A tavalyi nagy érdeklődést kiváltó esemény után az MNB idén is megrendezi a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos szakmai konferenciáját az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) együttműködésben. Az angol nyelvű rendezvény közép-európai fókuszú, így a hazai résztvevők (bankok, alapkezelők, biztosítók és egyéb pénzügyi szervezetek, tőzsdei kibocsátók, szabályozó szervek, civil szervezetek, kutatók stb.) mellett a környező országok képviselői is jelen lesznek mind az előadók, mind a közönség soraiban.

Az idei évben az előadások, beszélgetések fókuszában a klímaváltozásból és egyéb környezeti anomáliákból eredő kockázatok számszerűsítésének innovatív módszerei, illetve – a COVID-járványból való zöld kilábalás kapcsán – a megújuló energiatermelés és az energiahatékonysági beruházások finanszírozása áll majd. Az esemény a COVID-19 járvány miatt online kerül megrendezésre.

Részletek itt érhetők el: https://www.mnb.hu/greenfinance/green-finance-conference

Az alumínium tartalmú hulladékok felmérése a kelet-délkelet-európai régióban

A webinár az Európai Unió EIT KIC Raw Materials programja által finanszírozott RIS ALiCE projekt keretében kerül megrendezésre, melynek célja egy olyan ingyenes, nyílt hozzáférésű online adatbázis létrehozása, mely a közép-európai és balkáni régió alumíniumban gazdag hulladékairól tartalmaz információkat, melyek potenciálisan felhasználhatók lehetnek a cementgyárak számára.

A webináron amellett, hogy a létrejövő adatbázis bemutatásra kerül a potenciális felhasználóknak, a hulladékhasznosítás és a körforgásos gazdaság jelenlegi helyzetéről is információkat kaphatnak a résztvevők. A rendezvényre a szakmai közönség mellett az érintett döntéshozók is meghívásra kerültek.

További információk hamarosan.

IDŐPONT: 2020.OKTÓBER 14. 14:00-16:00

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött:

https://forms.gle/68AcEyLwypDqVDmJ6

További információ: Németh Alexandra (alexandra.nemeth@bayzoltan.hu) ; +36-30-403-9172

A STRIDE projekt fő célja a regionális és helyi energiatervezés fejlesztése intelligens hálózati koncepciók integrálásával a Duna régió országaiban. A 2020. július 1 –jén indult és 30 hónapig tartó STRIDE projektet az Interreg Duna Transznacionális Program támogatja. A projekt magyarországi partnere a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

Az utóbbi években az intelligens hálózatok alkalmazása fontos helyet foglal el az Európai Unió céljai között. A technológiai fejlődés lehetővé teszi az egyre konkrétabb rendszermegoldásokat, amelynek alkalmazása az elektromos energiarendszerek jövőbeni fejlődését is előrevetíti.

A Duna régió felkészült ugyan technológiai szempontból, hogy intelligens hálózatokat alkalmazzon, de az intelligens elosztórendszerek tényleges bevezetésének korai szakaszában van. A STRIDE projekt keretében regionális elemzések, cselekvési tervek, stratégiák kerülnek kidolgozásra, hogy elősegítsék az intelligens hálózati stratégiák integrálhatóságát a helyi villamos energiarendszerek fejlesztési elképzelésekbe.

A projektet a szlovén Local Energy Agency Spodnje Podravje (LEASP) vezeti, a konzorcium tagjai Ausztriából, Bosznia-Hercegovinából, Bulgáriából, Csehországból, Horvátországból, Magyarországról, Németországból kerülnek ki.

Magyarországi partner a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft.

http://www.bayzoltan.hu/en/2020/08/10/stride-project/

https://www.facebook.com/StrideDTP/

 

További információ: Dr. Lorencz Kinga, E-mail: kinga.lorencz@bayzoltan.hu

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázat kitüntetéseit idén harmadik alkalommal a Magyar Mezőgazdasági Múzeum épületében, a Vajdahunyadvárban adták át ünnepélyes keretek között szeptember 9-én. Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy használata és vele a kitüntető cím viselése azon áruk, szolgáltatások, gazdasági szervezetek elismerése, amelyek tevékenységük során bizonyíthatóan elkötelezettek a minőség ügye iránt és kiemelt fontosságot tulajdonítanak az egyetemlegesen jó minőségű áruk előállításának, illetve szolgáltatások nyújtásának. A minőség pedig természetesen magába foglalja a fenntartható fejlődés iránti elköteleződést is.

Idén a védjegyhasználatot és a kitüntetést 33 pályázó 39 pályázata érdemelte ki, a gazdaság szinte teljes palettáját felölelő, 40 főcsoport több mint 100 témakörében meghirdetett nívós megmérettetésen. A Pályázat Kiírói Tanácsa, melynek tagja a Legrand Zrt. is, a kialakult helyzetben különösen fontosnak tartotta, hogy saját eszközeivel, a kitüntető címek elnyerésének lehetőségével segítse a gazdasági növekedés újraindítását. Az ünnepségen beszédet mondott és a kitüntetéseket átadta: Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke és Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese. Az idei díjazottak között többségében közép- és kisvállalkozás található, de mezőgazdasági kistermelő és alkotóművész is megmérettette magát a legkiválóbb termékek és szolgáltatások versenyén.

Kiss Károlyné Ildikó az Érték és Minőség Nagydíj Pályázati rendszer alapítója elmondta: „A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben a gazdaság különböző területein tevékenykedőknek – szinte minden ágazatot érintve – komoly, de eltérő nehézségekkel kell megküzdeniük. Bizakodásra ad okot, hogy a vírushelyzettel összefüggő gazdasági folyamatok miatt nehéz helyzetbe került vállalkozások nem adták fel, komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy megőrizzék, illetve helyreállítsák működésüket úgy, hogy a fenntarthatóság, a minőség továbbra is a fő erényük közé tartozzon” – fogalmazott az ügyvezető igazgató.

Az Érték és Minőség Nagydíj Pályázaton sikerrel szerepelt pályázók és pályázatok számára, teljesítményük elismeréséül a kiírók külön-külön is, valamint különböző cégek, főhatóságok, civil szervezetek további értékes különdíjakat ajánlottak fel.

Az Érték és Minőség Nagydíj Tanúsító Védjegy nemzetközileg is egyértelműen utal használójának kiemelkedő színvonalára. Feltüntetése méltán biztosítja viselőjük számára a pozitív megkülönböztetést, szimbolizálja a magyar gazdaság erősödését, népszerűsíti Magyarország legfontosabb kincsét, a szürkeállomány teljesítményét.

Az Érték és Minőség Nagydíj pályázati rendszere is segítségünkre van a minőségre való törekvésünkben, de a hamisítás és a márkanévvel való visszaélés elleni törekvéseinkben is – mondta Károlyi László a Legrand Zrt. vezérigazgatója.

Az Unilever meghatározó lépéseket tett a közelmúltban a fenntartható csomagolóanyagok és termékösszetevők terén. Mind a Magnum újrahasznosított – és egyben újrahasznosítható – csomagolása, mind pedig a háztartás-vegyipari termékek alapanyagainak megújuló vagy újrahasznosított karbonra történő lecserélése ezt a folyamatot erősíti.

 

Újrahasznosított műanyagra váltott a poharas Magnum

Az Unilever az előző évi sikeres tesztek után újabb 7 millió olyan poharas Magnum jégkrémet hoz forgalomba, amelyek innovatív, úgy nevezett reciklált polipropilén (rPP) csomagolásban érkeznek. Ezzel a lépéssel a jégkrémpiacon elsőként alkalmazzák azt a technológiát, amellyel az újrahasznosított polipropilén élelmiszer-csomagolásra is alkalmassá és egyben újrahasznosíthatóvá válik minőségromlás nélkül. Az Unilever tervei szerint 2020 végére az összes, Európában forgalmazott Magnum-pohár rPP-ből készül majd, ami 160.000 kilogramm rPP felhasználását jelenti, 2025-re pedig minden Magnum-tégelyt újrahasznosított műanyagból állítanak majd elő.

Teljesen kizöldül az Unilever tisztítószer üzletága 10 éven belül

A vállalat környezetvédelmi vállalásaival összhangban jelentette be legújabb, Tiszta Jövőért Programját is, az egyik első meghatározó lépést azon vállalása felé, amely szerint termékeik esetében 2039-re elérik a nettó nulla kibocsátást. A program célja a háztartás-vegyipari üzletág fosszilis alapanyagainak teljes lecserélése 2030-ra. Az új forrást a „Karbon Szivárvány” modell alapján tervezeik biztosítani, amely a már körforgásban lévő szénforrásokat haszosítja. Az Unilever tisztító- és mosószereiben használt vegyi anyagok életciklusuk során a termékek szénlábnyomának a legnagyobb részét (46%) adják. A vállalat arra számít, hogy ez a kezdeményezés önmagában akár 20%-kal csökkentheti a termékek szén-dioxid-lábnyomát.

A Tiszta Jövő beruházási program arra összpontosít, hogy olyan megfizethető tisztító- és mosószereket hozzon létre, amelyek jelentősen kisebb környezeti hatás mellett továbbra is kiváló tisztítási eredményeket mutatnak fel.

A Karbon Szivárvány

A Tiszta Jövő kezdeményezés szempontjából központi szerepet játszik az Unilever „Carbon Rainbow” (Karbon Szivárvány) nevű újszerű megközelítése a termékreceptúrákban használt szén diverzifikálására. A nem megújuló, fosszilis szénforrásokat (ezt a szivárványban black carbonként jelölik) leválasztott, begyűjtött szén-dioxiddal (purple carbon), növényi és biológiai forrásokból származókkal (green carbon), tengeri forrásokból származókkal, például algák (blue carbon) és a hulladékból visszanyert szénnel (grey carbon) fogják kiváltani.

 

 

A koronavírus-járvány miatt most még nehezebb anyagi helyzetbe került családok megsegítésére indított akciót augusztus elején az Ökumenikus Segélyszervezet, hogy 2000 rászoruló gyermek iskolaszereinek beszerzéséhez előteremtse a szükséges forrásokat. A kezdeményezést a Tesco kuponos adománygyűjtéssel támogatta, amelynek keretében öt héten keresztül (augusztus 3. és szeptember 6. között) 75 656 darab kupont értékesítettek az áruházakban, összesen 18 914 000 forint értékben. Az áruházlánc kiegészítette ezt az összeget, így összesen 20 millió forint adományt juttatott el a Segélyszervezetnek.

 

A Tesco évek óta stratégiai partnerként támogatja az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját, rendszeresen csatlakozik a szervezet tavaszi Felhőtlen gyermekkor, valamint a karácsony előtt zajló szeretet.éhség. kampányaihoz, amit adománykuponok értékesítésével támogat. Idén tavasszal, a veszélyhelyzet kihirdetését követően az áruházlánc összeállította a valaha volt legnagyobb egyszeri adományát, mellyel a Magyar Ökumenikus Segélyszervezeten és a Magyar Élelmiszerbankon keresztül az általuk ellátott, nehéz helyzetbe került családokat támogatta. A támogatás értéke összesen 42 millió forint volt, a támogatást a szervezetek alapvető termékek (például babaápolási termékek, tisztítószerek, konzervek, étolaj, cukor és egyéb tartós élelmiszerek) formájában kapták meg 21-21 millió forintos bontásban. A konkrét terméklista, valamint a termékek aránya a szervezetek igényeit figyelembe véve, az ő bevonásukkal állt össze.

A Budapest Airport már tavasszal, a COVID-19 járvány magyarországi megjelenésekor bevezette az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által kiadott ajánlásokban foglalt intézkedéseket, és azokkal összhangban folyamatosan biztosítja az utasok és a repülőtéri személyzet egészségének védelmét. Ehhez különböző biztonsági óvintézkedéseket alkalmaznak, csökkentve a koronavírus terjedésének kockázatát a repülőtéren és a repülőgépek fedélzetén.

A jelenlegi járványügyi helyzetben a repülőtér-üzemeltető feladata, hogy földi kiszolgáló partnereikkel együtt garantálják az utasok repülőtéren való tartózkodásának biztonságát. Az intézkedések kiterjednek az utazás első fázisától az utolsóig; egyebek mellett a repülőtérre történő megérkezésre, a check-in folyamatára, a biztonsági ellenőrzésre, a repülőgépbe való beszállításra, a poggyászkiadásra, illetve az útlevél- és a határellenőrzésre is vonatkoznak. Az utasok és az ott dolgozók védelme érdekében figyelmeztető padló és ülésmatricák és táblák kerültek ki a távolságtartásra, maszkviselésre és a gyakori kézfertőtlenítés ösztönzésére. Az automata kézfertőtlenítők kihelyezésén túl, folyamatos és fokozott a fertőtlenítő takarítás (különös tekintettel az utasok által gyakran megérintett felületekre) és a szellőzőrendszert is folyamatosan fertőtlenítik, biztosítva így a megfelelő légcserét.

A repülőtéri intézkedések, a repülőtér ajánlásai az utasok számára részletesebben az alábbi linken érhetőek el:  https://www.bud.hu/covid_19

A cég saját munkavállalóinak érdekében is számos lépést hozott ebben a különleges helyzetben. Amellett, hogy a megfelelő védőfelszerelés viselését biztosítják a személyzet számára, ahol megvalósítható volt, térelválasztó plexiket is telepítettek az utasforgalmi területeken. Ahol lehetséges, lehetővé tették az irodai dolgozóknak az azonnali otthoni munkavégzést, akik pedig műszakban dolgoznak a repülőtéren, azok számára a műszakokat szétválasztották, hogy a különböző műszakok fizikailag ne találkozzanak egymással. A kritikus operatív munkakörökben független munkavállalói csoportok kerültek kialakításra az üzletmenet-folytonosság biztosítása érdekében.

A Budapest Airport a jelenlegi válsághelyzetben kiemelten fontosnak tartja, hogy a BUD csoport munkavállalóinak egészsége és anyagi biztonsága fennmaradjon. A vállalat számos intézkedést tett annak érdekében, hogy minél több munkahelyet megvédjen és biztosítsa a munkavállalók biztonságos munkavégzését. Április elején egy alapítvány felállításáról döntött a Budapest Airport, hogy a nehéz helyzetbe került kollégákat támogatni tudja. Ezt a kezdeményezést a vezetőség a saját fizetésének egy részének felajánlásával indította az útjára, majd a Budapest Airport részvényesei úgy döntöttek, a már befolyt összeg megduplázásával támogatják a BUD Csoport Munkavállalóiért Alapítvány tevékenységét. Az Alapítvány célja azon jelenlegi vagy volt munkavállalók illetve közeli hozzátartozóinak támogatása, akiknek a koronavírus járvány okozta válság miatt veszélybe került fizikai vagy mentális egészsége, szociális biztonsága. A támogatás megítéléséről az összes körülmény mérlegelésével az Alapítvány kuratóriuma dönt. https://budcsoportmunkavallaloiert.hu/

A fenti intézkedések mellett a vállalatvezetés továbbra is minden erejét és idejét a járvány okozta válsághelyzet kezelésére fordítja.

 

 

 

A járványhelyzet alatt fellendült az élelmiszerek iránti kereslet. Az első negyedévben 15 százalékkal nőtt az online vásárlások száma*, a fokozott fogyasztás következtében azonban sajnos előfordulhat, hogy több háztartási hulladék és elpazarolt élelmiszer kerül a szemetesbe. Miközben egyre több szó esik a fenntartható életmódról, fenntartható közlekedésről, sokan mégsem gondolják át, hogy mekkora a saját háztartásuk ökológiai lábnyoma. A Nestlé a SPAR-ral karöltve idén Hogyan legyek környezettudatos vásárló? címen újabb kisokost készített, amelyben hasznos tanácsokkal és útmutatókkal segíti a vásárlókat a környezettudatos döntések meghozatalában.

A tavalyi Újrahasznosítási Kisokos sikerét követően újabb fenntarthatósági kiadvánnyal jelentkezik a Nestlé, amely a HUMUSZ Szövetség szakmai támogatásával valósult meg.

A 2020-as Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kiadvány fő témája a fenntartható életmód, az élelmiszer-pazarlás, illetve a csomagolóanyagok mennyiségének csökkentése, ezért idén a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. is csatlakozott a kezdeményezéshez. A szelektív hulladékgyűjtés alapszabályain túl az olvasók tippeket kaphatnak arra vonatkozóan, hogy miként csökkentsék ökológiai lábnyomukat a bevásárlás során, és hogyan mérsékeljék a háztartásukban megtermelt csomagolási- és élelmiszerhulladék mennyiségét.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? kisokos digitális lábbal is bővült: a kiadvány október 1-től online is átlapozható és letölthető, illetve a Hova dobjam? blogon a vásárlók további tanácsokat kaphatnak a fenntarthatóbb életstílus és az újrahasznosítás témakörében. A Nestlé és a SPAR bemutatja a Kisokos alapján készült kisfilmjét, amelyből még több érdekességet tudhatunk meg a környezetbarát csomagolásokról.

Az új Hogyan legyek környezettudatos vásárló? Kisokos többek között az ÉVA, Lakáskultúra és HVG magazinok mellékleteként (Fenntarthatósági kiadvány és pszichológia), valamint a Nestlé és a SPAR fenntarthatósági törekvéseiket bemutató weboldalain érhető el október 1-től.

 

Több más élelmiszeripari céghez hasonlóan a Nestlé csatlakozott azon törekvéshez, hogy 2025-re minden csomagolását újrafeldolgozhatóvá vagy újrafelhasználhatóvá tegye, 2050-ig pedig nullára csökkenti üveghatású gázkibocsátását. Ezen felül Svájcban Csomagolástechnikai Intézetet hozott létre, amely újrafeldolgozható, lebomló vagy komposztálható műanyagok, funkcionális papír, valamint a műanyag csomagolóanyagok újrafeldolgozhatóságát növelő új csomagolási megoldások és technológiák kutatásával foglalkozik.

A SPAR aktív és úttörő szerepet vállal a Föld jövőjét érintő ügyekben, üzleti filozófiájának egyik sarkalatos pontja a környezettudatos vállalatirányítás. A kiskereskedelmi áruházlánc a hulladékkezeléstől a logisztikán át a reklámtevékenységig egyre több környezetkímélő megoldást alkalmaz, és vásárlóit is bevonja azok működtetésébe. Ennek köszönhetően csökkent a műanyag csomagolások mennyisége, és egyre több újrahasznosítható papír került felhasználásra. Több helyen lettek elérhetőek a hulladéküveg-gyűjtő szigetek és csökkent a szórólapok súlya is. A „SPAR – a fenntartható jövőért” program keretében a SPAR – felelős vállalatként – elsősorban azokra a területekre összpontosít, amelyeken eddig is komoly eredményeket ért el a vásárlókkal és partnerekkel együtt. Ilyen a környezet, az egészség, az élelmiszer-biztonság, a munkatársak biztonsága és a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak segítése. A SPAR rendszeresen kezdeményez és részt vesz olyan kampányokban is, amely az élelmiszerpazarlás ellen hívja fel a figyelmet.

*A GKI Digital adatai alapján

 

 

 

A civil szervezetek ellenállóképességét is próbára teszi a COVID-19. A vírus hatására kialakult krízis számos, a non-profit szférában működő szervezet stratégiáját alapjaiban rendítette meg. Az újratervezéshez nyújt segítséget a KPMG immár 11. alkalommal meghirdetett Felelős Társadalomért Program pályázati lehetősége, amelyet a tanácsadó cég a járványhelyzetre válaszként elindított KPMG Response program elemei közé felvett és a megváltozott körélmények között is fontosnak tart.

Bár a  civil szervezetek professzionalizálódnak: célokat tűznek ki, stratégia mentén tevékenykednek és eredményeiket utókövetik, azonban a váratlanra, a hirtelen bekövetkező változásra a stratégiájuk nem minden esetben kínál megoldást.

A koronavírus-járvány miatt, az önkéntes tevékenységek jelentős típusa ellehetetlenült a fizikai távolságtartás miatt, ez kihatott a szervezetek mindennapos működési modelljére, a támogatott kör ellátására és az adománygyűjtésre egyaránt. Általában az erőforrások hiányát a lelkesedés, a precizitás, és a jól kiosztott felelősségi körök egy darabig pótolják, de amikor a szervezet életben maradása lesz a fő kérdés, új perspektívát kell találni. Ezért jelent megoldást az implementálható tudás a for-profit szektorból.

A pro bono szakmai szolgáltatások, felvértezhetik a szervezeteket olyan tudással és eszköztárral, amely válsághelyzetben iránymutatást ad. A COVID-19 miatt sok alapítványnak rövid idő állt rendelkezésre, hogy új támogatói kört építsen maga köré, miközben tevékenységét a lehetőségeknek megfelelően az online térben próbálta folytatni. Ez az alapítók által megfogalmazott célok mellé új aktivitásokat emel be, amelyeket biztos alapokon kell megvalósítani. Létfontosságú, hogy a szervezet működése transzparens és hiteles legyen, kreatívan és gyorsan tudjon reagálni a válsághelyzetben és összetett problémákat tudjon kezelni. A cél, hogy az önkéntes csapat, a pénzügyi stabilitás, a tiszta kommunikáció és a küldetés ne kerüljön veszélybe.

A Felelős Társadalomért Program pályázat nyertesei részére a KPMG komplex együttműködési lehetőséget kínál, a pénzügyi támogatáson túl pro bono szolgáltatást biztosít. Október 11-ig várjuk, Magyarországon bejegyzett, közhasznú non-profit szervezetek vagy civil alapítású társadalmi vállalkozások jelentkezését. Előnyt élveznek a hátrányos helyzetű gyermekek egészségét és oktatását kiemelten kezelő, valamint a betegek érdekeit képviselő, életminőség javulását célzó (beteg)szervezetek.

Köszönjük a tagvállalatoknak, ha non-profit szervezetekkel megosztják a lehetőséget!

További információ a pályázatról: https://home.kpmg/hu/hu/home/about/vallalati-felelossegvallalas/kozossegek/felelos-tarsadalomert-program.html

A BIM, azaz az Épületinformációs Modellezés az építőipar elmúlt ötven évének a legnagyobb innovációjaamely ráadásul minden eddiginél brutálisabb mértékben járul hozzá a fenntartható fejlődéshez.  

Hogyan? Az építőiparnak óriási szerepe van a 17 fenntarthatóságra vonatkozó globális cél elérése közül legalább ötben: 

De miként jelenik ez meg a napi gyakorlat szintjén? Hol van az a fajta haszonelvűség, amely nélkül a hosszútávú előnyök rövidtávú érdekeken képesek egy tender során azonnal elhasalni? 

A BCSDH-hoz való csatlakozásunkat megelőzően egyfajta önvizsgálatot tartottunk – valóban megfelelünk a szervezet céljainak, tényleg „méltók” vagyunk arra, hogy belépjünk? Belülről fakadó indíttatásból már jó ideje elindultunk abba az irányba, hogy fenntartható pályán tartsuk a működésünketígy ma már Loxone-vezérelt világításszabályozás alatt ergonomikus székeken ülve és tisztított vizet kortyolva dolgozunk beszállítói minősítési szabályzaton, közel papír- és műanyagmentes irodai környezetben. Igazából ebben érezzük jól magunkat, a cég kultúrájában ott gyökerezik a környezet és az emberek iránti megbecsülésés őszintén szólva nem is esik nehezünkre így dolgozni. 

A lényeg azonban nem ez. 

Mi egy olyan iparágban dolgozunk, ahol ezek a lépések még csak nem is a jéghegy csúcsát, hanem annak a tetején a kockacukrot jelentik. 

Valójában mi nem szervezetként szerezzük a piros pontokat a fenntarthatósági osztálynaplóban, hanem az épületekkel, amiket mérnökirodaként tervezünk. Miért? 

Virtuális arany 

Van egy olyan építőipari jelenség, amely szerint ha hamarabb veszünk észre egy hibát, akkor kevesebbe kerül az elhárítása.  

Ez azt jelenti, hogy ha problémát még skiccpapíron vesszük észre, akkor csak összegyűrjük a papírt és kidobjuk a kukába, majd percek alatt újrarajzoljuk a koncepciót. Ha az engedélyezési terv végén történik a hiba felfedezése, akkor az már 20-30 mérnöknek jelent egy heti, a kiviteli terv végén pedig már egy havi többletmunkát. Hpedig terepen, a kivitelezésnél jönnek elő a problémák, akkor az az igazi dermesztő veszteség: jönnek a hiába legyártott munkadarabok, a mérnökök és a munkások pótmunkája, a 2-3 hétnyi csúszás, a kötbér és a feszültség. Ha egyáltalán javítható a történet. 

Kivitelezett hiba

(forrás: Pinterest) 

Mindannyian ismerjük a jelenséget, mert hát ilyenek az építkezések, ugye? Jó előre kalkulálnunk kell hibákkalamikre legalább 15-20% anyagi és időbeni tartalékot kell elkülöníteni. Rendben, így tervezünk, kész is, nincs itt semmi látnivaló. 

Pedig van. Ráadásul nagyon is látványos. 

BIM metodikával ugyanis az épületet nem csak hogy a virtuális térben építjük fel, hanem még „be is indítjuk”, azaz a működését is szimuláljuk: üzemeltetjükszellőztetjük, terheljük, körbenapoztatjuk, mindenféle kibocsátási értékét különféle kondíciók között megmérjük. Ezzel azt érjük el, hogy a hibákat nem a kivitelezésen, hanem már fél-egy évvel hamarabb észrevesszük. A virtuális térben átalakítani egy műszaki megoldást jóval egyszerűbb, problémamentesebb és nem mellékesen olcsóbb is – egy szakember kijavítja fél nap alatt azt, ami a kivitelezésen 20-30 mérnök és kivitelező 2 hónapnyi munkáját vinné el. 

Pofonegyszerű és logikus. 

Hogy számoljunk a technológiával? 

3 éve dolgozunk BIM metodikával, és a saját tapasztalataink egybecsengenek a nemzetközi tanulmányokkal, így bátran megoszthatjuk most is az alábbi ökölszabályt. Egy tízmilliárd Ft értékű létesítménynél tervezési díj hagyományosan kb. 500 millió Ft; ez BIMmel nagyjából a duplája, közel 1 milliárd Ft. Óriási különbségnap végén meglepő módon mégis jóval olcsóbban jövünk ki. Sőt, nem is kell a nap végét megvárni. 

Amivel ugyanis BIM esetében már nem kell számolni, az a hibákból fakadó 1-2 milliárd Ft-nyi pótmunka és a vele járó csúszás és feszültség. Az épületinformációs modellezés esetében ez a szakasz ugyanis egyszerűen kimarad. Megtapasztaltuk, volt összehasonlítási alapunk két nagyon hasonló projekttel, döbbenet a különbség. 

Ez az jelenti, hogy a tervezési többletköltség már a kivitelezés alatt, azaz egy éven belül 2-3-szorosan is megtérül. A metodikában a betervezett rendszereket és teljes létesítmény működéséis szimuláljuk, amivel optimalizálhatjuk az épület energiafogyasztását, anyaghasználatát és még sok mindentEzzel nem csak azt érjük el, hogy a kivitelezés során kevesebb mindent kell beépíteni, hanem azt is, hogy – és itt jön a legfontosabb érv – az energiafelhasználáis 10-15%-kal kevesebb lesz, amivel gyakorlatilag visszajön a teljes kivitelezési költség az épület 25-30 éves élettartamán belül, és akkor nem beszéltünk az épület nyújtotta magasabb komfortfokozatról és az ingatlan jócskán nagyobb értékéről. 

Beeső napsugárzás analízis 9 és 15 óra között 

(Forrás: Autodesk blog) 

Ha a költséget nézzük? Egy 10 milliárdos épület energiafelvétele nagyságrendileg megegyezik egy kisebb városrészével, ebben 15% csökkenés a teljes kivitelezési költséget is visszahozhatja. Az ökológiai hatást? Akár 50%-kal kevesebb lesz a káros emisszió a teljes építési vertikumban. Az életminőséget? A sokkal biztonságosabb kivitelezés, a jobb minőségű épített környezet és a töredékére eső stressz felbecsülhetetlen értékkel bír. 

Ez az oka annak, hogy Nyugat-Európában és a skandináv régióban, Észak-Amerikában, a Közel- és Távol-keleten a BIM metodika már egy minden attribútumában egyre alaposabban szabályozott, kötelező metodika nagyberuházásoknál. 

Ezen az életpályán egy projekt alatt cca. 2-4 mrd Ft-nyi megtakarítás van elpazarolt energiában, rejtett költségben, feleslegesen gyártott építési anyagokban, hőterhelésben, visszabontott épületekben és hulladékban. Ez persze nem mindenkinek éri meg – az eladásra épített ingatlan esetében az ingatlanfejlesztő egészen más üzleti és fejlesztési stratégiát fog követni, mint az a gyártulajdonos, aki a következő 20 évben az adott üzemben fog termelni. 

A kocka el van vetve? 

A BIM hozzáadott értéke a fenntartható fejlődés irányába brutális. Mi magánszemélyként legszívesebben szalmaházat építenénk és passzív házban laknánk, irodaként gondolkodva mindent megteszünk a legkisebb ökológiai lábnyomért és a munkatársak jó életminőségéért, felelős építész irodaként pedig azon vagyunk, hogy egy-egy projekten akár egy egész budapesti kerület energiamegtakarítását megoldhassuk. Mindhárom szempont fontos, de valójában a legutóbbi az, ami még a gyermekeink számára is szemmel láthatóan alakítja a valóságot. 

És ez már nem a kockacukor szint, hanem globálisan is értelmezhető értéktöbblet. 

A cikk Dr. Breznay Attila üzleti stratéga és coach, valamint Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és ügyvezető tulajdonosa között elhangzott beszélgetés alapján készült, a teljes beszélgetés meghallgatható itt.