Egy építőanyag valódi környezeti hatásait nem lehet pusztán ránézésre megítélni. Mennyi energiát használtak fel a gyártásához? Mekkora a szén-dioxid-kibocsátása? Hogyan hat a bolygóra a teljes életciklusa során? A válaszokat mostantól nem találgatni kell: a Prebeton 11 terméke hivatalos Környezetvédelmi Terméknyilatkozatot (EPD) készítetett, amely hitelesen és átláthatóan mutatja be ezeknek az anyagoknak az ökológiai lábnyomát.

Az EPD egy független szakértők által hitelesített dokumentum, amely az ISO 14025 és EN 15804 szabványok szerint készül. A tanúsítvány számokkal és konkrét adatokkal támasztja alá, hogy egy adott építőanyag milyen hatással van a környezetre a gyártástól kezdve egészen az újrahasznosításig. Ez különösen fontos olyan beruházásoknál, ahol a fenntarthatóság kulcsfontosságú szempont, például zöld minősítési rendszerek (LEED, BREEAM, DGNB) esetén vagy a karbonlábnyom csökkentésére törekvő projektekben.

De miért is számít ez ekkora előrelépésnek? Magyarországon még mindig kevés építőanyaggyártó rendelkezik EPD-vel, így a Prebeton az elsők között vállalta, hogy termékei környezeti teljesítményét nemcsak kommunikálja, hanem független szakértőkkel is hitelesíti. Ez nemcsak az építőipari szereplőknek ad fontos információkat, hanem előnyt is jelent pályázatok és tenderek során.

A fenntarthatóság nem egyszeri vállalás, hanem folyamatos fejlődés: az EPD tanúsítványok öt évig érvényesek, ezt követően frissítésre van szükség. A Prebeton célja, hogy továbbra is a legátláthatóbb módon biztosítson adatokat termékeiről, és ezzel hozzájáruljon a környezettudatos építőipar fejlődéséhez.

 

 

 

A Lidl Magyarország pályázatot hirdetett általános iskolai osztályok számára, hogy a farsangi ünnepléshez kapcsolódva kreatív és környezettudatos megoldásokat mutassanak be. A pályázatokban olyan szempontokat értékelt a vállalat, mint például otthon készített jelmezek, a hulladékminimalizálás, a fenntarthatóbb ételek előtérbe helyezése vagy a gyermekek edukálása.

A felhívásra számos pályázat érkezett országszerte, ami azt mutatja, hogy több száz diák ünnepelte a farsangot úgy, hogy közben a környezet védelmére is figyelt. A pályázatokból kiderült, hogy sok szülő és pedagógus is aktívan részt vett a fenntartható ünneplés megvalósításában. Jelmezcsereberék, saját készítésű dekorációk és edukáció a környezettudatosságról – ezek mind jól megfértek a vidámság mellett.

A legkörnyezettudatosabb alsó tagozatos osztály a Tiszakécskei Református Általános Iskola 1. b osztálya lett, a felső tagozatban pedig a Nagypeterdi Általános Iskola 6. osztálya nyert.

Az áruházlánc szívből gratulál a nyerteseknek és hálás minden pályázónak a részvételért.

Bővebben a pályázatról: www.lidl.hu/farsang

 

 

 

 

Rendkívüli figyelem övezi a 2025. február 26-án az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott Omnibusz jogalkotási csomagot, amelynek részeként az EB javaslatot tett a vállalatok fenntarthatósági jelentéstételét szabályozó irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a vállalatok fenntarthatósági átvilágítását szabályozó irányelv a CSDDD (Corporate Due Diligence Directive), az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus, a CBAM (Carbon Adjustement Mechanism), valamint a vállalatok tevékenységének környezetbarát mivoltát osztályozó EU Taxonómiarendelet módosítására, az „Egyszerűbb, könnyebb, gyorsabb: az uniós szabályozás versenyképességre való alkalmassá tétele” jeligére.

A kezdeményezés előzménye, hogy 2025. január 29-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bemutatta a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című dokumentumát, amelyben meghatározta a második jogalkotási ciklusának fő prioritásait, a 2024-es Budapesti Nyilatkozatra építve.

A most nyilvánosságra hozott módosítási javaslatcsomag fenntarthatósági jelentéstételi szempontból talán legfontosabb eleme, hogy megemelné a CSRD jelentéstételre kötelezett vállalkozások méretküszöbét, meghagyva az önkéntes jelentéstétel lehetőségét a kisebb vállalkozások számára. A Bizottság fontos stratégiai célnak tartja ezt témát, és bízik abban, hogy továbbra is jelentős számban készülnek majd ebben a körben is a CSRD-on alapuló fenntarthatósági jelentések. A javaslat arra is kitér, hogy a jelenlegi kötelező jelentéstételi határidő kezdete két évvel kitolódjon a második és harmadik körben érintett vállalatok esetében. A kezdeményezésben ígéret szerepel arra, hogy az EFRAG felülvizsgálja a jelenlegi ESRS-eket és a hatókörben lévő vállalkozások számára további könnyítéseket vezetnek be egyes adatpontok önkéntessé tételével, míg az önkéntes jelentéstételre továbbra is a KKV-k számára 2024-ben elkészült önkéntes jelentéstételi standardokat (VSME) lehetne alapul venni, ami ugyancsak sorvezetőként szolgálna a vállalkozások számára az értékláncban működő szereplőktől történő adatgyűjtéshez. A javaslat alapján az EU eltekintene a még nem publikált szektor-specifikus standardoktól is. Fontos viszont, hogy ugyanakkor megmaradna a kettős lényegesség fogalomrendszere és módszere.

Emellett a javaslat kitér a jelentéstételi követelmények és a befektetők adatigényeinek jobb összehangolására, aminek következtében az ESRS szerinti közzétételi követelmények várhatóan szinkronba kerülnek az SFDR-ben (Sustainable Finance Disclosure Requirement) szereplő fő mutatókkal.

A kezdeményezés az EU Taxonómiarendelet módosítását is indítványozza, amelynek szintén központi eleme a jelentéstevők körének szűkítése oly módon, hogy a legnagyobb 1000 fő és 450 millió EUR árbevétel feletti vállalkozások számára továbbra is kötelező lenne közzététel, ugyanakkor önkéntes közzétételi lehetőséget biztosítva a kisebb vállalatok számára abban az esetben, ha deklarálni kívánják részleges vagy nem igazodó tevékenységeiket. A módosítás szándékolt célja, hogy csökkentse azon vállalkozások adminisztrációs terheit, akik jellemzően részben vagy nem igazoló tevékenységeket folytatnak.

A CSDDD kapcsán lényeges módosítási javaslat, hogy szűkítené az irányelv hatályát a közvetlen beszállítókra és érdekelt felekre, és eltolná a legnagyobb vállalatokra meghatározott alkalmazási határidőt egy évvel, 2028. július 26-ra, illetve előbbre hozná a tagállami implementáció határidejét 2026. július 26-ra. Korlátozná a beszállítók felé feltehető kérdések mennyiségét, ami pedig a kockázatértékelést illeti, 5 éves gyakoriságú felülvizsgálatot várna el a jelenlegi éves helyett. Emellett, többek között javaslat szerepel az éghajlatváltozási átállási tervkészítési kötelezettség módosítására, valamint a beszállítói szerződések megszüntetése helyett, lehetőség lenne azok felfüggesztésére.

A CBAM esetében javasolt egyszerűsítések elsősorban a kis volument beszállító importőröket érintenék, oly módon, hogy őket mentesítené a kötelezettségek alól, ugyanakkor a kibocsátás 99% százalékáért felelős vállalatokat továbbra is a rendelet hatálya alatt tartaná.

Fontos kiemelni, hogy az Omnibusz javaslat sorsa várhatóan hosszasan elhúzódó egyeztetések és viták eredményeképp fog eldőlni az Európai Parlamentben és az Európai Tanácsban. A végleges verziót az EU Hivatalos Lapjában hirdetik majd ki, és csak azt követően emelhető át a tagállami joganyagba. A tagállamoknak 12 hónap áll rendelkezésükre a nemzeti jogba való átültetésre. A vállalkozások kötelezettségeit a mindenkori hatályos jogszabályok, így Magyarországon a számviteli és az ESG törvény előírásai szabályozzák közvetlenül.

Továbbá fontos látni, hogy Magyarország a fenntarthatósági témakör szabályozásában az élenjárók között van, így jelenleg is előremutatóbb helyi szabályozással rendelkezik a jelenlegi EU-s minimumelvárásokhoz képest.

 

 

 

 

 

A globális trendekkel összhangban teljesítenek a vezető magyarországi vállalatok a fenntarthatósági jelentéstétel területén. 2024-ben több mint háromnegyedük tett közzé ilyen beszámolót. Ez megfelel a világátlagnak, ha pedig a karbonkibocsátási célok közzétételét vagy a lényegességi felmérés gyakorlatát nézzük, ott akár az átlag felett is teljesítenek ezek a cégek állapítja meg elemzésében a KPMG.

Nyakunkon a CSRD – 2025-től még több vállalatot érint az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentéstételi irányelve (Corporate Sustainability Reporting Directive), és jövőre tovább bővül a kör. De mennyire készültek fel erre a cégek? A KPMG 2024-es felmérése a fenntarthatósági jelentéstételről (Survey of Sustainability Reporting 2024) azt mutatja, hogy a top vállalatok ma már nem csak elfogadják a fenntarthatósági gyakorlatokat, hanem egyre nagyobb mértékben be is építik azokat alapvető üzleti stratégiájukba. Sok cég pedig már azelőtt lép, hogy erre köteleznék.

A KPMG elemzése a világ 250 legnagyobb vállalatának (G250), illetve 58 ország – köztük hazánk – top100 cégének adatait vette alapul (N100). A felmérés tehát 5800 vállalat nyilvánosan elérhető adatait veti össze, akárcsak a 2022-es kutatás, és elsősorban a 2023. július 1. és 2024. június 30. között közzétett jelentésekre támaszkodik. A magyarországi elemzés kapcsán lényeges, hogy a legtöbb, top100-ban szereplő adatszolgáltató vállalat külföldi tulajdonban van, és anyavállalatán keresztül jelent, így a hazai eredmények nem kizárólag az itthon tett lépéseket tükrözik.

 

A globális összkép

A KPMG 2024-es összesítése szerint a fenntarthatóságról való jelentéstétel és a szén-dioxid-kibocsátási célok kitűzése a szokásos üzletmenet részévé vált. A G250 vállalatok 96 százaléka és az N100 vállalatok 79 százaléka tett közzé fenntarthatósági jelentést. A jelentéskészítés aránya szinte azonos volt a két évvel ezelőtt mérttel, annak ellenére, hogy a fokozatosan bevezetett CSRD irányelvnek megfelelően egyre több nagyvállalatot érint a kötelező jelentéstétel.

A legnépszerűbb szabvány a friss elemzés szerint továbbra is a Global Reporting Initiative (GRI) ezt használta a G250 vállalatok 77 százaléka, a top100-ak körében pedig 71 százalékra emelkedett ez az arány. Világszinten a Sustainability Accounting Standards Board (SASB) és a tőzsdei iránymutatások használata is nőtt, de ezek összességében elmaradnak a GRI-től. Ez utóbbi alkalmazása azonban a következő években várhatóan csökkeni fog, hiszen sok vállalatnak kell áttérnie a CSRD jelentéstételi szabványára, az ESRS-re (European Sustainability Reporting Standards). A CSRD egyelőre a vállalatok egy kezdeti csoportját érinti a 2024. december 31-én végződő pénzügyi évre vonatkozó jelentések tekintetében, és néhány vállalatnak 2029-ig kell közzétennie az első megfelelő beszámolót. Néhány – főként európai székhelyű vagy európai tevékenységet folytató – vállalat azonban már most is készül erre; a kutatásban részt vevő európai cégek csaknem fele már most is az uniós elvárások alapján tesz közzé adatokat.

Lényegességi értékelést mind a G250, mind az N100 csoport csaknem négyötöde alkalmaz. A G250-es vállalatok nagyobb valószínűséggel használnak kettős lényegesség szerinti elemzési folyamatokat, amelyek mind a társadalomra és környezetre, mind a pénzügyi teljesítményre gyakorolt hatást értékelik. A kettős lényegesség (Double Materiality Assessment–DMA) a CSRD-nek való megfelelés egyik sarokköve, így azok közül, akik ezt már bevezették, azért tették, hogy felkészüljenek annak kötelezővé válására.

Biológiai sokféleséget érintő kockázataikról a G250, illetve az N100 csoport tagjainak mintegy fele számolt be, ez duplája a négy évvel ezelőtti aránynak, bár az utóbbi két évben a növekedés lassabb volt. A G250 vállalatainak csaknem háromnegyede az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi közzétételi munkacsoport ajánlásainak megfelelően számol be az éghajlati kockázatokról. Mivel a TCFD kulcsfontosságú input volt mind az ISSB sztenderdek, mind az ESRS kidolgozásában, az, aki már lépett, előnyben van az új sztenderdek átvételekor.

 

A magyarországi top100

A KPMG összesítése szerint a száz vezető magyarországi cég (H100) gyakorlata összhangban áll a globális trendekkel. Az vizsgálati év során 78 százalékuk tett közzé fenntarthatósági jelentést (ezek többsége csoportszinten, konszolidált alapon készült). A 11 legnagyobb magyarországi ágazat közül a legmagasabb jelentéstételi arányt egyebek mellett az autóiparban, illetve a gyógyszeriparban érték el, itt a vállalatok 100 százaléka számolt be fenntarthatósági teljesítményéről.

A magyar vállalatok esetén a GRI alkalmazása 2022-hez képest 11 százalékkal nőtt, 2024-re 86 százalékuk használta a szabványt, míg a SASB veszített népszerűségéből. A CSRD implementálása a magyar számviteli törvénybe várhatóan jelentős előkészítő lépéseket követel meg, így a GRI használatát várhatóan a szabvánnyal szoros kapcsolatban lévő, de mégis eltérő ESRS-ek használata váltja fel.

A vállalati fenntarthatósági jelentések független fél általi tanúsítása is egyre gyakoribb. A CSRD fokozatosan teszi 2024-es pénzügyi évtől kötelezővé a független tanúsítást, kezdetben csak korlátozott bizonyosságot ír elő. A független tanúsítást szerző vállalatok aránya 2024-re a G250-es körben 69 százalékra, az N100 vállalatok körében pedig 54 százalékra emelkedett. A jelentést készítő magyar vállalatoknál ez az arány 67 százalék, amely az 59 százalékos európai átlag felett van. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a tanúsítás nagyrészt csak a jelentések bizonyos részeire terjed ki, a teljes jelentés hitelesítése még nem elterjedt gyakorlat, Magyarországon például ez csupán 40 százalék volt.

2024-ben a magyar top100-as vállalatok 90 százaléka végzett valamilyen lényegességi felmérést a fenntarthatósági jelentés megalapozásához. Ebben a tekintetben a magyar vállalatok az átlag felett teljesítenek. A fenntarthatósági információkat közzétevő magyar vállalatok 65 százaléka az éghajlatváltozást, 64 százaléka a társadalmi kockázatokat, 62 százaléka pedig a vállalatirányítási kihívásokat jelölte meg potenciális üzleti kockázatként éves vagy integrált jelentésében. Ez 2022-hez képest minden területen növekedést jelent.

Egyre nagyobb fókuszt kapott a kettős lényegességi koncepció is. Ezt a CSRD már kötelező elvárásként fogalmazza meg, de sok nagyvállalat már előbb megkezdte az alkalmazását. Magyarországon jelenleg a top100 vállalatok 41 százaléka alkalmaz ilyen típusú elemzést, némiképp elmaradva a 45 százalékos európai átlagtól.

A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése évek óta a prioritások közé tartozik. A CSRD-ban is kiemelt szerepet kapnak az üvegházhatású gáz kibocsátási célkitűzések és a dekarbonizációs stratégiák. Hazánkban 2024-ben a jelentést készítő top100 vállalatok 92 százaléka rendelkezett karbonkibocsátási célkitűzésekkel, ez az arány 2022-ben még csak 70 százalék volt. A magyar vállalatok ezzel a világ top100-as cégeinek 80 százalékos átlaga felett teljesítettek.

A biodiverzitás csökkenésére egyre több vállalat tekint üzleti kockázatként. Az elmúlt a négy év alatt Magyarországon több mint háromszoros növekedést mutatott ki a KPMG: idén már a top100 jelentő vállalat 53 százaléka volt ilyen véleményen.

A száz vezető magyar vállalat tehát összességében a globális trendeknek megfelelően halad a fenntarthatósági jelentéskészítés terén, a karbonkibocsátási célok közzététele és a lényegességi felmérés gyakorlata tekintetében pedig az átlag felett teljesít. A KPMG meglátásai szerint azonban a legtöbb nagyvállalatnál komoly erőfeszítésekre lesz szükség, hogy 2025-ben megbirkózzon a tovább növekvő elvárásokkal. Mindezek a kihívások pedig a nagyvállalati szegmens mellett a kis-és középvállalatok világába is begyűrűznek idővel.

Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, a kutatás eredményeihez hozzátette: „Az első ESRS jelentések hamarosan kijönnek, és ezek várhatóan jelentős hatással lesznek a jövőbeni trendekre, mivel az új standard az eddiginél jóval átfogóbb beszámolást vár el a vállalatoktól az azonosított fenntarthatósági témák esetében a vállalatirányítás, stratégia, célkitűzések és kapcsolódó mutatószámok, valamint a hatások-, kockázatok és lehetőségek kezelése területén egyaránt.”

 

 

 

 

 

 

Egy magyar innováció, a Master Good cégcsoport BioFer névre keresztelt, granulált baromfi trágyájával feléleszthető a talajélet, ráadásul többlettámogatást is kaphat az, aki elkötelezi magát a szisztematikus talajjavítás mellett.

„Védjük meg a talajt az utódainknak! Ez vezérelt minket, amikor termékeinket fejlesztettük” – hangsúlyozza id. Bárány László, a Master Good cégcsoport tulajdonosa. „A talaj egy természeti erőforrás. Egyik legfontosabb alkotó része, annak szerves anyaga. Európában és hazánkban is az elmúlt évtizedekben drasztikus mértékben csökkent a talajok szervesanyag készlete. Rendszerünk egy olyan megoldást kínál, mely alkalmas arra, hogy a gazdák elkezdjék a talajéletet feléleszteni, termékeinkkel koncentráltan tudják pótolni a szerves anyagot. …”

A talajjavítás kulcsa a megfelelő mennyiségű és minőségű szervestrágya használata.

Magyarországon az állatállomány a magas takarmányáraknak és az aszályoknak köszönhetően nem növekszik, sőt a sertés szerény mértékben csökken, a baromfi évi 2-3 százalékos növekedési ütemmel gyakorlatilag elhanyagolható, a szarvasmarhatartás, ami szintén képes szerves trágyát előállítani, a jelenlegi körülmények között nem növelhető. Tehát a talajjavításhoz szükséges szervesanyag pótlás a következő években, évtizedekben kiegészítésre szorul.

Ezért van szükség szerves trágyára. A BioFer pedig az állandóan elérhető, 7 termékből álló kínálata mellett egy speciális terméket is kínál. A személyre, pontosabban termőtalajra szabható szerves trágyát. 

A Master Good cégcsoport 10 évvel ezelőtt kezdett hozzá a fejlesztéshez, nyírjákói üzemük  Magyarország piacvezető szerves trágyáját készíti, a tervek szerint pedig 3 év alatt Európa legnagyobb szerves trágya gyárává válik. Jelenleg 7 terméket, köztük 4 bio minősítésű terméket kínálnak. Tavaly közel 30 ezer tonna trágya került értékesítésre. Termékeiket 2025. május 31-ig a 2024-es árakon kínálják, ezzel ösztönözve a gazdákat termékeik kipróbálására és az uniós támogatás igénybevételére.

„A BioFer különleges ajánlata fontos üzenetet közvetít a felhasználók felé: a gazdák előbb vizsgálják meg, az adott talaj összetételét, vizsgálják meg, milyen makró és mikró elemekből hiányzik a megfelelő mennyiség, illetve ezek milyen minőségben állnak rendelkezésre. Mi készek vagyunk az adott talajtípusra legyártani azt nekik. Épp úgy, mint egy úri szabóság méret utáni gyártás esetén – mondja id. Bárány László –, mi is képesek vagyunk 10 tonna feletti megrendelésnél, a szükséges beltartalmi összetételben, a talaj igényeinek megfelelő finomhangolással, receptúrázással beállítani a tápanyagszintet, mely az adott termőhelyi terület és az ott termeszteni kívánt növényi kultúra számára optimális. Szerencsére egyre többen élnek a lehetőséggel, ugyanis cégünk, a Baromfi-Coop Kft. saját központi laboratóriuma akkreditációval rendelkezik mind talajkémia, mind talaj mikrobiológia területén, tehát képesek vagyunk a behozott minták alapján, a minta beérkezését követő ötödik-hatodik napon eljuttatni a termelőhöz a mért beltartalmi értékeket, mellékelve egy olyan ajánlást, amivel azon talajtípusnál biztonságosan el lehet kezdeni a tápanyagok visszapótlását, a talajélet javítását.”

Ami hazánk termőtalajaival történik, sajnos nem elszigetelt eset: az Európai Unió felismerte, hogy a szántóföldek és a különböző növényi kultúrák talajainak tápanyaggazdálkodása az egész kontinensen nagyon rossz irányt vett. Az egyoldalú műtrágyázás miatt a talajok elsavanyodtak, a talajélet haldoklik. Az Európai Unió erre vonatkozóan több irányelvet fogalmazott meg és szerencsére Magyarország is magáévá tette ezeket az ajánlásokat, így ez év januárjától a BioFer termékcsaládot és a hozzá hasonló hatásmechanizmussal bíró termékeket, besorolták a talajjavító, talajkondicionáló termékek sorába. Aki igazoltan ilyen terméket használ, az a földalapú támogatásán kívül többlettámogatást igényelhet, melynek mértéke hektáronként 5 és 10 ezer forint között van. Ezt a támogatást természetesen igényelni kell, nem jár automatikusan. Azok a gazdák jogosultak a talajkondicionálószerek használata utáni többlettámogatásra, akik számlával tudják igazolni, hogy ilyet vásároltak és használtak.

Van, amikor két világ találkozása nem kompromisszumot, hanem új lehetőséget szül. A Pulse of Green digitális fenntarthatósági platform és a Szobi József Attila Művelődési Ház és Szabadidő Központ együttműködése épp ilyen inspiráló példa – egy olyan kezdeményezés, ahol a technológiai innováció nem eltávolít a közösségtől, hanem épp ellenkezőleg: közelebb hoz egymáshoz, összeköt múltat és jövőt, helyi értékeket és globális szemléletet.

A projekt a szobi Szent György-napi ünnepséghez kapcsolódik (2025. április 24.), és már most megmutatja, hogy a digitális transzformáció képes új életet lehelni a közösségi eseményekbe – miközben megőrzi azok szellemiségét. A két partner együtt dolgozik azon, hogy a fenntarthatóság, az élményalapú tanulás és az értékmegőrzés ne csak fogalmak maradjanak, hanem a hétköznapi élet részeivé váljanak.

A projekt modellértékű lehet vállalati, civil és közszféra együttműködések számára is, hiszen:

  • A kulturális intézmény biztosítja a helyi közösségekhez való autentikus kapcsolódást;
  • A digitális platform eszközt ad a kezünkbe a tanulásra, érzékenyítésre és az elérés kiterjesztésére;
  • A lakosság nem passzív célcsoport, hanem aktív, cselekvő részese a digitális közösségformálásnak.

Ez a kezdeményezés valós példát mutat arra, hogyan lehet a technológiát az emberi kapcsolatok szolgálatába állítani. Hogyan válhat a közösségi szerepvállalás élményalapúvá, személyessé, és hosszú távon is fenntarthatóvá. Hogy miként lehet a helyi értékekre építeni egy új, jövőálló társadalmi működésmódot – amit érdemes nemcsak figyelni, hanem tanulni is belőle.

További információ: https://szob.pulseofgreen.com

 

 

 

 

Az idei Workmonitor riport egy új munkahelyi értékrendet tár fel, ahol a siker már nem csak arról szól, hogy mit csinálunk, hanem arról is, hogy miért, hogyan és kikkel érjük el.

Ez az új értékrend, amely a munka jövőjét alakítja, három pilléren nyugszik:

🙋 Személyre szabottság – a munkavállalók azt szeretnék, ha a munka összhangban lenne egyéni értékrendjükkel, ambícióikkal és életkörülményeikkel. A munkáltatók kezdenek felzárkózni ehhez, 32%-uk már a személyre szabott készségfejlesztést és a karrierlehetőségeket helyezi előtérbe.

🤝 Közösség – az összetartozás érzése elengedhetetlen a jó teljesítményhez, a jólléthez és a támogató munkahelyi környezethez. Mégis, világszerte a munkavállalók 44%-a mondta azt, hogy tavaly a mérgező munkahelyi környezet miatt hagyta ott a munkahelyét – ez figyelmeztető jel a vezetők számára.

🧰 A jövőhöz igazodó képzettség – a jövőre vonatkozó készségek fejlesztése ma már sok munkavállaló számára döntő fontosságú. A munkáltatók közel 90%-a egyetért azzal, hogy a képzés kritikus fontosságú, de több mint fele továbbra sem tudja, hogyan valósítson meg hatékonyabb képzési programokat.

A munkáltatók küldetése egyértelmű: ha felkarolják ezt az új értékrendet, és összehangolják a munkavállalói elvárásokat az üzleti prioritásaikkal, erősíthetik csapataikat, nőhet a termelékenység, és könnyebben bevonzhatják és megtarthatják a versenyképesség megőrzéséhez szükséges munkaerőt.

📖 Töltse le a magyar adatokat is bemutató teljes riportot, és fedezze fel azokat a megvalósítható meglátásokat, amelyek segíthetnek biztosítani a szükséges munkaerőt vállalkozása számára: ➡️ kattintson és töltse le most.

Fontos mérföldkövet ért el a fenntarthatóság terén a VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport. A Budapest Airport leányvállalata, a Repülőtéri Üzemanyag Kiszolgáló Kft. sikeresen teljesítette azon audit feltételeit, amely lehetővé teszi a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) használatának bevezetését a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A tanúsítás előfeltétele annak, hogy a vonatkozó előírásnak megfelelően a repülőtér-üzemeltető 2025. január 1-jétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítson a légitársaságoknak.

A repülőtér-üzemeltetők számára jelenleg az egyik legnagyobb kihívást a légi mobilitás iránti kereslet növekedésének és az éghajlat védelmének összeegyeztetése jelenti. A repülőterek közvetlen kibocsátásainak csökkentése érdekében végrehajtott intézkedéseken (például az energiahatékonyság növelése, a járművek villamosítása, a megújuló energiaforrások fejlesztése stb.) túlmenően rövid-és középtávon jelenleg a fenntartható repülőgép-üzemanyag (sustainable aviation fuel, SAF) bevezetése és minél szélesebb körű használata jelentheti az egyik megoldást a repülőtéri, úgynevezett Scope 3 kibocsátások terén, a légijárművek kibocsátásainak csökkentése révén.

A Budapest Airport 2023-ban tesztelte a SAF kereskedelmi használatát a MOL-lal, a Wizz Airrel és a RÜK Kft.-vel együttműködve, azzal a céllal, hogy a Budapest Airport üzemanyag-ellátórendszerét felkészítse a 2025-ben életbe lépő SAF-használati kötelezettségre, amelynek értelmében – bizonyos forgalmat meghaladó repülőterek esetében – a repülőtér-üzemeltetőknek az idei év elejétől minimum 2% részarányú fenntartható légijármű-üzemanyagot kell biztosítania a légitársaságoknak. A kötelezettség teljesítéséhez szigorú fenntarthatósági követelményeknek kell megfelelni, amit a Budapest Airport leányvállalata, a RÜK Kft. tavaly novemberben sikeresen teljesített, és ezzel együtt megszerezte a szükséges ISCC EU tanúsítványt.

A SAF gyártás alapanyaga többek között máshol nem hasznosítható növényi vagy állati zsiradék, amelyet speciális folyamatok során alakítanak át prémium minőségű megújuló termékké, így csökkentve a repülőgépek által kibocsátott üvegházhatású gázok mennyiségét. A fenntartható módon előállított, új generációs üzemanyag tiszta formában az életciklusa során akár 80%-kal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását a fosszilis repülőgép-üzemanyag használatához képest. A légijárművekkel, hajtóművekkel és az üzemanyagtöltő rendszerekkel való kompatibilitás biztosítása érdekében a SAF jelenleg legfeljebb 50%-ban keverhető hagyományos fosszilis alapú kerozinnal. A fenntartható légijármű-üzemanyag a meglévő repülőtéri infrastruktúrával is kompatibilis, így használatához minimális beruházásokra van szükség.

„A fenntartható repülőgép-üzemanyagnak nagyságrendileg 80%-kal kevesebb a szén-dioxid kibocsátása a hagyományos kerozinhoz képest, így jelentős mértékben hozzájárulhat a légiközlekedési szektor dekarbonizációjához” – hangsúlyozta Francois Berisot, a Budapest Airport vezérigazgatója, aki azt is kiemelte: „A budapesti légikikötőben elérhetővé váló fenntartható repülőgép-üzemanyag rendkívül fontos mérföldkő, és a jövőben nagymértékben segítheti a Budapest Airport közvetett, a vállalati értéklánc tevékenységéből fakadó karbonkibocsátás csökkentését.”

A közvetett kibocsátás csökkentésén túlmenően és a VINCI Airport környezetvédelmi politikájával összhangban a Budapest Airport kiemelt célja, hogy legkésőbb 2030-ig több mint 90%-kal csökkentse a repülőtér közvetlen tevékenységéből származó szén-dioxid kibocsátást és elérje a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) Repülőtéri Karbon Akkreditáció 5. szintjét, amely tanúsítja, hogy a közvetlen kibocsátásai (Scope 1 és 2) tekintetében a légikikötő elérte és fenntartja a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást, a közvetett kibocsátási forrásokat (Scope 3) pedig megfelelően kezeli.

Az Európai Unió által kezdeményezett ReFuelEU Aviation intézkedés célja a 2030-ra kitűzött 55%-os kibocsátáscsökkentés elérése. Az intézkedés követelményeket támaszt a légiüzemanyag-szállítókkal szemben, hogy fokozatosan növeljék az uniós repülőtereken szállított hagyományos légiüzemanyagba kevert SAF-tartalom arányát. A RefuelEU direktíva előírásai alapján (bizonyos forgalmat meghaladó repülőtereken) 2025.01.01-től kötelező minimum 2% részarányú fenntartható légijármű üzemanyagot biztosítani a légitársaságok részére.

A sajtóközlemény nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Az itt található információkért és nézetekért a szerző kizárólagos felelősséget vállal.

Alapítása óta, azaz már több mint 30 éve a SPAR Magyarország számára a társadalmi felelősségvállalás, a jótékonysági ügyek támogatása a vállalati kultúra fontos része. A cég sok ezer rászoruló családot segít tanszer- és tartós élelmiszergyűjtéssel, miközben egészségügyi és állatvédő szervezeteket, valamint kulturális és sportprogramokat is támogat. Az elmúlt évben a SPAR közel 220 millió forintot fordított ezekre a célokra.

Együttműködésben a nehéz sorsú családokért

A SPAR és stratégiai partnere, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 2024-ben negyedik alkalommal szervezte meg az Adni Öröm! tanszergyűjtő akciót, amelynek keretében az áruházak vásárlói összesen mintegy 71 ezer tanszerrel segítették nehéz sorsú családok iskolakezdését. A támogatók 1,4 millió forint értékű adománykártyát is vásároltak, és az összegből ugyancsak iskolaszereket juttatott el rászorulókhoz a Szeretetszolgálat. A SPAR ezen felül egymillió forinttal támogatta a kezdeményezést.

A vállalat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 28. alkalommal megszervezett karácsonyi Adni Öröm! tartósélelmiszer gyűjtésének eredményeképpen pedig több mint 26 ezer élelmiszercsomag jutott el hátrányos helyzetű emberekhez az ünnep előtt. A SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói 223 tonna élelmiszerrel járultak hozzá a gyűjtéshez, és csaknem 5,5 millió forintért vásároltak adománykártyát, melyet a SPAR Magyarország további 5 millió forinttal egészített ki. Ebből az összegből a Szeretetszolgálat szintén élelmiszereket vásárolt.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legszegényebb településén, Tiszaburán 2019 óta vászon bevásárlótáskákat állít elő a SPAR országos hálózata számára. A Máltai Manufaktúra varrodájában az elmúlt hat évben a szervezet több mint 424 ezer táskát gyártott nehéz sorsú emberek bevonásával, akik számára a program képzést és munkahelyet is biztosít.

A stratégiai partnerség keretében ezen felül 66 SPAR áruházból 2024-ben több mint 1,1 millió kilogrammnyi, az értékesítésből kivont, de fogyasztásra még alkalmas élelmiszert, zöldséget-gyümölcsöt adott át a vállalat a Szeretetszolgálatnak, ahonnan ezek ugyancsak rászorulókhoz jutottak el.

A SPAR és INTERSPAR üzletekben, illetve a SPAR online shopban 2024-ben is megvásárolhatóak voltak a Magyar Máltai Szeretetszolgálat 200 és 500 Ft-os adománykártyái. A megvásárolt kártyák összege a kezdeményezés indulása óta meghaladta az 50 millió forintot. Emellett minden egyes SPAR és INTERSPAR áruházban megvásárolt ingvállas lebomló szatyor árából a vállalat 1 forintot továbbít a Szeretetszolgálatnak. Ennek köszönhetően 2024-ben több mint 10 millió forinttal támogatta a szervezet munkáját a SPAR.


A SPAR kiáll az állatvédelem mellett

Az üzletlánc több mint egy évtizede segíti a magyarországi állatmenhelyeket a kereskedelmi forgalomból kivont, de az állatok élelmezésére még hasznosítható termékek felajánlásával. Az elmúlt évben a vállalat 156 szervezetnek több mint 2900 tonna élelmiszer-adományt adott át.

Az áruházlánc szorosan együttműködik az Országos Állatvédőrség Alapítvánnyal is. A közösen szervezett Mancs a bajban! állateledel-gyűjtési hétvégén az INTERSPAR üzletek vásárlói közel 12 ezer konzervet és 9500 kilogramm száraz tápot ajánlottak fel. Ezeken felül nagy mennyiségű állatfelszerelés és tisztítószer is összegyűlt. A SPAR pedig további 1 millió forintot ajánlott fel az Országos Állatvédőrség Alapítvány számára.

A vállalat egész évben lehetőséget biztosít az állatvédő és állatmentő civil szervezeteknek, hogy a SPAR és INTERSPAR üzletekben gyűjtéseket szervezzenek.
107 országból érkeztek futók a SPAR Budapest Maraton® Fesztiválra

39. alkalommal startolt el 2024 októberében az ország legnagyobb, egyben legrégebbi futóversenye, a SPAR Budapest Maraton® Fesztivál. A SPAR névadó szponzorként 2008 óta támogatja a rendezvényt és népszerűsíti az egészséges életmódot, a mozgás szeretetét. A főváros legszebb részeit érintő versenyen 107 országból mintegy 30 ezer résztvevő állt rajthoz, különböző versenyszámokban. A SPAR-munkatársak ingyen nevezhettek a versenyre, a társadalmi felelősségvállalás jegyében pedig a vállalat minden rajthoz álló kolléga után 2000 forinttal segítette az Utcáról Lakásba! Egyesületet.


Őshonos fák ültetésével kompenzálta rendezvényei karbonlábnyomát a SPAR

2024-ben is folytatódott a SPAR Magyarország példaértékű, környezettudatosságra törekvő gyakorlata a saját eseményei terén: az üzletlánc az évben már két eseményét is karbontudatos módon szervezte meg. A Budapest Borfesztiválon megtartott vállalati partnerrendezvény és az éves üzleti eredményeket bemutató sajtótájékoztató esetében a szervezés, az energiafogyasztás, a vendégek utazása és az étkezés által keletkezett szén-dioxid-kibocsátást a SPAR összesen 418 őshonos gyümölcsfa telepítésével kompenzálta.
Hiánypótló gyermekműtétet támogatott a SPAR

Forradalmian új orvosi beavatkozás meghonosításához járult hozzá a SPAR Magyarország: a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben először hajtottak végre sikeres fülkagyló-pótló műtétet 2024 decemberében egy 10 éves gyermeken. Az operációhoz kapcsolódó támogatásból további 3 gyermek műtétjéhez szükséges implantátumok beszerzésére is lehetősége nyílik az egészségügyi intézménynek.
Civil szervezetek közvetlen támogatása

A SPAR Magyarország örömmel támogat olyan szervezeteket, amelyek részt vesznek társadalmilag jelentős ügyekben. A SPAR Segítő Kezek pályázati rendszert ennek érdekében hívta életre a vállalat, melyen keresztül tavaly 145 civil szervezetet támogatott.
Kisvállalkozókat segít a SPAR Régiók Kincsei programja

Az elmúlt évben tovább bővítette kistermelői partnerprogramját a SPAR Magyarország. A 2021-ben elindított, díjnyertes Régiók Kincsei program révén 100-nál is több szállító több, mint 500 terméke vásárolható meg az üzletekben. A vállalat ezen felül szakmai támogatást is nyújt partnereinek fejlődésük és piaci pozíciójuk további javításáért, valamint egy új alkalmazást is fejlesztett számukra a hatékonyabb kommunikáció érdekében. A résztvevő cégek, kisvállalkozások együttesen több mint 600 főt foglalkoztatnak.
Műanyagmentes július: fókuszban a szemléletformálás

Az üzletlánc 2024-ben csatlakozott a Műanyagmentes július kampányhoz, amelynek keretében a vásárlói és 14 ezer munkatársa körében különböző kommunikációs csatornákon hívta fel a figyelmet a mindennapi fogyasztói szokások átgondolására, a jól tervezett és tudatos vásárlásra annak érdekében, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen. Ezen felül a vásárlók számára a vállalat 99 forintos akciós áron kínálta az újrahasználható, könnyen tisztítható zöldség-gyümölcs tasak csomagot.

A Grant Thornton független könyvvizsgáló, adótanácsadó és tanácsadó cégek hálózata, amely 150 országban, több mint száz éves múlttal van jelen, segítve partnereit a stratégiai céljaik megvalósításában.

A Magyarországon 1990-ben alapított társaság 140 főt foglalkoztat. Szolgáltatás portfóliójukban a fentieken túl megtalálható az ESG-tanácsadási szolgáltatás is, ennek keretében a fenntarthatósági transzformációban és a jelentéstételi/beszállítói/jogszabályi kötelezettségeknek való megfelelésben támogatják ügyfeleiket.

Cégkultúrájukban és üzleti tevékenységükben alapvető szerepet játszik a CLEARR hat értéke: Collaboration; Leadership; Excellence; Agility ; Respect; Responsibility.

A Grant Thornton az éghajlatváltozás elleni fellépést a hálózat prioritásának tekinti. 2021 szeptemberében csatlakozott a Net Zero Financial Service Providers Alliance (NZFSPA) szövetséghez, amelynek részeként elfogadtak egy nyolc részből álló kötelezettségvállalást, amely kiterjed mind a saját, mind pedig a könyvvizsgálói szolgáltatásaik nyújtása szén-dioxid kibocsátásának kezelésére.

A vállalat elkötelezett a munkatársak fejlesztése, a munka és a magánélet egyensúlyának biztosítása és a munkavállalók munkaidejének tiszteletben tartása iránt. A Grant Thornton nem tolerálja az egyenlő bánásmód megsértésének semmilyen formáját.

Fenntarthatósági jelentést még nem adtak ki, de rövidtávú céljai között szerepel.

A fenntartható fejlődés mellett elkötelezett vállalatként fontosnak tartják, hogy tagjai legyenek a rendszerszintű változások elérését célzó BCSDH közösségének, amely kiváló platform többek között a tudásmegosztásra és közös gondolkodásra.