A Nestlé januárban bejelentette, hogy megközelítőleg 2 milliárd svájci frankot ruház be, hogy áttérjen az újonnan gyártott műanyagokról az élelmiszeripari minőségű újrahasznosított műanyagok használatára és felgyorsítsa az innovatív fenntartható csomagolási megoldások fejlesztését.

A Nestlé a 2018-as vállalását – miszerint a felhasznált csomagolóanyagainak 100%-a 2025-re újrahasznosítható vagy újrafelhasználható lesz – ma azzal egészítette ki, hogy 2025-ig egyharmadával csökkenti az újonnan gyártott műanyagok felhasználását, összefog másokkal a körkörös gazdaság előmozdítására, és törekszik az óceánokban, tavakban és folyókban található műanyaghulladék felszámolására.

A csomagolásnak kiemelt szerepe van az élelmiszerek minőségének megőrzésében és ezen keresztül a lehető legmagasabb szintű élelmiszerbiztonság megteremtésében. Jelenleg az élelmiszerekkel érintkező műanyag csomagolást rendkívül nehéz újrahasznosítani, ráadásul az újrahasznosítással előállított, magas minőségű műanyagokból rendkívül szűk a kínálat. A kettős probléma megoldásának elősegítése érdekében a Nestlé vállalja, hogy 2025-ig körülbelül két millió tonna, az élelmiszeripar igényeinek megfelelő, magas minőségű újrahasznosított műanyagot vásárol, mintegy 1,5 milliárd svájci frank értékben.

A hulladékmentes jövőbe vezető út másik nagy kihívása az új csomagolóanyagok-, újratöltőrendszerek- és újrahasznosítási megoldások fejlesztése. A Nestlé Csomagolástechnikai Intézetében végzett jelentős belső kutatások mellett a vállalat egy 250 millió svájci frankos fenntartható csomagolási megoldásokat célzó kockázati tőkealapot hoz létre, hogy olyan startupokba fektessen be, amelyek kimondottan ezekre a területekre fókuszálnak.

A két kezdeményezés kiegészíti a Nestlé jelenleg is futó kutatási, beszerzési és gyártási erőfeszítéseit, melyek segítségével újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teheti a csomagolásait, és hozzájárulhat ahhoz a kitűzött céljához, hogy 2050-re teljesen megszüntesse a nettó üvegházhatású gázkibocsátását.

A vállalat csomagolóanyagokra vonatkozó vállalásának részeként a jövőben is rendszeresen beszámol a projektek előrehaladásáról.

„Semmilyen műanyag nem végezheti szemétlerakóban vagy szemétként” – mondta Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója. „Hatalmas kihívást jelent az ágazat számára, hogy az újrahasznosított műanyagokat élelmiszeripari felhasználásra biztonságossá tegyük. Ezért a műanyag-felhasználás minimalizálása és a hulladékgyűjtés mellett szeretnénk egyfajta körforgást létrehozni, és minél több műanyagot a végtelenségig újrahasznosíthatóvá tenni. Határozott lépéseket teszünk azért, hogy szélesebb piacot teremtsünk a magas minőségű, élelmiszerrel érintkező újrahasznosított műanyagok számára és előmozdítsuk a csomagolóanyag-iparban végzett innovációt. Mindenkit szívesen fogadunk, aki csatlakozik erőfeszítéseinkhez.”

„Örömmel látjuk, hogy a Nestlé két milliárd svájci frankot ruház be a műanyagok körforgásos gazdaságának megteremtésébe, és vállalta, hogy 2025-ig egyharmadával csökkenti az újonnan gyártott műanyag csomagolóanyagok felhasználását. Ha a műanyagok újrafelhasználását segítő modellek és új alapanyagok területén innovációkat hajtunk végre, valamint a feleslegessé vált műanyagokat – a nagyobb kihívást jelentő élelmiszeripari alkalmazásokban is – újrahasznosítjuk, olyan gazdaságot hozhatunk létre, amelyben a műanyagból soha nem válik hulladék. A ma bejelentett vállalások teljesítése jelentősen hozzájárul ennek a jövőképnek a megvalósításához” – mondta Andrew Morlet, az Ellen MacArthur Alapítvány vezérigazgatója.

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ezekkel a vállalásokkal összhangban Magyarországon is gyártunk újfajta csomagolású termékeket, hisz a szerencsi gyárban készülő NESQUIK All Natural kakaópor újrahasznosítható papírcsomagolásban kerül az európai piacokra.

A közleményt a nestle.hu oldalon itt tekintheti meg.

Az Unilevernél nem teszteljük termékeinket állatokon, helyette már több mint 30 éve alternatív megoldásokat használunk, amelyeket kifejezetten annak érdekében fejlesztettünk ki, hogy állatok bevonása nélkül is biztosítani tudjuk termékeink minőségét és biztonságát.

Nőnap alkalmából azt is büszkén osztjuk meg, hogy az R&D részlegünk kutatóinak 57%-a nő, közülük is 50% vezető beosztásban tevékenykedik. Az alábbi cikkben 5 olyan női kutatót mutatunk be, akik egy állatkísérlet-mentes jövőért küzdenek nap, mint nap.

Számos szabályozó testülettel, non-profit szervezettel, beszállítóval és kutatóval dolgozunk együtt a világ minden tájáról, hogy megoszthassuk tudásunkat, támogassuk annak széles körű felhasználását és megszerezzük a szükséges hatósági jóváhagyásokat. A törekvéseink eredményességét már megerősítették a nemzetközi állatvédelmi szervezetek is: a Dove és a Love Beauty & Planet márkáink már megkapták a PETA „cruelty-free” besorolását. Jelenleg a kutatásaink egy konkrét célra fókuszálnak: a további olyan módszerek fejlesztésére, amelyek állatkísérlet-mentesen garantálják a termékbiztonságot most és a jövőben.

Tizenhárom százalékkal csökkentette az alumínium italdobozok súlyát a Coca-Cola Magyarország. A hazánkban gyártott és 19 országban forgalmazott dobozos üdítőitalok csomagolásához a vállalat 2020-tól éves szinten közel 170 tonnával kevesebb alumíniumot használ fel, jelentősen csökkentve a gyártás és a szállítás során fellépő környezeti terhelést, ezáltal pedig a vállalat teljes ökológiai lábnyomát is. Emellett országos szemléletformáló kampány indul az üdítőital-csomagolások minél nagyobb arányú visszagyűjtéséért, hiszen a Coca-Cola Magyarország azt vallja: a csomagolóanyagok visszagyűjtésével és újrahasznosításával megvalósítható körforgás a csomagolási hulladékok kezelésének leghatékonyabb módja.

Az alumínium dobozok súlycsökkentése és a tavaly megkezdett raklapfólia felhasználás mérséklése együttesen azt jelenti, hogy a kiszállított mennyiség súlya éves szinten több mint 210 tonnával csökken. Mivel a csomagolás ezáltal jóval könnyebb, így a szállítás is kisebb erőforrást, energiát igényel.

A vállalat az üdítőitalok csomagolását számos alkalommal fejlesztette az utóbbi években. A környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a Coca-Cola Magyarország várhatóan 2021-ben fogja a hazai piacon a négy, illetve hat dobozos kiszerelések műanyag csomagolását innovatív kartonpapír-alapúra cserélni.

A Coca-Cola globális Hulladékmentes Világ stratégiájának célja többek között, hogy 2030-ra ugyanannyi műanyag palackot és aludobozt gyűjtsön vissza, mint amennyit értékesít. A szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítésére ezért országos szemléletformáló kampányt indít, melynek részeként valamennyi üdítőitalának kupakját lecseréli: az adott márka logója helyett a palack újrahasznosítására buzdító grafikát helyeznek el a záróelemeken.

A Coca-Cola által forgalmazott műanyag palackok már ma is 100 százalékban újrahasznosíthatók, a palackokban felhasznált újrahasznosított műanyag aránya jelenleg átlagosan 24 százalék, amelyet 2030-ig 50 százalékra növel vállalása szerint a cég. A hazai gyártásban felhasznált műanyag mennyisége az elmúlt években 15 százalékkal csökkent, idén pedig a mintegy 100 millió forintos technológiai fejlesztés eredményeként további 4%-kal lesz kevesebb az szénsavas üdítőitalok palackjaihoz használt műanyag mennyisége. Csupán ez az utóbbi egy lépés azt jelenti, hogy a vállalat éves szinten 600 tonnával kevesebb műanyagot használ majd fel, ami összeségében 24 millió PET palack súlyának felel meg. A PET palackok az összes magyarországi csomagolási hulladék mindössze 3 %-át teszik ki

Február közepén több mint 500 részvevő gyűlt össze Koppenhágában, a Daikin VRV-csúcstalálkozón. A rendezvényen a légkondicionáló- és hűtőberendezések, valamint hőszivattyúk egyik európai piacvezető gyártója azokat a már elindított főbb lépéseket mutatta be, melyek rendszereik környezeti hatását hivatottak csökkenteni a 2050-re kitűzött CO2-semlegességi célt elérése érdekében. Ezek között volt az energiahatékony és alacsony globális felmelegedési potenciálú mini VRV 5 bemutatása, vagy az úttörő L∞P by Daikin védjegy és eljárás prezentálása, amely új VRV-rendszerekben újrahasznosított hűtőközeg alkalmazására utal.

A csúcstalálkozó fenntarthatósági tematikáját tükrözendő, helyszínnek találóan Koppenhágát választották, amely 2014-ben ’Európa zöld fővárosa’ volt. A rendezvényen a Daikin igazi ’Zöld élményt’ biztosított a résztvevők számára. Ez magába foglalta a teljes papírmentességet, a helyi tömegközlekedés igénybe vételét és a helyileg előállított ételek felszolgálását. A Daikin kompenzálta a résztvevők érkezésével és távozásával fellépett teljes CO_2-kibocsátást is, így a rendezvény teljes mértékben szén-dioxid-semleges volt. A kompenzálással összegyűlt bevételt az indiai Rádzsasztán városában lévő projekthez juttatták el, mely azokat a gazdálkodókat támogatja, akik az aratáskor keletkező hulladékot egy biomassza telepre szállítják, ahol az összegyűlt hulladékból energiát állítanak elő. Ezzel a széndioxid-kibocsátás csökkentése mellett több munkahely is létesíthető a régióban.

‘Az együtt a fenntartható jövő megvalósításáért’ témakörrel a fókuszban, a csúcstalálkozón informatív előadásokon, tréningeken és kiállításon keresztül a Daikin által kínált azon termékek és szolgáltatások széles skáláját prezentálták, amelyek mindegyike hozzájárul a karbon-lábnyom csökkentéséhez,  természeti erőforrásaink megkíméléséhez. Ilyen új, innovatív megoldás a 70 százalékkal alacsonyabb globális felmelegedési potenciálú VRV 5 berendezés, a körforgásos gazdaság elvén működő újrahasznosított hűtőközeg alkalmazás, vagy a Daikin Cloud Service intelligens vezérlés is.

„Egyfelől saját karbon lábnyomunkat csökkentjük, másfelől olyan piaci megoldásokat kínálunk, amelyek üzleti partnereink számára is lehetővé teszik, hogy mérsékeljék üvegházhatásúgáz-kibocsátásukat. A VRV csúcstalálkozó szimbóluma három levél volt, mely az előttünk álló három legfontosabb cselekvési irányt jelképezi: az innovációt, körforgásos gazdaságot és intelligens vezérlést” – nyilatkozta Bernard Dehertogh, a Daikin Europe kereskedelmi DX termékcsoport vezetője.

Hatalmas áttörés a műanyaggyártásban az első olyan csomagolófólia kifejlesztése, amely nem csak újrahasznosítható, hanem valóban biológiailag lebomló. A Manunature világmegmentő műanyag témájával már több média is foglalkozott, köztük a 24.hu, a Szeretlek Magyarország, a Kossuth Rádió és az RTL Klub Szuperzöld című műsora is, hiszen az új technológia globális szinten lehet hatással a műanyag-gazdálkodásra, ami pedig az egész bolygót érinti. És mégis hogyan mentheti meg a bolygót egy műanyag? Cikkünkből kiderül.

A Manupackaging csomagolástechnikai és csomagolóanyag-gyártó vállalat a világon elsőként fejlesztett ki olyan csomagolófóliát, amely teljes mértékben újrahasznosítható, ám ha mégis hulladékként végzi, akkor legkevesebb 3, legfeljebb 24 hónap alatt biológiailag le is bomlik. Bár az újrahasznosítható és lebomló műanyagok korábban is ismertek voltak, arra mindezidáig nem találtak megoldást, hogy egyazon anyag mindkét tulajdonsággal rendelkezzen. Az újrahasznosítható fóliák így a természetbe jutva továbbra is komoly problémát jelentettek, ha pedig a lebomló fóliák véletlenül visszakerültek az újrahasznosítási láncba, tönkretették az amúgy sikeresen visszagyűjtött, nem lebomló fóliák tulajdonságait is.

Kettő az egyben

Erre az ellentmondásra a Manunature stretch-fólia ad elsőként választ. A fólia a hagyományos termékekhez hasonlóan erős, és a használat során egyáltalán nem változnak a fizikai tulajdonságai, azaz ugyanúgy alkalmas több tonnányi áru egyben tartására a raklapokon. Használat után a műanyag-gazdálkodás szempontjából legelőnyösebb esetben, visszakerülve az újrahasznosítási körbe, nem rontja le a többi, nem lebomló anyag minőségét, ellentétben más lebomló fóliákkal. Ha azonban mégsem kerül visszagyűjtésre, a természetben még szabad szemmel nem látható mikroműanyag sem marad belőle, bizonyos idő után ugyanis baktériumok számára fogyasztható táplálékká alakul.

A fóliát kifejlesztő németországi Manupackaging 50 éve foglalkozik csomagolóanyagokkal, a világ egyik legnagyobb gyártójaként jelentős kutatás-fejlesztési forrásokkal rendelkezik. Arató Gábor, a Manupackaging magyarországi ügyvezetője szerint a valódi megoldást mindig az újrahasznosítás jelenti, ám a hulladék gondatlan kezelése folytán a csomagolóanyagok mégis gyakran a természetbe kerülnek.

„Ezért fontos, hogy az adott műanyag valóban, azaz molekuláiban is lebomló legyen. Bár a piacon megtalálhatóak a lebomló műanyagok, ezek csak szabad szemmel nem látható, apró darabokra hullanak szét. Léteznek komposztálhatónak mondott anyagok is, ezek lebontásához viszont speciális körülményekre van szükség, ezek nélkül pedig csupán ugyanolyan hétköznapi szemét, mint bármelyik másik. A Manunature ezzel szemben valóban szerves anyagokra bomlik” – mondta Arató Gábor, hozzátéve, erre eddig még nem volt példa.

A Manunature életútja

És hogy ez miként működik a gyakorlatban? A Manunature termék fizikai tulajdonságai a használat során nem változnak, a lebomlás képessége olyan, mint egy alvó funkció, amely

csak akkor lép életbe, ha az anyag természetes közegbe kerül. Ekkor a szabad levegő, az UV-sugárzás és a nedvesség hatására az anyag elveszíti fizikai integritását, és részecskékre bomlik. Nagyjából 3 hónap múlva már nem is műanyagról van szó, hanem a természetben előforduló baktériumok és gombák számára emészthető tápanyagról. Így 24 hónap múlva nem marad más a csomagolóanyag után, mint víz, szén-dioxid, illetve biomassza, tehát semmilyen további veszélyt nem jelent a környezetre nézve.