A LOHAS (Lifestiles of Health and Sustainabilty) az egészségtudatos és a fenntarthatóság iránt elkötelezett fogyasztói és vásárlói csoportot jelöli.

Mivel ez a csoport a nemzetközi kutatások szerint exponenciálisan növekszik a fogyasztói társadalmon belül, ezért kiemelten fontos odafigyelni rájuk a következő évek fejlesztései és értékesítési stratégiák kidolgozása során.

Konferenciánk célja ezt a csoportot és az Ő vásárlói szokásaikat feltérképezni és bemutatni, hiszen a piaci verseny előny fenntartása vagy éppen megszerzése miatt elengedhetetlen ennek a fogyasztói szegmensnek az ismerete.

Egy, az Egyesül t Államokban készült felmérés szerint a 60-as évek elején a LOHAS csoport a teljes populáció mindössze 5%-át tette ki, mára már az arányuk meghaladja a 26%-ot, ami kb. 50 millió fogyasztót jelent. Ennek nyomán az EU-ban is végeztek egy felmérést, mely során kiderült, hogy ez a szám itt is minimum ugyan ennyi.

A Magyarországon 2015-ben publikált kutatás szerint a LOHAS célcsoport aránya 8.7%, ami az előrejelzések szerint a következő 5-10 évben a duplájára fog emelkedni. Megállapítható, hogy a magyar és amerikai fogyasztók demográfiai jellemzői hasonlóak. Hazánkban a potenciális LOHAS célcsoport 18-39 éves, jellemzőjük a hibrid életstílus és felülreprezentáltak körükben a nők, felsőfokú végzettséggel rendelkezők és a jobb anyagi körülmények között élők.

Partnereink

Főbb témáink:

• Autó ipar, közlekedés
• Táplálkozás, Élelmiszeripar, Gasztronómia
• Építőipar
• Iroda, munkahely
• Energetika, megújuló energiaforrások
• IT
• Telekommunikáció

A konferencia tervezett létszáma: 100-120 fő. Résztvevők: vállalati döntéshozók, beszerzési és fejlesztési vezetők, ingatlanfejlesztők, marketing és kommunikációs szakemberek.

Időpont: 2016. december 1., csütörtök

Helyszín: BIJÓ Rendezvényközpont, 1135 Budapest, Róbert Károly körút 96-100.

08.30 – 09.00: Regisztráció

09.00 – 09.10: Köszöntő: dr. Palkó Zsolt, Ügyvezető igazgató / EcolifeGroup

09.10 – 09.30:

Dr. Törőcsik Mária, Egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem
A LOHAS célcsoport értelmezése – trendhatások, magatartás, kilátások
A LOHAS célcsoport tagjai elkötelezetten mutatják meg döntéseikben, vásárlásaikban elveiket, egyre nagyobb hatást gyakorolva termelőkre, szolgáltatókra, kereskedőkre. Ez a növekvő csoport figyelmet kelt környezetében is, gyakran véleményvezetők, mégis, a kategória tartalmát, nagyságát mind a mai napig viták övezik. Előadásomban kitérek az értelmezés kérdéseire, a csoport megmutatkozó magatartáselemeire.

09.30 – 09.50:

Dr. Nagy Szabolcs, Egyetemi docens, Marketing Expert, Head of Department, Associate Professor, Marketing Institute, Faculty of Economics, University of Miskolc
Fenntartható fogyasztás – aktuális trendek:
Az előadás a fenntartható fogyasztás aktuális trendjeit mutatja be. A globális trendek mellett a hazai helyzet elemzésére is sor kerül. Az előadás rávilágít a fenntartható fogyasztás hajtóerői mellett annak akadályozó tényezőire is.

09.50 – 10.10:

Lakatos Zsófia, Elnök-PR szövetség, Emerald PR. Ügyvezető

10.10 – 10.30:

Márta Irén, ügyvezető igazgató BCSDH

10.30 – 11.00:

KV szünet

11.00 – 11.20:

Radványi Gábor, HuGBC alelnök, a Futureal főépítésze

11.20-11.50:

iroda piac – felkérés alatt…

11.50-12.10:

autóipar – felkérés alatt…

12.10-12.30:

Hortobágyi Ágoston, ügyvezető igazgató – DO-Q-MENT Kft.
Eredeti iratok a felhőben – már nem álom, a valódi, papírmentes iroda!

12.30-13.30:

EBÉDSZÜNET

13.30 – 13.50:

E-on – felkérés alatt…

13.50 – 14.10:

TELCO – felkérés alatt…

14.10 – 14.30:

Gasztronómia – felkérés alatt…

14.30 – 15.30:

Radványi Gábor

Hortobágyi Ágoston

Kanyó Roland

Kerekasztal: Te LOHAS vagy?
• Kanyó Roland: DM-marketing és PR menedzser
• Hortobágyi Ágoston: ügyvezető igazgató – DO-Q-MENT Kft.
• Radványi Gábor: HuGBC alelnök, a Futureal főépítésze

Jegy árak:

Paul Watkinson, a világhírű klímapolitikus a Párizsi Klímaegyezmény hatályba lépése utáni feladatokról és üzleti lehetőségekről beszélt formabontó és egyben karbonsemleges módon, Skype-on tartott élő előadást a BCSDH üzleti reggelijén.

Paul Watkinson, a Francia Környezetvédelmi, Energia- és Tengerügyi Minisztérium éghajlatügyi tárgyalási csoportjának vezetője, és Franciaország éghajlatügyi főtárgyalója tartott nagy sikerű videó előadást a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vállalatvezetőknek tartott üzleti reggelijén. A GDP 30%-át adó több mint 70 vállalati tagot számláló szervezet az idei évben a Klímaváltozásra fókuszáló Action 2020 Magyarország programjának keretében hívta előadni a klímapolitikust, a Francia nagykövetséggel közös szervezésben.

Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövetének nyitóbeszéde után  Paul Watkinson beszélt arról, hogy a Klímaegyezmény ratifikációja gyorsabb ütemben zajlik, mint az megjósolható volt, így ez befolyásolja az eddigi agendát is. Már Marrákesben, a novemberi COP22 tárgyalásokon, arról kell beszélni, hogy hogyan jelenik meg a megállapodás konkrét intézkedések formájában az egyes országokban, így az EU országaiban is. „Az ambiciózus célokhoz határozott lépések kellenek, amik valódi hatással bírnak” – foglalta össze a következő időszak legfontosabb célját a klímapolitikus.

Paul Watkinson figyelmeztetett arra a tényre, hogy hamarosan, az évszázad második felére karbonsemlegessé kell válnunk. Ez pedig nem könnyű feladat és mindenkinek szerepe van benne. Az egyik legfontosabb eszköz – a carbon pricing – a szén-dioxid kibocsátás beárazása lehet. Ugyan az egységes rendszer még kidolgozás alatt van, de már vannak országok, ahol előterjesztették ennek bevezetését. Franciaországban novemberben fogadhatják el azt a törvényt, amely tonnánkénti 30 Eurós minimumárat határoz meg. Ennek széleskörű bevezetése alaposan átrendezheti a gazdasági erőviszonyokat.

„A Párizsi Klímaegyezmény egyik hozadéka, hogy láthatóvá és átláthatóvá válik az egyes országok akcióterve, amely felgyorsítja majd a folyamatokat” – emelte ki Watkinson, de hozzátette, hogy kulcsfontosságú lenne, hogy a kormányzatok ezek kidolgozásában szorosan együttműködjenek az üzleti szektor szereplőivel.

Az üzleti szektor legnagyobb kihívása, hogy egy állandóan változó piaci környezetben, a rövidtávú piaci érdekek mentén született stratégiák és döntések mellett integrálja ezekbe a folyamatokba a közép és valóban hosszú távú szempontokat is.

Ez csak úgy lehetséges, ha lehetőségként tekintenek a vállalatok ezekre és saját meglévő folyamataikat úgy alakítják, hogy megfeleljenek ezeknek az elvárásoknak is.

„A befektetések és a finanszírozás irányának meghatározásánál a klímaváltozásra gyakorolt hatásnak az egyik fő szempontnak kell lennie” – zárta rendhagyó előadását Paul Watkinson.

„A párizsi klímaegyezmény rövidesen hatályba lép. A BCSDH fontos küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy ne csak követői, hanem aktív formálói legyenek az eljövendő változásoknak, a globális trendeknek. Ebben segít minket a mai esemény is.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ennek egyik eszköze a BCSDH Action 2020 Magyarország programja, amely a szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások felkutatását, inspirálását vállalja magára, melyek jó gyakorlatként kiterjeszthetők a gazdasági szereplők szélesebb körére. Már közel 50 vállalat csatlakozott a programhoz.

Az eseményen készült képeket itt tekinthetők meg.

India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk.

Az ökológiai lábnyom nem más, mint az a terület, ami károsodás nélkül meg tudja termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.

India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.

Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka.

A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás megerősíti azt a célkitűzést, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest. Egyben ígéretet tettek, hogy folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt.

A párizsi klímamegállapodás csak akkor lép hatályba, ha ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki. Jelenleg 61 ország írta már alá, vagy tett konkrét lépéseket a ratifikáció céljából. Együttes szén-dioxid kibocsátási arányuk 47,8 százalék.

Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.

Forrás: MTI