Megjelent az új Figyelő TOP 200 kiadvány, amelyben több BCSDH tagvállalat is szerepel. A kiadvány megjelenését 2015. október 16-án a Várkert Bazárban tartott nívós esti fogadással és műsorral egbekötött Figyelő TOP200 Gálán ünnepelték a legnagyobb magyarországi cégek vezetői. A rangos eseményen Varga Mihály pénzügyminiszter is köszöntőt mondott és jelen volt több tucatnyi nagyvállalat első számú vezetője.

A hetilap neves zsűrije négy nagydíjat ítélt oda, amelyeket a legkiemelkedőbb vállalati teljesítményekért a Gálán vehettek át az elismerésben részesített cégek vezetői, négy további különdíjjal pedig öt vállalatot jutalmaztak. A díjazottak között három BCSDH tagvállalat is van:

Az Év Magyar Vállalata
– Master Good Kft.

Etikus Vállalati Díjak (Telenor)
– Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
(nagyvállalati kategória)

– Biofilter Környezetvédelmi Zrt.
(kisvállalati kategória)

 Gratulálunk nekik!

Miért ül le egy asztalhoz többek között a GE, a Heineken, a Masterplast, a McDonald’s, a Nestlé és a Pannónia Ethanol vezérigazgatója, másik 25 vezérigazgatóval együtt?

Az ősz folyamán 3 alkalommal, több, mint 10 iparág összesen 31 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy megvitassák milyen üzleti válaszok adhatók hazánk jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira.

Az Action 2020 Magyarország program első évében, 2014-ben  a makró szintre fókuszáltunk: 5 területen összesen 20 cél került megfogalmazásra több, mint 100 üzleti, civil és tudományos szakértő bevonásával. Most pedig eljött a cselekvés ideje!

DSC_4523

 „Nagyon komoly vállalati aktivitást tapasztalunk:  konkrét, üzleti megoldásokkal és vállalásokkal ismerkedhettünk meg, amelyek hozzájárulnak  az Action 2020 programban megfogalmazott célok megvalósulásához. .”  – mondta el Salgó István a BCSDH elnöke. „ Célunk hogy elismertessük azt, hogy a fenntarthatóságot az üzleti megoldások tudják biztosítani, és hogy megismertessünk nagy hatású, könnyen adaptálható, vonzó, inspiráló és nem utolsósorban mérhető üzleti megoldásokat minél több vállalattal és a közvéleménnyel. A találkozók azt mutatják, hogy igenis sok változásvezető  van, akik példaként utat mutatnak az üzleti élet többi szereplőjének, hogyan lehet az üzleti célok megvalósítását is elősegítő  fenntarthatósági megoldásokat   beépíteni a fő tevékenységükbe.”

Az idei Párizsi Klímacsúcs előkészítése során egyre inkább  egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság különböző témaköreiben mind kormányzati, mind vállalati szinten minden országban vannak tervek, elképzelések sőt megoldások is. Magyar szempontból jelenleg az egyik leghangsúlyosabb kérdés a foglalkoztatás, ahol   a kerekasztalokon számos nagyon komoly vállalati megoldás is elhangzott azzal, hogy a jelenlegi gondok hosszabb távú kezelése kormányzati intézkedéseket igényel.

DSC_4863

További csatlakozókat és változásvezetőket is keresünk. A felsővezetői kerekasztalokon a különböző iparágak és vállalatméretek különböző szempontjai segítenek minket abban, hogy nagyon széles palettán, sokszínű üzleti megoldásokat azonosítsunk. Fontos, hogy találjunk olyan megoldásokat, amelyek hatása a vállalati szintről kiterjeszthető makró szintre is.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Group vezérigazgatója.

Vannak megoldások és vannak változásvezetők. A BCSDH november 19-i üzleti ebédjén mindenki találkozhat velük. Az esemény díszvendége és egyik előadója Peter Bakker anyaszervezetünk az Üzleti Világtanácsnak (WBCSD) az elnöke lesz.

A KPMG International sorozatban immár negyedik éve nyerte el „Az év fenntartható vállalata” (Sustainable Firm of the Year) címet az International Accounting Bulletin (IAB) – a könyvvizsgáló iparág elismert szaklapja – díjazásán, és harmadik alkalommal kapta meg „Az év közösségi média bajnoka” (Social Media Networking Champion of the Year Global) elismerést is. A díjakat azon vállalatoknak ítélik oda, amelyek kitűnnek versenytársaik közül egyéni kiválóságukkal, innovatív megoldásaikkal és üzleti teljesítményükkel.

A zsűri a KPMG fenntarthatóság iránti elkötelezettségét ismerte el, mivel a vállalat azt nem csupán ügyfelei számára, de saját működésében is érvényesíti, és 2010 óta globálisan nettó 10 százalékkal csökkentette károsanyag-kibocsátását.

„Elkötelezettek vagyunk a felelős és hatékony együttműködésért a közösségeinkkel, ügyfeleinkkel és munkatársainkkal, hogy jelentős változásokat eszközöljünk a fenntarthatóság érdekében, mely a vállalatok és intézmények számára hatalmas kihívást jelent világszerte” – nyilatkozta Lord Dr. Michael Hastings, a KPMG Vállalati Felelősségvállalás globális vezetője.

A KPMG ugyancsak elnyerte az Év Közösségi Média Bajnoka címet a WEFLive platformért, mely negyedik éve élő egyenesben közli a davosi Világgazdasági Fórum delegáltjainak Twitter-bejegyzéseit.
„A WEFLive lehetővé teszi a davosi delegáltak és a csatornát követők közti párbeszédet. Hisszük, hogy a közösségi médiának fontos szerepe van abban, hogy közelebb hozza az aktuális társadalmi és gazdasági témákra reflektáló különböző nézőpontokat – mondta Isabelle Allen, a KPMG Ügyfelek és Piacok globális vezetője.

2016 januárjában elindul „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik évfolyama, amelyre várjuk a tagvállalataink jelöléseit. Ettől az évtől kiválasztási segédlet is segíti a vezetőket, hogy a legalkalmasabb, legnagyobb vezetői potenciállal bíró jelöltek vehessenek részt a programban.

Bővebb információ: https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

 „Magabiztosabban állok ki és beszélek a fenntarthatóságról, mert most már tudom, sokan vannak mögöttem, mellettem, sok az élő jó gyakorlat”

Ilyen és hasonló személyes vallomások hangzottak el „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján. Az október 2-i mélyítő napon, a Budapesti Erőmű vendégeként, szóba került az idei program értékelése, és a projekt feladatok prezentálására is sor került olyan szakértők és szakemberek jelenlétében, mint Dr. Bokor Attila a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, Kelemen Attila, a Ben & Loch Lomond Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pogány Éda Glória, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója, Simon Anita, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. cégcsoport igazgatója, Szauer Péter, HVG Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója valamint Petrik Ida a BCSDH leköszönő vezetője. A délutáni programon részt vett Márta Irén a BCSDH új vezetője is, a gyárlátogatáson pedig Major Balázs, a Budapesti Erőmű Zrt. környezetvédelmi felelőse volt a házigazdánk.

A program értékelése során a személyes tanulságokon túl a közösen azonosításra kerültek a fenntartható vállalat és azt irányító jövő vezetője ismérvei. A legfontosabb tanulságként kimondásra került, hogy a vezetői akarat és a döntések és cselekedetek időtávja a kulcs sikertényező.

IMG_0780

Az erőmű-látogatás után egy útravaló, elgondolkodtató előadás hangzott el, a 10 évvel ezelőtti Aranykalitka kutatás hátterét és a második felvonásnak az eredményeit bemutatva. Izgalmas kérdéseket vetett fel, témákat érintett, amely akár a résztvevők magánéletére és vezetői karrier tervezésére tanulságokat jelenthet.
A beszélgetés érintette a pénz és/vagy biztonság szerepét, a női és férfi sorsokat, a munka és magánélet egyensúlyát, a státuszszimbólumok és siker kapcsolatait, a pszichoszomatikus jelenségeket vs. az egészségmegőrzés jelentőségét, a krízisek/kudarcok utáni megújulást/újjászületést.

IMG_0781

Az idei év utolsó vezetői beszélgetésének vendége Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója és a BCSDH elnöke volt, aki őszintén beszélt a szervezet céljairól, és az ő személyes motivációiról is. Valamint elmondta véleményét a közép- és felsővezetői különbségekről, a vezető erejéről.

IMG_0810

A nap fontos programpontja volt amikor az egyes csapatok röviden bemutatták projektmunkájukat és javaslataikat, amelyeket utána a független értékelő szakértők véleményeztek.

A négy csapat az alábbi témákat dolgozta fel mentoraik segítségével:

  • Idősek (>55) foglalkoztatása
  • Közösségi erőmű az önellátás és megújuló energia mentén
  • Szén-dioxid kibocsátás jelentősége és vállalatvezetők meggyőzése
  • Csapadékvíz hasznosítás

IMG_0742

Az értékelő szakértők örömmel látták a projektmunkák mögött rejlő erőfeszítéseket, gondolatokat, szándékokat. Érdekes előadások voltak, melyek majd november 19-én kerülnek prezentálásra nagyobb közönség előtt, a BCSDH üzleti ebédje után, összekötve a 2015-ös évfolyam  oklevél átadójával. Egyben ez lesz az idei program záróeseménye is.

A mélyítő nap végén bemutatásra került „A jövő vezetői” tehetségprogram új filmje is, amiben az idei résztvevők nyilatkoznak élményeikről, tapasztalataikról.

A Magyar Adományozói Fórum (MAF) 2015. október 1-jén adta át a MAF Társadalmi Befektetések Díj pályázatának díjait a leginnovatívabb, a legsikeresebb partneri együttműködésen alapuló, és a legnagyobb hatást elérő támogatási programokat megvalósító hazai vállalatoknak. A díjkiosztóra a MAF „Társadalmi profit = Üzleti profit?” című konferenciáján került sor, amelynek fővédnöke Varga Mihály, Nemzetgazdasági Miniszter volt.

A MAF „Társadalmi profit=Üzleti profit?” konferenciáján a fiatalok munkaerő-piaci integrálását segítő vállalati támogatási programok legújabb megoldásairól, illetve a vállalati támogatások nem pénzbeli erőforrásainak felhasználási lehetőségeiről osztották meg egymással gondolataikat és tapasztalataikat  az üzleti, a non-profit és az állami szféra képviselői.

A MAF Társadalmi Befektetések Díj a hazai vállalatok társadalmi felelősségvállalását elismerő szakmai díjak között az egyetlen, amely a szektorok közötti együttműködéseken alapuló és a hosszú távú társadalmi-gazdasági fenntarthatóságot is szolgáló példaértékű támogatói tevékenységekre szeretné felhívni a figyelmet, és ösztönözni az üzleti szektor stratégiai szintű társadalmi szerepvállalását. Marczinkó Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium kiemelt vállalati kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára előadásában a díj kapcsán hangsúlyozta: „A társadalmi felelősségvállalás erősítése, az abban tevőlegesen részt vállalók elismerése egy olyan kezdeményezés, amely minden dicséretet és támogatást megérdemel, és egyúttal összhangban áll a Magyar Kormány társadalmi és gazdaságpolitikai irányelveivel.”

A MAF 2011 óta évente meghirdetett pályázatára az elmúlt 5 évben 130 vállalat jelentkezett támogatói programjaival.

A független bíráló bizottság döntése alapján a MAF Társadalmi Befektetések Díj négy kategóriájának nyertes pályázatai 2015-ben:

MAF Leginnovatívabb Támogatói Program Kategória:

  1. Erste Bank Hungary Zrt. – Plusz 1 Tett program keretében „Pénzügyek egyszerűen”
  2. HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – Soproni Jóleső Segítség Program
  3. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program

MAF Legsikeresebb Partneri Együttműködések Kategória:

  1. Syngenta Kft. – A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja
  2. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program
  3. HEINEKEN Hungária Sörgyárak Zrt. – Soproni Jóleső Segítség Program

MAF Legnagyobb Hatást Elérő Támogatói Program Kategória:

  1. MAVIR Zrt. – Madárvédelem az átviteli hálózat mentén program
  2. Generali a Biztonságért Alapítvány – Generali Mosolyvadász Program
  3. K&H Csoport – K&H Vigyázz, Kész, Pénz! pénzügyi vetélkedő

MAF Az Év Társadalmi Befektetési Programja Kategória:

  1. MAVIR Zrt. – Madárvédelem az átviteli hálózat mentén program
  2. GlaxoSmithKline Kft. – „Együtt a jobb egészségért: értünk, velünk” program
  3. Syngenta Kft. – A Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a Syngenta Élelmiszerlavina programja

A Magyar Adományozói Fórum 6 további pályázó vállalat eredményeit ismerte el különdíjjal: JUNIOR Különdíjban részesült a Jabil Circuit Magyarország Kft.- „Önkéntes munkával a rászoruló gyermekekért programja, SENIOR Különdíjat kapott a Budapest Bank Zrt.- ” „Budapest Bank Budapestért” Alapítványa, az ÖNKÉNTESSÉG Különdíjat nyerte el a Microsoft Magyarország – „Mentés Másként” Microsoft Fenntarthatósági és Vállalati Önkéntességi Nap kezdeményezése, valamint a MAF KÖZÖS ÉRTÉKTEREMTÉS Különdíját vehette át a Vodafone Magyarország Zrt.- „Vodafone az eltűnt személyek felkutatásáért” programja. Az idén először adta át a MAF a MECENATÚRA Különdíjat az evopro Holding Zrt. –  Zipernowsky Tudományok és Művészetek Háza programjának és a PRO BONO Különdíjat a KPMG Hungária Kft.- KPMG Felelős Társadalomért 2014 programjának.

2015 májusa óta Magyarországon is csatlakozhatnak a felelős foglalkoztatók a Sokszínűségi Egyezményhez, azaz a Diversity Charter mozgalomhoz. Október 15-e új mérföldkő az európai uniós kezdeményezés hazai életében. Ünnepélyes aláírási ceremóniára várják mindazon cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy aláírásukkal kifejezzék: elkötelezettek az egyenlő bánásmód és a sokszínű vállalati kultúra kialakítása mellett.

A Sokszínűségi Egyezmény, azaz a Diversity Charter kezdeményezés 2004-ben indult Franciaországból. Ez volt az első olyan írásos dokumentum, amely az Európai Unió munkahelyi diszkrimináció-ellenes, esélyegyenlőséget támogató irányelveit rögzítette, és azóta is népszerűsíti a foglalkoztatók körében. A célja leginkább a szemléletformálás. A vállalatok vezetői a csatlakozással és az ünnepélyes aláírással munkavállalóik és a piaci környezet számára is egyértelműen üzenik, hogy hisznek a szervezeti sokszínűség értékében és elkötelezettek a megvalósításában.

Magyarországgal együtt jelenleg 15 európai ország tagja Diversity Charter mozgalomnak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország.

A Sokszínűségi Egyezményt bármely cég aláírhatja, legyen kicsi vagy nagy, magyar tulajdonban lévő vagy multinacionális. Egyetlen kritérium az egyenlő bánásmód tisztelete, és az a szándék, hogy a cég sokszínű szervezeti kultúrát alakítson ki. A mozgalomhoz csatlakozók vállalják ugyanis, hogy lépéseket tesznek a vállalat irányítása területén a sokszínűség megteremtéséhez, olyan humán erőforrás politikát alkalmaznak, mely egyenlő bánásmódot biztosít: korra, nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, politikai nézetre, fogyatékosságra való tekintet nélkül. Vállalják, hogy megvédik dolgozóikat a diszkriminációval szemben, a munkavállalók bevonásával esélyegyenlőségi tervet készítenek, és folyamatosan nyomon követik a kitűzött célok megvalósulását.

A mozgalom hazai bevezetője az mtd Tanácsadói Közösség az aláírási ceremóniát szakmai rendezvénnyel gazdagítja, amelyen szó lesz a kormány foglalkoztatás központú CSR Cselekvési Tervéről, illetve a munkahelyi generációs kihívásokról. A szakmai rendezvénnyel az mtd azt kívánja megmutatni, hogy egy-egy cég a csatlakozással részévé válik egy munkáltatói közösségnek, amely az információ-, tudás és tapasztalatcsere, továbbá a jó gyakorlatok megismerése révén hozzájárul a szervezet további fejlődéshez.

Jelentkezni a Sokszínűségi Egyezmény honlapján lehet.

További információ:

Németh Judit
ügyvezető alelnök
nemeth.judit@mtdtanacsado.hu

—————————————

Az mtd Tanácsadói Közösség egyrészről az értékteremtő HR-szolgáltatások terén piacvezető társadalmi vállalkozás, továbbá a munkahelyi esélyegyenlőség és sokszínűség mellett elkötelezett szervezetek és szakemberek tudásmegosztó közössége. Innovatív működésük célja, hogy egyedülálló szakértelmükkel támogassák a jövő generációi számára is vonzó, fenntartható, befogadó szervezeti kultúrák kialakulását, elterjedését és fennmaradását. További céljuk a munkaerőpiacon hátránnyal élő személyek szakszerű integrációjának előmozdítása, a vállalati szakemberek felkészítésével, ismeretátadással, kutatásokkal,  és jó gyakorlatok megosztásával.

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok szeptember végén történt elfogadását követően a Köztársasági Elnöki Hivatal már a Magyarország számára kiemelkedően fontos célterületetekre összpontosít – jelentette be Kőrösi Csaba, a KEH Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának vezetője a BCSDH vállalatvezetőknek tartott üzleti reggelijén.

Közel 70 vállalati vezető előtt tartott nagy sikerű előadást Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetője, a 2015. október 6-án megrendezett üzleti reggelinken. 

Márta Irén, szervezetünk új igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta a téma időszerűségét, hiszen a New York-i ENSZ csúcs lezárulta után a világ most a sok mindent eldöntő decemberi, párizsi klímacsúcsra figyel.

Kőrösi Csaba a 2015-ös év fontosságát a háborút követő 1945-ös évhez hasonlította, amikor is képes volt a világ a teljes megújulásra, hiszen új intézményi és együttműködési illetve pénzügyi rendszert és új szabályokat vezettek be. Jelenleg, 2015-ben egy hasonló nagyságrendű változásra van lehetőség és szükség ahhoz, hogy egy fenntartható világban élhessünk.

BCSDH Üzleti reggeli Kõrösi Csaba 2015.10.06.

Az ennek megalapozására szolgáló, most szeptemberben New Yorkban elfogadott és kihirdetett Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) egyedülállóak a maguk nemében, ugyanis azok 2030-ig 17 célt és 169 alcélt tűznek ki a világ társadalmi és környezeti jólétet eredményező fordulata érdekében. 193 ország képviselői, üzletemberei, tudósai, civil szervezetei két éven keresztül dolgoztak egy ambiciózus, de megvalósítható célrendszer kialakításán.

Az üzleti világ számára pedig az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) az ENSZ Global Compact-al és a GRI-vel közösen olyan iránytűt készített, amely segíti a vállalatokat, hogy azok minél hatásosabban járulhassanak hozzá a megvalósításhoz.

Ezek hosszú távú célkitűzések, melyek együttesen egy globális jövőképet formálnak. A siker kulcsa, hogy e globális jövőképet az egyes országok a saját adottságaiknak megfelelő cselekvéssé tudják átalakítani.
Kőrösi Csaba, a Fenntartható Fejlődési Célokat létrehozó (SDG) nemzetközi tárgyalások társelnökeként a siker legfontosabb kritériumának tartja, hogy minden ország megtalálja a saját fenntarthatósági prioritásait.

A kidolgozott globális célrendszeren belül Magyarország fenntarthatósági prioritásai a klímavédelem, a vízkészletekkel való fenntartható gazdálkodás, az élelmiszer-biztonság, a tiszta energia és energia-biztonság, az egészségvédelem, a fenntartható városok és közösségek, valamint az előbbieket támogató technológia-fejlesztés és oktatás területén jelölhetőek ki.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e változás, hanem az, hogy akarjuk-e befolyásolni a változás irányát és a változás élére tudunk-e állni.

                                                                                        *****

Kőrösi Csabáról:

Magyarország volt ENSZ nagykövete, jelenleg a a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának a vezetője. Előző funkciójában, mint Magyarország állandóképviselője az ENSZ New yorki központjában, a Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) nemzetközi tárgyalásainak levezető társelnöke volt.

 Az SDG-k kijelölik a következő 15 évre azokat a legfontosabb globális fejlődési célokat, amelyek egy teljes paradigmaváltást tesznek lehetővé. Erről született megállapodás idén szeptemberben, New Yorkban.
A környezeti diplomáciában végzett munkájának elismeréseként Elizabeth Haub díjjal, valamint  AfricaConnect díjjal tüntették ki.

Greenairport néven indított programot a Budapest Airport repülőtéri partner szervezetek számára. A program célja, hogy az ország első számú nemzetközi repülőterén működő szervezetek és vállalatok – az üzemeltetővel összefogva – tovább tudják csökkenteni a légikikötő környezeti hatásait.

Az elmúlt évek legjelentősebb klímavédelmi összefogása jöhet létre a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér területén működő cégek közös munkájával – röviden így foglalható össze a ma bejelentett Greenairport program, amit a Budapest Airport indított el. A program az innovációra, az összefogásra és a közös cselekvésre épül. Az energiafelhasználás csökkentése, a megújuló energiaforrások használatának elősegítése, az elektromos járművek használatának elterjesztése – ezek mind a program céljai, amin mostantól a repülőtéri cégek közösen és összehangoltan, egymás tapasztalatait felhasználva tovább dolgoznak tovább.

1

A Budapest Airport Greenairport programjához már az induláskor olyan nagy vállalatok csatlakoztak, mint az Aeroplex Central Europe (ACE), a Heinemann Duty Free, a HungaroControl, a Lufthansa Technik Budapest, vagy a Főtaxi, de még a NAV Repülőtéri Főigazgatósága is aláírta a csatlakozási nyilatkozatot. Az eddig csatlakozó mintegy egy tucat szervezet összesen több ezer munkavállalót foglalkoztat. Az összefogás legfontosabb üzenete, hogy az ország egyik legjelentősebb gazdasági egységeként működő repülőtér partnerei együttesen is elkötelezettek a felelős vállalati működés és a fenntartható fejlődés ügye mellett.

5

Szarvas Gábor, a Budapest Airport környezetvédelemért felelős igazgatója a program nyitórendezvényén elmondta: „A Greenairport program nyitott mindazon cégek és szervezetek számára, amelyek készek csökkenteni a repülőtér szén-dioxid kibocsátását és egyéb környezeti hatásait. Hiszünk a program sikerességében, hiszen az eddigi visszajelzések alapján nagyon lelkesek a partnereink és már keresik az együttműködési lehetőségeket. Bízom benne, hogy rövidesen konkrét eredményekről is be tudunk számolni.”

8

A Budapest Airport a saját hatáskörén belül számos lépést tett az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntartható fejlődés érdekében. A légikikötő sok tekintetben hasonlít egy kisebb városra vagy kerületre, így az energiafelhasználása is. Ezeken a területeken az elmúlt években sikerült komoly áttörést elérni, egyebek mellett éves szinten 30 %-kal csökkent a földgáz, 16 %-kal az áram felhasználás, vízből pedig egy utasra számítva 10 literrel kevesebbet használ a repülőtér. Emellett fejlesztették a hulladékfeldolgozást is, mára a repülőtéren keletkező hulladék mintegy kétharmadát szelektíven kezelik. Mindezt sikerült úgy elérni, hogy közben a repülőtér forgalma folyamatosan növekszik.

9

A Budapest Airport évekkel ezelőtt az elsők között csatlakozott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI Europe) által indított ún. karbon akkreditációs programhoz, aminek elsődleges célja a repülőterek szén-dioxid kibocsátásának (ez az energia-felhasználás mérésére legalkalmasabb módszer) csökkentése volt. Az ACI Europe programjában ma már mintegy 100 európai repülőtér vesz részt. A karbon akkreditációs program fontos eleme, hogy a repülőterek üzemeltetői más partner szervezeteket is bevonnak, hogy közösen dolgozzanak a környezeti hatások csökkentésén.

Az eseményen készült fotók elérhetők itt: https://goo.gl/a89yXJ