Ön itt áll: / / / / február

Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2021-ben? Hogyan hat a vállalatok működésére a pandémia évének következményeként felmerült általános bizalomvesztés és tőkepiaci átalakulás? Mit tehetünk vezetőként és magán emberként a globális kockázatok kapcsán? Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja online február 25-én, melynek házigazdája az Essity volt.

Tápai Dezső, az Essity értékesítési igazgatója nyitotta meg a szakmai napot, hangsúlyozta, hogy az együtt gondolkodásnak kiemelt szerepe van a fenntartható változások elérésében. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2021-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókuszai a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság lesznek.

Dr. Zilahy Gyula a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított, hogy Az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni

A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat online World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

Tápai Dezső és Nagy Réka, a közép-európai régió customer marketing managere bemutatták az Essity három pilléren alapuló fenntarthatósági stratégiáját. „A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt minden 3. válaszadó aggódik”- hívta fel a figyelmet Nagy Réka az előadás bevezetőjében. Boncolgatták az egyéni és vállalati felelősség kérdését. Tápai Dezső beszélt a világ első újrahasznosítási szolgáltatását a papír kéztörlők számára, melyen keresztül megvalósul a körforgásos gazdaság elmélete.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A nap zárásaként Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megkérdezte a résztvevőket, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság, amit végül így foglalt össze: „Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?”

Nyilvános konzultáció a SBTi Net-Zero Kritériumrendszeréről március 12-ig

Fontos, hogy a Net-Zero célok tudományosan megalapozottak és egységesek legyenek. A The Science Based Targets initiative meglakotta kritéruim rendszerét, amiről március 12-ig nyílt konzultációt hirdetett.
Ismerje meg a kritériumrendszert és küldje el visszajelzését, véleményét és észrevételét a Net-Zero kritériumok globális szabványáról március 12-ig.

Egyéb források:

Az Unilever egy igazságosabb és befogadóbb társadalomért

Az Unilever régóta ösztönzi a társadalmi változásokat, hiszen több mint egymilliárd ember higiéniai körülményeit, egészségét valamint jól-létét sikerült pozitívan befolyásolnia a 2010-ben indult Unilever Fenntarthatósági Tervnek köszönhetően. Mivel a társadalmi kihívások, amelyekkel az emberiség jelenleg szembenéz, egyre fokozódnak, a vállalat új, még ambiciózusabb kötelezettségvállalásokat jelentett be egy igazságosabb és befogadóbb társadalom létrejötte érdekében:

• 2030-ig mindenki, aki közvetlenül szállít árukat és nyújt szolgáltatásokat az Unilevernek, legalább bér- vagy jövedelemminimumot keressen;
• 2025-ig évente 2 milliárd eurót szánnak alul reprezentált csoportokból származó emberek tulajdonában lévő beszállítók támogatására;
• 2025-ig 5 millió kis- és középvállalkozás növekedését segíti készségfejlesztéssel, finanszírozáshoz és technológiához való hozzáféréssel;
• Növeli az olyan hirdetések számát, amelyek az emberek sokszínűségét ábrázolják mind a képernyőn, mind pedig a kamera mögött;
• 2030-ig biztosítják, hogy minden munkavállaló átképzést vagy továbbképzést kapjon, és hogy hozzáférjen rugalmas foglalkoztatási lehetőségekhez;
• 10 millió fiatalt látnak el alapvető készségekkel 2030-ig annak érdekében, hogy felkészítsék őket a munka világára.

„A két legnagyobb fenyegetés, amelyekkel a világ jelenleg szembenéz az éghajlatváltozás és a társadalmi egyenlőtlenségek” ‒ mondja Alan Jope, az Unilever elnök-vezérigazgatója. ” Az elmúlt év kétségtelenül szélesítette a társadalmi szakadékot, ezért határozott és kollektív fellépésre van szükség egy olyan társadalom építéséhez, amelyben javul a megélhetés, felkaroljuk a sokszínűséget, gondozzuk a tehetséget, és mindenki számára lehetőségeket kínálunk.”


A felzárkóztatás áll a fenntartható fejlődés globális menetrendjének középpontjában; központi törekvése, hogy „senkit ne hagyjunk magunk mögött”. A sokféleség és a felzárkóztatás az Unileveren belül és azon kívül több ügyet is támogat az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljai közül. Az egy évszázaddal ezelőtti alapítás óta mára ez a stratégiájuk szerves része is lett: hozzájárulni a tisztességesebb és társadalmilag befogadóbb világhoz olyan márkákkal, amelyek védelmezik az emberi jogokat, kiállnak az egyenlőség mellett, és megfelelő értékeket képviselnek.

További információk elérhetők az alábbi linken.

Megváltozott munkaképességűek integrációját segíti a SPAR

A SPAR Magyarország új értéket teremt a hazai munkaerőpiacon azzal, hogy társadalmi fenntarthatósági programjai egyre szélesebb körben nyújtanak valódi támogatást azoknak, akiknek arra szüksége van. A vállalat és a Janka Tanya közötti együttműködés iránymutató modellje annak, miként lehet a megváltozott munkaképességű embertársainkat a munka világába integrálni.

A SPAR Magyarország számára fontos a megváltozott munkaképességű kollégák beilleszkedése és hosszú távú foglalkoztatásuk megoldása. A vállalatnál jelenleg 119 fő megváltozott munkaképességű munkavállaló dolgozik, és tíz fő fogyatékkal élő, autista fiatalnak adnak munkát. A cég esélyegyenlőségi referenst alkalmaz, szemléletformáló tréningeket tart a kollégáknak, továbbá több mint tíz éve biztosít árusítóhelyeket a Szerencsejáték Zrt.-nek: közel száz szuper- és hipermarketben vásárolhatók sorsjegyek megváltozott munkaképességű emberektől. A SPAR Magyarország 2010 óta már négy alkalommal nyerte el a Fogyatékosságbarát Munkahely elismerést, ezen túlmenően pedig Befogadó Munkahely különdíjat is kapott, amit a Janka Tanyával megvalósított programja elismeréseként vehetett át.

A gazdasági élet szereplői előtt álló kihívás, hogy mind szélesebb körben vonják be a napközbeni és alternatív foglalkoztatásba autista és értelmi fogyatékos embertársainkat. A tótvázsonyi Janka Tanya és a SPAR Magyarország együttműködése egy fenntartható és követendő példát állít. A közösség célja, hogy a nappali ellátás mellett fejlesztő és rehabilitációs foglalkoztatást biztosítson a megváltozott munkaképességű felnőttek számára, amellyel elősegíti és támogatja a társadalomba való beilleszkedésüket. Az esélyegyenlőség iránt elkötelezett SPAR a tótvázsonyi Janka Tanyával 2017 óta működik együtt: a veszprémi INTERSPAR munkatársai heti két-három alkalommal fogadják a fiatalokat, akik árufeltöltői és raktározási feladatokat látnak el az áruházban, sőt az általuk készített díszek és használati tárgyak megvásárolhatók a vállalat központjában évente megrendezésre kerülő karácsonyi és húsvéti vásárokon is. A vállalat „Hosszú út” címmel riportfilmet is készített a Veszprém megyei közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól és a közös munkáról. A megható alkotást, amely bemutatja, hogy a Janka Tanya szakemberi segítségével és megfelelő oktatómunkával az autista embertársaink is teljes életet élhetnek 2021. február 20-án, szombaton 10 óra 25 perces kezdettel az ATV televíziós csatorna is műsorára tűzi.

 

 

A Janka Tanya alapítóinak és munkatársainak erőfeszítéseit, munkáját és eredményeit mutatta be a 2020 novemberében, a Napi.hu által közölt „Már nem néznek ránk furcsán, hogy a mi csapatunk „más” – példamutató kezdeményezés a hátránnyal élőkért” című cikk, mely elérhető a következő linken: https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/mar-nem-neznek-rank-furcsan-hogy-a-mi-csapatunk-mas—peldamutato-kezdemenyezes-a-hatrannyal-elokert.716514.html

A film korábban az RTL Klub-on is szerepelt, és elérhető a társaság weboldalán: https://rtl.hu/rtlklub/fokusz/betekintes-a-janka-tanya-autista-fiatalok-mindennapjaiba-hosszu-ut-dokumentumfilm-spar

A film teljes terjedelmében megtekinthető a SPAR Youtube csatornáján is:

https://www.youtube.com/watch?v=FoU7mPijwIw&list=PL7ShKg970sBCEgyPkqs_7ruCHSusg1oLo&index=2

Szeretné tudni, hogy mekkora a karbon-lábnyoma? Fogjon össze közösségével, jelentkezzen, mi kiszámoljuk

Olyan közösségek jelentkezését várja a GreenDependent Intézet és a Daikin Hungary Kft, akik szeretnék a közösség tagjainak életmódjához köthető karbon-lábnyomot kiszámolni és megismerni. A projekt célja, hogy karbon-lábnyomuk és annak összetevőinek megismerésével segítsék a közösségek tagjait abban, hogy tudatosan és fókuszáltan csökkenthessék környezeti hatásukat és klímaváltozáshoz történő hozzájárulásukat – ezzel példát mutatva szélesebb közösségük és a társadalom számára.

Vadovics Edina, a GreenDependent szakmai igazgatója a piliscsabai családok karbon-lábnyomáról ad elő

2020 folyamán már 21 háztartás éves életmódjának karbon-lábnyomát számolták ki, a vizsgálatba bekapcsolódott családok háztartási energiafogyasztásának, mindennapi és szabadidős közlekedésének, nyaralásának, illetve étkezésének figyelembe vételével. Ebből az derült ki, hogy az átlagos éves karbon-lábnyoma 4,27 tonna CO2/fő volt, ami körülbelül kétszerese a ma fenntartható szintnek.

Klímaváltozás: fontos az egyéni felelősség és vállalás is

A kezdeményezése azért is fontos a résztvevők – és a társadalom – számára, mert ahhoz, hogy a lakosság tudatosan és sikeresen változtathasson életmódján, sokkal jobban meg kell ismerni a karbon-lábnyom összetételét és a kapcsolódó szokásokat. Ezek mintaként szolgálhatnak a társadalom szélesebb köre számára is a változtatáshoz.

Éppen ezért keresik azokat a lelkes közösségeket, amelyek szeretnének ebben a felmérésben együttműködni, és a karbon-lábnyomuk felmérését követően – az adatok ismeretében – egy fenntarthatóbb életformát képviselni.

Vadovics Kristóf, a GreenDependent ügyvezető igazgatója bemutatja a magyar őshonos gyümölcsfákat

Szeretne barátaival, szomszédjaival közösen fákat ültetni?

A programba olyan közösségek jelentkezést várják, akik 20 család részvételét biztosítani tudják a számításban a következő feltételekkel:

  • 2020 során nem költöztek; illetve
  • szintén 2020 során nem végeztek jelentős energetikai korszerűsítést; továbbá
  • rendelkeznek a 2020. évre vonatkozó részletes energiafogyasztási adatokkal (pl. mérőóra állások).

A közösség szerveződhet egy lakóközösségből (mint pl.: lakópark, társasház, vagy utca közössége), vagy lehet valamilyen érdeklődés alapján összetartozó, de nem feltétlenül egy helyen élő csoport is (mint pl.: iskolai-, munkahelyi-, vallási- vagy sportközösség).

A programban való részvétel a közösség részéről nem igényel anyagi befektetést, azonban vállalniuk kell, hogy megszervezik a szükséges 20 háztartás és azok adatainak összegyűjtését. Együttműködésükért cserébe a GreenDependent Intézet kiszámítja karbon-lábnyomukat, amiről egy összefoglaló, illetve egyéni összegző elemzéseket is készít a háztartások számára. Ezen kívül részt vehetnek egy, a GreenDependent és Daikin szakértői által tartott rendezvényen, ahol energiamegtakarítási tippeket kaphatnak és karbonlábnyom-csökkentési lehetőségekről értesülhetnek. Végül, a program zárásaként 20 db őshonos gyümölcsfát is kapnak, amit a résztvevők együtt ültethetnek el karbon-lábnyomuk jelképes kompenzálására.

A jelentkezési felhívás további részletekkel itt olvasható, jelentkezni pedig ezen a linken lehet, március 14-ig!

A piliscsabai családok elültetik fáikat a közösség által kiválasztott területen

Fotók: Kiss Péter (D1 Fotóstúdió)

A MOL frissítette hosszú távú stratégiáját, belép a körkörös gazdaságba

A MOL Igazgatósága jóváhagyta a 2016-ban bejelentett, MOL 2030 hosszú távú stratégia aktualizálását és meghatározta a 2030 utáni időszakra vonatkozó jövőképét. A frissített stratégiában még nagyobb fókuszt kapnak a fenntarthatósági célok, illetve új elemként megjelenik a körkörös gazdaság. A MOL továbbra is elkötelezett amellett, hogy a hagyományos, fosszilis üzemanyag alapú tevékenységét alacsony szén-dioxid-kibocsátású, fenntartható üzleti modellé alakítsa át.

 

 

 

  • A MOL-csoport “Shape Tomorrow” címmel frissíti és aktualizálja hosszútávú stratégáját, hogy Kelet-Közép-Európa körkörös gazdaságának vezető szereplőjévé váljon. 
  • A stratégia meghatározza azokat az irányokat, amelyek segítségével a vállalatcsoport fenntartható módon állít elő termékeket, alacsony széndioxid kibocsátású üzemanyagokkal látja el a közlekedést és kibővült fogyasztói szolgáltatásokat kínál az úton lévőknek.  
  • A finomítás területén fokozza a magasabb hozzáadott értékű petrolkémiai termékek előállítását.
  • A kutatás-termelésben a profittermelésen túl a régió kulcsfontosságú szereplőjévé válik a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás területén.
  • A fogyasztói szolgáltatások átalakulása pedig folytatódik, a cél, hogy az üzletág magas szinten digitalizált kiskereskedelmi, illetve integrált mobilitási szolgáltatóvá váljon. 
  • A MOL felgyorsítja a már 2016-ban megkezdett transzformációját azért, hogy tevékenysége 2050-re karbonsemleges legyen. 
  • Ennek érdekében 2030-ig minden második dollárt fenntartható projektekre költ. 
  • Ez a következő öt évben mintegy 1 milliárd dollár értékű befektetéseket jelent a körforgásos gazdaságot támogató projektekbe.

“A 2010-es évek közepén a MOL az első volt a régióban, amely stratégiájában megfogalmazta, hogy kilép a hagyományos olaj- és gázipari keretek közül, és a külső környezet változásait megelőzve alakítja át tevékenységét. Finomítóinkat fejlesztettük, történelmi beruházásokat kezdtünk a petrolkémiában, és a régió egyik legerősebb, legsokoldalúbb mobilitási szolgáltatója lettünk. Mert tudtuk, hogy a fosszilis üzemanyagok iránti igény csökkeni fog, a petrolkémiai alapanyagok iránti kereslet megnő, az emberek mobilitási és fogyasztási szokásai pedig radikálisan átalakulnak majd a következő évtizedben. És igazunk is lett. Öt év múltán kijelenthetjük, hogy stratégiánk progresszív és sikeres.

Most pedig megint egy nagy átalakulásnak vagyunk tanúi. Az ipari és gazdasági transzformáció felgyorsult, a klímaváltozás, illetve a vírus okozta gazdasági válság olyan kérdéseket vetett fel, amelyek azonnali választ követelnek az ipartól és a döntéshozóktól. A régió felelős és erős vállalataként mi tudjuk ezekre a kérdésekre a megfelelő választ. Ez pedig a körforgásos gazdaság. Ezért ennek megfelelően frissítjük stratégiánkat, alakítjuk át tevékenységünket. Mert körforgásos gazdaság nélkül nincs jövő. A MOL egyik legnagyobb erőssége a rugalmas, egyedülálló módon kiegyensúlyozott, integrált üzleti modellje. Annak érdekében, hogy megőrizhessük ezt az ellenálló képességet és alakítani tudjuk a jövőnket, az üzleti portfóliót folyamatosan az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság kihívásaihoz kell igazítanunk. ” (Hernádi Zsolt, MOL Elnök-vezérigazgató)

Megerősítést nyertek az üzletágak stratégiai transzformációs irányai

Figyelembe véve a fosszilis motorüzemanyagok iránti kereslet hosszú távú csökkenésének jövőképét Európában, illetve Kelet-Közép-Európában, a MOL a Downstream-en (Feldolgozás és Kereskedelem) belül folytatja és felgyorsítja az átállást az üzemanyag-termelésről a vegyiparra, hogy Kelet-Közép-Európa vezető, fenntartható vegyipari vállalatává váljon. A MOL ambíciói változatlanok a Fogyasztói Szolgáltatások területén, azaz, hogy piacvezető, magas szinten digitalizált kiskereskedelmi, illetve komplex mobilitási szolgáltató legyen a régióban. Az Upstream (Kutatás-Termelés) célja, hogy fokozza a meglévő források profittermelését, miközben hatékonyabbá és fentarthatóbbá válik.

Downstream (Feldolgozás és Kereskedelem): cél, hogy a MOL meghatározó szereplővé váljon ebben az iparágban, mint vegyiparra összpontosító, kiemelten hatékony és fenntartható vállalat. A MOL Downstream megőrzi kiemelkedő készpénztermelő pozícióját az európai finomítási üzletágban, 2025-ig 1,2 milliárd dollárt meghaladó EBITDA elérését célozza meg, melyet 150 millió dollár értékű hatékonyságnövelés támogat. Teljes sebességgel folytatódik a fókusz áthelyezése az üzemanyagról a vegyiparra. A vállalat 1,8 millió tonna üzemanyagot alakít át petrolkémiai alapanyaggá 2030-ig (két beruházási hullám révén, 2027-es, illetve 2030-as indulással). Ugyanakkor fokozatosan integrálja működésébe a körforgásos gazdasági tevékenységeket, felhasználva a bio- és hulladékalapú anyagáramokat a termelésben, növelve az újrahasznosítást, valamint kihasználva a CCUS (a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás) lehetőségeit. Ezek segítségével jelentős mértékben csökkenthető az üzletág CO2-lábnyoma. A Downstream transzformáció teljes CAPEX-e a következő 10 évben elérheti a 4,5 milliárd USD-t.

Fogyasztói Szolgáltatások: cél, hogy 2030-ig magas szinten digitalizált kiskereskedelmi, illetve integrált mobilitási szolgáltatóvá váljon, jelentősen növelt bevételekkel és szabad cash flow-val. A Fogyasztói Szolgáltatások tovább növelheti hozzájárulását a csoport eredményeihez azáltal, hogy 2025-ig 700 millió dollárt meghaladó EBITDA-t, valamint 2021 és 2025 között 2 milliárd dollár feletti szabad cash flow-t biztosít. Az üzletág újabb beruházásokkal fejleszti az élelmiszer és nem üzemanyag típusú termékkínálatot, folytatja a hálózat digitalizálását és a szabványosítási folyamatokat. Ezt követően a fókusz egyre inkább az értékesítési csatornák diverzifikálására, az alternatív üzemanyagportfólió bővítésére, illetve a komplex mobilitási platformokra és szolgáltatásokra helyeződik át.

Upstream (Kutatás-Termelés): a cél az összpontosítás a profittermelésre, a közép-kelet-európai termeléscsökkenés kezelése, a nemzetközi portfólió lehetőségeinek kihasználása, valamint CCUS-befektetések. A már meglévő erőforrásokat a továbbiakban is úgy kezeljük, hogy 2021 és 2025 között maximalizáljuk a készpénztermelő képességünket és az értékteremtést, megközelítőleg 1,8 milliárd dollár egyszerűsített szabad pénzáramlást termelve, 50 dolláros olaj átlagár mellett (feltételezve, hogy nincs inorganikus készletpótlás). Ez magában foglalja a kelet-közép-európai termelés visszaesésének költségtudatos és hatékony kezelését, továbbá a nemzetközi portfólió aktív, az adódó üzleti lehetőségekre nyitott megközelítését. A MOL célja, hogy a Pannon-medence geológiai adottságairól szerzett tapasztalatokat felhasználva 2030-ig kulcsfontosságú szereplővé váljon a közép-kelet-európai szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS) területén, ezáltal támogatva a karbonsemlegessé válást (Scope 1. és 2.).

„A fenntarthatóság és a jövedelmezőség nem egymást kizáró szempontok; egyszerre kell teljesülniük. Nem mondhatjuk el magunkról, hogy fenntarthatóan működünk anélkül, hogy bevételt és jövedelmet generálnánk, és nem lehetünk nyereségesek a fenntarthatósági szempontok figyelembevétele nélkül; ezeknek kéz a kézben kell járniuk. Ez az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá vált, és a jövőben mindenki számára egyre inkább evidens lesz. Mindannyian egy jobb, biztonságosabb és tisztább világban szeretnénk élni; és a jobb, fenntarthatóbb világ érdekében egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé kell elmozdulnunk, és ebben kulcsszerepe lesz a körforgásos gazdaságnak.” (Hernádi Zsolt, elnök-vezérigazgató)

Beruházások új üzletágakba, hogy ezáltal a MOL az alacsony szén-dioxid kibocsátású körforgásos gazdaság vezető szereplőjévé váljon Kelet-Közép-Európában

A MOL 2030-ra a teljes CAPEX 50 százalékát meghaladó mértékben, jelentősen növelné az EU Taxonómia szabályozási rendszeréhez igazodó, fenntartható beruházásait. A cél a 100% elérése 2050-ig, vagy akár korábban. A MOL emellett kulcsszerepet kíván játszani az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakításában. Ehhez olyan új üzletágakba tervez beruházni, mint például a hulladékkezelés és -hasznosítás, az újrahasznosítás, a szén-dioxid-leválasztás, -hasznosítás és -tárolás (CCUS), a második generációs bioüzemanyagok vagy akár a hidrogénnel kapcsolatos lehetőségek. A vállalat 1 milliárd dollárt fektet be a következő öt évben alacsony szén-dioxid kibocsátású és fenntartható projektekbe.

Jelentős szén-dioxid-csökkentési célkitűzések 2030-ig, a 2050-re vonatkozó ambíciók és az EU Zöld megállapodásának teljeskörű összehangolása

Követve a Párizsi Megállapodást, valamint a globális éghajlatváltozás megfékezésére tett erőfeszítéseket, a MOL feladata az is, hogy csökkentse az értékláncához és az általa működtetett eszközökhöz köthető szén-dioxid-kibocsátás mértékét. Ennek megfelelően a MOL 2030-ig 30 százalékkal csökkenti a csoportszintű kibocsátását: Scope 1 és 2 esetében a Kutatás-Termelés és a Fogyasztói Szolgáltatások karbonsemleges lesz, a Downstream jelenlegi tevékenységeinél pedig (a 2019-es bázishoz képest) 20 százalékos lesz a csökkentés mértéke. A MOL osztozik az EU azon törekvésében is, hogy mindennemű (Scope 1., 2., 3.) szén-dioxid-kibocsátás kapcsán karbonsemlegességet érjen el 2050-ig, és aktívan részt kíván venni, mind önállóan, mind partnerségeken keresztül az Európát karbonsemlegessé alakító ipari forradalomban.

„Minden átalakulás összetett, hosszadalmas és sok esetben fájdalmas folyamat. Azonban meggyőződésem, hogy a frissített hosszú távú stratégiánkkal biztosítani tudjuk, hogy a MOL továbbra is a jó úton haladjon, és kulcsszereplővé váljon az alacsony szén-dioxid kibocsátású körforgásos gazdaság területén. Mindeközben izgalmas kihívásokat nyújtunk kollégáinknak, folyamatosan dolgozunk egy magasabb szintű fogyasztói élmény biztosításán, konstruktívan együttműködünk partnereinkkel, valamint stabil és kiszámítható jövedelmezőséget biztosítunk befektetőinknek az átalakulás teljes folyamata során.” (Hernádi Zsolt, MOL Elnök-vezérigazgató)

A széleskörű fenntarthatósági keretrendszer mind a négy pillér mentén célokat tűz ki: Emberek és közösségek; Egészség és biztonság; Integritás és átláthatóság; Éghajlat és környezetvédelem

A MOL a sokszínűséget és a befogadást kulcsfontosságú értékének és stratégiája alapkövének tartja. Célja egyebek mellett, hogy minden szinten növelje a nők jelenlétét, úgy, hogy a vezetőségben ez az arány elérje a 30 százalékot. Kiemelt figyelmet kap a munkavállalók jóléte, egészsége és biztonsága. A fenntartható munkavállalói elköteleződés pontszámát 75% felett fogjuk tartani, növekvő közösségi elköteleződésünk révén pedig megbízható partnerré válunk. 2022-ig végéig új, felelős beszerzési stratégiát vezetünk be a teljes csoportban; az etikával és az emberi jogokkal kapcsolatos ismereteket tovább erősítjük a munkavállalók és a vezetőség körében, és a CO2 mellett az egyéb negatív környezeti hatásokat is tovább csökkentjük.

„Egy nagyvállalat számára, mint amilyen a MOL is, a siker kulcsa, hogy vonzóvá váljon a tehetségek számára, fejlessze és megtartsa őket. A tehetséges kollégák jelentik a legnagyobb értéket számunkra, és nélkülözhetetlenek bármely gazdaság egészének sikerességéhez is. A MOL komplex átalakításának végrehajtásához sokszínű, befogadó vállalati kultúrára van szükség. A helyi közösségekkel, a partnerekkel, a szabályozókkal és gyakorlatilag az egész társadalommal való szoros együttműködés minden eddiginél fontosabb lesz a zöld energiaátmenet küldetésének megvalósításához.” (Hernádi Zsolt, MOL Elnök-vezérigazgató)

2021-2025 közötti pénzügyi keretrendszer: teljes mértékben önfinanszírozott átmenet és stabil, kiszámítható részvényesi javadalmazás, erős pénzügyi mérleg

Megfontolt középtávú makrobecslések mellett is a MOL elegendő működési cash flow-t generál majd a 2021-2025 közötti időszakban, miközben a 2021-es 2,3 milliárd dolláros EBITDA 2025-re 2,6 milliárd dollár lesz. Ebből finanszírozza a vállalat a fenntartó beruházásokat, a legalább 3,5 milliárd dollár értékű stratégiai CAPEX-et, beleértve az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaság kialakítására irányuló, 1 milliárd dollár értékű új beruházást, és az alap osztalékot. Az erős pénzügyi profil fenntartása továbbra is prioritás, a stabil pénzügyi mérleg és a jelentős pénzügyi tartalék mellett. Ez a rugalmasság felhasználható új üzleti lehetőségek finanszírozására, többek között bármely üzletágat érintő, készpénztermelő M&A projektekre.

Felhívás szakembereknek a frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület konferenciájára – Április 12-15.

Az IPCC (Kormányközi Éghajlatváltozási Testület) mintájára frissen megalakult Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HuPCC) háromnapos tudományos konferenciát hív össze 2021. április 12-én, amelynek alapvető célja az Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés megírásának megalapozása. A Konferencia Programelőkészítő Bizottsága várja minden olyan kutató vagy szakember jelentkezését, aki munkásságának az éghajlatváltozással kapcsolatos legfrissebb tudományos vonatkozásait szeretné megismertetni a szélesebb magyar tudományos közösséggel.

A Testület céljainak megfelelően a konferencia az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatást végző egész magyar tudományos életet szólítja, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos összes problémát és megoldást próbálja lefedni.

A Bizottság várja minden olyan kutatással foglalkozó egyén jelentkezését, akinek vagy a Kárpát-Medencére vonatkozó tudományos eredményei vannak, vagy itt végzi az éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásait, intézeti, szakmai háttértől és kortól függetlenül. Fiatal kutatók, pályakezdők (doktoranduszok, akár TDK-zók) jelentkezését is bátorítja a Bizottság. Különösen várják azok jelentkezését, akiket érdekel az IPCC Értékelő jelentéseinek mintájára születendő Első Nemzeti Éghajlatváltozási Értékelő Jelentés kidolgozásában szerzőként való részvétel, vagy szeretne ezzel kapcsolatban tájékozódni. A szerzőséggel járó feladatokról itt lehet részletesebben tájékozódni.

Leadandó: jelentkezési űrlapban

További információk: hupcc.hu

Kérdésekkel forduljon a konferencia@hupcc.hu címen a kollégákhoz.

 

Határidő: 2021. március 7.

 

A Konferencia Programelőkészítő Bizottság Tagjai:

  • Ürge-Vorsatz Diana, Közép-Európai Egyetem (elnök)
  • Gál Tamás, Szegedi Tudományegyetem (a konferencia társelnöke)
  • Antal Z. László ELKH Társadalomtudományi Kutatóközpont
  • Bartholy Judit, Eötvös Loránd Tudományegyetem
  • Jolánkay Márton, Szent István Egyetem
  • Kőrösi Csaba, Köztársasági Elnöki Hivatal
  • Márta Irén, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • Páldy Anna, Nemzeti Népegészségügyi Központ
  • Szalmáné Csete Mária, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Tálas Péter, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

„Az érdekelt felek kapitalizmusának ideje jött el –a fejlődésért, az emberekért és a bolygóért működő globális gazdaság kora” – Peter Bakker, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért elnöke tartott inspiráló beszédet meghatározó vállalati vezetőknek

Budapest, 2021. február 23.: A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlése az elmúlt évi regionális egyeztetés követően Peter Bakkert, a WBCSD elnök-vezérigazgatóját látta vendégül, aki közel 100 felsővezetőnek tartott előadást „Making stakeholder capitalism real and rewarding” címmel.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 102 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként 2021-es céljaként megfogalmazta, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„A 2020-as évet a BCSDH dinamikus fejlődése jellemezte, a fontos pénzügyi szereplők taggá válása pedig továbbra is növelte a szervezet erejét. A 2021-es évben, meg kell találni a módját, hogy egy ellenálóbb, befogadóbb és fenntarthatóbb gazdasági növekedést hozzunk létre. Fokozni kell a harcot a klímavédelemért és adaptációért, karbonsemlegeség eléréséért dolgozunk, előtérbe kell helyezni a nettó nulla kibocsátású gazdaság és Magyarország elérését.” – fejtette ki bevezetőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ennek tükrében a BCSDH szakmai programjának 2021-es évi fókuszába a Race to Zero program kerül, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért. Ennek elősegítése érdekében hozta létre a BCSDH a Net Zero Advisory Board-ot. A Board célja, hogy széles körű összefogást, programok összehangolását, hatás kiterjesztését, folyamatok felgyorsítását teszi lehetővé annak köszönhetőan, hogy a tudományos, szabályozói es a gazdasági szereplők is vannak benne.

„A Board tagjai olyan neves szakemberek közül kerültek ki, akik szaktudásukkal és saját területükön szerzett elismertségükkel igazi hatást tudnak közösen elérni. A különleges, szektorokon átívelő összefogás célja, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérés nagyobb lendületet kapjon a szinergiák kiaknázásával. – mondta el a BCSDH igazgatója, Márta Irén.

„Kevesebb mint 10 évünk van ahhoz, hogy megtaláljuk az utat az átalakuláshoz a nettó zéró kibocsátású és a természet központú gazdaság érdekében. Ezenkívül a világjárvány és a világszerte növekvő társadalmi nyugtalanság világossá tette, hogy ez a jövőkép csak valósulhat meg, ha gondolkodásunk és cselekedeteink középpontjába az embereket és közösségeket helyezzük. A vezetők lesznek a siker vagy a kudarc legfontosabb megkülönböztető tényezői.” – mondta el Peter Bakker, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) elnök-vezérigazgatója előadásában.

Az alapvető rendszerszintű átalakítások támogatása érdekében az elkövetkező kritikus évtized prioritásainak ütemtervének meghatározása érdekében a WBCSD március 25-én mutatja be a Vision 2050 frissített változatát. 2020-ban a BCSDH meghívására hazánk adhatott otthont a WBCSD közép-kelet-európai Regionális Vállalatvezetői Konzultációjának, ahol szakmai vezetés mellett beszélgettek vállalatvezetők, regionális vezetők és szakmai szervezetek vezetői a vállalatok szerepéről a Vision 2050 megvalósulásában. Ezen megkezdett munka eredménye, hogy Peter Bakker, a WBCSD elnök-vezérigazgatója tartott előadást a szervezet közgyűlésén.

„A fenntarthatóság már nem egy alárendelt tényező, hiszen az érdekeltekkel folytatott megbeszélések középpontjában áll. Gyorsabban kell közösen cselekednünk a kritikus átalakulások elősegítése érdekében az elkövetkező évtizedben. Az üzleti élet központi szerepet játszik a gazdasági rendszerek átalakításához szükséges cselekvések, innovációk, termékek és szolgáltatások előmozdításában és megvalósításában.”- tette hozzá Peter Bakker.

A taggyűlés elfogadta a szervezet 2020-as szakmai és pénzügyi beszámolóját, illetve a 2021-es terveit. Az újonnan csatlakozott vállalatok vezetői is bemutatkoztak.

 

Peter Bakker

WBCSD elnök-vezérigazgatója

 Peter Bakker 2012 óta vezeti a WBCSD-t. A WBCSD egy globális, vezérigazgatók által vezetett szervezet több mint 200 taggal, amelyek együtt dolgoznak a fenntartható világba történő átmenet felgyorsításában. A WBCSD tagvállalatai minden szektort és minden fontosabb gazdaságot képviselnek, együttes bevételük meghaladja a 8,5 milliárd USD-t és 19 millió alkalmazottal rendelkeznek.

A WBCSD elnöke kiváló üzleti vezető, aki 2011 júniusáig a globális szállítási és logisztikai vállalat, a TNT NV pénzügyi igazgatója, majd vezérigazgatója volt. Megkapta a Clinton Global Citizen Award (2009) és a Sustainability Leadership Award (2010) díjakat. Peter Bakker számos vállalati fenntarthatósági tanácsadó testület tagja. 2018-ban kapta meg az Orange-Nassau Rend tisztségét, annak elismeréseként, hogy hosszú távon elkötelezett az üzleti élet iránt a fenntarthatóság globális kérdéseinek kezelése mellett.

Legújabb tagunk az Auchan Magyarország Kft.

Legújabb tagunk az Auchan Magyarország Kft., amely 1998-ban nyitotta meg első áruházát hazánkban. A vállalat elsőszámú vezetője Dominique Ducoux, 2019. évi nettó árbevétele 333 millió forint, foglalkoztatottjainak száma pedig 7140 fő. A társaság alaptevékenysége élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmet foglal magába.

Az Auchan vallja, hogy az élelmiszeriparnak és a kiskereskedelmi láncoknak nagy szerepe van a fenntartható élelmezés területén. Eddig is nagy figyelmet fordítottak a környezetvédelemre, környezetbarát megoldásaik révén pedig kiemelkedő szerepet igyekeznek vállalni a fogyasztói magatartás formálásában. Folyamatosan azon dolgoznak, hogy mind beszállítói partnereiknél, mind pedig áruházaikban, hogy minimalizálják az egyszer használatos műanyagok arányát, amivel évente 14,2 tonnával csökkentik a műanyaggyártásukat. Szintén fontos a vállalat számára a karbonlábnyom csökkentése, ezért számos lépést tettek már eddig is, például hűtőberendezéseik modernizálásával, áruházaik és parkolóik ledesítésével, valamint szállítási útvonalaik optimalizálásával. Az Auchan aktív szerepet vállal az élelmiszermentésben, 2015-óta az Magyar Élelmiszerbank Egyesülettel közösen juttatják el rászorulókhoz minden nap a megmaradt élelmiszert.

Etikai Charta-juk biztosítja az emberi jogokra és alapvető értékekre kiterjedő normákat, melyek megszegését az úgynevezett Whistle-B rendszerükkel ellenőrzik munkavállalóik, partnereik és beszállítóik körében egyaránt. A vállalat elutasít mindennemű megkülönböztetést. Ezen kívül anyavállalatuk évek óta kiadja fenntarthatósági jelentését, ennek hazai adaptálása a terveik között szerepel.

BCSDH-hoz való csatlakozásuk célja, hogy elsőkézből értesüljenek a fenntartható fejlődés vállalati szektort érintő témáiról, megismerjenek sikertörténeteket a tagvállalatoktól, ezen kívül a szakmai támogatás és a BCSDH rendezvényei is hozzájárultak a döntésükhöz.

Tízezer családnak segít az Adni Öröm! akció

Több mint 18 millió forint értékű adománykártyával támogatták a vásárlók idén a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Adni Öröm! nevű karácsonyi adománygyűjtő akcióját. A felajánlások révén a Szeretetszolgálat tízezer nehéz sorsú családnak tud élelmiszercsomagot eljuttatni karácsony előtt. A SPAR az akció zárásakor pedig tett egy különleges felajánlást: megduplázta a vásárlói adományok értékét, ezzel is segítve a Magyar Máltai Szeretetszolgálat rászorulókat támogató programjait, melyek a SPAR által felajánlott további 18 millió forintnak köszönhetően 2021 év elején is tudnak erősödni. Így összességében 36 millió forint pénzadománnyal zárult az idei Adni Öröm! akció.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR 2020. december 16. és 21. között 24. alkalommal rendezte meg az Adni Öröm! akciót. A karácsonyi adománygyűjtés során idén adománykártyák megvásárlásával lehetett támogatást adni a rászoruló embereknek. Az akció 105 kijelölt SPAR és INTERSPAR áruházban, illetve a SPAR online shopjában zajlott.

„A koronavírus járvány alapvetően írta át a mindennapjainkat és új kihívások elé állított bennünket. Ugyanakkor ez a nehéz helyzet rávilágított arra is, milyen nagy szükség van arra, hogy az emberek a lehetőségeikhez mérten segítsenek egymásnak. A SPAR Magyarország számára nagy öröm, hogy egy világjárvány idején, a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen ismét meg tudtuk szervezni a hagyományos Adni Öröm! adománygyűjtő akciónkat. Nagyon köszönjük vásárlóinknak, hogy az idei évben is tanúbizonyságot tettek szolidaritásukról és adományaikkal hozzájárultak a kezdeményezésünk sikeréhez, amit mi szerettünk volna tovább erősíteni, ezért úgy döntöttünk, megduplázzuk a vásárlók által felajánlott adományok értékét. Így az Adni Öröm! akció eredménye 36 millió forint pénzadomány lett végül” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A jótékonysági kezdeményezéshez a SPAR és INTERSPAR üzletek vásárlói összesen több mint 18 millió forint felajánlással járultak hozzá. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat ebből az összegből tízezer egységcsomagra való tartós élelmiszert vásárolt, amelyet a rászoruló embereknek még karácsony előtt eljuttat. A SPAR felajánlása pedig elősegíti, hogy a nélkülöző emberek a 2021-es évben is jelentős támogatáshoz jussanak.

„Az élelmiszercsomagokat a Szeretetszolgálat által támogatott rászoruló családok, egyedül maradt idősek, fogyatékos családtaggal, nehéz körülmények között élő emberek kapják. Az adományt előzetesen összeállított címlista alapján házhoz viszik a karitatív szervezet munkatársai, a hajléktalan emberek pedig a nappali melegedőkben vehetik át a számukra összeállított csomagot. Nagyon hálásak vagyunk a vásárlóknak, akik ebben az új helyzetben is segítséget nyújtottak ahhoz, hogy tízezer élelmiszercsomagot készíthessünk a szükséget szenvedő családoknak” – mondta Romhányi Tamás, a szervezet kommunikációs vezetője.

Az idei adománygyűjtés szlogenje ebben az évben is a „Lett egy másik családom” volt. Ez azt fejezi ki, hogy önzetlenségük révén egyre több és több embert köt össze ismeretlenül az egymásnak nyújtott segítség. A jótékonysági kampány egy meglepetést is tartogatott 2020-ban. Közismert személyiségek, televíziós szereplők – köztük Ördög Nóra, Marton Adrienn, Kulcsár Edina, Szabó András „Csuti”, Molnár Andi és Czippán Anett – közösen énekelték el az egyik legszebb karácsonyi dalt. A Csendes éj felvételéhez bárki csatlakozhatott a www.adniorom.hu weboldalon keresztül, a felvételekből pedig egy közös klip is készült.

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete