Új fejezet kezdődött a magyar magasépítő cég, a Market Csoport életében. A közel 27 éve alakult, és hosszú évek óta piacvezető vállalat a hazai építőiparban elsőként adta ki a 2021-es évet felölelő Fenntarthatósági Jelentését. A beszámoló, melyben a Market Csoport közzéteszi a környezetvédelem és a fenntartható működés érdekében tett erőfeszítéseit a GRI (Global Reporting Initative/Globális Jelentéskészítési Kezdeményezés) Standard nemzetközi szabványának megfeleltetve készült el.

 A Market Csoport a legmagasabb vezetői szinten foglalkozik a környezetünket, élhető jövőnket veszélyeztető problémákkal. Elkötelezettségét a 2025-ig megfogalmazott fenntarthatósági stratégiájában deklarálta: gazdasági céljai elérése mellett, építőipari tevékenysége végzése közben lehetőségeihez képest a tőle telhető legnagyobb figyelmet fordítja arra, hogy feladatait a környezeti és társadalmi fenntarthatóság jegyében végezze. A cég „Építeni szeretünk” szlogenjével összhangban a vállalat azt vallja, hogy az épített környezet megteremtése és fejlesztése a gazdaság, a társadalom és a környezet érdekében történik, ezért aki igazán szeret építeni, annak a felelős vállalatirányítás, a környezettudatos működés, a klímavédelem kiemelt jelentőséggel bír. A Market Csoport, ahogyan épületeit, úgy vállalatát is stabil, fenntartható alapokra kívánja helyezni, ezért 2021-ben azt tűzte zászlajára, hogy ezt a biztos alapot 2025-ig megteremti és a fenntarthatóságot a cégcsoport identitásának részévé teszi.

„Önként léptünk erre az útra, mert felelősséget érzünk környezetünk iránt. Jelenleg nem kötelez erre bennünket senki, mi belső meggyőződésből már most úgy határoztunk, hogy elkészítjük a Market Csoport első fenntarthatósági beszámolóját. Levonjuk belőle a tanulságokat és lépünk. Mikor, ha nem most? Hiszen különösen fontos elhatározás ez olyan időkben, amikor erősen prognosztizálható, hogy a makrogazdasági helyzet romlása miatt számos területen háttérbe szorul a fenntarthatóság. Fontosnak tartjuk az erről való kommunikációt, továbbá érteni, hogy milyen hatással vagyunk környezetünkre” – mondta el Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. innovációkért felelős vezérigazgató-helyettese a jelentéssel összefüggésben.

Scheer Sándor, a Market Csoport vezérigazgatója a jelentés köszöntőjében hangsúlyozza: „Észre kell vennünk: az építőipar átalakulóban van, és ahogy minden változás, ez is számos lehetőséget és kockázatot hordoz magában. Lehetőség, hiszen az ágazat kiemelkedő szerepet játszik mind az európai uniós, mind pedig a globális fenntarthatósági törekvésekben. Kockázat, hiszen a járt útról letérni és új ösvényt kitaposni mindig kockázatokat rejt. A Market Csoport alapítása óta azonban mindig jól alkalmazkodott a változásokhoz, és tudom, hogy ez így fog történni a következő években is. Foglalkozunk innovációval, hatékonyságnöveléssel, környezetvédelemmel, figyeljük az iparági világtrendeket, és ha találkozunk új, hasznos, okos gondolatokkal, azokat megragadjuk és beépítjük gyakorlatunkba. Mindazonáltal nem szabad, hogy a jelenlegi nehézségek elvonják figyelmünket korunk legkomplexebb globális problémájáról, a klímaváltozásról. A Market Csoport ezért 2021-ben a fenntarthatóságot üzleti stratégiája fókuszába helyezte.”

A Market 2021. évi Fenntarthatósági Jelentése környezettudatos megfontolásból kizárólag online verzióban érhető el: FENNTARTHATÓSÁGI JELENTÉS 2021

Októberben zártuk az IFUA Nonprofit Partner üzleti mentorprogramját és már indítjuk is a következőt. A programban az IFUA Horváth munkatársai önkéntes mentorként segítenek nonprofit szervezetek / kezdeményezések valamilyen üzleti problémájának megoldásában, illetve új ötletének kidolgozásában. A program során 10 mentor támogatta 5 nonprofit szervezet projektjét.

Az IFUA Nonprofit Partner Közhasznú Nonprofit Kft.-t az IFUA Horváth partnerei alapították 2009-ben azzal a céllal, hogy segítsenek nonprofit szervezeteknek hatékonyabbá, eredményesebbé válni, társadalmi hatásukat növelni, fenntartható működésüket erősíteni.

A résztvevők hasznosnak találták

A nemrég véget ért mentorprogram résztvevői között volt például a Nem Adjuk Fel Szociális Szövetkezet, amely a Nem Adom Fel Kávézót működteti. Utóbbi munkatársai kerekesszékes, látássérült, hallássérült, autizmussal élő és értelmileg akadályozott fiatalok. A Szövetkezet az árazás kialakításához kért segítséget. Mint Józsa Ágnes, a kávézó menedzsere elmondta, „a mentorok egy olyan szemléletmódot adtak, ami más, mint a mi működésünk: sokat gondolkodtunk korábban is az árazáson, de nem mertük meglépni a változtatást”. A program eredményeként megvannak a szükséges számításaik, az elkészült sablonokat később is használni tudják majd.

A Rejtett Kincsek Down Egyesület – Csodavár Budapest szintén kávézóhoz kért segítséget, ahol lehetőség nyílik a szülőknek közösségépítésre, míg gyermekeik a fejlesztő foglalkozáson vannak. Ők még csak most indulnak ezzel, így üzleti koncepcióra volt szükségük. „Nagyon hiányzott tőlünk az üzleti szemlélet, hiszen gyógypedagógusok vagyunk. A mentorok módszertani támogatásával, a marketingre vonatkozó tippekkel elindult a fejlődés” – összegezte Elek Zsuzsanna, a Csodavár Intézményvezetője.

A pécsi Nevetnikék Alapítvány, amely kórházban ápolt gyermekek mindennapjait teszi színesebbé, a stratégiájának és a szervezeti működésének átgondolásához szeretett volna támogatást, ugyanis az utóbbi időben ugrásszerűen megnőtt az Alapítvány. „Nagyon jó feladatokat és módszertani segítséget kaptam ahhoz, hogy egy ötéves stratégiai tervet rakjunk össze” – értékelt Kőműves Glória programvezető, kuratóriumi elnök.

A többi résztvevő szervezet is hasonlóan sikeresnek ítélte meg az IFUA Nonprofit Partner mentorprogramját. Bízunk benne, hogy a most meghirdetett következő mentorprogram végén is így lesz.

Mentoráltak és mentorok az IFUA Nonprofit Partner Mentorprogram záróeseményén.

Jöhet a következő!

December 16-ig lehet jelentkezni és január végén kezdődik a következő mentorprogram. A legkülönfélébb üzleti problémákkal és kidolgozandó új ötletekkel fordulhatnak mentorainkhoz a nonprofit szervezetek / kezdeményezések. Tapasztalataink alapján példaként összeszedtünk néhány, a nonprofitokra jellemző, megoldásra váró helyzetet:

• Vajon elérjük azt a célt, amire létrejött a szervezet? Hogyan tudnánk ezt mérni?
• Hatékonyan használjuk fel azt, amink van az elérendő célhoz?
• Olyan sok mindent csinálunk forrásteremtés címszó alatt, de valóban jól fókuszálunk?
• Sokan érkeznek hozzánk önkéntesnek, de végül keveseket tudunk hosszú távon elkötelezetté tenni. Mi lehet a baj?
• Szeretnénk indítani egy (társadalmi) vállalkozást. Hogy kezdjünk hozzá?
• Nem tiszta, kinek mi a felelőssége, hogy lehetne az ebből adódó konfliktusokat megelőzni?
• Megnőtt a szervezet, de még mindig úgy tűnik, mintha mindent az alapító csapat csinálna. Hogy lehetne ezen javítani?

A programba beválasztott szervezetekkel / kezdeményezésekkel január végén kezdenek együtt dolgozni az IFUA Horváth mentorai. A közös munka témától függően 3-5 hónapig tart és legkésőbb június végén zárul. További részletek az IFUA Nonprofit Partner honlapján: https://nonprofitpartner.hu/mentorprogram/

Jelenleg a globális élelmiszer-termelés felelős az ember által termelt üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-áért, így jelentős mértékben hozzájárul a globális felmelegedéshez. Míg a mezőgazdaság a lakható területek felét foglalja el a Földön, az élelmiszer-ellátás egyben az egyik legnagyobb veszélyt is jelenti a természetre, 60%-kal csökkentve a biológiai sokféleséget. Ugyanakkor az élelmiszer-ellátási rendszer lehetőséget is jelent a bolygónkra gyakorolt negatív hatásunk csökkentésére. Az élelmiszer-előállítási, -feldolgozási, -értékesítési és -fogyasztási szokásaink megváltoztatása hatalmas előnyökkel járhat, és kulcsfontosságú részét képezheti a megoldásnak mind az éghajlatra, mind pedig a környezetre nézve.

A szükséges átalakulás kiterjesztése és felgyorsítása érdekében a WWF hét alapelvet dolgozott ki a fenntartható élelmiszer-ellátás kialakítására a közép-európai régióban, amelyeket a Tesco átvett, hogy a gyakorlatban hasznosítsa azokat a saját működésében, illetve partnereivel közösen a fenntartható termelésre és fogyasztásara való átállás támogatása során.

A Tesco lépései Közép-Európában a fenntartható ellátási lánc kialakításához

1. A kibocsátás csökkentése

A teljes ellátási lánc ökológiai lábnyomának csökkentése – a mezőgazdaságtól a gyártáson és a nyersanyagok beszerzésén át a csomagolásig és a szállításig.

2. Az élelmiszer-pazarlás megszüntetése

A fogyasztásra alkalmas élelmiszerekből származó hulladék nullára csökkentése az értékláncban. A legjobb megközelítés ehhez a célok kitűzése, a keletkező hulladék mennyiségének mérése, majd ez alapján a megfelelő cselekvés.

3. A csomagolóanyagok megszüntetése, illetve minimalizálása

A csomagolóanyag eltávolítása, ahol csak lehetséges. Csökkentésük, ahol erre nincs lehetőség. Az újrafelhasználás gyakoriságának növelése, valamint a megmaradó csomagolóanyagok újrahasznosítása, hogy ne kerüljenek a hulladéklerakóba.

4. Az ellátási lánc fejlesztése

Az erdőirtás megállítása, átállás a fenntartható mezőgazdaságra és akvakultúrára.

5. A kereslet változásának előmozdítása

A megfizethető, egészséges és fenntartható étrend ösztönzése.

Megalakult és negyedévente tartja üléseit az újgenerációs energiaszolgáltató ALTEO Zöld Bizottsága. A testület elsődleges célja, hogy előkészítse és implementálja a társaság fenntarthatósági törekvéseit. Ehhez az ALTEO – elemeiben az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzéseihez (SDG) szervesen kapcsolódó – fenntarthatósági stratégiája jelenti a vezérfonalat, amely a tiszta energiától a felelős fogyasztáson és termelésen át a klímaváltozás elleni sürgős intézkedésekig terjed.

Az SDG-k közül a tiszta energia az a kategória, amely a leginkább testreszabott az ALTEO-nak, hiszen a vállalat már régóta nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások fokozott használatára, megújuló portfóliója bővítésére, az energiahatékonyság javítására. Fenntarthatósági stratégiája alapján a cég 2026-ig 35 milliárd forintot fektet fenntartható energetikai megoldásokba, és ezzel közvetlenül a fenntartható városokra és közösségekre fókuszáló SDG-hez is hozzájárul. Utóbbihoz is kapcsolódik, ugyanakkor részben az ipar, innováció, infrastruktúra kategóriát is érintik az ALTEO környezetbarát technológiákkal és innovációval összefonódó K+F+I projektjei. Az ENSZ ellenállóképes infrastruktúrák építésére, a befogadó, fenntartható iparosodás támogatására, valamint az innováció ösztönzésére összpontosító célkitűzéséhez az ALTEO főként a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítésével járul hozzá: 2023-ra 500 e-töltő telepítését tervezik, két évvel későbbre pedig az e-mobilitási üzletág részesedésének növelését 15-ről 25 százalékra.

A tiszta vízre és az alapvető köztisztaságra vonatkozó SDG a vízelőkészítés, a vízerőművek, a fűtőerőművek (távfűtés, melegvíz biztosítás), valamint a hulladékgazdálkodás révén érinti az ALTEO-t, amely első körben vízszempontú kockázatelemzéssel, valamint biodiverzitási felméréssel készül fel a fenntarthatóbb vízgazdálkodásra.

Ehhez elég szorosan kapcsolódik a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat elősegítő célkitűzés, amely főként az ALTEO hulladékgazdálkodási tevékenységét, illetőleg a Zöld Iroda Program bevezetését érinti. A vállalat 2030-ig teljesen (a jogszabályi keretek figyelembevételével) papírmentessé tenné irodáit, és arra is törekszik, hogy a működéséből eredő hulladékok újrahasznosítási aránya addigra elérje az 50 százalékot. Végezetül az ALTEO szinte minden lépését az egyik meghatározó, az éghajlatváltozás elleni azonnali fellépést sürgető SDG alá rendeli. Karbonlábnyom csökkentési célkitűzéseik értelmében 2030-ra közvetlen Scope 1 kibocsátást minimum 20%-kal, a közvetett Scope 2 kibocsátást 30%-kal, míg Scope 3 kibocsátásukat 55%-kal kívánják csökkenteni. Földgáz alapú erőműveinkkel a megújulók volatilitását egyensúlyozzák ki, ami a villamosenergiarendszer stabilis működését, a még több megújuló beintegrálását teszi lehetővé. 2050-re kitűzött Scope 1 -50%, Scope 2 -75% és Scope 3 -100%-os kibocsátáscsökkentési célszámaik is ezt a célt szolgálják, hogy az Európai Uniós nettó zéró célkitűzés egy reális jövőkép lehessen. Ugyanakkor a légszennyezés csökkentése érdekében az NOx kibocsátást is szeretnék lecsökkenteni, 2030-ig legalább 25 százalékkal. Az eredményekről jövőre már az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokra fókuszáló TCFD önkéntes jelentéstételi rendszer irányelveinek alkalmazásával fog beszámolni a cég, és 2024-es tervei között szerepel, hogy megszerzi a világ legmegbízhatóbb üzleti fenntarthatósági minősítését, az EcoVadist.

Ennek az átfogó munkának a koordinálására jött létre a felsővezető és szakértő tagokat egyaránt felvonultató Zöld Bizottság. A dedikált fórum ellenőrzi és hagyja jóvá a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vállalati politikákat és hosszú távú célkitűzéseket, továbbá gondoskodik az ESG szemlélet, a klímakockázatok napirenden tartásáról. Szintén a testület biztosítja a fenntarthatósági szempontok következetes képviseletét az ALTEO csoport külső kapcsolataiban.

A vállalat ismét stratégiai partnereivel, az Élelmiszerbankkal és az Ökumenikus Segélyszervezettel fogott össze, hogy a megnövekedett megélhetési költségek miatt még nehezebb élethelyzetbe került nélkülözőket étellel és egyéb adománnyal támogassa az ünnepi időszakban.

Idén is rendkívül sikeres volt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi karácsonyi élelmiszergyűjtő-akciója, amelyhez az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Tesco is csatlakozott. A vásárlók november 18. és 20. között országszerte 152 Tesco áruházban ajánlhattak fel tartós élelmiszert adományként. Így többek között rizs, hús- és készételkonzervek, szószok és mártások, keksz, csokoládé, bébiétel, tészta, tartós tej, kávé és édesség gyűlt össze a nélkülözők javára összesen 93 tonna mennyiségben.

A legaktívabbak a budapesti Váci úti hipermarket vásárlói voltak, ahol a gyűjtést Kováts Kriszta, Pokorny Lia és Fehér Tibor színművészek is segítették. Így több mint 111 millió forint értékű termékadomány gyűlt össze a Tesco áruházakban, amit az áruházlánc plusz 22,5 millió forint támogatással egészített ki. November 30-ig pedig online adományozásra is lehetőség volt a Tesco Otthonról felületén, ahol négy különböző méretű és értékű adománycsomag közül választhattak a vásárlók 1000, 2000, 3000 és 5000 forint értékben.

A Tesco emellett idén tizenharmadik alkalommal vesz részt az Ökumenikus Segélyszervezet Adventi Adománygyűjtésében, melynek keretein belül az áruházlánc vásárlói november 14. és december 24. között közel 200 Tesco áruház hagyományos és önkiszolgáló kasszáinál árusított 250 forintos adománykuponok megvásárlásával járulhatnak hozzá a nehéz helyzetben levő családok és gyermekek támogatásához.

A december 1-től 24-ig tartó időszakban pedig online elérhető 250, 500, valamint 1000 forint értékű kuponokból is választhatnak jótékony célra. Kovács „Kokó” István, olimpiai bajnok ökölvívó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mellett önkéntesként idén Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó és Wolf Kati énekes is a kampány mellé álltak. Tavaly 85 millió forint folyt be a Tescónál advent idején megvásárolható adománykuponokból. Az összegből az Ökumenikus Segélyszervezet így egy újabb egész éven át ételt, otthont és esélyt tudott nyújtani a hátrányos helyzetű családoknak és gyermekeknek, valamint a járványhelyzet miatt bajbajutottaknak.