Szeptember 30-án került megrendezésre a BCSDH újonnan megalakult ESG munkacsoportjának alakuló ülése, melyen több mint 44 vállalati vezető vett részt. A munkacsoport célja a már létező, fenntarthatósági teljesítménymutató rendszerek áttekintése, megismertetése, stratégiai útmutatás, ajánlás vállalatvezetőknek és a kapcsolódó sikeres vállalati gyakorlatok bemutatása.

Az online rendezvényt Mario Abela, a WBCSD Redefining Value igazgatója nyitotta meg előadásával, melyben a bizonytalan világban való értékteremtésről osztotta meg gondolatait. Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere az ESG szerinti átalakulás finanszírozásáról, valamint az EU Taxonomy-ról beszélt. A munkacsoport vezetője Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be a munkacsoport célját, és a javasolt intézkedéseket.  A BAMOSZ elnöke, Vízkeleti Sándor a befektetői oldal, Bozsik Balázs, a BÉT igazgatója pedig a kibocsátói oldal nézőpontjait, lépéseit mutatták be a résztvevőknek az ESG kritériumokról a pénzügyi befektetések tekintetében.

Az esemény alapján a vállalatvezetők egyöntetűen fontosnak tartják az ESG kritériumok beépítését a vállalati döntéshozatalba, egyetértettek a munkacsoport szükségességében és közösen határozták meg a célokat.

A munkacsoport következő ülésére november 17-én kerül sor.

Mit tanultunk az idei év során a fenntarthatóságról? Mit tudunk tenni vezetőként azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük a cégünk működését? Mire van szükség ahhoz, hogy valód változásvezetők lehessünk? Mitől működik egy jó fenntarthatósági kezdeményezés? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napjának 2020. szeptember 24-én, a nap házigazdája a Budapest Airport volt. A résztvevők tagvállalataink vezetőiből álló zsűri előtt bemutatták projektmunkáikat és rövidfilmjeiket, valamint összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat.

Délelőtt a résztvevők bemutatták az Action 2020 Élelmezés és biodiverzitás célkitűzéseinek megvalósításáért megtervezett projektjavaslataikat, melyeket egy perces rövidfilmekként az október 8-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetnek majd. A projektek formájában feldolgozott témák között volt környezeti terhelés csökkentése az egész értékláncon keresztül, a személyes táplálkozási szemléletformálás szakértők bevonásával workshop formájába, a kistermelőket és vásárlókat közösséggé formáló applikáció, a magyarországi élelmiszerpazarlás csökkentése és a speciális étkezési igényű emberek segítése a megfelelő étteremválasztás során, melyekre a tagvállalataink vezetőiből álló szakmai zsűri adott építő visszajelzéseket. Köszönjük a projektmunkák zsűrijének, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Lukács Ákosnak, a Deloitte fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős szenior menedzserének, Márta Irénnek, a BCSDH igazgatójának, Solti Andreának, a Shell Igazgatóságának elnökének és Pesti Tímeának, a LeasePlan vezérigazgatójának a munkáját és szakmai támogatását.

Dr. Schillinger Attila, a Széchenyi Alapok Marketing és fenntarthatósági igazgatója átfogó előadásában a legnagyobb klímakonfliktusról beszélt, az ESG fontosságáról és a klímaváltozás, a polarizáció és a közösségi média Bermuda háromszögéről. Előadását a fenntartható technológia gondolatával zárta: „A technológia van az emberért és nem fordítva”.

A következőkben Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. Fenntarthatósági vezetője, és a BCSDH Elnökségi tanácsadó testületének „A jövő vezetői” Alumni tagja osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat vállalatánál. Sarolta kihirdette „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának Alumni vezetőségi tagját is. Bohn Márton, a Shell Road Transport Compliance Coordinatorát. Gratulálunk Mártonnak!

Ezt követően Galambos Vanda, a BASF Hungária Kft. Kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője mutatta be azt az alulról szerveződő BASF Fenntarthatósági munkacsoportot, melyet a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában végzett munkatársak kezdeményeztek több évvel ezelőtt. A munkacsoport célja a munkatársak fenntarthatósági szemléletformálása és aktivitásának növelése.

A nap folytatásaként a résztvevők egy kvíz segítségével ismételték át a BCSDH vezetői ajánlásának 7 pontját. „Változásvezetőket keresünk és képzünk” – mondta Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője, emellett megosztott olyan ötleteket és lehetőségeket, amivel a résztvevők vállalatvezetőiteket is tudják segíteni abban, hogy sikeres fenntarthatósági kezdeményezéseket indítsanak. A fenntarthatóságban fontos, hogy a lehetőséget lássuk meg és ne csupán a nehézségeket.

Ezt követte a vezetői interjú, melyben a résztvevők Chris Dinsdale-lel, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettesével beszélgettek a fenntarthatóság kihívásairól, a család fontosságáról és a pandémia legnagyobb tanulságairól.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a program zárásaként útravalóval látta el az immár fenntarthatóságban jártas vezetőket.

A programmal 39 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végigkíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A mezőgazdasági nagyvállalatok közül a világon elsőként a Syngenta tett közzé fenntarthatósági tervet 2015-ben, Good Growth Plan néven. A név önmagában is kötelez: hogyan lehet „jól” termelni, tehát üzletileg növekedni, azaz nagyobb termésátlagokat elérni magas minőségű vetőmagokkal és növényvédő szerekkel, mindeközben pedig csökkenteni a növénytermesztés környezeti hatásait és figyelemmel lenni a társadalmi tényezőkre is – azaz fenntarthatóan fejlődni.

Az első öt év vállalásait teljesítettük. Sikerült például világszerte 14,1 millió leromlott minőségű talajt újra termőre fordítani, 8,2 millió hektár termőföld biodiverzitását növelni, több mint 42 millió mezőgazdasági dolgozónak munkabiztonsági képzést nyújtani, 26,5 millió kistermelőt támogatni és az ellátási láncban is biztosítani a méltányos munkakörülményeket. Mondhatjuk tehát, hogy jól indultunk el az úton, és ami fontosabb, hogy sokat tanultunk, fejlődtünk a termelőkkel együtt.

Közben nagyot változott a világ. Ma jobban tudjuk mérni a mezőgazdaság környezeti és társadalmi hatásait, és még sürgetőbbé vált a konkrét és azonnali cselekvés, például a klímaváltozás hatásainak kivédése érdekében. Új fenntarthatósági tervünket ebben a tudatban alakítottuk ki, és örömmel mutatjuk be.

A mezőgazdaság 12%-kal járul hozzá a világ teljes üvegházhatású gázkibocsátásához, és tudjuk, hogy a felelős földhasználat több szén-dioxidot képes elnyelni, a fenntarthatóbb mezőgazdasági gyakorlatok csökkentik a karbonintenzitást, és együttműködve a termelőkkel, új technológiák

és üzleti modellek révén lényeges javulást tudunk elérni a közös cél, a fenntartható mezőgazdaság érdekében.

Új fenntarthatósági tervünkkel négy területre összpontosítunk tehát:

  • felgyorsítjuk az innovációt a termelők és természet érdekében,
  • karbonsemleges mezőgazdaságra törekszünk,
  • hozzájárulunk az emberek egészségének és biztonságának megőrzéséhez,
  • a legnagyobb hatás elérésének érdekében partnerségeket hozunk létre.

A karbonintenzitásra vonatkozó céljainkat a Science Based Targets initiative érvényesítette, tagjai vagyunk a Cool Farm Alliance és Filed-to-Market egyesüléseknek, amelyekkel együtt dolgozunk a növénytermesztés ÜHG-kibocsátásának mérésén, és munkánk eredményéről évente teszünk közzé független szervezet által tanúsított jelentést.

Természetesen Magyarországon is elindulunk az új úton, és és az eddigi tapasztalatainkra

építve dolgozunk azon, hogy partnerségek, befektetések és innováció, valamint új technológiai és digitális megoldások révén a továbbiakban is tevőlegesen hozzájáruljunk a fenntartható mezőgazdaság megvalósításához.

A SPAR legújabb, 34. INTERSPAR áruháza nyerte el idén hipermarket kategóriában „Az Év Boltja” címet. A tavaly megnyitott tatai INTERSPAR különleges megoldásokkal készült el és környezetbarát technológiákat alkalmaztak az építésekor. Az idén hatodik alkalommal meghirdetett versenyen a SPAR kiskereskedelmi áruházlánc „Az Év Zöld Kereskedője” címet is kiérdemelte.

A kialakult járványhelyzet miatt idén a szakmai zsűri online bírálta el a pályázatokat. A díj odaítélésével minden évben a legkiemelkedőbb kereskedelmi egységekre szeretnék felhívni a figyelmet. A szempontok: a vásárlóbarátság, az árukínálat, a fenntarthatóság, a szolgáltatások színvonala, az üzlet belső kialakítása, valamint a különleges megoldások és szolgáltatások.

Zöld kereskedelem a környezet védelme érdekében

A SPAR üzleti filozófiájának sarkalatos pontja a környezettudatos vállalatirányítás. A kiskereskedelmi áruházlánc a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig egyre több környezetkímélő megoldást alkalmaz és vásárlóit is bevonja azok működtetésébe. A környezetvédelem és a fenntartható fejlődésre való törekvés a vállalat üzlethálózatában, a logisztikai központokban, az élelmiszeripari üzemekben és a cégközpontban is a mindennapok részévé vált.

A tatai INTERSPAR

A 2019 júniusában 4,2 milliárd forintos beruházás keretében megépült tatai INTERSPAR, 78 munkavállalónak biztosít megélhetést.  Az 5200 négyzetméteres áruház kivitelezése egyedi, ugyanis a vízszintes tartószerkezet, a gerendák és a födémpanelek is teljes egészében fából készültek. A külsőleg is esztétikus, környezetbarát anyaghasználat környezetkímélő belső technológiákkal egészült ki. A létesítménybe ózonbarát hűtőrendszert és hűtőajtókat, hatékony energiafelhasználású LED-világítást telepítettek. A komplexum ideális hőmérsékletéről padlóhűtés/fűtés gondoskodik. Az épület hűtési és fűtési hőigényéről a keletkező hulladékhő felhasználásán túl hőszivattyús rendszer gondoskodik, földgáz felhasználása nélkül. A közel nulla fosszilis energiaigényű ingatlan kiváló minőségű nyílászárókkal és hőszigeteléssel rendelkezik, illetve napenergia felhasználás is megjelenik: napelemes térkőburkolat biztosítja az áramot a játszótéren elhelyezett telefontöltőkhöz.

Környezetbarát szendvicscsomagolókkal és ételtárolókkal bővült az INTERSPAR hipermarketek termékköre. Az áruházlánc folyamatosan frissíti az élelmiszerek csomagolására és tárolására szolgáló, „zöld” megoldásait.

 

„A fenntartható jövő kihívása, hogy hogyan tudjuk a háztartásokban keletkező műanyag hulladékot úgy csökkenteni, hogy a vásárlás és a mindennapi élet komfortérzete megmaradjon. A SPAR az élhető környezet fenntarthatósága érdekében folyamatosan bővíti környezettudatos termékeiknek számát. Örömmel mondhatom, hogy ezek rendkívül pozitív fogadtatásra leltek vásárlóink körében, és reményeink szerint a mostantól elérhető termékek is kedveltek lesznek számukra”, mondta Maczelka Márk a SPAR kommunikációs vezetője.

Újdonság az INTERSPAR hipermarketek kínálatában a BPA mentes, vegán, mosógépben is mosható Snack’n’Go ételtartó tasak. A tartós anyagból készült, mindennapos használatra tervezett termékcsalád lehetővé teszi, hogy az étkezések ne járjanak felesleges hulladékképződéssel. A tasak folttaszító belseje nem engedi át a nedvességet, ugyanakkor kiváló légáteresztő. Felhasználható gyümölcsökhöz, zöldségekhez, szendvicsekhez, különféle magokhoz, és akár aprósüteményekhez is.

A Boc’n’Roll mosható szendvicscsomagoló kitűnő alternatívája az egyszer használatos, eldobható alufóliának vagy folpacknak. A változtatható méretű és alátétként is használható csomagolóban elfér a szendvics, péksütemény, vagy akár több gyümölcs is. A BPA mentes, vegán, mosógépben 30°C-on mosható tároló egyszerű és tartós megoldás a hétköznapok hulladéktermelésének csökkentésére.

Az új termékek már elérhetőek valamennyi INTERSPAR hipermarketben.

A vállalat fenntarthatósági kezdeményezései megtalálhatóak a www.sparafenntarthatojovoert.hu weboldalon.

A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Érdekvédelmi Egyesülettel együttműködve 20 háztartás életmódjának karbon-lábnyomát mérte fel. A Daikin Hungary Kft. anyagi támogatásával megvalósult projekt célja annak tudatosítása a lakosságban, hogy életmód-változtatással jelentősen csökkenteni lehet a családok környezeti terhelését. A csökkentés pedig elkerülhetetlen, hiszen a magyarok átlagos karbon-lábnyoma kétszeresen meghaladja a fenntartható szintet.

 

2020-ban augusztus 22-re esett az Ökológiai Túllövés Napja (Earth Overshoot Day), vagyis az az időpont, amikor az emberiség feléli a Föld egy év alatt megújuló tartalékait. Bár 2019-hez képest több mint három héttel későbbre került ez a dátum, az ökológiai egyensúly biztosításának érdekében további erőfeszítésekre van szükség. A GreenDependent Intézet a Piliscsaba-Garancstető Egyesület kérésére kiszámolta 20 piliscsabai család éves karbon-lábnyomát. A Daikin Hungary Kft. pénzügyi támogatásával megvalósult projekt elsődleges célja a szemléletformálás, valamint annak tudatosítása, hogy a lakosság életmód-változtatása is szükséges a környezeti terhelés csökkentése és a hatékonyabb energiafelhasználás érdekében. A magas minőségű hűtő- és fűtő klímaberendezéseiről, hőszivattyúiról ismert Daikin elkötelezett híve a fenntartható fejlődésnek, így egyrészt nagy hangsúlyt fektet saját károsanyag-kibocsátásának csökkentésére, másrészt az általa kínált környezettudatos épületgépészeti megoldások segítik ügyfeleiket az épületek energiafelhasználásának jelentős csökkentésében.

A kutatás módszertana

A projekt keretében a GreenDependent Intézet 20 család éves karbon-lábnyomát számította ki. A kutatás során az adatok felvétele online felületen, önbevallásos alapon történt. A háztartások karbon-lábnyomának összetevőit 6 fő kategóriába[i] osztották be: (1) háztartási energiafogyasztás; (2) közlekedés; (3) szabadidő, nyaralás; (4) étkezés; (5) termékek; és (6) közszolgáltatások. A felmérés az első négy kategóriára fókuszált.

A háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki

Az eredmények alapján elmondható, hogy a kutatásba bekapcsolódó családok összesen 81 tagjának átlagos karbon-lábnyoma 4,27 tonna CO2 volt 2019-ben, amely körülbelül kétszerese a fenntartható szintnek. A vizsgált háztartások karbon-lábnyomának egyharmadát az energiafogyasztás teszi ki, melyben kulcsszerepet játszik az ingatlanok gyenge energetikai állapota, valamint a nem körültekintő energiafelhasználás. A következő legmeghatározóbb tényezők az utazás, a nyaralás és az étkezés, mely a családok karbon-lábnyomának mintegy 20-20 százalékáért felelősek. A napi közlekedés kevesebb, mint a lábnyom egyhatodát teszi ki, a rendszeres utazás pedig ennek is csupán a felét. Végezetül megállapítható, hogy a vizsgált családok tagjainak nagyjából 4,3 tonnás éves karbon-lábnyoma igen közel van az átlagos magyar egy főre számított, évi 5 tonna körüli átlagához.[1]

Egyedi megoldásokra van szükség

A kutatás legfontosabb üzenete, hogy a háztartások karbon-lábnyomának összetétele családonként rendkívül eltérő lehet, ezért minden családnak egyedi megoldásokat is kell alkalmaznia a csökkentés érdekében.

A fenntartható szintű kibocsátás évi 2-2,5 tonna CO2 fejenként, ezt pedig mind a kutatásban résztvevő családok, mind a magyarok átlagos karbon-lábnyoma (5 tonna/főii) jelentősen meghaladja. A jövőben ezért elengedhetetlen a további öko-tudatos intézkedések bevezetése és egyedi megoldások alkalmazása.

Ebben, és a magyar lakosság életmód-változtatásában nagy segítséget nyújt a GreenDependent Intézet karbonkalkulátora és a szeptemberre meghirdetett háztartászöldítő verseny, a gyakorlati tanácsokat összegző Kislábnyom oldala, valamint a Daikin Hungary Kft. által kínált környezettudatos és energiatakarékos épületgépészeti megoldások.

A kutatással kapcsolatos további részleteket ITT lehet elolvasni.

[1]Forrás: Institute for Global Environmental Strategies, Aalto University, and D-mat ltd. (2019) 1.5-Degree Lifestyles: Targets and Options for Reducing Lifestyle Carbon Footprints. Technical Report. Institute for Global Environmental Strategies, Hayama, Japan. Letölthető: https://www.iges.or.jp/en/pub/15-degrees-lifestyles-2019/en

[1] Az adatfelvétel a koronavírus járvány hatásait még nem építette be, mivel a 2019. éves fogyasztási adatokkal számolt.

A Coca-Cola Magyarország a környezet védelmét célzó társadalmi felelősségvállalási programja, a Hulladékmentes Tisza program elnyerte a Nemzetközi PR Szövetség díját: a Tisza és környezete megtisztításáért indított program két kategóriában is kiérdemelte a rangos díjat.

A 80 országban jelenlévő Nemzetközi PR Szövetség (International Public Relations Association – IPRA) 2020-as Golden World Award versenyén a Coca-Cola Magyarország Hulladékmentes Tisza programjával rögtön két kategóriában (“Environmental” és “Community relations”) is díjat nyert. A PR szakma Oscarjának számító Golden World Award díjat 1990 óta kapják a legkiválóbb, világszinten is példaértékű programok. „Nagyon sok pályázat foglalkozott egészségügyi témákkal: egyesek a járványhelyzetre adtak válaszokat, miközben Japán a tonhalállományát igyekezett megőrizni, Magyarország pedig egy hulladékmentes világot képzelt el” – áll a PR-szövetség által kiadott közleményben.

2019 nyarán a vízügyi és civil oldallal összefogva a Coca-Cola Magyarország vállalta, hogy közös erővel megtisztítják hazánk második legnagyobb folyóját, a Tiszát.  A The Coca-Cola Foundation – a Coca-Cola globális alapítványa – által 73 millió forinttal támogatott Hulladékmentes Tisza program a folyó műanyagszennyezésére és az ártéri hulladéklerakatok felszámolására fókuszál, amelyet a Coca-Cola Magyarország önkéntes napokkal is támogat.

A PET Kupával együttműködve a kétéves Hulladékmentes Tisza program fő célkitűzése, hogy ez idő alatt legalább 80 tonna hulladék kerüljön begyűjtésre és újrahasznosításra. A vállalat eddig több mint 49 tonna hulladékot gyűjtött a PET Kupával együttműködve.

Az anyagi támogatáson túl a Coca-Cola Magyarország munkatársait is bevonva már három önkéntes napot szervezett, amelyeken összesen közel százhetvenen vettek részt. A nyári nagy közös hulladékszedés mellett az évközi hulladékmentesítő akciók során különösen szennyezett, természetvédelmileg kiemelt, pl. Natura 2000-es területeket tisztítottak meg önkéntesek a PET Kupa koordinációjával.

A program 2020-ban is folytatódik. A PET Kupa szakemberei a Felső-Tiszai Búvár és Mentő Egyesület közreműködésével GPS jeladókkal felszerelt PET palackokat indítottak útjukra. A Vásárosnaménynál az áradó Tiszába dobott négy palack a PET Kupa hulladékmonitoring programját segíti. A nyomkövető kutatásban a palackok GPS jelet vesznek és rádió jelet adnak le. A Hulladékmentes Tisza projekt keretében fejlesztett eszközök akár két éven keresztül is szolgálhatják működésükkel azt a kutatást, amely a folyón szállított hulladék útját követi nyomon.

Nem ez az egyetlen díj, amelyet a vállalat elnyert ezzel a programjával: egy nemzetközi verseny, a Communitas Awards és a HBLF Üzleti Élet a Környezetért díjait is kiérdemelte már tevékenységével.

 

Első bevetés: https://www.youtube.com/watch?v=ulpfM5FDvFQ&feature=emb_logo

Második bevetés: https://www.youtube.com/watch?v=jJ1AzwHqTQM&feature=emb_logo

A szakmai zsűri bírálata alapján a Coca-Cola HBC Magyarország a Fenntarthatóság Szimbóluma 2020 díj nyertese lett a vállalati kategóriában. A Trade magazin által először meghirdetett versenyben a vállalat a fenntarthatósági megközelítését, a környezet védelméért, valamint a társadalmi felelősségvállalás terén tett erőfeszítéseit mutatta be.

A verseny célja, hogy minden évben, minél több olyan sikeres projekt kerüljön bemutatásra, amelyek hozzájárulnak egy fenntarthatóbb jövő eléréséhez. Akár vállalati, akár egy-egy márkára vonatkozó vállalásaikkal, fejlesztéseikkel, beruházásaikkal példaként állhatnak a piac szereplői, valamint vásárlóik, fogyasztóik előtt.

A fenntarthatóság és felelősségvállalás a Coca-Cola HBC Magyarország üzleti modelljének és vállalati kultúrájának nélkülözhetetlen része. A megközelítés lényege, hogy a vállalat hosszú távon biztosítani tudja üzleti eredményességét és értékteremtését, miközben társadalmi és környezeti felelősségtudattal valamint az alapvető értékeikkel összhangban cselekszik.

A pályázatban bemutatott fenntarthatósági stratégia középpontjában egy hulladékmentes világ áll. Piacvezető italgyártóként a vállalat kiemelt feladatának tartja és többféle eszközzel támogatja a csomagolási hulladékok keletkezésének visszaszorítását, illetve azok minél nagyobb arányú újrahasznosítását. A Coca-Cola HBC Magyarország által gyártott PET palackok 100%-ban újrahasznosíthatók, az italcsomagolások súlyának csökkentése mellett pedig 2030-ra a cég az értékesített italpalackok 100 százalékának megfelelő mennyiségű hulladék visszagyűjtését vállalta.

 Nem ez az egyetlen díj, amelyet a vállalat elnyert az elmúlt időszakban, a Hulladékmentes Tisza programmal korábban több nemzetközi elismerésben is részesült: elnyerte a 80 országban jelenlévő  Nemzetközi PR Szövetség (International Public Relations Association – IPRA) díját a Golden World Award versenyén két kategóriában is; a szintén nemzetközi Communitas Awards, valamint a HBLF Üzleti Élet a Környezetért díjait is kiérdemelte már a vállalat tevékenységével.

A természetben akár több száz évig is fennmaradó műanyagok okozta környezeti problémák kezelése és a műanyaghulladékok hasznosítása egyre égetőbb kérdésként jelennek meg Európa-szerte. A világméretű COVID-19 járvány okozta válságos helyzetben az Európai Unió kiemelt jelentőséget tulajdonít a körforgásos gazdasági modell minél szélesebb körű alkalmazásának környezetvédelmi és gazdaságpolitikai szempontból egyaránt. A modell lényeges része a környezetbarát terméktervezés (ökodizájn), amelynek köszönhetően az egyes termékek élettartama számottevően növekszik, könnyebben lesznek javíthatók, újrahasználhatók, emellett hulladékként újrahasznosíthatóvá válnak,ezáltal nem keletkezik szemét.

A közelmúltban egy olyan technológiai vívmány született Magyarországon, amely a körforgásos gazdasági megoldás egyik zászlóshajója lehet világviszonylatban, és amelyre a BASF is felfigyelt.

A felelős piaci szereplők nem kevés forrást áldoznak az energiahatékonyság, az alapanyagok és a gyártási folyamatok területén carbon lábnyomuk csökkentése érdekében. Világszerte ismert márkák tulajdonosai és az érteklánc csúcsán elhelyezkedő cégek közül egyre többen köteleződnek el a részben vagy teljes egészében bio -, vagy újrahasznosított műanyag alapanyagokból való termékek gyártása mellett.  Az EU a Covid-19 gazdaságélénkítési program keretében 2021 január 1-től egy ún. „műanyag adót” szándékozik kivetni azon csomagolóanyagokra, amelyek nem megújuló vagy újrahasznosított műanyagból készülnek.  Ezzel a műanyag termékek jelentős mértékben drágulni fognak, így versenyelőnyhöz jutnak azok, akik újrahasznosított műanyagból gyártanak termékeket.

Egy magyar kutató-fejlesztő cég, a New Energy Kft. több, mint egy évtizedes munkájának eredményeként sikerült nemzetközi szinten olyan innovatív technológiát kifejleszteni, amelyre a világ vezető vegyipari konszernje, a BASF is felfigyelt: az eljárásnak köszönhetően először vált az eddig kezelhetetlen autógumi hulladék “körforgásossá”, melynek során a gumi 80-85%-át teljes egészében újrahasznosítják.  (A technológiai folyamat során olaj, korom és acél keletkezik. Az olajból újra műanyag készül, a koromból gumi, az acélból pedig ismét acél.)

A két fél között létrejött friss kereskedelmi és kutatás-fejlesztési megállapodás értelmében a New Energy évi mintegy 4000 tonna, gépjármű gumiabroncs hulladékból származó pirolízis olajat szállít a BASF-nek. Az első nagyüzemi kísérletek alapján a pirolízis olajat már sikeresen felhasználták a BASF integrált vegyipari gyárában, a németországi Ludwigshafen-ben. Jelen megállapodás egy fontos része a BASF két éve indult ChemCyclingTM projektjének, amelynek középpontjában a műanyaghulladékok ipari méretű kémiai feldolgozása áll. A BASF mindemellett a hasznos élettartamuk végét elért gumiabroncsok újrahasznosítási arányainak növelésében is komoly lehetőséget lát. A teljes gyártási folyamat által a carbon lábnyom jelentős mértékben csökkenthető.

A két cég közti együttműködési struktúra kialakítását és a projekthez kapcsolódó üzletfejlesztési feladatok megvalósítását a DBH Group tőkebefektetésre szakosodott leányvállalata, a DBH Investment irányította. A vállalat a fenntartható fejlődést, mint üzleti lehetőséget megközelítve olyan technológiákra és megoldásokra fókuszál, melyeknek mérhető és kimutatható hatásai vannak a gazdaságra és a környezetre nézve. Sikeres együttműködés esetén a DBH a további befektetési lehetőségekhez szükséges fundraising tevékenységet is irányítja. A DBH Investment jelenleg egy új Fenntartható Fejlődési Kockázati Tőkealapot épít, melynek kulcsterületei a klímaváltozás hatásai elleni küzdelem, a klímastratégia és a körforgásos gazdaság.

A BASF és a New Energy között egy másik megállapodás is született: egy közös kutatás-fejlesztési program keretében a New Energy saját fejlesztésű pirolízis technológiáját a gumiabroncs alapanyag mellett más műanyag hulladék-áramok feldolgozásába is átültetik, mellyel a műanyag-hulladékok okozta globális méretű problémák csökkentését kívánják szolgálni.

A műanyag hulladékok természetből történő eltávolítása és újrahasznosítása az emberiség számára égető feladat a tisztább, élhetőbb környezetért. 

 

Több mint 8 tonna hulladék gyűlt össze a Tisza árteréből az idei 8. PET Kupán, amely ezúttal a folyó Záhony és Tokaj közötti, csaknem 80 kilométeres szakaszán zajlott. Az összegyűjtött hulladék anyagokat fajtánként átválogatva többféle termék gyártásában is hasznosítani lehet, ezzel is előmozdítva a műanyaghulladékok körforgásban tartását.

„A Henkel elkötelezettsége a fenntarthatóság terén alapvető vállalati értékeink egyike, ezért évek óta nagy örömmel csatlakozunk a PET Kupa példaértékű kezdeményezéseihez. Sajnos ebben az évben a vírushelyzetre való tekintettel munkatársaink egyészségének védelme érdekében úgy határoztunk, hogy személyesen nem veszünk részt a versenyen, mégis nagyon fontosnak tartottuk, hogy csakúgy mint az előző években támogatóként mindenképpen kivegyük részünket a folyó hulladék mentesítésre irányuló eseményből. Bízunk benne, hogy jövőre, hasonlóan, mint tavaly, újra nagy munkavállalói csapattal vághatunk majd neki a természetvédelmi vízi kalandnak„– mondja Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.

„A Henkel Magyarország idén 1,5 millió forinttal járult hozzá az augusztusi Felső-Tiszai és a szeptemberi Bodrogi PET Kupa megvalósításához. Támogatásuk sokat jelent a versenyeken, mert hozzájárul a keletkező hulladék gyűjtésének, válogatásának, feldolgozásának és logisztikájának költségeihez” – teszi hozzá Dóra Szilvia, a PET Kupa kommunikációs vezetője.

A Henkel hosszú távú fenntarthatósági stratégiájának fontos eleme a gazdasági siker, a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás közötti egyensúly megteremtése. A vállalat erről számos tevékenységével folyamatosan tesz tanúbizonyságot. A körforgásos gazdaság felé irányuló ambiciózus célok között a csomagolás is kiemelt hangsúlyt kap. 2025-ig a Henkel termékek csomagolása 100%-ban újrahasznosítható, újrafelhasználható, vagy komposztálható lesz*.

„Célunk, hogy 50%-kal csökkentsük a fosszilis forrásokból származó szűz műanyagok mennyiségét fogyasztási termékeink csomagolásában. Ezt úgy kívánjuk elérni, hogy az újrahasznosított műanyag arányát több mint 30%-ra növeljük, csökkentjük a műanyag mennyiségét és egyre inkább bioalapú műanyagot használunk. Mindemellett segíteni szeretnénk annak megakadályozásában, hogy a hulladék a környezetbe kerüljön. Ennek elérése érdekében hulladékgyűjtési és újrahasznosítási kezdeményezéseket támogatunk” – összegzi Dr. Fábián Ágnes.

Tudjon meg többet a Henkel fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeiről: https://www.henkel.hu/fenntarthatosag

Még több információ a PET Kupa kezdeményezésről: https://petkupa.hu/hu_HU/

* Kivéve azokat a ragasztó termékeket, amelyekben a maradékanyagok befolyásolhatják az újrahasznosíthatóságát vagy szennyezik az újrahasznosítási folyamatokat