Elég-e jót tenni vagy jól is kell tennünk azt? Te sétálhatsz nyugodtan a pároddal kézen fogva az utcán? Van-e ügyed, amiért kiállsz és amiért dolgozol? És ez mennyire esik egybe a vállalatok ügyével? Mik a 2023-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan fogjunk hozzá az oszlop tetején ülő beszélő majom projektnek? Milyen a svéd vállalati kultúra a gyakorlatban?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2023. április 20-án az Essity Hungary Kft.-nél rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat kereskedelmi igazgatója, Nagy Géza és Tápai Dezső értékesítési igazgató nyitották meg.

A résztvevők – hangolódva az esélyegyenlőség témájára – Szederkényi Zita, a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője irányításával egy játék segítségével olyan alapvetéseket vettek sorra az egész világ népességének (több, mint 8 milliárd fő!) lakosait figyelembe véve, hogy vajon milyen válaszokat kapunk, ha olyan kérdéseket teszünk fel, mint például, hogy „az öltözködés okozhat-e problémát számomra” „tisztában vagyok-e a jogaimmal”, „nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „munkát találni nem okoz-e problémát”, „támogat-e a családom”, „boldog vagyok-e”.  A játékon keresztül a résztvevők saját maguk is átélhették, hogy az esélyegyenlőség kérdése mennyire van hatással egész életünkre.

Az első szakmai előadásban Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke mutatta be a hazai munkaerőpiac jelenlegi helyzetét a jelenleg aktív négy generáció szempontjából. Megtudhattuk, hogy a munkaerőhiány 2022. április és június között történelmi csúcsot ért el, ami azt jelenti, hogy megközelítette a 100 ezer betöltetlen álláshelyet. Szó esett továbbá a hibrid munkavégzésről is, amely életünk részévé vált, valamint arról, hogy milyen is az ideális munkahely.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője azt a kérdéskört hozta el, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

A folytatásban tökéletes példáját láthatták a résztvevők annak, milyen is az, ha van ügyed. Több mint húsz év működés során folyamatosan hajtja és motiválja az embert: Handó János, a Katica Tanya alapítója egy olyan élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. Olyan értékrendekből lett alapelvek és alapelvekből lett értékrend mentén működnek, amelyek sziklaszilárd talajul szolgálnak mind saját maguk, mind pedig a dolgozóik számára. Ahogy bemutatójából megtudhattuk, csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Ezután megismerkedhettek a résztvevők a korábban marketing területen tevékenykedő, de pár éve már a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergellyel, a HR Fest társalapítójával. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek szintén hasznos útravaló: az emberi erőforrásra. Beszélgettek a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségről.  Hitvallása szerint ha jól belegondolunk, a HR mindennek az alapja és ha „őszinte, nyitott, támogató kultúrát építesz, akkor jó emberek jönnek Veled dolgozni.”

A folytatásban egy olyan vállalat következett, aki kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében. Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt. A cég munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint Egészséges jövő, A jövő tudás és Jövőbeli források bemutatott egy-egy jógyakorlatot, mint a Kölyöklabort vagy az Új háló projektet. Ezt követően partnerük, a Láthatlan Iskola alapítója és kuratóriumi tagja, Kovács Kristóf mesélt magávalragadóan az átmeneti otthonban élő gyermekek mentorprogramjáról, ahol önkéntesek tanítják a gyermekeket fontos értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

Szabó Orsolya az Essity dél- és kelet-európai régióinak HR vezetője és Tápai Dezső értékesítési igazgató, az Essity alapértékeiről meséltek. A svéd vállalati kultúrában dolgoznak olyan értékek mentén, mint az elköteleződés, a gondoskodás, a bátorság és az együttműködés. A szakmai nap vendéglátójaként ezeket nem csak előadásukból tudhattuk meg, hanem személyesen meg is tapasztalhatták a résztvevők. Bemutatták az Anyák Háza kezdeményezést, melyben kórházak területén biztosítanak az anyák számára alvóhelyeket, hogy a gyermekeik mellett tudjanak maradni a kezelések alatt.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a biodiverzitás témájára fókuszálnak. A prezentációkra Márta Iréntől, a BCSDH igazgatójától és egymástól is kaptak visszajelzést és tanácsokat. Büszkék vagyunk a csapatokra, hogy egy versenyhelyzetben is fontosnak tartják egymás támogatását, hiszen a világ kihívásaira is így kell megoldásokat találnunk.

Márton Katalin, a Praktiker HR és CSR igazgatója mesélt a jelenlegi HR kihívásokról, melynek a munkaerő-megtartás az egyik kulcskérdése.  Egy új szemszögből vetette fel a kérdést, hogy valóban meg kell-e tartanunk a munkaerőt?  Ha igen kiket, milyen időtávra és létezik-e egyetlen megoldás a problémára? Felvetette, hogy ha béremelés, mint eszköz nincs a kezünkben, akkor mik lehetnek még a munkaerő megtartás fontos, jól működő eszközei.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnöke, saját történetén és tapasztalatain keresztül beszélt a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól. Kérdései, felvetései során izgalmas és előremutató parázsvita alakult ki a nemek egyensúlyáról az igazgatóságban és az ebben játszott társadalmi hatások mellett saját szerepünkről, felelősségünkről is. A beszélgetést azzal a gondolattal foglalta össze, hogy a sokszínűség csak előnyére válhat egy szervezetnek.

A napot a vezetői interjú keretében Venter Zoltánnal, az Essity ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során a jövő kihívásairól beszélgetett a résztvevőkkel és arról, hogy a vezetőknek mi a szerepe ezeknek a kihívásoknak a megoldásában.

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.