A vállalatok fenntarthatósági törekvései világszerte egyre inkább túllépnek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésén, miközben a természet védelme és helyreállítása, különösen a biodiverzitás, egyre hangsúlyosabbá válik. Magyarországon azonban még mindig ritka, hogy a vállalatok a kettős lényegességi elemzés során nagy jelentőséget tulajdonítanának a biológiai sokféleséggel kapcsolatos hatásoknak, lehetőségeknek vagy kockázatoknak. Gyakori az a téves feltételezés, hogy a vállalati működésnek nincs érdemi hatása a biodiverzitásra – sem pozitív, sem negatív irányban.

Pedig a természetes környezet – például a vízkészletek, talajminőség, beporzók jelenléte – nemcsak külső tényező, hanem üzleti szempontból is kritikus függőségi pont. Egy mezőgazdasági vagy élelmiszeripari vállalat számára a talaj termőképessége, a vízminőség vagy az ökoszisztémák stabilitása közvetlen hatással van a hozamra, a költségekre és a profitra.

A biodiverzitás üzleti jelentősége

Egy nemzetközi tanulmány több mint 2000 kutatás és közel 100 000 helyszín elemzése alapján arra jutott, hogy az emberi tevékenységek példátlan mértékben befolyásolják a biodiverzitást. A Nature folyóiratban megjelent írás arra is rámutat, hogy a helyi fajgazdagság csökkenése nemcsak ökológiai, hanem gazdasági következményekkel is jár. A Világgazdasági Fórumszerint a biodiverzitás csökkenése a következő évtized egyik legnagyobb globális kockázata, mivel évente több mint 50 billió eurónyi gazdasági tevékenység közepesen vagy erősen függ a természeti rendszerektől, az infrastruktúrától kezdve az energiatermelésen és vízellátáson át a szállításig.

A Sweco friss jelentéseszerint Európa 50 legnagyobb gyártó- és energetikai vállalatának mindössze 16%-a tekinti pénzügyileg lényegesnek a biodiverzitást, miközben 82% környezeti szempontból már felismeri annak fontosságát. Ez az arány hazai viszonylatban is hasonló lehet, különösen a nem szabályozott szektorokban.

Mi a helyzet Magyarországon? – példák és tanulságok

Vízhiány és alternatív megoldások
Hazánkban is előfordul, hogy egy régióban a vízhiány vagy a vízminőség romlása akadályozza a termelést. Egyes vállalatok drága technológiai megoldásokban (pl. víztisztító rendszerek) gondolkodnak, miközben természetes alapú megközelítések, mint például vízgyűjtő területek helyreállítása, vízvisszatartó tájhasználat vagy ökoszisztéma-szolgáltatások erősítése, költséghatékonyabb és fenntarthatóbb alternatívát jelenthetnek.

Zöld infrastruktúra, mint üzleti érték
Az ipari létesítmények körüli zöldfelületek eltávolítása gyakran a hozzáférés vagy területfejlesztés érdekében történik. Ugyanakkor a természetes növényzet, fák, bokrok, mezők és fűfélék, védelmet nyújthatnak a por, zaj, szél vagy hőhatások ellen, amelyek közvetlenül befolyásolják a munkakörülményeket, a termelés folytonosságát és a lakossági elfogadottságot. Egyes magyar vállalatok már felismerték, hogy a zöld infrastruktúra megőrzése üzleti megtérülést hozhat.

Pénzügyi kockázatok és szabályozási nyomásA magyarországi vállalatokat is érintik az EU-s szabályozások, mint például az EU Taxonómia vagy a CSRD (Vállalati Fenntarthatósági Jelentési Irányelv), amelyek előírják a környezeti hatások és függőségek számszerűsítését. A természetes erőforrásokhoz kapcsolódó kockázatok, például vízszennyezés, talajromlás, biodiverzitás csökkenése, pénzügyi kockázatként jelennek meg, különösen, ha bírságokhoz, termelési leállásokhoz vagy reputációs veszteséghez vezetnek.

Növekedési lehetőségek a természethez kapcsolódó innovációbanA természetbarát üzleti modellek akár 10 billió eurónyi új értéket teremthetnek, és 2030-ra 395 millió új munkahelyet hozhatnak létre világszerte. Magyarországon is egyre több vállalat ismeri fel, hogy a természetes rendszerekhez való pozitív viszonyulás üzleti lehetőségeket teremt. Például:

• Speciális műtrágyák alkalmazása, amelyek kevesebb kijuttatással javítják a talaj egészségét.

• Beültetett zöldsávok vagy erdősávok, amelyek csökkentik az infrastruktúra karbantartási költségeit.

• Vizes élőhelyek helyreállítása, amely javítja a vízvisszatartást és csökkenti az árvízkockázatot.

Mit jelent ez a magyar vállalatvezetők számára? A természetes erőforrásokhoz való üzleti viszonyulás nemcsak környezetvédelmi, hanem stratégiai pénzügyi kérdés is. A CFO-knak, COO-knak és fenntarthatósági vezetőknek közösen kell:

• Felmérni a vállalat függőségét a természettől.

• Azonosítani a természeti környezetből adódó kockázatokat és lehetőségeket.

• Beépíteni ezeket a stratégiai és operatív döntéshozatalba.

• Megfelelni az EU-s jelentési és auditálási elvárásoknak.

A biodiverzitás és a természetes rendszerek védelme nem csupán környezeti, hanem üzleti szempontból is kulcsfontosságú, és vétek figyelmen kívül hagyni. Aki időben lép, versenyelőnyt szerezhet nemcsak a szabályozási megfelelés, hanem az értékteremtés és a szervezeti reputáció szempontjából is.

Ha az Ön vállalata biodiverzitással kapcsolatos felmérés vagy egyéb fenntarthatósági megoldások iránt érdeklődik, keresse bizalommal a PwC fenntarthatósági csapatát.
https://www.linkedin.com/pulse/biodiverzit%C3%A1s-mint-%C3%BCzleti-strat%C3%A9gia-term%C3%A9szetbar%C3%A1t-lehet-dora-feher-tqepf/

Közel 22 ezer négyzetméteres logisztikai központot épít Debrecenben a Waberer’s. A multifunkcionális logisztikai létesítmény kivitelezése tavaly novemberben indult, idén áprilisban felállításra került az első pillér, a csarnok augusztusra elérte a szerkezetkész állapotot és várhatóan 2025 végén megkezdi operatív működését.  A komplexum teljes körű, testre szabható tárolási és logisztikai szolgáltatásokat kínál majd partnereinek, ezen keresztül kiemelt szerepet kap Kelet-Magyarország és a környező régiók ellátási láncaiban.

Mérföldkőhöz érkezik a Waberer’s Csoport, várhatóan az év végén adják át a vállalat legújabb, közel 22 ezer négyzetméteres debreceni logisztikai központját. A projekt célja, hogy a Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett cégcsoport egy olyan multifunkcionális raktárbázist hozzon létre, amely nem csupán a hagyományos tárolási feladatokra kínál megoldást, hanem teljes körű logisztikai és hozzáadott értékű szolgáltatásokkal támogatja a partnereket. A komplexum várhatóan 2025 utolsó negyedévében kezdi meg a működését – jelentette be a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Waberer’s a logisztikai központ bokrétaünnepségén.

Stratégiai elhelyezkedés

„Az új, 9 milliárd forintos beruházással létrejövő logisztikai központ Debrecen stratégiai elhelyezkedésére és gazdaságának dinamikus fejlődésére épít. A város ad otthont a BMW új autógyárának, emellett több járműipari nagyberuházás és a kapcsolódó beszállítói kör révén újabb és újabb üzemek létesülnek. Az Észak-Nyugati Gazdasági Övezetben létesülő Waberer’s logisztikai központja mindössze 15 percre található a Debreceni Nemzetközi Repülőtértől, és 200 méterre az M35-ös autópálya lehajtójától. Az intermodális konténerterminál közelsége pedig ideális feltételeket teremt a gyors, kombinált szállítási megoldások alkalmazására, legyen szó közúti, vasúti vagy légi fuvarról.  A térség gazdaságának fejlődését jelzi, hogy az idei első negyedévben Hajdú-Bihar vármegyében az egy főre eső ipari termelési érték 917 ezer forintot tett ki, ami 23 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben” – emelte ki Szucsány György, a Waberer’s Csoport ingatlanfejlesztési igazgatója.

Szucsány György hozzátette, hogy a debreceni központtal nem csupán egy új raktár, hanem egy regionális „smart hub” létesül, mely testre szabható és minden igényt lefedő komplex logisztikai megoldásokat kínál a partnereknek. Ezzel is hozzájárulva az ügyfelek versenyképességének növeléséhez, a fenntartható és költséghatékony növekedésükhöz.

Sokoldalú kialakítás, fenntartható működés

A logisztikai központ különlegessége a rendkívül sokoldalú kialakítás: normál, hűtött és fagyasztott raktárak mellett lítiumion-akkumulátorok tárolására is alkalmas területek, minőségi irodák, vámudvar és parkolók állnak rendelkezésre. A projekt során kiemelt figyelmet kap a fenntarthatóság és az ESG-szempontok érvényesítése. A debreceni központ BREEAM „Very Good” minősítéssel és kiemelkedő energiahatékonysággal készül, hőszivattyús fűtési és hűtési rendszerekkel, valamint 250 kilowatt teljesítményű tetőre telepített napelemparkkal. Az elektromos járműtöltők és az intelligens épületfelügyeleti rendszerek mind hozzájárulnak az alacsonyabb ökológiai lábnyomhoz és a környezettudatos működéshez.

Növekedési stratégia része

A debreceni beruházással a Waberer’s tovább erősíti jelenlétét a kelet-magyarországi piacon és célja, hogy kulcsszerepet töltsön be a régió dinamikusan fejlődő iparágaiban, különösen a járműiparban, az elektronikában, az FMCG-szektorban és az e-kereskedelemben. A fejlesztés szorosan illeszkedik a vállalat hossz távú stratégiájába, amely szerint a Waberer’s Csoport 2025 és 2032 között legalább 400 millió eurót költene beruházásokra. Ennek keretében pedig létrejön az a korszerű Országos Logisztikai Hálózat, amelynek egyik kiemelt egysége lesz a debreceni komplexum. A debreceni fejlesztés nélkül a Waberer’s közel 250 ezer négyzetméteres raktárkapacitással rendelkezik, ezenfelül pedig további 200 ezer négyzetméteren nyújtanak inhouse logisztikai szolgáltatásokat.

A logisztikai szektorban dolgozó nők továbbra is alulreprezentáltak, különösen a vezetői szinteken – erre reagálva hozta létre az Év Női Logisztikusa díjat a Waberer’s és a Navigátorvilág szakmai médium. A díjat idén harmadik alkalommal adják át a tehetséges női szakembereknek, a jelentkezéseket 2025. november 3-ig várják. A tavalyi év újításához hasonlóan idén is figyelnek a fiatal szakemberekre, az Év Fiatal Női Logisztikusa díjjal a pályakezdő tehetségeket ismerik el.

A logisztikai szektorban továbbra is jelentős a nemek közötti aránytalanság, különösen a vezetői pozíciókban. Ezen szeretne változtatni a Waberer’s és a Navigátorvilág szakmai médium, amelyek 2023-ban hagyományteremtő céllal alapították meg az Év Női Logisztikusa díjat. Az elismerés célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség fontosságára, és új lehetőségeket nyisson a tehetséges női szakemberek előtt.

A Gartner Inc. külföldi felmérésének eredményei alapján a globális ellátási lánc munkaerején belül ugyan a nők aránya már eléri a 41 százalékot, de a felsővezetői pozíciókban mindössze 26 százalékuk van jelen. Az Eurostat idei adatai pedig arra világítanak rá, hogy az Európai Unióban a vezetői pozíciók csupán 34,8 százalékát töltik be nők. Ezek a számok világosan mutatják, hogy bár van előrelépés, a nők továbbra is alulreprezentáltak a logisztikában – a díj pedig arra hivatott, hogy hozzájáruljon ennek a trendnek a megfordításához.

„Fontos számunkra, hogy minél több nő lássa meg a karrierlehetőséget a logisztikában, hiszen ez egy rendkívül sokszínű és izgalmas iparág, amelyben szükség van a női perspektívára is. A helyzet ugyan javul, de a vezetői beosztásokban továbbra is kevés a női szakember. ESG szempontból az egyenlőség és sokszínűség előmozdítása kiemelt uniós elvárás, a CSRD és a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettségek is hangsúlyozzák, hogy a vállalatoknak mérhetően és átláthatóan kell előmozdítaniuk a nemek közötti esélyegyenlőséget. Piacvezetőként felelősségünk, hogy ebben példát mutassunk az egész ágazat számára.  Hiszünk abban, hogy az Év Női Logisztikusa díj hozzájárul ahhoz, hogy még többen válasszák ezt a pályát, és inspirációt nyújtson a fiatal generációnak is” – mondta Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s Csoport ESG és CSR igazgatója.

Idén a szervezők ismét kiemelt figyelmet fordítanak a pályakezdőkre: az Év Fiatal Női Logisztikusa díj célja, hogy a jövő generáció női szakembereinek sikereit is elismerjék, és példát állítsanak a fiatalok számára.

Mindkét díjra ajánlás útján lehet pályázni 2025. november 3-ig. Az ajánlásoknak tartalmazniuk kell a jelölt szakmai pályafutását, eredményeit, valamint azt, hogy milyen tulajdonságok és teljesítmények teszik kiemelkedővé őt a logisztika világában.

A szakmai zsűri tagjai: Barna Zsolt, a Waberer’s elnök-vezérigazgatója és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének elnöke, Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője, Lányi Márton, a Kühne + Nagel Kft. ügyvezetője és a Magyar Szállítmányozók Szövetségének elnöke, Fülöp Zsolt, a Trans-Sped alapítója és a Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetségének elnöke, valamint Bándy Zsolt, a Navigátorvilág kiadóvezetője. A zsűri munkáját idén a tavalyi nyertesek is segítik: Balogh Ágota, a Royal Sped vezérigazgatója, valamint Palicska Judit, a Waberer’s Network ügyvezetője.

További információ a kiírásban található.

Grant Thornton kutatás: az ESG és az üzleti növekedés kéz a kézben jár

A Grant Thornton legfrissebb nemzetközi kutatása szerint a középvállalatok világszerte a fenntarthatóságot egyre inkább stratégiai növekedési tényezőként kezelik, nem csupán szabályozási kötelezettségként. A felmérés alapján a cégek közel 90%-a a következő 12 hónapban fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait, miközben a vezetők több mint fele már közvetlen üzleti előnyt társít az ESG-hez.

Világszerte azt tapasztaljuk, hogy a fenntarthatósági törekvések egyre kevésbé a jogszabályi megfelelésről, és sokkal inkább az üzleti és gazdasági értékteremtésről szólnak, a piaci verseny és a márkaérték növelésének mozgatórugóivá váltak. A középvállalatok vezetői felismerték: az ESG nem költség, hanem olyan befektetés, amely egyszerre növeli a működési hatékonyságot, erősíti a munkavállalói elkötelezettséget és új piacokra nyit kaput.

A Grant Thornton International Business Report (IBR) keretében, 35 országban kérdeztek meg közel 15 000 középvállalati vezetőt világszerte.

2025-ben a vállalatok 41,6%-a a versenytársak megelőzését, 38%-a pedig a reputáció erősítését nevezte meg elsődleges fenntarthatósági üzleti célnak – mindkét tényező jelentősen erősebb motiváció, mint egy évvel korábban.

A hosszú távú üzleti haszon is kézzelfogható: a középvállalatok több mint fele (54%) szerint a fenntarthatóság növeli a jövőbeni nyereséget, 51,3%-uk pedig a bevételek bővülésére számít.

A kutatás eredményei szerint:

• A középvállalatok 85,9%-a idén fenntartja vagy növeli fenntarthatósági beruházásait.
• A cégek közel fele (49,8%) szerint a fenntarthatósági teljesítmény kulcs a nemzetközi piacra lépéshez.
• úgy véli, hogy az ESG közvetlenül javítja exportlehetőségeiket.
• A vállalatok több mint fele (54%) emelkedő értékesítési árakat és erősebb profitabilitást vár a fenntarthatósági beruházások eredményeként.

A középvállalatok sajátossága, hogy gyorsan képesek reagálni a piaci változásokra. Most egyértelműen látszik, hogy azok a cégek kerülnek előnybe, akik proaktívan építik be a fenntarthatóságot a stratégiájukba. Ez nemcsak a szabályozói megfelelés miatt fontos, hanem azért is, mert ügyfelek, befektetők és munkavállalók egyaránt ezt várják el.

Hova áramlanak a források?

A legnépszerűbb terület a megújuló energia (43,5%), amit költséghatékonysági és adózási szempontok is erősítenek. Emellett a diverzitás és elfogadás iránti elköteleződés is látványosan nőtt: az USA-ban például az ilyen programokba fektető középvállalatok aránya 31%-ról 44,8%-ra ugrott.

Magyarországon részben hasonló a helyzet, itt is nagyon erős a megújuló energia szerepe, de egyre nagyobb jelentőséget kap a klímaadaptáció, valamint a jogszabályi jelentéstételi “kötelezettség” előírt lábának csökkenésével a belső szabályozás (etikai szabályok, panaszbejelentés, beszállítói átvilágítás) jelentősége egyre nő.

Jelentéstétel: üzleti eszköz, nem nyűg

A szabályozói környezet változása – köztük az EU CSRD enyhítései – ellenére a középvállalatok 72,9%-a folytatja fenntarthatósági jelentéstételét. E cégek 44,8%-a üzleti szempontból látja értékesnek az átláthatóságot, 35,9%-uk pedig vállalati küldetésük szerves részének tekinti.

Azok a cégek, amelyek nem tudnak hiteles fenntarthatósági gyakorlatot felmutatni, veszélybe sodorhatják kulcsfontosságú üzleti kapcsolataikat. Ez nemcsak reputációról szól, hanem a beszállítói láncban való bennmaradásról is.

Ugyancsak fontos kiemelni az együttműködés fontosságát: a költségek és komplexitás közös kihívások. Befektetőkkel, iparági szereplőkkel és ügyfelekkel való együttműködés révén könnyebben alakítható ki életképes, széles körben alkalmazható fenntarthatósági gyakorlat.

Akadályok és lehetőségek

A legnagyobb gátak közé a költségek (40,9%), a szabályozások összetettsége (35%) és az adminisztratív erőforrás-igény (32,3%) tartoznak. Ugyanakkor a vállalatok egyre inkább felismerik: a fenntarthatósági beruházások gyorsan megtérülhetnek, és hosszú távon stabilabbá teszik az üzleti működést.

A legnagyobb kihívást jelenleg nem a költségek, hanem az üzleti környezet bizonytalansága jelenti. A bizalmi index 26%-kal alacsonyabb, mint néhány évvel ezelőtt, ami óvatosságra és a beruházások visszafogására készteti a vállalatokat.

Ugyanakkor a szabályozói nyomás enyhülése új lehetőségeket teremtett: ügyfeleinkkel együtt immár az értékteremtő, hosszú távon megtérülő projektek azonosítására és megvalósítására tudunk összpontosítani. Ezek a kezdeményezések nemcsak versenyelőnyt biztosítanak, hanem hozzájárulnak a költségek csökkentéséhez és a vállalat értékének növeléséhez is. Ügyfeleink bizalmának köszönhetően az első körös kötelezettek számára már számos ESG-beszámolót készíthettünk el, és tapasztalataink szerint ezek szinte minden esetben kézzelfogható üzleti hasznot hoztak.