Lehet-e és legyen-e egy vállalatnak lelkiismerete? Egy alapítványt magánszemélyek vagy vállalatok támogassanak? Az érintettek nem megfelelő bevonása megakadályozhat egy nagy jelentőségű projektet? Egy vállalati program hogyan segítheti az érintetteket a mindennapi boldogulásukban? Milyen a percepciókkal küzdeni a mindennapokban? Hogyan lehet 20 éves partnerséget kiépíteni? Milyen egy élő érintetti térkép?

A jövő vezetői tehetségprogram hatodik szakmai napján, a McDonald’s vendégeként, az Együttműködés az érdekelt és érintett felekkel című ajánláspontot járták körül a résztvevők. Üzleti folyamatokon belül és a társadalmi befektetések révén, a pozitív hatás növelése céljából megvalósuló együttműködéseket vizsgálhattak meg olyan szakértők segítségével, mint Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója, Márta Irén, a Holcim Otthon Alapítvány elnöke, Varga Ivett, az E.ON regionális kommunikációs referense. Valamint Vadnai Ágnes a McDonald’s Kommunikációs és Public Affairs vezetője, Gazsi Zoltán, az eisberg, Valentinyi Zoltán, a HAVI Logistics, és Héjja János, a Peki Kft. ügyvezető igazgatója segítette a munkát. A délutáni Ronald McDonald Ház beli látogatáson Dr. Bókay János a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány kuratóriumának elnöke, Konyári Andrea, az Alapítvány Operatív Igazgatója és Nagyné B. Andrea a budapesti Ronald McDonald házmenedzsere volt a házigazdánk.

meci1

Rögtön izgalmas vita alakult ki a nap kezdetén a vállalati lelkiismeret kapcsán. Vajon a vállalat lelkiismerete azt jelenti, hogy minden munkavállalót lehetőleg próbáljon megtartani, vagy, hogy úgy vezessék a céget, hogy az hosszútávon sikeresen működjön? Már ennél a kérdésnél kiderült, hogy a téma sok kritikus pontot tartalmaz.

A komoly vezetői felelősségre ebben a kérdésben nem csak az elmélet, de néhány gyakorlati esettanulmány is rávilágított. A nem megfelelő érintetti bevonás és kommunikáció néha jelentős veszteséget okozhat a vállalatnak, de egy hasznos és jól eltalált program úgy segítheti a vállalat nem fizető ügyfeleit, hogy azok nem csak a vállalat felé, de más területein is az életnek jobban teljesítenek.

Érdekes interjúkon keresztül ismerhették meg a résztvevők, hogy hogyan tud egy vállalat hosszú távú, valódi partneri kapcsolatokat kiépíteni beszállítóival, szállítmányozó vagy éppen franchise partnerével. Hogyan működhet egy ilyen valódi partnerség minden fél legnagyobb megelégedésére és ez hogyan lendíti előre az üzletet.

meci2

Egy vállalat érintetti térképe állandóan változik és más-más alakú, attól függően, hogy milyen ügyet és időtávot tekintünk és mely dimenzió mentén értékeljük az érintettek kapcsolódását. A résztvevők kipróbálhatták, hogy milyen felállítani élőben egy ilyen térképet. Minden résztvevő egy érintettet képviselt és a vállalattal való konkrét pillanatnyi viszonya befolyásolta, hogy milyen módon helyezkedtek el egymáshoz képest. Tanulságos volt, hogy egy alapvetően, a vállalattal szembe helyezkedő szervezettel is lehet konkrét projektek, megoldások mentén partneri kapcsolatot elérni.

meci

Magyarországon az alapítványok, így a civil szféra fő támogatói nem a magánszemélyek, mint a fejlettebb nyugati országokban, hanem elsősorban a vállalatok. Ez nagy felelősséget tesz a vállalatok vállára, hisz jelentős befolyással bírnak a civilek életére. Egy-egy jól megválasztott vállalati támogatás hathatós társadalmi befektetésnek bizonyulhat.

Erre gyakorlati példaként nagyon megható és mély benyomást tevő helyszín volt a budapesti Ronald McDonald Ház. Itt lehetősége van a szülőnek a krónikus beteg kisgyermekek kórházi kezelése alatt a gyermekével együtt lenni. Ezt a fontos munkát önkéntesek is segítik és jó példa arra, hogy egy vállalat által létrehozott alapítvány, hogyan lehet kiemelt hasznosságú a társadalom számára.

meci3

A napot Horváth Ágnes ügyvezető igazgatóval történő beszélgetés zárta. A fenntarthatóság, és elsősorban a partnerség vezetői kihívásai mellett a vezető női oldalának előnyei és hátrányai is napirendre kerültek.

meci4

További képek itt érhetők el.

Energiamegtakarítás, közösségépítés, őshonos gyümölcsfák ültetése – idén is sikeresek voltak az E.ON EnergiaKözösségek

 

A GreenDependent Intézet a hétvégén tartotta közösségi energiamegtakarítási rendezvényét, az E.ON EnergiaKözösségek verseny záró díjkiosztó ünnepét. A program célja az volt, hogy segítse a családok, háztartások energiahatékonyságát, megtakarítását, és népszerűsítse, terjessze a klímabarát, karbon-szegény, zöld életmódot. A kampány keretében indított versennyel a szervezők arra mutattak rá: csupán viselkedésünk megváltoztatásával, nagyobb beruházás nélkül is jelentős energiát – ezáltal pénzt – tudunk megtakarítani, továbbá, hogy a klímabarát életmód mindenki számára megvalósítható, és a megtakarítás, életmódunk zöldítése közösségben könnyebb.

Az E.ON EnergiaKözösségek program célja energia megtakarítása úgy, hogy közben az élet minősége nem csökken, sőt, a résztvevők beszámolói alapján nő. Segít abban, hogy a program résztvevői információt és útmutatást kapjanak arra nézve, hogy mit tehetnek saját otthonukban, hogyan takaríthatnak meg energiát befektetés nélkül, hogyan zöldíthetik életmódjukat szakértői támogatással és más háztartásokkal együttműködve, egymást erősítve.

eon

A klíma-koordinátorok és energiavadászok egyik felkészítő képzése

A tavaly év végén indított közösségi-háztartási versenybe az ország egész területéről neveztek közösségek – baráti, munkatársi, osztálytársi, szomszédsági stb. csapatok. A verseny hat hónapja során a résztvevők minden hónap elején leolvasták és az online kalkulátorban feljegyezték fogyasztásaikat (áram-, gáz-, egyéb fűtőanyag és vízfogyasztás), valamint energiaközösségükben négy kreatív feladat megoldására is vállalkoztak. Először felmérték energiahasználati adottságaikat és szokásaikat és ez alapján megtakarítási vállalásokat tettek, majd klímabarát étkezéssel, beszerzéssel kapcsolatos tudáspróbát oldottak meg, Föld Napi akciótervet készítettek, végül pedig átgondolták és eltervezték, hogyan szervezhetnek öko-nyaralást.

eon2

Pál Norbert megköszöni az energiaközösségek munkáját

A közösségek munkáját a szervezők által képzett és támogatott önkéntes felnőtt klíma-koordinátorok és gyerek energiavadászok hangolták össze. Ők segítettek abban is, hogy a tagok a közösségben egymást segítsék, és a háztartások megtalálják a leghatékonyabb megtakarítási módokat.

A záró rendezvényen a résztvevőket először Pál Norbert, az E.ON Energiaszolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte. Elmondta, hogy az emberek többsége általában három érvet hoz fel, amely miatt úgy érzi, nem tud energiát megtakarítani: nincs beruházásra pénze; miért épp ő takarítson meg, leginkább a vállalatoknak, erőműveknek kellene lépéseket tenniük; és úgy érzik, már mindent megtesznek a spórolás érdekében. Az energiaközösségek azonban bebizonyítják, hogy ezeken az érveken túl lehet lépni: beruházás nélkül is meg lehet takarítani, a háztartások is sokat tehetnek  a pazarló energiafelhasználás ellen, és igen is van még sok, eddig nem hasznosított ötlet, amivel könnyedén lehet otthon energiát spórolni.

A verseny védnöke Dr. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes levelében közeli partnereként és szövetségeseként üdvözölte az energiaközösségeket, megköszönve a jövő nemzedékekért végzett munkájukat.

eon3

A legtöbbet megtakarító energiaközösségek képviselőinek kerekasztal beszélgetése

A legjobban szereplő és legtöbbet megtakarító közösségek a hétvégi díjkiosztó rendezvényen beszámoltak eredményeikről, valamint értékes nyereményeket vehettek át, amelyek tovább segítenek nekik a klímabarát, zöld életmód megvalósításában. A győztes egyházasfalui Rezsiszelídítők közösség tagjai 54,9% energiát takarítottak meg korábbi referencia fogyasztásukhoz képest, a 2. helyezett KamélEON csapat 27,6%-ot, a 3. helyezett győri Villanyászok pedig 23,2%-ot. A versenyben résztvevő 160 háztartás átlagos megtakarítása 9 % volt, amely összesen több mint 120.000 kWh megtakarítást jelent.

eon4

A megtakarítási program részeként a szervezők arra is ügyeltek, hogy a lebonyolítás is minél kisebb környezeti hatású legyen, azaz minél kisebb lábnyomot hagyjon. Ennek megfelelően minden kapcsolódó rendezvény szervezésekor figyeltek arra, hogy az klímabarát és zöld legyen, valamint karbon-lábnyomukat is kiszámolták, melyet a résztvevő közösségek közt szétosztott 115 őshonos gyümölcsfa ültetésével kompenzálnak. A gyümölcsfák a hazánkban működő, fajtamegőrzést szolgáló egyik ún. Tündérkertből, Pórszombatról származnak, így a semlegesítés mellett a biodiverzitás megőrzését is szolgálják.

A rendezvényen elhangzott előadások, fényképek, valamint a kreatív feladatok részeként készült legjobb versenyművek a www.energiakozossegek.hu honlapon megtekinthetők.

A NaturAqua természetes ásványvíz ezentúl a jövő élelmiszercsomagolási technológiáját, a PlantBottle Technológiát™ alkalmazza. Ez a környezetbarát innováció lehetővé teszi, hogy az üdítőital-piacon elsőként részben növényi alapanyagokból készült, teljes egészében újrahasznosítható PET palackot állítsanak elő. A PlantBottle™ csomagolás akár 25%-ban növényi alapanyagból készül, ezzel kisebb ökológiai lábnyomot hagyva maga után.

A PlantBottle™ ugyanúgy néz ki, mint egy hagyományos PET palack, de részben fenntartható forrásból, azaz növényi alapanyag felhasználásával készül, csökkentve a bolygónkra és annak veszélyben lévő tartalékaira gyakorolt ökológiai lábnyomot.

A világ közel 40 országában, 2009-es bevezetése óta több mint 35 milliárd PlantBottle™ palack került forgalomba. A 100%-ban újrahasznosítható PlantBottle™ csomagolás révén mérséklődött a fosszilis energiahordozóktól való függés és növekedett a megújuló anyagok felhasználása. Becslések alapján a PlantBottle™ technológia a bevezetése óta évente több mint 315 000 tonna szén-dioxid-kibocsátástól kímélte meg a környezetünket.

„Nagyon örülök, hogy hazánkban elsőként mi használhatjuk ezt az innovatív technológiát, a PlantBottle™-t. Hosszú távú és komoly munka szükséges ahhoz, hogy egyre kisebb és kisebb ökológiai lábnyomot hagyjunk magunk után. Ez a csomagolási újdonság lehetővé teszi, hogy vállalatunk gyártóként, fogyasztóink pedig a NaturAqua választásával tegyenek a környezetükért” – mondta el Vass Ágnes, a NaturAqua márkamenedzsere.

A PlantBottle Technológia™ a Coca-Cola Vállalat innovációja, amely licencét számos vállalat megvásárolta. Például a Ford 2013 Fusion Energi hibrid szedánjában a belső kárpitozásban, a Heinz ketchup-csomagolásban használta, de a NIKE és a Procter&Gamble is a PlantBottle Technológia™ együttműködő partnere.

A NaturAqua 500 ml-es szénsavmentes, szén-dioxiddal enyhén dúsított és szénsavas változatai 2015 májusától az akár 25%-ban növényi eredetű PlantBottle™-ben érhetők el. Ráadásul az 500ml-es szénsavmentes NaturAqua természetes ásványvíz könnyített, Twist technológiával kiegészített csomagolásban kapható, segítve a már üres PET palack egyszerű és gyors összenyomását az újrahasznosítás érdekében. Egyvalami azonban természetesen nem változik. A NaturAqua kedvelői a megújult palackokban továbbra is a jól megszokott, semleges ízű, nátriumszegény ásványvizet találják majd.

Forrás: www.trademagazin.hu

2015. június 30-ig jelentkezhetnek a vállalatok idén a Magyar Adományozói Fórum hazai cégek számára kiírt, széles körben elismert szakmai pályázatára, a MAF Társadalmi Befektetések Díjra, amelyen az elmúlt évek során már több mint 100 hazai kiemelkedő vállalati támogatási program vett részt.

2015 nyarán ötödik alkalommal hirdeti meg a Magyar Adományozói Fórum a hazai vállalatok számára kiírt MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatát. A 2006-ban alapított és 2011-ben megújított MAF Társadalmi Befektetési Díj az egyik legszélesebb körben ismert és elismert szakmai megmérettetés, amely a hazai vállalatok társadalmi befektetési programjait olyan minőségi szempontok alapján értékeli, mint a partnerség, a hatás és az innováció, így a már évek óta aktív és nagy tapasztalatokkal rendelkező cégek mellett a társadalmi befektetések terén még frissnek számító kezdeményezéseket indító nagyvállalatok és KKV-k is azonos esélyekkel és sikerrel vehetnek részt.

A MAF Társadalmi Befektetési Díj pályázatának célja, hogy a hosszú távú társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot is szolgáló stratégiai megoldásokat, példaértékű támogatói tevékenységeket széles körben ismertté tegye és felhívja a figyelmet az üzleti szektor proaktív társadalmi szerepvállalásának és a szektorok együttműködéseinek előnyeire és elért eredményeire, ezzel is ösztönözve a hazai támogatói kultúra fejlődését.

„A korábbi években díjazott vállalati támogatási pályázatok is kézzelfoghatóan bizonyítják, hogy a tartós és mélyreható változásokhoz a három szféra közötti párbeszédre és szoros összefogásra van szükség. Egy vállalat, vagy egyetlen szektor nem képes egyedül megoldani összetett társadalmi problémákat. Az együttműködő vállalatok, állami és civil szervezetek olyan kompetenciákat, szakmai tudást, erőforrásokat és kapcsolatrendszert képesek mozgósítani a stratégiai alapokon nyugvó programok során, amelyek minden résztvevő számára közös értékeket, mérhető és megsokszorozható előnyöket teremtenek.”- mondta el Dr. Molnár Klára, a Magyar Adományozói Fórum igazgatója.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázatának eredményeit 2015 októberében teszi közzé az alábbi kategóriákban:

  • MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória
  • MAF Legsikeresebb Partneri Együttműködések Kategória
  • MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória
  • MAF Az Év Legkiemelkedőbb Támogatói Programja Kategória 

A Magyar Adományozói Fórum által felkért bíráló bizottság tagjai:

  • Erős Antónia – az RTL Híradó műsorvezetője, az Egy Csepp Figyelem Alapítvány alapítója
  • Füzesy Tamás – az Erőforrás Alapítvány/ United Way Magyarország ügyvezetője
  • Hargitai Lilla – a Médiaunió Alapítvány ügyvezető igazgatója
  • Jakab Áron – a FRUIT OF CARE Nonprofit Kft. alapító ügyvezetője
  • Nagy Bálint – az IBS marketing tanszékének vezetője

A MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázata iránt érdeklődő szakemberek és a megmérettetésen indulni szándékozó vállalatok és partnereik a MAF honlapjáról letölthetik a korábbi években díjazott pályázatok esettanulmány gyűjteményeit: http://www.donorsforum.hu/hu/publikaciok/maf-tarsadalmi-befektetesek-dij-esettanulmany-gyjtemeny-2014

A részletes pályázati kiírás és űrlap a MAF weboldalán érhető el:

http://www.donorsforum.hu/hu/maf-tarsadalmi-befektetesek-dij/2015/biralat-2015

CSR Piac 2015: a felelős vállalatok seregszemléje

A KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdálkodásért és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. közösen szervezte idén a CSR Piac kiállítást, amelynek fókusztémája a felelős foglalkoztatás volt. A rendezvény fővédnökségét Dr. Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára vállalta el.

Az egész napos szakmai rendezvényt június 4-én tartották a Lurdy Konferencia- és Rendezvényközpontban. Az ingyenes rendezvényre nagy volt az érdeklődés, több mint 500, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása és a felelős foglalkoztatás iránt érdeklődő látogató érkezett. www.csrpiac.hu

2009, 2011 és 2013 után immár negyedik alkalommal nyílt CSR Piac Budapesten. Az idén 33 kiállító pályázott a megjelenési lehetőségre: a kiállítók között néhány fős kkv, az ország legnagyobb vállalatai közül nem egy, valamint – nagy örömünkre – a közszféra is képviseltette magát. A hagyományoknak megfelelően a szervezők ezúttal is lehetővé tették összesen hat civil szervezetnek, hogy ingyen bemutatkozhassanak a piac látogatóinak. A CSR Piac fókusztémájának, a felelős foglalkoztatásnak megfelelően olyan civileket hívtak meg, amelyek a maguk eszközeivel segítik a vállalatokat abban, hogy minél felelősebb foglalkoztatóvá váljanak. Az egész napos kiállítást a felelős foglalkoztatás kérdéseit taglaló szakmai műhelymunka és civil kerekasztal-beszélgetés is színesítette.

A fókuszban lévő témakörnek különös aktualitást adott, hogy Magyarország Kormánya a közelmúltban fogadta el a Nemzeti CSR Cselekvési Tervet, amelyben kiemelt hangsúly helyeződik a foglalkoztatásra, azon belül is a felelős foglalkoztatásra, valamint a kis- és középvállalkozások e téren betöltött szerepének növelésére. Mindezzel összhangban a CSR Piac eddig megszokott kategóriái mellett a szervezők 2015-ben kiemelten kezelték a munkavállalókra vonatkozó felelős programokat.

A kiállítást egy pályázati folyamat előzte meg: nagy- és kisvállalatok, intézmények egyaránt pályázhattak két évnél nem régebbi CSR- és felelős foglalkoztatási intézkedéseikkel. Az idén is lehetett pályázatot benyújtani a Valóban Felelős Vállalat (VFV) kategóriában. (Bővebben lásd a „Háttéranyag” 3. pontját.)

A pályázatokat április elején háromtagú szakmai zsűri bírálta el. A KÖVET Egyesület, a Nemzetgazdasági Minisztérium és az Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Kft. egy-egy szakembere 33 vállalat és intézmény 48 intézkedését, és 4 Valóban Felelős Vállalat-pályázatot talált kiállításra érdemesnek. „A korábbi három piachoz hasonlóan erős mezőny mind a CSR intézkedéseket, mind a felelős foglalkoztatás kategóriát jellemezte. Ami idén külön öröm, az a társadalmi vállalkozások megjelenése a mezőnyben, és négy példamutató VFV díj-aspiráns” – foglalta össze a zsűri véleményét Dr. Tóth Gergely a KÖVET Egyesület főtitkára, a zsűri elnöke.

A kiállításon öt díjat adtak át, a díjak és a díjazottak:

  • A 2015 Legkiválóbb CSR Megoldása díjat a DENSO Gyártó Magyarország Kft. „KÉPES – Közösségi értékteremtés Székesfehérváron” című programnak ítélte oda a zsűri.
    A Közösségi Értékteremtő Program Együtt Székesfehérvárért (KÉPES) – célja, hogy segítse a helyi közösség mindennapjait, támogassa a jövő nemzedékek fejlődését. A választás a székesfehérvári önkormányzati fenntartású óvodák vizesblokkjainak felújítására esett. A program három éve alatt összesen 8 óvoda 43 vizesblokkja szépült, illetve szépül meg. A teljes program egyedülálló partnerségre épül: a kezdeményezések 21 vállalati partner, a székesfehérvári Önkormányzat, illetve 8 részt vevő óvoda vezetői és szülői munkaközösségei összefogásában valósulnak meg.
  • A 2015 Valóban Felelős Vállalata díjat a Katica Tanya Élményközpont kapta.
    A Kaposvár melletti Katica Tanya, mint turisztikai szolgáltató célja, hogy urbanizálódó, fogyasztásorientált világunk polgárait visszacsábítsák a természetbe, hogy érezzék a fű selymességét, hallják a madarak hangját és aktívan töltsék szabadidejüket. Missziójuk, hogy a hozzá érkező látogatók ökológiai lábnyoma kisebb legyen, mint ha otthon maradtak vagy máshova mentek volna.
  • a Legkiválóbb Felelős Foglalkoztatási Megoldás díjat a Nestlé Hungária Kft. a „Nestlé a Fiatalok Foglalkoztatásáért” című programja érdemelte ki.. A program az üzleti szektoron, a kormányzaton és az oktatáson átívelő összefogás, annak érdekében, hogy a fiatalok a megfelelő tudással és készségekkel felvértezve vágjanak neki a munka világának, és így hozzájáruljanak a magyar gazdaság versenyképességéhez és növekedéséhez. A program négy lépcsőből áll: 1) a munka világára való felkészítés; 2) valós munkatapasztalat szerzése; 3) 30 év alattiak munkavállalásának támogatása; 4) összefogás a Fiatalok Foglalkoztatásáért partnerprogram keretében.
    Már a kezdeményezés első évében több mint 200 állást és 122 gyakornoki pozíciót biztosítottak Magyarországon.
  • a Társadalmi Vállalkozás Különdíjat a Nézz Más Szemmel Nonprofit Közhasznú Kft. kapta.A cég alapvetően rehabilitációs szemléletmódjára, a társadalmi felelősségvállalás gondolatára, valamint a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására hívja fel a társadalom figyelmét. Céljuk a megváltozott munkaképességű munkatársak képességeinek kibontakoztatása mellett magas szintű szolgáltatásokat tudjanak nyújtani vendégeik számára.
  • a Közönségdíjat a CSR Piac látogatók szavazatai alapján a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. „A megváltozott helyzet csak rugalmasság kérdése” intézkedése kapta. A Grundfos a világ vezető szivattyúgyártójaként alapítása óta elkötelezett a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása iránt, a magyarországi gyáregységekben már 2001 óta rehabilitációs részleg működik, ahol jelenleg több mint száz munkatársat alkalmaznak, elsősorban gyártósori operátorként. A Grundfos rugalmas hozzáállással, a tehetséges megváltozott munkaképességű dolgozók számára belső fejlődési- és karrierlehetőségekkel igyekszik motiválni a munkavállalókat, és törekszik a nyílt munkaerő-piaci rehabilitációs foglalkoztatásának népszerűsítésére.

Gratulálunk díjazott tagvállalatainknak!  

2015 májusában komoly szellemi munkával kezdődött az Action 2020 Magyarország program új fejezete a programtámogató KPMG falai között. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2014-ben mutatta be nagyszabású fenntarthatósági programját, amelyben a hazai üzleti vállalkozásokat hívja cselekvésre. A célkitűzések meghatározása után itt az idő, hogy a vállalatok konkrét vállalásokkal, üzleti megoldásokkal járuljanak hozzá azok megvalósulásához.

Az üzleti, a tudományos és a civil szféra több mint 60 képviselője öt szakértői csoportban vitatta meg a magyarországi Action 2020 program kapcsán a hatásmérést alkalmassá tévő mutatószámokat és kezdte el azonosítani a példamutató üzleti megoldásokat. Az egyes szférák közötti valóban élő eszmecserén, párbeszéden alapuló munka, az azonnali visszacsatolások inspiráló és kreatív keretet biztosítottak a vállalt feladatok sikeres teljesítéséhez. Ezt a fajta közvetlenséget és egyeztetési módszert érdemes lehet továbbvinnünk és akár a BCSDH egyéb munkacsoportjai számára is értéket teremthet – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója.

A2020kpmg1

A műhelymunkák során a szakértők törekedtek rá, hogy előremutató, minden kitűzött cél megvalósulását ösztönző mérőszámokat azonosítsanak. Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője hozzátette: „Legnehezebb a mérőszámok, indikátorok azonosítása, hiszen figyelemmel kell lennünk az eltérő vállalatméretre, iparágra, tevékenységre, mégis lehetőséget kell teremteni az eredmények összesítésére is. Továbbá kihívást jelent a bázisévhez való viszonyítás vagy a fajlagos változások mérésének kérdése, a vállalati erőforrás befektetés (input oldal) illetve az eredményeket és hatásokat megragadó indikátorok kiválasztása.”

A2020kpmg2

Dr. Pintér László a Közép-európai Egyetem (CEU) Környezettudomány és Környezetpolitika Tanszékének docense és a Nemzetközi Fenntartható Fejlődési Intézet (IISD) főmunkatársa a konzultációs folyamat egyediségét méltatta: „Nemzetközi fronton jelenleg egyedülálló a magyarországi folyamat, hogy az üzleti szektor szereplői ilyen proaktív és előremutató együttműködést kezdeményeztek nemzeti szintű fenntarthatósági célok kialakítása kapcsán a tudomány és civil szféra neves szakértőivel. Már maga a részvételi folyamat példaértékű és fontos fenntarthatósági előnyöket rejt magában, nem beszélve a feltett kérdések jelentőségéről: makroszintű kockázatok üzleti integrálása, hatások mérése, szokásos üzletmeneten túlmutató üzleti megoldások keresése.”

A2020kpmg3

A tematikus műhelymunkák izgalmas kérdéseket vetettek fel a diskurzusok során, többek között a friss víz kérdéskörét, az ivóvízhálózat kapacitáskihasználásának és a vízfelhasználás hatékonyságának ellentmondását, a karbonlábnyom számítás módszertani nehézségeit, a körforgásos gazdaság gondolkodásának beépítésének igényét, a méltányos bér mérési nehézségeit, az újfajta, nem tulajdonláson alapuló fogyasztást támogató üzleti megoldások példáit.

A közös munka eredménye egy olyan Célkitűzési Segédlet, ami segítheti a vállalatokat abban, hogy olyan vállalásokat tegyenek, amelyek teljesülését nyomon tudják követni; továbbá kapcsolódó üzleti megoldásokat találhassanak, vagy saját megoldásokhoz kaphassanak ötleteket. Ezzel is inspirálva még több vállalatot, a BCSDH tagvállalatain is túl, hogy ők is hozzájáruljanak hazánk komoly társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásainak üzleti megoldásához.

*****

Az Action 2020 Magyarország programról:

Az Action 2020 Magyarország program az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (World Business Council for Sustainable Development – WBCSD) globális Action 2020 programjának hazai adaptációja.

Az Action 2020 olyan platform, amely azonnali cselekvésre hívja az üzleti szektort és a program ehhez fogalmaz meg 2020-ig szóló célokat. Majd ezekhez a célokhoz üzleti megoldásokat rendel, hogy a fenntarthatóbb világ felé vezető úton a szükséges gyakorlati lépések megtörténjenek.
A hazai adaptáció során öt került kiválasztásra az Action 2020 Magyarország programban: élelmezés, fenntartható életmód, foglalkoztatás, klímaváltozás és víz.

A hazai célkitűzések megfogalmazásában több mint 100 tudományos és civil szakértő, valamint üzleti vállalkozás első számú vezetője vett aktívan részt.

Bővebb információ: www.action2020.hu

70 tonnával csökkent a papír felhasználás az elmúlt három évben a Coface-nál. Míg a Csoport globálisan 2012-ben még 199 tonna papírt használt, 2013- ban csupán 140 tonnát, melyet 2014-re sikerült 129 tonnára csökkenteni. Ez a tendencia egyrészt költségmegtakarítást jelent, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy kevesebb fát kelljen papírgyártásra fordítani.

A Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem összefogásával megvalósuló, mintegy 864,18 millió forintnyi Európai Uniós támogatású projekt a fenntartható mezőgazdálkodáshoz (hulladékgazdálkodáshoz, szennyvízkezeléshez, megújuló energiaforrásokhoz) kötődő, gyakorlatorientált képzési rendszereket kínál a felsőoktatásban tanulók számára. 2015. június 30-ig véglegesedik a gyakorlati pilléreken álló modern, nemzetközi szinten versenyképes szakoktatási tananyag.

A projekt a hulladékgazdálkodás és a szennyvízkezelés témája mellett olyan előremutató,Bologna-konform oktatási anyagokat nyújt, amelyek a hulladékok és a belőlük készült melléktermékek termőföldön történő hasznosítására, illetve az energianövények és a biomassza termelésére és felhasználására készítenek fel. A „jövő mezőgazdaságát” leképező képzési rendszer nem csak az energiahatékonyságot és a talajtermékenység megóvását, hanem a kisebb ökológiai rendszerek létrehozását is igyekszik fókuszba helyezni.

A tananyag az alábbi témákban került kidolgozásra, angol nyelvű e-learning felületre alkalmazhatóan is:

  • A hulladékgazdálkodás alapjai
  • Élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok
  • Szennyvízkezelés
  • Biológiai hulladékkezelés
  • Melléktermékek, hulladékok és a belőlük készült termékek termőföldön történő hasznosítása
  • Energianövények, biomasszatermelés és felhasználás

A projekt megvalósítása során hatékony, interaktív tudáscsere vált lehetővé a gazdasági szereplőkkel és a szakmai szervezetekkel: a partnerek sorában a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségét, a Köztisztasági Egyesülést valamint Magyar Minőségi Komposzt Társaságot találjuk. A projekt tagjai kifejezetten törekedtek arra, hogy kiaknázzák a mezőgazdaság és a környezetipar szinergiáit.

A projekt célja, hogy az elvégzett munka során olyan ismeretanyag jöjjön létre, amely a hazai és nemzetközi színtéren egyaránt piacképes szaktudáshoz segít hozzá. A projekt alapjai gyakorlatorientált témakörök, amelyek igénylik a mérnöki menedzsment ismeretek beépítését. E témaköröket ismerő szakértők iránt mára valós munkaerő-piaci kereslet jelent meg.

Az ágazat növekvő munkaerő igényeit az Európai Uniós statisztikai becslések is alátámasztják: ha csak a hulladékgazdálkodási ágazatot nézzük, a 28 tagállamban a 2010-es 2 millióról, 2020-ra 2,5 milliónyira nőhet a betöltött munkahelyek száma.

A projekt keretében 2014 folyamán sor került egy németországi, egy lengyelországi valamint egy osztrák tanulmányútra is, amelyek célja a külföldön már régóta alkalmazott, ún. „jó gyakorlatok” („bestpractice”) elsajátítása és a magyar oktatási rendszerben való adaptálása volt.

Az „Ágazati együttműködés a hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés és megújuló energia képzési rendszerének fejlesztése érdekében” című program 2013. április 14-én indult és 2015. június 30-ig tart. A projektet lezáró sajtónyilvános eseményre a konzorciumvezető Szent István Egyetem szarvasi kampuszán  kerül sor.

 

A világ vízkészletének hány százaléka alkalmas emberi fogyasztásra? A CO2 kibocsátás hány százalékáért felel a légiközlekedés? Hány fokon képes még az ember munkavégzésre? Az ökoszisztéma alkalmazkodóképessége mennyire veszi figyelembe az ember szempontjait? A cégek aktív környezetvédelmi intézkedései hozhatnak-e nekik hasznot? Milyen hangos egy leszálló utasszállító gép?

A „Jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, május 27-én a vállalati környezeti felelősségvállalás volt a középpontban. Bár a környezetvédelem már bizonyos szempontból „lerágott csontnak” számít, mégis izgalmas és különleges aspektusokból sikerült a program résztvevőinek körüljárniuk a témát. Olyan izgalmas előadókkal, mint Ürge-Vorsatz Diána, nemzetközi hírű klímakutató, Sipos Katalin, a WWF magyarországi ügyvezető igazgatója, Nagy Gréta, a DANDELION Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Pap Kata a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. fenntartható fejlődés menedzsere, illetve a vendéglátó Budapest Airport részéről  Szarvas Gábor, környezetvédelmi igazgató és Kis Ferenc, környezetvédelmi vezető, Munkácsi Zsuzsa környezetvédelmi specialista

Néhol sokkoló, néhol meglepő számokkal kezdődött a nap. Kevesen gondolnák, hogy a Föld vízkészletének csupán 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra, hogy 1880 óta mért 10 legmelegebb napból 9-et a XXI. században mértek vagy hogy a globális CO2-kibocsátás csupán 2%-áért felel a légiközlekedés.

_MG_9124

Ennek tükrében különlegesen érdekes volt az előadás, amelynek középpontjában az ember által okozott károk és lehetséges túlélési stratégiák voltak. Elhangzott, hogy a az átlaghőmérséklet fokozatos emelkedése már elkerülhetetlennek tűnik, de ennek mértéke és az eloszlás kiegyensúlyozatlansága miatt feltételen szükséges a radikális emberi cselekvés.  Felmerült, hogy nem a technológiai innovációk hozzák meg elsősorban a megoldást, sokkal inkább az üzleti modellek változtatása jelentheti az előrelépést: tulajdonlás helyett kölcsönzés, mértékletesség, szükségszerűség és körforgásos gazdaság címszavakkal.

Elhangzott, hogy természet egy zárt ökológiai rendszer, rengeteg fajjal, ahol minden egyes elemnek fontos szerepe van, a kapcsolódásaik révén jutunk tiszta levegőhöz, tiszta vízhez – csak hogy a legfontosabbakat kiragadjuk – amint változás lép be, a többi elem is változik, szükségszerűen.

SPesNG

A jó esetben a vállalati stratégia részét képező vállalati természetvédelmi programok kidolgozásánál nem tehetjük meg, hogy csak egy szempont szerint optimalizálunk (pl. CO2-megkötés), hanem az ökológiai rendszerbe való integrálást kell több dimenzió mentén értékelnünk, elemeznünk.

Nem csak a termelő és gyártó cégek sajátja a vállalati környezetvédelem, hiszen a szolgáltató cégek is komoly környezeti hatásokkal rendelkeznek, akár csak üzletkötői hálózatukat érintő autó és telefonhasználatot tekintve is. Egy terméket nem lehet csupán környezetvédelmi előnyei kapcsán vizsgálni – hiszen egy elektromos autó is igazából csak akkor környezetbarát (abban az országban), ha a konnektor mögött levő energia mix nagyrészt fenntartható, megújuló.

A színes előadások után két csoportban tehették próbára tudásukat és hozzáállásukat a résztvevők, vállalati esettanulmányok elemzése során. Mindkét kihívás a víz köré összpontosult.

kiscsoportok

A délután során a reptér és a Budapest Airport volt a fókuszban: több mint 9 millió utas, közel 90 ezer gépmozgás, 7500 munkavállaló a reptéren, 1500 hektár terület – s mindezt a közel 1000 fős Budapest Airport menedzseli.

IMG_0560

A buszos bejárás még jobban érzékeltette ezeket a méreteket és a résztvevők néhány méter távolságból csodálhatták meg egy utasszállító gép leszállását.

airport

A napot Jost Lammers vezérigazgatóval folytatott beszélgetés zárta. A beszélgetés során szó volt az első számú vezető karrierpályájáról, vezetői hozzáállásáról és a kinevezések kapcsán alkotott hitvallásáról, mi alapján tanácsai a vezetők új generációjához: nyitottság és rugalmasság.

IMG_0572

További képek itt érhetők el.

A fiatalok élesebben látnak, az idősebbek mélyebben –

Generációk sokszínűsége a munkahelyen

IV. Esélykonferencia – Kerekasztalt moderált: Fertetics Mandy, a BCSDH szakmai vezetője

A jövő kiemelt kihívásának tekintik a magyarországi vállalatok a 25 év alatti Y, Z korosztályok foglalkoztatási kérdéseit – derült ki az mtd Tanácsadói Közösség által készített friss felmérésből, melynek nyilvános bemutatására a IV. Esélykonferencián került sor. Az mtd konferenciáján egyúttal első alkalommal írták alá a Sokszínűségi Egyezményt (Diversity Chartert). Közel 40 cég (külföldi, magyar, állami) csatlakozott a kezdeményezéshez, vállalva azt, hogy befogadó munkahelyi kultúrát alakít ki.

 „Az Emberi Erőforrások Minisztériuma minden olyan kezdeményezést támogat, amely az esélyteremtést és a nemzedékek közötti együttműködést szolgálja, ezért hasznosnak tartja és támogatja a Sokszínűségi Egyezményt is” – mondta el megnyitójában Fűrész Tünde, Család- és Népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár. „Fontosnak tartjuk a generációs együttműködéseket, egymás értékeinek átadását. Az idősek és a fiatalok ugyanúgy erőforrások, ezért is fontos az Emberi Erőforrások Minisztériuma számára ez a kezdeményezés” – tette hozzá.

„Markáns paradigma váltási szándék mutatkozik a foglalkoztatók körében. Az Y, Z generációval kapcsolatos folyamatos nehézségek, kihívások következtében a munkaadók egyre jobban fókuszálnak az idősebb korosztály (50+) vonzására, megtartására. Elmondásuk szerint azért, mert egyre inkább azt tapasztalják, hogy az idősebb munkavállalók sokkal megbízhatóbbak, lojálisabbak a szervezethez, megbecsülik a munkájukat, hosszú távon lehet velük tervezni, és a fiatal generációk esetében ez kevésbé jellemző mostanában” – számolt be Németh Judit, az mtd Tanácsadói Közösség ügyvezetője legfrissebb felmérésükről. Az esélyegyenlőségi, sokszínűségi jó gyakorlatokat feltérképező mtd Benchmark Kutatás tapasztalatait a IV. Esélykonferencia keretében tárták nyilvánosság elé. Az egy napos rendezvény során innovatív előadások és tapasztalatmegosztó kerekasztal-beszélgetések váltották egymást.

mtd2

Kormenedzsment: az idősebb munkavállalók hatékony foglalkoztatása

„A beszélgetés célja az volt, hogy képet kapjunk arról, ma hogyan közelítjük meg az idősödő munkavállalóval összefüggő egyes kérdéseket egyéni és vállalati szinten, valamint a beszélgetés során igyekeztünk feltérképezni a jó gyakorlatokat az idősebb munkavállalók hatékony foglalkoztatása, kiválasztása, motiválása érdekében” – mondta el a beszélgetés moderátora Seres Nikoletta, Business Coach Kft. képviselője.

Tudatos generációs sokszínűség a KKV szektorban

„A beszélgetéssel stimulálni, inspirálni szerettük volna a résztvevőket arra, hogy gondolják végig munkahelyük korstruktúráját, nézzenek rá, hogy milyen üzleti és emberi előnyökkel jár, ha az lényegesen sokszínűbb képet festene. A tudatosításon kívül konkrét példák, módszerek is elhangoztak. Szó volt arról is, hogyan kovácsolható versenyelőny a tudatosságból, sokszínűségből. Kiderítettük azt is, hogy a vezetőket, a tulajdonosokat mi inspirálja a sokszínűség menedzselésében” – nyilatkozott Márton-Koczó Ildikó a kerekasztal-beszélgetés moderátora.

Fiatal tehetségek vonzása és megtartása

„A beszélgetésen az új generációk toborzása, kiválasztása, motiválása tekintetében térképeztük fel a jó gyakorlatokat, mindezt a vállalati márkaépítés és a digitális technológia összefüggésében. A szakemberek arról is állást foglaltak, hogy tapasztalataik alapján miben különbözik leginkább az Y generáció és a majdani Z generáció tagjainak elérése a korábbi generációkétól. Kiderült az is, hogy a beszélgetés résztvevői leginkább milyen csatornákon igyekeznek vonzani a fiatalokat” – mondta el Márton-Koczó Ildikó a kerekasztal-beszélgetés moderátora.

Jövőkép építő kerekasztal – vajon milyen lesz a munkaerőpiac 2030-ban

„A jövőkép alkotó kerekasztal arra tett kísérletet, hogy megfejtse, milyen formában változik a foglalkoztatás, a munkaerőpiac 2030-ra. Nemzetközi kutatásokat és prognosztizálásokat elemezve megvizsgáltuk, hogy miben változnak a munkáltatók és munkavállalók, rendelkezünk-e a megfelelő készségekkel illetve fejlesztési potenciállal, és miképp befolyásolják ezek a várható trendek az esélyegyenlőséget (vice versa). Olyan izgalmas kérdéseket vitattunk meg, minthogy miképp lesz kornélküli egy vállalat, hogy mit jelent, hogy az emberek inkább vállalatokkal, mintsem vállalatoknak fognak dolgozni, hogy a technológiai vívmányok milyen kihívásokat és lehetőségeket tárnak e téren elénk és vajon a munka-magánélet jobban szétválik vagy éppen ellenkezőleg, még inkább egymásba fonódik majd?! S mindez milyen lehetőségeket vagy veszélyeket rejt magában a szellemi tőke gondozása és kiaknázása kapcsán Magyarországon és a cégeknél” – mondta el Fertetics Mandy, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szakmai vezetője, a kerekasztal-beszélgetés moderátora.

Összefogás a diszkrimináció-mentes, esélyegyenlőséget biztosító foglalkoztatásért a generációs kihívásokkal küzdő Európai Unióban

„Mi a Nova-Papír Zrt.-nél nem csak hiszünk a sokszínűség alkotó erejében, hanem az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy üzleti szempontból is megtérülő BEFEKTETÉS. Igen, BEFEKTETÉS, csupa nagy betűvel.  Ha úgy tetszik élő példája vagyunk annak, hogy az üzleti siker és az esélyegyenlőség, vagy társadalmi felelősségvállalás járhat kéz a kézben. Mi már tudjuk, hogy lehet sikeres az a vállalkozás, ahol a különböző generációk, nők és férfiak, romák és nem romák vagy akár fogyatékkal élők alkalmazása nem hátrányt, hanem hozzáadott értéket jelentenek a cég számára” – mondta el a magyarországi Diversity Charter kezdeményezés panelbeszélgetésének nyitóbeszédében Lakatos Sándor a Nova-Papír Zrt igazgatósági tagja.

A Diversity Charter, azaz a Sokszínűségi Egyezmény kezdeményezéshez közel 40  cég (külföldi, magyar, állami) csatlakozott alapító aláíróként a panelbeszélgetést követő aláíró ceremónián.

A Sokszínű és Multigenerációs Szervezet TOP 10 díj nyertesei

A 2015. évi Sokszínű és Multigenerációs Szervezet TOP 10 díjat az alábbi foglalkoztatók nyerték el: Gábor Dénes Főiskola, Hajdu Autotechnika Zrt., Hewlett-Packard Informatikai Kft., Magyar Olaj és Gázipari Nyrt., Magyar Telekom Nyrt., McDonald’s Kft., Nestlé Hungária Kft., Provident Pénzügyi Zrt., és a KKV-különdíjat a Private Balance Kft.  nyerte.

mtd1