Bejelentették a 2018-as European Cleaning Awards nyerteseit, és az Essity két rangos díjat nyert el a „Legjobb gyakorlat – Fenntarthatóság” és az „Év technológiai innovációja” kategóriában.

A professzionális tisztítótermékek ágazata Európa-szerte több millió embert foglalkoztat, és elengedhetetlen szerepet játszik a higiénia, a jóllét, az arculat és a munkahelyi elégedettség terén. A díj célja, hogy elismerje és jutalmazza a munkavállalói szabályok, az ügyfelekkel folytatott kapcsolat, a fenntarthatóság, az innováció és az iparági standardok erősítésének különböző területein és szintjein megmutatkozó kiválóságot.

A vállalatnak a jólléttel, a „kevesebbel többet” elvvel és a körforgásossággal kapcsolatos kötelezettségvállalásait és tevékenységeit a zsűri a kategóriája legjobbjainak ítélte. A Tork EasyCube pedig azért lett győztes, mert az új IoT-platformnak, az ügyfelek meglátásai figyelembe vételének és az ügyfelek számára nyújtott, bizonyított értéknek köszönhetően a Tork EasyCube olyan innováció, amely folyamatosan fejlődik.

„Ez a két díj rámutat arra, hogy a Tork márka fenntarthatósági megközelítése miként teszi lehetővé az ügyfelek számára, hogy elérjék a körforgásossággal, a hulladékkezeléssel, valamint személyzetük és ügyfeleik elégedettségével kapcsolatos céljaikat. Csak akkor érhetjük el a célunkat, hogy az IoT-eszközökkel vezető szerepet töltsünk be a professzionális higiénia terén, ha továbbra is bizonyítjuk az ügyfeleink számára nyújtott értéket, az ügyfeleink sikerét, és folyamatosan frissítjük kínálatunkat” – nyilatkozta Don Lewis, az Essity professzionális higiéniáért felelős igazgatója.

Az Európa-szerte több országban elérhető Tork PaperCircle lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy csökkentsék az ökológiai lábnyomukat, és körforgást alakítsanak ki az elhasznált papírkéztörlők helyi összegyűjtésével és új papírtermékekké történő újrahasznosításával. Ennek eredményeként a jelenlegi hulladékkezelési lehetőségekhez képest 40%-kal csökken az ökológiai lábnyom*.

Más, még gyerekcipőben járó megoldásokkal ellentétben a Tork EasyCube-nak már több mint 100 ügyfele van nagy forgalmú vidámparkoktól és bevásárló központoktól kezdve egészen a repülőterekig és irodaépületekig. Az ügyfelektől származó meglátások és összesített adatok alapján az Essity egyértelműen igazolni tudja, hogy 24%-kal kevesebbszer kell körbejárniuk a takarítóknak, és a takarítás 20%-kal kevesebb időt vesz igénybe, míg a takarítás minősége és a munkavállalók elégedettsége megnövekedett.

***

A 2018-as „European Cleaning & Hygiene” díjról

A tisztítótermékek ágazatával foglalkozó egyetlen páneurópai szaklapként az European Cleaning Journal (ECJ) fő célja a legmagasabb szintű szakmai standardok támogatása azáltal, hogy az ágazat kivételes munkáit a „European Cleaning & Hygiene” díjjal jutalmazza.

*A 2017-ben végzett és az IVL, Svéd Környezetvédelmi Kutatóintézet által jóváhagyott életciklus-elemzés eredményei, amelyek során figyelembe vették az elkerült eljárásokat.

 

A MagNet Bank küldetésének tartja, hogy kapcsolódási pontokat képezzen a civil társadalom és a versenyszféra képviselői között. November 29-én a bank közösségének kiemelkedő tagjait – ügyfeleit, civil partnereit – arra hívta, hogy közösen járjanak körbe olyan fontos kérdéseket, mint: Elhanyagolható tényező egy cég, társadalmi szervezet vagy pénzintézet gazdasági, környezeti és társadalmi hatása?, milyen módszerekkel mérhető ez a hatás?, hogyan tudunk társadalmi szervezetekkel együttműködni mindkét fél számára sikeresen?
Jaksity Kata műsorvezető, újságíró vezetésével a MagNet Bank tartalmas beszélgetésekkel és számos jó civil-céges együttműködési példával igyekezett a jelenlévők közt még inkább növelni az együttműködési és hatásmérési kedvet.

Egy Európában egyedülálló kezdeményezés, a Dunát keresztező távvezetékek madáreltérítő szerelvényekkel történő felszerelése volt a 9. MAVIR Madárvédelmi Konferencia fókuszában. A vonuló madarak ütközéses baleseteit megelőzését szolgáló kezdeményezés a DANUBEparksCONNECTED nemzetközi projekt keretében valósul meg.

Az Agrárminisztérium, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Herman Ottó Intézet és a MAVIR közös rendezvényről az M1 csatorna soron következő Kék bolygó c. műsorában további érdekességeket hallhatnak az érdeklődők.

Napjainkban Magyarországon minden vállalat a munkaerő motiválására és megtartására fókuszál. Egy nagyvállalat tavaly felmérte a PR tevékenységeket és az elnyert Családbarát Vállalat díj bizonyult a leghatásosabb eszköznek. 2018-ban a felhívásra 200 cég pályázata érkezett be, amelyek közül 17-en kapták meg a „Családbarát Vállalat” címet.

A Három királyfi, három királylány mozgalom küldetése, hogy a karrier és család összeegyeztetésének támogatásával több gyermek születhessen meg Magyarországon. Az egyesület 2013 óta adományoz Családbarát Vállalat címet olyan vállalatoknak, amelyek a munka és magánélet egyensúlyának támogatásával hozzájárulnak a családbarát szemlélet erősítéséhez. A péntek esti budapesti rendezvényen nagyvállalat kategóriában a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. nyerte el a fődíjat, „Az Év Családbarát Vállalata 2018” címmel elismerve családbarát intézkedéseinket, törekvéseinket.

Az eseményen Varga Mihály, miniszterelnök-helyettes kiemelte, hogy a díjazottak megoldásai példaértékűek, amelyeket gyűjteni és terjeszteni kell, hogy minél több családbarát munkahely jöjjön létre, előnyt hozva a vállalatoknak, az embereknek, a családoknak és az országnak is.

„Az Év Családbarát Vállalata 2018” fődíjat kategóriánként 1-1 vállalatnak ítélték oda, kis-, közép- és nagyvállalatokat értékelve. A nagyvállalati kategóriában olyan vállalatok voltak „versenytársaink”, mint pl. a Budapest Bank Zrt. (GE csoport), IBM Hungary ISSC, MOL Nyrt, National Instruments Hungary Kft., Szerencsejáték Zrt. Az országosan elismert, rangos díjat rugalmas munkaszervezési formák kialakításáért, nyári táborok szervezésért, női-férfi szerepek és munka-magánélet összehangolásának támogatásáért kapta a Grundfos.

OFA – „Az év felelős foglalkoztatója” Pályázat keretében a Restart-up kezdeményezés által biztosított Restart-up különdíj – a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatásáért nyújtott kiemelkedő eredményért.

Az év felelős foglalkoztatója díjra nagyvállalat kategóriában harmadik éve nyújtott be a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. pályázatot – és idén először a Felelős foglalkoztatás fogalmába beleértendők a 45 év feletti munkavállalók is, hiszen ez a kategória speciális figyelmet igényel.

A Restart-up közösségi program egy hidat képez a munkaerőpiacon jelen lévő 45 év feletti munkavállalók és a munkaerőhiánnyal küzdő szervezetek között.

Célja, hogy a 45 év feletti aktív munkavállalók álláskeresését, elhelyezkedését támogassa.

Az Ő kezdeményezésük alapján idén egy különdíj született, amelyet a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. örömmel vett át november 22-én. Ez a különdíj további teendőkre sarkallja a Grundfost, hogy a Családbarát, valamint a Fogyatékosságbarát szemlélet mellett, a 45 év felettiekre (különös tekintettel a nyugdíj előtt állókra) is fókuszáljon.

2020-ra 40 százalékban újrahasznosított műanyagba csomagolják az italokat

Erőteljesen, 20 százalékkal csökkenti műanyag palackjai súlyát és 40 százalékra növeli azok újrahasznosított alapanyagtartalmát 2020-ra a Coca-Cola Magyarország. Hazánk legnagyobb üdítőitalgyártója egy hamarosan befejeződő program keretében félmilliárd forintot költ az innovatív környezetkímélő csomagolási technológiák bevezetésére.

 A Coca-Cola Magyarország kiemelt feladatának tartja és többféle eszközzel támogatja a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú újrahasznosítását. A cég által használt PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatóak, az elmúlt esztendők fejlesztéseinek köszönhetően pedig ma már 15 százalékkal kevesebb műanyagra van szükség egy palack előállításához, mint 2010-ben. Mindezeken felül folyamatosan növelik az italcsomagolásokhoz felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét is, melynek aránya ma már átlagosan 20 százalék.

Hazánk legnagyobb üdítőitalgyártója egy hamarosan befejeződő program keretében 500 millió forintot költ innovatív, környezetkímélő csomagolási technológiák bevezetésére. Ennek részeként, többek között, az idén 10 százalékkal csökken a NaturAqua ásványvizek, illetve az év második felétől pedig 13 százalékkal a 0,5 literes üdítőitalos palackok súlya. Az intézkedések hatására összességében 4 százalékkal csökken a cég által felhasznált műanyag mennyisége.

A cég fenntarthatósági stratégiája szerint 2020-ig összeségében legalább 20 százalékkal csökken majd a palackok átlagsúlya 2010-hez képest. A vállalat ezen felül a palackjai gyártásához felhasznált újrahasznosított műanyag mennyiségét is szeretné megduplázni: a tervek szerint 2020-ra 40 százalékra nő a jelenlegi 20 százalékos arány.

 

 A The Coca-Cola Company idén januárban hirdette meg a Hulladékmentes Világ (World Without Waste) névre hallgató globális vállalását, amely szerint a cég a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget gyűjt vissza, továbbá 50 százalékra növeli műanyag palackjai újrahasznosított alapanyag tartalmát 2030-ig.

Mikolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója nyerte meg a lehetőséget, hogy ösztöndíjasként vegyen részt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában 2019-ben a Continental, az Eisberg, az ALTEO és az E.ON jóvoltából. A döntőbe hat pályamunka jutott be, melyet szakmai zsűri bírált el november 29-én az E.ON budapesti székházában.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőbe jutott hat pályázó öttagú üzleti szakmai zsűri előtt mutatta be, hogy saját egyeteme milyen lépésekkel válhatna fenntarthatóbbá. A fődíjat, a 2019-es programban való ösztöndíjas részvételt Mikolay Réka, a Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója nyerte meg a zsűri döntése alapján magas színvonalú az üzleti szemléletű előadása, gyakorlatias, vezetői gondolkozású problémafelvetése és megoldási javaslata miatt. Vörös Brigitta, az ELTE Gazdaságtudományi Intézet, Vezetés és szervezés mesterszakos hallgatójának pályamunkáját Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs igazgatója meghívta a vállalat start-upokkal foglalkozó :agile programjába. A döntősök kiváló pályamunkáit is jutalmazta a zsűri, így Barta Luca (BME), Ignácz Dániel (BME), Lippai Maja (BCE), Porkoláb Gábor (BME) és Vörös Brigitta (ELTE) döntősöknek felajánlotta, hogy részt vehetnek „A jövő vezetői” tehetségprogram egy-egy szakmai napján.

A szakmai zsűri tagjai: Gazsi Zoltán (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH)

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram kiemelt támogatói 2018-ban: Continental, Eisberg, további támogatói pedig: Alteo, E.ON.

 

2018. november 29-én hivatalosan is megalakult a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére.

A Körforgásos Gazdaság Platform megalakítására ünnepélyes keretek között került sor, ahol közel 50 csatlakozott vállalat, intézmény és szervezet közül 33-nak a vezetője a helyszínen írta alá az Egyetértési Nyilatkozatot. A kezdeményezés létjogosultságát és fontosságát Weingartner Balázs, fenntarthatóságért felelős államtitkár is hangsúlyozta és üdvözölte, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztérium nevében aláírta a Nyilatkozatot.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„A BCSDH-nak és partnereinek kiemelt szerepe van a szemléletváltás és a közös gondolkodás megteremtésében, az egy irányba gondolkodó és cselekvő változásvezetők közösségformálásában, és az üzleti megoldások megosztásában, melyek valódi változást eredményeznek.” – fejtette ki beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Ahhoz, hogy a modellváltás beinduljon és teret nyerjen, összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével. – tette hozzá.

Ezért kezdeményezte a BCSDH a Körforgásos gazdaság platform létrehozását, a Holland nagykövetséggel és az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen. A nemzetközi és főleg a holland jó gyakorlatok, ezen a területen fontos és követendő példát jelentenek.

‘’Büszke vagyok arra, hogy Hollandia az egyike azon országoknak, amely elsőként tűzött ki számszerűsített célokat a körforgásos gazdaság eléréséhez, mégpedig 2030-ra a felére kívánja csökkenteni a nyersanyag-felhasználását. Azonban ennél is ambiciózusabb célokat fogalmaztunk meg: 2050-re tervezzük a teljes átállást a körforgásos gazdaságra.’’ – emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

‘’Ma azért vagyunk itt, hogy hivatalosan elindítsuk Magyarországon azt a platformot, amelyet a Holland Körforgásos Hotspot mintájára hozunk létre vállalati és kormányzati partnereinkkel azért, hogy a leghatékonyabb módon érjük el közös célunkat, a fenntartható és hulladékmentes gazdaságot.’’ -tette hozzá.

„A ING Bank   Magyarországon is kiemelten fontos feladatának tartja, hogy összehozza egy fórumban a körforgásos gazdaságra való áttérés legfontosabb érintettjeit, ahol a globális tapasztalatok átadása kiemelt szerepet kap” – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Bank N.V. Magyarországi fióktelepe vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként az egyik legelső aláírója volt ennek az Egyetértési Nyilatkozatnak.

***

 

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium az éghajlatváltozással kapcsolatos helyzetértékelő és döntéstámogató nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi.

A jelentés elkészítésének első lépéseként egy nyitó konferenciát szervezett 2018. november 28-án azzal céllal, hogy tájékoztassa az érintetteket  a nemzeti jelentéssel kapcsolatos elképzelésekről; feltérképezze az éghajlatváltozással foglalkozó hazai kutatók és tudományos műhelyek munkásságát és felmérje a kibocsátás-csökkentésre és az alkalmazkodásra vonatkozó döntéshozói igényeket.

Márta Irén a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható fejlődésért (BCSDH) igazgatója előadásában elmondta, hogy  21. század második felének nagy kihívása a karbonsemleges gazdaságra való áttérés, ennek elérése érdekében a BCSDH 2016-ban négy ajánlást fogalmazott meg a vállalatok számára, melyek közül kiemelendő a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok és lehetőségek stratégiai szintre emelése, valamint a karbonlábnyom-számítás bevezetése.

Kiemelte, hogy a felelős vállalatok elkötelezettek a párizsi klímacélokért, a karbonsemleges gazdaság megvalósítása érdekében. A BCSDH tagvállalatainak több mint fele már rendelkezik üvegházhatású gázokra vonatkozó-csökkentési stratégiával.

A konferencia kapcsán a BCSDH által megkérdezett több mint 100 vállalatvezető véleményére alapozva elmondta, hogy az üzleti szféra az ellátásbiztonságra törekszik, melyre az extrém időjárási körülmények, a növekvő alkalmazkodási költségek és az éghajlatváltozás kapcsán várható jogszabályi szigorítások jelentős hatással vannak. A kiszámítható működési környezet elengedhetetlen számukra.

A nemzeti jelentés háttere

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a hazai klímapolitikai döntéshozatal és végrehajtás minél jobb, és naprakészebb tudományos megalapozottsága érdekében egy döntéstámogató, megoldásorientált, átfogó nemzeti jelentés elkészítését kezdeményezi. Ezt a Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által készített Értékelő Jelentések mintájára tervezi megvalósítani. Az IPCC globális jelentéseinek mintájára készített nemzeti jelentések számos országban hatékonynak bizonyultak a tudományterületek közötti konszenzus kialakítására, így szilárd alapot képesek nyújtani országos, vagy országon belüli éghajlatváltozással kapcsolatos szakpolitikai és gazdasági döntések meghozásához. A konferenciára a jelentés összeállítási folyamatának első lépéseként kerül sor.

Szeretnénk szíves figyelmébe ajánlani a KÖVET Egyesület (www.kovet.hu) soron következő rendezvényét, a XXIII. konferenciát és műhelymunkát.  A kétnapos rendezvény első napján – 2018. december 10-én – műhelymunka keretében mutatjuk be HETES programunkat és a német tapasztalatokat.

Csatlakozzon Ön is az új innovatív nemzetközi projekthez, melynek célja energiahatékonysági beruházások finanszírozása. Ha Ön pénzügyi befektető, akkor környezettudatos és fenntartható gazdasági beruházásokhoz járul hozzá úgy, hogy befektetése biztonságosan piaci kamatozással térül meg. Ha Ön energiahatékonysági beruházás finanszírozást igénybe vevő vállalkozás, akkor az energiamegtakarításból származó költségcsökkenés mind a kamat, mind pedig a tőke törlesztéséhez biztosít fedezettséget. A projekt magyarországi megvalósítója a KÖVET Egyesület a Fenntartható Gazdaságért.

A rendezvény második napján – 2018. december 11-én – a vállalatok és a települések fenntarthatósági célkitűzéseit és eredményeit vesszük górcső alá az ENSZ 2030-ra szóló Fenntartható Fejlődési Céljainak (SDG) tükrében. Mindkét napon neves kutatók, vállalati és önkormányzati vezetők, civil szervezetek vezetői osztják meg Önökkel ismereteiket, mondják el véleményüket a témáról.

Időpont:   2018. december 10-11.

Helyszín: Zalakaros, Hotel Karos Spa**** superior

(8749 Zalakaros, Alma utca 1.) TÉRKÉP

Regisztráció határideje: 2018. december 05.

REGISZTRÁCIÓ

Részletes program:

Energiahatékonysági beruházások finanszírozása a KKV-szektorban

– műhelymunka – 2018. december 10. (hétfő)

09:30 – 10:00Regisztráció
10:00 – 10:15Köszöntő – Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület
10:15 – 10:30A KÖVET szerepe az energiahatékonysági beruházások elősegítésében – Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30 -11:301.) A GINOP Energia és energiahatékonyság prioritása
Apagyi Adél – 
nemzetközi referens, Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programok Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
2.) Az EUKI ALLIES német mintaprogramok
Ludwig Karg –  
ügyvezető igazgató, B.A.U.M. Consult GmbH
3.) Klímajövő – Ím’ a jövő
Dr. Hetesi Zsolt –
 tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem
11:30-11:45Kávészünet
11:45-13:001.) Sziszifuszi munka KÖVET görgetni? – egy lehetséges megoldás: HETES program!
Gáspár Attila
 – projektmenedzser, KÖVET Egyesület
2.) Alternatív finanszírozási formák szerepe a fenntartható vállalatok működésében
Kristóf Péter 
– Termék- és Szegmens Management-ért felelős vezető, MagNet Közösségi Bank
3.) A ZMVA energiahatékonysági projektjei
Nagy András 
– ügyvezető igazgató, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány
13:00-14:00Ebéd
14:00-16:30Interaktív műhelymunka – Moderátor: Trenyik Tamás – projektmenedzser, KÖVET EgyesületGáspár Attila – KÖVET Egyesület 
Handó János – 
tulajdonos, Katica Tanya – Élményközpont, Patca polgármestere
Dr. Hetesi Zsolt – 
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Jónás László – 
HETES projekt Tanácsadó Testület (ADB)
Kristóf Péter – 
MagNet Közösségi Bank 
Nagy András – 
Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési AlapítványDr. Parádi-Dolgos Anett – igazgató, Pénzügy és Számvitel Intézet, KE
Prof. Dr. Tóth Gergely – 
KÖVET Egyesület
Esti program
16:30-19:00Wellness program
19:30-20:00A Keszthelyi Balaton Kórus műsora
20:00-21:00Vacsora
21:00-23:00Meglepetés filmvetítés

Az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok (SDG) jelentősége a magyar vállalatok és települések számára – 2018. december 11. (kedd)

09:30-10:00Regisztráció
10:00-10:30Köszöntők 
Dr. Dancs Ferenc – helyettes államtitkár, Külgazdasági és Külügyminisztérium
Dr. Nemes Csaba – főosztályvezető, ITM Fenntarthatóságért Felelős Államtitkárság
Herner Katalin – ügyvezető igazgató, KÖVET Egyesület
10:30-12:30

I.blokk: Mi fán terem az SDG?Minek is nevezzelek? Vállalati fenntarthatóság 5 évtizede

Prof. Dr. Tóth Gergely – főtitkár, KÖVET Egyesület

ENSZ 2030-ra szóló Fenntarthatósági Céljai – a háttér

Prof. Dr. Faragó Tibor – c. egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem

Ludwig Karg – elnök, INEM (Németország)

From Person to Planet in Ten Steps

Mark McCaffrey – tudományos főmunkatárs, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Agenda 2030: a megvalósítás lehetőségei és korlátai

Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért

12:30-13:30Ebéd
13:30-15:00II. blokk: A vállalatok szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Prof. Dr. Tóth Gergely – 
főtitkár, KÖVET EgyesületFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Bencs Attila – ügyvezető, Hamburger Hungária Kft.; alelnök, MGYOSZ
Latorcai Zsombor – EBKM igazgató, MVM Zrt.
Sipos Katalin – igazgató, WWF Magyarország Alapítvány
Dr. Wégner Krisztina – Környezetvédelmi Iroda vezetője, MÁV Zrt.
Dr. Torma András – tanácsadó, Audi Hungária Zrt.
Urbán Katalin – EHS vezető, Grundfos Magyarország Gyártó Kft.
Horváth Zoltán – környezeti vezető, Magyar Cukor Zrt.
15:00-15:30Kávészünet
15:30-17:00III. blokk: Települések és a közösségek szerepe az SDG megvalósításában – Kerekasztal beszélgetés
Moderátor: Dr. Győri Zsuzsanna – 
docens, Budapesti Gazdasági EgyetemFelkért hozzászólók 5 perc gondolatébresztő üzenettel és a kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Borhi Zsombor – alpolgármester, Kaposvár Megyei Jogú Város
Éger Ákos – koordinátor, Civil Kerekasztal a Fenntartható Fejlődési Célokért
Harta Annamária – munkaszervezet vezető, Éltető Balaton-Felvidékért Egyesület
Handó János – Katica Tanya – Élményközpont tulajdonosa
Köcse Tibor – polgármester, Nagypáli Ökofalu
Lantos Tamás – képviselő, Ormánság Alapítvány
Dr. Molnár András – ügyvezető igazgató, Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft.
17:00-17:10Zárszó

A rendezvénnyel kapcsolatos további információért kattintson ide.

A Párizsi Egyezmény és az IPCC éghajlati jelentése: jó úton járunk? – címmel a Katowicében december 3-14 között megrendezésre kerülő COP24 tanácskozások kapcsán szervezett rendezvényt a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Budapesti Francia Intézet, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Climate Reality Europe és a Magyarországi Lengyel Nagykövetség szervezésében.

A 2018. november 26-én tartott konferencián Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) igazgatója a tagvállalatok és a vállalati szektor klíma vállalásait mutatta be a Klímaegyezmény érintetti csoportjainak képviselőit megszólaltató kerekasztal beszélgetésen. Elmondta, hogy az üzleti szféra élen jár a változásokhoz szükséges konkrét célok és akciók megfogalmazásában, a hazai vállalatok 80%-ának már vagy van karboncsökkentési stratégiája, vagy dolgozik rajta, a BCSDH 2017-es felmérése szerint. Több olyan vállalat is van, mely már elérte a karbonsemlegességet, de további, minden szektorra kiterjedő elköteleződésre és azonnali cselekvésre van szükség.

A konferencia megállapította, hogy a Párizsi Klímacsúcs kapcsán nagyon sok vállalás történt, országok, szervezetek és vállalatok részéről, de ennél nagyobb számú és drasztikusabb lépésre lenne szükség. Az IPCC (ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) októberben kiadott 1.5°C jelentésének fényében ezek a lépések egyre sürgetőbbek. A cselekvés ideje most van.