósági mérföldköveikbe, amelyek nem pusztán évekre, hanem több évtizedre nyúlnak vissza, majd bemutatta, hogy jelenleg mely öt terület mentén dolgoznak fenntarthatósági céljaik elérése érdekében, melyek olyan témákat fednek le mint: a jóllét fejlesztése, úton a net zero felé, egészséges ökoszisztémák, fenntartható innováció és értékteremtés minden érintett és érdekelt fél számára. Megismerhettük 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaikat és sikeresen működtetett Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit.

A szakmai nap a projektmunkák rövid bemutatójával zárult, amelyből megtudhattuk, hogy az egyes csapatok milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

 

Van-e önfenntartó zöldfelület? Milyen klímaalkalmazkodási megoldások vannak? És hogyan ültethetők át a tapasztalatok akár kisebb léptékben a vállalatok számára? Race to Zero a terepen programunk keretében április 29-én tagvállalatunk, a BKM Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója által megálmodott és létrehozott Pünkösdfürdő Park egyedülálló bejárására nyílt lehetőség Szalkai Adrienne, a tervezési osztály osztályvezetője, vezető tervező segítségével.

Az Európa Zöld Városa nemzeti díjjal is jutalmazott, 7 hektáros Pünkösdfürdő Park ökologikus szemléletmódot képvisel. Természetközeli megoldásokkal és kortárs építészeti elemekkel alakítottak ki egy minden korosztály számára vonzó parkot. A regeneratív szemlélettel megálmodott parknál elsődleges cél volt, hogy a természetet hagyják érvényesülni, és egy valóban fenntartható és önfenntartó terület valósuljon meg. Az esőkertek segítik a korábban ott megrekedt vizet jól hasznosulni, a biodiverzitás szempontjából nagy szerepe van a 17 ezer négyzetméteren megvalósított vadvirágos rétnek, ahol speciális, a területhez legjobban illeszkedő magkeveréket alkalmaztak. Gyümölcsöst is találunk a területen, 24 fajta fa termését lehet várni évről évre. A sportolásra számtalan lehetőség van, és egy tanösvény is segíti a játékos kikapcsolódást.

Mind a park kialakításánál, mind az üzemeltetés során fontos szempont a lakosság bevonása, a közös gondolkodás. A terület kimagasló elégedettséggel bír, és a közösség is együttműködik a park megóvásában. Az egyedülálló projekt szemléletformálásra is rendkívül alkalmas, nem csak a lakosság, hanem a vállalati fenntarthatósági biodiverzitás programok megvalósításához is lehet sok ötletet és inspirációt gyűjteni.

Az eseményről készült képgalériát IDE KATTINTVA lehet megnézni.

A kitűzött nettó zéró célokhoz kapcsolódó tettek már észrevehetők a vállalatoknál? Milyen területen vannak előrelépések és hol vannak kihívások? A klímaalkalmazkodás valóban ugyanannyira fontos, mint a klímavédelem? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Hogyan néz ki a magyar építőipar karbonsemlegessé válásának ütemterve és milyen eszközökkel segítik ennek megvalósítását? Április 15-én újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

A brit nagyköveti rezidenciáján tartott esemény házigazdájaként Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon, és kiemelte, hogy a klímaadaptációnak hangsúlyosabb szerepet kell adni.

Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a több érdekelt felet tömörítő platformon, hogy mivel a globális és európai folyamatok arra hatnak, hogy a fenntarthatósági célkitűzések és az ehhez szükséges határozott lépésekre irányuló elvárások felpuhulhatnak, így ez a helyzet még nagyobb erőfeszítést és összefogást igényel az elkötelezett vállalatoktól és más szereplőktől.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója kiemelte, hogy bármi is történik a klímacélokkal, a klímaváltozás következményei már komoly hatással vannak a cégek eredményességére. Ez pedig csak fokozódni fog, egyre gyorsuló mértékben.  Emiatt a klímaalkalmazkodás szükségessége nem kérdés. Minden vállalatnak meg kell vizsgálnia, hogy a változások mely területen jelenthetnek üzleti rizikót vagy akár új lehetőséget.  A BCSDH 2025 januárjában publikált Towards Net Zero felmérése rámutatott arra, hogy a vállalatok 91%-a érzi ugyan a klímaváltozás hatásait, de mindössze 16%-ának van klímaadaptációs akcióterve.

Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero program szakmai vezetője mutatta be a kutatás további eredményeit. A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat. A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges.

Szarvas Gábor a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) elnöke betekintést adott szervezete munkájába és eredményeibe. Bemutatta az általuk kiadott ütemtervet, amely a magyar építőipar karbonsemlegessé tételéhez szükséges, illetve kidolgoztak egy útmutatót ennek segítésére.

Az eseményen résztvevő testületi tagok megosztották a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, számos kapcsolódási pontot és közös együttműködési lehetőséget is azonosítva, a szinergiák erősítése és a hatás kiterjesztése érdekében.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Paul Fox – Nagykövet, Brit Nagykövetség
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Nagy Andrea – Race to Zero szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában.

Az ESG európai és hazai jogszabályi keretrendszere (CSRD, CSDDD, magyar ESG törvény) turbulens időszakon megy keresztül. Milyen változások várhatóak? Hogyan hat ez a vállalatok felkészülésére? – kerestük a válaszokat április 15-én több mint 40 tagvállalatunkkal közösen a BCSDH ESG munkacsoport-találkozóján.


A találkozó elején Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. IIR Igazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy jelentős változásoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt években a fenntarthatósági jelentéstétel területén, különösen ebben a jelentősen változó környezetben.

Az Európai Parlament 2025. április 3-án, az EU Tanácsa pedig április 14-én szavazta meg az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. képviseletében Reizinger Zsófia ESG tanácsadó és Veisz Ákos ügyvezető ismertették a legfontosabb változásokat. Megerősítették, hogy érdemes folytatni a felkészülést, és figyelmet fordítani a stratégiai kezdeményezésekre is. Előadásukban kitértek a magyar ESG törvény tervezett módosításinak rövid bemutatására is.


Bár kevesebb figyelmet kapott, de 2024 decemberében véglegesítették a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed SMEs) szabványt, mely az önkéntes jelentéstételben támogathatja a vállalatokat. Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere rámutatott arra, hogy azon vállalatok esetében, amelyek majd már nem tartoznak a CSRD hatálya alá, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén önkéntes jelentéstételi szabványt fogad el, amely az EFRAG által kidolgozott VSME-n alapul.

Az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők közvetlenül tudták megosztani tapasztalataikat egymással. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Juliannának, Stancsics Nórának és Veisz Ákosnak!

Köszönjük támogatóinknak!