Köszönjük az érdeklődést, a bemutató vállalatok számára a regisztráció lezárult.
Az eseménnyel kapcsolatos kérdések esetén keresse bátran Nagy Andreát, a BCSDH szakmai projektvezetőjét (andrea.nagy@bcsdh.hu, +36305852062 )
Thank you for your interest, please note that the registration for the presenting companies is closed now.
In case you have any question regarding the event please do not hesitate to contact Andrea Nagy, Project Manager of BCSDH (andrea.nagy@bcsdh.hu, +36305852062 )
Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának 2024. évi ösztöndíját. A döntőbe jutott öt legjobb pályázat közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a nyertest 2023. november 24-én az E.ON Hungária Zrt-nél tartott döntőben.
A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú módszerekkel mutassa be a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők szakértőktől és gyakorló vezetőktől sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősségvállalás alapelveit.
2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.
A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök hallgatója, Babos Boróka Dorinka, Bakk Lilla és Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak hallgatói, valamint Kárándi Kata, a Debreceni Egyetem gyógyszerész hallgatója vehettek részt. A pályázók munkájukban egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat.
A szakmai zsűri tagjai: Gál Judit (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Maczelka Márk (SPAR), Márta Irén (BCSDH), Pesti Tímea (LeasePlan ALD) voltak.
Köszönjük munkájukat!
„A jövő vezetői” Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2023-ban:
„1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30%-kal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.
A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.
Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.
A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73%-a a termelési folyamatok átalakításában, 66%-uk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62%-uk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.
A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt.
Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt.
A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a mostani változásokkal kapcsolatban.
Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Prof.dr.ir Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.
Camilla Visconti, Circle Economy Consulting tanácsadója a CSRD eszköztárról szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy a CSRD az első olyan reporting rendszer, ahol kötelező jelenteni a körforgásos gazdasági előrehaladásról is.
A KKV-k szerepe a körforgásos átmenetben is kulcsfontosságú, őket segíti a fenntarthatóbbá válás útján az OPTEN ESG Indexe, amit Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai igazgatója mutatott be.
A körforgásos gazdaság és az ESG kapcsolata volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója, Nyári Károly Gábor, a Grundfos alelnöke és FP&A csoport vezetője és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy különböző ágazatokban miért fontos az ESG megfelelés és miben segíthet az ESG kritériumok teljesítésében a körforgásos gazdaság. A kerekasztal-beszélgetést Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.
A körforgásos gazdaságra és fenntartható működésre való átmenetben az ESG-tényezőknek a befektetési folyamatba való integrálása kulcsszerepet játszik, mivel a keretrendszer átlátható, fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít, amely mérhető és jelenthető. A körforgásos gazdaság és az ESG egyaránt kulcsfontosságú a befektetések kockázatmentesítésének, az éghajlatvédelmi és biodiverzitás kötelezettségvállalások teljesítésének és a jobb növekedés új formáinak kihasználása szempontjából.
Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálására fókuszált Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálásával. A résztvevők között volt: Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója.
Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe. A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.
Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit. Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.
„Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”
A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.
A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.
„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni. Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.
A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.
A beérkező pályázatokat egy hat fős szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai:
Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium
Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) nagykövete
Istenesné Solti Andrea, Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF) Elnöke, Shell Hungary Zrt Chair
Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Programigazgatója, a Lean & Green Platform koordinátora
Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Ügyvezető Igazgatója
Zinnemers Katinka, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Dutcham) Elnöke, az Abacus Medicine A/S ügyvezető igazgatója
A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.
Köszönjük a Csúcstalálkozó főtámogatójának:
Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2023-as támogatóinak:
*****
Mi a körforgásos gazdaság?
A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.
November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.
Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.
A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.
Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.
Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.
Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.
Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást:
A Nestlé Hungária és az Okos Doboz közös egészségnevelési oktatóprogramjának idén őszi kihívása október 2. és 31. között zajlott. A szervezők közel 10 000 diákot értek el a programmal, amely során felhívták a figyelmet a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságára. A kisiskolások összesen több mint száznyolcvanezer feladatot oldottak meg, a legjobbakat pedig ezúttal is értékes nyereményekkel díjazták.
Az Etesd az Eszed elnevezésű egészségnevelési oktatóprogram keretében immár második éve rendezett a Nestlé Hungária és az Okos Doboz nagyszabású kihívást általános iskolásoknak. Ennek jegyében Magyarország minden településéről és a határon túlról is csatlakozhattak az erőpróbához az általános iskolás diákok, akik a korosztályuknak és tudásszintjüknek megfelelő módon megkapott információk elsajátítása után játékos feladatokon keresztül mérhették össze a tudásukat. Az idei kihívás során rekordszámú, összesen 183 236 darab feladatot oldottak meg a gyerekek.
„Elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy minél több gyermekhez juttassunk el információkat a kiegyensúlyozott táplálkozás alapjairól, mert hiszünk benne, hogy ezzel a tudással felvértezve egészségtudatos felnőtt válhat majd belőlük – mondta el Sárga Diána, a Nestlé dietetikusa az úgynevezett egészségnapokról is mesélt: – Az Okos Doboz munkatársai a feladatok mellett idén játékos programok segítségével is oktatták a gyerekeket a kiegyensúlyozott táplálkozásról és egészséges életmódról. Jó volt látni, hogy az általános iskolások mennyire kíváncsiak, és milyen eltökéltek, ha arról van szó, hogy élmények által jussanak új ismeretekhez.”
Az idei egészségnevelési program közel 10 000 gyermeket ért el. A feladatmegoldást a tudásvágyon kívül az értékes nyeremények megszerzése is motiválta: a diákok mellett a résztvevő pedagógusokat és az iskolákat is díjazták. Az iskolák versenyén első helyen végzett a Versendi Általános Iskola, másodikon a Székely József Református Általános Iskola, míg harmadikon a Besenyői Arany János Általános Iskola, ezekben az iskolákban oldották meg a legtöbb feladatot.
„Azért dolgozunk, hogy a szemléletformáló üzeneteket élvezetes módon juttassuk el a gyerekekhez: a Nemzeti alaptantervre épülő játékos feladatok megoldása során élmény a tanulás, ezt bizonyítja az idei kihívásban résztvevők nagy száma és az általuk megoldott feladatok mennyisége is” – értékelte az idei kihívás eredményét Szűcs Dóra, az Okos Doboz ügyvezető igazgatója.
November 13-án és 16-án tartotta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a BCSDH-val együttműködve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megújításához kapcsolódó egyeztetéseket építőipar, élelmezés és mezőgazdaság, logisztika és szállítmányozás, valamint pénzügy témákban. A közel 50 résztvevővel zajló egyeztetéseken a vállalatvezetők kiemelték a rendszerszintű változások és a valódi tettek szükségességét, valamint a holisztikus szemlélet és az edukáció fontosságát. A javaslatok aggregált módon beépülnek a következő 12 éves stratégiába.
Köszönjük a résztvevőknek az őszinte és konstruktív beszélgetést, az érintett szakmai szervezeteknek pedig az együttműködést:
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban második alkalommal végzett ESG felmérést tagvállalatai körében, amelynek szakmai partnere a KPMG volt. A felmérésben 14 iparág 70 vállalata osztotta meg tapasztalatait 22 kérdés mentén, amelyben a válaszadók kitértek többek között az ESG jelentéstételi és adatgyűjtési szokásaikra, az ehhez kapcsolható főbb motiváló és korlátozó tényezőkre, emellett az ESG szerepére szervezeteik életében.
A felmérésben résztvevők 90 százaléka szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből, ezért tízből hat vállalat (61 százalék) már rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi vagy anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. A közelgő jogszabályi elvárással, a CSRD szerinti ESRS szabványokkal is már sokan találkoztak, de alkalmazásuk egyelőre csekély mértékű. Azok a cégek, akik már készítenek ESG-jelentést, és azok, akik ennek az előkészítését tervezik, hasonló arányban részesítik előnyben a különálló (34 százalék) vagy integrált (33 százalék) jelentés formáját ESG adataik közzétételére. Az ESG jelentéskészítésre vonatkozóan a főbb ösztönző tényezők között a reputáció növelése, a tulajdonosi elvárások kielégítése és a szabályozói elvárásoknak való megfelelés jelenik meg.
A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre, náluk már gyakorlattá vált a jelentéskészítés, míg 84 százalékuk publikusan közzé is teszi az információkat a vállalatuk teljesítményéről.
A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.
Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás). A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.
A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.
A szervezeti működés szempontjából a megkérdezett vállalkozások 72 százaléka rendelkezik dedikált, ESG-területért felelős vezetővel döntéshozói szinten. A vállalatok fele foglalkoztat fenntarthatósági osztályon kinevezett ESG szakembert, ez jelentős elmozdulás a két évvel ezelőtti arányhoz képest.
Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.
A Felmérés eredményeinek összefoglalója innen letölthető.
Köszönjük támogatóinknak!
A Mazars olyan nemzetközi, integrált és független szervezet, amely a könyvvizsgálat, a számvitel, valamint az adó-, pénzügyi, jogi* és üzleti tanácsadás területén nyújt szolgáltatásokat ügyfeleinek. A Mazars a világ több mint 95 országában van jelen A Magyarországon 1991 óta jelen lévő Mazars az egyik vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat. 190 magasan képzett és elkötelezett szakemberrel teljes körű szolgáltatást nyújt ügyfeleinek valamennyi ágazatban.A Mazars globálisan elkötelezett a fenntarthatóság iránt, így természetesen a hazai irodában is szívügyének tekinti a fenntartható működést, céljai között szerepel az ESG mindhárom területén az elkötelezett működés és a folyamatos fejlődés.
Ennek érdekében az elmúlt években több lépést is tett.
Szolgáltatóként egyik legfőbb értékük és erőforrásuk a munkatársaik közössége, így az „S” és „G” területek is kiemelten fontosak számukra. Nagy hangsúlyt fektetnek a munkavállalókkal való rendszeres kommunikációra, véleményük megismerésére. Számos programmal rendelkeznek a diverzitás és alapvető emberi értékek témában, mint például a Munka-Magánélet-Mazars program, a tehetséggondozás, az átfogó szakmai és soft skill tréning program, a kismamák reintegrációja, egészségmegőrzési programok, stb. A megvalósított programokról, valamint a munkavállalók összetételéről, a diverzitásról, a nők helyzetéről, a férfiak és nők átlagkeresetéről minden tagvállalat évente riportál az anyavállalat felé. Az emberi jogokkal és alapvető emberi értékekkel, valamint a diverzitással kapcsolatos hitvallásukat etikai kódexük (Code of Conduct) tartalmazza, amelynek ismerete és betartása minden Mazars munkavállaló kötelessége.
Környezetére felelős vállalatként a nettó zéró működés eléréséhez bevezetésre kerül a cégcsoportnál a karbonlábnyom és ÜHG kibocsátás mérése (a GHG Protocol szerint): ez már több mint 80 országban működik, melyek együttesen a Mazars teljes létszámának és kibocsátásának 95 százalékát képviselik.
A Mazars csatlakozott az SBTi (Science Based Targets initiatve) kezdeményezéshez, valamint országszintű dekarbonizációs programot is fejleszt. Tudatosan csökkenti az üzleti utazások számát, a beszerzések során a fenntartható és környezet semleges megoldások felé nyit, valamint beszállítói etikai kódexet is létrehozott, amelyet a beszállítók fenntarthatóság szerinti minősítése fog követni. A biodiverzitás növelésére, a természeti környezet helyreállítására leányvállalati szintű programokat működtet, amelybe munkavállalóikat is bevonja.
A Mazars csoport 2019 óta készít fenntarthatósági jelentést. Vállalásuk, hogy 2024-ben a Mazars Kft. a 2022/23-as üzleti évéről helyben is készít és megjelentet fenntarthatósági jelentést. A hazai iroda 2023 szeptemberében megkapta az EcoVadis ezüst minősítését. A zöld jövő érdekében továbbra is megteszik a szükséges erőfeszítéseket, hogy cégük fenntartható módon működjön.
Mind csoportszinten, mind helyi szinten Átláthatósági jelentést (Transparency report) tesznek közzé, amelyben többek között információkat közölnek az értékeikről, a működésünk érintetti köréről, a belső és külső kockázatkezelésükről, a minőségbiztosítási rendszerükről és gazdálkodásukról.
A Mazars azért csatlakozott a BCSDH-hoz, mert fontosnak tartja, hogy a fenntarthatóság területén is olyan kompetenciákkal rendelkezzen, amellyel egyrészt az ügyfeleiket segítheti a tudatos és fenntartható működés, jelentéstétel és jövőbeni fejlődés megvalósításában, másrészt saját működésében is alkalmazhassa ezeket. Munkavállalóik fontosnak tartják magukat folyamatosan képezni, másoktól tanulni és megszerzett tudásunkat megosztani. Céljuk, hogy aktív, megbecsült és hasznos tagjai legyenek ennek a közösségnek.
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.
Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hazai szervezete