10 éves jubileumát ünnepelte taggyűlésén az E.ON Hungária Zrt. új székházában a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, amelynek jelenleg 79 tagja van és a GDP 30%-t termelő vállalatok első számú vezetőinek értékteremtő közössége.

Az elmúlt 10 évben 200 szakmai rendezvény, 200 aktív vállalati vezető, „A jövő vezetői” programon végző 100 tehetséges vezető, az Action 2020 Magyarország programban bevont több mint 130 civil, tudományos és vállalati szakértő, valamint az eddig bemutatott félszáz üzleti gyakorlat, amelyek valódi válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra, jól mutatják a BCSDH elkötelezettségét a fenntarthatóság iránt.

Köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatóság tagja és a BCSDH elnökségi tagja többek között rámutatott arra, hogy a szervezet elérte a néhány évvel ezelőtt stratégiájában meghatározott ideális méretét.

„10 évvel ezelőtt 15 cég és magánszemély gondolta úgy, hogy a vállalatoknak Magyarországon is tenniük kell a fenntarthatóságért. Jelenleg, 2017-ben a BCSDH-nak 79 tagvállalata van, amelyek mintegy 400 ezer munkatársa Magyarország GDP-jének 30%-t termeli. Ezen vállalatok felsővezetőinek értékteremtő közösségeként jelentős eredményeket ért el a szervezet a fenntarthatóság területén. Mára egyre többen ismerik fel, hogy a vállalatok számára a fenntartható működés versenyelőnyt jelent és valódi lépéseket tesznek ennek szellemében, ezzel is hozzájárulva Magyarország ez irányú céljaihoz.”- foglalta össze Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke az elmúlt 10 év fejlődését.

Élen járt a BCSDH már az alapok lefektetésében, amikor 2012-ben vezetői ajánlásként megfogalmazták – „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című alapdokumentumot.
„Jelenleg a legfontosabb feladat elősegíteni az alapelvek gyakorlatba történő beépülését. Szervezetünk tagvállalatai ebben is élen járnak, már 55 olyan valós üzleti megoldást tudunk bemutatni, amelyek ténylegesen válaszokat adnak a fenntarthatósági kihívásokra.” – tette hozzá Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A közel 80 első számú vezető és delegált részvételével zajlott ünnepi taggyűlésen a jubileum tiszteletére oklevéllel köszöntötték a jelenlévő alapító tagokat (Accor-Pannonia Hotels, ING Bank, Magyar Lapterjesztő, Szentkirályi-Kékkúti Ásványvíz, MOL csoport, OTP Alapkezelő, Shell valamint két magánszemély: Lakatos Sándor és Scodnik Kinga).

Valamint 10 új tagvállalat (4IG, Daikin, Duna Aszfalt, Graphisoft Park, Greenpro, Iberdrola, K&H Csoport, MVÜK, PPD Hungária, Szerencsejáték Zrt.) mutatkozott be a nagyszámú résztvevők előtt.

A klímaváltozás kapcsán a BCSDH által meghirdetett ajánlás cselekvéssé történő formálása érdekében, két társszervezettel közös projektjének bemutatására is sor került. Décsi Gábor, a LEO alapítójaként mutatta be a szervezetet és beszélt a létesítményfenntartással kapcsolatos benchmarking kutatásról, míg Beleznay Éva, a HuGBC alelnöke, az egyesület tevékenységeiről adott átfogó ismertetést.

Az eseményen készült képek ide kattintva tekinthetők meg.

.

.

.

A Magyar-Francia Kereskedelmi és Iparkamara és együttműködő partnerei: a Holland-Magyar Kereskdelemi Kamara, a Joint Venture Szövetség, a Kanadai-Magyar Kereskedelmi Kamara, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara és a Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara üzleti ebédet szervez, melynek vendégelőadója

dr. Simon Attila István
Munkaerő piacért felelős helyettes államtitkár
Nemzetgazdasági Minisztérium

Téma:
A magyar gazdaság 2017. évi kilátásai
a munkaerőpiac szemszögéből

Időpont:
2017. március 6. (hétfő) 12.00-14.30
(Regisztráció 11.30-tól)

Helyszín:
Kempinski Hotel Corvinus (Room III)
(1051 Budapest, Erzsébet tér 7-8.)

Részvételi díj:
MFKI tagoknak: 14.500 Ft + ÁFA/fő
Nem tagoknak: 19.000 Ft + ÁFA/fő

Az előadás magyarul hangzik el,
angol nyelvű szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Kérjük, részvételi szándékát 2017. február 28-ig
jelezze az alábbi linkre kattintva:

REGISZTRÁCIÓ

A rendezvényen való részvétel lemondását 2017. február 28-ig fogadjuk el.
A határidőn túli lemondás fizetési kötelezettséget von maga után.

Az esemény támogatója:

A fenntartható fejlődési célok sikeres megvalósításához szükséges tennivalókról tartott konferenciát az Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyar Természetvédők Szövetsége a Parlamentben, 2017. február 7-én. Az eseményen részt vett Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet elnöke is, aki beszédében kiemelte, hogy az a vállalat, amelyik ma a fenntarthatósági dimenzióban élenjáróan gondolkodik, előnyre tehet szert a piaci versenyben is.

A BCSDH elnöke előadásában elmondta, hogy a szervezet öt fontos területen – klímaváltozás, foglalkoztatás, élelmezés, vízfelhasználás, fenntartható életmód – nyújt támogatást konkrét üzleti megoldásokkal.

Kiemelte, hogy az Action 2020 Magyarország program – amely az SDG-kel teljes mértékben összhangban van –  nem csak abban előremutató, hogy széles szakmai konszenzuson alapuló makró célok kerültek megfogalmazásra, hanem abban is, hogy a nemzetközi tendenciákat is figyelembe véve, egyértelműen Magyarország kihívásaira akar üzleti válaszokat találni.

Olyan makró szintű célokat emelt ki a klímaváltozás kapcsán, mint a tiszta energiaforrások szélesebb körű használata a vállalati szektorban. A foglalkoztatás területén a női vezetők számának növelését és a megkülönböztetés-mentes foglalkoztatás elterjesztését. Az élelmezéssel kapcsolatban többek között a gyermekéhezés felszámolására és a fenntartható terméklánc kialakítására mutatott rá.

A víz kapcsán a vízminőség és a vízhasznosítás hatásfokának javítására, a fenntartható fogyasztás területén pedig a termékek életciklusának kiterjesztésére vagy a fenntarthatósági szempontokat minél teljesebben figyelembe vevő termék- és szolgáltatásfejlesztésre hívta fel a figyelmet.

Hangsúlyozta, hogy itt nem lehet megállni. A célok kitűzését tetteknek kell követnie. Olyan üzleti megoldásoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy a többi vállalat jó gyakorlatként, példaként megvalósítsa azt a saját szervezetében, működésében is. Már több, mint 50 ilyen üzleti megoldás készült el. És ezek száma folyamatosan bővül.

Ifj. Chikán Attila beszélt „A jövő vezetői”  tehetségprogramról is, amely révén 2017-ben minden eddiginél több, összesen 33 tehetséges fiatal kaphat betekintést a fenntartható vállalatvezetés kulisszatitkaiba. A potenciális vezetőjelöltek így megismerkednek a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerével és tapasztalatokat szereznek a már működő gyakorlataiból.

Előadásának zárszavaként kiemelte, hogy ma már a fenntarthatósági elvárások szerinti vállalati működés nem extra erőfeszítés, hanem sok esetben az üzleti siker és a cégek hosszú távú működésének alapja. „Egyre több nagyvállalat és KKV ismeri fel, hogy a fenntartható működés versenyelőnyt jelent, és e cégek vezetői különféle intézkedéseket is ennek szellemében tesznek. Hiszem, hogy a vállalati szektor Magyarországon is jó, egyre jobb partner lehet a fenntarthatóság felé vezető úton.” – tette hozzá.

További részleteket a konferenciáról itt olvashatnak.

A hazai üzleti szektor szerint az átlátható működés minden vállalat kötelessége, derül ki a BCSDH idei fenntarthatósági felméréséből.

A hazai vállalatok 91 százaléka gondolja úgy, hogy az átlátható működés hozzájárul a vállalat hosszú távú sikerességéhez, eredményességéhez és 98 százalékuk egyenesen egy vállalat alapvető kötelességének tartja az átláthatóságot– derül ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) saját, nem reprezentatív felméréséből. A több mint 70, a GDP közel 30%-át adó vállalatokat tömörítő szervezet elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a 2013-ban bemutatott vezetőknek készült Ajánlását aláíró szervezetek hogyan látják az Ajánlásban lefektetett alapelvek – stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – megvalósulását a hazai vállalati szféra egésze és saját működésük esetében. Az Ajánlást már 104 vállalat írta alá. Az idei felmérés fókuszában az átlátható működés állt.

A felmérésből kiderül, hogy vezetők szerint továbbra is a vállalati szektort játszik kulcsszerepet a fenntartható fejlődés előmozdításában. Itt is elsősorban a nagyvállalatok, akiknek a fenntarthatósági stratégiáját leginkább a szabályozók, a vevők és fogyasztók befolyásolják.  Annak érdekében, hogy velük és a többi érintettel is hatékony és eredményes párbeszédet és együttműködést tudjon folytatni egy vállalat, kölcsönös információ megosztásra van szükség. Az átlátható működés nem csak ebben, de a bizalom kialakításában és erősítésében is segít.

„Megerősítést nyert, hogy a fenntarthatósági teljesítmény mérése és az eredmények, valamint a célok transzparenssé tétele a szervezeten belül pedig kreativitást és innovativitást serkentő diskurzusokat eredményezhet. Mindezek alapján a BCSDH minden hazánkban működő cégnek, üzleti döntéshozónak javasolja, hogy folyamatosan fejlessze cége működésének átláthatóságát és éljen a nem-pénzügyi jelentéstétel üzleti lehetőségeivel, előnyeivel.” – foglalta össze az 68 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Bár egyértelműen látszik az elköteleződés és meggyőződés, mégis árnyalja a képet, hogy a válaszadók 76%-a gondolja úgy, hogy a vállalati átláthatóság terén tett erőfeszítései az érintettek elvárásaitól, érdeklődésétől és nyomásgyakorlásától függ, és a nem-pénzügyi jelentések készítésének, terjedésének legfőbb akadálya, hogy senki nem kéri tőlük az információkat.

A felmérés teljes elemzése illetve a felmérésről szóló kiadvány a www.bcsdh.hu/temak/felelos-vallalatiranyitas/ oldalon elérhető letölthető formában is.

Konferencia a Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége és a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség/Hungarian Women’s Lobby szervezésében
2016. december 9.
Francia Intézet (1011 Budapest, Fő utca 17.)

„…mivel valódi nemek közötti egyenlőség nélkül nem lehet éghajlati igazságosság, és mivel az egyenlőtlenségek felszámolását és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet nem szabadna ellentmondásnak tekinteni…”

A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentése a nőkről és a klímaváltozásról (2011/2197(INI)), Európai Parlament, 2012. március 9.)

A föld népességének fele nőkből áll, a politikai döntésekben való részvételük mégis alacsonyabb a férfiakénál. Ez a megállapítás a környezetvédelem területén is igaz, pedig világviszonylatban a nők a leginkább veszélyeztetettek, emellett sokkal jobban ki vannak téve a klímaváltozás következményeinek már eleve abból adódóan is, hogy elsődleges szerepet töltenek be a családban, az oktatásban és az egészségügyben.
Franciaország és Marokkó, a COP21 és COP22 fogadó országai, a klímatárgyalások során kifejezték szándékukat, hogy általában nagyobb hangsúlyt kapjon a nők szerepe, valamint tapasztalatuk és tudásuk fontossága. Franciaország fejlesztéspolitikája középpontjába helyezte a női-férfi egyenjogúsággal és a nők jogaival kapcsolatos kérdéseket. Ez a téma kerül górcső alá a konferencián. A nők nagyobb bevonása a politikai döntéshozatalba összehangoltabbá teheti-e a közpolitika összes érdekeltjét? Milyen szerepet játszhatnak a nők az éghajlatváltozással kapcsolatos figyelemfelkeltésben?

Program
9.00 Megnyitó Párizs és Marrákes után : mozgósítás az éghajlat és a nemek egyenlősége körül

Anne-Marie Maskay, Első Tanácsos, Francia Nagykövetség

Nezha Riki, misszióvezető-helyettes, Marokkói Királyság Magyarországi Nagykövetsége

Makai Martina, zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

9.30 – 10.30 Panel Női-férfi egyenjogúság mint eszköz a klímaváltozás elleni küzdelemben

Serge Rabier, szociodemográfiai szakember, a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács tagja, a Párizs-Berlin Virchow-Villermé Közegészségügyi Központ kutatója

Hakima El Haite, miniszter, Energiaügyi, bányászati, vízügyi és környezetvédelmi Minisztérium (videóhívással) (szervezés alatt)

Csaba Kőrösi, igazgató, Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága (szervezés alatt)

Emmanuelle Pinault, a Városi diplomácia és politikai elkötelezettség igazgatója, C40 Cities Climate Leadership Group

10.30 – 11.00 Vita

11.00 – 11.30 Szünet

11h30 – 11h50 Konferencia (angol nyelven): Climate change: a view from the IPCC

Ürge-Vorsatz Diana, a Center for Climate Change and Sustainable Energy Policy igazgatója, az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) 3. számú munkacsoportjának társelnöke

11.50-13.00 Kerekasztal Hogyan hívjuk fel a figyelmet az éghajlatváltozásra? Beszámolók a klímaváltozás elleni küzdelemről :

Joós Andrea, biológiatanár, a Klímanagykövetség tagja

Miriam Ekiudoko, Ebony African Organization elnöke

Szabó Rebeka, Zugló Őnkormányzata alpolgármestere

Moderátor: Sáfrány Réka, a Magyar Női Érdekérvényesítő Szövetség munkatársa és a European Women’s Lobby tagja

Francia és magyar nyelven, szinkrontolmácsolással

Információ és registráció: Jana Gottfriedova, j.gottfriedova@inst-france.hu