Öt hónap alatt 68 szervezet és vállalat csatlakozott.

Újabb 20 szervezet és vállalat írta alá ünnepélyes keretek között a Körforgásos Gazdaság Platform Egyetértési nyilatkozatát, ezzel 68-ra bővült a Holland Nagykövetség, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére 2018. novemberében megalapított Platformhoz csatlakozottak száma.

A Holland Nagykövetség rezidenciáján tartott ünnepélyes aláírási ceremóniát követő business drinken a Körforgásos Gazdaság Platform résztvevői megismerhették az idei terveket és a most folyó munkákat. Ez a fórum lehetőséget kínált arra, hogy kötetlen formában ismerjék meg egymást a csatlakozottak és nyíltan beszélgethessenek azokról a már feltárt üzleti és együttműködési lehetőségekről, amelyek a körforgásos gazdaság térnyerését segíthetik elő.

„A Körforgásos Gazdaság Platformot azért hívtuk életre, hogy a lineáris gazdaságról a körforgásos gazdaságra való váltás beinduljon és teret nyerjen, ehhez pedig összefogásra és tudásmegosztásra van szükség a vállalati, a kormányzati és a tudományos szféra, valamint szakmai és társadalmi szervezetek részvételével.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a BCSDH Elnöke.

Az Európai Bizottság 2019. márciusi átfogó jelentése is rámutat arra, hogy a körforgásos gazdaságra való átmenet felgyorsításához elengedhetetlen az innovációba történő befektetés. A műanyag hulladék drasztikus csökkentésére irányuló európai szintű szabályozások is előtérbe helyezik a hatékony hulladékgazdálkodási rendszereket és a másodlagos nyersanyagpiacok fejlesztését. Ezek szintén a körforgásos gazdaság alapvető elemei.

 „Környezeti szempontból a körforgásos gazdaságra való áttérés hozzájárul a fenntartható, alacsony karbon-kibocsátású, erőforráshatékony és versenyképes gazdaság megfelelő működéséhez. Magyarország vezető szerepet játszhat ezen a területen a régióban.” – emelte ki beszédében Weingartner Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntarthatóságért felelős államtitkára.

„A Platformon belül a szakmai munka már elkezdődött. Megalakul az ezt támogató Körforgásos Gazdaság munkacsoport. Az első és legfontosabb lépés, hogy megtudjuk hol tart jelenleg Magyarországon a körforgásos gazdaság, hogy ebből az állapotból kiindulva fogalmazhassuk meg a célokat és indulhasson el egy szakmai párbeszéd és együttműködés. Az alapozó kutatás eredményeit a november 28-i Körforgásos Gazdaság Summiton fogjuk bemutatni.” – tette hozzá, Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója, az idei tervekről beszélve.

Nyitó gondolataiban René van Hell, Hollandia nagykövete üdvözölte a Körforgásos Gazdaság Platform új aláíróit, kiemelve, hogy azok sokszínűsége jelentősen hozzájárul az érdekeltek közötti szinergiákhoz. Bemutatta a holland circulairondernemen.nl on-line platformot, amely rengeteg információt, határokon átívelő kapcsolatokat és együttműködési lehetőségeket kínál, ezzel is illusztrálva, hogy mennyire élő körforgásos közösség jött létre már Hollandiában. A nagykövetség folytatja a körforgásos gazdaságra való áttérést támogató aktivitásait, a novemberi Körforgásos Gazdaság Summitra pedig a legjobb példákat bemutató videó készül.

Az eseményen készült képek a galériában elérhetők.

****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.

Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.

A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Mik a mai kihívások és trendek a HR területén? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség? Milyen az őszinte munkáltatói márkaépítés? Kik azok a „szupercsirkék”? Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott “A jövő vezetői” tehetségprogram negyedik, az alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napja április 11-én csütörtökön, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai gyárában.

A nap során a résztvevők egy interaktív játékon keresztül a saját bőrükön tapasztalhatták, milyen is a hátrányos megkülönböztetés, és különböző gyakorlatokat hallhattak tagvállalati szakértőinktől az esélyegyenlőség biztosításáról és a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáról. Megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában. A résztvevők láthatták, hogy a statisztikák alapján megdöbbentően sok teendő van még ezen a területen.

A nap első előadásában Szűts Ildikó, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke hat megatrenden keresztül mutatta be a résztvevőknek, hogy milyen kihívásokkal szembesül manapság az üzleti élet a HR területén. Ezek a trendek/kihívások az automatizáció-digitalizáció, a generációs sokszínűség, a demográfiai jellemzők, a szakemberhiány, bér/jövedelem spirál és a munkaerőért zajló verseny. Kiemelte, hogy olyan új, felelős megoldások kellenek, mint például rugalmas foglalkoztatási formák bevezetése, amik nem csak a munkavállalóknak, de a munkaadónak is üzleti előnyt jelentenek.

Al-Absi Leilával, Brózik Klárával és Török Péterrel, az X-sight szakembereivel a vezetők esetében az érzelmi intelligencia fontosságáról beszélgettünk, ami új irányt nyit a szervezetfejlesztés terén. A Color Play alapítvánnyal közös EQ-Express programjukkal, melyben állami gondoskodásban lévő fiatalokat és vállalati vezetőket kötnek össze egy mentorprogram keretén belül, bebizonyították, hogy a sokszínűség kölcsönös és pozitív hatására mind a mentoráltra, mind a mentorra.

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, pár követendő példát átbeszéltünk a nap során a mentorok segítségével. A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője.

Tóth Gergely, a HR Fest alapítója a munkáltatói márkaépítés őszinteségéről beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy ma már a szervezeteket gyakorta a szupercsirke modell szerint vezetik, amelyben a sikereket a másoknál többet teljesítő sztármunkatársaktól várják. A legsikeresebb cégeknél azonban az ösztönző a közösség összetartása, amelyet fejleszt minden alkalom, amikor valaki munkatársához segítségül fordul.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője bemutatta a vállalat alapértékei mentén a cég jógyakorlatait a foglalkoztatás és fenntarthatóság mentén, úgymint a kismamákat segítő programokat vagy a Deloitte Zöld Béka díján a leginnovatívabb fenntarthatósági jelentés címet is elnyert fenntarthatósági jelentésüket. Megtudhattuk tőle, hogy a sokszínűség és befogadó közösség a kulcs a valódi innovációhoz.

Istenesné Solti Andrea, a Shell közép-kelet-európai régiójának HR vezetője és az igazgatóság tagja a vállalat vezetésben a nemek arányos részévteléről és ennek fontosságáról beszélt. Egy interaktív, egyben provokatív beszélgetésen keresztül vezette végig a résztvevőket a nemi esélyegyenlőség és a sokszínűség kérdésén, ösztönözve a résztvevőket arra, hogy saját tapasztalataikat is megosszák egymással.

A vezetői interjú, és a nap zárása előtt Urbán Katalin kalauzolta körbe a résztvevőket a gyár Flex területén, azaz a flexibilis munkáltatást biztosító részlegén, ahol valódi értéket teremtő munkát biztosítanak megváltozott munkaképességűek számára.

A résztvevők a napot a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. műszaki igazgatójával, Farkas Gábor Viktorral zárták a vezetői interjú keretében. A beszélgetés során Farkas Gábor Viktor kiemelte, hogy saját tapasztalatából kiindulva, a jelenlegi trendekkel szembe menően a lojalitás is fontos sikertényezője lehet a karrierépítésnek.

Ezúton is köszönjük a Grundfos-nak, hogy immár 6. éve vendégül látja „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevőit.

További képek ezen a linken érhetőek el.

Sosem volt nagyobb igény a fenntartható, új termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint napjainkban. Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak és dolgozóinknak? A klímaváltozás tekintetében elértük azt a kritikus pontot és egyre több vállalat és innovátor lép fel a fenntarthatóbb jövőért. Mit tehetünk mi? Az aktuális témára válaszként idén, „A jövő vezetői” tehetségprogramunk 6. évfolyamában új szakmai napot vezettünk be, melynek során a fenntartható innováció, termékek és szolgáltatások témakörét jártuk körül. A szakmai napot a Richter Gedeon Nyrt. látta vendégül március 21-én.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

Chrabák Péter, a Bay Zoltán kutatóintézet körforgásos gazdaság kutatási szakterület vezetője a hazai alkalmazott kutatási szektor szemszögéből mesélt a fenntarthatóság és innováció helyzetéről. Felhívta a figyelmet arra, hogy időben fel kell készülni a célok elérésére a gazdaság minden szintjén és, hogy az innováció nem csak a műszakilag hatékony, anyag- és energia-takarékos technológiák kidolgozásával, hanem új üzleti modellek bevezetésével is hozzá tud járulni a versenyképesség megőrzéséhez. Emellett pedig az innovációk során egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti és társadalmi hatások vizsgálata is.

A program résztvevőinek Demeter Ádám, a Richter Gedeon Nyrt. kémiai kutatási főosztályvezető helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól, miközben körbevezette őket a vállalat laboratóriumában.

Ezt követően a résztvevőkből álló 6-7 fős projektcsapatok Hlavay Richárd és Zsargó Szilvia trénerek vezetésével az idei évi, víz témakörhöz kapcsolódó projektmunkán dolgoztak a Lego Serious Play módszertanának segítségével. A Lego Serious Play a közös gondolkodásra és egyenrangú kommunikációra épülő játékos módszer, ami a kreatív gondolkodás elősegítésén keresztül segít a problémamegoldásban, a stratégiaalkotásban és tervezésben.

A munka során minden csapatot egy-egy szakértő mentor segítette, akik tudásukkal és tapasztalatukkal támogatták a résztvevőket a projekttémájuk meghatározásában. A mentorok Fülöp Bence, a Trinity Enviro vezérigazgatója, Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai vezetője, Kelemen Attila, a Proself International Zrt. vezérigazgatója, Kerpely Klára, a WWF Alapítvány projektvezetője, Sinka Attila, a MASZESZ főtitkára, Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdaság kutatási szakterület vezetője és Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője voltak.

A Richter stratégiai innovációját Csaba Lajos, PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mutatta be a résztvevőknek. Mi a K+F feladata? Hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció? Hogyan tudunk valódi értéket teremteni a betegek számára? A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az E.ON, a Tungsram és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója, Mehlhoffer Tamás, a Tungsram Group kommunikációs igazgatója és dr. Rohács Dániel, a HungaroControl Zrt. szakmai fejlesztési osztályvezetője. Hogyan szabályozzuk a drónok légiközlekedését? Magyarországon az egyik legmagasabb az egy főre jutó elektromos autóknak, hogyan tudunk megfelelni a növekvő töltési igényeknek? Hogyan lehet paradicsomot termeszteni egy sötét pincében? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a beszélgetés résztvevői.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője exkluzív módon adott betekintést a PwC vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Kiemelte, hogy eljött a cselekvés ideje és sikerhez a jövő vezetőjének az innovációk mellett fókuszálnia kell a szervezeti belső folyamatokra.

A napvégén a vezetői interjú során Pesti Tímeával, a LeasePlan Hungária Zrt. vezérigazgatójával beszélgettek, ahol többek között felmerült az, hogy egy vezetőnek bátornak kell lennie és meg kell tennie az első lépést az új területeken, akár a fenntarthatóság terén is. Szóba került a csapat sokszínűségének jelentősége, az, hogy hogyan lehet megragadni és megtartani a tehetséges munkavállalókat. Véleménye szerint a siker kulcsa az, hogy önmagunkat adjuk.

A napról készült galéria ide kattintva tekinthető meg.