2023. április 4-én nagy érdeklődés mellett elstartolt a Körforgásos Gazdaság Akadémia. A webinárium-sorozat első eseményén a 2023. március végén lezárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP/TSI projekt eredményeit mutattuk be a projektben résztvevő szervezetek képviselőinek segítségével.

A Miniszterelnökség képviseletében Arany Alexandra Dóra osztályvezető számolt be a több mint három évet felölelő projekt lebonyolításáról, azon belül is az indulásról és a munkafolyamatokról. Kiemelte, hogy a három fő prioritási terület mellett nagyon fontos szerepet kapnak a stratégiában a horizontális megközelítések pl. az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a termékek és anyagok életciklusán átívelő körforgásos üzleti modellek, melyek tovább gyorsíthatják a teljes gazdaságra kiterjedő körforgásos átállást.

Chrabák Péter, a projektben partnerszervezetként résztvevő Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdasági szakterületvezetője mutatta be a fő prioritási területeket (biomassza- és élelmiszeripar, építőipar és műanyag) és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ismertette az OECD jelentésében bemutatott 2040-ig kitűzött számszerűsített célokat, melyek kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást.

A 2040-ig elérendő célok:

• A Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a kitűzött 2 EUR/kg-ot.
• Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket foganatosítanak, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
• A Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban.

A jelentés a Miniszterelnökség megbízásából, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának közreműködésével és magyarországi stakeholderek bevonásával készült el. Bővebben az OECD jelentésről itt olvashat.

Az előadásokat két előadónk részvételével egy panelbeszélgetés követte, melyet Dr. Horváth Bálint, a CBRE Senior Fenntarthatósági Tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a magyar gazdaság anyaghasználata (DMC) az intézkedések hatására, illetve, hogy milyenek a kilátások a lebomló/megújuló anyagok használatának a fokozására. A beszélgetés során a résztvevők is lehetőséget kaptak kérdések feltevésére.

De milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a szervezeteknek? Arany Alexandra Dóra előadásában bemutatta azokat a közvetett (KEHOP Plusz, illetve a GINOP Plusz, TOP Plusz, DIMOP Plusz és KAP Stratégiai terv) és közvetlen (LIFE, INTERREG) EU-s forrásokat melyek kihasználása a vállalatok számára kiemelt fontosságú lehet a körforgásos gazdaságra történő átállás elindításában.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak: