Miért nem mindig a papír a legzöldebb csomagolóanyag? Hogyan csökkenthető 80%-kal egy ipari fóliafelhasználás úgy, hogy közben a rakomány védelme is megmarad? És mit jelent a fenntarthatóság egy olyan vállalatnál, amely nap mint nap műanyagokkal dolgozik? Ezekről beszélgettünk Arató Gáborral, a Manupackaging International ügyvezetőjével, aki szerint ideje árnyaltabban gondolkodnunk.

– A Manupackaging csomagolóanyagokkal foglalkozik. Mennyire fér össze ez a fenntarthatósággal?

A legtöbben, ha meghallják a „fenntartható csomagolás” kifejezést, rögtön papírra vagy komposztálható anyagokra gondolnak. Nálunk ez másképp van. Mi úgy közelítünk a fenntarthatósághoz, hogy minden csomagolási problémára a legmegfelelőbb anyagot keressük. Ez lehet újrahasznosítható műanyag is – ha az funkcionálisan jobb, kevesebb kell belőle, és kisebb az ökolábnyoma.

– Ez ellentmond annak a közvélekedésnek, hogy minden műanyagot ki kellene iktatni.

Ez valóban népszerű gondolat, de nem mindig működik. Ha egy papíralapú csomagolás nem nyújt ugyanolyan termékvédelmet, vagy háromszor annyit kell használni belőle, mint a fóliából, akkor a végén még nagyobb lesz a karbonlábnyom. A húsz évvel ezelőtti 1 kg fóliához képest ma már 150–200 grammal is ugyanazt az eredményt elérjük. Ez a hatékonyság a fenntarthatóság egyik kulcsa.

– Mit tudtok ajánlani azoknak a partnereknek, akik valóban fenntarthatóbb megoldásokat keresnek?

Rengeteget dolgozunk ezen. Minden fóliánk újrahasznosítható, és egyre többet kínálunk, ami visszaforgatott anyagot is tartalmaz. Ezek sokszor drágábbak, nem kapnak adókedvezményt, mégis több partnerünk döntött már mellettük. Volt olyan ügyfelünk, egy vezető élelmiszeripari gyártó, ahol a csomagolóanyag-felhasználás 200 tonnáról 40 tonnára csökkent. Ugyanazzal a funkcionalitással, de sokkal kisebb környezeti hatással.

– Nálatok van formalizált ESG-stratégia?

Egyelőre nincs teljes ESG-jelentési kötelezettségünk, de már most úgy gyűjtjük az adatainkat, hogy azok megfeleljenek partnereink igényeinek. Nemrég megszereztük az Ecovadis ezüst minősítését – ez fontos mérföldkő, amely megerősíti irányvonalunkat és további fejlesztéseket tesz lehetővé.

– Milyen belső lépéseket tettetek eddig?

Az elvek mellett gyakorlati lépéseket is tettünk. Irodáinkban megosztott terek működnek, támogatjuk a home office-t, és ha lehet, vonattal utazunk repülő helyett. A kollégák részvétele önkéntes akciókban – például hulladékgyűjtés a Tisza-tónál – szintén erősíti a fenntarthatósági kultúrát.

– Beszállítói oldalon is elvárjátok ezt a szemléletet?

Igen. Az alapanyagaink 95–97%-a európai forrásból származik, és elvárjuk, hogy beszállítóink rendelkezzenek ECOVADIS minősítéssel – többségük ezüst vagy platina szintű. A fenntarthatóság számunkra nem egy projekt, hanem egy működési minimum.

– Innovációban is gondolkodtok?

Igen, az egyik büszkeségünk az M-loop körforgásos rendszer, amelyben visszagyűjtjük a használt fóliát, regranuláljuk, és újra terméket gyártunk belőle. Ez már működik például, Lengyelországban és Csehországban.

– Mi jelenti most a legnagyobb kihívást?

Az egyik legnagyobb probléma, amivel gyakran találkozunk, az a beszerzési döntéshozók ösztönzőrendszerének torzulása. Sok vállalatnál a beszerzők elsődleges szempontja továbbra is az egységár, miközben nem kapnak megfelelő visszajelzést arról, hogy egy „olcsóbbnak tűnő” megoldás valójában mit okoz a teljes működésben vagy a környezetben.

Ezzel párhuzamosan komoly gondot jelent a túlszámlázás gyakorlata. Csomagolási auditjaink során sokszor kiderül, hogy a beszállító több fóliát számlázott ki, mint amennyit ténylegesen leszállított az ügyfélnek – és ez gyakran rejtve marad a napi rutinban. Mi ezt szakmailag és etikailag is elfogadhatatlannak tartjuk.

És van egy harmadik, kevésbé látható, de annál súlyosabb probléma: amikor a beszállító olyan fóliát ad el, amelyből sokkal többet kell használni ugyanannak a csomagolási hatékonyságnak az eléréséhez. Ez nemcsak többletköltséget és felesleges hulladékot jelent, hanem visszalépés a fenntarthatóságban – még ha papíron az egységár alacsonyabbnak is tűnik.

– Ha egy mondatban kellene összefoglalnod: mit jelent a fenntarthatóság a Manupackagingnél?

Gondolkodjunk együtt – észszerűen, átláthatóan, hosszú távon. Nem hiszünk a zöldre festésben. Hiszünk abban, hogy a fenntarthatóság nem a marketingről, hanem a józan észről szól.

Az MNB 2024-ben tette közzé a hitelkockázat vállalása, mérése, kezelése és kontrollja során a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) információk felmérését szolgáló minimum kérdéssor alkalmazásáról szóló 9/2024. (IX. 24.) számú ajánlását. A 2025. június 26-án megjelent 7/2025. (VI.23.) számú ajánlás alapján csak azon hitelkérelmező vállalatok esetében várja el az MNB a minimum kérdéssor alkalmazását, amelyek jogszabályi kötelezettségükből fakadóan fenntarthatósági jelentéstételre, illetve ESG beszámoló készítésére kötelezettek, valamint ezen túl elérnek egy bizonyos ügylethatárt is. A módosított ajánlás összhangban van az Európai Bankhatóság ESG kockázatok kezelésére vonatkozó iránymutatásának ESG kockázatok azonosításához, méréséhez, kezeléséhez és nyomon követéséhez szükséges ESG információk gyűjtésére vonatkozó egyes rendelkezéseivel.

A vállalatokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése érdekében a módosított ajánlásban szereplő kérdéssort az MNB tovább közelítette a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény által szabályozott ESG beszámoló követelményeihez.

Az új ESG ajánlás itt érhető el.

A vállalatok fenntarthatósági törekvései világszerte egyre inkább túllépnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, miközben a természet védelme és helyreállítása, különösen a biodiverzitás, egyre hangsúlyosabbá válik. Magyarországon azonban még mindig ritka, hogy a vállalatok a kettős lényegességi elemzés során nagy jelentőséget tulajdonítanának a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatásoknak, lehetőségeknek vagy kockázatoknak. Gyakori az a téves feltételezés, hogy a vállalati működésnek nincs érdemi hatása a biodiverzitásra – sem pozitív, sem negatív irányban.

Pedig a természetes környezet – például a vízkészletek, talajminőség, beporzók jelenléte – nemcsak külső tényező, hanem üzleti szempontból is kritikus függőségi pont. Egy mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalat számára a talaj termőképessége, a vízminőség vagy az ökoszisztémák stabilitása közvetlen hatással van a hozamra, a költségekre és a profitra.

A biodiverzitás üzleti jelentősége

Egy nemzetközi tanulmány több mint 2000 kutatás és közel 100 000 helyszín elemzése alapján arra jutott, hogy az emberi tevékenységek példátlan mértékben befolyásolják a biodiverzitást. A Nature folyóiratban megjelent írás arra is rámutat, hogy a helyi fajgazdagság csökkenése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági következményekkel is jár. A Világgazdasági Fórumszerint a biodiverzitás csökkenése a következő évtized egyik legnagyobb globális kockázata, mivel évente több mint 50 billió eurónyi gazdasági tevékenység közepesen vagy erősen függ a természeti rendszerektől, az infrastruktúrától kezdve az energiatermelésen és vízellátáson át a szállításig.

A Sweco friss jelentéseszerint Európa 50 legnagyobb gyártó- és energetikai vállalatának mindössze 16%-a tekinti pénzügyileg lényegesnek a biodiverzitást, miközben 82% környezeti szempontból már felismeri annak fontosságát. Ez az arány hazai viszonylatban is hasonló lehet, különösen a nem szabályozott szektorokban.

Mi a helyzet Magyarországon? – példák és tanulságok

Vízhiány és alternatív megoldások
Hazánkban is előfordul, hogy egy régióban a vízhiány vagy a vízminőség romlása akadályozza a termelést. Egyes vállalatok drága technológiai megoldásokban (pl. víztisztító rendszerek) gondolkodnak, miközben természetes alapú megközelítések, mint például vízgyűjtő területek helyreállítása, vízvisszatartó tájhasználat vagy ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb alternatívát jelenthetnek.

Zöld infrastruktúra, mint üzleti érték
Az ipari létesítmények körüli zöldfelületek eltávolítása gyakran a hozzáférés vagy területfejlesztés érdekében történik. Ugyanakkor a természetes növényzet, fák, bokrok, mezők és fűfélék, védelmet nyújthatnak a por, zaj, szél vagy hőhatások ellen, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkakörülményeket, a termelés folytonosságát és a lakossági elfogadottságot. Egyes magyar vállalatok már felismerték, hogy a zöld infrastruktúra megőrzése üzleti megtérülést hozhat.

Pénzügyi kockázatok és szabályozási nyomásA magyarországi vállalatokat is érintik az EU-s szabályozások, mint például az EU Taxonómia vagy a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv), amelyek előírják a környezeti hatások és függőségek számszerűsítését. A természetes erőforrásokhoz kapcsolódó kockázatok, például vízszennyezés, talajromlás, biodiverzitás csökkenése, pénzügyi kockázatként jelennek meg, különösen, ha bírságokhoz, termelési leállásokhoz vagy reputációs veszteséghez vezetnek.

Növekedési lehetőségek a természethez kapcsolódó innovációbanA természetbarát üzleti modellek akár 10 billió eurónyi új értéket teremthetnek, és 2030-ra 395 millió új munkahelyet hozhatnak létre világszerte. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a természetes rendszerekhez való pozitív viszonyulás üzleti lehetőségeket teremt. Például:

• Speciális műtrágyák alkalmazása, amelyek kevesebb kijuttatással javítják a talaj egészségét.

• Beültetett zöldsávok vagy erdősávok, amelyek csökkentik az infrastruktúra karbantartási költségeit.

• Vizes élőhelyek helyreállítása, amely javítja a vízvisszatartást és csökkenti az árvízkockázatot.

Mit jelent ez a magyar vállalatvezetők számára? A természetes erőforrásokhoz való üzleti viszonyulás nemcsak környezetvédelmi, hanem stratégiai pénzügyi kérdés is. A CFO-knak, COO-knak és fenntarthatósági vezetőknek közösen kell:

• Felmérni a vállalat függőségét a természettől.

• Azonosítani a természeti környezetből adódó kockázatokat és lehetőségeket.

• Beépíteni ezeket a stratégiai és operatív döntéshozatalba.

• Megfelelni az EU-s jelentési és auditálási elvárásoknak.

A biodiverzitás és a természetes rendszerek védelme nem csupán környezeti, hanem üzleti szempontból is kulcsfontosságú, és vétek figyelmen kívül hagyni. Aki időben lép, versenyelőnyt szerezhet nemcsak a szabályozási megfelelés, hanem az értékteremtés és a szervezeti reputáció szempontjából is.

Ha az Ön vállalata biodiverzitással kapcsolatos felmérés vagy egyéb fenntarthatósági megoldások iránt érdeklődik, keresse bizalommal a PwC fenntarthatósági csapatát.
https://www.linkedin.com/pulse/biodiverzit%C3%A1s-mint-%C3%BCzleti-strat%C3%A9gia-term%C3%A9szetbar%C3%A1t-lehet-dora-feher-tqepf/

Közel 22 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít Debrecenben a Waberer’s. A multifunkcionális logisztikai létesítmény kivitelezése tavaly novemberben indult, idén áprilisban felállításra került az első pillér, a csarnok augusztusra elérte a szerkezetkész állapotot és várhatóan 2025 végén megkezdi operatív működését.  A komplexum teljes körű, testre szabható tárolási és logisztikai szolgáltatásokat kínál majd partnereinek, ezen keresztül kiemelt szerepet kap Kelet-Magyarország és a környező régiók ellátási láncaiban.

Mérföldkőhöz érkezik a Waberer’s Csoport, várhatóan az év végén adják át a vállalat legújabb, közel 22 ezer négyzetméteres debreceni logisztikai központját. A projekt célja, hogy a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett cégcsoport egy olyan multifunkcionális raktárbázist hozzon létre, amely nem csupán a hagyományos tárolási feladatokra kínál megoldást, hanem teljes körű logisztikai és hozzáadott értékű szolgáltatásokkal támogatja a partnereket. A komplexum várhatóan 2025 utolsó negyedévében kezdi meg a működését – jelentette be a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Waberer’s a logisztikai központ bokrétaünnepségén.

Stratégiai elhelyezkedés

„Az új, 9 milliárd forintos beruházással létrejövő logisztikai központ Debrecen stratégiai elhelyezkedésére és gazdaságának dinamikus fejlődésére épít. A város ad otthont a BMW új autógyárának, emellett több járműipari nagyberuházás és a kapcsolódó beszállítói kör révén újabb és újabb üzemek létesülnek. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben létesülő Waberer’s logisztikai központja mindössze 15 percre található a Debreceni Nemzetközi Repülőtértől, és 200 méterre az M35-ös autópálya lehajtójától. Az intermodális konténerterminál közelsége pedig ideális feltételeket teremt a gyors, kombinált szállítási megoldások alkalmazására, legyen szó közúti, vasúti vagy légi fuvarról.  A térség gazdaságának fejlődését jelzi, hogy az idei első negyedévben Hajdú-Bihar vármegyében az egy főre eső ipari termelési érték 917 ezer forintot tett ki, ami 23 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben” – emelte ki Szucsány György, a Waberer’s Csoport ingatlanfejlesztési igazgatója.

Szucsány György hozzátette, hogy a debreceni központtal nem csupán egy új raktár, hanem egy regionális „smart hub” létesül, mely testre szabható és minden igényt lefedő komplex logisztikai megoldásokat kínál a partnereknek. Ezzel is hozzájárulva az ügyfelek versenyképességének növeléséhez, a fenntartható és költséghatékony növekedésükhöz.

Sokoldalú kialakítás, fenntartható működés

A logisztikai központ különlegessége a rendkívül sokoldalú kialakítás: normál, hűtött és fagyasztott raktárak mellett lítiumion-akkumulátorok tárolására is alkalmas területek, minőségi irodák, vámudvar és parkolók állnak rendelkezésre. A projekt során kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság és az ESG-szempontok érvényesítése. A debreceni központ BREEAM „Very Good” minősítéssel és kiemelkedő energiahatékonysággal készül, hőszivattyús fűtési és hűtési rendszerekkel, valamint 250 kilowatt teljesítményű tetőre telepített napelemparkkal. Az elektromos járműtöltők és az intelligens épületfelügyeleti rendszerek mind hozzájárulnak az alacsonyabb ökológiai lábnyomhoz és a környezettudatos működéshez.

Növekedési stratégia része

A debreceni beruházással a Waberer’s tovább erősíti jelenlétét a kelet-magyarországi piacon és célja, hogy kulcsszerepet töltsön be a régió dinamikusan fejlődő iparágaiban, különösen a járműiparban, az elektronikában, az FMCG-szektorban és az e-kereskedelemben. A fejlesztés szorosan illeszkedik a vállalat hossz távú stratégiájába, amely szerint a Waberer’s Csoport 2025 és 2032 között legalább 400 millió eurót költene beruházásokra. Ennek keretében pedig létrejön az a korszerű Országos Logisztikai Hálózat, amelynek egyik kiemelt egysége lesz a debreceni komplexum. A debreceni fejlesztés nélkül a Waberer’s közel 250 ezer négyzetméteres raktárkapacitással rendelkezik, ezenfelül pedig további 200 ezer négyzetméteren nyújtanak inhouse logisztikai szolgáltatásokat.

A logisztikai szektorban dolgozó nők továbbra is alulreprezentáltak, különösen a vezetői szinteken – erre reagálva hozta létre az Év Női Logisztikusa díjat a Waberer’s és a Navigátorvilág szakmai médium. A díjat idén harmadik alkalommal adják át a tehetséges női szakembereknek, a jelentkezéseket 2025. november 3-ig várják. A tavalyi év újításához hasonlóan idén is figyelnek a fiatal szakemberekre, az Év Fiatal Női Logisztikusa díjjal a pályakezdő tehetségeket ismerik el.

A logisztikai szektorban továbbra is jelentős a nemek közötti aránytalanság, különösen a vezetői pozíciókban. Ezen szeretne változtatni a Waberer’s és a Navigátorvilág szakmai médium, amelyek 2023-ban hagyományteremtő céllal alapították meg az Év Női Logisztikusa díjat. Az elismerés célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség fontosságára, és új lehetőségeket nyisson a tehetséges női szakemberek előtt.

A Gartner Inc. külföldi felmérésének eredményei alapján a globális ellátási lánc munkaerején belül ugyan a nők aránya már eléri a 41 százalékot, de a felsővezetői pozíciókban mindössze 26 százalékuk van jelen. Az Eurostat idei adatai pedig arra világítanak rá, hogy az Európai Unióban a vezetői pozíciók csupán 34,8 százalékát töltik be nők. Ezek a számok világosan mutatják, hogy bár van előrelépés, a nők továbbra is alulreprezentáltak a logisztikában – a díj pedig arra hivatott, hogy hozzájáruljon ennek a trendnek a megfordításához.

„Fontos számunkra, hogy minél több nő lássa meg a karrierlehetőséget a logisztikában, hiszen ez egy rendkívül sokszínű és izgalmas iparág, amelyben szükség van a női perspektívára is. A helyzet ugyan javul, de a vezetői beosztásokban továbbra is kevés a női szakember. ESG szempontból az egyenlőség és sokszínűség előmozdítása kiemelt uniós elvárás, a CSRD és a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek is hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknak mérhetően és átláthatóan kell előmozdítaniuk a nemek közötti esélyegyenlőséget. Piacvezetőként felelősségünk, hogy ebben példát mutassunk az egész ágazat számára.  Hiszünk abban, hogy az Év Női Logisztikusa díj hozzájárul ahhoz, hogy még többen válasszák ezt a pályát, és inspirációt nyújtson a fiatal generációnak is” – mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.

Idén a szervezők ismét kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdőkre: az Év Fiatal Női Logisztikusa díj célja, hogy a jövő generáció női szakembereinek sikereit is elismerjék, és példát állítsanak a fiatalok számára.

Mindkét díjra ajánlás útján lehet pályázni 2025. november 3-ig. Az ajánlásoknak tartalmazniuk kell a jelölt szakmai pályafutását, eredményeit, valamint azt, hogy milyen tulajdonságok és teljesítmények teszik kiemelkedővé őt a logisztika világában.

A szakmai zsűri tagjai: Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője, Lányi Márton, a Kühne + Nagel Kft. ügyvezetője és a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke, Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke, valamint Bándy Zsolt, a Navigátorvilág kiadóvezetője. A zsűri munkáját idén a tavalyi nyertesek is segítik: Balogh Ágota, a Royal Sped vezérigazgatója, valamint Palicska Judit, a Waberer’s Network ügyvezetője.

További információ a kiírásban található.