„Elég a beszédből, fogjunk bele!” – kezdte némileg provokatívan nagy sikerű előadását Jan Peter Balkenende, Hollandia volt miniszterelnöke a klímaváltozás kapcsán a BCSDH vállalatvezetők számára tartott üzleti ebédjén. Itt került bejelentésre a BCSDH egyedülálló négy pontos ajánlása a hazai üzleti világ számára, az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő átmenet felgyorsítása érdekében. Ez mérföldkő a hazai fenntarthatóságban. 

A marrákesi COP 22-es klímacsúccsal egy időben tartotta éves vállalatvezetői üzleti ebédjét a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH). Az itt megfogalmazott ajánlások mérföldkövet jelentenek a hazai gazdaság fenntarthatóbbá tételében. Meghívott vendégként Peter Balkenende professzor, Hollandia korábbi miniszterelnöke tartott nagy sikerű előadást az üzlet szerepéről a klímaváltozás kapcsán. A GDP mintegy 30%-át megtermelő 75 tagvállalatot tömörítő szervezet az Action 2020 Magyarország programja keretében kérte fel a politikus-professzort, a Holland nagykövetséggel együttműködésben.

A GE, mint házigazda nevében Joerg Bauer elnök köszöntötte a 150 vendéget, majd Gajus Scheltema, Hollandia magyarországi nagykövetének nyitóbeszéde után  Jan Peter Balkenende beszélt arról, hogy a klímaváltozás kapcsán azonnali cselekvésre van szükség, és ebben az üzletnek nagy szerepe kell, hogy legyen.

“A vállalatok és az intézmények nem csak a saját jólétükért és profitjukért tartoznak felelősséggel, de felelősek az emberekért és azért, hogy a következő generációnak jobb élete legyen.” – jelentette ki Jan Peter Balkenende hozzátéve, hogy a klímaváltozás sok más fenntarthatósági kérdés mellett olyan kihívás, amely hosszú távú gondolkodást igényel, így ez a vállaltoknál is elengedhetetlen. „Minél tovább várunk az intézkedésekkel, annál nehezebb helyzettel kell szembenézni a jövőben. Nem várhatunk, és ezt együtt kell csinálnunk!” Márta Irén a BCSDH igazgatója kifejtette, hogy egyetlen vállalat sem tud egyedül választ adni a klímaváltozás okozta kihívásokra ezért van szükség új szövetségekre és együttműködésre a teljes értékláncon belül. Egy ilyen vállalati szövetség a BCSDH, amely a WBCSD (Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért) hazai szervezete. A WBCSD üzleti ajánlása, részben a karbonárazás bevezetéséről, éppen a marokkói COP22-es Klímacsúcson került bejelentésre. Ezzel egy időben a hazai szervezet is megfogalmazta ajánlását az üzleti szektor számára, hogy segítse az alacsony karbonkibocsátású gazdaságba történő átmenetet. Az ajánlás négy pontja azonosítja azokat a teendőket, amivel a hazai cégek hatásosan tudnak hozzájárulni a globális folyamatokhoz, és amelyek révén a teljes üzleti szektor, bármely vállalat konkrét, mérhető lépést tehet.

 A BCSDH ajánlása az üzleti szektor számára a klímaváltozás kapcsán:
1. Klímaváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek stratégiai elemzése és akcióterv készítése
2. Karbonlábnyom-számítás bevezetése, eredmények rendszeres elemzése és
akcióterv készítése, a szén-dioxid-kibocsátás hatékony csökkentése
3. Termékek és szolgáltatások felhasználása során szükséges energiafelhasználás és/vagy
szén-dioxid-kibocsátás azonosítása és a fogyasztók/vevők szemlélet- és magatartásváltoztatása
4. Munkatársak szemléletformálása

„Nagyon fontos, hogy olyan vezetőkkel működünk együtt a BCSDH keretén belül, akiknek nem új gondolat a fenntarthatóság és a klímavédelem fontossága. Az Action 2020 keretében az elmúlt években több mint 150 a gazdasági, civil és tudományos szférát képviselő szakértővel dolgoztunk együtt, melynek egyik eredménye a ma bejelentett ajánlásunk. Meggyőződésem, hogy hosszabb távon csak az a vállalat életképes, amelyik vállalakozó szellemű, innovatív és fenntarthatóan működik. Ha viszont ezek a tényezők együtt vannak, az jelentős versenyelőnyt jelent”- fejtette ki Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.

Ennek egyik eszköze a BCSDH Action 2020 Magyarország programja, amely a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások felkutatását, inspirálását vállalja magára, melyek jó gyakorlatként kiterjeszthetők a gazdasági szereplők szélesebb körére. Már több mint 50 vállalat csatlakozott a programhoz.

2016-ban a Klímaváltozás áll az Action 2020 Magyarország program fókuszában. Több mint 50 civil, tudományos és vállalati szakember, első számú vezető bevonásával megfogalmazta klímaváltozással kapcsolatos ajánlását. Mind az üzleti szektor, mind az érintettjei számára azonosították azokat az üzleti megoldásokat, amelyek terjesztésével és megvalósításával növelhetik pozitív hatásukat a klímaváltozás kapcsán.

 A program idei fő támogatói: a Siemens és a Tesco, kiemelt támogatói: Alteo Group, Generali, Hungrana, McDonald’s, Nestlé és Unilever

Az eseményen készült képeket itt tekintehetők meg.

Jan Peter Balkenende előadása ide kattintva érhető el.

Az Üzleti Világtanács Fenntartható Anyagok (Sutatinable Material) ágazata büszkén jelenti be, hogy elindította a MarketplaceHUB-ot, mely a körkörös gazdasággal foglalkozó szakemberek hálózata.

A MarketplaceHUB egy eszköz, mely segíti a vállalkozásokat és politikai döntéshozókat egy körkörös gazdasággal foglalkozó szakemberek hálózatának létrehozásában. Lehetővé teszi a felhasználókat, hogy tartózkodási hely és anyag osztály alapján találjanak rá a megfelelő piacokra. A Hub-nak az is célja, hogy elősegítse az ismeretek cseréjét esettanulmányokon keresztül és ösztönözze a felhasználókat, hogy új piacok, legjobb gyakorlatok és egyéb információk beküldésével hozzájáruljanak a honlap fejlesztéséhez.

Miben fejlődhetnek „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői annak érdekében, hogy valóban a jövő vezetőivé váljanak? Miben fejlődhetnek cégeik, hogy a fenntarthatóan működő vállalat jövőképéhez még inkább közeledjenek?

 „A jövő vezetői” tehetségprogram 2016-os évfolyama utolsó szakmai napját tartotta októberben a Shell Hungary Zrt-nél. A Mélyítő nap célja, hogy a 10 hónapos képzés során szerzett tudást, élményt elmélyítsék és megfogalmazzák következő lépéseiket.

A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy felismervén a fenntarthatóság kihívásának komplexitását el kell fogadni azt a tényt, hogy nincs egységes megoldás, hanem minden cégnek, iparágnak, vezetőnek saját választ kell találnia. Kulcsfontosságúnak tűnik, hogy minden cég önmagához képest mérje a fejlődést és tűzzön ki folyamatosan fejlődési lépéseket, szinteket – ideális esetben persze használhat benchmarkot is, saját inspirációja céljából. A résztvevők beszámoltak arról, hogy színesedett a maguk előtt látott vízió, megtanulták értékelni a kis változásokat is és tájékozottabbak lettek a vállalatoknál működő jó gyakorlatok és nehézségek vonatkozásában. Átlendítheti, felgyorsíthatja a vállalati fenntarthatóság ügyét az üzleti szektor, ha a vezetők olyan döntéshozatali módszert, szemléletet, eszközöket találnak és alkalmaznak, amelyben sikeresen tudják ötvözni a hosszú távú célokat és feladatokat a mai működő rövid távú szempontok által dominált módszerekkel.

Veér Lajos, (LNG Üzletfejlesztési vezető CEE-MED, Shell Hungary Zrt.) betekintést adott a résztvevőknek a Jövő üzemanyag trendjibe, befolyásoló tényezőibe, ezzel is segítve a közlekedés terén szándékozott klímavédelmi intézkedések formálását.

A tehetségprogram során a résztvevők megvizsgálták saját vállalataik nem pénzügyi teljesítményének mérési lehetőségeit, kulcsmutatóit, kiemelten a karbonlábnyom alkalmazását. Erről megosztották tapasztalataikat és javaslataikat, melyek kapcsán az alábbi szakértőktől kaptak visszajelzéseket:

• Bercsi Gábor, ügyvezető, Cothec Kft.
• Bujdosó Andrea, Sales excellence lead – EMEA, Shell Hungary Zrt.
• Kelemen Attila, elnök-vezérigazgató, ProSelf International Zrt.
• Lukács Ákos, szenior menedzser, a Fenntarthatóság és Klímaváltozás üzletág vezetője, Deloitte Zrt.
• Márta Irén, ügyvezető, BCSDH
• Veér Lajos, LNG Üzletfejlesztési vezető CEE-MED, Shell Hungary Zrt.

A nap végén Bokor Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem címzetes docense, valamint az OD Partner Kft. partnere, szervezetfejlesztési tanácsadója osztotta meg tapasztalatait és tanulságait az Aranykalitka kutatás kapcsán. A többnyire, jelenleg már X generációs vezetők körében, 10 évvel ezelőtt végzett és most megismételt kutatás izgalmas kérdéseket és dilemmákat vet fel nem csak egyéni szinten a vezetői identitással kapcsolatban, de a vezetők karrierútját, hatáskörét és változtatási képességére vonatkozóan is. Az izgalmas beszélgetés egyik kulcsfontosságú kérdése a kívülről vezérelt vagy belülről megélt vezetői identitás jelensége volt.

A nap zárásaképpen a McDonald’s egyik étterme, valamint az egyik Shell kút adott betekintést a működésébe és annak egyes fenntarthatósági aspektusaiba.

A nap során készült képeket itt tekintheti meg.