Sulyok Tamás köztársasági elnök Magyar Érdemrend lovagkeresztje kitüntetést adományozott ifj. Chikán Attilának, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. elnök-vezérigazgatójának, a BCSDH elnökének. Az Érdemrendet augusztus 15-én Lantos Csaba energiaügyi miniszter adta át a Pesti Vígadóban. A rangos állami kitüntetést a zöld energiára való átállás érdekében, a társadalom és a környezet iránti felelősséggel végzett, és az innovációra is fogékony példamutató tevékenysége elismeréseként vehette át ifj. Chikán Attila, aki elmondta: „A kitüntetés elősorban annak a fenntarthatóság iránti elkötelezettségnek szól, amely az ALTEO és a BCSDH működésének valamennyi területén főszerepet kap, és amely mindkét szervezetben a kiváló csapatok erőfeszítéseinek az eredménye. Ezt az alkalmat is szeretném ezért megragadni, hogy megköszönjem munkatársaim magas színvonalú szakmai munkáját.”

 

A HBLF küldetésének fontos része, hogy Magyarországon is promotálja az Európában már bevált, felelős vállalatirányítási és haladó szemléletű menedzsment megoldásokat, így a méltányos munkahelyek építésének és a példaértékű munkáltatói gyakorlatok megismertetésének elkötelezett úttörője.

 

Az ESG alapelvek integrálása a vállalatok működésébe hozzájárul a hosszú távú fenntarthatósághoz és stabilitáshoz, javítja a vállalatok hírnevét, és vonzóbbá teszi őket a befektetők, ügyfelek és tehetséges munkavállalók számára. A Sokszínűségért Díj elnyerése hitelesíti a vállalat elkötelezettségét, ami tovább növelheti a pozitív megítélést.

A pályázati kategóriák:

1.AZ ÉV SOKSZÍNŰ SZERVEZETE: Azokat a szervezeteket díjazzuk, amelyek elkötelezetten dolgoznak a munkahelyi sokszínűségért, és példamutató programokat valósítanak meg.

2.SOKSZÍNŰSÉGGEL A TÁRSADALOMÉRT: Ez a kategória azoknak a kezdeményezéseknek szól, amelyek a társadalom szélesebb rétegeiben hirdetik a sokszínűséget és befogadást, és ezzel pozitív hatást gyakorolnak közösségeinkre.

3.A SOKSZÍNŰSÉG NAGYKÖVETE: Ezt az elismerést az az egyén kapja, aki személyes elkötelezettségével és erőfeszítéseivel példaértékűen képviseli a sokszínűség ügyét.

Jelentkezési határidő: 2024. október 1-ig
Pályázatok benyújtása: 2024. október 15-ig

díjak átadására a HBLF Évzáró és Karta Aláíró ünnepi ceremóniáján kerül sor a Morgan Stanley székházában 2024. november 27-én.

Pályázati kiírás:

https://hblf.hu/index.php?searchenginerUrl=dijak%2Fhblf_sokszinusegert_dij&language=en&language=hu

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjával az elsőnek járó elismerést érdemelte ki a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában az Európai Vállalkozásfejlesztési Díj (EEPA) nemzeti fordulójában. Az ünnepélyes díjátadóra július 2-án került sor a Nemzetgazdasági Minisztériumban (NGM), ahol az elismerést Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője vették át Nagy Márton nemzetgazdasági minisztertől.

Az EEPA célja, hogy Európa legjobb vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseit elismerje és bemutassa, kiemelve a legjobb gyakorlatokat és a vállalkozói lét hozzáadott értékeit. A díjért folyó verseny hat kategóriában zajlik, amelyek között a fenntartható átállás ösztönzése különösen fontos szerepet játszik.

A BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramja 2014 óta működik sikeresen, és célja, hogy az itt végzett vezetők képesek legyenek választ adni a fenntarthatósági kihívásokra és integrálni a fenntarthatósági elveket a vállalati döntéshozatalba. Az elmúlt évtizedben 130 vállalat vett részt a programban, hozzájárulva a dinamikus tudáscseréhez. Összesen eddig 256 szakértővel dolgoztunk együtt számos iparági és tudományos területről. A vállalati szektoron túl, egyetemek, kutatók, társadalmi szervezetek és szabályozó szervek vesznek részt szakértőként és előadóként, növelve a program hatását és jelentőségét. A programban való részvétel minden fél számára értékké vált. Az elmúlt tíz évben 316 vezető végzett a programban, ők ma már aktívan irányítják vállalataik fenntarthatósági átállását és tagjai a program Alumni szervezetének.

„Ez az elismerés hatalmas büszkeséggel tölt el és megerősít minket abban, hogy jó úton járunk a fenntartható vállalati működésre való átállás előmozdításában. Külön köszönet illeti a program mentorait, előadóit, házgazdáit, támogatóit és résztvevőit, akik nélkül nem érhettük volna el ezt a sikert” – nyilatkozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

Mitől jó egy partnerség? Hogyan kötelezzük el a legfontosabb érintettjeinket? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája?  Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján, amelynek házigazdája a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat volt.

„A McDonald’s a partnerségre épül” – nyitotta meg az eseményt Égi Zsolt, a vállalat ügyvezetője. Szederkényi Zita programvezető a szakmai napra való hangolódásként egy játékot hozott a résztvevőknek, amelyből kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat és minél több az érdekelt és érintett fél, annál nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha – a jelen nem is lévő érintett fél – a jövő generációja is érintett. A bevezető gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

Az első előadásban Pogány Éda, a Syngenta Kelet-Európáért felelős üzleti fenntarthatósági vezetője a fenntartható értékteremtés érdekében megvalósított érintetti bevonás témakörét mutatta be a résztvevőknek. Beszélt számos vonatkozásáról, mint, hogy kik lehetnek az érintettek, a folyamat lépéseiről, eszközeiről – rávilágítva arra, hogy a kommunikáció és az együttműködés kulcsfontosságú a folyamatban.

A folytatásban Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások osztályának vezetője az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, az ezekkel kapcsolatos aktualitásokról beszélt a résztvevőknek. Kitért az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés különbségeire, az ESG törvény érintettjeire és közreműködőire, valamint a törvény kapcsán felmerülő kötelezettségekre.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán?

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és fenntarthatósági vezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek hogyan lehet valódi partnerséggé formálni azokat az együttműködéseket, akik csak, mint „B opcióval” számolnak a METRO-val.

Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és tulajdonosa elmesélte, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Kérdése a résztvevőknek az volt, hogy mit keresnek a vállalatok egy nonprofit partnerségben, milyen értékajánlatot várnak?

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, melyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A McDonald’s legfontosabb partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  A partneri viszony közös célokon, közös gondolkozáson, közös sikereken, közös teherviselésen és együttműködésen alapul.  A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója beszélt a munkaerőpiaci trendekről, betekintést nyújtott a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és motivációiba, emellett bemutatta, hogyan teljesítenek a különböző szektorok az ismertség és a megítélés szempontjából.

A szakmai program a vezető interjúval folytatódott a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, a jelen üzleti kihívásairól, valamint a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről.

A nap zárásaként a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval beszélgettek a résztvevők, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser kalauzolásával a budapesti Ronald McDonald Házat tekintették meg.

Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

Brüsszel/Luxembourg, 2024. június 17., hétfő (MTI) – Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.
Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.
Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

  • Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
  • Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
  • Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Az esemény egyes elemei milyen mértékben járulnak hozzá annak karbonlábnyomához? Milyen előzetes kommunikációval lehet csökkenteni az ételmaradékot? Hogyan lehet a program része a vonattal utazás a helyszínre? Hogyan ösztönözzük a tudatosabb viselkedésre résztvevőket? Gond-e, ha az eseményen az egyes ételek elfogynak? Szóróajándék helyett élmény?

Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség vezetője és az esemény házigazdája és Szilágyi Artúr a WWF vállalati éghajlatvédelmi szakértője tartott workshopot a karbontudatos rendezvényszervezés részleteiről a BCSDH kommunikációs munkacsoport tagjainak.

Mivel a rendezvények karbonlábnyomának 70-80%-a függ közlekedéstől és catering-től, így erre a két területre mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt helyezni. De nagy kérdés, hogy hogyan lehet itt bevonni a résztvevőket, hogy ne legyen hiányérzetük a parkolóhelyek hiánya, a kisebb ételválaszték, az elmaradt nyomtatott anyagok miatt.

Egy tudatos rendezvény és egy „semmi nem számít” rendezvény között akár 250% is lehet a különbség a karbonlábnyomban. Az ilyen közösen elért eredmények utólagos kommunikációja növelik az elégedettséget és segíthetnek a tudatosításban. Így lehet teljes a szemléletformálás teljes.

Minél több olyan eseménnyel találkoznak a résztvevők, amely ezen elveknek megfelel, annál inkább elfogadottá és normává válhatnak.

A munkacsoport ülésen a Natura Hill Vendégház és Étterem húsmentes és zöldségalapú kísérleti falatkáit kóstolhatták.

Idén áprilisban lehetőséget kapott szervezetünk, a BCSDH, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal karöltve képviselje Magyarországot a világszintű World Circular Economy Fórumon. Az ott elhangzott globális trendek, jógyakorlatok és kezdeményezések megosztása került a fókuszába a június 4-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak, melynek helyszíne és házigazdája a Daikin Hungary Kft. volt.

A World Circular Economy Fórum főbb megállapításait Márta Irén igazgató és Takács Ivett, körforgásos gazdasági projektmenedzser mutatták be a résztvevőknek. Az idei fórum fókuszában a körforgásos nézetek gyakorlatba történő átültetése állt. A fórum tematikáját megalapozó Global Resources Outlook 2024 riport szerint környezeti hatások fő motorja a növekvő erőforrás-felhasználás. Az erőforrás-hatékonyság javítása a jelenlegi trendhez képest kétharmadával csökkentheti a globális természeti erőforrások felhasználását. Ehhez szét kell választanunk a gazdasági növekedést és a jólét növekedését az erőforrás-felhasználástól.

Mik voltak a fórum legfőbb megállapításai?

  • A körforgásos gazdaság Globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.
  • A lineáris gazdaság alapja a verseny, a körforgásos gazdaságé az együttműködés. – A jelenlegi rendszereink a lineáris gazdaságot támogatják. A kormányoknak jobb politikákra és szabályozásokra kell törekedniük, ebbe be kell vonni a KKV-kat, a lakosságot és a helyi szereplőket. Fontos emellett a multinacionális együttműködés és nemzetközi szabványok bevezetése.
  • Benchmarking és az előrehaladás mérése és a politikák/szabályozás kialakítása kulcsfontosságú
  • A megfelelő beruházásokhoz és innovációkhoz finanszírozásra van szükség, valamint keretrendszerre, mely ezt támogatja – A körforgásosságot minden ágazatban be kell ágyazni a tervezési fázisba, melyhez rendszerszintű megközelítést szükséges – A szabályozási kereteknek egy fenntartható támogatási struktúrát is kell kínálniuk.
  • Az Európai Unió az előrelépés motorja, a fejlődő országokkal együttműködve
  • Fogyasztói szemléletformálás és jövőkutatás: A fórumot megelőző héten egy jövőkutatási kísérlet során a résztvevő alanyok mindössze 100 tárgyat birtokolhattak bizonyos ideig, mely rákényszerítette őket a szolgáltatás-alapú életmódra történő váltásra. Megállapításra került, hogy kevesebb tulajdonolt tárggyal is minőségi élet élhető.

A globális körforgásossági trendek egyik alapját képező Circularity Gap Reportot Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági menedzsere mutatta be. A riport éves szinten méri fel, a globális anyagfelhasználás hány százaléka kerül ki  újrahasznosított alapanyagokból. Sajnos a trend negatív: A világgazdaságban 2018 és 2023 között közel két százalékkal csökkent az anyagok újrafelhasználásának mértéke, 9,1-ről 7,2 százalékra. Kiemelte, hogy a fejlett országok közül sokan „jól” állnak (Hollandia 30% körül), de ezek azok az országok, amelyek túl sokat fogyasztanak és többszörösen meghaladják a saját területük eltartóképességét.

                                                 

Klímaszorongásból aktív útkeresés – Hangzott el Pancsa Emese, a Compocity Kft. ügyvezető igazgatója előadásában, melyben a Compocity start-up útját mutatta be az elejétől kezdve onnantól, hogy mi inspirálta a létrehozását, a legnagyobb világkiállításokon való részvételig. Emese kiemelte a komposztálásban rejlő közösségépítő hatást, mely a körforgásos gazdaság elterjedéséhez szükséges fogyasztói magatartás változását hozhatja magával.

Házigazdánk, Daikin Hungary Kft. kiemelkedő körforgásos megoldását Jaczkó Dániel, projektkoordinátor mutatta be. A Loop by Daikin programjuk során visszanyerik régi hűtőközegét, a hűtőgázat Európában regenerálják, majd új hűtőközeggel keverik, végül a hűtőközeg minősége egy független labor által kerül igazolásra, a sztenderdeknek megfelelően. Kiemelte, hogy jelenleg alacsony a hajlandóság a partnerek részéről a visszagyűjtésre, melyen tovább dolgoznak. Az EU Life programja keretében támogatott Retradeables programjuk egy hűtőközeg újrahasznosító piactér, mely támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet az ipari kibocsátások csökkentésével, és javítja a megfelelőséget és a biztonságot az F-gázokat illetően.

Zárásként a résztvevők megosztották, mi lehet a legfőbb előmozdító a körforgásos gazdaságban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es támogatóinak:

Kicsit másként folytattuk az ismert sort, hiszen május 30-án a Race to Zero munkacsoportunknak a Porsche Hungária Kft. volt a házigazdája, ahol lehetőségünk  nyílt megismerni az Innovációs és Tréning Centrumot is, továbbá részletesebben betekinthettünk a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseibe globális és helyi szinten.

Bognár Tamás, a Porsche Hungária kommunikációs vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a klímavédelem iránti elhivatottságukat, és röviden bemutatta a cégcsoporton belül is kiemelt Innovációs és Tréning Centrumot, amelyet 2 milliárd forintos önerőből építettek, itt képzik a jövő szakembereit, különös tekintettel az elektromos autók piacára. A cégcsoport és az elektromobilitás egyik zászlóshajója a Cupra márka.

Tóth Melinda, a Porsche Hungária Környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértője ismertette a globális és helyi célkitűzéseket, programokat, amelyeket egy 5 pilléres stratégia mentén hajtanak végre. Ebben természetesen nagy szerep jut a zéró kibocsátású mobilitásnak.

A következő előadásban is fontos téma volt az elektromobilitás, hiszen Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője mutatta be a 100 klímasemleges város projektet, amelynek Budapest is az egyik résztvevője.  A klímaadaptáció megvalósításában nagy szerepe és feladat van a vállalatoknak is. Ezt erősítette meg Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója is, előadásában hangsúlyozva a vállalati szférával való konkrét együttműködéseket, hiszen csak közösen tudjuk elérni a kitűzött klímasemlegességi célokat.

Ezt követte egy mini workshop a Deloitte szervezésében Borek Flóra, szenior menedzser és Porkoláb László senior consultant segítségével, ahol a résztvevőkkel tekintettük át a dekarbonizáció legújabb trendjeit, iparági kihívásait, amelyben sarkalatos terület az értékláncbeli Scope 3 felmérése és a növekvő elvárások a beszállítók felé. Újonnan felmerülő kihívásként jelent meg a karbon vám kérdésköre. Az inputok segítenek a Towards Net Zero felmérés újabb körének előkészítésében, amelynek lekutatása szeptemberre várható.

Az előadásokat az Innovációs és Tréning Centrum megtekintése követte, ahol nem csak az oktatási tevékenység, hanem maga az épület is egy fenntarthatósági szempontból tudatos tervezés eredménye, zöld megoldásokkal és szemléletformálással.

 

A következő eseményünk a Race to Zero a terepen program lesz szeptember 19-én, amikor a BKM Főkert divíziója által megálmodott és megvalósított Pünkösdfürdő parkot járjuk be, inspirációt és ötletet adva a vállalati biodiverzitás programokhoz.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: