Április 24-én tartotta a smart energy management szolgáltatások területén hazánkban vezető ALTEO a 2017. évi közgyűlését. Az eseményen a vállalat vezérigazgatója, ifj. Chikán Attila ismertette a Társaság 2016. évre vonatkozó üzleti jelentését. Elmondta, hogy a tavalyi kiemelkedően sikeres év volt, amit bizonyít, hogy a megújuló és hagyományos energiaforrások területén is aktív vállalat árbevétele 33%-os növekedéssel közel 14 milliárd forintra nőtt, míg az EBITDA szintű eredmény 62%-os emelkedéssel meghaladta a 2,3 milliárd forintot.

A sikeres gazdálkodás következtében a vállalatcsoport konszolidált adózott eredménye megközelítette a 823 millió forintot. A 2016-os eredmények alapján a Társaság vezetése 130 forint/részvény osztalék megfizetésére tett javaslatot, amit a közgyűlés el is fogadott. Ennek megfelelően az ALTEO a tavalyi 120 forint/részvény után idén 8,3%-kal magasabb részvényenkénti osztalékot fizet részvényeseinek.

Ma a világ 20 legnagyobb gazdaságának pénzügyminiszterei és jegybankelnökei gyűlnek össze Washingtonban az IMF/Világbank találkozója során, ezalatt mi arra ösztökéljük őket, hogy a G20 napirendjén tartsák a Párizsi Egyezményt, a klímapénzügyet és az FSB TCFD top prioritásait.

A viták kulcsfontosságú eleme lesz a klímaváltozás.

Így az üzleti élet véleménynyilvánításának világosnak és egybehangzónak kell lennie. A vállalatok feladata, hogy felhívják a G20 szereplők figyelmét a Párizsi Egyezményben való részvételük megerősítésére – kezdve a pénzügyminiszterekkel, majd folytatva a G20 vezetők találkozóján július 7-től 8-ig.

A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) eléréséhez elengedhetetlen a klímaváltozás megállítására tett beavatkozások megvalósítása. Ha ez sikerül, nem csak a 13-as számú klímaváltozáshoz kapcsolódó cél megvalósulásához járulunk hozzá, hanem pl.: az egészséggel, a közösségekkel, az éhezéssel, az energiával és a városokkal kapcsolatos célok megvalósulásához is.

A Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) elérése innovációt, növekedést és fejlődést generál, ami 2030-ig világszerte 380 millió munkahelyet, és emellett legalább 12 trillió dollár üzleti értéket is teremt majd.

A nyilvános verzió a következő linken érhető el, angol nyelven: https://goo.gl/NHC9Gn.

A következő héten leveleket osztunk meg, amiket a vezérigazgatók írhatnak alá, hogy elküldhessük a G20 államok vezetőinek, még a májusban megrendezendő Sherpa-i találkozó előtt.

Működhet etikusan egy vállalat, nem etikus környezetben? Vajon megéri-e etikusnak lenni manapság? Hogyan lehet felülemelkedni a „cél szentesíti az eszközt” gondolkodáson? Elfogadható az üzleti ajándék?  Működhet a munkahelyi szerelem? Ilyen és hasonló kérdésekre kerestek választ és járták körbe az üzleti etika alapjait és gyakorlatát „A jövő vezetői” képzés harmadik szakmai napján a résztvevők, amelynek a complience kultúrájáról nemzetközileg is híres GE adott helyszínt a Váci Greens központjában.


Világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. Erre mutatott rá Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezetőjének és Alexa Noémi, a CEU Business School adjunktusának előadása, amelynek segítségével a résztvevők megismerhették a terület gazdasági, társadalmi és környezeti hatását és sok-sok köztes eset kapcsán megvitatták, mi férhet bele az erkölcs, az etika, a megfelelőség vagy a jogi lehetőség keretei közé.

Az etika arisztotelészi értelmezése szerint a boldogság tudománya. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései így sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

A délután ennek szellemében egyre több konkrét vállalati esetről szólt. Dr. Bartók Gergely, a GE Hungary Chief Compliance Officere a GE nemzetközileg is híres compliance gyakorltatát ismertette. A MOL Etikai bizottságának elnöke, Dr. Szegedi Krisztina és csoportszintű etikai megbízottja, Dr. Vincze Miklós valamint Dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója vázolt fel egy-egy kérdéses helyzetet, etikai dilemmát az üzletvezetés mindennapjaiból. Az ügyfelektől kapott ajándékokon át a korrupcióig sokféle esetet és témát dolgozhattak így fel a résztvevők, gyakorlati szakértőkkel megvitatva.

A nap végén Dr. Bársony Farkas, a GE ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Egy modern biofinomító képes arra, hogy gazdasági és társadalmi fellendülést hozzon vidéki közösségeknek, derült ki a Fenntartható vidéki reneszánsz egy bioetanolüzem példáján keresztül című tanulmányból, melyet kedden a Magyar Tudományos Akadémián mutattak be. A kutatás a Pannonia Ethanol 2012-ben létesített dunaföldvári bioetanolüzem példáját vizsgálta, amely Magyarország kukoricatermesztő vidékének szívében található.

Az utóbbi évek beruházásainak eredményeként a hazai, fenntartható alapanyagokra épülő gazdaság mára a legversenyképesebbé vált Európában. A takarmánykukorica helyben történő feldolgozására épülő etanoltermelés, kiegészülve a társtermék állati takarmánnyal olyan pályát kínál a hátrányos helyzetű térségekben, amelyre kevés iparág képes. Tehát nemcsak klímavédelmi szempontból fontos itthon bioetanolt előállítani, hanem ez lehet a kulcsa vidék felzárkózásának is, illetve ez lehet egy kiugrási lehetőség a magyar gazdaság számára.

A kutatás eredményei összességében azt mutatták, hogy a bioetanolüzem működése négy alapvető csatornán keresztül járul hozzá a vidék reneszánszához:

  • Közvetlenül és közvetve is szakképzett munkaerőt igénylő munkahelyeket hoz létre vidéki térségben, így segít a képzett munkaerő helyben tartásában, és meggátolja a szelektív elvándorlást, amely a humán tőke apadásához vezetne;
  • Jelentős helyi iparűzési adó-fizetőként hozzájárul a helyben nyújtott közszolgáltatások színvonalának fenntartásához, illetve emeléséhez, ami a helyi közösség valamennyi tagja számára érzékelhető;
  • Széles beszállítói kör számára teremt tartós és kiszámítható keresletet, ami ösztönzi a versenyképesség fokozását, hozzájárul a tevékenységek diverzifikálásához, a foglalkoztatás bővítéséhez.
  • A kiszámítható, stabil kereslet és a beruházási kockázatok mérséklése ösztönzi a mezőgazdasági fejlesztéseket által. Az etanolüzem hiányában minden második mezőgazdasági beruházás kisebb valószínűséggel valósult volna meg.

„A beruházás eredményeképpen kimutathatóan csökkent az elvándorlás a térségből, emellett háromszorosára nőtt a település adóerő-képessége, illetve a gyárban tapasztalható átlagos bérszínvonal kétszerese az országos átlagénak” – foglalta össze a kutatás üzeneteit Hódos Ferenc, a Pannonia Ethanol stratégiai igazgatója.

A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának kutatócsoportja végezte Dr. Koós Bálint vezetésével. A kutatás módszertani hátteréről összességében elmondható, hogy 24 kulcsinterjú, két kérdőíves felmérés, két fókuszcsoportos interjú készült, valamint átfogó statisztikai adatelemzést végeztek a térséget jellemző társadalmi és gazdasági tendenciák feltárásához. Az adatgyűjtés 2016 folyamán történt.

A tanulmány teljes terjedelmében itt érhető el (pdf)>>

A megnyitó beszédet tartotta Dr. Nagy István, miniszterhelyettes, Földművelésügyi Minisztérium

A kutatás eredményeit Dr. Koós Bálint és Király Gábor, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatói ismertették

A panelbeszélgetésekben részt vettek az iparág képviselői

A panelbeszélgetésekben ugyancsak részt vettek kormányzati tisztségviselők és tudományos kutatók

A WBCSD bemutatta Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) Vállalatvezetői Útmutatóját.

A 2015 szeptemberében 193 ország által elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) 17 célban határozzák meg azt a keretrendszert, amely 2030-ig bezárólag határozza meg, hogyan kell kezelni a világ legégetőbb társadalmi, gazdasági és környezeti kihívásait.

A Vállalatvezetői Útmutató célja, hogy egy tömör mégis átfogó bevezetést adjon az SDG célokba és rámutasson azok jelentőségére a magánszektorban – hiszen az üzleti világ részvétele nélkül ez az időterv nem tartható.

Az SDG-k egy olyan új eszközt kínálnak, amellyel a globális igények és törekvések üzleti megoldásokká fordíthatók le.

Az SDG célokért tenni elengedhetetlen

Ebben a politikailag és gazdaságilag is bizonytalan időkben, erős és előrelátó első számú vezetőkre van szükség az alapvető átalakuláshoz, hogy az SDG-k által képviselt befogadó és fenntartható gazdasági növekedésbe való átmenet megtörténhessen.

Hogyan segíthet Önnek az SDG Vállalatvezetői Útmutató?
A Vállalatvezetői Útmutató a WBCSD eszköztár egy új zászlós hajója, amely meghatározza azokat a világos lépéseket, amelyeket Ön is megtehet az SDG-khez való illeszkedés érdekében és megtervezheti az általuk képviselt értékek feltárásához vezető utat.

Az Útmutató felhívja a figyelmet a Business & Sustainable Development Commission (BSDC) mérföldkőnek számító kutatására, amelyben arra az eredményre jutottak, hogy az SDG-k elérése 2030-ig évente 12.000 Mrd (12 billió) USA dollárnyi piaci értéket termelne és 380 millió munkahelyet hozna létre a folyamat során.

Kiemelve az üzleti világ elengedhetetlen szerepét az SDG-k teljesítésében, az Útmutató négy alappilléren keresztül mutatja meg a Fenntartható Fejlődési Célok hatását az üzletre:

  • A tétlenség kockázatai
  • Az üzleti lehetőségek megragadása
  • Irányítás és átláthatóság, valamint
  • Az együttműködés szükségessége

 

Megmutatjuk, hogy az Ön szervezete hogyan vállalhat elkötelezettséget és olyan kulcslépéseket mutatunk, amelyekkel Ön is elkezdhet hozzájárulni ennek a fontos célnak a teljesüléséhez.

A Vállalatvezetői Útmutató  az interaktív digitális verzióját letöltheti vagy megnézheti videónkat az új központi SDG Business Hub-on.

2017. április 4-én. Magyarország egyik legkiválóbb egyeteme a Budapesti Corvinus Egyetem és a magyar GDP 30%-át termelő vállalatokat tömörítő Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) stratégiai együttműködést kötött annak érdekében, hogy a fenntarthatóság alapelvei minél jobban beépüljenek gazdasági képzésbe, és ennek segítségével az üzleti gyakorlatba.

A Budapesti Corvinus Egyetemen került sor az ünnepélyes aláírásra, amelynek során a Budapesti Corvinus Egyetem részéről Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Gazdálkodástudományi Kar dékánja, a BCSDH részéről Ifj. Chikán Attila elnök és Márta Irén igazgató látta el kézjegyével a nyilatkozatot.

„A magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolat ápolása és fejlesztése kiemelkedő eleme a Budapesti Corvinus Egyetem missziójának. És ezen belül kiemelten fontos, hogy fenntarthatóság szempontjai minél hangsúlyosabban megjelenjenek az egyetemről kikerülő szakemberek, későbbi vezetők szaktudásában is. Ebben közös az érdekünk az Üzleti Tanáccsal és hisszük, hogy az egyetemen felhalmozott elméleti és a vállalati gyakorlatokban megjelenő tudás együtt el tud indítani egy olyan folyamatot, amelynek eredménye egy fenntarthatóbban működő gazdaság lesz.” –mondta el Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita dékán.

A BCSDH igazgatója, Márta Irén tagja a 2016, február 19-én megalakult Vállalati tanácsadó testületnek, amely közvetlenül a Gazdálkodástudományi Kar dékánjának munkáját támogatja többek között az oktatással kapcsolatos üzleti elvárások, a vállalati szférával való szorosabb együttműködés tekintetében.

 

„A BCSDH számára stratégiai fontosságú, hogy a fenntarthatóság három alappillére a gazdaságosság, az ökológiai egyensúly és a társadalmi igazságosság egyaránt megjelenjen a vállalatok stratégiai és napi döntéseiben is. A 2015-ös felmérésünkből kiderült, hogy a maguk a vállalatok is azt gondolják, hogy a felsővezetésnek döntő szerepe van abban, hogy egy vállalat fenntarthatóan működik-e. Nekünk elsődleges célunk, hogy a jövő vezetői ezeket az elveket beültessék a vállalati, üzleti gyakorlatba. Ebben kiváló partnerre találtunk a Budapesti Corvinus Egyetemben, akik elméleti is oktatási tapasztalatukkal nagyban hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy sikert érjünk el.” – tette hozzá Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A megállapodás szerint az Egyetem a szakterületen felhalmozott elméleti és gyakorlati tudással, a képzésfejlesztésben, illetve a szakmai munkában történő együttműködéssel támogatja a BCSDH tevékenységét és ezen belül is „A jövő vezetői” tehetségprogramját.

Míg az Üzleti Tanács az Action 2020 Magyarország program keretén belül feltárt tagvállalati üzleti megoldások és gyakorlatok megosztásával és azoknak az Egyetem oktató-kutató tevékenységébe történő beépítésével járul hozzá a közös munkához.

A MOL Új Európa Alapítványa tíz éve támogatja a fiatal tehetségeket és a velük foglalkozó pedagógusokat. Idén több mint 700 jelölés közül választották ki a kuratórium segítségével azt a hét szaktanárt és három utánpótlás edzőt, akik átvehették a MOL Mester-M Díjat, amely erkölcsi és anyagi elismerés is egyben.

A Pesti Vigadóban tartott ünnepélyes esten a díjakat a MOL Magyarország vezetői, Sebestyén Júlia Európa-bajnok műkorcsolyázó, az Új Európa Alapítvány kurátora, Szilágyi Áron kétszeres olimpiai bajnok kardvívó, az Új Európa Alapítvány jószolgálati nagykövete, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, valamint Sipos Mihály a Muzsikás Együttes alapító tagja adták át.

Új Európa Alapítvány: http://www.ujeuropaalapitvany.hu/galeria