Megjelent a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO)  legújabb, a sorban immáron harmadik, a 2018. évi létesítményüzemeltetési adatokat tartalmazó Létesítménygazdálkodási Benchmarking III. kiadványa nyomtatott és online formában is.

A, harmadik kiadvány statisztikai adatai megduplázódtak az előző kiadványhoz képest, az idei immáron 824 létesítményt tartalmaz. Fontos újdonság, hogy iparági szakértők lettek felkérve az egyes fejezetek szakmai lektorálására és a fejezetek bevezetőinek megírására, továbbá az adatbázis elemzések megújult statisztikai módszertan alapján lettek elvégezve.

További információért olvassa el a tájékoztatót vagy kérjük látogasson el a www.leofm.hu oldalra, ahol bővebb információt kap a könyv papír- és elektronikus verziójának megvásárlásával kapcsolatban.

A BCSDH tagvállalatok 10% kedvezményt kapnak. Hivatkozásként kérjük feltüntetni ezt.

A BCSDH tagvállalatok számára a nyomtatott verzió 49.500 Ft és a hozzá rendelhető online 9.000 Ft.

„Az emberek 78 százaléka választana terméket, szolgáltatást az SDG-k iránt elkötelezett vállalattól.”

Sosem volt akkora igény a fenntartható termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Hogyan lesz maga a fenntarthatóság üzleti érték? Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak, dolgozóinknak és a vállalatainkat körülvevő közösségeknek? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Filippo Veglio, a WBCSD People Program & Outreach üzletág ügyvezető igazgatója a COVID-19 járvány a következő évtizedben várható üzleti következményeiről beszélt. Bemutatta a világ mostani működésére jellemző makro trendeket és ezeknek üzleti és fenntarthatósági vonatkozásait. A járvány rámutatott olyan rendszerszerű sebezhetőségekre, melyekre választ kell találnunk ebben az évtizedben és lehetőséget teremtett, hogy újradefiniáljuk a működő kapitalizmust. Arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy mi az üzleti szféra szerepe a társadalomban és mit tehet azért, hogy mind az ökoszisztémánkat, mind a közösségeinket regeneráljuk.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Milyen jogai legyenek a robotoknak? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

A felelős innovációkhoz kapscsolódó rövid szimulációs játék során a csapatok arra kerestek megoldást, hogyan legyen az almalé és cider termelő és forgalmazó fiktív vállalatuk számára elérhető több és jó minőségű alma. Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? A közösségeket hogyan tudjuk bevonni számukra is értéket teremtve? Elegendő-e csupán összekötni a méhészeket az almás kertészetekkel? A megbeszéléseket Márta Irén, a BCSDH igazgatója, Takács Ivett, a BCSDH projektasszisztense és Szederkényi Zita, a BCSDH képzésvezetője facilitálták.

A program résztvevőinek Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól. Bemutatta, hogy mi a K+F feladata, és hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció. A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az Access4you, a Dreher, az E.ON, és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. innovációs fejlesztőmérnöke. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi problémára adott válasszal, hiszen tevékenységével megoldást biztosít a speciális igényű emberek számára, hogy hiteles és részletes információhoz jussanak az épített környezet akadálymentességéről. Hogyan lehet úttörő módon a széndioxid-kibocsátást csökkenteni a légi irányítás során? Dreher Antal korának start-uppere volt, hogyan lehet 165 év után is továbbvinni innovatív gondolkozását és progresszív hagyományát? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője interaktív módon, a résztvevőket játékosan bevonva adott exkluzív betekintést a PwC idén 9. vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Beszélt arról is, hogy mikorra számítanak a magyar vállalatok elsőszámú vezetői például az önvezető autók tömeges elterjedésére vagy a születéskor várható élettartam 80 éves korra növekedésére.

Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport regionális innovációs igazgatója bemutatta innovatív technológiai fejlesztésüket, mely lehetővé teszi, hogy akár egy sötét pincében is, kis területen termeljünk nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A vertikális városi kertek megoldást jelenthetnek a növekvő népesség élelmezés igényének kielégítése szempontjából.

A vezetői interjú során Salgó Istvánnal, az ING Bank szenior tanácsadójával és a BCSDH tiszteletbeli elnökével beszélgettek a résztvevők. István kiemelte a BCSDH elnöksége alatt felépített értékteremtő közösség létrejöttének jelentőségét, illetve felhívta a résztvevők, mint vezetők figyelmét az önismeret, és a belső harmónia megteremtésének fontosságára.

A nap zárásaként a résztvevők bemutatták az élelmezés és természet témakörében készített projektmunkáikat. Az izgalmas ötletek részletein még szeptemberig dolgoznak, amiket egy felsővezetőkből álló zsűri fog értékelni. A projektekből készült filmeket pedig az október 8-i üzleti ebéden mutatják be egyperces film formájában

Konkrét kötelezettségvállalások és intézkedések a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében

Az online „Race to Zero Carbon” eseményen a BCSDH, a Brit Nagykövetség, a Holland Királyság Nagykövetsége és a Német Nagykövetség arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében. 

A közös szervezésű rendezvény célja, hogy ösztönözze a hazai üzleti szférát a pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett „Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő COP26 adja, ahol a kormányoknak meg kell erősíteniük a 2015-ös Párizsi Megállapodást.

Az eseményen Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, Iain Lindsay brit nagykövet, H. E. René van Hell holland nagykövet, Klaus Streicher Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője mellett Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkacsoportjának alelnöke arra ösztönözi a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében.

A rendezvényen a következő vállalatok vezetői mutatják be konkrét vállalásaikat:, Allianz Hungária Zrt., Continental Hungária Kft., Heineken Sörgyárak Zrt., Irota Ecolodge,  Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt. és a TESCO-Global Áruházak Zrt.

Az Európai Bizottság 2019. decemberében ismertette az Európai Zöld Megállapodásra vonatkozó ütemtervét, majd idén márciusban tett javaslatot az uniós klímatörvényre, melynek köszönhetően a kontinens 2050-re elérheti a karbonsemlegességet. A klímacélok érdekében meghatározott uniós ütemterv továbbra is áll, de a klímarendeletet az Európa Parlamentnek is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy életbe lépjen, lehetőség szerint még a következő, a járvány miatt 2021-re halasztott ENSZ COP26 klímakonferencia előtt. Magyarország hosszútávú klímastratégiájában (Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia) 2050-ig, a Nemzeti Energia- és Klímaterv 2030-ig, 2040-ig szóló kitekintéssel határozza meg hazánk éghajlat- és energiapolitikáját, az energiaátmenet forgatókönyvét a karbonsemlegesség felé.

Az eseményre ide kattintva regisztrálhat.

A rendezvény angol nyelvű, tolmácsolás nélkül.

További információért keresse Takács Ivettet, az ivett.takacs@bcsdh.hu email címen.

Átállás a lineárisról a körforgásos gazdaságra

A Körforgásos Gazdaság Platform a tagjai és a BCSDH tagvállalatai számára ingyenes, három alkalmas webináriumsorozatot hirdet. A résztvevők neves szakemberektől kapnak betekintést a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati alapjaiba, valamint jogi keretrendszerébe. Továbbá, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül megismerhetik a legújabb körforgásos üzleti modelleket és terméktervezési eljárásokat. A mindhárom alkalmon résztvevők oklevélben részesülnek.

Az első webinárra június 30-án kerül sor, ahol dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének Körforgásos gazdasági tanácsadója innovatív vállalati példákon keresztül mutatják be a körforgásos gazdaság koncepcióját, gyakorlati alkalmazását és jogszabályi kereteit. Ősszel a körforgásos üzleti modellek és a körforgásos tervezés (circular design) kérdései lesznek a fókuszban.

A webináriumsorozat a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai számára ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Jelentkezés

További információkért kérjük, forduljon Csizmadia Edithez, a BCSDH szakmai vezetőjéhez, az edit.csizmadia@bcsdh.hu e-mail címen, vagy a +36 30 585 2062 telefonszámon.

A webináriumsorozat az alábbi tematika szerint épül fel:

1. A lineáris gazdaságtól a körforgásosig – Bevezetés az elméleti és gyakorlati összefüggésekbe
Június 30. 14:00-15:00

Előadók:

  • Dr. Bartus Gábor, titkár, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Dr. Horváth Bálint, Körforgásos gazdasági tanácsadó, Holland Királyság Nagykövetsége

 

2. Körforgásos üzleti modellek a gyakorlatban
Szeptember 10. 14:00-15:30

Előadók:

  • Dr. Fazekas Dóra, Cambridge Econometrics, ügyvezető igazgató – Körforgásos gazdaságban rejlő lehetőségek és gazdasági előnyök
  • Perger Júlia, PWC, senior tanácsadó – Körforgásos üzleti modellek bemutatása nemzetközi és hazai példákkal
  • Vladimir Visek, IKEA, régiós fenntarthatósági vezető – New circular business models – Second life for furniture
  • Petrényiné Szabó Krisztina, MOL Csoport Downstream Üzletfejlesztési vezető – A műanyag újrahasznosítás lehetőségei és kihívásai
  • Tóth Sára, Palanta.co, tulajdonos, alapító – Béreld a ruhatárad! – etikus és zero waste ruhaipar

 

3. A körforgásos tervezés (circular design) kérdései
Október 15. 14:00-15:00

A Körforgásos Gazdaság Platform a BCSDH, a Holland Királyság Nagykövetsége és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére jött létre. A Körforgásos Gazdaság Platform főtámogatói 2020-ban a TESCO-Globál Áruházak Zrt., az Unilever Magyarország Kft., támogatói az ALTEO Nyrt, a Dandelion Group és a Henkel Magyarország Kft.

 

A 21. század valódi kihívása az, hogyan vagyunk képesek a tudásunkat hálózatban megosztani és közös javunkra fordítva felhasználni. Hogyan tudunk win-win helyzeteket elérni az üzleti működés során? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb hatást és eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk ötödik szakmai napján a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, számba véve mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben vagy akár munkánk során. Az egyik legnagyobb kihívás a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozdulni az együttműködést feltételező, komfortzónán túllépő, a szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. Szerencsére azért egyre inkább terjed az a gondolkodás, hogy törekedjünk azokra a megoldásokra, melyek minden fél számára előnyösek. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik a feleket, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – kezdte előadását Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását. Kiemelte, hogy az úgy nevezett puha erőforrások sokkal fontosabbak, mint a kemény erőforrások, hiszen például a megromlott partneri kapcsolatokat sokkal nehezebb helyreállítani, mint egy elromlott gépet. A 21. század egyre inkább interdependens, legnagyobb kihívása, nem az, hogy az ember mit tud, hanem az, hogy tudását hogyan tudja hálózatban biztosítani és felhasználni.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de ennek a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A regionális érintetti stratégia kialakításáról beszélt Pogány Éda, a Syngenta kelet-európai régiójának fenntarthatósági vezetője. „Nem működhetünk tovább a szokásos üzletmenetben, hanem már a jövőbe kell nézni ahhoz, hogy nagyobb pozitív, produktív és regenerálható hatást érjünk el” – mondta. Ehhez érteni kell pontosan, hogy mi magunk hogyan járulhatunk hozzá a szükséges modellváltáshoz és demonstrálni kell, hogy a vállalatunk nem csupán az azonnali aggodalmakra, problémákra keres megoldást, de a hosszútávú üzleti fejlődésre is.

„A világ élelmiszereinek egy harmada hulladékként végzi” – hívta fel a figyelmet az egyik fő globális élelmezési problémára Hevesi Nóra, a Tesco kommunikációs igazgatója, aki beszélt a Tesco és az Élelmiszerbank közötti együttműködés keretében megvalósuló élelmiszermentési programól, annak hatásairól és eredményeiről. Az elmúlt pénzügyi évben közel 6500 tonna élelmiszerfelesleget adományoztak az Élelmiszerbanknak, aki az ételeket rászorulóknak juttatja el.

Az előző válság nyomán kialakult fiatal diplomás munkavállalókat érintő kihívás megoldására kialakított együttműködést mutatta be Dr. Tompa Gábor, a Nestlé kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója. Ebbe a közös munkába nem csupán partnervállalataikat vonták be, de a kormányzati szereplőket is. Létrehoztak egy best practice kötetet, egy a szakmai gyakorlati tapasztalat iránti minőségi ajánást és az új magyarországi szakképzési reformban is szerepet vállaltak, ahová érintetti párbeszéd keretében becsatornázták azokat a vállalati tapasztalatokat, melyekkel az országos reform hatékonyabbá válhatott.

A délutáni workshop során a résztvevők beszélgettek a korábbi előadások témáiról és arról, hogy mi lehet az ő saját szerepük abban, hogy egy új, fentarthatóbb üzletvitelhez térjünk vissza. A workshopokat vezette: Csizmadia Edit, a BCSDH szakmai vezetője, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, és Szederkényi Zita, a BCSDH “A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője, a beszélgetéseket szakmailag támogatta Brand Éva, Hevesi Nóra, Pogány Éda és Dr. Tompa Gábor.

Kotschy-Korpás Zsuzsanna, az E.ON környezetvédelmi szakterület vezetője és Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai igazgatója bemutatta a partnerségen alapuló Energia Közösségek programot, melynek során 2014 óta segítik közösen ügyfeleik megtakarítását. Céljuk megmutatni azt, hogy rengeteg pénzt és energiát takaríthatunk meg, apró változtatásokkal. A közösségek így képesek megspórolni átlagosan éves energiafogyasztásuk 7-8%-át. Több, mint 4.000 résztvevő csatlakozott már a programhoz, 1070 háztartás versenyzett eddig és a program folytatódik.

A napot ismételten vezetői interjú zárta. „Milyen legyen az új normális, ahova visszatérünk?” – tette fel a kérdést Brand Éva, az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója. Az őszinte beszélgetésben szó volt a Fenntartható fejlődési célokról, ezek prioritásáról a válság előtt és most a válság alatt is, kiemelve a személyes prioritások megváltozását is. Szóba került a csapat, az őszinteség, a hitelesség fontossága, a felelős hibázás kultúrája és az is, hogy néha meg szabad, sőt, kell mutatni a vezető emberi oldalát is.

Közép- és Kelet-Európa ma nagyon fontos mezőgazdasági régiót képvisel. A tervezett és a kollektív gazdaságból való kilépés azonban nagyban megbontotta a termelési és a mezőgazdasági ágazatot. 30 éve folyamatosan újragondolják működésüket, reagálva így a lehetőségekre, mint sem egy kidolgozott stratégiát követnének.

Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia és Szlovákia francia kereskedelmi és iparkamarái tisztelettel meghívják Önt az Élelmiszer-feldolgozás: Közép- és Kelet-Európa lehetséges stratégiája” című webináriumra

 

A jövőben a logisztikai kihívások, a fenntartható mezőgazdaság jelentőségének növekedése és az európai iránymutatások (Green New Deal) új perspektívákat kínálnak, az ellátási láncok egyre rövidebbek lesznek, amely elősegítik a helyi élelmiszeripari átalakulást, különösen a regionális termékek esetében.

A témában kerekasztal-beszélgetést szerveznek, amelyen az agrár- és élelmiszeripar legfőbb régiós tendenciáiról lesz szó. Felszólalnak az ágazat szakemberei, a nagykereskedések képviselői, a mezőgazdasági termelők és gazdálkodók, hogy közösen megértsék az ágazat dinamikáját és megvitassák a témában az alábbi kérdéseket:

• az európai élelmezésbiztonság kérdése a termékek elérhetősége szempontjából
• a fogyasztók feldolgozott termékekhez való hozzáférésének megkönnyítése
• a fenntartható fejlődés előfeltétele
• a gazdasági stabilitás forrása
• a minőségi vektor és a címkézett termékek fejlesztése

Dátum: 2020. június 17. (szerda), 9:00-10:30

A webinárium programja:
9:00-10:00: Bemutatkozás és a téma megvitatása
10:00-10:30: Kérdések és válaszok

A webinárium nyelve angol.

A részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

Kérjük, részvételi szándékát 2020. június 16-ig jelezze az info@ccifrance-hongrie.org e-mail címen. A csatlakozáshoz szükséges linket és információkat június 16-án, kedden e-mailen küldik ki a résztvevőknek.

A Környezetvédelmi Világnapon indítja a WBCSD útjára új „SOS 1.5” projektjét: egy tudományos alapú, éghajlat-politikai cselekvési keretrendszert, amely segít a vállalatoknak minél gyorsabban, elkötelezetten végrehajtani a nettó nulla szén-dioxid kibocsátásra való áttérést.

Ez egy vállalatokat segítő keretrendszer annak érdekében, hogy szektortól függetlenül, minél gyorsabban, de 2050-re biztosan elérjék a nettó nulla szén-dioxid kibocsátást.

Az „SOS 1.5” ütemtervet vállalatok dolgozták ki vállalatoknak. Az ellenálló és rugalmas nulla szén-dioxid kibocsátású jövő felé vezető út első „SOS 1.5” mérföldköve: az általános ütemterv elindítása azokkal a kulcsfontosságú lépésekkel és akciókkal, amelyek segítik a vállalatokat abban – induljanak bármely ágazatból – , hogy beindítsák, folytassák és felgyorsítsák a nettó nulla kibocsátást célzó folyamataikat.

„SOS 1.5” kulcsfontosságú lépések a vállalatok számára:

  • A cél iránti elkötelezettség megalapozása
  • Megérteni az éghajlati kockázatokat és lehetőségeket
  • Beállítani a karbonmentesítés mérföldköveit és céljait
  • Klímaprogram készítése a vállalati stratégiával összhangban
  • Az erőforrások széles körű mozgósítása a hatás elérése érdekében
  • Az éghajlat változással kapcsolatos cselekvésekbe való bevonódás, és ezek nyilvánosságra hozatala és kommunikálása

Az üzleti világ felelőssége, hogy a világot 1,5 ° C-os biztonságos működési tartományban tartsa: zöld munkahelyek teremtése, a gazdasági növekedés biztosítása és ellenállóbb társadalom felépítése. Valamennyi vállalatnak a tudománnyal összhangban kell végrehajtania az éghajlat változási cselekvési tervét, annak érdekében 2050 előtt elérje a nettó nulla szén-dioxid kibocsátási szintet.

Az „SOS 1.5” támogat minden üzleti vállalást és kezdeményezést az 1,5 ° C-os cél elérése érdekében, és keretet biztosít a vállalatok számára az éghajlatváltozás elleni küzdelemben és nettó nulla szén-dioxid kibocsátás teljesítéséhez.

Bővebben itt olvashat róla.

Összhangban az ENSZ „Race to Zero” kampányával:

Az 1,5 ° C-os cél elérésére irányuló összes üzleti törekvés és fellépés támogatása érdekében a Környezetvédelmi Világnapon elindított „SOS 1.5” ütemterv támogatja és összhangban van a „Race to Zero”, COP 26 kampánnyal, amely az üzleti világ, városok, régiók és befektetők támogatását, tudását, képességét annak érdekében mobilizálja, hogy a válságból való kilábalás eredménye egy egészséges, ellenálló és nulla szén-dioxid kibocsátású világ és gazdaság legyen.

 

A fenntartható élelmezési rendszerek kialakítása jelentheti a kulcsot az emberek és a bolygónk egészségének megőrzéséhez. A jelenlegi iparszerű élelmiszer- és mezőgazdasági termelési rendszer nem fenntartható, ezért átalakításokra van szükség mind gondolkodásban, mind pedig a módszerek terén. A pandémia helyzet rámutatott  ezen rendszerek fontosságára és sérülékenységére, sokat kell tenni, hogy valóban ellenállóak és rugalmasak, azaz fenntarhatóak legyenek.

Májusban és júniusban került sor a BCSDH három exkluzív kerekasztal-beszélgetésére, a helyzetre való tekintettel virtuális formában, közel 40 vállalatvezető részvételével. A megbeszélések célja az volt, hogy meghatározzák azokat az élelmezéssel és természettel kapcsolatos fókuszterületeket, ahol a BCSDH konkrét ajánlásokat és akciókat tud megfogalmazni az üzleti szektor számára. Az online kerekasztal-beszélgetés virtuális házigazdái a BCSDH három tagvállalata, a Nestlé Hungária Kft., a SIÓ-Eckes Kft. és a TESCO-Globál Áruházak Zrt. voltak.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az élelmiszer ellátórendszerek átláthatóságának, ellenállóképességének növelése és az innovatív vállalati megoldások támogathatják a fenntarthatóbb élelmiszerrendszerekre való átállást. Ennek jelentős lépései a rövidebb és diverzifikált ellátási láncok kialakítása, az élelmiszerpazarlás minimalizálása a teljes értékláncban, valamint a természeti értékek sokszínűségének rehabilitációját és megőrzését szolgáló gazdálkodás és befektetések megvalósítása.

„Az élelmiszerláncokat is nehéz helyzetbe hozta a koronavírus, ráirányítva a figyelmet a nyitott rendszerek kitettségére és globális folyamatok problémáira, a biodiverzitás fokozottabb védelmére.
Ha tudunk tanulni a hibákból a pandémia után egy energia- és anyagtakarékos és klímabarát gazdaság kialakítása hozzájárulhat az ellenállóbb gazdaság felépítéséhez. Jelentős potenciál rejlik a rugalmasabb, rövidebb ellátási láncok kialakításában, valamint az élelmiszerhulladékok keletkezésének megelőzésében és a jogszabályi megfelelésen túlmutató, a természeti értékek védelmét szem előtt tartó gazdálkodás kialakításában.” –
mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

A BCSDH célja, hogy az október 8-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban olyan ajánlásokat és akciókat fogalmazzon meg az üzleti szektor számára az élelmezés és a természet területén, ahol valódi hatást tudnak elérni a vállalatok, valamint olyan üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Az Action 2020 program 2020-eas főtámogatója a Nestlé, kiemelt támogatója a Deloitte, az E.ON és a McDonald’s, támogatói pedig: Alteo, Essity, Folprint, HungaroControl, HVG, MOL, Rossmann, Unilever.

 

A Parlament szerdán elfogadta a klímatörvényt. Az ITM szerint Magyarország 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné ám a szakmai szervezetek szerint az abban tett vállalások közel sem elegendőek.

A klímavédelemről szóló törvény megállapítja, hogy „a klímaváltozás és a mind gyakoribbá, intenzívebbé váló szélsőséges időjárási jelenségek napjaink legfontosabb kihívásai közé tartoznak”, ennek jegyében pedig az Országgyűlés felkéri a Kormányt a rövid-, közép-, és hosszú távú klímavédelmi és klímaalkalmazkodási intézkedések megvalósítására. Ennek jegyében Magyarország vállalja, hogy

  • 2030-ig 40%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es értékekhez képest,
  • 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya eléri a 21%-ot,
  • és Magyarország 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül.

A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását, valamint azt, hogy a lakosság fogyasztókból aktív energiatermelővé váljon.

***

Budapest, 2020. június 3., szerda (MTI) -Magyarország az uniós élmezőnybe tartozik a vállalt kibocsátás-csökkentési célok elérése terén, 2030-ra várhatóan az egyike lesz annak a néhány tagállamnak, amelyek nemcsak elérik az emisszió-kereskedelmi rendszeren kívüli ágazatok, mint a közlekedés, az épületenergetika, a hulladékgazdálkodás és a mezőgazdaság céljait, hanem akár még túl is teljesíthetik azokat – jelentette ki az MTI-nek Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára, miután a parlament megszavazta a klímavédelemről szóló törvényt.

A törvény elfogadása megerősítette, hogy a kormány cselekszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, teremtett világunk megóvásáért, ezt bizonyítják az eddigi intézkedései és idei évben elfogadott energia- és klímapolitikai stratégia, valamint a miniszterelnök által meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv.
Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben eddig is a kiemelkedő teljesítményt nyújtó államok között volt, kellően nagyra törő intézkedési tervekkel. Az elmúlt három évtized kiváló magyar klímateljesítménye arra tanít, hogy a környezetvédelem, a gazdasági fejlődés és az energiabiztonság céljai egymással összeegyeztethető, sőt egymást erősítő célok. Éppen ezért különösen örvendetes, hogy a szerdán elfogadásra javasolt törvény- és határozati javaslatok megerősítik a kormány azon tavalyi döntését, amely szerint Magyarország támogatja a teljes klímasemlegesség elérését 2050-re, hangsúlyozta az államtitkár.
Kaderják Péter meggyőződését fejezte ki, hogy ezzel Magyarország a múlt helyett a jövő, azaz a klímavédelem, az energiaszuverenitás és a zöld gazdasági növekedés útját választja.
Az államtitkár kiemelte, a magyar teljesítmény a bizonyíték arra, hogy a gazdaság fejlesztése és a klímavédelem nem ellentétes, hanem egymást erősítő célok. A kedvező folyamatot a 2018-as kibocsátási adatok is megerősítik: míg a GDP-növekedés 5,1 százalékos volt, az üvegházgáz kibocsátás közel 0,9 százalékkal csökkent.
Kaderják Péter szerint fontos, hogy a klímasemleges gazdaság költségeit a nagy szennyezők fizessék meg. Azt sem tartja elfogadhatónak, hogy az Európai Unió a következő hétéves költségvetésében a kohéziós alapokból csoportosítson át pénzt a klímavédelemre, nem szabad a szegényebb országoktól a pénzt elvenni – mondta.
A klímaváltozás elleni küzdelemhez szintén hozzájárulnak az idén tavasszal meghirdetett Klíma- és természetvédelmi akcióterv intézkedései. Ennek értelmében például a kormány a következő két évben 32 milliárd forinttal támogatja a kis- és középvállalkozások megújuló energiatermelését. A következő tíz évben meghatszorozza a naperőművek kapacitását, ami nemcsak környezetbarát, hanem olcsó energiát is biztosít majd a magyar családok számára. A kormány támogatja az olcsó elektromos autók megjelenését és használatát, az ezzel kapcsolatos pályázatra június 15-től lehet benyújtani a támogatási kérelmeket. 2022-től pedig csak elektromos buszok forgalomba állítása lesz megengedett a városi közlekedésben – emlékeztetett Kaderják Péter.
A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. Ezek nem egymást kiváltó vagy kizáró technológiák, hanem egymást támogató megoldások. A nap- és az atomenergia együttes használatával 2030-ra a magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxid-mentes lehet.
Magyarország a kormány által elfogadott hosszú-, közép- és rövid távú stratégiák, akciótervek mentén fokozatosan, 2050-ig klímasemleges országgá válhat anélkül, hogy az átmenet a gazdasági növekedést veszélyeztetné, költségei a magyar családokat terhelné – tette hozzá Kaderják Péter.

***

Az Energiaklub, a Greenpace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Éghajlatvédelmi Szövetség és a Magyar Természetvédők Szövetsége a törvény megszavazása után közös közleményt adott ki, amely szerint „a ma elfogadott klímavédelmi törvény nem fogja megvédeni a magyarokat a klímaválságtól.” A szakmai szervezetek szerint Magyarország elszalasztotta a lehetőséget, hogy érdemi választ adjon az emberiséget fenyegető klíma- és ökológiai válságra, és sürgős, érdemi intézkedésekre buzdítják a magyar kormányt. Javaslataik szerint

  • még idén fel kell oldani az új szélerőművek építését tiltó intézkedéseket,
  • olcsóbbá kell tenni a lakossági napenergia beruházásokat, és támogatni kell a közösségi energiatermelést,
  • 2025 végéig be kell zárni a Mátrai Erőművet,
  • haladéktalanul be kell tiltani a szén értékesítését a lakosságnak, ezzel párhuzamosan segítve az alacsony jövedelmű háztartások átállását a tiszta fűtésre,
  • és 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteni Magyarország széndioxid-kibocsátását.

Az Effekt 2030 – A közösségi befektetések díja átadásának célja, hogy a vállalatok példaértékű, hatékony környezeti és társadalmi befektetési programjainak bemutatásával, elismerésével és a lehető legszélesebb körű publikálásával hozzájáruljon a nagyvállalati, kkv és startup szektor társadalmi szerepvállalásának, fenntarthatósági kezdeményezéseinek erősítéséhez, továbbá a vállalati döntéshozók ilyen irányú szakmai munkájának inspirálásához, személyes szerepvállalásuk növeléséhez.

Az elmúlt hónapokban kialakult járványhelyzet során a vállalatok dolgozóik, vevőik/ügyfeleik, beszállítóik biztonsága, a helyi közösségek és általában véve a társadalom jobbléte, valamint az üzletmenet folytonosságának fenntartása érdekében rengeteg erőfeszítést tettek, rendkívül sokrétű és kreatív megoldást alkalmaztak. Ezért az Effekteam Egyesület úgy döntött, hogy az idei évben az általános kategóriákon túl speciális kategóriákban díjazza a vállalatok koronavírus járvány hatásainak csökkentésére tett intézkedéseit.

Az Effekt 2030 Díj általános kategóriáit az egyesület az ENSZ SDG-k (Sustainable Development Goals) alapján alakította ki, a COVID-19 megoldások a közösségért díj pályázatai esetében nem követelmény az SDG-khez való kapcsolódás.

Általános kategóriák:

  • Esélyteremtő üzlet
  • Jövő gazdasága
  • Zöld egyensúly
  • Mindenki társadalma

Speciális kategóriák, azaz a COVID-19 megoldások a közösségért kategóriái:

  • Legpéldamutatóbb munkáltató 
  • Legfelelősebb partner
  • Legkiemelkedőbb támogató
  • Legértékesebb termék/szolgáltatás

Jelentkezési szándék esetén a lentebb letölthető regisztrációs lapot (ez még nem a pályázati űrlap) az Effekteam Egyesület a dij@effekteam.hu e-mail címre kéri, hogy küldjék be. A regisztrációs lapon megadott pályázati kapcsolattartó részére továbbítják a pályázati űrlapot.

A kitöltött pályázati űrlapot a dij@effekteam.hu e-mail címre 2020. július 30. 23:59-ig kérik beküldeni.

A díj részletes ismertetését itt olvashatja.