Folyamatosan bővül azoknak a nagyvállalatoknak a köre, akik a klímaváltozás elleni küzdelem jegyében nyilatkozatot tesznek a karbonsemlegessé válásukról. A fenntarthatóság már nem csupán egy vágyott eszme, hanem gazdasági realitás. Olyan érték, amely beépül a döntéshozatali mechanizmusokba és a magánszektornak is egyre nagyobb és ambiciózusabb szerepvállalást ír elő. A célok eléréséhez és a hiteles kommunikációhoz viszont összehasonlítható mérésekre és transzparens jelentésekre van szükség.

A KPMG nemrég megjelent Towards Net Zero tanulmányából megismerjük a követendő beszámolási, riportálási gyakorlatot, valamint azt, hogy a világ legnagyobb vállalatai miként kezelik a klímakockázatot. A KPMG 12 minőségi kritériumot dolgozott ki az éghajlati kockázatokról és a zero carbon átmenetről szóló vállalati beszámolókhoz. A szakértők ezen kritériumok mentén vizsgálták globálisan a 250 legnagyobb vállalat éghajlati kockázat és nettó zéró kibocsátás jelentéseit.

Eljött az ideje annak, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű adattal értékeljék a cégek a beazonosított klímakockázatok negatív következményei megelőzésére hozott akcióikat. A KPMG által javasolt beszámolási módszertan négy területre fókuszálva állítja fel a 12 kritériumot: az éghajlattal kapcsolatos kockázatok azonosítása és azok kezelése; valamint a kockázatok hatása és a nettó nulla átmenetről való jelentés. A tanulmány a nagyvállatok „jó gyakorlatát” (best practice) példaként állítja és útmutatást ad a helyes jelentéstételhez.

A vállalatok piaci kényszer alatt állnak. Befektetői, hitelezői, biztosítói oldalról egyaránt elvárás, hogy ismertessék az éghajváltozással kapcsolatos kockázatkezelési akcióikat, stratégiájukat az ellenállóképesség és a versenyelőny biztosítása érdekében. A 250 nagyvállalat jelentésének elemzésből kiderül, hogy az értékeltek 56%-a egyértelműen elismeri, hogy az éghajlatváltozás pénzügyi kockázatot rejt magában, 47%-uk kiemeli, hogy közvetett, fizikai valamint átállási kockázatokkal néz szembe az éghajlatváltozás miatt. 46% pedig már elköteleződött, hogy 2050-ig vagy azt megelőzően elérje a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátást.

A KPMG november végén publikálja a 2-3 évente megjelenő KPMG International CR Reporting Survey tanulmányát, amely a jelentéskészítési gyakorlatokat, módszereket foglalja össze a karbonsemlegesség mellett kitérve a vállalati felelősségvállalási irányelvekre is. Az elemzés különösen hasznos azoknak a szakembereknek, akik a vállalatuk fenntarthatósági jelentéseit készítik, vagy azt szeretnék tovább fejleszteni. A tanulmány betekintést nyújt az ESG és a fenntarthatósági jelentések globális trendjeibe, valamint részletes útmutatást és ajánlást kínál a közzététel és a hiteles kommunikáció javítására.

A felmérést a KPMG tagvállalatok szakemberei végezték, akik áttekintették az országuk legnagyobb 100 vállalatának jelentését. 2020-ban 52 országban, köztük Magyarországon végzett kutatásban, amely összesen több mint 5000 vállalatot vizsgált, ezzel a legszélesebb körű felmérés készült a témában.

2019 februárjában a Tesco vállalta, hogy 2020 év végére sajátmárkás termékeiből eltávolítja az összes nehezen újrahasznosítható anyagot. Másfél évvel a vállalást követően az áruházlánc 454 tonnányi ilyen besorolású műanyagot távolított el Közép-Európában, ebből 62 tonnát Magyarországon. Ez utóbbi a „piros” besorolású anyagok 92 százalékát teszi ki.

Az elmúlt 18 hónapban a Tesco szorosan együttműködött szállítóival a helyben nehezen újrahasznosítható anyagokat tartalmazó termékek csomagolásának áttervezésében. A gyártástechnológia módosításával az áruházlánc 454 tonna újrahasznosításra nem alkalmas műanyagot váltott ki egyéb alternatívákkal a közép-európai régióhoz tartozó országokban, így Csehországban, Lengyelországban, Magyarországon és Szlovákiában. Ez a sajátmárkás termékeiben megtalálható nehezen újrahasznosítható anyagok több mint 88 százalékának felel meg.

A legnagyobb változás az előre csomagolt zöldségek és gyümölcsök esetében tapasztalható, amelyeknél a Tesco és partnerei a nehezen újrahasznosítható polisztirol és PVC (polivinilklorid) tartalmú csomagolóanyagokat széles körben újrahasznosíthatókkal, így például PET- vagy polietilén-alapúakkal váltották ki. Csak ez a módosítás éves szinten több mint 65 tonna nem újrahasznosítható anyag lecserélését jelenti. Emellett az energiaitalok PVC-fólia bevonatának kis sűrűségű polietilénnel való helyettesítése öt tonnával kevesebb hulladékot eredményez. A tejtermékek, pékáruk és édességek területén végrehajtott hasonló változtatások pedig összesen 143 tonna nehezen újrahasznosítható műanyag kivonásához járultak hozzá.

Mindezeken túl a Tesco számos sajátmárkás terméke már könnyebb csomagolásban kerül a polcokra, vagy olyan megújult technológiai eljárással készül, ami lehetővé teszi a csomagolás egyes részeinek eltávolítását vagy helyettesítését. A csomagolás súlyának csökkentése nemcsak a felhasznált anyagok mennyiségét képes visszaszorítani, hanem a szállítás során kibocsátott szén-dioxidét is azáltal, hogy a fuvarozás így kisebb energiafelhasználással jár. A termékek csomagolásának áttervezése eddig összesen 64 tonnával kevesebb műanyag felhasználásához járult hozzá. Az elmúlt másfél év során bevezetett változtatások mind szerves részei a Tesco fenntartható csomagolás iránti elkötelezettségének. Az áruházlánc büszke az eddigi eredményeire, különösen, hogy a járványhelyzet ellenére is sikerült fejlődést elérnie. A vállalat hosszú távú célja, hogy 2025-ig minden sajátmárkás termékének csomagolása teljes egészében újrahasznosítható vagy újrafelhasználható legyen.