Szembesülve a még soha nem látott globális, regionális és helyi fenntarthatósági kihívásokkal, az átlátható és hatékony nem-pénzügyi jelentéstétel még sürgetőbb feladattá vált. Az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) és a Radley Yeldar „Számít a jelentéstétel” címmel a világ eddigi legnagyobb független kutatása keretében vizsgálta a vállalati nem-pénzügyi jelentéstétel gyakorlatát, melynek eredményeit 2013 novemberében publikálták.

„Számít a jelentéstétel” című kiadványt a WBCSD ősz tanácskozásán mutatták be Isztambulban, amelyben rávilágítanak a hatékony nem-pénzügyi jelentéstétel fontosságára, továbbá a jó gyakorlatok megosztását ösztönző inspiráló példák tárházát tárják az olvasók elé. A tanulmány egyben ajánlásokat is tartalmaz, hogy miként lehetne a vállalati jelentésekkel rövid, közép és hosszú távon értéket teremteni az érintettek, érdekelt felek számára.

A WBCSD kvalitatív értékelési szempontok alapján 175 tagvállalatának fenntarthatósági jelentését vizsgálta meg annak érdekében, hogy azonosítsa a hatékony jelentéstétel gyakorlatait. Megállapításaival nem csak a tagvállalatainak, de a tágabb társadalom számára is hasznos segítséget kíván nyújtani. A kutatás rávilágított, hogy miközben rengeteg kiváló gyakorlat van a jelentéstétel kapcsán, mégis sok fejlődési lehetőség marad kiaknázatlanul, amelyekkel a jelentéseket még hatékonyabbá lehetne tenni – gyakran egyszerű, gyors és költségtakarékos intézkedések révén.

Peter Bakker, a WBCSD elnöke hozzátette: „A jelentéstétel gyakorlatát meg kell változtatni, hogy a vállalatokat a valóban fontos szempontok alapján értékeljék, és pozitív megkülönböztetést kapjanak a jobb fenntarthatósági teljesítményt nyújtó cégek.”

Az új tanulmány a legfrissebb jelentéstételi útmutatókat és trendeket is figyelembe veszi, mint például a Global Reporting Initiative (GRI) G4 útmutatóját, továbbá az Integrált Jelentéstétel Útmutató friss tervezetét is. Nem állíthatjuk, hogy a vállalatok leginkább az integrált jelentéstételt választanák fenntarthatósági teljesítményük bemutatására egyelőre még; a kutatás is azt mutatja, hogy a cégek többsége a GRI útmutatót használja jelentése elkészítéséhez, az Integrált Jelentététel Útmutató viszont egyre több figyelmet kap.

A tanulmány szerint azok a vállalati jelentések hatékonyak, amelyek lekötik az olvasók figyelmét és eltalálják az olvasók igényeit, ezért a kutatási jelentés egy kiemelt fejezete foglalkozik a jelentéseket használók tapasztalataival.

Ben Richards, a Radley Yeldar fenntarthatósági vezetője szerint: „A hatékony jelentéstétel szempontjából kulcsfontosságú, hogy megértsük a jelentés célközönségének igényeit. A legjobb jelentések a változások katalizátorává válhatnak, ezért is fontos ez az új tanulmány, amely azt mondja, hogy inkább a »hogyan« számít a »mit« helyett.”

A sok szempont közül a lényegesség elve válik a hatékony jelentéstétel fontos alapkövévé. A pénzügyi jelentések gyakorlatában már alkalmazott alapelv, a lényegesség segít abban, hogy a vállalatok a stratégiai fontosságú megközelítést alkalmazzák, amelyek alapján a befektetések és beruházások döntései születnek és az erőforrások elosztása történik.

A WBCSD sürgeti az üzleti szektor szereplőit, hogy a hatékony jelentéstelen keresztül az Action 2020 kezdeményezés során azonosított globális prioritásoknak megfelelő megoldásokat találjanak és a Vision 2050 szerinti „valós költség, profit és érték” irányában haladjanak. Annak érdekében, hogy a meglévő üzleti játékszabályokat módosítsák, a WBCSD olyan eszközök fejlesztésén fog dolgozni tagvállalataival, amelyek révén a fenntarthatóságot megfelelően tudják integrálni a kockázat- és értékmenedzsment módszerekbe. Mindezt együttműködve a szabályozókkal és a befektetési szakértőkkel.

További információk:

További információ a WBCSD munkájáról a jelentéstétel és befektetések terén itt olvasható angol nyelven: reporting and investment.

2013. november 14-én egy üzleti ebéd keretében került sor a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című, vezetőknek készült ajánlásának aláírására. A tavaly novemberben bemutatott ajánlást akkor több mint 40 vállalat és üzleti szervezet vezetője írta alá. A mostani eseményen további 38 vezető csatlakozott a kezdeményezéshez, melynek így már 80 aláírója van.

A vállalatvezetők nyilvános elköteleződése a téma mellett is jelzi, hogy egyre nyitottabbak a vállalatok és egyre több szervezet felismeri felelősségét és hosszú távú érdekét, hogy működését átalakítsa ezen elveknek megfelelően. Többek között ezt tükrözi az eseményen bemutatott felmérésünk eredménye is, mely 34 vállalat véleményét összegzi.

Az ajánlás alapító aláírói:

ajánlás_alapító_aláírói

További aláírók:

további aláírók

A rendezvény kerekasztal beszélgetésének témája a BCSDH 2014. februárban induló új programja, „A jövő vezetői” tehetségprogram volt. A program az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) Future Leaders Programja Magyarországon. A program célja, hogy azon tehetséges szakemberekkel, akikből a jövő vállalatvezetői válhatnak, megismertesse a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét, és segítse őket abban, hogy vezetőként ezen elveket sikerrel integrálhassák a saját és vállalatuk döntéshozatali folyamataiba. A program során a résztvevők elismert szakértőktől és sikeres gyakorló vállalatvezetőktől sajátíthatják el az etikus és átlátható működést és a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti célrendszereinek beemelését és sikeres megvalósítását a vállalati stratégiában.

Az eseményen készült fotók Képgalériánkban megtekinthetők.

A rendezvény támogatói:

Kép3

Együttműködő partnereink:

partnerek_nov_14

Médiatámogatóink:

4

A rendezvény kommunikációs partnere:

Print

A BCSDH Társadalmi tőke munkacsoport munkájának gyümölcseként útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogram 2014, melyben a BCSDH tagvállalatainak fiatal, tehetséges jövőbeli vezetői vehetnek részt.

A programról:
“A jövő vezetői” tehetségprogram az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development, WBCSD) Future Leaders Programja Magyarországon. A program célja, hogy a „jövő vezetőinek”, vagyis azon fiatal és tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és segítse őket abban, hogy vezetői pályájuk során hogyan tudják ezen elveket a döntéshozatalba integrálni.  A program egyedülálló Magyarországon, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vállalatvezetőktől tanulhatják a résztvevők a fenntarthatóságot, a stratégiát, az etikus működést egy sokszínű csoportban, miközben „kívül-belül” megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal.

A program kilenc hónapon keresztül kíséri végig a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás témáin a résztvevőket vállalati mentorok támogatásával. A program sikeres teljesítését oklevéllel ismerjük el. A résztvevők mentorai lesznek többek között az alábbi vállalatok vezetői: Alteo, Ben&Loch Lomond, Budapest Airport, Budapesti Erőmű, Coca-Cola HBC, E.ON, DENSO, Grundfos, KPMG, MOL, Nestlé, Nokia, Siemens, Telenor

Kinek szól a program?
Olyan tehetséges, fiatal szakembereket várunk programunkba, akik magukban hordozzák annak lehetőségét, hogy vállalatvezetőkké váljanak.
– A BCSDH tagvállalatának delegáltja
– Minimum 5, maximum 10 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik
– Vezetői készségei már megmutatkoztak

Időtartam: 2014. február – november
Helyszín: minden szakmai nap házigazdája valamely mentorvállalat

A program felépítése:
–         Programnyitó esemény
–         8 szakmai nap

8 téma
a terület jeles szakértőinek mentorálásával
elméleti és terepmunka
közös projekt kiemelt témában
–         Programzáró szakmai konferencia, oklevelek átadása
–         Részvételi lehetőség a BCSDH rendezvényein a program ideje alatt

Részvételi feltételek:

A jelentkezéshez egy rövid pályázatot kell benyújtani.

A programban való részvétel díja 200 000 Ft (adómentes).

A pályázatokat Parragi Katalinhoz kérjük benyújtani a katalin.parragi@bcsdh.hu címen.

A pályázat tartalma:
– Jelentkezési lap
– Jelölt rövid bemutatkozása
– Jelölt önéletrajza

Jelentkezési határidő: 2014. január 20.

Részletes információkért és a letölthető jelentkezési lapért kattintson ide.

2013. november 27-én került sor a BCSDH tisztújító taggyűlésére. A szervezet elnöke az elkövetkező három évben ismét Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója lesz. A taggyűlés újra bizalmat szavazott továbbá Márta Irénnek, a Holcim Hungária Zrt. kommunikációs igazgatójának és Kapusy Pálnak, a MOL Csoport fenntarthatósági és EBK vezetőjének. 2013. december elsejétől öt tagú elnökség kezdi meg működését, melynek további tagjaivá választották Nevelős Orsolyát, a Siemens Zrt. kommunikációs igazgatóját és fenntarthatósági megbízottját, valamint Jamniczky Zsoltot, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettesét.

A Felügyelő Bizottságban Scodnik Kinga leköszönő elnök munkáját Pallaghy Orsolya veszi át. A Felügyelő Bizottság tagjai Dr. Fazekas Orsolya a Budapesti Erőmű jogi vezetője és Lakatos Sándor lesznek.

Az eseményen készült fotók megtekinthetők Képgalériánkban.

 

Újabb GRI (Global Reporting Initiative) okleveles fenntarthatósági jelentésíró szakember képzés az Alternate gondozásában. Immáron 5. alkalommal szervezik meg a képzést, melynek eddigi résztvevői gyakorlatiasnak, hasznosnak, jó hangulatúnak és professzionálisnak értékelték azt. A képzés nyelve angol, időpontja 2014. március 27-28.

A képzésen a BCSDH tagvállalatai 20 % kedvezménnyel vehetnek részt.

Bővebb információ és jelentkezéshez kattintson ide.

Az elmúlt időszakban négy vállalat csatlakozott szervezetünkhöz, melyek vezetőit szeretettel üdvözöljük a Tanácsban. A csatlakozó vállalatok elsőszámú vezetői aláírták “A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást, mellyel vállalták, hogy törekszenek vállalatukat ezen elveknek megfelelően irányítani.

Új tagvállalataink: Allianz Hungária Zrt., Heineken Hungária Sörgyárak Zrt., Richter Gedeon Nyrt. és Skanska Magyarország Ingatlan Kft.

Szervezetünk további tagvállalatai itt tekinthetők meg: BCSDH tagok

 

 

A Deloitte Magyarország egy évtizeddel ezelőtt, 2001-ben hozta létre a Közép-Európai Környezeti Jelentés Díjat. A később népszerűbb nevén Zöld Béka díjnak nevezett kitüntetést azóta is azok között a közép-kelet-európai vállalatok között osztják ki, amelyek a legjobb éves környezeti vagy fenntarthatósági jelentéseket készítik.

A díj nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a régió vállalatainak éves beszámolója ne korlátozódjon a társaság üzletmenetének pénzügyi vonatkozásaira. A jelentés elkészítése jó lehetőséget teremt a vállalatok számára kitűnni a versenytársak tömegéből, nem csak a fogyasztók és befektetők számára, de a beszállítókon és alkalmazottakon keresztül egészen a közösségi csoportokig.

A 2013-as pályázat zsűrijének tagja Petrik Ida, BCSDH igazgatója.

A „Zöld Béka” díj elismerés és kommunikáció: széleskörű nyilvánosság a pályázó vállalatok részére.

A 2013-as pályázatról bővebben itt olvashat.

További információ: itt

A III. Greennovációs Nagydíjra várják a fenntarthatóságot, környezetvédelmet, energiamegtakarítást bemutató pályázatokat.

A greennováció egy mozaikszó, az angol green, azaz zöld és az innováció, azaz új módszer bevezetése szavak összetételéből keletkezett. Jelenti mindazokat az új megoldásokat, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják.

Rengeteg olyan környezet- , és energiakímélő  technológiát, eljárást vezettek be a magyar cégek az utóbbi időben, amelyek egyszerre jelentős megtakarítást is hoztak a konyhára. Sokan közülük elhivatottak a fenntartható fejlődés népszerűsítésében, a környezeti értékek fenntartásában, ezért olyan új fejlesztések, beruházások vagy csak egészen pici, de annál hatékonyabb ötletek valósultak meg, amelyet Magyarország legnagyobb szaklapkiadója is méltányolni és értékelni kíván.

Ha az Ön cégének is van környezetvédelmet célzó projektje, vagy irodaként, vállalkozásként is sokat tesz a fenntarthatóságért, akkor nevezze be a III. Greennovációs Nagydíjra!

Beadási határidő: 2014. január 25.

Az ünnepélyes, sajtónyilvánosság keretében megrendezendő díjátadóra 2014 elején kerül sor. A nyertes pályázatok a Professional Publishing Hungary kiadó szaklapjaiban (GyártásTrend, Kreatív, Medical Tribune, TurizmusTrend/Vendég és Hotel, Élelmiszer) és online felületeiken is bemutatkozhatnak.

Részletek, kiírás, jelentkezési lap itt található!

A Svéd Kereskedelmi Kamara immáron 18. éve rendezi meg tradicionális svéd Luca napi gálavacsoráját. Az eseményen részt vesz Őexcellenciája Svédország magyarországi nagykövete, Karin Olofsdotter Asszony.

A rendezvény időpontja: 2013. december 12. 19:00 óra
Helyszín: InterContinental Budapest bálterme (1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 12-14.)

Részletes program, jelentkezési lap és további információ itt található.

 

Míg az aranyló fenntarthatósági díjak csak egyre gyarapodnak a cégek polcain és már a napi szakzsargon részévé vált a fenntarthatóság kifejezés, addig sokan érzik úgy, hogy a szavak kiüresedtek és a valódi változások elmaradnak. Hol is tartanak valójában a hazai cégek a fenntartható működés felé vezető úton? Többek között erre kereste a választ a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődés legfrissebb felmérése.

A komplex vállalati fenntarthatóság vezetői szintre emelése és minél szélesebb körben terjesztése érdekében fogalmazta meg a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 2012-ben „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlását (amiről a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz korábbi száma is beszámolt) – most pedig kutatást folytatott az ajánlást aláíró cégek körében, hogy megnézze, miben fejlődtek a csatlakozó vállalatok és miképp látják ők a hazai helyzetet. A 42 aláíró szervezetből, melyek árbevétele hazánk GDP-jének közel 20 %-át adja, 34 válaszadó alapján kijelenthetjük, fordulóponthoz érkeztünk.

Világunk gyorsabban változik, mint valaha, s az üzleti szférával szembeni kihívások és elvárások csak egyre fokozódnak. Ezekre már nem tudnak elégséges választ szolgáltatni a kampányszerű, ad hoc programok. Míg az ajánlás aláírásakor a válaszadók 61%-a foglalkozott kiemelten a stratégiai megközelítéssel, addig ez a szám 82%-ra nőtt az elmúlt egy év alatt. A vállalatvezetőknek nehézséget jelent, hogy a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, valamint az egyre növekvő árbevétel és profitelvárások mellett kell hosszú távú, értékeket őrző fenntarthatósági stratégiát kialakítaniuk. Ez nem megy másképp, csak ha szervesen integrálni tudják az üzleti stratégiájukba. Erre jó példák az átalakuló termékportfóliók, a fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások fejlesztésébe történő befektetések, de említhetnénk a részvényesi érték maximalizálása helyett a közös értékteremtés megjelenését vagy a felelősség felismerését és kiterjesztését a teljes értékláncra is.

A legnagyobb erőfeszítésekről és eredményekről ugyanakkor az etikus működés és az átláthatóság területén számoltak be a vállalatok. Elmondása szerint minden válaszadó sokat tett az elmúlt időszakban az etikus működés kialakításáért, s 96%-uk az átláthatóság terén is fejlődést könyvel el magának például jelentéstételi gyakorlata, belső kommunikációja erősítése révén. Örömteli, hogy egyre nő azon vállalatok száma, akik felveszik a kesztyűt és zéró toleranciát hirdetnek a megvesztegetés és a korrupció egyéb formáival szemben, annak ellenére, hogy rövid távon ezzel üzleteket is veszíthetnek. Azért is fontos itt a példamutatás, mert a válaszadók szerint a stratégia mellett erre a két területre kell a hazai üzleti szektornak leginkább fókuszálnia a jövőben.

A fenntarthatósági értékek és elvek vállalatirányítási gyakorlatba átültetésén dolgozott a vállalatok 86%-a az elmúlt egy évben és 53%-uknál a jövőben is prioritás marad a felelős vállalatirányítás.  Ezen a területen a legnagyobb kihívás a vezetői tudatformálás, a fenntarthatósági célok beépülése a vezetői ösztönző rendszerekbe, hiszen ezek sok esetben közvetetten érintenek bizonyos szakterületeket és a komplex gondolkodás hiányában nehezebb átlátni ezek összefüggéseit.

A válaszadók körében az érintett és érdekelt felekkel történő együttműködésekben történt a legnagyobb fejlődés – igaz, még mindig itt a legnagyobb az elmaradás is. A válaszadók fele vallja, hogy egy évvel ezelőtt is kiemelten foglalkozott a témával, idén már 79%-ra nőtt ez az arány, ami a vállalatok gyakorlatában leginkább formális érintetti kutatásokat, beszállítói programokat, illetve civil partnerséget jelent.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok gyakorlatában az alapértékek tisztelete és a környezetvédelem a két legfejlettebb terület. A munkáltatói gyakorlatoknál egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas foglalkoztatás, a nők aránya a vezetésben, a sokszínűség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Környezeti felelősségvállalásban a kibocsátások mérése és csökkentése, semlegesítés, átfogó klímaprogramok, nulla lerakott hulladék és egyre magasabb hulladék újrahasznosítási arányok mellett a termelésen kívül is egyre több „zöldülés” figyelhető meg, úgymint logisztika, irodai működés, beszállítói teljesítmények, vagy a fogyasztók tudatformálása.

A fordulópont tehát: stratégiai magasságokba vagy asztalfiókba kerül a fenntarthatóság a cégeknél napjainkat jellemző nehéz időszakban?! A válasz pedig leginkább a vezetők elkötelezettségén és kitartásán fog múlni.

A felmérés eredményeit részletesen bemutató kiadvány letölthető innen: BCSDH_kiadvany_A_fenntarthato_mukodes_nem _opcio_hanem_uzleti_cel_2013