Linczmayer Zoltán, a kereskedelmi ingatlanfejlesztésben Magyarországon immár több mint 25 éve aktív Skanska történetének első magyar ügyvezetője, 2014. április elsejétől vette át a cég budapesti csapatának irányítását. Az új vezető az ingatlanpiacon eltöltött mintegy 15 év alatt szerzett széles körű szakmai tapasztalatait a kivitelezés, projekt menedzsment, üzemeltetés és fejlesztés területein gyűjtötte.

Építészmérnök és MBA fokozatú közgazdász végzettséggel rendelkezik, a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) tagja. A svéd hátterű Skanska kötelékében korábban projekt menedzserként többek között a díjnyertes Green House irodaház lezárásáért felelt.

„Nagy örömmel üdvözlöm Zoltánt új pozíciójában.Kiemelt jelentőségű ez a változás, hiszen a Skanska Magyarország Ingatlan Kft. történetének első magyar ügyvezető igazgatóját köszönthetjük személyében. Biztos vagyok benne, hogy a budapesti irodapiacon elért eddigi eredményeinket vezetésével újabb sikerekkel fogjuk gazdagítani a jövőben”,  mondta Nicklas Lindberg, a  Skanska Commercial Development Europe elnöke.

Linczmayer Zoltán Grzegorz Strutyńskit váltja a vállalat ügyvezető igazgatói posztján.

Ez év elejétől Pogány Éda, a Coca-Cola HBC Magyarország eddigi kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója tölti be a 28 országra kiterjedő Coca-Cola Hellenic csoport fenntarthatósági kommunikációs igazgatói pozícióját. Utódjának Rabatin-Buru Évát, az Uniomedia Communications stratégiai tervezési igazgatóját választották, aki 2014. április 7-től tölti be a pozíciót.

Pogány Éda a Procter&Gamble vállalattól érkezve 2004-ben csatlakozott a Coca-Cola Hellenic csapatához, és közel 10 évig irányította a Coca-Cola Magyarország kommunikációs csapatát. Az elmúlt évtizedben több sikeres, a Coca-Cola rendszer által kezdeményezett program vezetője volt, nevéhez fűződik például a Coca-Cola Testébresztő aktív életmód program, amely számos elismerést és díjat tudhat magáénak Magyarországon és világszerte. Irányításával alkották meg a vállalat CSR stratégiáját, amelynek eredményeként a cég 2009-ben elnyerte az egyik legnagyobb vállalati elismerést, a Figyelő Top 200 társadalmi felelősségvállalásért járó díjat. Pogány Éda képviselte a vállalatot több hazai üzletági és üzletágakon átívelő szövetségben, és munkájával hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat stratégiai partnerségi megállapodást kötött a magyar kormánnyal.

Új pozíciójában Pogány Éda feladatköre kiterjed a Coca-Cola Hellenic cégcsoport és a hozzá tartozó 28 ország fenntarthatósági programjainak külső kommunikációjára, valamint az ezekkel kapcsolatos éves jelentések elkészítésének és tanúsításának támogatására. Ő felel a cégcsoport érintettjeivel és nemzetközi társadalmi-, államközi szervezetekkel való kapcsolattartásért is a fenntarthatóságot érintő ügyekben (egészség és táplálkozás, közösségek, szén-dioxid kibocsátás és vizes programok).

CC_HBC_MO_Rubu_ÉvaRabatin-Buru Éva, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. új közkapcsolati és kommunikációs vezetője a Miskolci Egyetem angol, politikatudományok és pedagógia szakán szerzett diplomát. Korábban a Honvédelmi Minisztériumban, a Hankook dunaújvárosi gyárában, 2007 és 2012 között pedig a Coca-Cola HBC Magyarországnál dolgozott PR specialistaként. A Coca-Cola HBC Magyarországnál korábban ő felelt a belső kommunikációért, a Coca-Cola Testébresztő program közösségi médiában való jelenlétéért, továbbá változásmenedzsment feladatokat is ellátott. A kommunikációs szakember az elmúlt másfél évben előbb a Bátor Tábor Alapítványnál, majd az Uniomedia Communications ügynökségnél stratégiai tervezési igazgatóként szerzett értékes szakmai és vezetői tapasztalatot.

 

 

A Víz Világnapja – Gondoskodjunk együtt vizeinkről!

Közel 200 diák ünnepelte az immár hagyománnyá vált Víz Világnapja rendezvényt Kékkúton, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében. A gyerekek játékos vetélkedők formájában ismerhették meg a vízről való gondoskodás fontosságát a Kékkúti Ásványvíz Zrt. ünnepségén. A Víz Világnapján tett vállalásaikat óriásplakátra írva hagyták hátra az eljövő generációk számára.

A Víz Világnapja egy nemzetközi rendezvény, amely az ENSZ gondozásában minden évben március 22-én kerül megrendezésre, hogy felhívja a figyelmet a tiszta ivóvíz fontosságára. Az idei évben a Nestlé Waters már 30 országban ünnepli a Víz Világnapját, összesen kb. 15 000 diák részvételével. A Kékkúti Ásványvíz Zrt. kiemelt feladatának tartja, hogy a felnövekvő generációk a pedagógusok segítségével tanuljanak a vizeinkről való gondoskodás és az egészséges folyadékbevitel fontosságáról.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban, az ásványvíz-palackozó füvesített udvarán egymást érték a versenyek, rendezvények. Kékkúton mintegy 200 környékbeli diák vett részt a Víz Világnapja keretein belül megrendezett interaktív WET-program (Water Education for Teachers) játékaiban, amely hazánkban az „Egy cseppnyi tudás a vízről” elnevezést kapta. Az interaktív program 2013-ban újra megszerezte az akkreditációt így tovább folytatódhat a pedagógusok továbbképzési programja is. A vízről szóló komplex oktatási programtól azt remélik a létrehozói, hogy a résztvevő gyerekek felnőttként tudatos vízhasználókká válnak. A diákok játékos vetélkedőkön ismerkedtek a víz fontosságával, így például földtörténeti időskálát készítettek, hogy megismerjék  a víz születését. Játékkocka segítségével követték a víz mozgását annak körforgásán belül. Egy nagyméretű papírlapon körberajzolták a testüket, és bizonyos százalékát kiszínezték, hogy jól látszódjék, mennyi víz található az emberi szervezetben. A gyermekek kiszámolták a Földön rendelkezésünkre álló édesvíz- és ivóvízkészleteket, hogy kiderüljön: készleteink korlátozottak, és ezért védelemre szorulnak. A diákok végül összegyűjtötték saját, vízzel kapcsolatos üzeneteiket, amelyek hasznosak lehetnek a jövő generációi számára. A kisdiákok a vízzel kapcsolatos vállalásaikat a cseppekkel jelölt üzenetbuborékokba tudták beírni így figyelmeztetve társaikat a víz védelmének fontosságára. A kisdiákok vállalták, hogy a Víz Világnapján tett fogadalmaik betartásáról rendszeres időközönként tájékoztatást adnak majd a tanáraik segítségével.

_MG_0172  

A Kékkúti Ásványvíz Zrt. 5 éve vesz részt az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) Happy-hét programjában, egy országosan meghirdetett egészséghéten, amelyen az iskolák egyéni foglalkozásokkal és előadásokkal hívják fel a tanulók figyelmét a vízfogyasztás fontosságára.

A Kékkúti Ásványvíz Zrt. idén három iskolát is támogat a Happy-hét program keretében, összesen több mint 2000 liter Nestlé Aquarel ásványvízzel. A szerencsés diákok az ajkai Borsos Miklós Általános Iskola, a balatonfüredi Református Általános Iskola és a sümegi Ramassetter Vince Testnevelés Tagozatos Általános Iskola növendékei.

 

A Telenor számára kiemelten fontos, hogy tevékenységét a társadalommal együttműködésben, illetve annak szolgálatába állítva végezze, melynek eredményeiről és hatásairól a vállalat fenntarthatósági jelentés formájában tájékoztatja érintettjeit.

A Telenor  2006-ban és 2007-ben Vállalati felelősségvállalás jelentését készítette el, majd két alkalommal (2008, 2009) gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatósági tevékenységéről GRI (Global Reporting Initiative) alapú jelentés formájában számolt be. Önbesorolásuk alapján ezen két évben a vállalat GRI „B” megfelelési szintet ért el.

Aktuális jelentésük  a GRI harmadik generációs irányelvei (GRI G3.1) alapján mutatja be vonatkozó tevékenységünket, önbesorolásuk szerint ismét „B” megfelelési szinten. A Telenor által 2008-ban és 2009-ben kibocsátott jelentések által tartalmazott adatok és információk mennyiségét meghaladva, ezúttal 39 gazdasági, társadalmi és környezeti indikátorról adnak számot. Az elkészült jelentés a Telenor 2010. január 1. és 2012. december 31. közötti fenntarthatósági és felelősségvállalási teljesítményét hivatott bemutatni.

A Fenntarthatósági jelentéseket itt érheti el.

A Deloitte Zrt. újra kiosztotta a legjobb fenntarthatósági jelentésért járó Zöld Béka Díjat, amelyért idén a régió hat országából összesen harminchárom közép- és nagyvállalat versenyzett. A független szakmai zsűri értékelése szerint a legszínvonalasabb jelentést a MOL Csoport készítette 2013-ban. A díj meghirdetésével ahhoz szeretett volna hozzájárulni a Deloitte Zrt., hogy a régió vállalatainak éves jelentéstételi gyakorlata ne korlátozódjon a társaság üzletmenetének pénzügyi vonatkozásainak ismertetésére.

Kiélezett volt a verseny a Deloitte 2013-as Közép-Európai Fenntarthatósági Jelentés Díjáért, ismertebb nevén a Zöld Béka Díjért. A zsűrinek minden eddiginél magasabb színvonalú jelentéseket kellett elbírálnia. A megmérettetésben részt vevő vállalatok egyre inkább odafigyelnek rá, hogy átlátható módon tegyék közzé fenntarthatósági adataikat, ennek érdekében sok helyen alkalmaztak például idősoros adatokat illetve infografikákat. Pozitív tendencia továbbá, hogy nőtt a hitelesített jelentések száma a pályázók körében.

A független szakértőkből álló zsűrit az idei évben Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója, Kemény Attila, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének alelnöke, Petrik Ida, a World Business Council for Sustainable Development Hungary igazgatója és Szigeti Péter, a Kreatív tartalomfejlesztési vezetője alkották. A szakemberek magyarországi, csehországi, észtországi, lettországi, szerbiai és szlovákiai székhelyű vállalatok fenntarthatósági jelentései közül választották ki a legjobbat.

A Zöld Béka idei nyertese – megelőzve sok versenytársát – már évekkel ezelőtt elkötelezte magát az integrált jelentéstétel mellett, azaz egyszerre teszi közzé pénzügyi és nem-pénzügyi mutatóit. A MOL jelentésében egyértelműen és jól strukturáltan mutatta be széleskörű tevékenységi portfolióját. A jelentésből jól látszik, hogy készítése közben figyelembe vették az iparági jó gyakorlatokat és benchmarkokat is. A nyertes pályázat mellett szólt továbbá információgazdagsága és a magas színvonalú grafikai munka.

“A vállalati fenntarthatóság elveinek való megfelelés hosszú távon a társaság sikerének egyik elengedhetetlen feltétele. Ezt a szemléletet tükrözi az éves jelentésünk, amelyben egyszerre mutatjuk be ezt a pénzügyi és a fenntarthatósági folyamatot. Nagy öröm számunkra, hogy erőfeszítésünket egy újabb díj ismeri el.” – mondta a díjról Molnár József, a MOL vezérigazgatója.

Az első helyezetten kívül kiemelkedő minőségű jelentéseket készített Magyarországon többek között az MVM Zrt., a Zwack Unicum Nyrt., a Szerencsejáték Zrt., az OTP Bank Nyrt. valamint a Magyar Telekom Nyrt. A régió vállalatai közül a zsűri az Erste Bank a. d. Novi Sad, a Latvenergo AS, az NIS a. d. Novi Sad, és aVeolia Voda Czech Republik anyagát emelte ki.

 

 

Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány, Junior Achievement Magyarország Oktatási, Vállalkozásszervezési Alapítvány, NESsT EUROPE Nonprofit Kft. és az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa – idén ezeket a szervezeteket támogatjuk a KPMG Felelős Társadalomért Program keretében, amelyben civil szervezeteknek és társadalmi vállalkozásoknak kínálunk komplex együttműködési lehetőséget (pro bono szolgáltatás, pénzadomány működési költségeik fedezésére és lecserélt számítógépek).

A nyertes szervezetekkel készült videót itt tekinthetik meg.

Az ötödik éve meghirdetett programunkra több mint 70 pályázat érkezett – a jelentkezéseket közel 20 munkatársunkból álló önkéntes zsűri értékelte, majd a shortlist-re került hat szervezetnél helyszíni látogatást tettünk a támogatási igények áttekintése érdekében. A végül támogatásra kiválasztott négy szervezet összesen 2.452.000 forint pénzbeli támogatást, 14 lecserélt számítógépet, valamint az alábbi pro bono szolgáltatásokat kapják:

Akciótervezés és monitoring
Teljesítményértékelési és ösztönzési rendszer kialakítása
Könyvvizsgálat
Akadémia nyílt képzési programjában való részvétel
Akadémia nyílt képzési programjában való részvétel

Ismét meghirdették a Duna Ismerettár – Danube Box  országos tanulmányi versenyt. Az idei megmérettetésre február 24-ig várja a jelentkezéseket a szervező Global Water Partnership (GWP) Magyarország.

A Coca-Cola Magyarország támogatásával immár hetedik éve megrendezésre kerülő vetélkedő keretében eddig több száz iskola több mint 5000 diákja adott számot a Duna medence élővilágáról, történelméről és kulturális értékeiről megszerzett tudásáról. A rendezvény jól példázza az állami-, a civil- és a versenyszektor összefogását a környezetvédelem érdekében.

A Coca-Cola Magyarországnál hisznek abban, hogy a természetvédelem, és azon belül is a Duna-védelem területén is csak hosszú távú szemléletformálással lehet valódi eredményeket elérni. A vállalat ezért hívta életre a Duna Ismerettár oktatócsomagot és az arra épülő tanulmányi versenyt.

A Duna Ismerettár a 2006-ban Ausztriában összeállított Danube Box oktatócsomag anyagára épül. A nemzetközi oktatási program hét, Duna-menti ország civil szervezeteinek összefogásával és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság, valamint a Coca-Cola vállalatcsoport anyagi támogatásával készült el. Elsődleges célja, hogy olyan segédeszközt adjon az oktatók kezébe, amellyel felkelthetik a tanulók érdeklődését a Duna élővilága iránt. Az oktatóanyag nemcsak ténybeli és szakmai ismereteket, hanem képanyagot, másolható munkalapokat, szerepjáték-leírásokat, játékokat, bel- és szabadtéri foglalkozásokat, valamint kulturális mellékleteket is tartalmaz (hétköznapi történeteket, legendákat, recepteket), a CD-ROM adathordozón pedig interaktív Duna-utazásban vehetnek részt a gyerekek.

A hagyományoknak megfelelően idén is két korcsoportban (11-14 évesek, 15-19 évesek) mérik össze tudásukat a fiatalok. A májusban megrendezendő döntőbe minden korcsoportból a legjobb 7-7 csapat jut tovább. A három selejtező fordulóban a csapatoknak tudásfelmérő és kreatív feladatokat kell interneten keresztül megoldania. Az első három helyezett csapat jutalma mindkét korcsoportban részvétel egy természetvédelmi táborban.

A verseny szerepel az országos tanulmányi versenyek hivatalos listáján.  Minden oktatási anyag letölthető a Duna Ismerettár honlapjáról: www.danubebox.hu. Az iskolák ugyancsak ezen a honlapon keresztül adhatják le jelentkezéseiket a versenyre.

2014 januárja óta a Toyota Motor Hungary Kft. is aktív tagként vesz részt a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) munkájában. Nemzetközi anyaszervezete, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) célkitűzéseivel összhangban a BCSDH célja, hogy platformot biztosítson azon hazai vállalatok számára, melyek fokozottan figyelembe veszik a fenntarthatóság és a vállalati felelősségvállalás szempontjait.

A nemzetközi üzleti életben magas szinten elismert világszervezet, a WBCSD számos világvállalatot tömörít. E vállalatok egyike a Toyota Motor Corporation, amelynek teljes tevékenységét meghatározza a fenntartható fejlődés alapelve. Ennek szellemében többek között a Toyota minden üzleti partnerét, beszállítóját és viszonteladóját környezettudatos szemléletre ösztönzi, az autógyártásban pedig egyre erőteljesebben összpontosít a környezetkímélő hajtási módokra. A vállalat napjainkig több mint 6 millió full hybrid hajtású Toyota és Lexus modellt értékesített világszerte, amivel mintegy 41 millió tonna széndioxid-kibocsátástól és 15 milliárd tonna benzin felhasználásától mentesítette a környezetet.

A BCSDH munkáját is egy modern, full hybrid Toyota segíti, hiszen a szervezet a saját működésében is törekszik jó példával elöl járni.

A vállalat több mint 20 ezer európai fiatal munkaerőpiaci helyzetén segítene

A Nestlé a következő három évben 10 ezer fiatalnak nyújt álláslehetőséget Európa-szerte – jelentette be Laurent Freixe, a Nestlé európai vezetője pénteken Athénban. A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés keretében a cég ezen felül további 10 ezer 30 év alatti fiatalnak kínál gyakornoki lehetőséget, iskolai tanácsadói programokat indít, valamint európai beszállítóit is felhívja a csatlakozásra. Magyarországon a Nestlé több partnere jelezte már, hogy részt vesz a kezdeményezésben.

Az európai fiatalok munkába kerülését segítő átfogó kezdeményezést jelentett be pénteken a Nestlé. A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés keretében a vállalat összesen 20 ezer 30 év alatti európai fiatalnak biztosít munka- vagy gyakornoki lehetőséget a termelés, adminisztráció, marketing, pénzügy, kutatás-fejlesztés területén a következő három évben.

„Európában ma minden negyedik fiatal állásnélküli” – hívta fel a figyelmet a munkavállalókat és a vállalatokat egyaránt érintő problémára Laurent Freixe, a Nestlé európai vezetője a kezdeményezés bejelentésekor Athénban, ahol a 25 év alatti fiatalok több mint felének nincs munkája. „Miközben folyamatosan növekedünk és beruházunk Európában, minden tőlünk telhetőt meg akarunk tenni a fiatalok képességeinek erősítéséért, fejlesztéséért, és munkavállalási lehetőségeik javításáért” – mondta a vezető. Hozzátette: a vállalat a gazdasági válság ellenére is folytatja beruházásait, a most elindított program nagy részben erre a folyamatra támaszkodik. Androulla Vassiliou, az Európai Bizottság oktatásügyért felelős biztosa a vállalati szektor Európa talpraállásáért tett hozzájárulásaként üdvözölte a Nestlé kezdeményezését az eseményen.

A négy pillérre épülő Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés részeként a vállalat iskolai és főiskolai tanácsadói programokat is indít a fiatalok álláskeresési képességeinek fejlesztésére. Ezen felül az „Összefogás az Ifjúságért” elnevezésű program keretében a Nestlé több mint 60 ezer európai beszállítóját is arra ösztönzi, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. A kezdeményezés megvalósításában a Nestlé Csoport valamennyi európai vállalata részt vesz, köztük a magyarországi is.

A Nestlé Ifjúsági Kezdeményezés pillérei

1. Álláslehetőség a termelés, adminisztráció, marketing, pénzügy, kutatás-fejlesztés területén tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig.

2. Gyakornoki lehetőség tízezer 30 év alatti fiatal számára Európában 2016-ig.

3. “Készen a munkára”: álláskeresési tanácsadói program indítása Európa szerte közép- és felsőoktatási tanulók részére (önéletrajz írás, állásinterjú tréning, tanácsadás).

4. “Összefogás az Ifjúságért”: Nestlé beszállítóinak szövetsége a kezdeményezés céljainak támogatására, munkahely és munkatapasztalat biztosítására

A kezdeményezés Magyarországon
Az Ifjúsági Kezdeményezés budapesti bejelentésen elhangzott: már több hazai cég jelezte, hogy csatlakozni kíván a Nestlé törekvéséhez. Mike Nixon, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: “A vállalat az elmúlt évek során folyamatosan fejlesztette hazai kapacitásait, melynek eredményeként 2011-hez képest 25 százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak száma.” Hozzátette: a most induló kezdeményezés részeként Magyarországon legalább 50%-kal emelik a gyakornoki pozíciók számát és a következő három év során 180 gyakornoknak biztosítanak munkatapasztalat szerzési lehetőséget.

A teljes hír itt olvasható.

Ma már a vezető magyarországi vállalatok közel háromnegyede alkalmaz jelentéskészítési folyamatot vállalati felelősségvállalás terén valamilyen formában – derül ki a KPMG legújabb, „Corporate Responsibility Reporting” című globális felméréséből, amely immár nyolcadik alkalommal térképezi fel ezt a területet. „A kérdés ma már nem az, hogy kell-e jelenteni vagy sem, hanem hogy milyen minőségi sztenderd szerint készüljön a jelentés és hogyan mutassák be a vállalat legfontosabb fenntarthatósági hatásait”– mondta el Szabó István, a KPMG fenntarthatósági és vállalati felelősségvállalási csoportjának menedzsere.

A felmérés szerint a jelentéskészítés terén élen járnak a világ legnagyobb vállalatai (a Global Fortune 2012. évi listájának 250 legjelentősebb vállalata, a továbbiakban G250), körükben 93-95 százalék körül stabilizálódik a jelentéskészítési arány. A legnagyobb cégeken kívül vizsgált további 4100 vállalatnál – mely 41 ország 100 legnagyobb vállalatát foglalja magában (a továbbiakban N100) – pedig hét százalékkal nőtt a jelentéskészítési arány 2011-hez képest. Magyarországon a CR-tevékenységről jelentő vállalatok aránya 78 százalékra növekedett, ugyanakkor ennek közel 60 százaléka csak globális szinten publikál jelentést. A KPMG vezetője hozzátette, hogy „az Európai Unió szabályozásának hatására hazánkban is várhatóan kötelezővé válik a CR jelentés kiadása, ami mennyiségi és minőségi fejlődést is hozhat magával a helyi szintű jelentések kiadásában.”

„A jelentési folyamat kialakítása azért fontos menedzsment eszköz, mert a vállalat vezetése és a tulajdonosok ezáltal kaphatnak valós képet a gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményről, és ezáltal tudják ezt folyamatosan javítani. A nemzetközi jelentéskészítési sztenderdek alapján kiadott jelentés pedig a bizalomépítés fontos eszköze, hiszen például egyre több intézményi befektető veszi figyelembe a fenntarthatósági szempontokat és keresik az ezt igazoló hiteles információforrást” – mondta Szabó. A jelentést kiadó magyar vállalatok 52 százalékánál az éves jelentések már ugyan tartalmaznak CR-információkat, ugyanakkor csak 4 százalékuk jelent integrált formában.

Megfigyelhető, hogy a világ vezető vállalatai már felfedezték a vállalati felelősségvállalás által feltáruló lehetőségeket is: a szervezetek 72 százaléka gondolja úgy, hogy ez a terület fejlődési lehetőséget biztosít az innováció és a tanulás terén, míg 51 százalékuk a reputáció javításának eszközét látja benne. „A vállalatok számára a CR-jelentéstétellel kapcsolatos legnagyobb kihívás, hogy azt az üzlet és az érintetti csoportok számára legfontosabb környezeti és társadalmi témák azonosítására használják. Ha ezek a témák már letisztultak, azt a vállalati stratégiába építhetik, hogy ezek által is kezeljék a kockázatokat, új lehetőségek felé nyissanak, és hosszú távon teremtsenek értéket” – mondta Szabó István.

A jelentések többsége ma már a „Global Reporting Initiative” (GRI) jelentéskészítési útmutatóját figyelembe véve készül: a G250 vállalatok 82 százaléka, az N100 vállalatok 78 százaléka ez alapján jelent. A magyar vállalatok 62 százaléka alkalmazza a GRI-iránymutatások valamelyik szintjét, 35 százalékuk viszont semmilyen sztenderdre nem utal riportjában. „A jelentéskészítési irányelvek fontos szerepet játszanak a jelentések minőségének növelésében, valamint ezáltal átláthatóbbak, összehasonlíthatóbbak, érthetőbbek is lesznek a riportok. Egyébként az figyelhető meg, hogy ahol a CR-területért a vállalat legfelsőbb szintű irányító testületei vagy vezetői felelnek, ott jobb minőségű jelentések születnek” – fűzte hozzá Szabó István.

A tanulmány szerint a jelentések tanúsítása is fordulóponthoz érkezett: a G250 vállalatok 59 százaléka vesz igénybe külső tanúsítást CR-jelentéséhez, két évvel előtt még csupán 46 százalékuk tette ezt. Az N100 vállalatoknál viszont egyelőre csak 40 százalék körül alakul ez az arány. „A tanúsítás alkalmazásával bizonyosodhatnak meg az olvasók, hogy a jelentésbe foglalt információk a valóságnak megfelelnek-e vagy sem, így a külső érintettek bizalmát nagyban erősítik.” – tette hozzá Szabó István.