Ön itt áll: / / Hírek

Tisztul a kép az ESG-ről – mélyebb betekintést kaptunk az ESG törvény végrehajtási rendeleteibe

Több mint 40 fő személyes részvételével 2024. szeptember 11-én tartottuk meg soron következő ESG munkacsoport-találkozónkat, melynek házigazdája a KINSTELLAR Andrékó Ferenczi & Társai Ügyvédi Iroda volt.

A találkozó fókuszában az augusztusban megjelent, az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek voltak. A vállalatok részéről a legnagyobb várakozás a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait övezte, melyek a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben kerültek kihirdetésre.

Az esemény dr. Tomaj Balázs, a KINSTELLAR energiajogi csoport vezető ügyvédjének köszöntőjével indult. Előadásában röviden ismertette az ESG hazai szabályozási környezetét.

Nagy örömünkre ismét elfogadta felkérésünket Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója, aki előadásában már a konkrét végrehajtási rendeletekről és a beszállítói kérdőív tartalmáról is adott áttekintést a hallgatóság számára. Előadását követően élénk beszélgetés követte, kérdés-válasz formában.

Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelősének ezután gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan építhetők be fenntarthatósági szempontok a beszállítók kiválasztásába, hogyan lehet ezek megvalósulását nyomon követni és biztosítani.

Az esemény zárásaként Márta Irén tájékoztatta a résztvevőket a szervezet következő eseményeiről.

Nem az számít, hogy mi történik, hanem az, hogy miként reagálsz rá – az etikus és átlátható vállalati működés aspektusai –

Mi az etika és az átláthatóság és hogyan valósul meg a gyakorlatban? Milyen hatása van a korrupciónak a gazdaságra? Mi az a kettős lényegesség? Mit és hogyan jelentsünk? Mit mutatnak a trendek a fenntartható befektetések terén? Mi az az ESG index? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Mészáros Attila, a Yettel Zrt. vállalati kommunikációs és ESG igazgatója köszöntötte.

A nap szakmai bevezetőjében Szederkényi Zita, a program vezetője elméleti és mindennapi etikai és morális kérdéseket és dilemmákat vetett fel. Mit tennél, ha a termékedről kiderülne, hogy egyértelmű halálesetek köthetők hozzá? Megmentenéd-e öt ember életét, egy ember élete árán? Előadását Epiktétosz gondolatával zárta: Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről. Hozott aktuális adatokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

A folytatásban Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa átfogó képet adott az etika és az átláthatóság fogalmáról, illetve keretbe foglalta szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó checklistről, egy kérdéslistáról, amire, ha választ adunk, megállapíthatjuk, hogy tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során.

Ezt követően Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonsági protokolljait, az egyén felelősségét és a nukleáris tévhitek is szóba kerültek.

A délelőtti program zárásaként Anga Adrienn, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások tanácsadója előadásában beszélt a globális fenntarthatósági jelentési trendekről, bemutatta a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi felmérés legfontosabb elemeire.,

Előadását követően a jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét a kettős lényegesség a saját munkavállalók területével kapcsolatban. A szimulációs játékot vezetői oldalról aktív részvétellel Mészáros Attila, a Yettel vállalati kommunikációs és ESG igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatták.

Ebéd után a projektcsapatok bemutatták egymásnak projektmunkáikat, melynek során az Emberi érték témakörében mélyültek el. A prezentációkra Márta Iréntől kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A bemutatók után Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója érkezett, aki az ESG kapcsán felmerülő üzleti előnyökről és kockázattípusokról beszélt előadásában, valamint bemutatta a zöld átálláshoz szükséges forrásokat, a kapcsolódó szakpolitikai célokat, valamint a hazai zöldfinanszírozási lehetőségeket.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója a GRI-minősített OPTEN ESG Indexét mutatta be, amely több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot. Emellett további ESG megoldásaikat is felvillantotta a résztvevőknek.

A szakmai nap utolsó felében a résztvevők „kívülről és belülről” a Yettel Magyarország Zrt.-vel ismerkedhettek meg közelebbről.

Először a vezetői interjú keretében Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt a Yettelhez vezető karrierútjáról, illetve vezetői tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

A folytatásban Mosonyi Szabolcs, a vállalat Integrity Officere mutatta be a Yettel Integrity tevékenységét, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet.

Méltó zárása volt a napnak a Yettel több fenntartható megoldást is felvonultató, díjnyertes székházának megtekintése, amely során a Facility Management csapatból Páhi Sándor jóvoltából tudtunk meg számos érdekes információt az épületről.

A teljes fotógaléria itt érhető el.

Kihirdették az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket

A Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában kihirdetésre kerültek a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályai, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló végrehajtási rendeletek. Megjelentek emellett az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről, illetve az akkreditálás eljárási szabályairól szóló rendeletek is, ezek a Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában olvashatóak.

A rendelet célja

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet is tartalmazó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

Az átvilágítás legfőbb kritériumai

  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
  • Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
  • Rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése;
  • Az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
  • Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló előkészítéséhez szükséges formai minimumkövetelményeket is.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés

Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik.
Az egyes kérdések a környezetvédelem (45 kérdés), a társadalom (41 kérdés), illetve a vállalatirányítás (14 kérdés) témaköreiben vizsgálják meg a vállalatok ESG tevékenységét. A közvetlen szállítók átvilágításánál a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak.

Fontos kiemelni, hogy a közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Hamarosan érkezik az ESG kalkulátor

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH hamarosan egy ESG kalkulátort is biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

További információk az SZTFH oldalán olvashatóak:

ESG beszámoló
ESG kérdőív
ESG hatósági tevékenység

Az adatgyűjtés a legnagyobb kihívás a körforgásos gazdaság mérésében

A Körforgásos Gazdaság munkacsoport idén harmadik alkalommal, szeptember 3-án találkozott az IFUA Horváth&Partners Kft.-nél. A munkacsoport-megbeszélésen olyan ESG jelentéstételt is érintő kérdésekre kerestük a választ, hogy: Mi a szerepe a jelentéstételnek és mérésnek a körforgásos gazdasági átmenetben? Milyen önkéntes eszközök vannak a piacon? Hogyan érinti a CSRD és ESRS követelmények a vállalatokat?

A jelentéstételi és mérési eszközök újdonságait Takács Ivett, a Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere mutatta be. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok növekedésével egyre kiterjedtebb szabványrendszerek jelennek meg a piacon, mint például az ISO új, körforgásos gazdasági szabványcsomagja, mely már 2024. májusától elérhetővé vált. Ezek átfogó eszköztárat kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, az elvektől a mérésig, és globális konszenzust biztosítanak az országok között a körforgásos gazdaság közös meghatározásáról és elveiről. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Global Circularity Protocol szabványrendszer is, mely a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre.

Európai Uniós szinten az önkéntes szabványok mellett már megjelentek a kötelező követelmények, úgy, mint az EU Taxonómia és a CSRD és az ESRS szabvány. Ha egy vállalat CSRD szerint jelentésköteles és a kettős lényegességi elemzés elvégzését követően az került megállapításra, hogy a körforgásos gazdaság, mint téma lényeges hatásában vagy pénzügyileg a vállalatnál, akkor jelentenie szükséges erről az ESRS E5 standard szerint. Az ebben szereplő körforgásos indikátorokat Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Dr. Bodnár Viktória, ügyvezető igazgató ismertették. Kiemelték, hogy a CSRD E5 standard szerinti indikátorok jelentős része narratív, a kvantitatív indikátorok mérése kihívást okoz a vállalatoknak. Nem csak a mérés, de a rendszerek kialakítása, illetve az eredmények összehasonlítása is nehézséget okos – nincs olyan egyenértékes, mint pl. az ÜHG kibocsátásnál. A résztvevők visszajelzése alapján is az adatok begyűjtése jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalatoknak.

2025. nyarától a Magyar Nemzeti Bank ajánlást készít a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésre vonatkozóan, mondta el előadásában Ritter Renátó, az MNB munkatársa. Ennek lényege egy ESG minimum kérdőív, amelynek kitöltését a bankok 500 millió Forint hitelösszeg felett a vállalati ügyfél hitelkérelme kapcsán megkövetelik, így ez is fontos kötelezettségeket ró a vállalatokra 2025. nyarától.

A Körforgásos Gazdaság Platform munkájának idei egyik fókusza a már működő, sikeres együttműködések bemutatása és a további együttműködések elősegítése. Ennek egy sikeres példája a Rossman x Respray újratölthető automata innováció, mely együttmáködést Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, valamint Réti Andor és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezetői közösen mutattak be. A Respray ötvözi egy innovatív szelep- és szórófej technológiát egy olyan saját fejlesztésű újratöltő automatával, ami a különböző funkcióknak köszönhetően lehetővé teszi a palackok vásárlói közegben való újratöltését. A sikeres projekt 2020 őszén indult, két befektetési körben eddig összesen 70 millió Ft forrást sikerült bevonni a fejlesztésbe a befektetők közreműködésével. Az üzletekben kapható újratölthető dezodorok károsanyag-kibocsátása ötödannyi, mint a hagyományos verzióké. Az újratölthető dezodorok további előnye, hogy nemcsak a végtermék, hanem a tölthető palack gyártása, a beltartalom előállítása is Magyarországon valósul meg.

Ezúton köszönjük házigazdánknak, valamint előadóink és tagjaink konstruktív részvételét, valamint támogatóinknak:

Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést kapott ifj. Chikán Attila, szervezetünk elnöke

Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozott ifj. Chikán Attilának, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, a BCSDH elnökének. Az Érdemrendet augusztus 15-én Lantos Csaba energiaügyi miniszter adta át a Pesti Vígadóban. A rangos állami kitüntetést a zöld energiára való átállás érdekében, a társadalom és a környezet iránti felelősséggel végzett, és az innovációra is fogékony példamutató tevékenysége elismeréseként vehette át ifj. Chikán Attila, aki elmondta: „A kitüntetés elősorban annak a fenntarthatóság iránti elkötelezettségnek szól, amely az ALTEO és a BCSDH működésének valamennyi területén főszerepet kap, és amely mindkét szervezetben a kiváló csapatok erőfeszítéseinek az eredménye. Ezt az alkalmat is szeretném ezért megragadni, hogy megköszönjem munkatársaim magas színvonalú szakmai munkáját.”

 

Elindult a pályázási időszak a HBLF Sokszínűségért Díjaira

A HBLF küldetésének fontos része, hogy Magyarországon is promotálja az Európában már bevált, felelős vállalatirányítási és haladó szemléletű menedzsment megoldásokat, így a méltányos munkahelyek építésének és a példaértékű munkáltatói gyakorlatok megismertetésének elkötelezett úttörője.

 

Az ESG alapelvek integrálása a vállalatok működésébe hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz és stabilitáshoz, javítja a vállalatok hírnevét, és vonzóbbá teszi őket a befektetők, ügyfelek és tehetséges munkavállalók számára. A Sokszínűségért Díj elnyerése hitelesíti a vállalat elkötelezettségét, ami tovább növelheti a pozitív megítélést.

A pályázati kategóriák:

1.AZ ÉV SOKSZÍNŰ SZERVEZETE: Azokat a szervezeteket díjazzuk, amelyek elkötelezetten dolgoznak a munkahelyi sokszínűségért, és példamutató programokat valósítanak meg.

2.SOKSZÍNŰSÉGGEL A TÁRSADALOMÉRT: Ez a kategória azoknak a kezdeményezéseknek szól, amelyek a társadalom szélesebb rétegeiben hirdetik a sokszínűséget és befogadást, és ezzel pozitív hatást gyakorolnak közösségeinkre.

3.A SOKSZÍNŰSÉG NAGYKÖVETE: Ezt az elismerést az az egyén kapja, aki személyes elkötelezettségével és erőfeszítéseivel példaértékűen képviseli a sokszínűség ügyét.

Jelentkezési határidő: 2024. október 1-ig
Pályázatok benyújtása: 2024. október 15-ig

A díjak átadására a HBLF Évzáró és Karta Aláíró ünnepi ceremóniáján kerül sor a Morgan Stanley székházában 2024. november 27-én.

Pályázati kiírás:

https://hblf.hu/index.php?searchenginerUrl=dijak%2Fhblf_sokszinusegert_dij&language=en&language=hu

A fenntartható átállás ösztönzése díjkategória győztese lett a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj nemzeti fordulójában

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjával az elsőnek járó elismerést érdemelte ki a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) nemzeti fordulójában. Az ünnepélyes díjátadóra július 2-án került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol az elismerést Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője vették át Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől.

Az EEPA célja, hogy Európa legjobb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseit elismerje és bemutassa, kiemelve a legjobb gyakorlatokat és a vállalkozói lét hozzáadott értékeit. A díjért folyó verseny hat kategóriában zajlik, amelyek között a fenntartható átállás ösztönzése különösen fontos szerepet játszik.

A BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja 2014 óta működik sikeresen, és célja, hogy az itt végzett vezetők képesek legyenek választ adni a fenntarthatósági kihívásokra és integrálni a fenntarthatósági elveket a vállalati döntéshozatalba. Az elmúlt évtizedben 130 vállalat vett részt a programban, hozzájárulva a dinamikus tudáscseréhez. Összesen eddig 256 szakértővel dolgoztunk együtt számos iparági és tudományos területről. A vállalati szektoron túl, egyetemek, kutatók, társadalmi szervezetek és szabályozó szervek vesznek részt szakértőként és előadóként, növelve a program hatását és jelentőségét. A programban való részvétel minden fél számára értékké vált. Az elmúlt tíz évben 316 vezető végzett a programban, ők ma már aktívan irányítják vállalataik fenntarthatósági átállását és tagjai a program Alumni szervezetének.

„Ez az elismerés hatalmas büszkeséggel tölt el és megerősít minket abban, hogy jó úton járunk a fenntartható vállalati működésre való átállás előmozdításában. Külön köszönet illeti a program mentorait, előadóit, házgazdáit, támogatóit és résztvevőit, akik nélkül nem érhettük volna el ezt a sikert” – nyilatkozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Vendégművészek és mellékszereplők, avagy kik az érintettjeink és hogyan kezeljük őket?

Mitől jó egy partnerség? Hogyan kötelezzük el a legfontosabb érintettjeinket? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája?  Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján, amelynek házigazdája a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat volt.

„A McDonald’s a partnerségre épül” – nyitotta meg az eseményt Égi Zsolt, a vállalat ügyvezetője. Szederkényi Zita programvezető a szakmai napra való hangolódásként egy játékot hozott a résztvevőknek, amelyből kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat és minél több az érdekelt és érintett fél, annál nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha – a jelen nem is lévő érintett fél – a jövő generációja is érintett. A bevezető gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

Az első előadásban Pogány Éda, a Syngenta Kelet-Európáért felelős üzleti fenntarthatósági vezetője a fenntartható értékteremtés érdekében megvalósított érintetti bevonás témakörét mutatta be a résztvevőknek. Beszélt számos vonatkozásáról, mint, hogy kik lehetnek az érintettek, a folyamat lépéseiről, eszközeiről – rávilágítva arra, hogy a kommunikáció és az együttműködés kulcsfontosságú a folyamatban.

A folytatásban Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások osztályának vezetője az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, az ezekkel kapcsolatos aktualitásokról beszélt a résztvevőknek. Kitért az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés különbségeire, az ESG törvény érintettjeire és közreműködőire, valamint a törvény kapcsán felmerülő kötelezettségekre.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán?

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és fenntarthatósági vezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek hogyan lehet valódi partnerséggé formálni azokat az együttműködéseket, akik csak, mint „B opcióval” számolnak a METRO-val.

Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és tulajdonosa elmesélte, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Kérdése a résztvevőknek az volt, hogy mit keresnek a vállalatok egy nonprofit partnerségben, milyen értékajánlatot várnak?

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, melyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A McDonald’s legfontosabb partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  A partneri viszony közös célokon, közös gondolkozáson, közös sikereken, közös teherviselésen és együttműködésen alapul.  A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója beszélt a munkaerőpiaci trendekről, betekintést nyújtott a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és motivációiba, emellett bemutatta, hogyan teljesítenek a különböző szektorok az ismertség és a megítélés szempontjából.

A szakmai program a vezető interjúval folytatódott a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, a jelen üzleti kihívásairól, valamint a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről.

A nap zárásaként a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval beszélgettek a résztvevők, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser kalauzolásával a budapesti Ronald McDonald Házat tekintették meg.

Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

Az EU elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályt

Brüsszel/Luxembourg, 2024. június 17., hétfő (MTI) – Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.
Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.
Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

Időt vennék pénzért! – Fenntarthatósági kollaborációs program „A jövő vezetői” Alumnival és a Társadalmi Tőke munkacsoporttal

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

  • Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
  • Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
  • Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete