25. MENTA Konferencián 20. alkalommal adta át az IVSZ az informatikai szakma legrangosabb elismerését, a Gyurós Tibor Díjat. Az Év informatikai projektjének adományozott Gyurós-díjat az idén a  Waberer’s digitális megújulásával érdemelte ki.

 Gyorsabb fuvarok, alacsonyabb költségszint és károsanyag-kibocsátás, javuló versenyképesség – ezt hozta a belső digitális forradalom, amelynek keretében Európa egyik vezető szállítmányozója a mesterséges intelligenciára (AI) bízta a fuvarszervezés teljes folyamatát. A Microsoft felhőalapú AI-megoldásával a Waberer’s International iparági rekordot döntött hatékonyságban, csökkenő környezeti terhelés mellett.

A cég kamionjai 2017-ben közel 500 millió kilométert tettek meg Európa útjain, így a járművek kihasználtságának romlása vagy javulása, a felesleges várakozás vagy ennek elkerülése egyaránt eurómilliókban mérhető.  A működésük lényegét adó fuvartervezési folyamatok a legutóbbi időkig emberi erőre, kézzel vezetett táblázatokra épültek. A fuvartervezés kereteit szigorú uniós szabályok adják, de több tucat egyéb tényezővel is kalkulálni kell: ilyen a sofőrök munkabeosztása, a raktárak nyitvatartása, vagy az autópályákon kialakuló dugók.  Egy ennyire bonyolult rendszer kritikus üzleti folyamatainak emberi kapacitásokra épülő fejlesztése természetszerűleg korlátozott. A fuvartervező kollégák nagyszerű munkát végeztek, amikor A3-as lapokra nyomtatott táblázatok és jegyzetpapírok százaival zsonglőrködtek, de a Waberer’s gondolt egy nagyot és a mesterséges intelligenciára bízta ezt az embert próbáló feladatot.

„A Waberer’s megoldása tökéletes példa arra, hogy szinte minden magyar vállalkozásnál vannak területek, ahol a mesterséges intelligencia sokat javíthat az eredményességen. Ez a magyar gazdaság egészének fontos üzenet” – emelte ki a Gyurós Tibor díj kapcsán Bábel Gabriella, a Microsoft Magyarország megbízott ügyvezetője. Szerinte a projekt ázsióját az is emeli, hogy egy tradicionális, alapvetően nem digitális vállalat hosszútávú sikeréhez és hatékonyságának javulásához járult hozzá az innovatív felhőtechnológia.

A Waberer’s kifejezetten az összetett feladatok kezelésére tervezett technológiában gondolkodott. A logisztikai iparágra specializálódott Nexogen egy cégre szabott, Microsoft Azure-alapú mesterséges intelligencia-szolgáltatás formájában szállította a megoldást. A kiválasztáskor fontos szempont volt, hogy az Azure tökéletes összhangban működik a Waberer’s által használt nyílt forráskódú eszközökkel.

A megoldás bevezetése a felméréstől kezdve csaknem egy évig tartott. A felhőalapú, automatizált fuvartervező platform összetett matematikai modellek és algoritmusok segítségével képes hatékonyan és tévedhetetlenül egymáshoz rendelni a sofőröket, a szállítmányokat és az úticélokat. Bár működési mechanizmusa miatt kellően komplex és bonyolult, felhasználóbarátságát egyetlen pillanatig tévesztették szem elől a fejlesztők.

A Gyurós Tibor emlékére létrehozott díjat több kategóriában osztja ki az IVSZ. A legkiválóbb egyéni vezetői teljesítményt honoráló elismerés mellett három másik kategóriában is díjazzák a legnagyszerűbb IKT teljesítményeket: az év IKT ötlete/innovációja, 2018 IKT projektje, és a digitális oktatás nagykövete.

A Waberer’s és a Microsoft közös megoldását leíró angol nyelvű történet itt olvasható:  https://customers.microsoft.com/en-us/story/waberers-professional-service-azure-hu-Hungary

 

  • 100 pontból 85 pontot ért el az Allianz az ágazaton belül, így egymást követően most másodszor került a neves rangsor élére
  • A szektorban a vállalat lett a legjobb az éghajlati stratégia, a humántőke-fejlesztés, az információ biztonság, az adóstratégia és a pénzügyi integráció területén
  • Az Allianz elkezdi beépíteni a párizsi klímavédelmi egyezmény céljait tulajdonosi befektetéseibe és üzleti működésébe

A minősített biztosítótársaságok közül, 2017 óta egymás után második alkalommal az Allianz Csoport végzett az élen ágazatvezetőként a Dow Jones Fenntarthatósági Indexben (DJSI). A világ legelismertebb fenntarthatósági indexének közzétett eredményei szerint az Allianz 85 ponttal jelentősen az ágazat átlagos pontszáma (47) felett teljesített. A társaság 2000 óta szerepel a DJSI-ben, amely környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumok alapján rangsorolja a vállalatokat. A Dow Jones Globális Tőzsdeindexben (DJGTSM) szereplő 2500 társaság közül csak a leginkább fenntartható vállalatok kerülnek fel a listára.

„Nagyon örülünk az eredménynek, mivel eszerint külső fenntarthatósági szakértők is elismerik, hogy előtérbe helyezzük az ökológiai, társadalmi és irányítási kritériumokat.” – nyilatkozta Günther Thallinger, az Allianz SE beruházásokért és ESG-területért felelős igazgatósági tagja. – „Felelős biztosítótársaságként, befektetőként és munkaadóként hozzájárulunk a pozitív társadalmi és gazdasági folyamatokhoz mindazokon a piacokon, ahol jelen vagyunk. Az Allianz mérhető ökológiai és társadalmi hozzáadott értéket teremt többek között fenntartható termékek, éghajlatbarát üzleti tevékenységek és társadalmi szerepvállalás révén. A múlt év fontos eredményei között említhetjük a következőket:

  • 165 ökológiai vagy társadalmi haszonnal bíró biztosítási és pénzügyi termék,
  • 5,6 milliárd euró befektetés a megújuló energia területén (2017. december 31-i adat),
  • az egy alkalmazottra eső ökológiai lábnyom csökkentése 17 százalékkal (2010-hez képest),
  • társadalmi szerepvállalás az alkalmazottak mintegy 80 000 órányi önkéntes munkája és jó ügyeket támogató, összesen 20 millió euró összegű adományok révén.

Az Allianz csatlakozott a „Tudományos alapú célok” (SBTi) elnevezésű kezdeményezéshez, és hosszú távú célokat jelölt ki az éghajlatvédelem terén. A biztosítási díjak befektetési stratégiájába a jövőben például beépülnek a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény céljai is. Ennek megfelelően 2050-ig a forgalomképes befektetések struktúrája a klímavédelmi célkitűzések megvalósítását támogatja majd, illetve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasági átalakulást elősegítendő, az Allianz aktív párbeszédet folytat más vállalatokkal, hogy azok is kidolgozzák és megvalósítsák saját éghajlatvédelmi céljaikat.

Allianz - Az Allianz 2018-ban újra a Dow Jones Fenntarthatósági Index első helyén végzett a biztosítási szektorban

A „Tudományos alapú célok” kezdeményezés keretében az Allianz jelenleg elismert klímaszakértőkkel, illetve nem kormányzati szervezetekkel és elkötelezett vállalatokkal működik együtt. A közös munka célja, hogy piacképes elemzési eszközöket fejlesszenek ki és ezzel támogassák a befektetőket a kétfokozatú cél integrálásában. Számos vállalat még mindig nem tudja pontosan meghatározni saját vagy az ellátási láncában szereplő vállalkozások üvegházhatásúgáz-kibocsátását, mivel nem állnak rendelkezésükre megfelelő adatok vagy eljárások.

„Még sok úttörő munka áll előttünk. Hosszú távú befektetőként a lehető legsürgősebben szükségünk van hatásos módszerekre, melyek segítségével értékelni tudjuk azon vállalkozások éghajlati stratégiáját, amelyekbe befektetünk. Az üzleti modellek alkalmazkodóképessége a kétfokozatú célhoz a jövőben döntő kiválasztási kritérium lesz a portfóliónk összeállítása során – jelentette ki Günther Thallinger. – Fontos, a globális felmelegedést minél gyorsabb mérsékelése, és ez csak akkor sikerülhet, ha az üzleti élet és a politika egy irányba tart.”

A kétfokozatú cél elérése érdekében az Allianz hosszú távon is jelentősen csökkenteni szándékozik saját kibocsátásait. Az egyik következő fontos intézkedésként arra törekszünk, hogy az Allianz csoport üzleti tevékenységéhez felhasznált elektromos energiát a következő néhány éven belül kizárólag megújuló forrásból szerezzük be.

A DJSI-ről

A DJSI a világ egyik legelismertebb fenntarthatósági rangsora. A DJSI a RobecoSAM vállalati fenntarthatósági értékelésre (CSA) épül. A CSA a vállalatokat az általuk nyilvánosságra hozott információk és fenntarthatósági megközelítésük átláthatósága, valamint a közvetlenül a vállalatoktól származó belső és bizalmas adatok alapján értékeli. Gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kérdések széles körét veszi figyelembe, többek között az emberierőforrás-programokat, a vezetői juttatásokat, az adózási politikákat, a részvényesi jogokat, a megfelelési és korrupcióellenes programokat, a környezetgazdálkodást és teljesítményt, a társaság társadalmi szerepvállalását, az ügyfél-elégedettséget és számos egyéb dimenziót.

Az idei „Provident Őrangyalok” programsorozat részeként országszerte mintegy 300 önkéntes segített budapesti és vidéki szociális- és oktatási intézményeket, halaszthatatlan felújítási, esztétikai munkálatokat végezve el. A vállalat az önkéntes munka mellett anyagiakkal is támogatta a kiválasztott intézményeket, összesen 2.000.000 forint értékben.

A Providentnél régi hagyománya van a jótékonysági akcióknak. Idén az anyavállalat, az International Personal Finance májust az önkéntesség hónapjának választotta, így mind a tizenegy tagországban összesen csaknem kétezer kolléga nyújtott önzetlen segítséget. A vállalat munkatársai a programtól függetlenül önszerveződő módon is gyakran segítenek különféle jó ügyeket.

2004 óta a magyar Provident dolgozók mintegy 75.000 önkéntes munkaórában, több mint 100 helyszínen segítették a rászorulókat különböző egészségügyi-, szociális- és oktatási intézményekben, melyek többek között fogyatékkal élőket, hátrányos helyzetű gyermekeket, időseket, veszélyeztetett anyákat gondoznak. A Provident Őrangyalok Program az ország egyik legaktívabb társadalmi felelősségvállalás fókuszú kezdeményezése.

A Tesco „Ön választ, mi segítünk” pályázati programjának júniusban lezárult negyedik fordulójában ismét több tízmillió forintnyi támogatást osztott szét összesen 168 civil szervezet között. Az áruházlánc évek óta működteti a helyi közösségeket segítő, közösségépítő, környezetszépítő, illetve felzárkóztató, fejlesztő programok megvalósítását támogató programját. A kezdeményezés negyedik körében a korábbiaktól eltérően már valamennyi, a szavazási fordulóba bejutott szervezet kapott támogatást, egyenként 400, 200, illetve 100 ezer forintot, az érkezett szavazatok arányában.

Az „Ön választ, mi segítünk” program során a győztes projektekről mindig a Tesco vásárlói döntenek, akik a vásárlások után kapott zsetonnal szavaznak a számukra legszimpatikusabb kezdeményezésre. A program legutóbbi fordulójában az áruházlánc vásárlói – összesen 168 szervezet kezdeményezésére adhatták le voksukat; az egy hónapos szavazási időszak alatt országszerte összesen közel 3 millió zsetont dobtak be. A Tesco így összesen 40 millió forinttal támogatta a programok megvalósulását.

Az „Ön választ, mi segítünk” pályázatra 2018 tavaszán is több száz civil szervezet pályázott, melyek közül az áruházlánc független szakmai partnere, a Magyar Adományozói Fórum által felkért szakértők választották ki a továbbjutókat, majd a vásárlók szavazták meg a nyerteseket. Országosan a budapesti Aréna Plaza áruházban dobták be a legtöbb zsetont, de a Szeged Rókusi körút Extra áruház és a győri Herman Ottó utcai szupermarket vásárlói is aktívan támogatták a közösségépítő kezdeményezéseket.

„Az „Ön választ, mi segítünk” pályázatot már négyszer hirdettük meg. Eddig összesen 338 helyi közösségépítő program megvalósulását támogattuk több mint 100 millió forinttal. Öröm látni évről évre, ahogy a Tesco által nyújtott támogatás segítségével megvalósuló kezdeményezések milyen sokféle módon segítenek a helyi közösségeknek. Azoknak sem kell azonban csüggedniük, akik a negyedik fordulóban nem kaptak támogatást – októberben indul az ötödik kör, érdemes figyelni a program weboldalát. ” – mondta el Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

A Budapest Energy Summit konferencia 2018. december 3-4-5-6-án  Budapesten kerül megrendezésre.

A második Budapest Energy Summit kiemelten  foglalkozik a TISZTA ENERGIÁ-val, az INNOVÁCIÓ-val foglalkozik. A rendezvény részeként megszervezésre kerül az első WOMEN in ENERGY konferencia is.

 

Időpont: 2018. december 3-4-5-6.

Helyszín: Hotel Marriott Budapest

 

A konferencia néhány visszaigazolt előadója:

Szijjártó Péter, Külgazdasági és Külügyminiszter

Palkovics László, Innovációs és Technológiai Miniszter

Maros Sefcovic, Vice President, European Commission

Dr. Karsten Wildberger, Member of the Board, COO, E.ON

Varró László, Chief Economist, IEA

Orbán Anita, Vice President, Tellurian

Léon Wijnands, Global Head of Sustainability, ING Bank

Szabó Gergely, Country Chairman Hungary, MET Group

Andrew Walker, Vice President Strategy, Cheniere

Mohamed Anis, Tech Evangelist, INFOSYS

 

Foglalja le 20%-os kedvezménnyel Early Bird jegyét a régió vezető energetikai konferenciájára!

www.budapestenergysummit.hu 

 

További információ:

bernadett.forizs@whitepaperconsulting.hu

 

A konferencia platinaszponzora:

Az átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárásként jelentkezik. 2017 óta a nagyvállalatok számára a fenntarthatósági jelentéstétel is kötelező a pénzügyi mellett. De vajon ez növeli a bizalmat a vállalatok felé? Mit tehetünk a bizalom újraépítéséért, azért, hogy valóban fenntartható vállalkozásokat vezethessenek a jövő vezetői?

Szeptember 6-án a Richter Gedeon Nyrt. látta vendégül “A jövő vezetői” programunk 5. évfolyamának az átlátható működésről szóló szakmai napját. Mentorainkkal és a résztvevőkkel a vállalati jelentéstétel ösztönzőit és akadályozóit vizsgáltuk meg, sokféle szempontból és éles döntési helyzetek segítségével.

A nap elején Harmat Ádám, a WWF képviseletében mutatta be az 50 legnagyobb magyar vállalat átláthatósági törekvéseit környezetvédelmi szempontból.

Dr. Fazekas Orsolya a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön. Ennek kapcsán több vállalati gyakorlatot is megismerhettek a résztvevők. Tóth Valentin a Coca-Cola HBC csoportszintű kommunikációs igazgatója bemutatta hogyan lehet egy fenntarthatósági jelentés izgalmasan, közérthetően és a célcsoport figyelmét felkeltve tálalni, Csaba Lajos a Richter PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese az átláthatóság fontosságára hívta fel figyelmét egy nemzetközi piacra bevezetett termékük esettanulmányán keresztül.

A jelentések, a transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség. Vállalati értéknövelést hoz. Lényeges, hogy ne kötelező adatszolgáltatásként tekintsünk rá, hanem a kölcsönös párbeszéd alapjaként, emelte ki többször is Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a BCSDH elnöke. 

Mert sokszor többet mondd el rólunk az, ami nem feltétlen kerülne bele a könyvekbe. A folyamat a fontos, a jelentés ennek a folyamatnak a végterméke –folytatta a gondolatmenetet Szabó István, a KPMG vezető tanácsadója, aki Kerekes Évával, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban.

Építsük újra a bizalmat. Mert kérdések mindig érkezhetnek, melyekre tudnunk kell válaszokat adnunk. Hiszen nincsen olyan cég, ahol mindig, minden tökéletesen működik. A jelentések ezeket a területeket segítenek azonosítani és megoldani. Bizalomra pedig minden érintettnek szüksége van – a sharing economy virágzása a legjobb bizonyíték erre.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet (1) nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá (2) az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön. Erre több vállalati gyakorlatot is megismerhettek a Coca-Cola, a Richter és az Alteo jóvoltából.

A vezetői interjúban Bogsch Erik osztotta meg személyes tapasztalatait arról, milyen helyzeteket él át egy vezető, aki a csődközelből multinacionális vállalattá építi szervezetét a rendszerváltást követő Közép-Kelet Európában.

A nap zárásaként pedig a résztvevők a Richter Múzeumba látogattak el, ami a gyógyszergyár száz éves történetének dokumentumait tárja a látogatók elé.

 2018. augusztus 1-jétől Jakab János a Coca-Cola HBC Magyarország új közkapcsolatokért és kommunikációért felelős vezetője. Elődje – Tóth Valentin – cégcsoportszintű megbízást kapott, augusztus elejétől a Coca-Cola Hellenic csoport társadalmi programjaiért felel.

 Jakab János – kinevezését megelőzően – a vállalat igazgatótanácsának tagjaként, a Coca-Cola HBC Magyarország jogi és biztonsági igazgatója volt. Mielőtt a Coca-Cola csapatához csatlakozott 2014-ben, jogi tanácsadást végzett, illetve évekig a British American Tobacco jogi igazgatója, korábban, változó pozíciókban, a jogszabályi megfelelőségért felelős vezetője volt.

Jakab János új feladatkörében – a versenyképességi szempontok figyelembevételével – kiemelten fontosnak tartja a hazai szabályozási környezet alakításában való konstruktív részvételt, valamint az érdemi párbeszédet az iparági szereplők és a döntéshozók között.

Örömmel tekintek az új feladataim elé. A változó piaci környezet, amelyben működünk, az adószabályok módosulása, folyamatos kihívások elé állítanak bennünket. Bízom abban, hogy tapasztalataimmal segíteni tudok ezek leküzdésében. Csapatommal nagy hangsúlyt fektetünk majd a régió élelmiszergazdaságában betöltött szerepünk erősítésére, a hulladékcsökkentési programunk, valamint az egyre népszerűbb cukormentes és alacsony kalóriatartalmú termékeink bemutatására” – mondta Jakab János, a Coca-Cola HBC Magyarország újonnan kinevezett közkapcsolati és kommunikációs igazgatója.

 

***

Coca Cola HBC Magyarország

A Coca-Cola HBC Magyarország Kft. a 600 millió fogyasztót kiszolgáló és 28 országot átfogó Coca-Cola HBC AG csoport tagja. A dunaharaszti székhelyű, Magyarországon két palackozó-üzemet működtető vállalat 1.100 dolgozót foglalkoztat, teljes tevékenysége során pedig közel 13.000 embernek biztosít munkát. A Coca-Cola Magyarország eddig 120 milliárd forintot fektetett be hazánkban. A társaság az egyik legjelentősebb magyar élelmiszer-feldolgozó, termékeit 26 országba exportálja. Az üdítőitalok előállításához használt alapanyagok közel kétharmadát belföldi szállítók biztosítják.

A cég több mint 90-féle alkoholmentes italt kínál a fogyasztóknak: a szénsavas üdítőitalok (Coca-Cola, Coca-Cola light, Coca-Cola zero, Fanta, Fanta zero, Sprite, Sprite zero, Lift, Kinley, Royal Bliss), a természetes ásványvizek (NaturAqua csendes, enyhe, szénsavas, Römerquelle), az ízesített vizek (NaturAqua Emotion), innovatív vizek (Smartwater) gyümölcslevek, nektárok és gyümölcsitalok (Cappy, Cappy Ice Fruit, Cappy Pulpy, Cappy Junior, Cappy Smoothie, Cappy+), jeges teák (Nestea, Fuzetea, Fuzetea zero) sportitalok (Powerade), valamint energiaitalok (Burn, Monster) és növényi alapú italok (AdeZ) egyaránt részét képezik a választéknak. A vállalat kizárólagos forgalmazója Olaszország első számú kávéjának, a Lavazza márkának. A társaság prémium szeszes italokat is forgalmaz, a cég a többi közt a Jack Daniel’s, Finlandia, Bacardi, Famous Grouse, Rézangyal, Campari márkákat értékesíti. 

 

Ezzel kiegészíti saját növényvédelmi, biotechnológiai és digitális tevékenységeit; belép a vetőmagnemesítés, előállítás és kereskedelem területére

Új innovációs és növekedési lehetőségeket teremt

Hozzávetőleg 4500 tapasztalt szakember lép be a BASF Mezőgazdasági megoldások csapatába

A BASF sikeresen lezárta több Bayer üzletág és eszköz akvizícióját. Az ügylet kiegészíti a BASF saját növényvédelmi, biotechnológiai és digitális tevékenységeit, és ezzel a vállalat belép a vetőmagnemesítés, előállítás és kereskedelem területére.

„Ez a stratégiai jelentőségű lépés kiváló eszközökkel gyarapítja egyébként is jelentős mezőgazdasági megoldásportfóliónkat, valamint még innovatívabb megoldásokat tesz lehetővé. Ezáltal változatosabb és vonzóbb ajánlatokat tudunk kínálni ügyfeleink számára” – nyilatkozta dr. Martin Brudermüller, a BASF SE igazgatótanácsának elnöke és technológiai igazgatója.

„A most végrehajtott akvizíció átalakítja a BASF szerepét a mezőgazdaságban. Megerősíti a mezőgazdasági megoldások terén elfoglalt piaci pozíciónkat, és megteremti a növekedés új lehetőségeit” – tette hozzá Saori Dubourg, a BASF SE igazgatótanácsának tagja, a BASF Mezőgazdasági megoldások divízió felelőse. „Nagy várakozással tekintünk a közös út elé, és örömmel üdvözöljük új kollégáinkat a BASF-nél.”

Miután a Bayer felvásárolta a Monsanto vállalatot, a BASF 2017 októberében és 2018 áprilisában aláírta a Bayer által felajánlott üzletágak és eszközök megszerzésére vonatkozó szerződéseket, amelyekben 7,6 milliárd euró készpénzes vételárról állapodtak meg. Az akvizíció során nagyjából 4500 alkalmazott lép be a BASF kötelékébe. A megállapodások tartalmazzák a Bayer globális glufozinát-ammónium-üzletágát, a vetőmagüzletágat, beleértve a fajtajellegek kutatási és nemesítési lehetőségeit, valamint a kulcsfontosságú kapásnövények védjegyeit a legfontosabb piacokon, a zöldségvetőmag-üzletágat, a hibrid búza K+F platformját, számos vetőmagkezelésre szolgáló terméket, bizonyos, leginkább ipari alkalmazású glifozátalapú herbicidek európai jogát, a teljes xarvioTM digitális gazdálkodás platformot, valamint bizonyos nem szelektív növényvédőszerekhez és nematicidekhez kapcsolódó kutatási projekteket. Ezek az ügyletek a zöldségvetőmag-üzletág kivételével mára már lezajlottak; ez utóbbi lezárása 2018 harmadik negyedévében várható.

A felvásárlással még több eszköz válik elérhetővé a termelők számára, amellyel növelhetik hozamukat, terményeik minőségét és gazdaságosságukat. „A még jelentősebb K+F fejlesztéseknek köszönhetően hatékony megoldásokat biztosítunk a vetőmagok kezelésétől kezdve egészen a betakarításig, fokozva ezzel a piaci versenyt. Ezáltal ügyfeleink számára számos választási lehetőséget tudunk biztosítani a jelenben és a jövőben egyaránt – fejtette ki Markus Heldt, a BASF Mezőgazdasági megoldások részlegének elnöke. „A több hónapig tartó, az üzletágak zökkenőmentes átadását és az alkalmazottak gördülékeny átvételét célzó előkészületek végeztével már mindenki nagyon szeretné elkezdeni a munkát – új csapatként, kibővített üzleti lehetőségekkel.”

Annak érdekében, hogy kibővített mezőgazdasági üzleti tevékenysége tükröződjön a nevében is, a BASF új nevet adott a divíziónak: a korábbi Növényvédelem elnevezést felváltotta a Mezőgazdasági megoldások név.

 

 

 

 

A BASF Mezőgazdasági megoldások divíziójáról

Gyorsan növekvő népessége miatt a világ egyre inkább függ attól, mennyire vagyunk képesek fenntartható mezőgazdaságot és egészséges környezetet létrehozni és fenntartani. A gazdálkodókkal, mezőgazdasági szakemberekkel, növényvédelmi szakértőkkel és másokkal együtt az a feladatunk, hogy erről gondoskodjunk. Ezért fektetünk be jelentős K+F projektekbe és széles spektrumú portfólióba, amely magába foglalja a vetőmagokat, fajtajellegeket, a vegyi és a biológiai növényvédelmet, a talajgazdálkodást, a növényegészséget, a kártevők elleni védekezést és a digitális gazdálkodást. A laboratóriumban, a földeken, irodákban és a termelésben dolgozó szakértőcsoportok segítségével összekapcsoljuk az innovatív gondolkodást és a gyakorlatot, és így valóban működőképes elképzelések jönnek létre, amelyek a gazdálkodók, a társadalom és a bolygó javát szolgálják. 2017-ben a divíziónk 5,7 milliárd euró értékesítési eredményt ért el. További információt talál a www.agriculture.basf.com honlapon vagy bármelyik közösségi oldalunkon.

BASF-ről

A BASF-nél fenntartható módon végezzük vegyészeti tevékenységeinket. A gazdasági sikert a környezetvédelemmel és a szociális felelősségvállalással is ötvözzük. A BASF csoport több mint 115 000 alkalmazottja szinte minden szektorban és a világ szinte összes országában azon dolgozik, hogy ügyfeleink sikeréhez hozzájáruljon. Portfóliónk öt szegmensre osztható: Vegyi anyagok, teljesítményjavító termékek, funkcionális anyagok és megoldások, mezőgazdasági megoldások, valamint olaj és gáz. 2017-ben a BASF több mint 64,5 milliárd euró értékesítési eredményt ért el. A BASF részvényeket a frankfurti (BAS), a londoni (BFA) és a zürichi (BAS) tőzsdén értékesítik. További információt a www.basf.com oldalon talál.

A MOL-csoport stratégiai együttműködési megállapodást írt alá az úttörő műanyag-újrahasznosítási technológiát kidolgozó német APK vállalattal, melynek oldószeralapú folyamata képes komplex műanyaghulladékokból magas minőségű polimereket előállítani.

A MOL-csoport kiemelten fontosnak tartja a fenntarthatóságot, ezért azon dolgozik, hogy választ adjon a műanyagok újrahasznosításával kapcsolatos kérdésekre és elvárásokra. A Merseburgban működő, innovatív német vállalattal kötött együttműködési megállapodás az első lépés azon az úton, melynek célja, hogy a MOL a régió vezető műanyag-újrahasznosító vállalatává váljon. Az együttműködés első elemeként a MOL támogatást nyújt az APK vállalat merseburgi üzemének befejezéséhez, amely az innovatív, oldószeralapú Newcycling® folyamat első üzemeként szolgál majd, de tervezzük, hogy az eljárást később a MOL fő működési területein is bevezetjük.

Horváth Ferenc, a MOL-csoport Downstream üzletágának ügyvezető igazgatója a következőket nyilatkozta: „A MOL 2030 stratégiának megfelelően tovább erősítjük petrolkémiai üzletágunkat, és stratégiai együttműködéseink révén tudásintenzív iparágakba is belépünk. Az a célunk, hogy vezető szerepet töltsünk be az újrahasznosítás terén Közép-Kelet Európában, a mai megállapodás pedig e folyamat első mérföldköve. Egyre nagyobb az újrafeldolgozott műanyagok iránti kereslet, vállalatunk pedig elkötelezett az újrahasznosítás és a fenntarthatóság mellett. A MOL a közép-kelet-európai polimer piac jelentős szereplőjeként az innovatív APK vállalattal közösen dolgozik a jövőben a Newcycling® technológia továbbfejlesztésén, és közép-európai bevezetésén.”

A MOL-csoport 2030-as stratégiájának egyik sarokköve a vállalat petrolkémiai értékláncának kiterjesztése. Ennek keretében vállalatunk a következő évtized végéig 4,5 milliárd dolláros beruházást kíván végrehajtani különféle petrolkémiai és vegyipari növekedési projektekbe. A MOL-csoport növekedési stratégiájának keretében kiépíti újrahasznosítási kapacitását, tekintve, hogy a műanyag újrafeldolgozása jelenti a legköltséghatékonyabb és legkörnyezetkímélőbb lehetőséget a műanyaghulladékok felelősségteljes kezelése terén. A műanyag csomagolások a MOL 2030 Enter Tomorrow stratégiájának egyik fő szegmense, ahol mindkét partner meglátása szerint egyre nő a kereslet az újrahasznosított anyagok iránt.