A gazdasági válságból való kilábalás lassabb a korábban vártnál, de javul a helyzet – derült ki a Coface hitelbiztosító 2016. június 8-án, Budapesten tartott országkockázati konferenciáján, ahol gondolatébresztő, inspiráló előadást tartott Márta Irén a BCSDH igazgatója, a  Párizsi Klímacsúcs magyar gazdaságra és az agráriumra gyakorolt várható hatásairól. 

A konferencia későbbi szakaszában az agrárszektor vezetői egy kerekasztal beszélgetés keretén belül kerestek válaszokat Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetőjének moderálásával, hogy milyen feladatokat ró és milyen lehetőségeket tartogat a magyar agrárvállalatok számára a klímacsúcson született egyezség.

A Coface szakértői szerint a kelet-közép-európai régió 3 százalékos növekedésre lehet képes az idén, ez pedig meghaladja a világgazdaságtól várható 2,7 százalékos tempót, és a duplája az eurózóna várható növekedésének.

A 2008-ban és 2009-ben elmélyülő világgazdasági válságból való kilábalás a korábban vártnál lassabban halad, de fokozatosan javul a helyzet globális szinten – közölte a világ közel 100 országában jelen lévő, francia hátterű Coface hitelbiztosító szerdán Budapesten tartott országkonferenciáján Katarzyna Kompowska, a Coface regionális vezetője. Hozzátette: a kelet-közép-európai térség kétszer akkora növekedésre lehet képes, mint az eurózóna, ezzel folytatódhat a felzárkózás.

v

Grzegorz Sielewicz, a társaság közép-keleti-európai régióért felelő elemzője a pontos számokat ismertetve közölte: a világgazdaság az idén 2,7 százalékos növekedésre lehet képes, a Magyarországot magában foglaló régió azonban ennél magasabb, 3 százalékos bővüléssel zárhatja az idei évet. A régión belül Románia, Lengyelország és Szlovákia teljesíthet a legjobban, ezek a gazdaságok 3,3-4 százalékos növekedhetnek, Magyarországon pedig 2-2,2 százalékos lehet a többlet. A Coface szakértői azt mondták, hogy a válság utáni javulás egyik jele a kelet-európai térségben az, hogy az itteni vállalatok egyre inkább az export felé fordulnak és igyekeznek a nemzetközi porondon is növekedni.

Sielewicz azt is elmondta, hogy több fejlett országban, de a fejlődő országokban, így a kelet-közép-európai régióban is fontos tényező a gazdasági növekedés szempontjából a bérek növekedése, az alacsony infláció és kamatkörnyezet miatt növekvő belső fogyasztás.  Ez utóbbi az idén például a magyar gazdasági növekedésében is főszerepet játszik. A Coface szakértői szerint bár kétségtelenül javul a helyzet a világgazdaságban, vannak kockázatok: például Kína növekedési problémái mellett a volatilis árupiaci árfolyamok is bizonytalanságot okozhatnak.

Magyarországról szólva Kompowska kiemelte: a Coface januárban javította A4-esre a magyar gazdaság minősítését, amely egyrészt utal arra, hogy a növekedésnek adottak a feltételei, másrészt ez a minősítési kategória egyben befektetési szintet takar, azaz a külföldi országok számára célpontot jelenthet. Kompowska erről azt is elmondta, hogy a Coface nem csak a makroszámok, hanem az üzleti szféra, azaz a vállalatok fizetőképessége, teljesítménye alapján sorolja be az országokat, így pontos képe van a hitelbiztosítónak az adott gazdaság helyzetéről, lehetőségeiről.

Több hónapos előkészület után 2016. május 25-én került sor a Magyarországi Üzleti Tanács (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogram első két évfolyamán végzett, hallgatói számára szervezett szakmai programra, melynek a Dreher Sörgyárak Zrt. adott otthont.

Robert Cooper, a cég elnök-vezérigazgatója rövid  köszöntője után, a résztvevők kérdéseire válaszolva beszélt a Dreher fenntarthatóság területén elért eredményeiről és a klímaváltozás sörgyártást befolyásoló, várható hatásairól.

A gyárlátogatás során a résztvevők személyesen tapasztalhatták meg  hogy milyen felelős módon gondoskodnak a hulladék kezeléséről, melynek eredménye a melléktermékek és hulladékok 97%-os újrahasznosítása.

Ezt követően  Márta Irén, a BCSDH igazgatója a világ legfontosabb, a fenntarthatósághoz kapcsolódó fontos legutóbbi eseményeiről, így a 2015 őszén bejelentett ENSZ Fenntartható Fejlődési célok és a Párizsi Klímaegyezség várható gazdasági hatásairól beszélt.

Az Alumni kapcsán készült előzetes kutatás eredményeit László Judit, a Coface üzletfejlesztési vezetője ismertette, melyet a jövőbeli működés kereteinek megvitatása követett. A sörkostólás közben is folytatódott a szakmai beszélgetés, melynek egyik inspiráló kérdését Dr. Szegedi Krisztina a Mol-csoport Etikai Tanácsának elnöke, a tehetségprogram egyik mentora tette fel: „Milyen hatást sikerül elérni a képzésre alapozva az egyes cégek működésében?”

Az Alumni létrehozását a BCSDH kezdeményezte azzal a céllal, hogy a fenntarthatóság  és annak vállalati gyakorlata területén széles körű tudást szerzett vezetők számára szakmai közösséget, fórumot biztosítson.  A megvalósításban az egykori résztvevőkből létrejött szervezői csapat oroszlánrészt vállalt, melynek tagjai Elischer Krisztina, a Nestlé Hungária Kft. Country Business Managere, László Judit, a Coface Hungary Credit Management Services Kft. üzletfejlesztési vezetője,  Jakab Judit a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. PR koordinátora és Dr. Szauder Nóra a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. jogtanácsosa. Az első esemény megszervezésében Szederkényi Zita, a Dreher Sörgyárak Zrt. szenior vállalati kapcsolatok specialistája is fontos szerepet vállalt. Az Alumni koordinációs szerepét a BCSDH képviseletében Fábiánfy Enikő, a szervezet irodavezetője tölti  be.

Az Alumni fontosságának elismeréseként és hangsúlyozásaként az ING Bank elsőként vállalt támogatói szerepet.

A következői szakmai programra október elején kerül sor, melynek házigazdája a HVG lesz.

További képek a galériában tekinthetők meg.

Jó vagy rossz az előítélet?  A női kvóta vagy a nemek közötti megértés segíthet a nemi esélyegyenlőségen? Felelős fogyasztó vagy felelős gyártó? Ilyen kérdésekkel foglalkoztak „A jövő vezetői„ tehetségprogram résztvevői az Alapértékek tiszteletével foglalkozó 5. szakmai napjukon május 12-én, amelynek a Dreher Sörgyárak adott otthont.

A témát olyan előadókkal járták körbe a résztvevők mint Nagy Géza az egykori Ability Park alapítója és vezetője, Dr. Fazekas Ildikó az Önszabályozó Reklám Testület főtitkára, Istenesné Solti Andrea a Shell Hungary Zrt. HR vezetője, Dr. Simich Rita egészségfejlesztési szakreferens, az ÁNTSZ szakértője valamint Szederkényi Zita a Dreher Sörgyárak Zrt. senior vállalati kapcsolatok specialistája. Esettanulmányok, előadások, szimulációs gyakorlatok és beszélgetések révén mélyítették ismereteiket és tágították látásmódjukat a tehetségek.

 A sztereotípiák alapvetően fontosak a túlélésünkhöz, elengedhetetlenek is. Minden sztereotípiának van némi valóságalapja, és segítenek a társadalmi folyamatokban való tájékozódásban. A probléma ott van, ha ezek káros előítéletekké válnak, s diszkrimináció a következményük. Ezek befolyásolják magán- és vezetői döntéseinket is. Egy felelős vezetőnek tudatosabb ezek kapcsán, hiszen példamutatása és nyitottsága előfeltétele az esélyegyenlőség megvalósulásának.

Biztosítható az esélyegyenlőség a munkaerőpiacon?

 Fontos, hogy a másság, ami a fogyatékos embert jellemzi, valójában csak a társadalmi interakciókban válik valóban fogyatékká. Amikor nem jut hozzá valamihez, nem tud megtenni valamit, amit szeretne.

 A WHO felmérése szerint a jelenlegi fogyatékosok 47% időskori fogyatékosság, ugyanakkor az aktív foglalkoztatásba potenciálisan integrálható születési vagy szerzett fogyatékkal élők ügye valódi munkáltatói kihívás már most.

 A diszkrimináció mentes működés legtöbb vállalatnál elfogadott alapérték, mégis a valódi esélyegyenlőség biztosítása még a legtöbb helyen nem megoldott.

 Sok vállalatnál még mindig nagyon kevés nő kerül vezető pozícióba, és még mindig kevesebb a nők fizetése is. A női kvóta nem biztos, hogy a legjobb megoldás, ám célszámoknak van értelme mindenképp. A cél a legjobb munkatárs kiválasztása, ám az, hogy a merítési alap olyan legyen, hogy az valódi esélyegyenlőséget biztosítson a kiválasztáshoz, az már a vállalat és a vezetők felelőssége.

 A minél színesebb vállalati kultúra sokkal hatékonyabb működést tesz lehetővé. A cél a sokszínűség kell, hogy legyen.

 Ki a felelős?

 A nap második felében a Dreher kapcsán szó esett a felelős alkoholfogyasztásról, és ezt biztosító gyártói és forgalmazó felelősségről. Heves vita alakult ki, hogy hol húzódnak a felelősség határok a fogyasztó egyéni felelőssége, a kereskedő, a hirdető, az állam vagy a prevenciós egészségügyi szervezetek között. A komplex döntéshozatali folyamatokat kísérelték megérteni a fiatal vezetők a csoportbeszélgetések során.

 A Dreher story

Robert Cooper a Dreher vezérigazgatója őszintén megosztotta tapasztalatait a különböző kultúrákban való vezetésről, beszélt arról, hogy mit gondol a mai magyar sörpiacról, szabályozásról és hogy mi a felelőssége az elsőszámú vezetőnek.

A rendhagyó szakmai napot gyárlátogatás és sörkóstolás valamint a mentorokkal való kötetlen beszélgetés zárta.

A szakmai napról bővebben itt olvashat, a fotógalériát pedig itt találhatja.

Melyek azok az újfajta üzleti modellek, amelyek klímabarátnak minősülnek? Mi a kulcsa a transzformációnak? Kik lesznek a nyertes és vesztes iparágak? Hogyan segíthet a változásban a karbonlábnyom számítás és csökkentés? Ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői a negyedik, Környezeti felelősségvállalásra fókuszáló szakmai napjukon, melynek a Budapest Airport adott otthont.

A környezetvédelem immáron alapelvárássá vált az üzleti szektorban, integrált megközelítésbe kerül sok vállaltnál és folyamatosan fejlődnek benne a cégek Magyarországon is. Ám a kihívások egyre komolyabbak, egyre inkább napirendre kerülnek a közvetett környezeti hatások, kiemelten az üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatban.

 A decemberi Párizsi Klímacsúcs kapcsán Ürge-Vorsatz Diána klímakutató előadásában csodáról beszélt, hisz soha nem volt a történelemben, hogy 150 politikai vezető egy fedél alatt, egy közös ügy érdekében egyeztessen, s több mint 170 nemzet első egyeztetés után alá is írja azt. Kiemelte, hogy a megvalósításhoz új üzleti modellek, megközelítések szükségesek, mert a mostani, a természeti kincseket kizsákmányoló üzleti működés nem fenntartható.
A változásokhoz rendkívüli személyes karizma, vezetői leadership kell, olyan „fecskék”, akik mernek megkérdőjelezni, mást javasolni, elindítani. Furcsának hathatnak ezek a változásvezetők a környezetüknek, ám elengedhetetlen ebben a ránk váró, ipari forradalom mértékű változási folyamatban.

Ahhoz, hogy áttérjünk egy alacsony karbonkibocsátású gazdaságra az első lépésnek egy egységesen elfogadott közös mérőszámra, módszertanra lenne szükség a karbonlábnyom számítására, amely a közvetlen és a közvetett hatások együttes elemzését teszi lehetővé.

A karbonlábnyom számításban élen járó McDonald’s és az őt ebben támogató Dandelion tartott előadást arról, hogy a mérés és az intézkedések révén milyen szintű szén-dioxid kibocsátás- és költségmegtakarítás érhető el. Kiemelték, hogy fontos addicionális eredmény, hogy segít felkészülni jövőbeni változásokra, trendekre.

Ugyanerről szól a Shell karbonpricing módszere is, amit nemzetközileg alkalmaz.

A Budapest Airport az iparágra kidolgozott akkreditációs módszertant (Airport Carbon Accreditation) használta a szén-dioxid kibocsátás felmérése és csökkentése céljából. A fosszilis alapú energia felhasználásának megelőzés és hatékonyabbá tétele érdekében indította a Greenairport programját is, hogy a repülőtéren üzemelő vállalatokkal közösen, partnerségben csökkentsék a repülőtér üzemeltetéséhez és működéséhez kapcsolódó karbonkibocsátást.

A program résztvevői betekintést kaptak a reptér kulisszái mögé, a nap végén pedig Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója beszélgetett a résztvevőkkel a jövő vezetőinek kompetenciáiról.

A szakmai napról bővebben itt olvashat, a fotógalériát pedig itt találhatja.

A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés…

1970 óta rendezik meg minden év április 22-én a Föld napját. Magyarország 1990-ben csatlakozott a Denis Hayes amerikai hallgató által indított mozgalomhoz. Az idei alkalom kapcsán Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke nyilatkozott a környezettudatos építés aktuális hazai helyzetéről.

A Föld napja hangsúlyozottabban irányítja a klímaváltozásra az emberek figyelmét. Főleg, ha olvassák a James Hansen klímakutató és társai által március közepén publikált, a korábbiaknál még aggasztóbb képet festő tanulmányt. Saját házunk táján Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) elnöke segítségével néztünk szét. Baross Pál két éve tölti be a környezetileg felelős és egyben megtérülő építkezési gyakorlatok elterjedését zászlajára tűző egyesület elnöki tisztét.

Tapasztalata alapján az ingatlanszektoron belül az ingatlanfejlesztőkre és ingatlan-beruházókra vonatkozóan lényeges előrelépés történt a gondolkozásban. A kereskedelmi ingatlanszektorban ma már a legtöbb beruházás a környezettudatos elvek figyelembe vételével történik. A pozitív változás egyes állami vagy önkormányzati beruházásoknál is megfigyelhető, de itt még sok a tennivaló mind a szemlélet, mind az erőforrások biztosítása tekintetében.

Jelenleg a Föld épületállománya a nyersanyagok 40-50%-át használja fel világszerte, illetve az épületek felelősek a CO₂ kibocsátás 33%-áért. „A HuGBC a szemléletformálásra helyezi a hangsúlyt az épületek „zöldítésének” terén. Célunk az innovatív építői, befektetői gondolkodásmód széleskörű elterjesztése” – mondta az elnök, majd hozzátette: „A környezettudatos építés lényege nem a költségcsökkentés, sokkal inkább az, hogy az épített környezet minél kisebb ökológiai terhet jelentsen. A szemléletváltás akár öt-tíz éves folyamat is lehet, amely hosszú távú kommunikációs stratégiát igényel. Viszont eredményként mindenki csak nyerhet. Igazolásként szolgál erre, hogy egyesületünk tagságának száma folyamatosan nő.”

Az EU tagországaiban, így hazánkban is 2018. december 31. utáni használatba vétel esetén már most is közel nulla energiaigényre kell tervezni az önkormányzati vagy állami hatósági épületeket, illetve 2020. december 31. után már minden épületre ez az érvényes előírás. Ebben az esetben a szemléletformálás kevés, konkrétabb lépésekre van szükség. Baross Pál szerint a feladat súlyát tekintve valószínűleg nem tartható ez a célkitűzés, főleg azért, mert sokan csak a határidő közeledtével kezdenek tájékozódni a témában. A HuGBC most kezd el dolgozni azon, mit tehetne a célkitűzés megvalósításáért. „Az irány, amerre terveink szerint elindulunk, hogy a „Környezettudatos tervezés A-Z-ig” nevű oktatási programunkat átalakítjuk egy közel nullás tervezési ajánlásokat ismertető oktatássá” – mondta az elnök.

Mivel elnökségi idejének harmada még hátra van, megkérdeztünk Baross Páltól azt is, melyek az egyesület által az elmúlt években elért legfontosabb eredmények, illetve milyen tervei, célkitűzései vannak 2016-2017-re. „Elnökségem az elődeim által megalapozott programokon nyugszik, talán egy kicsit más hangsúlyokkal. Fontosnak tartom a tagság számának növekedését, mert ez objektív mércéje lehet annak, hogy a szűkebben vett iparágunkból mennyien hajlandók aktívan részt venni és beruházni a jövőnk környezettudatos alakításába” – válaszolta. Kiemelte az egyesület folyamatosan futó oktatási programjait, főként a nagyon sikeres „Green Talk” és a „Green Walk” eseményeket. Az utóbbi, a nemzetközi környezettudatos fejlesztések és épület üzemeltetések megvalósult példáit bemutató sorozatra különösen büszke az elnök, amely a Civil Díj 2016 döntőjébe is bejutott. Mindezek mellett Baross Pál jelentősnek tartja a HuGBC jogalkotásban játszott szerepét. Az egyesület felajánlotta aktív részvételét fenntarthatósági oldalról a Budapesti 2024 olimpiai pályázat előkészítésben a következő két évben.