Közel 20 %-os munkanélküliség a fiatalok körében, 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék évente, hazánkban már most érezhető a 2050-re prognosztizált 2°C-os felmelegedés, folyóvizeinknek mindössze 9 %-a van jó állapotban, csupán 10% a fenntartható fogyasztók aránya. Ezek olyan tények, melyek a hosszú távon és felelősen gondolkodó vállalatokat cselekvésre kell, hogy ösztönözzék.

Az Action 2020 Magyarország program cselekvésre ösztönzi a vállalatokat! Ez egy olyan cselekvési platform az üzleti élet számára, ahol a vállalatok megoszthatják egymással a környezeti és társadalmi kihívásokra adott üzleti megoldásaikat annak érdekében, hogy az üzleti szektor eredményes és hatásos válaszokkal reagálhasson a hazai fenntarthatósági és egyben üzleti kihívásokra.

Csatlakozzon Ön is!                                                                                                                                                 

Az Action 2020 Magyarország programban meghatároztuk azokat a hazai célokat 2020-ig, amelyek megvalósításához az üzleti szektor is hozzá tud járulni. Amennyiben Ön is egyetért a célokkal, valamint azzal, hogy a hazai fenntarthatósági kihívások megoldásában az üzleti szektornak kiemelt szerepet kell vállalnia, kérjük, csatlakozzon a programhoz! A csatlakozással az Ön által képviselt vállalat vállalja, hogy 2020-ig legalább két üzleti megoldás megvalósításával hozzájárul a kitűzött célok eléréséhez. Üzleti megoldásának hatásait méri és megosztja velünk.

Valósítsa meg és ossza meg üzleti megoldásait!                                                                                                  

Amennyiben már van vállalatánál az Action 2020 Magyarország program által kitűzött célok megvalósulását segítő üzleti megoldás, ossza meg velünk, hogy mások is ötletet meríthessenek belőle. A program során célunk, hogy összegyűjtsük és terjesszük a „szokásos üzletmeneten” túlmutató fenntarthatósági kihívások megoldását szolgáló üzleti megoldásokat.

Változásvezetők kerestetnek!                                                                                                                                

Nem csak az üzleti szektornak, de a teljes gazdasági és társadalmi rendszernek is egyre több fenntarthatósági kihívásra kell megtalálnia hatékony és hosszú távú válaszait.
A valódi megoldások változást jelentenek, amelyek elindítói és megvalósítói fontos változásvezetők. Legyen Ön is az! Inspiráljon másokat ötleteivel, gyakorlataival, ossza meg tapasztalatát, kihívásait, nehézségeit és példamutatásával sokszorozza meg egyéni hatását! Meggyőződésünk, hogy a hosszú távon üzletileg sikeres vállalkozások kulcsszerepet töltenek be a fenntarthatóság előmozdításában is!

Bővebb információ és csatlakozás: Fertetics Mandy mandy.fertetics@bcsdh.hu

Csatlakozási adatlap letölthető innen: Action_2020_Magyarorszag_Csatlakozasi_Adatlap

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) úgy döntött, hogy csatlakozik Áder János és a WBCSD felhívására a nemzetközi Live Earth mozgalomhoz és aktív részvételre buzdítja tagvállalatait, hogy minél több embert bíztassanak a csatlakozásra.

A kezdeményezés arra irányul, hogy klímánk védelme érdekében egységre és cselekvésre ösztönözzük világunk 2015 decemberében Párizsban összegyűlő vezetőit. Világszerte egymilliárd ember támogatását kívánják megnyerni.

Az Üzleti Tanács kiemelkedően fontosnak tartja, hogy a 2015. decemberi párizsi klímacsúcs sikeres legyen, így aktívan támogatni kívánja azt az Al Gore – az Amerikai Egyesült Államok Nobel-díjjal kitüntetett volt alelnöke – által elindított mozgalmat, amelyet Magyarországon Áder János köztársasági elnök személyesen is támogat.

Magyarországon, a köztársasági elnök által létrehozott www.elobolygonk.hu oldalon lehet a személyes támogatást jelentő klímavoksokat megtenni, melyek beszámításra kerülnek a nemzetközi kampány eredményébe.

A BCSDH hisz abban, hogy jelentősen hozzá tud járulni a kampány sikeréhez, ha tagvállalatai csatlakoznak a kezdeményezéshez és aktívan, saját eszközeiket használva, a teljes értékláncukon keresztül, minél több embert győznek meg az ügy fontosságáról és bíztatnak a klímavoksuk megtételére.

Emeljük fel közösen a hangunkat!

Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Nem is csoda, hogy 2000 óta kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja.

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

„Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban.”, mondta el Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. „A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. „A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – mondta Wackernagel. ”Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.”

Ha 30%-al csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához ezzel együtt is, 2,85 Földre lenne szükség. Mi, magyarok sem állunk túl fényesen ilyen téren.

„Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a Globális Túlfogyasztás Napját már május 8-án elérnénk. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az idén decemberi Párizsi klímacsúcson (COP21) talán megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, ami gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősség vállalásán a sor.

Forrás: WWF Magyarország

Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) egy olyan világot képzel el, amiben egy vállalkozás hosszú távú környezeti és szociális teljesítménye is tükröződik az eredményiben, a pénzügyi mutatói mellett. Ahol a vállalkozások olyan emberektől függenek, mint a munkavállalók, fogyasztók, beszállítók, kiskereskedők, kormányzati vezetők és szomszédok, és elválaszthatatlanul kapcsolódnak azokhoz a közösségekhez, amelyben működnek. Ahol a közösségekkel való kölcsönhatásaiknak jelentős következményei vannak és a cég általános teljesítményének mérésekor és értékelésekor ezeket mindenképpen figyelembe is veszik.

Annak ellenére, hogy számos a társadalmi hatás mérésére szolgáló mutatószám létezik, a cégek folyamatosan küzdenek olyan, a célnak leginkább megfelelő megoldások kidolgozásával, amelyek lehetővé teszik a társadalmi információk beépítését a stratégia készítésbe és a döntéshozatalba.

A WBCSD Redefinding Value programja részeként, a Társadalmi Tőke Jegyzőkönyv  (Social Capital Protocol) kidolgozásának célja, hogy összegyűjtse és összehangolja a meglévő mérési és értékelési tudást. Ezért a WBCSD egy platformot biztosít az együttműködés beindításához.

Ezzel a tanulmánnyal felszólítjuk az összes gazdasági ágazat és tudományág minden  szervezetét, szakértőjét és szakemberét, hogy csatlakozzanak hozzánk és erősítsék meg ezeket az erőfeszítéseket. Ennek egy olyan együttműködésen alapuló kezdeményezésnek kell lennie, amely megteremti azt a kritikus tömeget, amely szükséges ahhoz, hogy egy érvényes, széles körben elfogadott eredményt biztosítson mind a vállalatok, mind a tulajdonosok, mind az érintettek számára.

Amennyiben bővebben szeretne erről olvasni:

• Towards a Social Capital Protocol – A Call for Collaboration
• Visit the Social Capital website

2015. június 30-ig jelentkezhetnek a vállalatok idén a Magyar Adományozói Fórum hazai cégek számára kiírt, széles körben elismert szakmai pályázatára, a MAF Társadalmi Befektetések Díjra, amelyen az elmúlt évek során már több mint 100 hazai kiemelkedő vállalati támogatási program vett részt.

2015 nyarán ötödik alkalommal hirdeti meg a Magyar Adományozói Fórum a hazai vállalatok számára kiírt MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatát. A 2006-ban alapított és 2011-ben megújított MAF Társadalmi Befektetési Díj az egyik legszélesebb körben ismert és elismert szakmai megmérettetés, amely a hazai vállalatok társadalmi befektetési programjait olyan minőségi szempontok alapján értékeli, mint a partnerség, a hatás és az innováció, így a már évek óta aktív és nagy tapasztalatokkal rendelkező cégek mellett a társadalmi befektetések terén még frissnek számító kezdeményezéseket indító nagyvállalatok és KKV-k is azonos esélyekkel és sikerrel vehetnek részt.

A MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatának célja, hogy a hosszú távú társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot is szolgáló stratégiai megoldásokat, példaértékű támogatói tevékenységeket széles körben ismertté tegye és felhívja a figyelmet az üzleti szektor proaktív társadalmi szerepvállalásának és a szektorok együttműködéseinek előnyeire és elért eredményeire, ezzel is ösztönözve a hazai támogatói kultúra fejlődését.

„A korábbi években díjazott vállalati támogatási pályázatok is kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a tartós és mélyreható változásokhoz a három szféra közötti párbeszédre és szoros összefogásra van szükség. Egy vállalat, vagy egyetlen szektor nem képes egyedül megoldani összetett társadalmi problémákat. Az együttműködő vállalatok, állami és civil szervezetek olyan kompetenciákat, szakmai tudást, erőforrásokat és kapcsolatrendszert képesek mozgósítani a stratégiai alapokon nyugvó programok során, amelyek minden résztvevő számára közös értékeket, mérhető és megsokszorozható előnyöket teremtenek.”- mondta el Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázatának eredményeit 2015 októberében teszi közzé az alábbi kategóriákban:

• MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória
• MAF Legsikeresebb Partneri Együttműködések Kategória
• MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória
• MAF Az Év Legkiemelkedőbb Támogatói Programja Kategória 

A Magyar Adományozói Fórum által felkért bíráló bizottság tagjai:

• Erős Antónia – az RTL Híradó műsorvezetője, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója
• Füzesy Tamás – az Erőforrás Alapítvány/ United Way Magyarország ügyvezetője
• Hargitai Lilla – a Médiaunió Alapítvány ügyvezető igazgatója
• Jakab Áron – a FRUIT OF CARE Nonprofit Kft. alapító ügyvezetője
• Nagy Bálint – az IBS marketing tanszékének vezetője

A MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázata iránt érdeklődő szakemberek és a megmérettetésen indulni szándékozó vállalatok és partnereik a MAF honlapjáról letölthetik a korábbi években díjazott pályázatok esettanulmány gyűjteményeit: http://www.donorsforum.hu/hu/publikaciok/maf-tarsadalmi-befektetesek-dij-esettanulmany-gyjtemeny-2014

A részletes pályázati kiírás és űrlap a MAF weboldalán érhető el:

http://www.donorsforum.hu/hu/maf-tarsadalmi-befektetesek-dij/2015/biralat-2015