Davosban gyűltek össze január közepén a világ vezető politikusai, üzletemberei, tudósai és döntéshozói a Világgazdasági Fórumon annak érdekében, hogy megvitassák a világ legfontosabb történéseit és legnagyobb kihívásait. Lehet, hogy sokaknak csak az amerikai elnök Grönlanddal kapcsolatos kijelentései, a francia elnök napszemüvege vagy a kanadai elnök beszéde maradt meg, azonban ezek mellett is volt bőven látni- és hallgatnivaló a Fórumon.

A KPMG nemzetközi szakemberei egy olyan tanulmánnyal és cselekvési tervvel érkeztek, amelyet követve a mesterséges intelligencia energiaigényét akár két év alatt meg lehet fordítani, tehát nagyobb lenne a klímahaszon a technológiával, mint a klímalábnyom. Ehhez azonban a befektetők, az IT-cégek és a politikusok szoros együttműködésére lenne szükség.

Az AI energiafelhasználás-paradoxona

Bár a mesterséges intelligencia a hatékonyság és az erőforrás-optimalizálás kulcseszközévé válhat, elterjedése számottevő energiaigény-növekedéssel jár. Egyes nemzetközi előrejelzések szerint az AI-rendszerek villamosenergia-felhasználása 2030-ra nagyságrendileg több áramot fog fogyasztani, mint egész Japán. A KPMG AI’s Dual Promise , azaz a „Mesterséges intelligencia kettős ígérete” című tanulmánya – amelyben több mint 1000 energetikai vállalatvezetőt kérdeztek meg – azt vizsgálja, hogyan segítheti a mesterséges intelligencia olyan alkalmazkodóképes gazdasági és üzleti modellek kialakítását, amelyek képesek reagálni a változó környezeti feltételekre. A kutatás arra keresi a választ, miként járulhat hozzá a mesterséges intelligencia a környezeti lábnyom csökkentéséhez, a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez és a biodiverzitás-vesztés lassításához, miközben magának a technológiának a fenntarthatósági kihívásait is kezelni kell.

Könnyebb mérni a fogyasztást, mint a hasznot, azonban így csak az érem egyik felét látjuk

Energiaszektor, közlekedés, mezőgazdaság, ipari termelés és építőipar – csak pár olyan terület, amelyre a tanulmány konkrét példát hoz azzal kapcsolatban, hogyan segített a mesterséges intelligencia csökkenteni az energiafelhasználást.

A KPMG felmérésében az energetikai vezetők 97%-a nyilatkozott úgy, hogy nettó pozitív hatása van az AI-nak az alacsony szén-dioxid-kibocsátású átmenet szempontjából. A mezőgazdaságban dolgozók pedig arról számoltak be, hogy az AI-vezérelt precíziós gazdálkodás segíti a termelőket abban, hogy a vizet, a műtrágyát és az energiát jóval hatékonyabban használják fel.

Tehát az a szemlélet, hogy a mesterséges intelligencia hatalmas energiaigénnyel jár, csak a történet felét meséli el. Az AI energialábnyoma valós, de a klímahaszna ennél jóval nagyobb lehet, és gyorsan az egyik legerősebb eszközünkké válhat a klímavédelem felgyorsításában. Ahogy a KPMG tanulmánya jól rámutat – az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem annak egyik legfontosabb eszköze lehet.

Ha ilyen egyszerű, miért nem csináljuk?

Cégvezetők, politikusok, de a hétköznapi emberek is felismerték már a mesterséges intelligencia hasznát és a benne rejlő potenciált azzal kapcsolatban, hogyan segíthet az AI a zöld átmenetben. Azonban csak kevesen fordítottak energiát a valódi cselekvésre.

Miért? Erre is választ adtak a KPMG szakemberei.

A tiszta vagy megújuló energiaforrásokból származó energiakínálat növelésének legnagyobb akadálya a felhasználók és a termelők szerint is az anyagi kihívás. A megkérdezett felhasználók 37%-a, míg a termelők 33%-a jelölte meg a finanszírozási kihívásokat. De közel ilyen arányban hivatkoztak a technológia nehézségekre, valamint a szabályozási és politikai gátakra, mint legnagyobb energiaátállási problémákra.

A kutatásban a vezetők többsége (62%) jelezte, hogy három éven belül jelentős strukturális változásra számít, és már most felgyorsítja a tervezési ciklusokat. Ezt alátámasztja, hogy 2027-re az AI-energiapiac fordulóponthoz érhet, ahol a növekvő kereslet, az új ellátási modellek és a fejlődő infrastruktúra átalakítja a globális energiatermelést és -felhasználást. Ezt követően pedig a hiány fogja meghatározni a piacot: a korlátozott hálózati kapacitás, a túlterhelt engedélyezési rendszerek és a megújuló eszközökért folyó egyre erősödő verseny meredeken felfelé fogja hajtani a költségeket. A későn belépők prémium árazással, az optimális helyszínekhez való korlátozott hozzáféréssel és gyengébb tárgyalási pozícióval szembesülhetnek majd.

A cselekvési terv

A KPMG tanulmánya öt kulcsszereplő számára fogalmaz meg konkrét, 6 és 24 hónapos ütemtervet. Ezen intézkedések megvalósításával már 2027-re elérhetővé válna, hogy a mesterséges intelligencia energiafelhasználása nettó pozitív mérleget mutasson. Ehhez azonban a megvalósítás mellett szoros együttműködésre is szükség van a szereplők között, ami ugyanakkor érthető aggályokat vethet fel a kivitelezés realitásával kapcsolatban.

A nagyelosztók adják a keresleti jelzést: ha ragaszkodnak a tiszta energiához, és a szükségletük előtt fektetnek be, az felgyorsíthatja a teljes ökoszisztémát. Emellett megvan a technológiai felkészültségük ahhoz is, hogy úttörőként új megoldásokat vezessenek be, amiket mások is átvehetnek.

A közműszolgáltatók a rendszer kulcsszereplői: nekik kell biztosítaniuk, hogy a tiszta kínálat eljusson a kereslethez. Azonban jelenleg „bizalom-korlát ellentmondás” látható: a vezetők 96%-a bízik abban, hogy a tiszta energia képes kielégíteni az AI igényeit, ugyanakkor sokan a hálózati kapacitást emelik ki a legfőbb akadályok egyikeként.

Az energiaberuházók/fejlesztők az egyenlet kínálati oldalán állnak: nélkülük a vállalati tisztaenergia-vállalások semmit sem érnek. A globális adatok erős keresletet mutatnak a megújuló villamos energiára, ugyanakkor frusztrációt is, mert a fejlesztések nem történnek elég gyorsan. Ha elegendő tiszta energia áll rendelkezésre, megszűnik az az érv, hogy a szereplők a kínálat hiánya miatt kénytelenek a fosszilis energiahordozókhoz ragaszkodni.

A befektetők biztosítják az „üzemanyagot a tankban” a többi szereplő motorjához. Ha a zöld beruházásokhoz könnyen elérhető, megfizethető tőke társul, minden szereplő nyer:

többet lehet fejleszteni, korszerűsíteni, és a tiszta technológiák bevezetése sem jelent pénzügyi kockázatot. Ezzel szemben, ha a tőke a partvonalon marad vagy csak megfizethetetlenül drágán érhető el, az előrehaladás lelassul.

A kormányok és szabályozó hatóságok egy dinamikusabb, hatékonyabb és vonzóbb környezetet teremthetnek az energiaátmenet felgyorsításához, biztosítva, hogy mind a szakpolitikák, mind az infrastruktúra lépést tartsanak a dekarbonizáció sürgető igényével.

Az AI történetét a klímavita során gyakran a rossz „szemüveglencsén” keresztül mesélték el: olyan problémaként, amit kordában kell tartani, nem pedig olyan képességként, amelyet felszabadítani érdemes. A KPMG kutatása azonban egy sokkal erősebb igazságra mutat rá: az AI nem fenyegetés a klímavédelemben, hanem – nagy valószínűséggel – annak legnagyobb felgyorsítója lehet, ha a döntéshozók gyorsan cselekednek.

A klímaóra azonban ketyeg. Azok a vállalatok, amelyek most nem építik be a tiszta energia és a klíma szempontjait a központi stratégiájukba, azt kockáztatják, hogy lemaradnak, és később jelentős beruházások árán tudnak csak felzárkózni. A 24 hónapos keret jó útmutatót ad, mellyel a technológia energiaéhségét közös erővel a tisztább, fenntarthatóbb jövő motorjává alakíthatjuk.

Immáron ötödik alkalommal került megrendezésre a KPMG Jövőépítők Program, amelynek keretein belül Magyarországon tanuló joghallgatók mérhették össze tudásukat egy kétfordulós versenyben. A program célja, hogy a jövő jogászai gyakorlati úton nyerjenek betekintést az ügyvédi irodák működésébe, és ezen keresztül fejlesszék érvelési és problémamegoldó képességeiket. Idén a Szegedi Tudományegyetem „Perpatvar” csapata nyerte el az első helyezést.

A KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda immár ötödszörre rendezte meg a KPMG Jövőépítők Programot, melynek keretein belül joghallgatók mérhetik össze tudásukat. Az idei versenyen a versenyzőknek két fordulóban kellett megmérettetniük magukat: először egy gazdasági társaság működésével kapcsolatban felmerülő komplex jogesetet oldottak meg írásban. Majd a továbbjutóknak a KPMG üzletházában – az iroda ügyvédeinek mentorálása mellett – egy gazdasági joggal, szerzői joggal, versenyjoggal és fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogesetet kellett megoldaniuk. Az egész napos munka során született megoldásokat a versenyzők a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda szakértőiből álló zsűri előtt mutatták be.

„Idén is nagyszerű előadásokat hallhattunk a döntőben, öröm volt látni, hogy a versenyzők milyen kreatívan közelítik meg a jogi problémákat. Inspiráló volt betekintést nyerni abba, hogy hogyan gondolkodnak a jövő jogászai” – emelte ki dr. Gera Anna, az ügyvédi iroda munkatársa, majd hozzátette: „Büszke vagyok rá, hogy egy ilyen színvonalas programot sikerült kiépítenünk az évek folyamán, amit az is jelez, hogy a versenyzők évről évre egyre felkészültebben érkeznek, és egyre jobb megoldásokat mutatnak be nekünk a nap végén.”

A szoros versenyt végül a Szegedi Tudományegyetem „Perpatvar” csapata nyerte. A győztesek a megszerzett szakmai tapasztalat mellett értékes nyereményekkel gazdagodtak, és lehetőséget kapnak arra, hogy gyakornokként csatlakozzanak a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Irodához.

„Ezúton szeretnék köszönetet mondani a KPMG mindazon munkatársainak, akik a verseny végén személyesen odajöttek gratulálni, illetve egyéni visszajelzést adni. A pozitív megerősítés számomra különösen sokat jelent, és őszintén nagyon jól esett az a nyitott, támogató és bátorító attitűd, amellyel felém fordultak. Nagyon örülök, hogy személyesen is megismerhettem őket” – mondta a versenyről Pászti Erzsébet Anna, egyéni versenyző.

A KPMG Jövőépítők Program nem csupán egy verseny, hanem egyedülálló szakmai fejlődési lehetőség, amely hidat képez az egyetemi tanulmányok és a jogi szakma gyakorlati kihívásai között.

A KPMG Magyarországon:

A KPMG könyvvizsgálói, adó és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtó független szakmai szolgáltatók globális szervezete. A KPMG International Limited („KPMG International”) tagtársaságai KPMG márkanév alatt működnek és nyújtanak szakmai szolgáltatásokat. „KPMG”-ként hivatkozunk a KPMG szervezeten belüli egyes tagtársaságokra, vagy több tagtársaságra együttesen. KPMG tagtársaságok 143 országban és tartományban működnek, világszerte több mint 265 000 partner és munkavállaló dolgozik tagtársaságainknál. Minden KPMG tagtársaság jogilag különálló és ekként határozza meg magát. A KPMG International Limited („KPMG International”) az angol “private English company limited by guarantee” társasági formában működik. A KPMG International és kapcsolt társaságai az ügyfelek részére nem nyújtanak szolgáltatásokat.

A magyarországi KPMG tagtársaságoknál több mint 1600 fő dolgozik – a KPMG Hungária Kft. könyvvizsgálói szolgáltatásokat, a KPMG Tanácsadó Kft. tanácsadási szolgáltatásokat, a KPMG Law Tóásó, Béli Ügyvédi Iroda jogi szolgáltatásokat kínál magyar és multinacionális társaságoknak, kormányzati szerveknek és külföldi befektetőknek, míg a KPMG Global Services Hungary Kft. (KGSH) adóbevallással kapcsolatos megfelelési szolgáltatásokat nyújt egyrészt világszerte más KPMG tagtársaságoknak másrészt több országban jelenlevő multinacionális vállalatcsoportoknak.

Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezárigazgató-helyettese az Elektronikai hulladék világnapja (E-waste Day) apropóján volt a Millásreggeli vendége, ahol arról beszélt, a digitalizáció és az elektrifikáció korában az e-hulladék mennyisége soha nem látott ütemben nő – ezért is kiemelten fontos, hogyan kezeljük ezt a problémát. Az elektromobilitás miatt is egyre több akkuhulladékra számíthatunk a jövőben, a növekvő villamosenergia-fogyasztás és a megújulók terjedése miatt pedig a napelemhulladék mennyisége is jelentősen növekedni fog.

Simon Anita szerint az elmúlt tíz évben az EU-ban majdnem megduplázódott az új elektronikai eszközök mennyisége, miközben a begyűjtés üteme elmaradt ettől. Magyarországon évente mintegy 100 kilotonna e-hulladék keletkezik, melynek 14%-át az ALTEO Circular kezeli. A vállalat célja, hogy ez az arány jelentősen nőjön a következő években és ezáltal minél több értékes anyagáramot juttassunk vissza a körforgásba.

 A teljes beszélgetés visszahallgatható a Millásreggeli weboldalán 28:14-től.