Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért? Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek? Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket? A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára? A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink? A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?

Másfélfokos életmód projekt eredményeiről tartott előadását követően Vadovics Edina a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója, Maczelka Márkkal a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével és Károlyi Zsuzsával az E.ON Márka és Marketing vezetőjével beszélgetett Márta Irén moderálásával a fenti kérdésekről, fenntartható és reziliens életmódról, annak kihívásairól és a jelenlegi helyzetről, az előttünk álló útról. A 2025. március 12-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit házigazdaként Martin Olivér a Szentkirályi Magyarország a belső ellenőrzési és megfelelőségi osztály csoportszintű vezetője köszöntötte. Van der Wildt Nikolett Fenntarthatósági és PR menedzser a cég fenntarthatósági eredményeiről tartott prezentációt.

A Másfélfokos projekt kutatásaiból kiderül, hogy ha a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-a látható lépéseket tenne a fenntarthatóbb életmódért, akkor a klímaváltozás mérséklése elérhető távolba kerülne. Az ipar dekarbonizációja nem lesz elég, szükség van egyéni és háztartás szintű cselekvésre, és a rendszerszintű körülmények megváltoztatására is. A technológiai beruházás, és a kisebb életmódváltást jelentő életmód lehetőségek jobban elfogadottak, de ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség, hogy valódi klímahatás legyen elérhető. Az attitűdváltásokra is van lehetőség.

 

A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd feltárta, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják a fenntartható vásárlói döntéseket, de nem szabad feladni. Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás. Félúton vagyunk 2050-ig. Sokat tettünk, de még több van hátra. Muszáj jó válaszokat találnunk. El kell döntenünk, hogy mire allokálunk erőforrást, mivel tudjuk a legnagyobb hatást elérni. Olyan szemmel kell nézni a termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy azok hogyan segítik vagy segíthetik az egyéneket egy fenntartható élet felé.

A használt sütőolaj visszagyűjtését már 35 éve végző Biofilter Zrt. adott otthont az idei első Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak március 11-én, melyet személyesen a törökbálinti logisztikai központban, illetve online is követhettek a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai.

A munkacsoport-találkozó fő témája a hulladékok, azon belül a csomagolási hulladékok és annak szabályozásai voltak. A téma felvezetéseként a hulladékkoncesszióról és annak tanulságairól számolt be Runtág Tivadar, a MOHU Zrt. operatív igazgatója. Kiemelte a MOHU eddig elért eredményeit, úgy, mint az esztergomi hulladékudvart, az NHKV-tól átvett zökkenőmentes számlázást, valamint a már beszerzett járműveket. Sok fejlesztés még folyamatban van, mint például az azonosítási rendszer bevezetése, mely segíteni fog a MOHU-nak a hulladékok nyomon követésében és a potyautasok kiszűrésében. További terveik között szerepel az új hulladékválogató üzem átadása és további infrastruktúra-fejlesztések, a másodlagos alapanyagok biztosítása a hazai és európai ipar számára, valamint a lakossági tudatosság erősítése.

Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség (CSAOSZ) szakmai titkára informatív előadásában bemutatta az új csomagolási szabályozást (PPWR), amely számos drasztikus változtatást vezet be 2026 augusztusától, beleértve a csomagolás minimalizálását, az újrahasználható csomagolások előtérbe helyezését és az újrahasznosítási követelmények szigorítását. A rendelet többek között előírja a csomagolás minimalizálását, beleértve a felesleges csomagolások visszaszorítását és a csomagolások méretének csökkentését, továbbá előtérbe helyezi az újrahasználható csomagolásokat.

A házigazda Biofilter Zrt. tevékenységét és fenntarthatósági törekvéseit Deák Brigitta, kommunikációs vezető mutatta be az állati eredetű melléktermékek hasznosításától a használt sütőolaj begyűjtéséig, amelynek a feldolgozása országszerte több telephelyen történik. A családi vállalkozás alaptevékenysége a körforgásos gazdaságra épül, amelyet a tulajdonosok már 35 éve sikeresen az iparágban meghatározó szereplőként visznek. Az utóbbi évek digitalizációs fejlesztései pedig hozzájárultak a vállalat hatékonyabb működéséhez.

Zárásként a Biofilter vezérigazgatója és tulajdonosa, Deák György vezette körbe a résztvevőket a törökbálinti logisztikai központjukban, ahol a legfontosabb tevékenységeket és a telephely jól megtervezett inverz logisztikai folyamatát ismerhették meg.

Ez az egyik kulcsüzenete a Beyond Zero filmnek, amelynek megtekintését immár másodszor szervezte meg a BCSDH a tagvállalatainak és meghívott vendégeinek március 5-én a Race to Zero program keretében. Az eseménynek az E.ON Hungária Csoport volt ezúttal is a házigazdája.

Az inspiráló dokumentumfilm Ray Anderson cégvezető személyén keresztül mutatja be személyes és vállalata transzformációját, választ keresve a kérdésekre, hogy melyek a sikeres paradigmaváltás lépései, hogyan lehet bevonni a vezetőtársakat, meggyőzni a befektetőket, elkötelezni az üzleti partnereket a klímacélok megvalósítása érdekében.

A vetítést egy vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetés követte Décsi Gábor, a DOME Facility Services vezérigazgatójának, valamint Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatójának részvételével. A beszélgetés során, amelyet Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderált, számos aspektust körbejártak, érintve a vezetői felelősség és példamutatás szerepét, a nem megszokott, a fenntarthatóságot hangsúlyosan előtérbe helyező döntések és lehetőségek fontosságát. Személyes példájukon keresztül ötletet is adtak a hallgatóságnak, hogy milyen módon lehet a szervezet tagjait bevonni és ezt a fajta szemléletet és elkötelezettséget erősíteni. Hangsúlyozták, hogy a fenntarthatóság üzleti érdek is, amely megtérül, továbbá iparági és rendszer szinten is jelentős fejlődést tud biztosítani.

Az inspiráló film hazai terjesztésében a BCSDH együttműködik a Sustainova csapatával, amely remek eszköz lehet a vállalati elkötelezettség növeléséhez és a munkatársak bevonásához, hogy minél gyorsabban megvalósuljon a rendszerszintű változás és érdemi cselekvés a klímacélok érdekében.

Az eseményről készült képgalériát ITT lehet megnézni.

A fenntartható jövő formálásában kiemelkedő szerepet játszó cégeket és személyeket ismerte el a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) szombat este megrendezett 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gáláján. Az eseményen – amelyen közel 300 fő vett részt – átadták a 2024. évi Környezet Védelméért díjakat is.

Tradíció és innováció a fenntarthatóság szolgálatában

A KSZGYSZ 2001 óta évente elismeri a legkiemelkedőbb környezetvédelmi kezdeményezéseket, hogy fókuszba kerüljenek a fenntartható fejlődés legjobb gyakorlatai, inspirálva az ipar, a tudomány és az oktatás szereplőit. A díj egyfajta iránymutató is a jövő zöldgazdaságának formálásában.

A szakmai zsűri – a KSZGYSZ elnöksége – évről évre olyan kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységeket díjaz, amelyeket a társadalom, a környezet terhelésének csökkentése, a környezetszennyezések megszüntetése, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdasági modell érvényesítése érdekében végeznek.

A díjátadó előtt Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke elmondta, hogy rekordszámú pályázat érkezett a díjra, amely azt is jelenti, hogy egyre több innováció, szakmai siker és tehetség kér helyet a zöldgazdaságban, a szakmai közéletben.

A szakmai zsűri idén is három kategóriában díjazta a legkiemelkedőbb teljesítményeket.

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai a Vállalkozás kategóriában:

Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., az ipari vízkezelési és újrahasznosítási innovációinak elismeréseként, valamint a Green Collect Kft., a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok szakszerű kezelését szolgáló innovációiért.

Hidrofilt Kft. kisfilmje

Green Collect Kft. 

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai Egyéni kategóriában:

  1. Farkas Hilda környezetvédelmi szakdiplomata, a környezetvédelem terén kifejtett több évtizedes hazai és nemzetközi tevékenységéért, és
  2. dr. habil. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló kutatásai, fejlesztései és oktatói tevékenységéért.

Farkas Hilda kisfilmje

Sápi András kisfilmje

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottja Ifjúsági kategóriában:

 Tóth Csongor Márton, az Óbudai Egyetem hallgatója, a fémek újrahasznosítását, az ipari dekarbonizációt célzó innovatív technológia kidolgozásáért és oktatási tevékenysége elismeréseként.

Tóth Csongor kisfilmje

 

Oklevelet adományozott a zsűri

Selmeczi Dóra Sára mezőgazdasági mérnök, PhD hallgató számára, a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként, valamint

Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanársegédje részére a fenntartható környezetbiztonság megvalósítását szolgáló kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.

A díjak átadásában közreműködött dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára, dr. Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet.

 

A jövő zöld szakembereiért

A díjátadó gála zárásaként Dr. Ágoston Csaba bejelentette a KSZGYSZ új Alumni programját, a Jövő zöld szakembere kezdeményezést, amely pálya- és életút-követéssel, szakmai fejlődést elősegítő lehetőségek biztosításával kíván hozzájárulni a fiatalok, különös tekintettel a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriája díjazottjainak további sikeres pályafutásához, a zöldgazdaság megvalósításához.

Az idei rendezvény tematikája a textil hulladék újrahasználata és újrahasznosítása köré épült, amelynek aktualitását az adja, hogy 2025. január 1-től az Európai Unióban már kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Ehhez kapcsolódva a gála színfoltját az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar és a Lindström Kft. közös bemutatója adta, amely textil újrahasznosítás innovatív lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A gála előkészítése során a szervezők részéről az öltözet meghatározásánál szempont volt a résztvevők bátorítása, hogy korábbi alkalmi viseleteiket hordják az eseményen, ezzel is demonstrálva a fenntartható divat jelentőségét.

A díjátadó eseményről készült képek a képgalériában tekinthetők meg.

Az Európai Bizottság egyszerűsíti a fenntarthatóságra és az uniós beruházásokra vonatkozó szabályokat. Ennek érdekében 2025. február 26-án elfogadta az első két Omnibus csomagot, melyek célja a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági átvilágítás, az uniós adórendszer, a szén-dioxid-kibocsátás határértékének kiigazítási mechanizmus és az európai beruházási programok messzemenő egyszerűsítése.

Melyek a legfontosabb változások?

CSRD területén:

  • A vállalatok mintegy 80%-át kiveszik a CSRD hatálya alól, a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség a legnagyobb vállalatokra fog vonatkozni;
    • Csak az 50 millió eurós árbevétellel / 25 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, >1000 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok lennének érintettek
  • Két évvel (2028-ig) elhalasztja a jelenleg a CSRD hatálya alá tartozó, 2026-tól vagy 2027-től jelentéstételi kötelezettséggel rendelkező vállalatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket,
  • Csak korlátozott bizonyosságot vár el a szabályozás,
  • Kevesebb kötelező adatpont várható a felülvizsgált ESRS szerint,
  • Nem vezetnek be ágazatspecifikus szabványokat.

EU Taxonómia területén:

  • Csökkennek az uniós taxonómia szerinti jelentéstételi kötelezettség terhei és kötelezetti köre (ez utóbbi összhangba kerül a CSDDD-vel).

CSDDD területén:

  • Egyszerűsödnek a fenntarthatósági átvilágítási követelmények,
    • Rendszeres átvilágítási kötelezettség csak a közvetlen beszállítók felé fog fennállni,
    • Az időszakos értékelés és nyomon követés gyakorisága 5 évre változik (egy évről), szükség esetén ad hoc értékelésekkel,
    • Korlátozzák a nagyvállalatok által kérhető információk mennyiségét,
    • A legnagyobb vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények alkalmazását egy évvel (2028. július 26-ig) elhalasztják, az iránymutatások elfogadását pedig egy évvel (2026 júliusáig) előrehozzák.

Következő lépések

A javaslatokat a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti megfontolás és elfogadás céljából.
A CSRD-re, a CSDDD-re és a CBAM-ra vonatkozó változások akkor lépnek hatályba, amikor a társjogalkotók megállapodásra jutnak a javaslatokról, és miután azokat közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában.
A taxonómiához kapcsolódó módosításokat a nyilvános visszajelzéseket követően fogadják el, és az Európai Parlament és a Tanács által folytatott vizsgálati időszak végén kerül alkalmazásra.

Bővebb információ:
Sajtóközlemény
Kérdések és válaszok az I. és II. egyszerűsítési csomaggal kapcsolatban

Budapest, 2025. február 25. – Újabb hároméves ciklusra választott vezetőséget a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tisztújító közgyűlése, amelyet az MVM látott vendégül.

Ifj. Chikán Attila kilenc éve vezeti a négytagú elnökséget, ezalatt a szervezethez közel 90 új vállalat csatlakozott, így mára a hazai GDP közel 40%-át termelő 150 céget tömörítő szervezet megkerülhetetlenné vált a fenntarthatóság területén. Az újra megválasztott elnök egy öttagúra bővült elnökséggel karöltve dolgozik, melynek újraválasztott tagjai Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary cégvezetője, Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója, új tagjai pedig Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese és Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója. Salgó István tiszteletbeli elnökként továbbra is aktívan támogatja a vezetőséget.

A BCSDH ügyvezetését a jövőben is Márta Irén látja el. Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója 9 évnyi munka után átadja helyét a BCSDH elnökségében.

A Felügyelőbizottság újraválasztott tagjai Pallaghy Orsolya, dr. Fazekas Orsolya és Kocsány János, a Graphisoft Park SE vezérigazgatója. Az ő megbízatásuk – az elnökség mandátumához hasonlóan – három évre szól.

A világ aktuális geopolitikai és szakpolitikai helyzete is kihívások elé állítja a fenntarthatóság ügyét és magukat a vállalatokat is. Miközben a klímaváltozás egyre gyorsul, a negatív folyamatok is felgyorsultak, nem dughatjuk homokba a fejünket. Nem mindegy, hogy milyen szintre sikerül mérsékelni, milyen állapotokhoz kell alkalmazkodnunk, milyen károk és veszteségek árán. Azonnali cselekvés szükséges. Ha más nem teszi, akkor a vállalatoknak kell a rendszerszintű változások élére állniuk, és megtenniük a szükséges lépéseket. Mi a BCSDH-ban eszerint cselekszünk – kezdte az elmúlt három év értékelését ifj. Chikán Attila, a BCSDH újraválasztott elnöke – Szervezetünk jó úton halad, fenntarthatósági kérdésekben a BCSDH megkerülhetetlenné vált az üzleti életben. Nem csupán ismertségünk nőtt jelentős mértékben, hanem a tevékenységünk is évről évre szélesebb körben gyakorol hatást. A szervezet ismertsége és elismertsége a közvélemény és a szakpolitika számára egyaránt az elmúlt években jelentősen nőtt a szakmai tevékenységének és annak sikeres kommunikációjának köszönhetően.”

A szervezet célja, hogy egyre több vállalattal ismertesse meg a fenntartható vállalatvezetést és területeit, valamint cselekvésre ösztönözzön.  Az elmúlt évtizedben közel 500 szakmai rendezvényt tartott, közel 300 aktív vállalati vezető csatlakozott valamilyen formában a kezdeményezéseihez, közel 200, a fenntarthatósági kihívásokra valódi válaszokat adó üzleti gyakorlatot mutattak be. Pótolhatatlan munkát végez az elmúlt évben már 102 tagot számláló Körforgásos Gazdaság Platform, valamint a 2021-ben létrehozott, a szektorokon átívelő, szabályozói, tudományos és üzleti szféra fenntarthatóság iránt elkötelezett, kiemelkedő szereplőit tömörítő Net Zero Tanácsadó Testület is, hogy elősegítse és felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat.

Fontos elismerés számunkra, hogy „A jövő vezetői” programunk kapta meg az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) hazai a fenntartható átállás ösztönzése kategória díjat 2024-ben”- tette hozzá Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója. -„A jövő vezetői” programunkon eddig összesen 348 tehetséges vezető vett részt, az Action 2020 és a Time to Transform 2030 Magyarország programunkba pedig több mint 290 civil, tudományos és vállalati szakértőt sikerült bevonni.”

Nyolcadik alkalommal került átadásra a 2017-ben életre hívott Fenntartható Jövőért díj, elismerve a kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket a fenntarthatóság területén.

Miközben az ESG munkacsoport és az új ESG képzések a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk megértésével segíti a tagvállalatokat, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) állandó meghívottjaként gondoskodnak a vállalati szféra törekvéseinek képviseletéről. Ezen törekvések ma már messze túlmutatnak az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorításán: a magyar üzleti szektorban is egyre nagyobb figyelmet vívnak ki maguknak az olyan fenntarthatósági kihívások, amilyen a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése, megértve, hogy se természet nélkül, se ember nélkül nincs üzlet és nincs jövő.

„Ami a jövőt illeti, magasabb fokozatba kell kapcsolnunk ambícióinkat és tetteinket a vállalatok és az országok szintjén egyaránt. Ebből akkor sem engedhetünk, ha a térségünkre és a világ egyéb térségeire nehezedő geopolitikai feszültségek időnként elterelik a fókuszt. A BCSDH-ban a megkezdett tevékenységeket szeretnénk a már megszokott eltökéltséggel folytatni, fejleszteni a következő években is.” – emelte ki a legfontosabb feladatait Ifj. Chikán Attila. – „A tettek idejét éljük. Arra kell törekednünk, hogy tovább erősítsük a BCSDH vezető szerepét mint a felelősen gondolkodó és cselekvő üzleti szféra hangját. Tagvállalatainkat tovább támogatjuk a tudományosan megalapozott, ambiciózus fenntarthatósági céljaik elérésében. Velük együttműködve közös célunk a 2030-ig történő időszak végére mérhető eredmények felmutatása.” – tette hozzá szakmai programjáról beszélve az újraválasztott elnök.

 

Az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztott tagjai egyaránt kifejezték eltökéltégüket, hogy tapasztalataikkal, megszólalásaikkal, munkájukkal támogatják a BCSDH munkáját segítve a vállalatokat, hogy a fenntarthatóság területén megtegyék a szükséges lépéseket, felgyorsítsák a rendszerszintű változásokat és valódi értékteremtő folyamatokat indítsanak akár az ESG, akár a klímacélok és -adaptáció, vagy a körforgásos gazdaság területén.

 

***

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új elnöksége

 

Ifj. Chikán Attila – elnök
vezérigazgató
ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt.

A közgazdász végzettségű szakember több évtizedes szakmai és vezetői tapasztalattal rendelkezik az energetikai iparágban egy olyan cég élén, amely indulása óta a fenntarthatóságot tekinti legfőbb vezérelvének.

A mára az energetikai piac egyik meghatározó magyar tulajdonú szereplőjévé vált ALTEO Group stratégiájának fókuszában a méretugrás, a regionális terjeszkedés áll.

Ehhez a cég olyan energetikai termelői portfóliót alakított ki és fejleszt célirányosan, amely egyaránt tartalmaz alternatív- és megújuló energiaforrások hasznosítására épülő egységeket, valamint nagy hatásfokú szénhidrogén-tüzelésű kapcsolt energiatermelő rendszereket. Erre a mixre alapozva az ALTEO vevőközpontú és rugalmas energiakereskedelmi és -szolgáltatási tevékenységeket végez, valamint saját szabályozási központot működtet és fejleszt. Utóbbi jelentőségét felértékeli, hogy a megújulók térnyerésével megnőtt a kiszámíthatatlanság a villamosenergia-piacokon, ezért a kiegyenlítő energia és a menetrendezés szerepe napról-napra értékesebbé válik.

A Budapesti Értéktőzsdén 2010 óta jelen lévő ALTEO a fenntarthatóságra való törekvést tartja a 21. század legmeghatározóbb trendjének, ami a vállalat esetében leginkább a megújuló energiaforrások és a körforgásos gazdaság iránti elkötelezettségben ölt testet.

Ifj. Chikán Attila kétgyermekes családapaként elkötelezett a fenntarthatóság iránt, a téma véleményvezéreként fenntarthatósági blogot vezet Chikansplanet néven. 2016 óta a BCSDH elnökeként vállal aktívan szerepet a szervezet munkájában.

A Magyar Közgazdasági Társaság Fenntarthatósági szakosztályának elnökségi tagja, továbbá felügyelőbizottsági tagja a Kék Bolygó Klímavédelmi Befektetési Alapkezelő Zrt-nek. A Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának tagja.

 

Báthory Balázs
Innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes
Market Építő Zrt.

Báthory Balázs több mint 30 éves, többféle iparágban betöltött vezetői múlttal a háta mögött 2019 óta a Market Építő Zrt. vezérigazgató helyettese. Az elmúlt több, mint 6 évben a szervezeten belül stratégiai szintre emelte a fenntarthatósági gondolkodást, létrehozta az ehhez szükséges szervezetet, valamit nevéhez fűződik a magyarországi építőiparban először és azóta még kétszer kiadott Fenntarthatósági jelentés.

Az elmúlt években Báthory Balázs irányítása alatt számos hatékonyságra és fenntarthatóságra irányuló projektet bonyolítottak le. Ezek között szerepel szervezetek inkubálása (BIM; BI (adatelemzés); LEAN-Construction; Fenntarthatóság), új digitális megoldások (DigMa (ERP rendszer); HRMS (HR menedzsment rendszer) bevezetése); új cégek/fejlesztések létrehozása (Tudásépítő-Team középfokú oktató központ, Prebeton Zrt. előregyártó üzem, Market 6.0 székház) és környezeti fenntarthatóságra irányuló projektek (ESG-jelentés, Napelem-és energiatároló beruházások, Biodiverzitás Program,), valamint több mint 50 egyéb innováció feldolgozása.

Jelentős részt vállal a Market CSR tevékenységének alakításában is, különös tekintettel az olyan innovatív kezdeményezésekre, mint például a Migration Aid transzport igényének megvalósítása a BOLT taxitársaság bevonásával, egyetemi együttműködések (pl. BME, MOME és Corvinus), a Tudásépítő-Team Ágazati Képzőközpont alapítása, vagy a Járókelő Egyesület felkarolása.

A menedzsment tagjaként egyebek mellett az átlátható irányítási struktúrát tűzte ki célul. Oroszlánrésze volt a Market Csoport mostani ötéves stratégiájának kialakításában és hasonló szerepet vállal a megvalósításában. Ennek a stratégiának a fenntarthatóság és azon belül az átláthatóság szerves részét képezi.

 

Gazsi Zoltán
cégvezető
Eisberg Hungary Kft. 

2007 óta az Eisberg ügyvezető igazgatója, mely 2016 óta a svájci Bell Food Group része. Közel elkötelezett 200 alkalmazottat foglalkoztató Eisberg stabil beszállítói háttérrel dolgozik, a pandémia alatti nehézségeken a szoros együttműködések segítségével sikerült átvészelni. Élelmiszerbiztonságuk kiemelten fontos: BRC, SQMS, HACCP, TFMS, IFS, Bio, valamint ISO 14001 környezetvédelmi auditokon zöld, 95% feletti eredményt értek el. Etikai audittal (Social Compliance) rendelkeznek. Tízszeres „Superbrands”, négyszeres „Business Superbrands” díjasok.

Folyamataikat tíz éve lean módszertannal optimalizálják. 2021-ben megépült saját napelemparkuk, amely a teljes áramszükségletük 25%-át biztosítja. A globális felmelegedés és a hazai termesztési kihívások ellenére sikerül 50% körül tartani az itthoni nyersanyagbeszerzés arányát. A legnagyobb kihívást a műanyag csomagolás jelenti. Keresik a környezetbarát csomagolási lehetőségeket, saláta tálaiknál már áttértek a (PET) műanyag használatára.
Eisberg csatlakozott a Sokszínűségi Egyezményhez és 2019 óta a gyerekeket fejlesztő Edisonplatform „Menő Cég”-e

Hisz abban, hogy vezetői sikereit kollegáinak, az egymást támogató értékes közösség kialakításáért tett erőfeszítéseinek köszönheti, amelynek az alapja a sokszínűség, egymás tisztelete. Személyesen is sok energiát fektet a jó ügyek támogatásába, a társadalmi felelősségvállalás fontosságát, különösen a fenntarthatóság egyéni felelősségének aspektusait sok fórumon népszerűsíti.

A svájci kamara (SWISSCHAM) elnökségi tagja, a Vállalható Vállalkozások nagykövete. Az ISOFORUM 9000 legnagyobb hazai minőségügyi szervezet Elnöki Tanácsadó Testületében elnökségi tag, a Kórházsuli Alapítvány nagykövete. A Corvinus Egyetem az egyetemi oktatás érdekében tett erőfeszítéseit Pro Facultate díjjal jutalmazta.

 

Jamniczky Zsolt
Ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettes

E.ON Hungária Zrt.

2007-ben csatlakozott az E.ON Hungária Csoporthoz, mint vállalati ügyekért felelős igazgató, 2010-ben pedig a csoport vezérigazgató-helyettese lett. 2016 óta az E.ON Hungária Csoport ügyfélmegoldásokért felelős vezérigazgató-helyettese, ahol az ügyfélszolgálat, az energiapiacok, az energiaértékesítés, az energiamegoldások értékesítése, a kivitelezés és üzemeltetés, valamint a márka és marketing területekért felel.

Tanulmányait követően a Magyar Országgyűlés külkapcsolati irodájának tanácsadói tisztségét töltötte be.  1996-ban a Reemtsma Hungary debreceni dohánygyár vállalati ügyekért felelős igazgatója lett. Ezt követően a Philip Morris Hungary vállalati ügyekért felelős igazgatója 2005-ig, majd 2006 és 2007 között a Philip Morris International brüsszeli irodájában az EU kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatói posztot töltötte be. Tanulmányait a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte. Kiemelt érdeklődési területe a vállalati fenntarthatóság ügye, a társadalmi felelősségvállalás a folyamatosan változó gazdasági és társadalmi környezetben és az iparági innováció kérdése.

Vállalati felsővezetőként tevékenyen részt vesz abban, hogy egy társadalmilag, ökológiailag és gazdaságilag is élhetőbb jövő alapjait megteremtsük a gyermekeinknek, a jövő generációjának.

Az Eurelectric Magyarországi Tagozatának elnöke, és a brüsszeli szervezet igazgatóságának tagja. 2013-óta a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szervezet elnökségi tagja, valamint 2019 májusától a Magyar Üzleti Vezetők Fóruma (HBLF) szervezet igazgatója. A Joint Venture Szövetség, és  a Jövő Mobilitása Szövetség elnökségi tagja. Munkája elismeréseként 2016-ban a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetést, 2023-ban pedig a Menedzserek Országos Szövetsége által az Év Menedzsere a Környezettudatos Gazdaságért különdíjat kapta.

 

Nagy Gréta
ügyvezető igazgató
DANDELION Kft.

Környezetmérnökként végzett, később MBA és okleveles közgazdász képesítést szerzett.

2006-ban alapította a DANDELION Kft-t, azóta annak ügyvezetője. Különböző profilú, közép- és nagyvállalatokat támogatnak EHS és ESG szakértőként. A cégvezetés mellett folyamatosan részt vesz tanácsadói, folyamat-optimalizálási projektekben, illetve ESG bevezetésben.

A cégvezetés mellett is részt vesz szakemberként környezetvédelmi és folyamat-optimalizálási projektekben. Az elmúlt 12 évben kollégáival olyan innovációkat fejlesztettek, mint a vállalati szintű ökológiai lábnyom számítás valamint a jogszabályi megfelelőség önértékelésére kialakított GreenLex® szoftver valamint a dolgozói és szervezeti stressz-szint mérésére alkalmazható WorkStressMeter.

Hisz benne, hogy a nagy változásokhoz, beleértve a hosszútávú környezetvédelmi vállalásokat is, belső tartalékokkal rendelkező, ellenálló közösség szükséges. Igaz ez makroszinten, de a vállalatok kapuin belül is. Ez a felismerés megerősítette abban, hogy a környezeti mellett a társadalmi fenntarthatósággal, ezen belül a munkahelyeken a munkavállalókat ért pszichoszociális kockázatok mérésével és annak intervencióval is foglalkozzanak.

A célja, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság, munkavédelem és pszichoszociális kockázatértékelés során szerzett gyakorlati és stratégiai tapasztalataival támogatni tudja a BCSDH tagságát munkacsoport vezetőként és elnökségi tagként. 2019 óta a BCSDH Elnökségének tagja.

 

Pesti Tímea
vezérigazgató
AYVENS

2011 óta dolgozik a Leaeplan Hungária Zrt-nél, ma már Ayvens márkanév alatt. Több, mint 8 éve a vezérigazgatóként vezeti a piacvezető vállalatot. Korábban 6,5 évet gyógyszeripaban és 9 évet a marketing-kommunikációs iparban dolgozott felsővezetőként, ügyvezetőként, rágió igazgatóként.

Közel 34 000 gépjárművet üzemeltet az Ayvens Magyarországon, elsősorban ezen a területen próbálok szemléletváltást elérni. 2017-ben elsőként álltunk át a zöldrendszámos saját flottára, most pedig a használathoz és nem hierarchiához kötött flottapolitikával szeretnénk példát mutatni a piacon.

Azon vezetők közé tartozik, aki nem csak beszélni szeret egy témáról, hanem cselekedni, és ebben a cselekvésben másokat is magával vinni. 2018 óta a BCSDH aktív tagja, a Race to Zero vezetője, „A Jövő vezetői” program előadója és az ösztöndíjast kiválasztó zsüri tagja. Cége sok éve a szervezet karbontudatos rendezvényeinek támogatója.

 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) új Felügyelő Bizottsága:

 

Pallaghy Orsolya – BCSDH Felügyelőbizottsági elnök
Stratégiai tanácsadó

Pallaghy Orsolya, nagyvállalati stratégiai tanácsadó, felső vezető, több mint 20 éves nemzetközi és nagyvállalati tapasztalattal, kiemelten az energia- és víziközmű szektorban. Legfontosabb erősségei közé tartoznak többek között jelentős stratégiai és innovatív programok és rendszerek, illetve új portfolió elemek bevezetésének tervezése, irányítása, sikeres megvalósítása és működtetése. A fenntarthatóságot, mint meghatározó koncepciót és jövőképet, munkájába és a stratégiai programokba való integrációja mentén, a hosszú távú gondolkodást, az érintett felek közti párbeszédet, mint a hosszú távon gazdaságilag és társadalmilag is életképes üzleti világ előfeltételeit látja.

Az Üzleti Tanács munkájában a megalakulás óta aktívan részt vesz, kezdetben a MOL Vezérigazgatójának megbízásából, később pedig, mint egyéni tag. Felügyelőbizottsági tagként, majd elnökként több mint 10 éve szorosan nyomon követi a szervezet fejlődését és pénzügyi helyzetét.

 

Fazekas Orsolya
jogász 

Fazekas Orsolya dr. Iur., nukleáris jogi szakjogász az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karának nappali tagozatán 1999-ben jogi diplomát, 2002-ben a hollandiai Maastrichti Egyetem Jogi Karán LL.M (Master of Laws in European and Comparative Law), 2018-ban a Montpellier-i Egyetemen D.U. (Diplome d’Université in International Nuclear Law) fokozatot szerzett.

Megszűnéséig az Energetikai Állandó Választottbíróság választott bírája volt.

2012-2015 között energiajogot oktatott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai szakjogász képzésén, jelenleg a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának posztgraduális energetikai és természeti erőforrások szakjogász képzésének vendég oktatója.

2005 óta gyakorló jogász energetikai területen, 2023 szeptemberétől az Electron Holding Zrt. jogi területének irányításáért felelős.

Szerkesztője és társszerzője „A magyar villamosenergia szektor működése és szabályozása I.”, „A magyar földgáz szektor működése és szabályozása I.”, „A magyar villamosenergia szektor működése és szabályozása II.”, „A magyar földgáz szektor működése és szabályozása II.”, „A magyar nukleárisenergia-szektor működése és szabályozása I.” című szakkönyveknek, több szakcikknek, valamint több európai uniós jogi témájú szakkönyv társszerzője. Első tényirodalmi könyve, a „Csak vállfákat hozzatok!” 2014 áprilisában, sporttörténeti jellegű műve, a „Jégkockák szinkronban – Korcsolyázz, hogy boldog légy!” 2023 decemberében jelent meg.

Jelenleg is a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felügyelő bizottságának tagja, 2013 óta vesz részt aktívan a BCSDH munkájában, tagja a „Társadalmi Tőke 2050” munkacsoportnak. A kezdetektől – mentorként működik közre a „Jövő Vezetői Tehetségprogram”-ban.

 

KOCSÁNY János
vezérigazgató
Graphisoft Park SE

Kocsány János az építészmérnöki diploma megszerzése után közgazdasági, ingatlangazdálkodási és MBA tanulmányokat folytatott. 1981-ben kezdett dolgozni az építőipar különböző területein, leginkább az építési munkahelyeken. Az építéshelyi munkaszervezés számítógépes támogatása volt a legizgalmasabb feladat számára.

Sokszínű építészmérnöki karrierje után 1994-ben befektetési szakemberként kezdett az ingatlan szektorban dolgozni teljes fejlesztési projektek szervezésének irányításával.

1996-ban csatlakozott a Graphisoft R&D Rt-hez, és attól kezdve vezeti az irodapark fejlesztését, a bérbeadást és az üzemeltetési feladatokat. 2006-ban a Graphisoft Park SE önálló ingatlanfejlesztő tőzsdei céggé alakult, melynek kezdetektől a vezérigazgatója.

A Graphisoft Park fejlesztést közel 30 éve vezeti, melynek megvalósítása a kezdetektől a fenntarthatóság maximális figyelembevételével történik. Az ember központú fejlesztés során a terület több mint 60%-án zöld felületet hoztak létre, és a biodiverzitás szempontjai alapján telepítettünk növényzetet és biztosítunk helyet a madaraknak. Az épületek korszerűsítése során prioritás az üzemeltetés során felhasznált energia és a karbonlábnyom csökkentésére.

Hogyan érjünk el változást? Klímaadaptáció vagy kibocsátáscsökkentés? Hol található a még éppen elég határvonala? Mi az a pozitív deviancia és hogyan fordítsuk a vállalat javára? Mik a kimondatlan elvárások? Mi az a „különdöntés”? – többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe a BCSDH vállalati fenntarthatósági fókuszú vezetői szemléletformáló képzésén, „A jövő vezető” program második, a fenntartható vállalatirányítás szakmai napján.  Az eseményt házigazdánk, a Budapest Airport Zrt. képviseletében Eiszrich László, műszaki szolgáltatások vezérigazgató-helyettes nyitotta meg.

Bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető lehetőségeket és megközelítéseket sorakoztatott fel arra, milyen a fenntartható vezető, majd irányításával játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat, akik az egész év során együtt fognak dolgozni a klímaadaptáció témakörében létrehozandó projektjükön.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BCE egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát mutatta be a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a kockázati tényezőkről, mind európai, mind világviszonylatban, amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Beszélt a felelősök és felelősség kérdésköréről, az ehhez kapcsolódó szerepvállalásról, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója a fenntartható vezetés alapjairól beszélt, mindezt inspiráló személyes példáin, tapasztalatain keresztül. Így olyan kulcstémákat villantott fel, mint a szemléletformálás, a példamutatás és a hatás. Ezt követően a saját iparágából és vállalatától hozott elgondolkodtató, az elektrifikáción is túlmutató példákat a fenntarthatóbb megoldásokra és bíztatta a résztvevőket, hogy merjenek nagyot álmodni, változtatni és a társadalmi sztereotípiákat lerombolni.

A folytatásban Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői hitvallásának legfontosabb elemeit a hallgatósággal. Beszélt a sikerről, annak lehetséges képletéről, a hibázásról, a bizalomról. Kiemelte a nézőpontváltás képességének kulcsfontosságát és a problémamegoldáshoz szükséges gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárását és a jó kérdések fontosságát.

Lakatos Sándor a Nova Papír ügyvezető igazgatója beszélt a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldásáról: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét. Emellett megosztotta saját vezetői útját és tapasztalatait a résztvevőkkel, bíztatva őket arra, hogy szeressék, amit csinálnak.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója előadását a körülöttünk lévő változások és megatrendek összefüggésében történő üzletfejlesztés kérdéseivel kezdte, majd bemutatta saját fejlesztésű CrenchmarkingTM, azaz kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Az ebéd után Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója következett. Történetéből megtudtuk, hogy társaival együtt hogyan tartottak ki egy „bevállalós” társadalmi vállalkozás ötlete mellett. A kitartás mellett többek között a rugalmasság és a tudatosság eredménye, hogy elképzelésük mára egy világélvonalbeli oktatási intézménnyé vált, amely jól példázza azt a szemléletét, hogy a filantróp és üzlet megközelítés nagyon is megfér egymás mellett, sőt egymást erősítve új lehetőségeket is teremt.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki beszélt a világot formáló megatrendekről, a fekete hattyúk koráról, valamint az emberről, mint társas és közösségi lényről. Mindezek kontextusában vezette fel azt a feladatot, amely során arra keresték a választ a csapatok, hogy milyen a jelen vezetője, változásvezetője, mi a közös ars poeticájuk?

Házigazdánk, a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport képviseletében Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és a szervezet mindennapi életébe. Kiemelte, hogy a fenntarthatósági célkitűzések stratégiai célként jelennek meg a vállalati célok között és a megfelelő szinteken és területeken beépülnek vezetői felelősségi körökbe. A szükséges standardok (mint például az ISO 14001 vagy a Repülőtéri Karbon Akkreditáció, melynek már a 4+ „Átmenet” szintjét érték el) is segítik a vállalat Nettó Zéró működésre való átállásának elérésében 2030-ig (a scope 1-2 tekintetében). Hangsúlyozta a Greenairport programban a partnerekkel való szoros együttműködés fontosságát a fenntarthatósági kezdeményezésekben. A vállalat emellett folyamatosan dolgozik olyan plusz források megteremtésén, ami lehetővé teszi innovatív technológiák és rendszerek kipróbálását, kidolgozását a fenntarthatóbb működés érdekében többek között EU-finanszírozású projektek révén.

A résztvevőknek lehetőségük volt közel egy órát beszélgetni Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával, aki megosztotta karrierútjának fontos állomásait, vezetői szemléletét, valamint gondolatait a repülőtér és a repülés jövőjéről. A beszélgetés során korábbi sikereiről is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkájáról.

A nap zárásaként egy jó hangulatú és élménydús reptértúra következett. A vezetett buszos programon a résztvevők éjszakai fények mellett tekinthették meg a repülőteret, többek között a futópályákat, a Cargo Cityt és az ide beguruló fenséges repülőgépeket. Kránitz Balázs túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló gépekről és különleges rakományaikról. A résztvevők több fel-és leszálló gépet láttak olyan közelségben, ahogy azelőtt még nem.

Teljes galéria

Nagy érdeklődés övezte a BCSDH első ESG munkacsoport-találkozóját 2025. február 18-án, melynek házigazdája a Continental budapesti gyára volt. Az esemény Dapsy Zoltán gyárigazgató köszöntőjével indult, melynek során bemutatta a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseit és a vállalati transzformációt támogató intézkedéseit.

A találkozó fókuszában ismét az ESG törvény állt, melynek tavalyi változásait is ismertette előadásában Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója, aki nagy örömünkre ez alkalommal is elfogadta felkérésünket. Előadásában kitért a kockázatkezelési rendszer kiépítésének lépéseire is. Ezúton is köszönjük, hogy Igazgató úr válaszolt a hallgatóság felől érkező kérdésekre is.

2025-ben a klímaadaptáció áll a BCSDH szakmai tevékenységének fókuszában – mutatott rá előadásában Márta Irén, a BCSDH igazgatója, aki a téma vállalati relevanciáiról és ESG-hez való kötődéséről is szót ejtett.

Az idei évtől kezdve szeretnénk tagjaink számára több lehetőséget biztosítani a személyes beszélgetésekre, tudásmegosztásra. Ezért az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők megvitatták, hogy hogyan halad vállalatuknál a kockázatértékelési rendszer kiépítése és a beszállítók bevonása. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Grétának, Mihály Eszternek és Szabó Beatrixnak!

 

Köszönjük támogatóinknak!

 

Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Melyek egy sikeres gazdaság összetevői túl a GDP-n? Hogyan váltsunk nézőpontot? Mi jellemzi a világot 2025-ben? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” program 2025-ös évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója beszélt a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk, valamint a World Economic Forum 2025-ös Globális kockázati indexének főbb eredményeit mutatta be, s beszélt arról, hogy miként dolgozik a BCSDH tagsága – minden évben egy-egy fókuszterültre, idén a klímaadaptációra koncentrálva.

A folytatásban Szederkényi Zita programvezető beszélt a fenntarthatóság és a fenntartható fejlődés megközelítéseiről, kiemelve azt, hogy ma már nem pusztán ezen alapfogalmak vizsgálatára van szükség, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra, ami igazi változásvezetőket kíván.

A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Szó esett a fenntarthatóság kapcsán felmerülő állításokról és azok mögöttes tartalmáról, hatásáról és a térbeli és időbeli kontextus fontosságáról.  Ezt követően sorra vettük a sikeres gazdasághoz szükséges „alapanyagok” összetevőit, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúrát és hagyományokat, azaz a társadalmi tőke, majd kiemelte, hogy nem szabad megfeledkeznünk róla, ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, a legújabb trendek alapján az egészségi állapot ugyanennyire fontos tényező.

Ezt követően a dm PR és Marketing menedzsere, Kanyó Roland mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját és kiemelte a logisztika dekarbonizációja, a biodiverzitás megőrzése és a fenntartható beszállítói láncok terén elért eredményeiket. Bemutatta társadalmi felelősségvállalási tevékenyégüket, így szólt többek között a „Giving Friday” és a „Nap gyermekei” programjukról, valamint bemutatta, hogy a vállalat milyen egészségmegőrzési és képzési lehetőségeket kínál a munkavállalóinak.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán. Úgy mint: Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt munkába járásra vezetői és beosztotti szinten? Hogyan győznék meg a különböző érintetteket (pl. önkormányzatokat, cégeket, lakosságot) arról, hogy egy fenntartható, de drágább technológiát válasszanak és ha a fenntarthatósági cél ütközik gazdasági érdekekkel, milyen szempontokat helyeznének előtérbe, és miért? Hogyan nyernék meg a vezetőiket, a kollégáikat, vállalati érintettjeiket, hogy jobban érdekelje őket a fenntarthatóság témája? Hogyan tennék érdekessé, izgalmassá, fontossá a témát? Hogyan tudnák bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?

A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.

Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mutatkozott be, aki előadását személyes visszatekintéssel kezdte, megosztva velünk 418 napos világkörüli útjának tanulságait, köztük azt, hogy az utazás alatt a lehetetlen fogalmát újradefiniálták feleségével, ami meghatározó szemléletmóddá vált későbbi munkásságában is. Az utazás után nem sokkal fogalmazódott meg benne a Katica Tanya élményközpont ötlete, amely teljesen zöldmezős beruházásként jött létre 2002-ben, és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel.

A folytatásban Szalóki Ágnes, az IKEA közkapcsolatokért felelős vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése. Társadalmi felelősségvállalásukat is összefoglalta, így megismerhettük a 10 alappillérre épülő partnerségi feltételként szolgáló IWAY-t, a fenntartható IKEA értéklánc alapját.

A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.

A nap utolsó előadásában Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem docense beszélt az ökomodernizáció korlátairól és ezzel kapcsolatban a szétválasztásról, a probléma áthelyezésről és a visszapattanó hatásról. Résztvevői kérdésekre válaszolva járták körbe az ökológiai eltartóképességen belül a jólét mindenki számára történő biztosításának kérdéseit és kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg, mely felé egy potenciális irány a hálózatokban való gondolkodás lehet.

A folytatásban gyárlátogatás következett Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során a résztvevők meglátogatták a vállalat gyártóépülteit, köztük a tavaly májusban átadott legújabbat is. Mostanra négy épülettel rendelkezik a Késmárk utcai székhely, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült.

Teljes fotógaléria

A fenntartható átállásban elkötelezett magyarországi vállalatok 66 százaléka rendelkezik konkrét klímavédelmi célokkal, és megduplázódott azon vállalatok száma, melyek a teljes értéklánc mentén mérik a kibocsátásukat, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

A BCSDH felmérés eredményeiből kirajzolódó kép szerint nagymértékű fejlődés történt a vállalatok saját működéséből származó és a vásárolt energiáról gyűjtött adatok mennyiségében, valamint a beszállítói lánc mentén is elkezdődött az adatgyűjtés, ami az EU-s szabályozás megjelenésére is visszavezethető.

„Közel 20 éve dolgozunk azon, hogy segítsük az üzleti szféra fenntartható működését. Fontos eredmény, hogy a válaszadó vállalatok 66 százaléka már rendelkezik konkrét kibocsátáscsökkentési céllal” – mondta az eseményen Márta Irén, a BCSDH igazgatója. – „Azonban a tettek még elmaradnak a szükséges szinttől. A felmérésben válaszolók 91 százaléka érzi a klímaváltozás hatásait, de a vállalatok mindössze 16 százalékának van klímaadaptációs akcióterve. A megváltozott világunkban a klímaadaptáció ugyanolyan fontos, mint a klímavédelem. Rendszerszintű változások és a cselekvések megsokszorozására van szükség mindkét területen.”

 

Az üvegházhatású gázok kibocsátását globálisan évi 2 tonna/fő szintre kellene szorítanunk ahhoz, hogy elérjük a 1,5 Celsius-fokos párizsi klímaegyezmény célkitűzését. Magyarország jelenlegi éves kibocsátása 5,6 tonna/fő.

A felmérés szerint a hazai élenjáró vállalatok 26 százalékának van olyan tudományos kibocsátáscsökkentési célja, ami a 1,5 fokos célnak megfelel. Ez ugyan magasabb, mint a globális átlag, de így is messze elmarad attól, ami annak eléréséhez szükséges. Még nem mondhatjuk, hogy a 1,5 fokos cél elveszett, de a 2024-es év lett az első, amikor a globális felmelegedés meghaladta a 1,5 fokot.

„Magyarország kibocsátása 1990 és 2023 között 43 százalékkal csökkent, a korábbi 2030-as célt ezzel már tavalyelőtt elértük. A felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímatervben ezért 50 százalékos mérséklést vállaltunk a következő évtized elejére. A globális kibocsátásnak most kellene tetőznie, és folyamatos csökkentéssel a globális nettó zéró kibocsátást legkésőbb 2050-re kellene elérnünk ahhoz, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius alatt tartsuk az évszázad végéig.” – mondta Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete. „Ebben mindenkinek van teendője. Jó látni, hogy egyre több vállalatnak van tudományosalapú, konkrét nettó zéró célja, és a bevetni kívánt eszközök között kiemelkedik a megújuló energiaforrások használata és az energiahatékonyság javítása is. A vállalatokat törekvéseik megvalósításában számos hazai ösztönző és pályázati lehetőség támogatja.”

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok a kibocsátáscsökkentés megvalósítását ezeken a területeken képzelik el: 84 százalékuk az energiahatékonyság javításával, 78 százalékuk megújuló energia használatával kívánja csökkenteni a saját működéséből származó kibocsátását. 66 százalékuk pedig a körforgásos megoldások feltérképezését és bevezetését tartja jó megoldásnak az értékláncban.

 

„Az eredmények szerint a vállalatok 68 százaléka már méri is a saját működésükből és a beszerzett energiából származó kibocsátásokat. Az pedig nemzetközi szinten is kimagasló eredmény, hogy a válaszadók immár 43 százaléka rendelkezik üvegházhatású gázzal kapcsolatos, értékláncra vonatkozó adatokkal. Ez a mutató a 2022-es kutatásban 20 százalékos volt. Ez az eredmény jól szemlélteti, hogy a szigorodó szabályozások és a növekvő befektetői elvárások hatására a fókusz egyre inkább túllép a vállalat saját működésén, és az értékláncszemlélet kerül előtérbe.” – mondta a vizsgálat eredményeit bemutató sajtóeseményen Borek Flóra, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadás csapatának szenior menedzsere.

„Flottakezelőként az Ayvensnek nagy hatása van a teljes értéklánc karbonkibocsátására. Ezért kiemelkedően fontos számunkra a saját működésünk fenntarthatóbbá tételén túl vevőink szemléletformálása, és számukra fenntartható megoldások, szolgáltatások fejlesztése” – mondta Pesti Tímea, a sajtóeseménynek helyet adó Ayvens, az ALD Automotive és a LeasePlan összeolvadásával létrejött mobilitási szolgáltató vezérigazgatója – „Ez túlmutat az elektromos flottán és a vállalatok mobilitási stratégiáján. Teljes rendszereket kell megváltoztatni. Ha a karbontudatos működést tűzzük ki célul, akkor az élethelyzethez, és nem a státuszhoz vagy névjegyhez igazodó eszközként kell tekinteni a flottára, amely egy másfajta céges gondolkodást igényel.”

Az Ayvens 2024-ben megkapta az EcoVadis rangos Platina minősítését, amely a globálisan értékelt vállalatok legjobb 1 százalékába helyezi a céget.

A szakértők abban egyetértenek, hogy azonnali és drasztikus cselekvésre van szükség a kibocsátáscsökkentés és a klímaadaptáció területén. Bíztatótendencia, hogy a kibocsátásmérés terén jelentős előrelépés tapasztalható. A friss eredmények egyértelműen rámutatnak: a vállalatok felismerik, hogy kibocsátásaikat csak akkor tudják hatékonyan menedzselni, ha azokat pontosan mérik.  Ugyanakkor továbbra is gyakori, hogy a vállalatok kibocsátáscsökkentési céljaikat nem támasztják alá megfelelő mérésekkel, főleg az értéklánc vonatkozásában. Bár a pont ezen a területen jelentős a fejlődés. Egyértelmű, hogy a hazai vállalatokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, elsősorban a német kulcspiacok és nemzetközi anyavállalataik ambiciózus klímacéljai miatt, hogy maguk is megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak. Léteznek valóban élenjáró vállalatok, melyek teljes működésüket alakítják fenntarthatóvá, és komolyan veszik a vállalásaikat. Többilyen vállalatra és sokkal nagyobb erőfeszítésre lenne szükség.

 

A BCSDH klíma felméréséről

A felmérés adatgyűjtési időszaka 2024 év végén zárult. Az eredmények 2025 január 29-én kerültek publikálásra.

A BCSDH közel 150 tagvállalatának kiküldött kérdőívet 76 válaszadó töltötte ki, közülük 25 szerepel a HVG TOP200-as listáján.