Az ESG szemlélet már nem csupán felelős vállalati hozzáállás, hanem jogszabályi és piaci követelmény: a jelentéstételre és beszállítói kockázatkezelésre vonatkozó elvárások évről évre szigorodnak, miközben a hazai szabályozási környezet – a CSRD és a CS3D irányelvekhez igazodva – pontosabban határozza meg a vállalatok teendőit. E logika mentén épül fel az OPTEN Nagyvállalati ESG-platformja is, amely a jelentéstételhez szükséges adatok gyűjtését, rendszerezését és értékelését digitális, auditálható folyamattá rendezi, kifejezetten a nagyvállalati megfelelés igényeire hangolva.

A beszállítói lánc átvilágítása a 2025-ös módosítások nyomán különösen érzékeny terület lett: a hatályos szabályozás 2027. június 30-ig kimondja, hogy a mikro- és kisvállalkozásoktól ESG-adatszolgáltatás nem kérhető, és nem vállalhatnak ilyen kötelezettséget sem szerződésben, sem nyilatkozatban; a középvállalkozásokra is enyhébb, arányosságot érvényesítő szabályok vonatkoznak. Ez a tilalom a nagyvállalatok oldalán nehezíti a beszállítói megfelelés hagyományos, kérdőíves feltérképezését, miközben az üzleti kockázatok az ellátási lánc egészére kiterjednek.

A szabályozási korlát és a kockázatkezelési igény közötti feszültséget az adatvezérelt értékelés enyhítheti. Az OPTEN megközelítése ennek megfelelően nem a tiltott, közvetlen ESG-adatkérésekre épít a mikro- és kisvállalkozói körben, hanem céginformációs és nyilvános forrásokból levezetett modellekre, amelyek jogi megfelelés, pénzügyi kitettség, környezeti gyakorlatok és munkavállalói szempontok alapján adnak objektív képet a beszállítókról. Az így előálló, összehasonlítható mutatók a beszállítói térkép hiányzó elemeit pótolják anélkül, hogy a jogszabályi tilalomba ütköző adatkérésre kerülne sor.

Ebben a keretben kap szerepet az OPTEN ESG-index és a hozzá kapcsolódó minősítési komponens: az OPTEN Vállalati ESG szoftvere Magyarországon az első és egyetlen, az SZTFH által akkreditált, ESG minősítéssel kombinált szoftvere, amely a teljes beszállítói lánc átvilágítását támogat. A módszertan 75 bemeneti paraméteren alapul, így a mikro- és kisvállalati beszállítók kockázata is gyorsan, megbízhatóan és automatikusan értékelhető.

A platform felépítése illeszkedik a hazai ESG keretrendszerhez: az ESG Törvény és az SZTFH által előírt adatpontok strukturált rögzítése és a beszállítói kitettségek azonosítása egy felületen történik, az eredmények pedig auditálható módon, egységes terminológiával válnak visszakereshetővé.

A jogkövető beszállítói átvilágítás ma tehát kettős feltételrendszernek kíván megfelelni: egyrészt biztosítania kell, hogy a mikro- és kisvállalkozói körre ne nehezedjen tiltott adatközlési teher, másrészt tényleges kockázati képet kell adnia a nagyvállalati beszerzési és megfelelési döntésekhez. Ebbe a térbe illeszkedik az OPTEN megoldása, amely a minősítői akkreditációra épülő módszertant és a szoftveres folyamatokat egy rendszerbe szervezi, és ezáltal a beszállítói lánc kockázatainak átlátható, összehasonlítható és ellenőrizhető feltárását teszi lehetővé.

Végső soron a fenntarthatósági megfelelés versenyképességi kérdés is: ahol a megfelelés mérhető és auditálható, ott a szervezetek képesek a lényeges kockázatokra koncentrálni, és a beszállítói hálózatot a jogszabályi korlátok tiszteletben tartásával, ugyanakkor adatvezérelt módon irányítani. Az „átláthatóság és versenyelőny” összekapcsolása ma ezt jelenti a gyakorlatban.

További információ és regisztráció: www.esgkerdesek.hu

A Szentkirályi Magyarország és a Mattoni 1873 közös beruházásában újraindult a Pepsi-gyártás idehaza. Az új, modern gyáregység a környezetterhelés csökkentésére törekszik: a hazai gyártásnak köszönhetően évi 1,5 millió kamionkilométer szállítást és az ezzel járó károsanyag-kibocsátást takarítanak meg, valamint az ellátási láncok lerövidítésével további pozitív környezeti hatást érnek el. A világszínvonalú palackozósorok pedig a betétdíjas rendszerben visszagyűjtött műanyagokból gyártott rPET-palackokba töltik a Pepsi üdítőket, amivel a körforgásos gazdaság mintapéldája valósul meg. 

Június 2-án jelentette be Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország alapító-elnöke, hogy ismét Magyarországon, Szentkirályon készül a magyar piacra szánt Pepsi üdítők túlnyomó része. Mindez az Alessandro Pasquale irányította Mattoni 1873 vállalatcsoporttal közös, 11 milliárd forint értékű beruházásnak köszönhető. Az idén átadott vadonatúj gyáregységben modern technológiákkal, szirupüzemmel, víztisztító egységekkel és új palackozó sorokkal készülnek a magyar piacra szánt Pepsi termékek.

Pepsi gyártósor

A Pepsi „hazatérésében” van jó adag érzelem: 1971-ben, amikor először gördültek le a legendás amerikai üdítő üvegjei a Fővárosi Ásványvíz és Jégipari Vállalat üzemének palackozósoráról, az ital gyorsan a nyugati életérzés szimbólumává vált a szocialista Magyarország hétköznapjaiban, egyfajta „korty Amerikaként” adva ízelítőt a szabadságból és a nagybetűs Nyugatból. Majd a rendszerváltás után a fiatal generációk egyik kedvenc üdítőjeként folytatta karrierjét a márka. 2014-ben azonban gazdasági kényszerűségből az akkori tulajdonos úgy döntött, megszünteti Magyarországon a gyártást.  

A Pepsi honi történetében az új fejezetet a Szentkirályi Magyarország és a Mattoni 1873 közös beruházása nyitotta meg, amely azonban már egy újfajta üzleti filozófia jegyében valósult meg. Mindkét cég régóta elkötelezett a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés mellett, hiszen mind Balogh Levente, mind Alessandro Pasquale természetes ásványvizekkel alapozták meg üzleti sikerüket, amely termékek összefonódnak a természet értékei iránti tisztelettel. Mindketten régóta szószólói a fenntarthatóságnak – azon belül a körforgásos gazdaság modelljének -, és üzleti fejlesztéseiket is ennek jegyében valósítják meg. Így történt ez a Pepsi-gyártás újraindításakor is.   

Sajtótájékoztató esemény, balról Alessandro Pasquale, Dobó Kata és Balogh Levente

A gyártás hazahozatalával az ellátási lánc jelentősen rövidül, ami fontos lépés a fenntarthatóbb működés irányába. A termelés lokalizálása, vagyis olyan helyszínre szervezése, ahol a nyersanyagok és a termeléshez szükséges egyéb erőforrások is rendelkezésre állnak, azt jelenti, hogy a termékek a lehető legrövidebb úton jutnak el a fogyasztókhoz, rengeteg környezeti terhelést megspórolva ezzel. A Szentkirályi új gyáregysége esetében azáltal, hogy nem külföldről kell importálni a Pepsi-üdítőket, évente 1,5 millió kamionkilométerrel csökken a szállítás, ennyivel kevesebb károsanyag kerül a levegőbe.  

A körforgásos gazdaság fontos eleme a csomagolóanyagok újrahasznosítása. Egyrészt számottevően csökkenti az új műanyagok gyártásának szükségességét, ami csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, valamint megakadályozza, hogy a műanyag palackok a hulladéklerakókban vagy a természetben végezve a környezetet szennyezzék. Ebben nagy segítséget nyújt a Magyarországon is bevezetett visszaváltási rendszer, ami garantálja a csomagolási hulladék megfelelő összegyűjtését és újrafeldolgozását, így a használt PET palack értékes másodlagos nyersanyaggá válhat az üdítőitalgyár számára. A Szentkirályon üzembe állított világszínvonalú gyártósorok jelentősége abban is áll, hogy energiahatékonyan tudnak újrahasznosított nyersanyagot tartalmazó, úgynevezett rPET palackokat gyártani. Ezzel zárul a körforgásos gazdaság köre, hiszen a betéti díjas rendszerben összegyűjtött PET palackokból újra PET palackok - és bennük Pepsi üdítők - lesznek.

Előforma palackfújás előtt

Mindezek, valamint a szentkirályi gyáregység körül kiépített víztisztító és szennyvízkezelő rendszerek garantálják, hogy a Pepsi-gyártás minél kisebb ökológiai lábnyommal működjön. Balogh Levente és Alessandro Pasquale legújabb közös „projektje” a körforgásos gazdaság működő példájaként szeretne utat mutatni, milyen irányba fejlődjön a magyar gazdaság.

Októberben ismét megjelenik a BCSDH-val együttműködésben a HVG Fenntartható Fejlődés című kiadványa.

Az évente megjelenő különszám idén is sorra veszi a bolygónkat veszélyeztető legkomolyabb kihívásokat.

Témáinkból:

Miként változik a globális energiafogyasztás szerkezete. Az energia tárolás formái. Mire lesz jó a Clean energy boom?  A magyar mezőgazdaság fenntarthatósági problémái. Szó esik a technológiai újításokról, pl. az új szintetikus növényvédőszerekről. Az új ásványok és bányászati technológiákról. A fenntartható városok témakörében a Last mile delivery jelentőségéről. A norvég autóhelyzetről: mindenki villanyos.

Tartalmi – marketing együttműködéssel kapcsolatban Tasnádi Rózsa szívesen áll rendelkezésére.

HVG Kiadó Zrt.

1037 Budapest, Montevideo u. 14.

telefon: +36 1 436-2450, fax: +36 1 436-2089,

mobil: +36 30 288 6175, email: r.tasnadi@hvg.hu

 

A BCSDH tagok speciális kedvezményt kapnak!

 

 

 

 

 

Vihar előtti csend? – A pénzintézetek felkészülése a fizikai kockázatok és a jogszabályi változások kezelésére címmel tartott konferenciát az IFUA Horváth. A hazai pénzintézeti szektor ESG-vel foglalkozó vezetőit, szakembereit hívták meg azzal a céllal, hogy a pénzintézetek számára képet adjanak a fizikai kockázatok kezelésének elvárásairól, kihívásairól és kezelési lehetőségeiről.

A klímaváltozás miatt egyre gyakoribbá váló szélsőséges időjárás megnöveli a fizikai kockázatokat. Ezzel párhuzamosan a szabályozási követelmények is folyamatosan változnak, és több szabályozásban is elvárás az ilyen jellegű kockázatok elemzése és kezelése. A pénzintézeteknek tehát jól felfogott érdekük, hogy foglalkozzanak a klímakockázatokkal, és a szabályozás is erre ösztönzi őket.

A konferenciát Huba Eörs, az IFUA Horváth partnere nyitotta meg. Ezután Gyura Gábor, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának tanácsadója adott elő Fizikai klímakockázatok kezelése: lehet az adaptáció a megoldás? címmel. Őt Palotai Bálint, az IFUA Horváth partnere követte Klímakockázatok értékelése és szcenáriók elemzése – Climate Watchtower című előadásával.

Kerekasztal-beszélgetés is volt a programban az ESG riportálási, szabályozási kihívásairól és a fizikai kockázatok kezeléséről. Résztvevők voltak: Erhart Szilárd, Research Centre, Európai Bizottság, Kutató, Gyura Gábor, ENSZ Környezetvédelmi Program, Fenntartható pénzügyi tanácsadó, Orosz Dániel, Generali Biztosító, a Stratégiai menedzsment terület vezetője és Pókos Gergely, OTP Bank Zöld Program Igazgatóság, Ügyvezető igazgató. A beszélgetést Toplenszki Réka, az IFUA Horváth vezető tanácsadója moderálta.

Az Európai Unió új bértranszparencia szabályozása 2026 júniusától élesedik. A szabályok célja eredetileg a férfiak és nők közötti bérkülönbségek csökkentése volt, de a hatásuk ennél jóval nagyobb. Ezért a cégeknek már most készülniük kell a változásokra, s ebben adott támogatást az IFUA Horváth és a Myskill üzleti reggelije.

A legfontosabb változás, hogy 2027-től kötelező lesz minden munkáltatónak részletes jelentést készíteni a bérezésről. Ebben bizonyítani kell, hogy munkakörönként a nemek közötti bérkülönbség nem haladja meg az 5%-ot.

Már 2026-tól a munkavállalóknak joguk lesz tájékoztatást kérni arról, hogy adott pozícióban hogyan alakulnak a bérek nemek szerint. E mellett bárki nyilvánossá teheti a saját fizetését és minden álláshirdetésben fel kell tüntetni a várható bérsávot vagy pontos fizetést.

Az uniós bértranszparencia szabályozás tehát a teljes bérezési rendszerre hatással van, és erre a cégek nincsenek felkészülve. Az IFUA Horváth tapasztalatai szerint sokszor olyan mértékben eltérnek a fizetések – és nem csak a férfiak és a nők között, hanem általánosságban -, hogy ezeket nem lehet egyszerűen az éves szokásos béremelési gyakorlatba beilleszteni. Mielőbbi, tudatos felkészülésre van szükség.

A bértranszparenciáról szóló üzleti reggelin Koltai Vera, az IFUA Horváth partnere és Zsiska Zsófi a Myskill vezetője adott elő, majd moderált közös beszélgetés és tapasztalatcsere folyt a meghívottak között.

2025-ben az UBM Csoport és a K&H Csoport nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat. Ez a díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. A pályázatok elbírálásában az IFUA Horváth szakemberei mellett a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) vezetői is részt vettek.

Az idei IFUA Horváth Zöld Kerék díjat egy reálgazdaságban működő és egy pénzintézeti vállalat kapja. Ennek oka a pályázatok általános magas színvonala mellett az, hogy a pénzintézeti pályázók kihívásai, megoldásai nagyon eltérnek a többiekétől, hiszen más elvárásokkal szembesülnek szabályozási, befektetői oldalról is.

Az UBM Csoport Magyarország egyik legnagyobb takarmánygyártó és gabonakereskedő vállalatcsoportja, több mint 29 év tapasztalattal az agráriumban. Az UBM a hazai mezőgazdasági szektorban egyedülálló módon fejleszti fenntarthatósági tevékenységét. Ennek részeként dolgoznak a takarmánygyártásra vonatkozó termékszintű karbonlábnyom-számítási módszertan és rendszer kialakításán. Ez olyan vállalatirányítási döntésekhez is hozzájárul, mint a termékfejlesztés, innovációs kezdeményezések vagy a beszerzési döntések. Megoldásukkal olyan komplex, mégis gyakorlati eszközt vezetnek be, amely képes valódi, számszerűsíthető hatással lenni a fenntarthatóságra, illetve saját működésükön túlmutatóan arra is, hogy a gazdák, állattenyésztők, élelmiszeripari szereplők is tudatosabb, környezetkímélőbb döntéseket hozzanak.

A K&H Csoport a klímaváltozás elleni fellépést helyezi a középpontba. Olyan transzformációba kezdtek bele, melynek célja egy jövőbiztos működési modell elérése annak érdekében, hogy a K&H teljesíthesse klímavédelmi vállalásait, kezelje a klímaváltozáshoz kapcsolódó kockázatokat, miközben finanszírozza ügyfelei zöld átállását. Rendkívül széles termékportfólióval támogatják ügyfeleiket – a lakosságot és a vállalatokat egyaránt – a zöld átállásban. Így például zöld hiteleket biztosítanak, energiahatékonysági és üvegházhatású gáz (ÜHG) kalkulátorokat tettek elérhetővé, biztosításokhoz kapcsolódó kedvezményeket adnak fenntarthatósági alapon. A hazai pénzügyi szektorban egyedülálló módon, a klasszikus banki termékeken túl biztosítással együtt kezelik fenntarthatósági termékportfóliójukat.

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója, Huba Eörs, az IFUA Horváth ügyvezető partnere és Stancsics Nóra, az IFUA Horváth principálisa adta át az UBM képviselőjének, Baksa Bettina ESG-fenntarthatósági felelősnek, valamint a K&H részéről Suba Levente fenntarthatósági vezetőnek a 37. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon.

A díj nyertesei jogot szereznek arra, hogy egy éven át használják az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logót. Emellett nyereményük egy-egy élő fa, amelyet az IFUA Horváth képviselőivel együtt ültetnek el.

Az IFUA Horváth hisz abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak egy jelentési kötelezettség teljesítése. Ezért segíti ügyfeleit abban, hogy a termékeikbe és a működésükbe is beépítsék a fenntartható megoldásokat.

EU ETS Tanúsítás és ellenőrzés

Az EU Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (EU ETS)

Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere egy innovatív és komplex mechanizmus, amelynek elsődleges célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony és gazdaságilag racionális csökkentése. A rendszer a „cap-and-trade” elv alapján működik, ami azt jelenti, hogy egy szigorúan meghatározott felső határ (cap) kerül megállapításra a kibocsátható üvegházhatású gázok mennyiségére, amelyet évről évre fokozatosan csökkentenek.

A rendszer földrajzilag kiterjed az EU tagállamaira, az Európai Gazdasági Térség országaira, és jelenleg Magyarországon több mint 170 ipari létesítményt érint. Lefedi az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül 38%-át, elsősorban az energetikai és energiaigényes ipari szektorokból.

A működési mechanizmus lényege, hogy a rendszerben résztvevő létesítmények – mint erőművek, ipari üzemek és légitársaságok – évente kötelesek annyi kibocsátási egységet (kvótát) leadni, amennyi a tényleges szén-dioxid-kibocsátásuknak megfelel. A kvóták egy részét ingyenesen kapják, egy részét pedig aukción vásárolhatják meg. A kulcsfontosságú újítás, hogy a kvóták szabadon kereskedhetők: aki hatékonyan csökkenti kibocsátását, eladhatja a felesleges kvótáit, aki pedig többet bocsát ki, kénytelen további kvótákat vásárolni.

A rendszer szigorú ellenőrzési mechanizmussal rendelkezik. Minden érintett létesítménynek részletes monitoring tervet kell kidolgoznia, évente jelentést kell készítenie a kibocsátásairól, amelyet egy független hitelesítő szervezet ellenőriz. A hitelesítési folyamat biztosítja, hogy a jelentett adatok pontosak és megbízhatóak legyenek.

Az EU ETS nem csupán egy környezetvédelmi eszköz, hanem egy komplex gazdasági mechanizmus is, amely ösztönzi a vállalatokat a technológiai innovációra és a zöld megoldások bevezetésére. A „szennyező fizet” elv érvényesül: minél többet bocsát ki egy vállalat, annál többet kell fizetnie, ezáltal gazdaságilag is motiválttá válnak a kibocsátáscsökkentésben.

A rendszer folyamatosan fejlődik, alkalmazkodva az éghajlatváltozás kihívásaihoz és a technológiai innovációkhoz. A 2021-2030 közötti időszakban további szigorítások és finomhangolások várhatók, amelyek még hatékonyabbá tehetik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését.

Magyarországon a Klímavédelmi Hatóság felügyeli a rendszer működését, gondoskodva arról, hogy minden érintett létesítmény betartsa a szabályokat, és szükség esetén szankciókat alkalmazva a nem megfelelő szereplőkkel szemben.

BUREAU VERITAS EU ETS tanúsítási és ellenőrzési szolgáltatása

A Bureau Veritas Magyarország kiemelkedő választás az EU ETS tanúsítási és ellenőrzési folyamataihoz. A szervezet több évtizedes nemzetközi tapasztalattal és helyi szakértelemmel rendelkezik, amely lehetővé teszi az üvegházhatású gázok kibocsátásának precíz és megbízható ellenőrzését. A Bureau Veritas erőssége a komplex ipari és energetikai szektorban nyújtott átfogó szolgáltatásokban rejlik. Akkreditált tanúsítási eljárásaink garantálják, hogy az ügyfelek teljes mértékben megfeleljenek a szigorú uniós szabályozásoknak. Szakértőink mélyreható ismeretekkel rendelkeznek a magyar piaci sajátosságokról és a szabályozási környezetről.

A Bureau Veritas nem csupán egy ellenőrző szervezet, hanem valódi stratégiai partner, amely segít az ügyfeleknek navigálni a komplex kibocsátás-kereskedelmi rendszerben, miközben hozzáadott értéket teremt a fenntarthatóság és a környezetvédelem területén.

Fenntarthatóság, amely társadalmi értéket és üzleti sikert hoz

2025 júniusában ünnepeltük fennállásunk ötödik évfordulóját. Egy kis szakmai kezdeményezésből mára dinamikusan növekvő, a fenntartható építésgazdaság régiós élvonalába tartozó, magyar tulajdonú tanácsadóvá váltunk. E jeles alkalomból büszkén tekintünk vissza azokra a mérföldkövekre és eredményekre, amelyeket Veletek, partnereinkkel és munkatársainkkal együtt értünk el.

Úttörő szerep a fenntartható fejlesztésekben
A Greenbors nemcsak Magyarországon, hanem a közép-európai régióban is meghatározó szereplővé vált. Mi végeztük az első hazai EU Taxonómia-hitelesítés tanácsadói munkáját, alapító partnerünk, Barta Zsombor nevéhez fűződik az első magyarországi BREEAM akkreditáció, valamint az első sikeres szerbiai és dél-koreai BREEAM minősítések lebonyolítása. Cégünkhöz kötődik az első BREEAM-minősített magyarországi lakóépület, és mi végeztük el a legtöbb BREEAM minősítést itthon. Büszkék vagyunk rá, hogy részt vehettünk az első hazai zéró emissziós karbonútiterv kidolgozásában, és számos partnerünk nyerte el a HuGBC Zéró Karbon díját.

Innováció mesterséges intelligenciával
A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk újabb mérföldköve egy, informatikai partnereinkkel közösen fejlesztett, mesterséges intelligencián alapuló asszisztenciaeszköz, amely forradalmasítja tanácsadói munkánkat. Ez az innováció lehetővé teszi, hogy ügyfeleink komplex fenntarthatósági céljait gyorsabban, magasabb színvonalon érjük el – akár 30%-kal csökkentve a minősítési projektek átfutási idejét.

Hitelesség a mindennapokban: Walk the talk
A fenntarthatóságot nemcsak szolgáltatásainkban képviseljük, hanem beépítjük működésünk minden területére. Irodáinkban újrahasznosított bútorokat használunk, kollégáink többsége felújított laptopokon dolgozik, és névjegykártyáinkat is újrahasznosított papírra, kézi bélyegzővel készítjük. Növényeinket megmentettük a kidobástól, és munkába járáskor tömegközlekedést, mikromobilitási eszközöket vagy car-sharing szolgáltatásokat részesítünk előnyben, minimalizálva ezzel ökológiai lábnyomunkat.

Tudásmegosztás és utánpótlás-nevelés
Kiemelten fontos számunkra a jövő szakembereinek támogatása. Sikeres gyakornoki programunkat partneregyetemekkel közösen működtetjük, lehetőséget biztosítva a hallgatóknak releváns szakmai tapasztalat megszerzésére és hosszú távú karrierépítésre. Több jelenlegi tanácsadónk is nálunk kezdte pályafutását gyakornokként.

Elkötelezettek vagyunk a fenntartható jövő mellett
Az elmúlt öt év során szakmai csapatunk nemcsak létszámban nőtt, hanem szaktudásban is jelentős fejlődésen ment keresztül. Kezdetben a BREEAM In-Use és New Construction minősítésekre specializálódtunk, mára multidiszciplináris szakembergárdánk LEED, WELL, EU Taxonómia, DGNB és ESG tanácsadással is foglalkozik, és magabiztosan vállaljuk energetikai és biodiverzitási projektek komplex koordinációját.

Köszönjük mindazoknak, akik részesei voltak eddigi utunknak – tartsatok velünk továbbra is, és írjuk együtt a következő sikertörténeteket!

A Marketnél a fenntarthatóság a tudásmegosztással kezdődik. Számunkra ez nem csupán projektekre korlátozódó elvárás, hanem a vállalati kultúra szerves része, amely a közös gondolkodáson és a folyamatos párbeszéden alapul. Ennek a szemléletnek a kézzelfogható példája a Fenntarthatóság reggelire programunk: egy belső eseménysorozat, amelynek célja, hogy közérthető, mégis szakmailag megalapozott módon edukáljuk munkatársainkat a fenntarthatóság legfontosabb területeiről, legyen szó akár a zöld építészetről, a megújuló energiaforrásokról vagy a fenntartható mobilitásról.

Legutóbb már a 10., jubileumi eseményt tartottuk meg. Ezen Barta Zsombor kollégánk vezetésével arra kerestük a választ, hogy mitől lesz egy épület valóban zöld, túl a kötelező tanúsítványokon. A beszélgetés során elmélyedtünk abban, hogyan segít az életciklus-elemzés (LCA) a teljes környezeti lábnyom megértésében, a tervezéstől egészen a hasznosításig. Szó esett arról is, hogy az ESG-szempontok miként válnak a mindennapi tervezési és kivitelezési folyamatok kézzelfogható részévé, és hogyan ültethetjük át a gyakorlatba az EU Taxonómia komplex elvárásait.

Programunk hitelességét számunkra az adja, hogy a magas szintű szakmai párbeszédet minden alkalommal olyan kézzelfogható gesztusok kísérik, mint a helyi, fenntartható gazdaságokból származó reggeli. Ez is szimbolizálja azt a komplex szemléletet, amely a működésünket áthatja. Mert mi a Marketnél nemcsak épületeket, hanem a fenntartható jövő iránt elkötelezett közösséget is építünk.

A SPAR Magyarország összesen öt kategóriában kapott elismerést Az Év Boltja 2025 versenyen. A vállalat a szupermarket és a hipermarket kategóriagyőzelem mellett az Év Friss Húsáru Kereskedője, az Év Környezettudatos Kereskedője és az Év Friss Pékáru Kereskedője díjat is elnyerte. Ez utóbbit idén először ítélték oda a SPAR-nak, ami a pékáru kínálat fejlesztésére irányuló hosszú távú munka eredményét mutatja.

Öt kategóriában is elismerték a SPAR teljesítményét Az Év Boltja versenyen

A SPAR Magyarország több üzlete és kereskedelmi területe is pozitív szakmai elismerésben részesült az idei Év Boltja 2025 versenyen. A vállalat három meghatározó kategóriában is első helyen végzett a kereskedelmi láncok között: az Év Friss Húsáru Kereskedője, az Év Környezettudatos Kereskedője, valamint – most először – az Év Friss Pékáru Kereskedője címet is kiérdemelte. A budapesti, Hűvösvölgyi úti SPAR szupermarket és a székesfehérvári, Balatoni úton működő INTERSPAR hipermarket pedig elnyerte saját kategóriájának fődíját.

„A Friss Pékáru kategóriában most először nyertük el a fődíjat, ami különösen fontos visszajelzés számunkra. Ez azt mutatja, hogy a saját fejlesztésű termékportfóliónk, a minőségi alapanyagokra épülő – folyamatosan bővülő – kínálatunk és a vásárlói igényekre reagáló fejlesztéseink eredményesek voltak. Büszkék vagyunk arra, hogy a versenyen indulók között egyedüliként öt kategóriában is díjazottak lettünk. Ez a siker visszaigazolása annak a munkának, amelyet a kollégáink nap mint nap végeznek a vásárlókért – legyen szó a frissáru kínálatról, a fenntartható működésről vagy az üzleteink színvonaláról” – fogalmazott Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Superbrands 2025: a SPAR, az INTERSPAR és a Regnum márkák is díjazottak

2025-ben huszonegyedik alkalommal ítélte oda a Superbrands Magyarország Szakértői Bizottsága a Superbrands díjakat, míg a Business Superbrands elismeréseket immár tizennyolcadik alkalommal osztották ki. A SPAR Magyarország három márkája – a SPAR, az INTERSPAR és a Regnum – is elnyerte ezt a rangos szakmai elismerést.

A SPAR márka 2005 óta immár tizenhetedik alkalommal, az INTERSPAR tizedszer, míg a Regnum márka sorozatban ötödik éve részesül a Superbrands díjban. A nemzetközi hátterű program célja, hogy elismerje azokat a márkákat, amelyek teljesítménye kiemelkedik a versenytársak közül.

 

Megbízható Munkaadó minősítés a SPAR humánpolitikai gyakorlatáért

A SPAR Magyarország elnyerte a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) Megbízható Munkaadó 2025/27 minősítését. Az elismerés annak a következetes és átgondolt humánpolitikai gyakorlatnak a szakmai visszaigazolása, amelyben a munkavállalók megbecsülése, a biztonságos és kiszámítható munkakörnyezet biztosítása, valamint a hosszú távú elköteleződést támogató intézkedések egyaránt kiemelt szerepet kapnak. A három évre szóló cím azt jelzi, hogy a SPAR munkáltatóként stabil, kiszámítható és emberközpontú működést képvisel, amely megalapozza a vállalat iránti bizalmat a munkavállalók és a partnerek részéről is.

Díjnyertes saját márkás termék: a fagyasztott lángostészta

A SPAR HAZAI.SZERETEM gyorsfagyasztott lángostészta „Az év saját márkás terméke 2025” verseny félkész és készétel kategóriájának győztese lett. A hagyományos receptúrát korszerű megoldásokkal ötvöző, környezettudatos csomagolású termék jól illeszkedik a SPAR innovációs törekvéseihez, amelyeket az idei évben számos díj is elismert.