Az aktuális globális és hazai kihívásokkal összhangban a NUXON Magyarország elkötelezett a fenntarthatóság és az innováció mellett, amelyet az InnoElectro és Cunstruma rendezvényeken való részvételünk is kiválóan tükrözött.

Az InnoElectro eseményen saját standunknál mutattuk be, hogyan segítik termékeink a karbonlábnyom csökkentését és a fenntartható fejlődést. Látogatóinkkal értékes beszélgetéseket folytattunk, inspiráló kapcsolatokat építve a jövőbeli együttműködések érdekében.

A Cunstruma kiállításon a Hungary Green Building Council (HuGBC) standjánál képviseltük magunkat.

Márton Ferenc előadásában betekintést nyújtott innovatív megoldásainkba, míg Huber Anikó gazdasági igazgatónk a Green Future Conference keretében vehette át a #BuildingLife Zéró Karbon Nagyköveti Oklevelet. Ez az elismerés tovább erősítette elhivatottságunkat egy zöldebb és fenntarthatóbb jövő építése iránt.

Büszkék vagyunk arra, hogy a közösségünk erejével hozzájárulhatunk a fenntarthatósági célok megvalósításához, és köszönjük partnereink támogatását, amellyel együtt dolgozhatunk a jövő generációiért.

A személygépkocsik és a kishaszongépjárművek az EU teljes CO₂-kibocsátásának mintegy 19%-át teszik ki, ennek csökkentése érdekében az EU az új személygépkocsikra és kisteherautókra vonatkozó járműkibocsátási előírásokat, más néven CAFE-szabványokat (corporate average fuel economy) állapított meg. A szabályozás értelmében az autógyártóknak a kijelölt kibocsátási célszámokhoz kell igazodniuk a gyártás során, ám ez koránt sem ilyen egyszerű, hiszen a kereslet egyelőre nem követi le ezt a dinamikus változást és még mindig nem a szabályozás által elvárt ütemben zajlik az elektromos autókra való átállás. Az Ayvens újonnan kinevezett kereskedelmi igazgatója, Hegedűs Viktor adott helyzetjelentést a szabályozás részleteiről és arról, mit jelent mindez az autógyártók és céges flottával rendelkező vállalatok számára.

A CAFE-szabályozás legfontosabb sarokszámai:

2020 – 2024 (NEDC²  alapján):

• Személyautók: 95 g CO2/km
• Kisteherautók: 147 g CO2/km

2025 – 2034 (WLTP³ alapján):

• Személyautók: 93.6 g CO2/km (2025-2029) and 49.5 g CO2/km (2030-2034)
• Kisteherautók: 153.9 g CO2/km (2025-2029) and 90.6 g CO2/km (2030-2034)

2035: Az EU-ban értékesített összes új személygépkocsinak és kisteherautónak nulla károsanyag-kibocsátásúnak kell lennie.

Bírságok és rugalmasság

2025-től kezdődően a gyártóknak bírságokkal kell szembenézniük, ha nem teljesítik ezeket a célértékeket, és a becslések szerint a lehetséges bírságok összege 20 milliárd euró körül lehet, ha a tendencia folytatódik. Ez arra késztette a gyártókat, hogy rugalmasabb célokért lobbizzanak az Európai Bizottságnál. Miközben az általános célkitűzések változatlanok maradnak, az Európai Bizottság lehetővé teheti a gyártók számára, hogy 2025-től kezdődően hároméves időszakon keresztül átlagolják kibocsátásaikat4. Ez azt jelenti, hogy némi rugalmasságot kaphatnak a célok teljesítésében, de a 2035-ös célok (eddig) változatlanok maradnak. Ez tehát ideiglenes megoldásnak tekinthető, mivel az iparágnak végső soron fenntarthatóbb gyakorlatok felé kell elmozdulnia. Ezt a módosítást most az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak jóvá kell hagynia.

A változó autóipari körkép 2025-ben

A tisztán elektromos járművek (BEV) és a hibrid elektromos járművek (HEV) iránti kereslet növekszik, míg a konnektoros hibrid elektromos járművek (PHEV) iránti kereslet csökken. A helyi jogszabályok és adórendszerek egyre inkább támogatják az EU szén-dioxid-mentesítési törekvéseit, ami még nagyobb nyomást gyakorol a gyártókra, hogy gyorsítsák fel az elektromos járművekre való átállást. Erre példa a természetbeni juttatások adóztatásának közelmúltbeli változásai Franciaországban és Olaszországban, vagy épp a hazánkban is nemrégiben bevezetett szigorítás a plug-in hibrid járművek esetében, amely kivezeti a meghajtástípusra vonatkozó adó- és a parkolási kedvezményeket.

2025-ben minden eddiginél több BEV-modell lesz elérhető, de a kínálat és a fogyasztók elvárásai között még mindig szakadék tátong. Bár a BEV-ek átlagos hatótávolsága egyre javul – immár nem csak papíron, hanem a gyakorlatban is elérheti a 460 km-t egyes modellek esetében -, a 25 000 EUR alatti árú járművek esetében a lehetőségek még mindig korlátozottak.

Globális elektrifikációs trendek 2030-ig

Európa és Kína várhatóan vezető szerepet játszik majd az elektrifikációban, míg az Egyesült Államokban és más régiókban az eltérő szabályozás miatt a változás folyamata lassabb lehet. A világ más részei is az e-mobilitás irányába fognak elmozdulni, de várhatóan szintén lassabb ütemben.

Mivel az EU célja a CO2-kibocsátás csökkentése, az autógyártóknak egyszerre kell szembenézniük az új szabályokhoz való alkalmazkodás kihívásaival és lehetőségeivel. Mivel a megfelelés elmulasztása esetén pénzbírságok várhatók, a gyártóknak fenntarthatóbb gyakorlatokat kell alkalmazniuk. Az olyan stratégiák, mint az elektromos járművek értékesítésének növelése, a másokkal való együttműködés a kibocsátási célok elérése érdekében, valamint a versenyképes árképzés egyre fontosabbá válnak.

Az elektromos járművek iránti kereslet növekedésével párhuzamosan a flottakezelőknek szemmel kell tartaniuk az új törvényeket és azok lehetséges költségekre gyakorolt hatását. Az emissziócsökkentésre irányuló törekvések jelentősen átformálják az iparágat, ami rávilágít a stratégiai tervezés és a szakértők bevonásának szükségességére, hogy hosszú távon hatékonyan navigálhassunk ezen az új terepen.

Források:

CO₂ emission performance standards for cars and vans – European Commission

NEDC: New European Driving Cycle – previous standard emission test for vehicles. Replaced by WLTP

WLTP: Worldwide harmonised light vehicle test procedure

Commission proposes flexibility to help manufacturers comply with 2025 CO2 emission targets

Az UNICEF Klímahősök Konferencia technológia karbonlábnyomával foglalkozó paneljében Huszics György, a Carbon.Crane társalapítója és vezetője beszélt a 13-18 éves fiataloknak a digitális eszközök karbonkibocsátásáról és energiahatékonyságáról.

A rendhagyó kerekasztal során a fiataloknak lehetőségük volt a helyszínen felmérni a közösségi média tevékenységük karbonlábnyomát okostelefonjaik segítségével. Az összesített eredményt – éves szinten több, mint 20 tonnát – a szakértő interaktív vizualizáció segítségével tette azonnal láthatóvá a résztvevők számára – és nem kis megdöbbenésére.

A világszervezet hazai tagozatának legnagyobb eseményén a szervezők közel 1500 főt, elsősorban az általános iskolák felsőtagozatosait és középiskolásokat láttak vendégül. A technológiai panel résztvevőiként Szabó Péter, a Microsoft ügyvezetője, Dr. Márton András, a Corvinus egyetem adjunktusa, fenntarthatósági szakértő osztották még meg véleményüket és tapasztalatainkat, a beszélgetést moderátorként Bársony Anna, az UNICEF Fiatal Nagykövete vezette.

A kerekasztalt követően a Carbon.Crane szakértői helyszíni workshopot tartottak az érdeklődő diákoknak és tanároknak. Az interaktív foglalkozáson a digitális karbonlábnyommal kapcsolatos kérdésekre kaphattak választ a résztvevők, illetve lehetőségük volt kipróbálni a professzionális eszközöket és tippeket kaptak a telefonjuk energiahatékonyságának javítására.

A Carbon.Crane 2023-ban fejlesztette ki és tesztelte 4 hazai egyetem közreműködésével edukációs programját. A CarbonClass 2024-ben már országosan elérhető volt a partneregyetemek számára. Az eredeti interaktív workshop formátum mellett időközben elkészült a vállalatok belső képzési programjába szánt, és a fiatalabb korosztályt megszólítani képes rövidített, játékosabbra hangolt változat is. Utóbbit elsőként az UNICEF konferencia résztvevői ismerhették meg.

Budapest, 2025.04.09.

IFUA Horváth

Szakmai konferenciával ünnepeltük meg, hogy 15 éves lett az IFUA Nonprofit Partner, amely az IFUA Horváth társadalmi felelősségvállalásának részeként működik. Létrehozását annak idején az IFUA Horváth vezetői kezdeményezték, abból a megfontolásból, hogy vezetési tanácsadó cégként a tudásunk átadásával tudjuk a leginkább segíteni a civil szervezeteket.

Ennek megfelelően az IFUA Nonprofit Partner az üzleti életben bevált menedzsment tanácsadási megoldásainkra és módszertanainkra támaszkodik, de ezeket a nonprofit szervezetek igényeire szabja. Ezekben a projektekben nagyrészt az IFUA Horváth tanácsadói működnek együtt a civil szervezetekkel, jellemzően szakmai önkéntesként.

A munkát donorszervezetek és vállalati partnerek is támogatják. Az IFUA Nonprofit Partner a szakmai önkéntességben képzéssel is segíti vállalati partnereit. A civil szervezetek ugyanis másképp működnek, mint az üzleti világ, s a velük való együttműködésben ennek ismerete elengedhetetlen.

Nem véletlenül használjuk az együttműködés szót. A 15. születésnapi konferencia előadói, résztvevői között is egyetértés volt abban, hogy a sikert a civilek és az üzleti szakemberek, tanácsadók együttgondolkodása, közös munkája hozza csak meg.

Az IFUA Nonprofit Partner sikerét számokkal is alá lehet támasztani. Az elmúlt 15 évben 258 ügyfelet segített, 172 projektet vitt végig, 1053 önkéntes napot teljesített – partnercégeket is beleértve – és 153 önkéntes kolléga vett részt ebben az IFUA Horváth munkatársai közül.

A 15. születésnapi konferenciát azzal a céllal szerveztük meg, hogy még sikeresebben tudjunk együttműködni vállalati és civil partnereinkkel. Most csak néhány gondolatot emelünk ki a konferencián elhangzottakból:

• A vállalatoknak is nagyon hasznos, ha részt vesznek nonprofit tevékenységekben, ez például a toborzás, a munkatársak megtartása, motiválása szempontjából segít sokat, mert sok embert tud megszólítani.
• Az önkéntességgel lehet a legjobban megmozgatni az embereket és lebontani köztük a falakat.
• A vállalati jótékonyság növeli a munkatársi bizalmat.
• A szakmai önkéntesség már kis mennyiségben is függőséget okoz.
• Olyan segítséget kell nyújtani a civil szervezeteknek, amire van fogadókészség, s ha elkészült a projekt, nem szabad magára hagyni vele a szervezetet, a később felmerülő problémák megoldásához is támogatást kell nyújtani.
• Nem elég adományozni, aktívan részt kell venni a nonprofit szervezetek mindennapjaiban.
• A siker kulcsa a partnerek közötti bizalmi viszony, amely alapján a felek hosszú távra elköteleződtek a közös célok megvalósítására.
• A komoly és sikeres együttműködéseket hosszú idő alatt lehet felépíteni.
• A legnagyobb siker, amikor hosszú távú, üzleti alapú stratégiai partnerségek jönnek létre a nonprofit és üzleti szervezetek között.

Konferenciánk előadói voltak: Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberi erőforrás és műszaki igazgatója, Ormosy Gábor, a Wallis Autó csoport vezérigazgatója, Dr. Czafrangó János, a civil szektor szakértője, Kerekes Orsolya, az Igazgyöngy Alapítvány munkatársa, Gulyás Marianna, a Decathlon Customer Experience vezetője, Kis Andrea, a Bagázs Közhasznú Egyesület pénzügyi vezetője, Varga Vera, a Morgan Stanley információtechnológiai VP-je és a budapesti Morgan Stanley Charity Committee vezetője, Szabó Róbert, a Michelin Hungária személyügyi vezetője, Kisari Károly, a Mentorállás Alapítvány és a Rejtett Kincsek Down Egyesület elnöke, Dr. Révész Éva, a Budapesti Corvinus Egyetem Vezetéstudományi Intézetének egyetemi adjunktusa, az IFUA Nonprofit Partner vezető tanácsadója, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth ügyvezető partnere, Pál Zsuzsanna és Porubcsánszki Katalin, az IFUA Nonprofit Partner ügyvezetői. Köszönjük nekik!

Az MBH Bank támogatásával 7 hektáron újul meg egy elpusztult fenyőerdő a Börzsönyben

Az MBH Bank és az IPOLY ERDŐ Zrt. együttműködésében újabb faültetési akció valósult meg a Börzsönyben, Szokolya községhatárban. A természetvédelmi terület helyreállítását célzó munkálatokhoz ezúttal is csatlakoztak a bank munkatársai, köztük az agrár üzletág dolgozói, akik önkéntes alapon, aktív részvételükkel járultak hozzá a korábban nagy károkat szenvedett fenyőerdő területének rehabilitációjához, összesen 10 ezer facsemete ültetésével. Az MBH Bank elkötelezetten támogatja a biodiverzitás megőrzését és az erdészeti ágazat fejlődését, ezért országszerte rendszeresen szervez és támogat faültetési kezdeményezéseket.  

Az MBH Bank 2024 áprilisában lépett együttműködésre az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel, amelynek értelmében a károsodott erdőállományok helyreállítására irányuló természetvédelmi törekvéseiben támogatja az erdészeti társaságot. A helyreállítási projekt célja a természeti károk által sújtott fenyőerdő rehabilitációja, mivel az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a jelentős erdőkárokat okozó, szélsőséges és aszályos időszakok. Az aszály sújtotta erdőterületekre ezért őshonos, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb fajokat, például tölgyeket ültetnek az erdészek, az erdő hosszútávú stabilitása érdekében.

A tavalyi év során a hitelintézet munkatársai közel négyezer facsemetével járultak hozzá Balassagyarmaton, a Nyírjesi Parkerdő helyreállításához. A megkezdett rehabilitációs munkálatok most az Erdők Világnapja alkalmából újabb faültetési akcióval folytatódtak, amelyhez hagyományosan ismét csatlakoztak az MBH Bank önkéntes munkatársai. A kezdeményezés alkalmával a bank 100 munkatársa újabb 10 ezer facsemetét ültetett el hét hektárnyi területen a Börzsönyben található Szokolyán, tovább gyarapítva az őshonos fafajokból állóerdőállományt.

Az MBH Bank munkatársai nem először csatlakoznak hasonló kezdeményezéshez. Az IPOLY ERDŐ Zrt. vagyonkezelt területén végzett munkálatok mellett már több éve zajlik az MBH Erdő program, amelynek keretében az előző években elültetett mintegy 30 ezer fa után, tavaly 13 ezer facsemetével növelte az erdő területét a bank 140 munkatársa.

„Nagy öröm számunkra, hogy a tavaly megkezdett sikeres együttműködést követően idén is újabb faültetéssel folytatódhatott az elpusztult fenyőerdők megújítása, hiszen az IPOLY ERDŐ Zrt.-vel közös célunk, hogy a terület minél gyorsabban és eredményesebben megújulhasson. A Fenntartható Jövő Bankja programunk egyik kiemelt vállalása a biodiverzitás megőrzése, ezért több hazai Nemzeti Parkkal is együttműködünk a természetvédelmi területek helyreállítása és védelme érdekében. Bankunk ESG stratégiáját követve különösen fontos számunkra, hogy munkatársaink személyesen is részt vehessenek ezekben az akciókban, melyek a kollégák részéről is rendkívül pozitív visszhangra találnak” – mondta el Szege György, az MBH Bank ESG- és Fenntarthatósági vezetője.

Az MBH Bank agrár üzletága is szerepet vállal a fenntarthatósági törekvésekben

A fenntarthatóság és a klímaváltozás hatásainak kezelése a mezőgazdaságban kiemelkedően fontos, hiszen az agrárium az első ágazat, amely közvetlenül érzékeli az éghajlatváltozás következményeit. Az erdészeti ágazat pedig meghatározó szerepet tölt be az agráriumban: Magyarország 9,3 millió hektáros területéből közel kétmillió hektárt borít erdő, amelyek mintegy 60 százaléka a fenntartható faanyagtermelést szolgálja. A fa rendkívül sokoldalúan hasznosítható, megújuló nyersanyag, a fenntartható erdőkezelésből származó fafeldolgozás pedig évente mintegy 250-300 milliárd forint értékű kibocsátást generál.

„Az ágazat legnagyobb banki finanszírozójaként az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágánál is támogatjuk azokat a megoldásokat, amelyek leginkább segítik az ágazat fenntartható, zöld átmenetét, ezáltal pedig a versenyképesség növelését is. Elismerjük és fontosnak tartjuk az erdészetek szerepvállalását természeti kincseink megőrzésében, ezért tavaly egy olyan hitelkonstrukciót hoztunk létre, amely egyedi igényeik szerint támogatja az állami tulajdonú erdészeteket” – mondta a faültetés alkalmával Kasler György régióvezető, MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletága, Közép-magyarországi Agrárrégió.

Az MBH Bank a jövőben is aktívan részt kíván venni az erdőállományok megújításában, és továbbra is együttműködik olyan partnerekkel, akik elkötelezettek a fenntarthatóság, a biodiverzitás védelme és a klímaváltozás hatásainak csökkentése mellett.

Budapest, 2025. március 21.