A körforgásos gazdaság az ESG jelentés svájci bicskája? – Beszámoló a hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcsról
A körforgásos gazdaság mint komplex rendszer, hatékony eszközöket kínál az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására is. Ez a kulcsüzenet állt a 2023. november 23-án kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel tartott, immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A rendezvényen került átadásra a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”.
„1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30%-kal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.
Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73%-a a termelési folyamatok átalakításában, 66%-uk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62%-uk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.
A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt.
Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt.
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a mostani változásokkal kapcsolatban.
Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Prof.dr.ir Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.
Camilla Visconti, Circle Economy Consulting tanácsadója a CSRD eszköztárról szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy a CSRD az első olyan reporting rendszer, ahol kötelező jelenteni a körforgásos gazdasági előrehaladásról is.
A KKV-k szerepe a körforgásos átmenetben is kulcsfontosságú, őket segíti a fenntarthatóbbá válás útján az OPTEN ESG Indexe, amit Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai igazgatója mutatott be.
A körforgásos gazdaság és az ESG kapcsolata volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója, Nyári Károly Gábor, a Grundfos alelnöke és FP&A csoport vezetője és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy különböző ágazatokban miért fontos az ESG megfelelés és miben segíthet az ESG kritériumok teljesítésében a körforgásos gazdaság. A kerekasztal-beszélgetést Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.
A körforgásos gazdaságra és fenntartható működésre való átmenetben az ESG-tényezőknek a befektetési folyamatba való integrálása kulcsszerepet játszik, mivel a keretrendszer átlátható, fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít, amely mérhető és jelenthető. A körforgásos gazdaság és az ESG egyaránt kulcsfontosságú a befektetések kockázatmentesítésének, az éghajlatvédelmi és biodiverzitás kötelezettségvállalások teljesítésének és a jobb növekedés új formáinak kihasználása szempontjából.
Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálására fókuszált Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálásával. A résztvevők között volt: Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója.
Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe. A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.
Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit. Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.
„Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”
A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.
A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.
„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni. Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.
A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.
A beérkező pályázatokat egy hat fős szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai:
Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium
Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) nagykövete
Istenesné Solti Andrea, Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF) Elnöke, Shell Hungary Zrt Chair
Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Programigazgatója, a Lean & Green Platform koordinátora
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Ügyvezető Igazgatója
Zinnemers Katinka, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Dutcham) Elnöke, az Abacus Medicine A/S ügyvezető igazgatója
A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.
Köszönjük a Csúcstalálkozó főtámogatójának:
Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2023-as támogatóinak:
*****
Mi a körforgásos gazdaság?
A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.
