Hogyan valósul meg az etika és az átláthatóság a gyakorlatban? Milyen hatással van a korrupció a gazdaság működésére? Mit jelent a kettős lényegesség, és hogyan segíti a fenntarthatósági jelentéstételt? Hogyan lehet hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvésekről, és milyen hibákat érdemes elkerülni? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” program résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Dávid Sándor vállalati kommunikációs és CSR igazgató köszöntötte.

A szakmai nap bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető elméleti, valamint a mindennapokban felmerülő etikai és morális kérdéseket vetett fel. Olyan dilemmákat érintett, mint például: mit tennél, ha kiderülne, hogy a terméked egyértelműen halálesetekhez köthető? Vagy megmentenéd-e öt ember életét egyetlen emberé árán? Ezt követően a bizalom fontosságát és az üzleti életre gyakorolt hatását emelte ki.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről, amely tíz különböző felmérés eredményére alapszik. Bemutatott további indexeket, világbanki indikátorokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a folytatásban átfogó áttekintést nyújtott az etika és az átláthatóság fogalmáról, valamint bemutatta ezek szerepét a vállalatok működésében. Ismertette egy kérdéslistát, amely iránymutatásként szolgálhat annak eldöntésében, hogy egy adott helyzetben valóban etikus magatartást tanúsítunk-e, illetve az etikus döntés jellemzőit. Végezetül az AI kapcsán is felvetett etikai kérdését.

Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a csernobili katasztrófa példáján keresztül mutatta be, milyen súlyos következményekkel járhat a belső és külső átláthatóság hiánya. Rávilágított a nukleáris iparág biztonsági előírásaira, az egyéni felelősség fontosságára, valamint a nukleáris energiát övező tévhitekre is.

A folytatásban Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója következett, aki előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy bár a jogszabályi környezet jelentősen átalakult, a fenntarthatósági szempontok mentén történő vállalati működés továbbra is, sőt talán még inkább kulcsfontosságú. Rámutatott arra is, hogy az ESG nem csupán megfelelési kötelezettséget jelent, hanem a vállalati értékteremtés, üzleti előnyök és a pénzügyi kockázatok kezelésének alapja.

Deme Ágnes, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások menedzsere bemutatta a globális fenntarthatósági jelentéstételi trendeket, a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi elemzés legfontosabb elemeire. Ezeket az ismeretek a résztvevők rögtön fel is használták, előadását követően egy a témához kapcsolódó szimulációs játék következett. A résztvevők csapatokban kettős lényegességi vizsgálatot végeztek és mutatták be egy szimulált vállalati boardnak. A játékban Dávid Sándor, Deme Ágnes és Veisz Ákos is részt vettek.

Ebéd után a projektcsapatok következtek: bemutatták projektmunkáikat, amelyen az egész év során dolgoztak a klímaadaptáció témakörében. A prezentációkra Szederkényi Zitától kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója bemutatta az ESG téma kapcsán a vállalat mérföldköveit, majd részletesebben beszélt az ESG Index V3 ról. Az 1-10-ig terjedő indexszám 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeit.

Dr. Szoboszlai Izabella, fogyasztóvédelmi kommunikációs szakértő a „zöldkommunikáció” témáját hozta a résztvevőknek, hogy miért és hogyan kommunikáljunk hitelesen a fenntarthatóság kapcsán. Megtudhattuk tőle, melyek az általános elvárások a témában, valamint kitért a 2026. szeptember 27-től alkalmazandó fekete listára, amely többek között tiltja annak állítását – a CO2-kibocsátás ellentételezése alapján –, hogy egy termék az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatással van a környezetre.

A szakmai nap utolsó részében közelebbről ismerhettük meg a Yettel Magyarország Zrt.-t, mind belülről, mind kívülről. Elsőként Mosonyi Szabolcs, a vállalat Ethics & Compliance Officere mutatta be az általa vezetett terület működését, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a jelenlévők üzleti etikai érzékenységét.

A program folytatásaként a vezetői beszélgetés következett, amelyben Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt karrierútjáról, a különböző kultúrákkal és generációkkal való közös munkáról, a telekommunikáció jövőjéről, és megosztotta személyes vezetői tapasztalatait is.

A nap zárásaként a Yettel díjnyertes székházát jártuk be, amely számos fenntartható megoldást valósít meg. Az épületről a Facility Management csapat képviseletében Páhi Sándor osztott meg a sok érdekes információt.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

A BCSDH nemrégiben csatlakozott a House of Giving Giving Manifesto kezdeményezéshez. Az együttműködés következő lépéseként mi is támogatjuk és részt veszünk a „Nagy Filantróp Kutatás”-ban.  A felmérésben arról kérdezik a kitöltőket, hogy erőforrásokkal, lehetőségekkel rendelkező egyének hogyan vélekednek a filantrópiáról, társadalmi felelősségről, mennyire involváltak.

Adjon Ön is az idejéből, és segítsen tisztább képet kapni!

Bővebben:  Bridge Major Donor kutatás 2025