Fontos beruházást tett a fenntarthatóbb működésért az Auchan Magyarország és a Waberer’s International Nyrt. leányvállalata a WSZL, ugyanis a kiskereskedelmi láncnál befejeződött az áruházi kiszállítást végző flotta korszerűsítése, amelyben a járművek átlagéletkora így 1,5 évre csökkent. Ráadásul ezzel a lépéssel éves szinten 95-100 ezer liter üzemanyagot tudnak majd megspórolni a korábbiakhoz képest. Együttműködésük keretében a két vállalat az elmúlt években következetesen mérsékelte a működésből fakadó káros környezeti hatásokat, a megújult flotta ennek a stratégiai lépéssorozatnak egy újabb állomását jelenti.

A napokban befejeződő beruházással a két vállalat az Auchan Magyarország áruházi kiszállításban használt teljes kamionflottáját cserélte le a legújabb VOLVO és DAF vontatókra. Az EURO 6-os normát teljesítő gépjárművek 2015-ben kerültek először forgalomba, amikor hatályba lépett az új uniós környezetvédelmi szabvány. Ennek célja, hogy korlátozza a közúti járművek által kibocsátott szennyező gázok mennyiségét és arra ösztönözze a gyártókat, hogy fenntarthatóbban működő autókat készítsenek. Az EURO6 jelenleg a legfrissebb szabvány, és azoknak az üzemanyaggal működő autóknak jóval környezetkímélőbb a motorja, amelyek ennek az előírásnak megfelelnek.

Ennek tudatában az Auchan Magyarország a WSZL-el együttműködve a teljes kamionflottáját frissítette. Mindegyik új DAF és Volvo típusú gépjármű a legmodernebb telematikai rendszerrel van felszerelve, amely állandó kapcsolatot tart a gépjárművezetők és a fuvarszervezők között, valamint lehetővé teszi, hogy valós időben nyomon kövessék a járművek helyzetét, a vezetési stílust, a teljesítményt és az üzemanyag-fogyasztást is. Ezzel nem csak idő és pénz takarítható meg, hanem hatékonyan lehet csökkenteni a károsanyag-kibocsátást és javítani a flotta fenntarthatóságát is.

A beszerzésnek köszönhetően 8,1 százalékkal csökken az áruházlánc szállításból fakadó, éves károsanyag-kibocsátása és ráadásul 90-100 ezer literrel kevesebb üzemanyagra lesz szükség. A flotta korszerűsítésén túl a két vállalat olyan megoldásokon és eszközbeszerzésen is dolgozik, amelyek hozzájárulnak az áruházi kiszállítási folyamatok fenntarthatóságának és hatékonyságának növeléséhez. A most forgalomba helyezett 15 vontatóval a hazai Auchan teljes éves fuvarmennyiségének 30-35 százalékát fogják végezni.

„Számos projektnek köszönhetően következetesen csökkentjük a szállítmányozásból (Scope 3) eredő CO2 kibocsátásunkat, a most átadott kamionok ennek a lépéssorozatnak egy újabb állomását jelentik. Mindez szerves részét képezi Klíma Stratégiánknak, amely tartalmazza a Science Based Target kezdeményezés (SBTi) által hitelesített, hosszú távú kibocsátáscsökkentési céljainkat. Ennek megfelelően 2030-ra az áruházaink működéséből fakadó (Scope 1 és 2) CO2 kibocsátást 46%-kal, az azon kívüli kibocsátást (Scope 3) pedig 25%-kal fogjuk mérsékelni” – mondta Varga-Futó Ildikó, az Auchan CSR igazgatója.

„Cégcsoport szinten tudatosan teszünk azért, hogy munkafolyamataink a legkisebb környezeti terheléssel járjanak, hiszen nem csak nekünk, de minden logisztika szolgáltatónak igen jelentős a környezeti lábnyoma. Éppen ezért a szektorban elsőként hoztuk létre a Green Division részlegünket, egy olyan zöld szemlélet kialakítására dedikált csapatot, amely maximálisan támogatni tudja megbízóink fenntarthatósági törekvéseit” – tette hozzá Patai Krisztina, a Waberer’s International Nyrt. Green Division Igazgatója.

Az Auchan Magyarország és a Waberer’s leányvállalata, a WSZL együttműködése 2016-ra nyúlik vissza, 2018 óta pedig a kiskereskedelmi lánc teljes országos kiszállítási feladatait a szállítmányozási cég látja el.

Ismét nagy lépést tett a környezettudatosság irányába a SPAR Magyarország. A vállalat digitális megoldásokkal csökkenti az áruházai működéséhez szükséges, papíralapú adminisztrációt. Az intézkedés révén a vállalat 14 tonna papírt takarít meg már 2023-ban.

„A SPAR számára fontos alapelv a környezettudatosság. Ennek szellemiségében a napi működésünk szinte valamennyi területén igyekszünk új megoldásokkal élni. Ilyen fontos terület a papírcsökkentés is: az üzlethálózati folyamatok kapcsán is törekszünk a digitális megoldásokra, 2019 óta folyamatosan dolgozunk azon, hogy ezen a területen is minimalizáljuk a papírfelhasználást” – ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A vállalat legújabb kezdeményezése az adminisztráció terén az online megoldásokra helyezi a hangsúlyt. Megszűntek például a takarítási naplók és a hűtőkontroll lapok papíralapú feljegyzései, helyette digitális adatok állnak rendelkezésre. Ennek köszönhetően 2023-ban éves szinten már csaknem 14 tonnával kevesebb papír kerül felhasználásra.

A SPAR fenntarthatósági programja keretében nemrégiben már zöldre váltott a SPAR Online shop is: a korábban szintén papír alapú szállítólevelet digitálisra cserélte a vállalat. Ez éves szinten több mint 3 tonnányi megspórolt anyagmennyiséget jelent.

A Díjbeszedő Holding Zrt. mintegy 20 szolgáltató megbízásából végez számlázási, mérőleolvasási, díjbeszedési, illetve ügyfélszolgálati tevékenységet. Ügyfeleik száma több mint 750 ezer fő, részükre évente kb. 16 millió számlát, fizetési értesítőt állítanak elő. Az általuk számlázott és beszedett díjak értéke meghaladja az évi 75 milliárd forintot.

A vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatása jelentős, ezért a vezetőség stratégiai szintre emelte a társaság felelősen gondolkodó, a fenntartható jövőért érdemi döntéseket meghozó és ez alapján konkrét megoldásokat kidolgozó vállalatok köréhez való csatlakozását. Első fenntarthatósági jelentésük 2022-ben került kiadásra a cégcsoportra vonatkozóan. A társaság stratégiai célkitűzéseivel összhangban folyamatosan csökkenti ökológiai lábnyomát. 2022-ben felszámolásra került az asztali nyomtatóik 30%-a, papírfelhasználásuk 13,93 tonnával, energiafelhasználásuk pedig több, mint 30 %-kal csökkent.

A Csoport jövőképének része a karbonsemleges működés fokozatos kialakítása és hosszú távon a teljes karbonsemlegesség elérése. Ennek érdekében az energiafogyasztásuk, a hulladéktermelésük és az alaptevékenységükhöz kapcsolódó karbonlábnyomuk vizsgálatára kiemelt hangsúlyt helyeznek. A CHG protokoll szerinti Scope 1, 2 és 3 kerül mérésre, valamint a protokoll mérési módszertanát használják mind a célok kitűzése, mind az ellenőrzés során. A társaság rendelkezik Etikai és Magatartási Kódexszel, valamint működtet complaince officer-t és Etikai Bizottságot. A társadalmi jóllét növelése érdekében számos tevékenységet folytat.

Elsődleges céljuk a BCSDH-tagsággal, hogy megismerjék a társaságokkal szembeni jelentéstételi és fenntarthatósági elvárásokat és azok teljesítésére a legjobb gyakorlatokat, trendeket, valamint az akciókat, amelyekkel a leghatékonyabb módon járulhatnak hozzá a fenntarthatósághoz és amelyek értéket teremtenek a társaságuk számára.

A társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen a növekvő egyenlőtlenségek rendszerszintű kockázatot hordoznak magukban.

Mit tehetnek a vállalatok a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében? Milyen munkaerőpiaci folyamatokra kell felkészülniük a közeljövőben? Hogyan tudjuk támogatni az innovációt a társadalmi kérdésekben? Milyen pszichoszociális kockázatok vannak jelen egy munkahelyen? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. április 27-i közös ESG és Társadalmi tőke munkacsoport-találkozónk közel 35 fő részvételével, melynek házigazdája a Randstad Hungary Kft. volt.

A közös munkacsoport résztvevőit Nagy Gréta, az ESG munkacsoport vezetője, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója és Kelemen Attila, a Társadalmi Tőke munkacsoport vezetője, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Kiemelték, hogy a társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen minden szervezetet sikere az embereken, vagyis kollégáin, partnerein és fogyasztóin múlik.

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában bemutatta azokat a legfrissebb trendeket és mutatókat, melyek ma a magyar munkaerőpiacot jellemzik. Kiemelte, hogy a nehezen kiszámítható gazdasági környezetben jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága. Ugyanakkor a munka-magánélet egyensúlyának fontossága tovább erősödött az előző évhez képest.

 

Vörös Ágnes, a BASF HR and Administration Hungary vezetője és Kovács Kristóf, a Láthatatlan Iskola Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja bemutatták a Láthatatlan Iskola programot, egy olyan példaértékű kezdeményezést, ahol önkéntesek mentorprogrammal, személyes tanítással, nyári táborral segítik az átmeneti otthonokban élő gyerekek tanulmányi fejlődését, szakmai orientációját és társadalmi integrációját.

Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető helyettesének előadása azt mutatta be, hogy a Richer Anna díj segítségével hogyan tud a vállalat olyan társadalmi kérdések fejlesztéséért tenni, mint az oktatás, az egészségügy és gyógyszerészet. Olyan innovatív ötleteket támogatnak, melyek a munkakörülmények, illetve a szolgáltatások minőségének javítására irányulnak. A nyertes pályázatok pedig jógyakorlatként szolgálhatnak szélesebb körben is.

Nagy Gréta előadásának fókuszában a munkahelyi stressz kérdésköre állt. Kiemelte, hogy a munkahelyen megteremtett bizalmi légkör, a biztonság és az egyensúly megteremtése milyen nagymértékben járul hozzá a munkatársak mentális jóllétéhez.

Az esemény zárásaként Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a szervezet új CSRD képzésének tervezetét

Köszönjük támogatóinknak:

Elég-e jót tenni vagy jól is kell tennünk azt? Te sétálhatsz nyugodtan a pároddal kézen fogva az utcán? Van-e ügyed, amiért kiállsz és amiért dolgozol? És ez mennyire esik egybe a vállalatok ügyével? Mik a 2023-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan fogjunk hozzá az oszlop tetején ülő beszélő majom projektnek? Milyen a svéd vállalati kultúra a gyakorlatban?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2023. április 20-án az Essity Hungary Kft.-nél rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat kereskedelmi igazgatója, Nagy Géza és Tápai Dezső értékesítési igazgató nyitották meg.

A résztvevők – hangolódva az esélyegyenlőség témájára – Szederkényi Zita, a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának vezetője irányításával egy játék segítségével olyan alapvetéseket vettek sorra az egész világ népességének (több, mint 8 milliárd fő!) lakosait figyelembe véve, hogy vajon milyen válaszokat kapunk, ha olyan kérdéseket teszünk fel, mint például, hogy „az öltözködés okozhat-e problémát számomra” „tisztában vagyok-e a jogaimmal”, „nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „munkát találni nem okoz-e problémát”, „támogat-e a családom”, „boldog vagyok-e”.  A játékon keresztül a résztvevők saját maguk is átélhették, hogy az esélyegyenlőség kérdése mennyire van hatással egész életünkre.

Az első szakmai előadásban Csaposs Noémi, az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnöke mutatta be a hazai munkaerőpiac jelenlegi helyzetét a jelenleg aktív négy generáció szempontjából. Megtudhattuk, hogy a munkaerőhiány 2022. április és június között történelmi csúcsot ért el, ami azt jelenti, hogy megközelítette a 100 ezer betöltetlen álláshelyet. Szó esett továbbá a hibrid munkavégzésről is, amely életünk részévé vált, valamint arról, hogy milyen is az ideális munkahely.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője azt a kérdéskört hozta el, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

A folytatásban tökéletes példáját láthatták a résztvevők annak, milyen is az, ha van ügyed. Több mint húsz év működés során folyamatosan hajtja és motiválja az embert: Handó János, a Katica Tanya alapítója egy olyan élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. Olyan értékrendekből lett alapelvek és alapelvekből lett értékrend mentén működnek, amelyek sziklaszilárd talajul szolgálnak mind saját maguk, mind pedig a dolgozóik számára. Ahogy bemutatójából megtudhattuk, csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Ezután megismerkedhettek a résztvevők a korábban marketing területen tevékenykedő, de pár éve már a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergellyel, a HR Fest társalapítójával. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek szintén hasznos útravaló: az emberi erőforrásra. Beszélgettek a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségről.  Hitvallása szerint ha jól belegondolunk, a HR mindennek az alapja és ha „őszinte, nyitott, támogató kultúrát építesz, akkor jó emberek jönnek Veled dolgozni.”

A folytatásban egy olyan vállalat következett, aki kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében. Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt. A cég munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint Egészséges jövő, A jövő tudás és Jövőbeli források bemutatott egy-egy jógyakorlatot, mint a Kölyöklabort vagy az Új háló projektet. Ezt követően partnerük, a Láthatlan Iskola alapítója és kuratóriumi tagja, Kovács Kristóf mesélt magávalragadóan az átmeneti otthonban élő gyermekek mentorprogramjáról, ahol önkéntesek tanítják a gyermekeket fontos értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

Szabó Orsolya az Essity dél- és kelet-európai régióinak HR vezetője és Tápai Dezső értékesítési igazgató, az Essity alapértékeiről meséltek. A svéd vállalati kultúrában dolgoznak olyan értékek mentén, mint az elköteleződés, a gondoskodás, a bátorság és az együttműködés. A szakmai nap vendéglátójaként ezeket nem csak előadásukból tudhattuk meg, hanem személyesen meg is tapasztalhatták a résztvevők. Bemutatták az Anyák Háza kezdeményezést, melyben kórházak területén biztosítanak az anyák számára alvóhelyeket, hogy a gyermekeik mellett tudjanak maradni a kezelések alatt.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a biodiverzitás témájára fókuszálnak. A prezentációkra Márta Iréntől, a BCSDH igazgatójától és egymástól is kaptak visszajelzést és tanácsokat. Büszkék vagyunk a csapatokra, hogy egy versenyhelyzetben is fontosnak tartják egymás támogatását, hiszen a világ kihívásaira is így kell megoldásokat találnunk.

Márton Katalin, a Praktiker HR és CSR igazgatója mesélt a jelenlegi HR kihívásokról, melynek a munkaerő-megtartás az egyik kulcskérdése.  Egy új szemszögből vetette fel a kérdést, hogy valóban meg kell-e tartanunk a munkaerőt?  Ha igen kiket, milyen időtávra és létezik-e egyetlen megoldás a problémára? Felvetette, hogy ha béremelés, mint eszköz nincs a kezünkben, akkor mik lehetnek még a munkaerő megtartás fontos, jól működő eszközei.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnöke, saját történetén és tapasztalatain keresztül beszélt a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól. Kérdései, felvetései során izgalmas és előremutató parázsvita alakult ki a nemek egyensúlyáról az igazgatóságban és az ebben játszott társadalmi hatások mellett saját szerepünkről, felelősségünkről is. A beszélgetést azzal a gondolattal foglalta össze, hogy a sokszínűség csak előnyére válhat egy szervezetnek.

A napot a vezetői interjú keretében Venter Zoltánnal, az Essity ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során a jövő kihívásairól beszélgetett a résztvevőkkel és arról, hogy a vezetőknek mi a szerepe ezeknek a kihívásoknak a megoldásában.

A teljes képgalériát ide kattintva tekintheti meg.

A Gránit Pólus Magyarország legnagyobb hazai tulajdonban lévő ingatlan-vagyonkezelő vállalkozása. Működése során többek között Budapest legikonikusabb ingatlanjait fogja össze: a Westend épületkomplexumát, a Papp László Budapest Sportarénát és a Művészetek Palotáját. Szolgáltatásai: vagyonkezelés, ingatlanüzemeltetés és -bérbeadás, ingatlanfejlesztés és az ezekhez kötődő jogi, adminisztratív és marketing feladatok ellátása.

A cégcsoport 2019-2022 között 30%-os, majd 2023-ban további 8%-os energiacsökkentést hajtott végre. Csoportszintű fenntarthatósági jelentést strukturált formában 2022 évtől kezdődően készít GRI standard szerint.

2024-ig, illetve 2025-ig számos kötelezettségvállalást tettek és célkitűzést fogalmaztak meg a fenntarthatóság területén, úgy mint: átfogó környezetvédelmi politika és irányítási elvek kidolgozása; emberi jogok védelmét illető átvilágítási folyamatok elindítása; értéklánc szemléletű átvilágítási folyamatok, panasztételi és -kezelési eljárások kidolgozása; a körforgásos gazdálkodás elveinek beépítése a működésbe. Mindezek rendezőelveként a vállalati struktúra átalakítását is célul tűzték ki annak érdekében, hogy az irányítási rendszer hatékonyabb és átláthatóbb legyen. Törekvésük, hogy a működésükben minél inkább fókuszba kerüljön az éghajlatváltozás és a társadalmi kihívások hatásainak felmérése és azokhoz való adaptáció, valamint a vállalat környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentése és az eredmények folyamatos monitorozása.

A BCSDH-hoz való csatlakozásukkal céljuk az általuk használt újszerű gyakorlatok minél szélesebb körben történő bemutatása és a mások által használt módszerek megismerése, valamint a szakma képviselete a fenntarthatóságot érintő témakörben és az érdekérvényesítés.

A fenti témákról mind beszéltünk az április 13-i Race to Zero munkacsoport-ülésen, ahol a résztvevők Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetőjének előadásából első kézből megtudhatták, hogy a fenntarthatósági érettségi felmérés alapján miként állnak a tagvállalatok a biodiverzitás és a klímasemleges működés területén. A felmérést az IFUA Horváth & Partners tagvállalatunk szakmai segítségével valósítottuk meg, és hamarosan egészében is bemutatásra kerül sok izgalmas információval.

Emellett lehetőség nyílt – még megjelenés előtt! – megismerni a magyar piacon hiánypótló, természetalapú karbonsemlegesítés „útikalauzt” vállalatoknak, amelyet tagvállalatunk, a Magyar Nemzeti Bank jelentet meg nyár elején, és egy munkacsoportunk lassan egy éve dolgozik ennek előkészítésén. Az útikalauz és a téma részleteit a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője és a kiadvány szerkesztője, Kruppa Márton osztotta meg az érdeklődőkkel.

A cselekvés jegyében pedig arról is egyeztettünk, hogy miként gyűjtsük hatékonyan a már megvalósult üzleti megoldásokat, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a tagvállalatoknak és hozzájárulnak a rendszerszintű átalakuláshoz.

Köszönjük Race to Zero programunk 2023-as támogatóinak:

A Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) Zéró Karbon Ajánlás címmel készített átfogó cselekvési tervet. Az ajánlás iparági egyeztetésével céljuk, hogy valós igényeknek megfelelően segíthessék elő az átállás folyamatát. Ebben partnerként támogatja szervezetünk a BCSDH is.

A kérdőívvel a HuGBC célja, hogy felmérje a hazai ingatlan és egyéb piaci szereplők (kivitelezők, gyártók, tulajdonosok, bérlők) tájékozottságát, feltérképezzék a jelenlegi hazai gyakorlatokat, és meghatározzák azokat a további feladatokat, amelyek mentén tovább vihetjük közösen a szakmai munkát a hazai épületek dekarbonizációjának eléréséhez.

A Net Zero célok elérése közös célunk, így a BCSDH számára is fontos, hogy minél több vállalat  ennek a rövid kérdőívnek kitöltésével, támogassa ezt a célt és a közös munkát. A kérdőív kitöltése mindössze 10 percet vesz igénybe.

A kitöltők között a HuGBC egy belépőjegyet sorsol ki a május 9-én megrendezésre kerülő Green Brunch üzleti reggelire (beszámoló egy korábbi kiadásról itt).

Előre köszönjük az együttműködést.

Ami fenntartható, az valóban drágább? Van-e hatása, ha az egyéni karbonlábnyommal foglalkozunk? Le kell-e mondanunk a marhahúsról? Hajlandóak vagyunk többet kiadni egy fenntartható termékért?

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni találkozóján az egyén került a fókuszba: az este témái a karbonlábnyom-csökkentés egyéni felelőssége és a fenntarthatóság szerepe a vásárlási szokásainkban voltak. Házigazdánk, a KPMG a hangulatos Rooftop 825 Caféjában látott vendégül bennünket április 5-én.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy öröm látni, hogy 10 év alatt a fenntarthatóság értékei mentén összetartó közösség alakult ki, akik tudnak egymáshoz fordulni az őket foglalkoztató üzleti vagy fenntarthatósági kérdésekkel, és mely most már saját lábára állt, hiszen programjait is a tagjai szervezik.

Ezt követően Vadovics Edina, a GreenDependent Intézet szakmai igazgatója mutatta be munkájukat a „Másfél fokos életmód” vonatkozásában. Kutatásuk eredményein keresztül számos kínálkozó életmód lehetőséget ismertetett, amelyekkel mi magunk is hozzájárulhatunk a karbon-lábnyom csökkentéshez, így a 1,5 fokos klímacél eléréséhez. Ehhez megalkották a „Klíma-kirakó” társasjátékot is, amely szemléletesen mutatja be, hogy a lehetséges területeken – mint például a lakhatás, az élelmiszerhasználat vagy a közlekedés – elhatározott változtatások hogyan járulnak hozzá a saját „Másfél fokos” életmód eléréséhez, és hogy mennyit kell még tennünk az egyéni cél eléréséhez.

A folytatásban Nagy Julianna, a KPMG ESG & Sustainability Services területének szenior menedzsere mutatta be a KPMG „Én, az életem, a pénztárcám” kutatását, amely a fenntarthatóság szerepét vizsgálja a vásárlási döntésekben és ez alapján határoz meg vásárlói csoportokat.  A résztvevők megtudhatták, hogy az egyes csoporttagok szokásaira, értékrendjére mik a legfőbb jellemzők, illetve rávilágított arra is, hogy az elmúlt év, a recesszió mely csoportokat érintette a legérzékenyebben. Ezt követően Deme Ágnes, a KPMG ESG & Sustainability Services menedzsere játékos formában vezette végig a résztvevőket azon a kérdéssoron, amelyből megtudhatták, hogy a megismert vásárlói csoportok közül hova tartoznak leginkább értékrendjük és vásárlási döntéseik alapján.

Az előadások végeztével kötetlen beszélgetés következett, amely lehetőséget adott az elhangzottak továbbgondolására, a társasjáték kipróbálására és a kapcsolatépítésre.

Hiába az egyén nagyon kicsi eleme a nagy gépezetnek, mégis hatalmas jelentőséggel bír: értékrendjével, döntéseivel, vásárlási szokásaival a jelenben hozzájárul a nagy egészhez, a jövőre vonatkozóan pedig új normákat, elvárásokat, igényeket fogalmaz meg, amely hatással van a termelőkre, gyártókra, szolgáltatókra. Utoljára, de semmiképp sem utolsó sorban pedig kik lennének a leghatékonyabb működtetetői a fenntarthatóság motorjának, ha nem a személyesen elkötelezett egyének?

A teljes képgaléria megtekinthető itt.