„AI in Central and Eastern Europe”, azaz Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy bár a régió lemaradással küszködik, a közép- és kelet- európaiak a világátlagnál kevésbé tartanak attól, hogy az AI meg fogja szüntetni a munkahelyeket.

A tanulmány a „Trust, attitudes and use of artificial intelligence: A global study 2025”, azaz Bizalom és elvárások a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban című kutatás során gyűjtött adatok alapján készült, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja végzett a KPMG együttműködésével egy évvel ezelőtt. A kutatás a mesterséges intelligenciába vetett társadalmi bizalom, és a technológia használata során tapasztalt felhasználói mintázatok egyik legátfogóbb globális vizsgálata, amely világszerte több mint 48 000 válaszadót ölel fel 47 országból.

Tudás nélkül használjuk a technológiát

A KPMG tanulmánya szerint már az alapoknál is van két jelentős eltérés akkor, amikor a közép- és kelet-európai régió mesterséges intelligencia használatát vizsgáljuk: kevesebben alkalmazzák a technológia nyújtotta lehetőségeket, és jóval kevesebben vettek részt ehhez kapcsolódó képzésen, mint a globális átlag.

A régióban az egyének 59%-a számolt be rendszeres AI-használatról, szemben a világszinten mért 66%-kal. Ez a különbség még markánsabb a képzés terén: a válaszadók mindössze 30%-a vett részt AI-val kapcsolatos képzésben, míg globálisan ez az arány 39%. Ennek értelmében miközben az AI-használatban a szakadék csak 7 százalékpontnyi, a képzések számában ez az elmaradás 9 százalékpont. Magyarországot vizsgálva lesújtó számokat mutat a felmérés: idehaza mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. A kutatás rávilágít arra is, hogy hosszú távon ez az eltérés súlyos képességbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene.

Van szabályozás, csak nem tudunk róla

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások ismertsége Közép- és Kelet-Európában továbbra is alacsony, összhangban a globális trendekkel. Azonban fontos kiemelni, hogy a világátlag sem magas, hiszen az emberek mindössze 17%-a tud arról, hogy egyáltalán léteznek ilyen regulációk. A közép- és kelet-európai válaszadók 89%-a nincs tisztában a meglévő AI-szabályozásokkal. Ez egybecseng a régió általánosan alacsonyabb AI-műveltségi szintjével.

A szabályozások ismeretének hiánya különösen szembetűnő Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, ahol a lakosság több mint 90%-a nem ismeri az AI-ra vonatkozó szabályozási keretrendszereket. Románia ezzel szemben pozitív kivételnek számít: közel minden negyedik állampolgár tisztában van az AI-szabályozásokkal, ami viszonylag magasabb szintű érdeklődésre és elköteleződésre utal.

A cégek és az emberek egyszerre fedezik fel az AI-t

A KPMG felmérése kitért arra is, hogy az egyének és a szervezetek milyen lendülettel vezetik be, vagy legalább próbálják ki a számukra legmegfelelőbb AI-megoldásokat. A szervezetek 64%-a, az egyéneknek pedig 63%-a nyilatkozott úgy, hogy használta már saját vagy céges szinten a mesterséges intelligenciát munkája során.

„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén. Nem szabad ezt a kérdést elszigetelten kezelni, hiszen az AI csupán egy lehetséges eszköz egy átfogó digitalizációs stratégián belül. Emellett egyéb vállalati feltételek figyelembevétele is elengedhetetlen, mivel a szervezeti struktúra, a folyamatok, az adat- és kiberbiztonság, a munkatársak felhatalmazása és a változáskezelés egyaránt kulcsszerepet játszanak a sikeres bevezetésben” – mondta Ignácz Péter, a KPMG senior managere.

A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték – ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi AI-használatban is élen járnak. A heti szintű AI-használat aránya Lengyelországban 25%, Szlovéniában 24%, Romániában pedig 21%.

Míg a szervezeti adaptáció és az egyéni AI-használat közel kiegyenlített szinten mozog a régióban, Magyarországon és Romániában minimális eltérés figyelhető meg: mindkét piacon a munkavállalók magasabb része önállóan használja az AI-eszközöket, még akkor is, amikor ezeket a megoldásokat a munkáltatójuk még nem vezette be formálisan. Ezek az eltérések ugyanakkor alacsonyak, 3–4% körüliek. A régióban a világátlaghoz képest (70%) minimálisan magasabb a díjmentes, publikusan hozzáférhető AI-megoldások használata (72%), mely tendencia hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók által biztosított AI-eszközök használata kevésbé gyakori.

A szabályozás és a felelős keretrendszerek kialakításának hiánya vállalati környezetben is jelentős, mely növelheti a kockázatoknak való kitettséget. Míg világszerte a válaszadók 34%-a állítja, hogy munkahelyük rendelkezik hivatalos AI-irányelvekkel, addig a közép- és kelet-európai országokban ez az arány mindössze 23%.

Hallucináció és munkahelyek kérdése – ettől tartanak a legtöbben Kelet-Európában

A hat vizsgált közép- és kelet-európai országban a válaszadók számára a mesterséges intelligencia személyesen tapasztalt három legnagyobb hátránya a félrevezető vagy hamis információk (55%), a pontatlan eredmények (54%), valamint az emberi interakciók és kapcsolódások elvesztése (53%). Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a válaszadók több mint felét érintő aggodalmak elsősorban az AI megbízhatóságára és

társadalmi hatásaira koncentrálódnak, háttérbe szorítva az olyan technikai kockázatokat, mint a kiberbiztonság vagy a munkahelyek megszűnése.

Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az adott ember munkahelyét, eltérő válaszokat láthatunk. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a vizsgált régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet.

A nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladásról szóljanak, sokkal inkább egy új életszakaszról, amikor több idő jut önmagunkra, a szeretteinkre és a társas kapcsolatainkra. A K&H új, örök aktív társadalmi felelősségvállalási programja az öngondoskodás fontosságára, különösen a hosszú, egészséges és teljes életre való felkészülésre hívja fel a figyelmet. A most induló K&H örök aktív pályázat azokat a példamutató nyugdíjasokat ismeri el, akik közösségi szerepvállalásukkal inspirálják a fiatalabb korosztályt is.

Az aktív nyugdíjas életmód népszerűsítése érdekében a K&H nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az ország egyik legnagyobb nyugdíjasszervezetével, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségével. A K&H szakmai partnerével közös célkitűzése, hogy minél több szépkorú embert segítsen hozzá ahhoz, hogy nyugdíjas éveiket ne csak méltósággal, hanem élményekkel és gazdag társasági élettel töltsék meg. A hosszú élet nem csupán biológiai kérdés, testileg, lelkileg, szellemileg és pénzügyileg egyaránt szükséges felkészülni rá. A K&H örök aktív pályázat reflektorfénybe helyezi, és elismeri azokat a nyugdíjas önkénteseket, akik önzetlen munkájukkal hozzájárulnak a korosztályuk aktív és tartalmas életviteléhez. Ezzel a saját jóllétükön túl példát mutatnak kortársaiknak, valamint a fiatalabbaknak is. Mert a nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladást jelentsék, hanem egy új fejezet kezdetét, amikor végre van idő önmagukra, a szeretteikre, és arra, hogy örömöt találjunk a társas viszonyaikban. A rendszeres mozgás, a baráti találkozások, az új hobbik vagy éppen régi szenvedélyek felelevenítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjas korosztály valóban aktívan, jókedvűen és egészségesen élje meg az mindennapokat. Ez az életforma azonban nem csupán az egyéni jóllétről szól, hanem legalább annyira a közösségről is: arról, hogy a fiatalok lendülete, a középkorúak energiája és az idősek tapasztalata összeadódjon, és együtt formáljanak élhetőbb jövőt.

,,Ahhoz, hogy nyugdíjas korban az aktív évek alatt megszokott életszínvonalat fenn tudjuk tartani, kulcskérdés, hogy a megtakarítást időben elkezdjük. A nyugdíjas évekre való felkészülés azonban nem csak pénzügyi kérdés, hanem felelősségvállalás a saját jövőnk iránt. A pénzügyi tudatosság, az egészséges életmód és a közösséghez tartozás kéz a kézben járnak. A hosszú, tartalmas élet nem a véletlen műve, hanem a tudatos tervezés eredménye. Így a jövő nem lemondásokról, hanem lehetőségekről szól ennek a korosztálynak is” – mondta el Peter Robben, a K&H Csoport vezérigazgatója a program indulása kapcsán.

A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány által meghirdetett K&H örök aktív pályázat december 3-án indul, jelentkezni 2026. január 16. éjfélig lehet. A nevezések beérkezését követően szakmai zsűri választja ki az 50 nyertest. A pályázatban nyugdíjas státuszú, valamely Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetben, időseket ellátó szociális intézményekben tevékenykedő, a helyi közösségi programokhoz hozzájáruló önkéntes

jelölhető. Az önkéntesek elismerése fejenként bruttó 100 000 forintos utalvánnyal történik, a jelölő szervezet pedig bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatásban részesül.

További részletek és jelentkezés: fenntarthatotarsadalom.kh.hu

A lazítások ellenére, aki nem tudatos, annak máshogy fog szorítani a cipő

Az ESG-szabályozás részletei között könnyű elveszni, ami értelemszerűen nehezíti a megfelelést, de a fenntarthatóság üzletmenetbe történő beépítését is. Emiatt is történt, hogy az idei évben jelentős könnyítéseket, esetenként lazításokat vezettek be. A beharangozott könnyítések nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk: az új szabályozások azt célozzák, hogy az ESG még inkább versenyelőny legyen a nemzetközi piacokon. 

Emlékeztetőként: milyen szabályozás alá tartozik az ESG?

• 2023. január 1-jén lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv. Bár a szabályozás kötelező érvényű keretrendszert teremtett az érintett vállalatok számára, a gyakorlati megvalósítás rendkívül jelentős adminisztratív terhet, valamint számottevő humánerőforrás-igényt rótt a szervezetekre.
• 2025. februárjában megjelent az ún. Omnibus csomag, amely fontos változásokat eredményezett az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerben.

A csomag több, egymással szorosan összefüggő szabályozási elemet érintett:

• a CSRD-t,
• a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv)
• az ESRS-eket, azaz az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, és
• az uniós taxonómiát.

2025 decemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az egyszerűsítésekről – ez a megállapodás tartalmazza a CSRD és a CSDDD változásait is.

A legfontosabb változások a CSRD-ben

• Új küszöbértéket határoztak meg (1000 fős alkalmazotti állomány, 450 millió eurós nettó árbevétel), ezáltal jelentősen csökkent a jelentéstételre kötelezett szervezetek száma.
• Nem EU-s vállalatokra vonatkozó új kritériumok: nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (alkalmazotti küszöb nincs).
• Az információkérés terjedelmének korlátozása: a nagyvállalatok saját értékláncukon belül az önkéntes szabványok szerint kérhetnek információt, nincs kötelező érvényű szabályozás ezen a területen.
• A pénzügyi holdingtársaságok mentességet élveznek.
• Felülvizsgálati záradék beépítése – ez lehetővé teszi a CSRD hatályának esetleges kiterjesztését a jövőben.

A legfontosabb változások a CSDDD-ben

• A szabályozás hatályának szűkítése: csökkent a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok száma (az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 mrd EUR-t meghaladó bevételt elérő vállalatokat érinti).
• Kockázatalapú megközelítés bevezetése: csak akkor kell kérni a szükséges információt, ha ésszerűen feltételezhető a negatív üzleti hatás.
• Nincs egységes uniós felelősségi rendszer: tehát a tagállami jogszabályok szerint kezelik a büntetéseket.
• Halasztás: a CSDDD átültetésének határideje 2028. július 26-ig eltolódik, a megfelelést pedig 2029. júliusáig kell teljesíteni.

2025. decemberében megjelentek az ESRS, vagyis az Európai Unió kötelező fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszerének frissítései is.

A legfontosabb ESRS témák, amelyekre összpontosítottak

• A kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése.
• A fenntarthatósági nyilatkozatok olvashatóságának és tömörségének javítása, valamint integráció a vállalati jelentéstétel egészébe.
• A tematikus standardokban szereplő kötelező adatpontok és az ESRS 2 „Általános közzétételek” politikáira, intézkedéseire és céljaira vonatkozó minimális közzétételi követelmények átfedésének kezelése,
• A standardok érthetőségének és egyértelműségének javítása.
• A tehercsökkentési könnyítések bevezetése.
• Az interoperabilitás (együttműködőképesség) további fokozása.

Mikor mi fog történni?

A CSRD és a CSDDD esetében a végleges szöveg várhatóan 2026. március végén jelenik meg, ezt követi az uniós tagállamok saját nemzeti jogba történő átültetése.

Az ESRS esetében jelenleg nincs meghatározott ütemterv az új standardok véglegesítésére, de az Európai Bizottság várhatóan 2026 közepén közzé teszi a végleges változatokat.

Mi az, ami 2026. januárjától hatályos?

2026. január 8-án közzétették a felülvizsgált felhatalmazáson alapuló jogi aktust (DA), amelyet 2025 júliusában fogadtak el az uniós taxonómia követelményeinek módosítása céljából, és így hivatalosan hatályba lépett.

A legfontosabb változások a következők:

• Új lényegességi elv – azok a tevékenységek, amelyek összességében a forgalom, a tőkekiadások vagy az üzemeltetési költségek kevesebb mint 10%-át teszik ki, pénzügyileg nem lényegesként kizárhatók a KPI-számításokból. A teljes üzemeltetési költség KPI-t mostantól kizárhatóak a jelentésből, ha az üzemeltetési költség nem lényeges egy szervezet üzleti modellje szempontjából.
• Egyszerűsítések a pénzügyi vállalatok számára – A pénzügyi vállalatokk mostantól kizárhatják az olyan szervezetekkel szembeni kitettségeket, amelyek nem kötelesek jelentést tenni a taxonómia szerint, bizonyos KPI-k jelentése 2028-ig elhalasztható, a részletes sablonok jelentése pedig 2027 végéig elhalasztható, ha a szervezet nem állítja, hogy tevékenységei összhangban vannak a taxonómiával.
• Egyszerűsítés, egységesített sablonok és kevesebb adatpont – új összefoglaló sablon a nem pénzügyi szervezetek KPI-jaihoz, a nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó specifikus sablonok mellőzése, valamint az összes szervezet által jelentendő adatpontok számának általános csökkentése.
• A „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH – Do No Significant Harm) kritériumok egyszerűsítése –  az Európai Bizottság könnyebbé és átláthatóbbá teszi annak ellenőrzését, hogy egy uniós forrásból finanszírozott projekt vagy tevékenység okoz-e környezeti kárt.

A jövőbeli ütemterv

Az EU a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének fokozatos bevezetésének folyamatát 3 hullámra osztotta (az érintett vállalatok jelentősége és mérete alapján):

• 1. hullám: nagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, bankok, biztosítók, amelyek már eddig is jelentettek nem-pénzügyi adatokat, és több mint 500 alkalmazottjuk van.

Mikor? 2025-ben kellett először jelenteniük a 2024-es pénzügyi évről.

• 2. hullám: nagy magánvállalatok

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, amelyek nem tartoznak az 1. hullámba. A következő feltételből legalább kettőnek megfelelnek: 250 főnél több alkalmazott van, 50 millió EUR felett van az árbevétel, 25 millió EUR felett van a mérlegfőösszeg.

Mikor? 2026-ra volt tervezve, de elhalasztották 2028-ra.

• 3. hullám: tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k)

Mely vállalatok? Azok a kisebb vállalatok, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik.

Mikor? 2027-re volt tervezve, de ez is tolódik, várhatóan 2029-től kell jelenteniük.

Mit kell jelenteni?

• Eredeti ESRS: amíg a felülvizsgált ESRS-eket hivatalosan el nem fogadják, a jelenlegi szövegű standardok továbbra is alkalmazandók.
• EU taxonómia: a jelentést tevő szervezetek mostantól használhatják az új sablonokat, és választhatják a lényegességi küszöböt. Ugyanakkor lehetőségük van az eredeti sablonok használatával is jelentést készíteni, hogy több idejük legyen felkészülni a 2026-ban véget érő pénzügyi évükre vonatkozó új követelmények szerinti jelentéstételre.

ESG-üzletágunk vezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András szerint „kár lenne hátradőlni a lazítások kapcsán, ugyanis a nagy- és tőzsdei vállalatoknál az éves pénzügyi jelentést sem lehet közzétenni fenntarthatósági jelentés nélkül, mert a könyvvizsgáló nem fogja auditálni. Ezért érdemes nyomon követni a változásokat és aszerint adaptálni indenkinek”.

Szakértőink összességében az adatszolgáltatással kapcsolatos tartalmi változásokat és egyszerűsítéseket jónak tartják, mert nagyon nehéz nyelvezetű, indokolatlanul ismételgető és nehezen megválaszolható volt a korábbi szabvány – még a nagyvállalatok számára is. Ugyanakkor az ütemezés és halasztás ilyen mértékű változtatását már károsnak tartják, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célokat is.

Immár negyedik éve számít az ország egyik legsikeresebb fenntarthatósági kezdeményezésének az E.ON Föld bajnokai pályázata, amely óvodai és iskolai közösségek sokaságát vonta be a helyi környezeti problémák megoldásába és a szemléletformálásba az előző években. A diákok, a pedagógusok és nemritkán a szülők együttműködésére építő zöldprojektek – amelyek megvalósításához az energiavállalat ezúttal is összesen 25 millió forintos támogatási keretet biztosít – a környezetünk iránt érzett aggodalmat formálja közös, örömteli cselekvéssé.

A résztvevők személyes tapasztalatot szereznek arról, hogy a zöld jövőről lehet másképp, aktív és tevékeny jövőformálóként gondolkodni: klímaszorongás és passzivitás helyett a Föld bajnokai aktívan, játékosan és jókedvűen, közösségi összefogással valódi eredményeket érnek el. Kézzelfogható, hosszú távú változásokat indítanak el saját környezetükben tanösvényekkel, élőhelyek kialakításával, mikrokertekkel vagy a körforgásos gazdaság helyi megoldásaival. Az elmúlt években minden tizedik hazai óvodást és iskolást elért a kezdeményezés, és több ezer gyermek élhette át, hogy a fenntarthatóság nem elvont fogalom, hanem közös élmény és siker.

Az eddigi bajnokok ötletei minden várakozást felülmúlóan sokszínűek. Mostanáig 1200 pályamű, 42 nyertes intézmény és 75 millió forint támogatás számszerűsíti az elért eredményeket, idén pedig legalább 10 újabb nyertes óvoda, illetve iskola csatlakozhat a Föld bajnokainak népes közösségéhez. A nyertesekről az öttagú szakmai zsűri dönt (egy győztest pedig idén is a közönség juttathat a legjobbak közé). Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a zsűri elnöke mellett olyan fenntarthatósági szakértők értékelik a pályázatokat, mint dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka (Ökoanyu) klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő. Kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény.

Az E.ON a támogatáson túl végigkíséri és dokumentálja a pályázatok megvalósítását, és a tudásátadáshoz is fórumot biztosít olyan élménynapok megszervezésével, ahol a korábbi és a jövőbeni pályázók – óvodák, iskolák, települési közösségek képviselői – tanulhatnak egymástól.

eon.hu/afoldbajnokai

Sikeresen lezárult a Nestlé és a Sustainable Business Academy első közös, hiánypótló regeneratív mezőgazdasági képzése, amely átfogó képet adott a talajmegújító gazdálkodás elméleti alapjairól és gyakorlati alkalmazásáról. A program célja az volt, hogy a résztvevők naprakész, tudományos megalapozottságú ismereteket szerezzenek a regeneratív szemlélet kulcsterületeiről, valamint azonnal alkalmazható megoldásokat vigyenek haza saját gazdaságukba. 

A képzésen 15 gazdálkodó vett részt, akik a terület elismert szakértőitől tanulhattak. A résztvevők közül hatan női gazdálkodók voltak, ami jól jelzi, hogy az agrárium megújulásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a női szakemberek is. 

A képzés átfogó, 5 hetes tematika mentén vezette be a résztvevőket a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak és a fenntarthatósági trendeknek a megértésébe, részletesen bemutatva a talajegészség megőrzésének lépéseit és a regeneratív gazdálkodás gyakorlati alapjait, valamint segítve őket abban, hogy eligazodjanak a generációváltásból fakadó lehetőségek és kihívások között. A kurzus célja az volt, hogy olyan tudást és szemléletet adjon, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló képességét és hosszú távú jövedelmezőségét.  

„Nagyon örülünk a kurzus sikerének, és annak, hogy egyre több gazdálkodó ismeri fel a regeneratív módszerek nyújtotta előnyöket. Bár a Nestlé a regeneratív átállást támogató LENs programmal jelenleg az ország nyugati részében aktív, a klímaváltozás hatásainak következtében a téma országszerte egyre jobban érdekli azokat a gazdálkodókat, akik érdeklődnek a fenntartható és profitábilis megoldások iránt” – mondta Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője. 

A program zárásaként a résztvevők a sikeres vizsgát követően a Felnőttképzési Törvénynek megfelelő (a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben regisztrált) tanúsítványt kaptak. A vizsgabizottság elnöke, Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója kiemelte: „Nagyon izgalmas volt látni a résztvevők nyitottságát a tanfolyam anyagára és a kritikus gondolkodást a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatokról. Miközben a környezeti szempontok gyakran ellenállást váltanak ki az agráriumban, a képzésen résztvevő fiatal gazdák nívós elemzéseket készítettek saját földterületük tájtörténetéről, a klímaváltozás konkrét hatásairól, végül pedig a talajok és a természet funkcióit figyelembe véve mutattak be farmszintű fejlesztési terveket.” 

Lévai Gábor, a Sustainable Business Academy képviselője hozzátette: „A képzés iránti érdeklődés egyértelműen megmutatta, hogy ennek a képzésnek helye van a piacon. A résztvevők is megerősítették, hogy a közoktatás keretein belül a regeneratív mezőgazdaság még alig jelenik meg, így valódi hiánypótló programról beszélhetünk. Az oktatók által képviselt gyakorlati tudás olyan kiemelt hozzáadott értéke a képzésnek, amely a Sustainable Business Academy teljes képzési kínálatának sajátja. Tervezzük a folytatást, mert a szakmai igény és a gazdálkodói nyitottság is adott.” 

A Nestlé hosszú távú célja, hogy beszállítói láncában elősegítse a talajmegújító, klímatudatos gyakorlatok elterjedését. A most lezárult képzés, melynek folytatását a vállalat tervezi, újabb fontos lépés volt abban, hogy a regeneratív mezőgazdaság Magyarországon is egyre szélesebb körben váljon ismertté és alkalmazottá.