A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (International Union for Conservation of Nature -IUCN) és az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért szervezet (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) egy új útmutatót adott ki, amivel a biodiverzitásra vonatkozó ismeretanyag jobb megértését és felhasználását igyekszik elérni, segítve, hogy a vállalatok eredményesebben tudják környezeti hatásukat csökkenteni.
IUCN és partnerei egy kézikönyv sorozatot dolgoznak ki. Ez egy olyan tudás alapjául szolgál, amely a biodiverzitásra vonatkozó információk értékelését foglalja magában, s ehhez különféle standardok, irányelvek, adatok, eszközök, valamint releváns képzés nyújtanak támogatást.
„Biológiai sokféleség az Üzletért – Egy útmutató az IUCN által szolgáltatott kézikönyv használatához” a vállalatok számára speciálisan annak segítését célozza, hogy jobban megértsék és használni tudják ezeket a kézikönyveket működésük környezeti kockázatainak és lehetőségeinek értékelésénél. Az útmutató célja, hogy megmutassa, hogyan segíthet a tudástermék a vállalat biodiverzitásra gyakorolt hatásainak és az attól való függőségeinek meghatározásában, értékelésben, kezelésében, valamint célja az is, hogy segítsen a környezetvédelmi standardoknak és tanúsítási rendszereknek való megfelelésben.
„Az IUCN számára fontos, hogy demonstrálja milyen tudás áll rendelkezésre, és azt hogyan használhatják fel a vállalatok inputként a döntéshozási folyamataikban,” mondta el Giulia Carbone, az IUCN Globális Üzlet és Biodiverzitás Programjának igazgatóhelyettese.
„Tudatosítani szerettük volna, hogy ezt a tudást nem csak a civil közösségek használhatják, hanem a vállalatok is, hiszen a kockázatok és lehetőségek kezelésében ennek a tudásnak kritikus jelentősége van.”
Az útmutatót az IUCN dolgozta ki szoros együttműködésben a WBCSD-vel és annak tagvállalataival, a következő négy kézikönyvre fókuszálva:
- Az IUCN Vörös Listája a kihalással fenyegetett fajokról;
- Védett Bolygó (WDPA, World Database on Protected Areas támogatásával), mely dokumentálja a védett területek kiterjedését, minőségét és sokféleségét;
- Kulcsfontosságú Biodiverzitási Területek, mely a globális jelentőségű biológiai sokféleséggel rendelkező területeket jelenti;
- Ökoszisztémák Vörös Listája, mely felméri az ökoszisztéma összeomlásának kockázatát.
„Ez az útmutató üzleti és fenntarthatósági menedzserek, valamint környezetvédelmi tanácsadók számára készült, hogy ezáltal növeljék annak megértését, hogy mely kézikönyvek állnak rendelkezésre, és azokat hogyan tudják a vállalatok beültetni működésükbe, javítva a természeti tőkével való gazdálkodást.” mondta el Violaine Berger, a WBCSD Ökoszisztémák & Mezőgazdaság programjának igazgatója.
„Remekül kiegészíti a WBCSD Eco4Biz Útmutatóját, mely az üzleti döntéshozatal támogatásaként egy strukturált áttekintést biztosít a létező ökoszisztéma szolgáltatások és a biodiverzitáshoz kapcsolódó szemléletekről, eszközökről.”
A több évtizedes közös munka után a WBCSD 2013-ban az IUCN tagjává vált. Ez mérföldkőnek számít a fokozott együttműködés és üzleti elköteleződés szempontjából, lehetőséget teremtve olyan megoldások számára, melyek jobban elősegítik az IUCN víziójának megvalósulását: egy olyan világét, amely becsüli és óvja a természetet.
További információ az IUCN Üzlet és Biodiverzitás Programjáról (angol)
További információ a WBCSD Ökoszisztémák munkaprogramjáról (angol)
Az eseményt Shingo Kato, a Toyota magyarországi elnöke és Salgó István, a BCSDH elnöke nyitotta meg. Glattfelder Béla, az Európai Parlament képviselője és a Magyar Megújuló Energia Platform elnöke felvezető előadásában az Európai Unió közlekedési politikáját ismertette. Az Európai Parlament februári döntése értelmében tovább szigorodtak a személyautók szén-dioxid kibocsátására vonatkozó értékek, 2020-tól a maximális kibocsátás 95 g/km (jelenleg 130 g/km). A Közlekedési Fehérkönyv, melynek célja a versenyképes és energia-hatékony közlekedés megteremtése rögzíti, hogy 2030-ig felére kell csökkenteni a városi közlekedésben a „hagyományos tüzelőanyaggal” működő járművek használatát és a városközpontok logisztikáját szén-dioxid semlegesíteni kell. 
Az EU-s törekvésekből is jól látszik, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat egyre inkább alternatív megoldásoknak kell felváltania, ehhez azonban ki kell építeni a szükséges infrastruktúrákat. Az Európai Bizottság javaslata szerint 2020-ig minden 10. elektromos autóra 1 töltőállomásnak kell jutnia, ez EU szinten 68 ezer töltőállomást jelent.
Dimitris Tripospitis, a Toyota Motor Hungary alelnöke prezentációjából megismerhettük, milyen irányt vesznek a Toyota fejlesztései. A tisztán elektromos autók 1-2 fős utastérrel kb. 50 km-t tudnak megtenni. Ezen járművek városi közlekedésben betöltött szerepének növelésére számít a Toyota. A Grenoble Projekt keretében olyan közlekedési modellen dolgoznak, mely lehetővé teszi, hogy az utas a lakásától elindulva gyalog, majd tömegközlekedés segítségével eljusson egy csomópontba, ahol okostelefonjával előzetesen lefoglalt tisztán elektromos autóba ülve pár percen belül eljuthat munkahelyére vagy más célállomásra. 
Ez a megoldás jelentősen hozzájárulhat a városközpontok szén-dioxid mentesítéséhez, illetve gyors és kényelmes alternatívát kínál az utasoknak is. A jelenlegi technológiák alkalmazásával a hibrid/plug-in hibrid autók kínálnak reális alternatívát a hagyományos autózáshoz képest, hiszen a városi közlekedésben minimális kibocsátással lehet velük közlekedni, ugyanakkor a bennük lévő benzinmotor lehetőséget nyújt hosszabb távolság megtételére is. Az elektromos fejlesztések mellett, a Toyota 2015-ben hozza kereskedelmi forgalomba első hidrogéncellás személyautóját. A hidrogén több szempontból is nagyon előnyös tulajdonságokkal bír, tiszta és biztonságos energia: számos energiaforrásból előállítható, 5-700 km-t tudnak az autók egy töltéssel megtenni, gyors töltésidő, zéró CO2, NOx és PM kibocsátás. Japánban a tervek szerint 2030-ra 5000 hidrogén töltőállomás épülhet, és számos európai országban is tervezik az infrastruktúra kiépítését (pl.: Németország, Anglia, Skandináv államok).
Zsoldos Istvánt, a MOL vezető közgazdászát arról kérdeztük, hogyan látja, mi jöhet az olajkorszak után. Számos érv szólhat az olaj ellen, mint például a növekvő ár, a légszennyezés (NOx, PM, stb.), magas CO2 kibocsátás, illetve akár politikai okok is (pl.: importfüggőség), ugyanakkor mellette is szólnak érvek, hiszen egy jól működő meglévő technológiáról és infrastruktúráról van szó és nagyon magasak lehetnek az átállás költségei. Társadalmi és környezeti szempontból biztosan előnyös lenne az alternatív üzemanyagokra átállás, ha csak arra gondolunk, hogy az európai lakosság harmada él olyan városokban, ahol a légszennyezettség meghaladja az EU-s határértékeket. A szakember szerint a bioüzemanyagok nem jelentenek reális alternatívát, emellett a szóba jöhető természetes gáz, elektromos és üzemanyagcellás hajtásmódok elterjedésében az elektromos autózásban látja jelenleg a legnagyobb lehetőséget, melyhez nagyban hozzájárulhat, ha az autógyártóknak sikerül jelentősen csökkenteni az akkumulátorok előállításának költségét.
ti Főiskola tanszékvezető docense, az autók hulladékká válásával kapcsolatban kifejtette, hogy Magyarországon komoly problémát jelent az elöregedett autóállomány, a jogszabályi kiskapuk és a nagyszámú illegális piaci szereplő. Az EU-s szabályozásnak megfelelően 2015. január 1-ig a járművek átlagos súlya vonatkozásában a roncsautó újrahasznosítását 95%-ra kell emelni, ezen belül az anyagkénti hasznosítás mértéke 85%. A szakértő a megoldást a lakossági szemléletformálásban, az egyenlő piaci feltételek biztosításában, valós alapokon nyugvó minősítési rendszer kidolgozásában mind a bontók, mind az alkatrészek minősítésében és a jogszabályi kibúvók megszüntetésében látja.
