Lehet-e és legyen-e egy vállalatnak lelkiismerete? Egy alapítványt magánszemélyek vagy vállalatok támogassanak? Az érintettek nem megfelelő bevonása megakadályozhat egy nagy jelentőségű projektet? Egy vállalati program hogyan segítheti az érintetteket a mindennapi boldogulásukban? Milyen a percepciókkal küzdeni a mindennapokban? Hogyan lehet 20 éves partnerséget kiépíteni? Milyen egy élő érintetti térkép?
A jövő vezetői tehetségprogram hatodik szakmai napján, a McDonald’s vendégeként, az Együttműködés az érdekelt és érintett felekkel című ajánláspontot járták körül a résztvevők. Üzleti folyamatokon belül és a társadalmi befektetések révén, a pozitív hatás növelése céljából megvalósuló együttműködéseket vizsgálhattak meg olyan szakértők segítségével, mint Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója, Márta Irén, a Holcim Otthon Alapítvány elnöke, Varga Ivett, az E.ON regionális kommunikációs referense. Valamint Vadnai Ágnes a McDonald’s Kommunikációs és Public Affairs vezetője, Gazsi Zoltán, az eisberg, Valentinyi Zoltán, a HAVI Logistics, és Héjja János, a Peki Kft. ügyvezető igazgatója segítette a munkát. A délutáni Ronald McDonald Ház beli látogatáson Dr. Bókay János a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány kuratóriumának elnöke, Konyári Andrea, az Alapítvány Operatív Igazgatója és Nagyné B. Andrea a budapesti Ronald McDonald házmenedzsere volt a házigazdánk.
Rögtön izgalmas vita alakult ki a nap kezdetén a vállalati lelkiismeret kapcsán. Vajon a vállalat lelkiismerete azt jelenti, hogy minden munkavállalót lehetőleg próbáljon megtartani, vagy, hogy úgy vezessék a céget, hogy az hosszútávon sikeresen működjön? Már ennél a kérdésnél kiderült, hogy a téma sok kritikus pontot tartalmaz.
A komoly vezetői felelősségre ebben a kérdésben nem csak az elmélet, de néhány gyakorlati esettanulmány is rávilágított. A nem megfelelő érintetti bevonás és kommunikáció néha jelentős veszteséget okozhat a vállalatnak, de egy hasznos és jól eltalált program úgy segítheti a vállalat nem fizető ügyfeleit, hogy azok nem csak a vállalat felé, de más területein is az életnek jobban teljesítenek.
Érdekes interjúkon keresztül ismerhették meg a résztvevők, hogy hogyan tud egy vállalat hosszú távú, valódi partneri kapcsolatokat kiépíteni beszállítóival, szállítmányozó vagy éppen franchise partnerével. Hogyan működhet egy ilyen valódi partnerség minden fél legnagyobb megelégedésére és ez hogyan lendíti előre az üzletet.
Egy vállalat érintetti térképe állandóan változik és más-más alakú, attól függően, hogy milyen ügyet és időtávot tekintünk és mely dimenzió mentén értékeljük az érintettek kapcsolódását. A résztvevők kipróbálhatták, hogy milyen felállítani élőben egy ilyen térképet. Minden résztvevő egy érintettet képviselt és a vállalattal való konkrét pillanatnyi viszonya befolyásolta, hogy milyen módon helyezkedtek el egymáshoz képest. Tanulságos volt, hogy egy alapvetően, a vállalattal szembe helyezkedő szervezettel is lehet konkrét projektek, megoldások mentén partneri kapcsolatot elérni.
Magyarországon az alapítványok, így a civil szféra fő támogatói nem a magánszemélyek, mint a fejlettebb nyugati országokban, hanem elsősorban a vállalatok. Ez nagy felelősséget tesz a vállalatok vállára, hisz jelentős befolyással bírnak a civilek életére. Egy-egy jól megválasztott vállalati támogatás hathatós társadalmi befektetésnek bizonyulhat.
Erre gyakorlati példaként nagyon megható és mély benyomást tevő helyszín volt a budapesti Ronald McDonald Ház. Itt lehetősége van a szülőnek a krónikus beteg kisgyermekek kórházi kezelése alatt a gyermekével együtt lenni. Ezt a fontos munkát önkéntesek is segítik és jó példa arra, hogy egy vállalat által létrehozott alapítvány, hogyan lehet kiemelt hasznosságú a társadalom számára.
A napot Horváth Ágnes ügyvezető igazgatóval történő beszélgetés zárta. A fenntarthatóság, és elsősorban a partnerség vezetői kihívásai mellett a vezető női oldalának előnyei és hátrányai is napirendre kerültek.
További képek itt érhetők el.
