Elérhetővé váltak a LIFE Clima projekt „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram pályázati felhívásai. A felhívások – projekttípusonként – az alábbi linkeken érhetők el:

  • Hagyományos éghajlat-politikai projektek: LINK
  • Stratégiai Integrált Projektek: LINK
  • Technikai segítségnyújtási projektek: LINK

A teljes hagyományos éghajlat-politikai pályázati keret a 2021. évben 69 millió euró, amelyből várhatóan legalább 35 új LIFE CLIMA projekt társfinanszírozása valósulhat meg. A hagyományos pályázati keretösszegek és várható átlagos projektméretek az egyes kiemelt területek vonatkozásában az alábbiak:

Kiemelt területTeljes keretösszeg 2021-benÁtlagos projektméretTámogatható pályázatok száma a 2021-es felhívás alatt (becslés)
Éghajlatváltozás mérséklése (Climate Change Mitigation, CCM)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (Climate Change Adaptation, CCA)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (Climate Governance and Information, GIC)8 millió EUR0,7-2 millió EUR5

Tekintettel arra, hogy az idei uniós szintű infónap elhalasztásra került, az Európai Bizottság az idei évben több angol nyelvű tájékoztató anyagot is összeállított a pályázók érdeklődők számára, amelyek az alábbi linkeken elérhetőek:

  • Tájékoztató videó a felhívásról – éghajlat-politika
  • Tájékoztató prezentáció a felhívásról – éghajlat-politika
  • LIFE CLIMA pályázatok az Európai Unió klímapolitikájának kontextusában

A magyarországi nemzeti információs nap megtartásával kapcsolatban jelenleg még zajlanak az egyeztetések a nemzeti kapcsolattartók között, mindenesetre a közeljövőben több hazai rendezvényen is tervezzük a LIFE pályázati felhívások magyar nyelvű ismertetését. Ezen kívül rövidesen megküldjük Önöknek ebben a körben a magyar nyelvű „LIFE CLIMA Kisokos 2021” című ismertetőnket, benne az idei felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, újdonságokkal.

2021. augusztus 1-jétől az „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram új nemzeti kapcsolattartója Sánta Csilla:

Legújabb tagunk a 1990-ben megalakult UniCredit Bank Zrt. A társaság elsőszámú vezetője Tóth Balázs, 2019. évi árbevétele közel 25 milliárd forint volt, 1740 foglalkoztatott mellett. Az UniCredit Bank Zrt. a magyar bankszektor meghatározó szereplője, a magán- és vállalati hitelektől és a faktorálástól az európai uniós támogatásokkal megvalósuló nagy fejlesztési projektekig; a számlavezetéstől, bankbetétektől a vagyonkezelésen át a befektetési banki szolgáltatásokig széleskörű kínálattal szolgálja ki ügyfeleit.

Környezeti felelősségvállalásuk a 2019 negyedik negyedévében bejelentett új ESG-célok keretein belül valósul meg; a saját működésre vonatkozó vállalások mellett az UniCredit partnerséget alakít ki az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás terén is. A Párizsi Egyezmény nyomán kidolgozott PACTA projekt keretében a nemzetközi bankok módszertant dolgoznak ki a hitelezési portfólióik értékelésére. Az UniCredit vállalta, hogy 25%-kal növeli a megújuló energia-ágazat szereplőinek nyújtott hitelállományt és célja, hogy bekerüljön az EMA kombinált zöldkötvények és ESG-hitelek kibocsátói között az első ötbe 2023-ra. Irodaépületeiben és fiókhálózatában a műanyag vizespalackok használatát megszűntette, és vállalta, hogy 2023-ra teljesen megszabadul az egyszer használatos műanyagoktól. Jelentősen csökkenti a papírfelhasználást a belső és az ügyfélfolyamatok átalakításával és digitalizálásával. Folyamatosan csökkenti irodahálózata és irodaépületei energiafelhasználását. E-car sharing szolgáltatást vezettek be, melyet kollégáik kedvezményesen vehetnek igénybe. Belső szemléletformálásukra is nagy hangsúlyt fektetnek, események, előadások, edukációs kampányok segítségével. Szoros kapcsolatot alakítanak ki ügyfeleikkel, befektetőkkel és a tágabb közösséggel a Social Impact Banking programon keresztül, amely az elkötelezettségük egy befogadóbb és méltányosabb társadalom építése iránt.

Tagságuk célja a közös gondolkodás,  a jó gyakorlatok megosztása, terjesztése és a tudástranszfer, amihez a bank a saját tapasztalatait és elkötelezettségét ajánlja, kiemelten au ESG social területén belül.

A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk. Mit tegyünk vezetőként azért, hogy egy sokszínű világban, a vállalat sikerei mellett az egyének számára is olyan jövőt teremtsünk, amiben kiteljesedhetnek? Hogyan tudunk felkészülni és választ adni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen ma a magyar munkaerő piac és milyen hatással volt rá a COVID-19? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján június 30-án, szerdán. A résztvevők egy része személyesen a helyszínen vett részt a napon, míg mások online kapcsolódtak be a hibrid formában megrendezett rendezvényre. Az év hatodik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad Magyarország, Csehország és Románia ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Milyen hatással vannak a demográfiai problémák a gazdaságra? Hogyan változtak meg az üzleti szektorok? Hogy változtatta meg a COVID-19 a munkaerőpiacot? Miért fontos a munkáltatói márkaépítés? Hogyan alakult a távmunka helyzete és hogyan találnak ma munkát az emberek?

Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja Janne Teller idézétével indította előadását: “A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk.” Melyek a legkersettebb szektorok ma Magyarországon? Hogyan alakultak a bérek tavaly? Hogyan kezelhetjük a globális HR kihívásokat, mint a munkavállalói bizonytalanság csökkentését, az objektív és gyors kiválasztást, a sokszínűséget, méltányosságot és befogadást, az operatív hatékonyság javítását vagy a távmunka hatékonyságának növelését 2021-ben?

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, több követendő példát is átbeszéltünk mentoraink segítségével a nap során.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról ennek környezeti feltételeiről mind operatív, mint HR, mind vezetői döntési szinten, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. Kiemelte, hogy a programban résztvevők motivációja, versenyszelleme és elköteleződése bizonyítja a program sikerét.

Dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok. A roma-integráció hátteréről és fontosságáról beszélt mind egyéni mind társadalmi szinten. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Emellett beszámolt vállalati együttműködések keretében megszületett sikerekről is.

Brózik Klára az EQ X-Press tréning társalkotója beszélt az EQ szerepéről a vezetés során. Bemutatta az EQ X-Press programot, ahol a vezetők, a nehéz sorsú fiatalok pályaválasztási dilemmáit és kommunikációs nehézségeit fejlesztik mentorálás és coacholás eszközével, miközben maguk is mélyen megértik a mentoráltak helyzetét és tanulnak saját magukról

Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke és a HBLF elnöke a vállalat esélyegyenlőség politikáját osztotta meg a vezetőkkel, amelynek eredményeként 2017 óta a Shell Hungary igazgatóságának tagjai 50-50%-ban nők, illetve férfiak. Beszélt a Kiállás kultúrájáról és személyes karrierútjáról élményeiről női vezetőként. Kiemelten fontosnak tartja a sokszínűséget, melynek kapcsán beszámolt a magyarországi Sokszínűségi Charta kezdeményezés szerepéről.


Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője vállalat történetének és kultúrájának rövid bemutatása után a fenntarthatósági stratégiájáról és a Grundfos alapértékeiről beszélt, ami áthatja vállalat minden napjait. Ezután egy gyártúra keretén belül a résztvevők megnézték a tatabányai gyár két telepét, a tréning szobát, a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokat és gyári vezetői megbeszélések helyszínét. Az online bekapcsolódva résztvevők hololensen keresztül követhették a bejárást.

A napot Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivérrel zártuk. A vezetői interjú keretein belül Szundy Olivér a dán szervezeti kultúráról mesélt, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat folyamatosan szem előtt tartják. Mesélt emellett a vezetői szerepről és karrierútról is. Kiemelte, hogy ahhoz hogy sikeresek legyünk fontos, hogy szeressük, amit csinálunk. „Vezetőként soha ne vedd magad túl komolyan” – mondta a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A szakmai nap GALÉRIÁJA a linkre kattintva érhető el.

Mi lesz a csomagolások jövője? Vannak-e már innovatív megoldások a probléma megoldására? Mit tehetnek a vállalatok? Több mint 30 résztvevővel tartottuk meg a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét.

A Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagjának, a Holland Királyság Nagykövetségének képviseletében H. E. René van Hell, nagykövet nyitotta meg az eseményt. Beszédében kiemelte a Körforgásos Gazdaság Platform és alapítóinak sikeres együttműködését, illetve betekintést adott a résztvevőknek az első és második akadémia témáinak (élelmiszerpazarlás és körforgásos teljesítménymérés) trendjeire, fontosságára.

A Coca-Cola HBC Magyarország jelenleg is zajló papír palack projektjét Kovács Dorottya, kommunikációs specialista mutatta be. Beszélt a Coca-Cola elkötelezettségéről és tevékenységéről a csomagolás terén: 2030-ig minden elsődleges csomagolásnak 100% -ban újrahasznosíthatónak kell lennie, és az italcsomagolások 100% -át össze kell gyűjteni. Ez a tevékenység két módon zajlik. Az első a csomagolás csökkentése, a második pedig az innovatív csomagolások bevezetése, ezen belül is a papírpalack prototípus bevezetése. Az első európai piaci teszten 2000 magyar fogyasztó vehet részt Magyarországon. A fogyasztók a papírpalackba csomagolt növényi alapú AdeZ italt a Kifli.hu-ról rendelhetik meg, amely Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedője. A palack használata után a fogyasztók visszajelzést adnak a palack használhatóságával kapcsolatban, majd az elhasznált palackok visszagyűjtésre kerülnek, hogy a termék továbbfejlesztésre kerüljön.

Ezt követően a résztvevők megismerhettek 3 innovatív vállalkozást, amelyek megoldást kínálnak az egyszer használatos csomagolások problémájára. Az Envirocare-t Iváná Birová, az Envirocare projektmenedzsere mutatta be. Az ökológiai bio-műanyag kutatásával foglalkozó szlovák vállalat együttműködésben a gyártó Panara vállalattal kifejlesztett a „Nonoilen”-t, ami egy hőre lágyuló, teljes mértékben bio-polimereken alapuló, és teljesen biológiailag lebontható anyag. Más műanyagokkal összehasonlítva jobb mechanikai tulajdonságokkal (rugalmasság, alakstabilitás) rendelkezik, illetve élelmiszerek csomagolására is alkalmas.

A Greenstic magyar vállalatot Bati Márton, társtulajdonos mutatta be. A Greenstic 2 éve alakult, és már több mint 290 komposztálható, műanyagmentes termék van a kínálatukban, amik cukornádból, papírból, újrahasznosított papírból és PLA-ból készülnek. A vállalat éttermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel és áruházakkal is együttműködik. A COVID hatással volt a vállalat szolgáltatásaira: növekedtek a házhoz szállítási szolgáltatások és csökkentek a rendezvény- és fesztivál-megrendelések. Idén az egyszer-használatos műanyagok egy részének betiltásáról szóló magyar törvény pedig vevői igényt generál a Greenstic termékek iránt. A jövőben a cég új, növényi alapanyagok használatára fog fókuszálni, úgy, mint a gomba, burgonya, szőlőhéj, tej, kender.

Marteen Stolk, üzletfejlesztő bemutatta a fenntartható műanyagokkal foglalkozó holland Ioniqa tevékenységét. Az Ioniqa újra feldolgozza a nem újrahasznosítható PET-hulladékot, ezzel hozzájárulva a PET műanyag zárt rendszerű rendszeréhez. A szemétben landoló PET műanyagból kiváló minőségű monomert készít, melyet a PET-gyártó vállalatok felhasználhatnak, ezáltal a vállalat az összes PET műanyagot, amit nem lehet újrafeldolgozni, visszavezeti az értékláncba. Így a műanyag 100% -ban, 75% -kal kevesebb CO2-kibocsátással kerül újrahasznosításra, versenyképes áron és minőséggel. Az Ioniqa az első üzem, amely a világ legnagyobb globális PET-gyártóit látja el, mint például az Unilevert és a Coca-Cola-t.

Az esemény zárásaként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség körforgásos gazdaság szakértője összegezte az idei Akadémián elhangzottakat és felkérte a résztvevőket arra, hogy tegyenek javaslatot a jövő évi Akadémiai napok témáira.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai projektvezető munkatársat keres.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél kamatoztatni szakmai tapasztalataid és egy elkötelezett csapat tagja lenni és megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz! A munkavégzés helye a feladatok függvényében rugalmasan az otthonod vagy a budapesti irodánk.

 


Feladatok:

  • a vállalati fenntarthatóság területén készült átfogó, nemzetközi „Vision2050” Refresh hazai adaptálása és akcióterv készítése
  • fenntarthatósági felmérések, elemzések, tanulmányok készítése
  • vállalatvezetői, fenntarthatósági rendezvények szakmai előkészítése és lebonyolítása
  • BCSDH csapat munkájának szakmai támogatása
  • Szakmai szervezetekkel, szakértőkkel való kapcsolattartás

Alapelvárások:

  • közgazdász és/vagy a fenntarthatóság/környezetvédelem területén szerzett, mesterfokú diploma
  • vállalati fenntarthatósághoz kötődő, több éves tapasztalat
  • aktív, felsőfokú angol nyelvtudás (szóban, írásban)
  • precíz, elkötelezett és hatékony munkavégzés
  • biztos, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, közösségi média)

A pályázat során előnyt jelent:

  • vállalati és/vagy civil szervezeti tapasztalat
  • EU-s projektekben szerzett tapasztalat
  • projektvezetői gyakorlat

Mit kínálunk?

  • izgalmas, szakmai feladatok
  • nemzetközi, fenntarthatósági szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódás
  • folyamatos tanulási, fejlődési lehetőség
  • egymást segítő, jó csapat
  • értékes kapcsolati háló
  • rugalmas munkavégzési feltételek

Jelentkezés:

Angol nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj július 6-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre.

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

Visszatérés az irodába, de hogyan? Hogyan lehetünk sikeres vezetők? A fenntarthatóságban is a munkavállalók bevonása és elkötelezése a siker kulcsa, milyen eredményeket érhetünk el egy fenntartható innovációs kihívással? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei második találkozóját június 1-jén tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen hatással volt rájuk az elmúlt év és mi az, amit ebből a jövőben is meg szeretnének tartani. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többsége rugalmasságot tanult. A megtartandók között megjelent a részleges homeoffice, és a családdal töltött minőségi idő is.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség első féléves munkáját és felkérte a hallgatóságot, hogy vegyenek ők is részt az elindított projektekben, amik az alábbiak:

  • Ajánlás résztvevőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a tehetségprogram során elsajátítottakat? – Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője
  • Ajánlás delegáló vezetőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban vállalatunknál, amit a tehetségprogram résztvevői a program során elsajátítotak? – Bori Máté, LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere
  • „A jövő vezetői” tehetségprogram hosszútávú hatásának mérése – jógyakorlatok, fenntartható kezdeményezések összegyűjtése, Alumni tagok sikertörténetei – Szederkényi Zita, tehetségprogram vezetője

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, a program 2017-es végzőse bemutatta a Nestlé Innovation Challenge kezdeményezését. A vállalat egy átfogó programon keresztül vonja be a kollégákat a fenntarthatóság kihívásainak megoldásában. Hogyan lehet a Nestlé Magyarországon vezető a fenntarthatóságban? Erre a kérdésre keresték a választ a kollégákkal közösen és a legjobb ötleteket meg is valósítják.

Az estét záró vezetői interjún Venter Zoltán, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Az aktív beszélgetés során olyan kérdéseket boncolgattunk, hogyan térhetünk vissza az irodákba a COVID19 járvány után? Milyen a svéd vállalati kultúra? Mi segíti a vezetőt abban, hogy összetartó, sikeres csapatot kovácsoljon? Zoltán emberközpontú vezetői szemlélete igazi inspiráció volt a résztvevők számára.

Meglepetésként ért minket a jó hír, hogy jelöltek bennünket, sőt megkaptuk a Bridge Budapest Környezeti fenntarthatóságért vállalkozói közösség díjat. Köszönjük a jelölést és a zsűri döntését!

A zsűri tagjai:

  • Katonáné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem adjunktusa, Vállalkozásfejlesztési Tanszék
  • Matheidesz Réka, a MOME nemzetközi projektekért felelős pályázati irodájának vezetője
  • Máté Krisztina, producer, Az első millióm története, Cápák között
  • Biás Csongor, Startup Hungary ügyvezetője, alapítója
  • Tóth Gergely, HR Fest alapító és ügyvezető
  • Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures partnere

Az online díjátadó kapcsán készült film itt tekinthető meg:

https://www.facebook.com/bridgebudapest/videos/234238238465969

Az elmúlt év nehézségei kiemelték a bizalmon és közös gondolkozáson alapuló tartós partnerségek fontosságát és sikerességét. Hogyan lehet egy kiszámíthatatlan helyzetben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzleti működés során? Hogy jelenik meg a munkatársakkal való partnerség? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait számba véve.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – mondta előadásában Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását.

Egy vállalat kiemelten fontos érintettjei a dolgozói. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a vezetői felelősség fontosságáról beszélt. Megkérte a résztvevőket, hogy gondolják át, mi vezetői sikerük képlete. Egy vállalat eredményessége múlik a dolgozók motivációján, nyitottságán, kreativitásán, amit a vezetőknek kell megteremteniük. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról. Emelett beszélt arról is, hogyan támogatták nyersanyag-beszállítóikat és gondolkodtak velük közösen az elmúlt év kihívásai során.

Arató Gábor, a ManuPackaging Magyarország Kft. ügyvezetője, Jakab Judit a Syngenta Communication Business Partnere és Vadovics Kristóf, a Greendependent ügyvezetője irányításával a résztvevők három témában is mélyebben elmerültek és kiscsoportokban közösen gondolkodtak a felmerült kérdéseken, dilemmákon. A ManuPackaging olyan fóliát hoz megrendelőinek mely nem csak újrahasznosítható, de ha nem kezelik, később le is bomlik. A Syngenta globális érintetti párbeszédek mentén alakította ki az új Good Growth Plan vállalásait és célkitűzéseit 2025-ig. A GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje pedig segíti a résztvevőket abban, hogy felelősen kevesebb energiát használjanak.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A felvezető előadás után Papp Zoltán, Bárány Péter, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója és Zsidi Sándor az OSI Food Solutions ügyvezetője kerekasztal-beszélgetés keretében arról beszélgettek mi működtet jól sikeres partnerségeket. A partneri viszony közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki elfogyasztja a hamburgert. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak és nem csak a sikereken, de a nehéz időkben a terheken is közösen osztoznak.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea, az alapítvány operatív igazgatója és Dr. Ablonczy László, az alapítvány szakmai vezetője mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerl Andrea, a ház vezetője invitálta a résztvevőket virtuális sétára. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Valódi otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot szokás szerint vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald’s magyarországi Developmental Licensee Partnerének ügyvezető igazgatójával szó volt a csapatról, karrierútról, a partnerségek fontosságáról, a közös sikerek megéléséről és egymás támogatásáról.

Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.

Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.

A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.

Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.

A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette  résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.

Köszönjük támogatóinknak!