Több mint 2,3 millió voksot adtak le a Tesco vásárlói január 20. és február 16. között az áruházlánc Start a jövőért néven megújult pályázati programjának szavazási szakaszában. Az elsősorban a 25 év alatti gyermekek és fiatal felnőttek életkörülményeinek javítására fókuszáló közösségi projekteket támogató kezdeményezés első fordulójában az áruházlánc 57 millió forintot biztosít 176 szervezet számára, amelynek elosztásáról a vásárlók dönthettek. Közülük a legaktívabbak a győri Köztelek utcai Tesco expresszbe betérők voltak, akiknek 96 százaléka dobott be szavazatot szimbolizáló zsetont a gyűjtőbe. A nyertes pályázók a zsetonok által meghatározott sorrend függvényében országszerte mind az 59 körzetben 500 ezer, 300 ezer, illetve 150 ezer forintot fordíthatnak helyi projektjük megvalósítására.

Tavaly októberben indította útjára a Tesco „Start a jövőért” elnevezésű pályázati programját, amely az áruházlánc nyolc éven át sikerrel futó „Ön választ, mi segítünk” programját váltotta fel. A közösségi kezdeményezés célja, hogy támogatást biztosítson szerte az országban olyan intézmények, illetve szervezetek számára, amelyek főként a közvetlen környezetükben élő 25 év alattiak életkörülményeit szeretnék javítani. A korábbi támogatási programhoz hasonlóan a Tesco ezúttal is a vásárlói kezébe adta a döntést a saját környékükön megvalósuló projektek számára biztosított finanszírozás szétosztásáról.

A 2025. január 20-tól február 16-ig tartó szavazási szakaszban többek között gasztronómiai élményprogramra, zenei táborra, társasjátékklubra, városi kalandtúrára, jótékonysági családi sportnapra, hátrányos helyzetű diákok tanulmányi kirándulására, tanulási nehézséggel küzdő diákok fejlesztőfoglalkozására, valamint horgásznapközire is voksolhattak a Tesco vásárlói. A kezdeményezés helyi jelentőségét jól mutatja, hogy aktívan kivették a részüket a döntésből, és az áruházakban található gyűjtőkbe több mint 2,3 millió zsetont dobtak be, ami a vásárlók számához viszonyítva az eddigi legnagyobb részvételi arányt jelenti a program és elődje történetében. A legtöbb, 53 420 darab szavazatot a szegedi Tesco Extrában adták le, míg a vásárlók legkimagaslóbb hányada (96 százaléka) a győri Köztelek utcai Tesco expresszben voksolt.

A zsetonok száma alapján a vállalat országszerte mintegy 57 millió forinttal támogat 176 pályázó szervezetet, külön is díjazva a Békés vármegyei Sarkad Szalontai úti önkormányzati tagóvodája, a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Szomolyai Magyar Roma Egyesület, valamint a Hajdú-Bihar vármegyei HajráAnyu Közhasznú Egyesület kezdeményezését azok kreativitásáért és átfogó megközelítéséért. Ezek a pályázatok továbbá szoros összhangban vannak a Tesco értékeivel, mivel előtérbe helyezik a fenntartható működést, a sokszínűséget, illetve a közösségi összefogást.

A Start a jövőért első fordulójában beérkezett több mint 450 pályázat közül az Effekteam Egyesület független szakértői választották ki a szavazási szakaszba továbbjutókat. Mind az 59 körzetben a legtöbb szavazatot összegyűjtőket 500 ezer, a második legtöbb zsetonnal rendelkezőket 300 ezer, a harmadik helyezetteket pedig 150 ezer forintos támogatással díjazza a Tesco, míg a különdíjasokat pályázatonként további 365 ezer forinttal jutalmazza. A támogatott projektek többsége oktatásra és készségfejlesztésre, illetve a közösségi tevékenységek és kapcsolatok építésére irányul, míg 18 százalékuk a testi és lelki egészséggel, 12 százalékuk pedig környezet- és természetvédelemmel foglalkozik. Országszerte a legtöbb, több mint 81 ezer szavazatot a Győr-Moson-Sopron vármegyei Sági Iskoláért mini kültéri ökotanterem kialakítását célzó pályázata kapta, amely az ott megtermelt zöldségek és gyümölcsök formájában ehető tananyagot fog biztosítani az intézményben tanulók számára.

„A Tescónál minél többet szeretnénk visszaadni azoknak a közösségeknek, ahol vásárlóink és munkatársaink élnek. A 15 fordulót megélt „Ön választ, mi segítünk” programunk után a „Start a jövőért” keretében olyan intézmények és szervezetek jelentkezését vártuk, amelyek javítani szeretnék a közvetlen környezetükben élő gyerekek és fiatalok tanulási lehetőségeit, készségeket és képességeket fejlesztenének, tehetségeket gondoznának, számukra programokat, helyi közösségi eseményeket szerveznének, illetve jobbá tennék az érintettek életkörülményeit. Büszkék vagyunk rá, hogy az első fordulóban számos olyan rendkívül hasznos közösségi projekt megvalósításához járulhatunk hozzá, amelyek 80 százaléka kifejezetten a 25 év alattiakat célozza. A Tescónál mi magunk is elkötelezettek vagyunk a fiatalok jövőjének támogatása mellett, nemrég például a Tesco Akadémia munkatársai szerzőként működtek közre az Oktatási Hivatal által fejlesztett első államilag akkreditált tananyag összeállításában a kereskedelemben tanuló sajátos nevelési igényű (SNI) diákok számára. Köszönjük vásárlóink aktív és lelkes közreműködését a programban, és izgatottan várjuk a fiatalok jövőjét megalapozó fejlesztések, tevékenységek megvalósulását” – mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

Bővebb információ a programról a nyertes szervezetek listájával a www.tesco.hu/kozosseg oldalon található.

 

 

 

 

A 2000 lakossal rendelkező ghánai Assin Amoabinban nincs vezetékes vízellátás. A lakosok a közösségi fúrt kútból kapják a vizet, de az ivásra alkalmatlan. A vízben baktériumok, valamint vas- és mangánszennyeződés látható nyomai vannak. A közösség tagjai gyakran panaszkodtak a víz rossz ízére és szagára, és kihívást jelent számukra a víz használata a háztartási tevékenységekhez is.

Cégünk már több éve dolgozik Ghánában így a helyi szennyvíz- és ivóvíz problémákat jól ismerjük. Így került sor arra, hogy közös gondolkodás, probléma feltárás után kifejlesztettük a helyhez legalkalmasabb innovatív, költséghatékony és fenntartható ivóvízellátó rendszert, a PurAID®-alapú IDWP projektet, melyet át is adtunk és beüzemeltünk 2024 végén Assin Amoabin településen.

Az IDWP koncepció középpontjában a Cégcsoportunkba tartozó Puraset Kft. által gyártott PurAID®, moduláris ivóvíztisztító berendezés áll. Az ENSZ által elismert ivóvízkezelési technológia regenerálható adszorbenseket használ az olyan szennyező anyagok eltávolítására, mint a vas, mangán, ammónia, arzén, fluorid és baktériumok, Így a közösségi kútvizek ihatóvá válnak úgy, hogy a szükséges alapvető ásványi anyagok a vízben maradnak.

Egészséges ivóvízkioszkunk könnyen telepíthető, és biztonságos ivóvízzel látja el a lakosokat. Az ivóvizet a helyiek számára megfizethető áron értékesítjük, hogy a biztonságos ivóvíz ne jelentsen többlet terhet számukra.  A PurAID® IDWP jelentős társadalmi és környezeti előnyökkel jár. A vizet, 18 literes, csapokkal felszerelt kannákban adjuk, melyek hosszú ideig újratölthetőek, így a projekt, az amúgy súlyos műanyag hulladék termelési problémákra pozitív választ ad.

Az IDWP további előnyei:

  • nincs vízveszteség,
  • az ivóvíz tisztítása környezetbarát, megújuló adszorbens anyagokkal történik, így a visszamosóvíz nem veszélyes, biztonságosan a környezetbe engedhető, így a vízforrások tisztán tarthatók,
  • helyi munkahelyek jönnek létre,
  • megkönnyíti a gyermekek és a nők biztonságos ivóvízhez való hozzáférését.

A PurAID® IDWP bevezetése és telepítése nem valósulhatott volna meg Assin Amoabin vezetőinek, és a helyi közösség támogatása nélkül. A projekt sikeréhez hozzájárult még a helyi ivóvíz szolgáltató (Community Water and Sanitation Agency, CWSA) és a Jospong vállalatcsoport (JGC), amelyek nagymértékben támogatták a megoldás kísérleti alkalmazását és kiépítését.

Az első IDWP-projekt sikerére építve középtávon hasonló rendszerek telepítését tervezzük, hogy fenntartható megoldást nyújtsunk minden olyan közösség számára, amelynek biztonságos ivóvízhez való hozzáférésre van szüksége.

 

 

A BASF összefogott a Endress+Hauser és TechnoCompound vállalatokkal, valamint a bayreuthi és a jénai egyetemekkel, hogy tanulmányozzák, hogyan lehetne javítani a műanyagok mechanikai újrahasznosításán. A Német Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF) támogatásával megvalósuló SpecRek project célja, hogy megbízhatóan és pontosan azonosítsa a műanyaghulladék összetételét az újrahasznosítási folyamat során, és ezáltal javítsa az újrahasznosított műanyagok minőségét. Ezt a legkorszerűbb mérési technikák és a mesterséges intelligencia (AI) kombinálásával érik el.

A kutatók spektroszkópiai módszereket alkalmaznak, amelyek értelmezik, hogyan lép kölcsönhatásba az anyag a fénnyel, így szerezve információt az újrahasznosított műanyagok kémiai szerkezetéről. A projektpartnerek ezeket az adatokat arra szeretnék felhasználni, hogy a feldolgozás során valós időben meghatározzák, hogy milyen minőséget, adalékanyagokat és szennyeződéseket tartalmaz az anyag.

A következő lépésben egy AI-algoritmus felismeri a mérési adatok mintáit, és javaslatot tesz arra, hogy milyen további összetevőket kell hozzáadni, vagy hogyan kell a folyamatot az újrahasznosított műanyag minőségének javítása érdekében módosítani.
“Jelenleg nem rendelkezünk a szükséges elemző eszközökkel ahhoz, hogy a feldolgozás során pontosan meghatározzuk, mely összetevőket tartalmazzák a mechanikusan újrahasznosított műanyagok” – magyarázta Dr. Bernhard von Vacano, a BASF műanyagkörforgás kutatási programjának vezetője. Ezekre az információkra azonban szükség van a műanyaghulladék minőségének értékeléséhez és javításához. “Ez lehetővé teszi számunkra, hogy több mechanikusan újrahasznosított műanyagot használjunk kiváló minőségű termékek előállításához, valamint hatékonyabbá és fenntarthatóbbá tegyük az újrahasznosítási folyamatokat.” – tette hozzá von Vacano.

A műanyagokra vonatkozó körforgásos gazdaság megerősítése

Jelenleg az újrahasznosításra küldött műanyaghulladék nagy részét mechanikusan hasznosítják újra. A hulladékot összegyűjtik, szétválogatják, összezúzzák, tisztítják, majd megolvasztják. A bemeneti anyagtól és a válogatás mértékétől függően ez az olvasztott anyag különböző típusú műanyagokat, adalékanyagokat és szennyeződéseket tartalmazhat. Ezért az újrafeldolgozott termékek minősége gyakran változó, és nem mindig elegendő ahhoz, hogy nagy értékű műanyagtermékekké alakítsák vissza.
“A kiváló minőségű újrahasznosított anyagok iránti növekvő kereslet és a jelenlegi jogi keretek között döntő fontosságú lesz a mechanikusan újrahasznosított műanyaghulladék anyagtulajdonságainak és összetételének tökéletes megértése, valamint a folyamat optimalizálása. Ily módon erősítjük a körforgásos gazdaságot.” – mondta von Vacano.
Ebben a projektben a BASF együttműködik a Endress+Hauser és TechnoCompound vállalatokkal, valamint a bayreuthi és a jénai egyetemekkel. A projekt teljes költsége 2,2 millió euró tesz ki, melynek kétharmadát a BMBF kvantumrendszer-kutatási programjából, egyharmadát pedig a projektpartnerek maguk finanszírozzák.

A körforgásos gazdasághoz kémiai és mechanikai újrahasznosításra van szükség

Azokban az esetekben, amikor a műanyaghulladék mechanikus feldolgozása technológiailag nem megvalósítható vagy túl bonyolult, a műanyagok kémiai újrahasznosítással is visszakerülhetnek az anyagkörforgásba. Mindkét újrafeldolgozási folyamat – a vegyi és a mechanikai – fontos a működő körforgásos gazdaság szempontjából, és kiegészítheti egymást. Ezért a BASF azon dolgozik, hogy folyamatosan fejlessze mindkét újrahasznosítási módot.

Amennyiben többet szeretnének megtudni a BASF műanyagokkal kapcsolatos kutatásairól, akkor látogassanak el honlapunkra: Plastics Hub

Az Európai Unióban (EU) az üvegházhatású gázok emissziójának 36 százaléka kötődik az épületekhez.

Ha egy átlagos európai háztartást nézünk, ott az energiafelhasználás 79 százaléka kapcsolódik a fűtés és háztartási melegvíz (HMV) előállításhoz. Magyarországon a fűtés és HMV együtt még magasabb, 84 százalék[1]. Az átlagos európai iroda energiafelhasználásának 48 százalékát teszi ki; a HMV előállítás ~9%; fűtés ~25%; hűtés ~9%; szellőzés ~5%.

Miért fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálása szempontjából?

Az EU 27 tagállamára készített előrejelzések szerint a hőszivattyúk által előállított fűtés közel 600 százalékkal nőhet 2020 és 2050 között. Ez ad lehetőséget a fűtés hőszivattyúkkal történő kibocsátás-csökkentésére. Persze ehhez minden típusú hőszivattyúra szükség lesz. Mintegy 60 millióra. Benne a levegő-levegő hőszivattyúkkal, közismertebb nevükön hűtő-fűtő split klímákkal, melyek szerepe nem elhanyagolható Magyarországon sem.

A hőszivattyúk közvetlen és közvetett kibocsátása jóval alacsonyabb már ma, mint a hőszivattyúkkal kiváltott, elkerült kibocsátás. A hőszivattyú-berendezések teljes élettartamra számított emissziója a jövőben is egyre csökkenni fog, köszönhetően az energiahatékonyság-javulásnak és a hűtőközeg-átállásnak.

A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében tehát a hőszivattyúzás trendjét szükséges erősíteni. Beleértve a levegő-levegő hőszivattyúkkal való fűtést is.

Jogosan merül fel itt a kérdés: mégis, mi köze a zöld átállásnak a levegő-levegő hőszivattyúkhoz, azaz klímaberendezésekhez?

Európában 2013 óta már csak inverterrel ellátott levegő-levegő hőszivattyúkat[2] lehet forgalomba hozni. Az EU-ban forgalomba kerülő levegő-levegő hőszivattyúk között a reverzibilis, fűtésre és hűtésre is alkalmas készülékek dominálnak, váltva a csak hűtésre alkalmas ON/OFF működésű berendezéseket, köszönhetően a közös európai környezetbarát tervezési követelményeknek[3].

Az európai minimum energiahatékonysági előírások a levegő-legevő típusú hőszivattyúkra a legmagasabbak, megelőzve nemcsak egyéb típusú hőszivattyú társaikat (geotermikus, levegő-víz, víz-víz hőszivattyúk), de minden más fűtőberendezést is. Sőt, a hűtési előírások még a fűtésinél is magasabbak. Míg télen egységnyi bevitt villamos energiával átlagban 3-4 egységnyi hőenergiát lehet előállítani, ez hűtés esetén elérheti az 5-6-ot, sőt vannak már ennél is hatékonyabb készülékek[4].  A hűtés tehát hatékonyabb, mint a fűtés. Ha még azt a jól ismert tényt is mellé tesszük, hogy nyáron – pont a megújuló energiaforrások, Magyarországon különösen a naperőművek gyors terjedése miatt – a villamosenergia megújuló tartalma egyre nő (így a villamosáram-előállítás emissziója csökken), az is kijelenthető: a hűtés fenntarthatóbb, mint a fűtés.

 

A levegő-levegő hőszivattyúk jelentősége: nemcsak hűt, hanem fűt is!

A hűtés energiafelhasználásból való részesedése alacsony, EU-átlagban az 1 százalékot sem éri el. Magyarországon is hasonló a helyzet. Az Energiahivatal 2015 és 2023 közötti adatsora alapján a háztartások hűtési energiafelhasználása ugyan nőtt, 2015-ös 271-ről 2022-ben 1139 Terajoulera, ez azonban a magyar háztartások végső energia felhasználásának   0,11 százalékról indulva 0,47 százalékig való emelkedését jelenti; 2023-ban a hűtésre 928 Terajoule fordítódott, mely a végsőenergia-felhasználás 0,41 százaléka. A fűtésre 2023-ban 155.899 Terajoule végső energia került felhasználásra.

Mindezt úgy, hogy a 2022 évi cenzus szerint a légkondicionálóval ellátott háztartások száma már 1,215 millió, ez a szám a háztartások több mint negyedét jelenti.

Magyarországon egyre több háztartás használja hűtés mellett fűtésre is levegő-levegő hőszivattyúját, népszerű nevén a fűtőklímáját. Az Energiahivatal által gyűjtött éves adatsorok szerint 2023-ra már meghaladta a 80 ezret azon háztartások száma, mely újonnan igényelt kedvezményes villamosáram-tarifát (H-tarifa) hőszivattyújához[5]. Összevetve a becsült éves piaci értékesítési adatokkal ez azt jelenti, hogy a háztartások kb.  80 százaléka fűtőklímára igényelte a kedvezményes tarifát.

Az EU azt a cél tűzte ki maga elé, hogy 2040-ig a fosszilis energiahordozók felhasználását visszaszorítja, beleértve az épületek fűtésére használt fosszilis energiát használó kazánokat is. Feltételezhető emiatt, hogy előbb az új épületek esetén, majd fokozatosan a felújítások során is hőszivattyúk fogják a legnagyobb arányban váltani a fosszilis kazánokat a megújuló fűtési (és hűtési) megoldások közül.

A paradigmaváltás a hőszivattyúval való fűtés irányába már elkezdődött, Magyarországon is.  

A szerző Szalai Gabriella, a Daikin Hungary Kft szakértője

[1] Forrás: MEKH

[2] Köznapi nyelven fűtőklímákat

[3] Ecodesign, LOT 10

[4] nyári jósági fokuk (hatékonyságuk) elérheti  akár 6 vagy 8 SEER-t, azaz 6-szor vagy 8-szor több hőenergiát is képesek előállítani a felhasznált villamos energiához képest

[5] H-tarifát minden típusú hőszivattyúra lehet igényelni, 3,4 SCOP felett, október 15-április 15. között

A Henkel Magyarország Consumer Brands üzletágánál a tavalyi évben különösen nagy hangsúlyt kapott a jótékony, önzetlen cselekedet. Nemcsak termék- és pénzadománnyal, hanem önkéntes csapattevékenységekkel is hozzájárultak több szervezet munkájához.

A Henkel vállalati kultúrájában mélyen beágyazódott a társadalmi szerepvállalás és ez az értékteremtő szellemiség mind a márkák, mind a munkatársak elkötelezettségében megnyilvánul. A Henkel Magyarország Consumer Brands üzletága 2024-ben is nagy mértékben segítette számos hazai szervezet és intézmény munkáját, többéves hagyományt teremtve.

A Henkel nemzetközi „Social Partnership” kezdeményezése keretében Magyarországon is olyan szervezeteket, egyesületeket vagy közintézményeket támogat a vállalat, amelyek választ adnak egy-egy társadalmi problémára. A Consumer Brands üzletág közel kétszázezer mosó- és tisztítószert, illetve kozmetikai termékeket adományozott azoknak a szervezeteknek, akik megoldást, segítséget nyújtanak nehéz helyzetekben. Például, mint nem élelmiszert gyártó vállalat a Henkel elsők között lépett partnerségre a Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel, és egyből az aranyfokozatú támogatói kategóriába került.

Továbbá az üzletág folytatva előző években kialakult támogatási tevékenységét többek között termékadományaival részt vett az Ökumenikus Segélyszervezet sulikezdés programjában, segítette az Egyszülős Központ, és a Magyar Református Szeretetszolgálat nélkülözhetetlen tevékenységét is.

A Henkel munkatársai is aktívan kiveszik a részüket, ha támogatásról van szó. A vállalt munkavállalói önkéntességi programján a dolgozók jótékonysági tevékenységükhöz pályázhatnak a cégtől anyagi, – és/vagy termékhozzájárulást, de akár fizetett szabadságot is kérhetnek. A pályázatok kiemelt célcsoportja általában mindig a gyerekek, nehéz sorban élők, vagy önsegítő csoportok. A benyújtott pályázatokat a Henkel központi CSR csapata bírálja el. A Consumer Brands üzletág munkatársai több pályázatot is elnyertek segítve így többek mellett az Örökbe fogadok Közhasznú Egyesület, a Magyar Katolikus, és Karitász Segélyszervezetek, az Országos Mentőszolgálat Alapítvány, vagy éppen a Segítség Köve Alapítvány áldozatos munkáját. Ez utóbbi csepeli (XXI. kerület) központtal működő alapítvány olyannyira élvezi a munkatársak támogatását, hogy számukra több ízben is önkéntes ruhagyűjtést is szerveztek. Ha már a munkatársak önkéntes tevékenységét említjük nem maradhatnak ki a felsorolásból azok az egyéb jótékonysági csapatprogramok sem, melyek során közösen pl. parkokba fákat ültettek a 10 Millió Fa Alapítvány koordinálásával (2024-ben Csepelen az Árpád utcai lakótelepen), vagy madáretetőt, madárodút barkácsoltak, ill. az ünnep közeledtével bonbont, adventi koszorút készítettek szintén adományozási céllal.

A Henkel támogatásai a fent említettek mellett jól ismert márkáin keresztül is formát öltenek. Figyelemre méltó a Consumer Brands üzletág évről-évre megjelenő „Játék egy zöldebb jövőért” fenntarthatósági promóciója, a „Persil a gyerekekért” akciója, a Perwoll Fenntartható Divat napja” és a „Tegyünk együtt a mellrák ellen” Pink október kezdeményezése.

„Nagyon megérintenek bennünket a nehéz sorsok, és szívesen segítünk. Mosó- és tisztítószer, illetve kozmetikai termékeink sok esetben segítik a nélkülözők mindennapi megélhetését. Boldog vagyok, hogy olyan munkatársaim vannak, akikre csapatként is lehet számítani, és közösen tehetünk a jó ügyekért. Külön köszönet illeti a fogyasztóinkat és kereskedelmi partnereinket is, akik aktívan részt vesznek márkáink kiemelt jótékonysági kezdeményezéseiben, és hozzájárulásukkal több mint 28 millió forinttal tudtunk anyagi támogatást vagy eszközbeszerzést nyújtani különböző szervezeteknek. A termékadományaink értéke pedig éves összesítésben több mint 300 millió forintot tett ki” – összegzi az elmúlt évet Szak Zsuzsanna, a Henkel Magyarország Consumer Brands üzletág igazgatója.

 

 

 

A 2018-ban alapított társaság a fenntarthatóság elvei mentén szervez emlékezetes céges eseményeket. Működésük során saját fenntarthatósági szempontrendszerük mentén dolgoznak, melynek természetesen része a munkavállalói jólétet és az etikus versenyzés, de része a körforgásos gondolkodás és a partneri kapcsolatok fenntartása is, mind az ügyfelekkel, mind a beszállítói lánccal.

Rendezvényeiken gyakran valósítanak meg érzékenyítő, karitatív és edukatív programokat. A környezetvédelem témájában nyíltan kommunikálnak a tudásukról (blogcikkek, előadások, ingyenes útmutatók segítségével), ezzel segítve a közösség fejlődését. Ügyfeleik számára a rendezvényszervezés hét területén kínálnak fenntartható alternatívákat a hagyományos, sokszor környezetszennyező megoldások helyett. Valamennyi rendezvényüket követően kiszámolják a rendezvény karbonlábnyomát a WWF Hungary segítségével, illetve gondoskodnak a semlegesítésről is – az elmúlt években egy élőhely-rekonstrukciós projektet támogattak, mely a tiszaugi ártér helyreállítását célozta.

A Pécsi Szabolcs által irányított vállalkozás számos közösség, köztük a MaResz és a ByBrigdeBudapest Vállalható üzleti szereplőinek tagja, illetve támogatja a Fairtender fenntartható és etikus beszerzési irányelveit.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert szeretnének egy olyan szakmai és a fenntarthatóság felé elkötelezett közösséghez tartozni, akikkel segíthetik és inspirálhatják egymást a rendezvényipar zöldebbé tételének érdekében.

Az 1990-ben alapított, ma több mint 2500 főt alkalmazó vállalat műanyagfeldolgozással, akkumulátorgyártással és -újrahasznosítással foglalkozik. Az alapításától kezdve családi tulajdonban lévő, hírnevét műanyag-feldolgozó tevékenységével megalapozó vállalkozás nemcsak saját termékek gyártójaként, hanem multinacionális cégek beszállítójaként is ismert.

A Kasza Lajos János és családja által irányított, közel 35 éves szakmai múlttal rendelkező vállalat jelenleg dolgozik működésének a körforgásos gazdaság modellje elvei szerint történő megújításán.

ISO 14001:2015 Környezetközpontú irányítási rendszert működtetnek. Klímavédelmi célkitűzéseik között szerepel a CDP jelentéstétel és vállalati karbonlábnyom-számítás.

Működésüket az auditált Üzletvezetési alapelvek dokumentum szerint folytatják, amellyel kapcsolatban rendszeres önellenőrzést is végeznek, illetve második és harmadik fél általi audittal is biztosított.

Fenntarthatósági jelentést még nem adtak ki, de folyamatban van a készítése.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert egyetértenek a BCSDH által képviselt fenntarthatósági értékekkel és szeretnének a szakmai közösség tagja lenni.

 

A Carbon.Crane egy 2024-ben alapított startup vállalkozás, amely a digitális karbonlábnyom csökkentésében és az energiahatékonyság növelésében segíti a fenntarthatóság iránt elkötelezett partnereit, website és email fókusszal.

A digitális karbonlábnyom jelenleg még a vállalati karbonkibocsátási vizsgálatok egyik „vakfoltja”. A Huszics György és Bodnár József által irányított Carbon.Crane küldetése ennek a területnek a láthatóvá tétele és beemelése a vizsgálati körbe. Első lépésben a website-okon és az e-maileken keresztül teszik megfoghatóvá a karbonkibocsátás és az energiafogyasztás nagyságát és csökkentésének lehetőségeit, azonnali megoldást is kínálva ezek kezelésére.

A vállalkozás működésének minél több elemében törekszik érvényre juttatni a fenntarthatósági szempontokat. A legfontosabb terület maga a szolgáltatásuk, mely küldetésük megtestesülése: a digitális eszközpark intenzíven növekvő karbonlábnyomának csökkentése. Szolgáltatásuk létrehozása során kiemelten szem előtt tartották, hogy az a lehető legkisebb karbonlábnyommal történjen.

Működésüket a transzparencia és a közösségi gondolkodás erősítése jellemzi, mind a befektetők, mind az alkalmazottak irányába. Folyamatos, nyílt és bevonó jellegű kommunikációt folytatnak teret adva a közös gondolkodásnak és a szervezetben található szinergiák feltárásának és hasznosításának.

Azért csatlakoztak a BCSDH-hoz, mert szeretnénk tagja lenni annak a közösségnek, mely előremutató és példaértékű lépéseket tesz a fenntartható vállalati működés minél szélesebb körben való elterjesztéséért.

Az EXIM Magyarország már több mint 30 éve a hazai vállalkozások növekedésének támogatójaként utat teremt a globális sikerekhez innovatív finanszírozási lehetőségeivel. Az ország hivatalos exporthitel-ügynökségeként a nemzetközi kereskedelemre, külpiaci terjeszkedésre és befektetésekre, valamint külföldi beruházásokra szakosodott. Az exportfinanszírozás mellett egy évtizede működtet belföldi hitelprogramokat is a magyar cégek nemzetközi versenyképességének javítása érdekében. A Kisgergely Kornél vezérigazgató által irányított intézménypáros célja, hogy a kiemelkedő növekedési és külföldi terjeszkedési potenciállal rendelkező vállalatok számára egyedi hitel-, biztosítás- és garanciatermékeket kínáljanak. Fennállásuk óta a világ mintegy 150 országába segítettek már eljuttatni magyar termékeket vagy szolgáltatásokat.

Az EXIM elkötelezett az ESG-szemlélet iránt gazdasági tevékenysége és működése során, amely három pilléren nyugszik:

  1. Környezeti felelősségvállalás (E): Nemzetközi és hazai szabályozások, valamint a legjobb piaci gyakorlatok mentén megalapították a Zöld Finanszírozási Keretrendszerüket, amely révén kedvező finanszírozási lehetőségekkel támogatják a fenntartható fejlődést és a zöld beruházásokat. Céljuk, hogy a szénalapú tevékenységek helyett a zöld portfóliójukat növeljék.
  2. Társadalmi felelősségvállalás (S): Fontosnak tartják a jövő generációjának edukálását, ennek érdekében hosszú távú elkötelezettséget vállalnak rangos felsőoktatási intézményekkel, hogy speciális kurzusokat és képzéseket kínáljanak a hallgatóknak. Szoros kapcsolatot ápolnak szakmai szervezetekkel is, hogy biztosítsák a legfrissebb exportfinanszírozási tudás elérését a lehető legszélesebb körben. Mindemellett családbarát és jövőálló munkahelyként támogatják a munkavállalóik jólétét, valamint aktív belső kommunikációval és wellbeing aktivitásokkal erősítik a közösséget.
  3. Felelős vállalatirányítás (G): Az EXIM mindent megtesz az átlátható és fenntartható működés érdekében, ezért az ESG-stratégiájukat is az üzleti célokkal összhangban alakították ki, valamint dedikált ESG Központot hoztak létre, amely éves programterv alapján tevékenykedik. Továbbá kiemelt figyelmet fordítanak a fenntarthatósági szempontok integrálására a döntéshozatali folyamatokba, biztosítva ezzel a hosszú távú és felelős vállalatirányítást.

A BCSDH-hoz azért csatlakoztak, hogy megosszák a már meglévő tapasztalataikat, és új jó gyakorlatokat szerezzenek. Az ESG Központjuk létrehozásával céljuk, hogy előrelépjenek a fenntarthatóság területén és a bankszektoron belül az egyik meghatározó szereplővé váljanak.

A Radnai Tamás és Tóth Gabriella által alapított RTG fenntarthatósági és ESG tanácsadás területén működik. 2006-os megalakulásuktól kezdve ezen a területen dolgoznak, hogy a hazai vállalati környezetben előmozdítsák a fenntarthatóságot.

Az RTG alapítói és a cég maga is az SZTFH által akkreditált ESG tanácsadó.

Hosszútávú, a fenntarthatóság iránti elkötelezettségen alapuló őszinte szakmai kapcsolatokat építenek partnereikkel. A szakmai csapat tagjainak eltérő gondolkodása, világlátása és tapasztalata jól kiegészíti egymást, egyben hozzájárul a társadalmi felelősségvállalás és fenntarthatóság különböző aspektusainak érvényesüléséhez.

A társaságnál maximálisan megvalósul a nemek közötti egyenlőség, az alapítók egyenlő arányban vesznek részt a vállalkozás sikere érdekében.  A munka és magánélet egyensúlyát segíti, hogy az RTG rugalmas munkavégzést támogató munkahely.

A növekedési fázisban lévő társaság célja, hogy hosszú távon hozzájáruljon a fenntarthatóság és az ESG tanácsadás területén elért legújabb eredményekhez.

A BCSDH-hoz e célok támogatása érdekében csatlakoztak: aktív és hasznos tagjai kívánnak lenni a szakmai közösségnek.