Hírek Archívum - Oldal 11 a 64-ből

A klímavédelem csak a biodiverzitás megóvásával együtt valósítható meg

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO₂ kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg

2023.03.13.

Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! Konferencia – március 31.

Hírek

A BCSDH-val partnerségben március 31-én rendezi meg a Menedzserszövetség a nagysikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciáját a Millenáris Fogadóban, Bel-Buda kedvenc rendezvényhelyszínén.

A jelenlegi gazdasági és üzleti kihívásokra reflektálva, az idei konferencia fókusztémája:
„Hatékony vállalatvezetés a sikeres jövőért!”

Az alábbi linken keresztül tekinthetitek meg a részletes programot:

PROGRAM MEGTEKINTÉSE

A konferencia Időpontja:
2023. március 31.
Péntek, 8:15 – 16:00Helyszíne:
Millenáris Fogadó
(1024 Budapest, Fény u. 8.)

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a konferenciára való regisztrációnál a BCSDH tagok a kedvezményes részvételi díjért a regisztráció során jelöljék be, hogy „Partnerszervezet tagja vagyok”

🔻 🔻 🔻

REGISZTRÁCIÓ

Részvételi díj kedvezményes tagi áron: 34.900 Ft
Részvételi díj külsős vendégek számára: 49.900 Ft
(az ár a kávészünetek és az ebéd költségét is tartalmazza)

A nap folyamán izgalmas panelbeszélgetéseket és exkluzív előadásokat állítunk színpadra, olyan kiemelkedő, példaértékű vezetőkkel, akik megosztják tudásukat, tapasztalatukat és aktuális helyzetértékelőjüket, valamint támpontot adnak és jövőképet mutatnak a konferencia résztvevői számára.

Hiszünk benne, hogy előadóinkkal és támogatóinkkal közösen segíteni tudjuk a hazai vezetőket, és idén is hozzájárulhatunk vállalati sikereikhez.

÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷

Immáron harmadik éve egy népszerű jótékonysági program is kapcsolódik a konferenciához: a konferencia bevételéből facsemetéket telepítünk tagjainkkal és a konferencia résztvevőivel
a Menedzserszövetség Klímavédelmi Kiserdejében. 🌳

Közös célunk, hogy Budapestet zöldebbé tegyük és megóvjuk a jövő számára. Az elmúlt két évben közel 2500 fát ültettünk a 2. kerületi Szépvölgyi erdőben, sikeres programunkat idén is folytatva, az eddig elültetett mennyiség megduplázását tűztük ki célul. Köszönjük minden regisztráló tagunknak, hogy részvételükkel hozzájárulnak célunk eléréséhez.

A konferencia fő támogatói:
E.ON Hungária Zrt.
Foxconn csoport
JeepA konferencia szakmai partnerszervezetei:
Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara
Joint Venture Szövetség
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

Regisztráljatok mihamarabb, ne hagyjátok ki idén sem a Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciát, ahol az alábbi fókusztémákon keresztül segítenek felelős vállalatvezetőink abban hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot teremtsünk közösen! 🌐

REGISZTRÁCIÓ

Várunk Benneteket szeretettel,
A Menedzserszövetség elnöksége és ügyvezetése

2023.03.08.

Tudta, hogy a természet által nyújtott javak éves becsült értéke a globális GDP másfélszerese?

Hírek

Olvass tovább

2023.03.08.

133 vállalat fejezte ki magas szintű elkötelezettségét a fenntarthatóság mellett – elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”

Hírek

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 133 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként szintet lépett a vállalati fenntarthatóságban. A MOL Campuson tartott Taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy jó példával kívánnak elöl járni és vállalják, hogy vállalatukat ezen irányelvek szerint irányítják.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.” – mondta el Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke, aki végigkísérte, és szakmai tudásával támogatta az egész folyamatot.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.” – tette hozzá Márta Irén a szervezet ügyvezető igazgatója, a 2022-es évről szóló beszámoló elfogadását követően.

A BCSDH 2023-as céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

„Most van itt a cselekvés ideje. 133 vállalati tagunkkal közösen valljuk, hogy a kis lépések már nem elegendőek, a rosszul működő rendszerek azonnali megváltozására van szükség. Hiszünk benne, hogy a vállalati szektornak kell ezen változások élére állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. A BCSDH számára fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, ezért is jelentős lépés „A fenntartható vállalatvezetés irányelveinek” az ilyen széleskörű elfogadása.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a hosszú távú és az éves szakmai munka is. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítás felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re, a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása, és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. A 10. jubileumi évébe érő „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél nagyobb számú vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Kapcsolódó galéria.

2023.02.28.

Egy év alatt megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. – beszámoló a második Towards Net Zero kutatás eredményéről

Hírek

Olvass tovább

2023.02.20.

Mitől függ a vasárnapi ebéd?

Hírek

Mitől függ a vasárnapi ebéd? Mik azok a „fekete hattyúk”? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen hatással van a vezető mentális egészsége a csapatra és vállalatra? Valóban a kiégés társadalmában élünk? És mit tehetünk ellene vezetőként? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja, amely során a résztvevők a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg. A szakmai nap házigazdája a Nestlé Hungária Kft. volt.

Az eseményt Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója nyitotta meg, köszöntőjében elmondta a vállalat megalakulásának történetét, ami az anyatej tartósításának megoldásával, vagyis a babatápszer feltalálásával indult és a mai napig meghatározza a cég gondolkodásmódját. Ezt követően a tehetségprogram szakmai vezetője, Szederkényi Zita gondolatébresztő bevezetőjét és az idei projekttéma, a biodiverzitás bemutatását hallgathatták meg a résztvevők. Egy érdekes vezetői játék keretében pedig megalakultak a projektmunkához kacsolódó csapatok is.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára tartott előadást, amelynek keretében beszélt arról, mitől függ a vasárnapi ebéd, azaz hogyan működik egy ország gazdasága és mi szükséges a sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz: alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra, azaz társadalmi tőke. Beszélt arról, hogyan hat az egyenletre, ha az egyik komponenst változtatjuk és mi viheti sikerre hosszútávon egy ország társadalmát.

„Mi van, ha gyors megoldás kell?” Kezdte az előadását Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója, aki saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1) Inspiráció, 2) Önismeret, 3) Válassz csatamezőt! 4) Valósítsd meg! 5) Szeresd, amit csinálsz!. Ennek a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg az elmúlt 30 év során szerzett vezetői tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezető legfontosabb feladata az inspiráció. Szerinte szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik a fenntarthatósági megoldásokat megtalálják. Emellett kiemelte, hogy a hatékony működéshez és problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki felvezette az elmúlt évek főbb trendjeit Kiemelte, hogy a „fekete hattyúk” világában élünk, ahol a vezető legfontosabb feladata az alkalmazkodás és a váratlan helyzetek megoldása. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, emellett a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot”, vagyis élvezd, amit csinálsz. De milyen a 2023-as év vezetője? Ezt mutatták be a már délelőtt folyamán megalakított csapatok egy egyperces film keretében, hogy szerintük milyen a jó vezető.

Világszinten alacsony a női vezetők aránya a felsővezetésben. A helyszínen érdekes beszélgetés alakult ki a női vezetők helyzetéről. Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezetői igazgatója mesélt a résztvevőknek vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról. Arról, hogyan lehet sikeresen irányítani egy vállalatot és választhatja valaki a karriert és a családot is egyszerre.

Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója személyes példáján keresztül mesélt a hallgatóságnak a felelősségteljes és elkötelezett vállalatvezetésről. Beszélt mind a home office és mind a munkába járás előnyeiről, hátrányairól, illetve a munkahelyi stressz megoldásáról. Felvetette, hogy tudunk-e valóban kikapcsolni és pihenni vagy a kiégés és túlpörgés társadalmában élünk-e? Hiszen még a szabadságunkat és a hétvégéinket is úgy tervezzük meg pontról pontra, hogy a végén el tudjunk számolni róla, mi mindent csináltunk a pihenésünk alatt, milyen élményekkel gazdagodtunk.

A nap házigazdája, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság pilot projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, amelyen „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, valamint Szederkényi Zita szakmai programvezető is aktívan részt vettek. A beszélgetés során mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház kóstolóval egybekötött Pince- és Múzeumlátogatáson látta vendégül az érdeklődőket. résztvevőket, ahol a kötetlen beszélgetésre és kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílt. A csapatot Kovács Dávid, a Zwack marketing igazgatója köszöntötte.

2023.02.17.

Amit nem mérünk, azt nem tudjuk befolyásolni

Hírek

Egyre erősödő elvárás a befektetők és a fogyasztók részéről, hogy a vállalatok számot adjanak nem-pénzügyi teljesítményükről is. De milyen módszerekkel lehet mérni és értékelni a fenntarthatósági teljesítményt? Milyen javaslata van erre a BCSDH-nak? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. február 2-i ESG munkacsoport-találkozónk közel 40 fő részvételével, melynek házigazdája az IFUA Horváth & Partners Kft. volt.

Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában rövid áttekintést adott a fenntarthatósági teljesítmény mérésének lehetőségeiről. Kiemelte, hogy a teljesítmény bemutatása, a mérőszámok alkalmazása csak az első lépés, fontos, hogy ezt kövesse a teljesítmény folyamatos fejlesztése, visszamérése is. A közzétételeken túl a fenntarthatósági auditok, minősítések is támogatják a fenntarthatóság komplex kezelését.

A Time to Transform 2030 programunk keretében a tavalyi évben a BCSDH szakértői egy olyan kerektrendszert dolgoztak ki, mely alkalmas a vállalatok fenntarthatósági érettségének mérésére. A keretrendszer alapját a BCSDH Vezetői ajánlásának hét területe adja, ezekhez kapcsolódva 13 kérdés megválaszolásával a vállalatok képet kaphatnak fenntarthatósági teljesítményükről. A találkozó során a munkacsoport tagjainak lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére.

Az esemény zárásaként Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. fenntarthatósági vezetője beszélt arról, hogy mekkora kihívást jelent egy, a fenntarthatóság területén már tapasztalt vállalatnak az első jelentés megírása és fenntarthatósági stratégiájának megalkotása. Előadásának fókuszában a jelentéstétel és a hozzá kapcsolódó adatgyűjtés folyamata állt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez utóbbi kiemelt jelentőséggel bír, hiszen „amit nem mérünk, azt nem tudjuk befolyásolni”.

Köszönjük támogatóinknak!

2023.02.02.

A klímaválság megoldása ennek a generációnak a feladata – Elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram jubileumi évfolyama

Hírek

Mi jellemzi a világot 2023-ban és ebben az évtizedben? Milyen megoldások vannak a jelen kihívásaira? Hogyan érinti a természeti veszteség vállalatainkat és mit tehetünk a biodiverzitás megóvásáért? Ha a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? Már nem kérdés, hogy lehet-e a fenntarthatóság egy cég stratégiájának a része a kérdés inkább az, hogy meglehet-e nélküle egyáltalán. A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja február 1-én, melynek házigazdája a Siemens Energy Kft. volt. Az eseményt Goszták Árpád, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Kiemelte azt a három területet, ahol a legsürgetőbb kihívásokkal állunk szemben, úgy, mint a klímahelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita segítségével a tehetségprogram céljaival, majd a 2023-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság stratégiaként való értelmezését még közelebb hozzuk a résztvevőkhöz, előadásokat hallgathattak meg tagvállalataink vezetőitől, akik „jópéldával” járnak elöl. Elsőként Erőss Pál, a szivattyúmegoldásokat nyújtó globális, alapítványi tulajdonú Grundfos vállalat ellátási lánc vezetője mutatta be a vállalat stratégiáját, amelynek egyik alappilére a fenntarthatóság. Kiemelte céljukat, amelyre egyben értékrendként is tekintenek. Eszerint élenjáró megoldásokkal válaszolnak a világ vízhez és éghajlathoz kapcsolódó kihívásaira és javítják az emberek életminőségét.

Amennyiben a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? A „Kevesebb néha több” közmondás hogyan értelmezhető, ha a fenntarthatóság irányából közelítjük meg? Hogyan lesz a zöld téma egy újabb vállalati extra projekt helyett inkább belső igény, inspiráló, jó és fontos téma? Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt az autóhoz képest vezetői és beosztotti szinten?

Workshop keretében a fenti dilemmákra keresték a résztvevők a válaszokat a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a HelloVelo Zrt. ügyvezető igazgatója, Hényel Ágoston segítségével azt követően, hogy mindegyikük bemutatta az általa képviselt vállalatfenntarthatósági fókuszú esettanulmányát.

Lakatos Sándor, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgatója a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldását mutatta be: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét.

Schumicky Ilona, az IKEA public affairs vezetője mutatta be a svéd tulajdonú vállalat 3 alappillérre felépített fenntarthatósági stratégiáját, valamint a már megvalósult eredményeiket, fenntarthatósági programjaikat és a 2025-re és 2030-ra kitűzött céljaikat.

A szakmai nap házigazdájának, a Siemes Energynek a fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Előadása végén egy filmben mutatta meg milyen lehet egy nettó zéró kibocsátású világban élni.

Tudományos aspektusból megvizsgálva a fenntarthatóságot, dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadását hallgathatták meg a résztvevők a szakmai nap végéhez közeledve. Prezentációjának fókuszában az ökológiai közgazdaságtan állt: a korlátok létezésének elismerésével és tudomásul vételével a máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodás gondolata. Ez olyan, bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora által vezetett gyárlátogatást követően a szakmai programot közös beszélgetés zárta a házigazda vállalat ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal. Mesélt a jelenlévőknek arról, hogy mikor került a Siemenshez és az itt töltött évek alatt milyen karrierpályát futott be. Beszélt a megújuló energiába való vállalati befektetésekről és arról mit tart a jövő vezetői számára a legnagyobb kihívásnak. Mint vezető a résztvevőknek „az őszinteség”, „a nagyvonalóság” és a „reális célok” címszavakat adta útravalóként.

Köszönjük támogatóinknak a program megvalósulását:

2023.02.02.

Egyedül nem megy – BCSDH Fenntarthatósági Partnerkereső esemény a nettó zéró célok elérése érdekében

Hírek

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változások kellenek, amihez pedig mély és átfogó együttműködésre van szükség a szektorokon átívelve, de a gazdaság szereplői között is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felismerve a szinergiában és partnerségben rejlő lehetőségeket, amit a 133 élenjáró vállalatot tömörítő tagsága tud nyújtani, a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében 2023. január 24-én másodszor rendezte meg a zártkörű Fenntarthatósági Partnerkeresőjét, amelynek házigazdája az UniCredit Bank volt.

A Race to Zero kezdeményezéshez csatlakozva a Brit Nagykövetséggel együttműködésben szervezett eseményen 20 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeiket és szolgáltatásait, majd informális beszélgetésekben találhattak egymásra azzal a több mint 30 vállalattal, amely fenntarthatósági megoldásokat keresett a nettó zéró céljai teljesítéséhez.

A résztvevőket az UniCredit Bank részéről Giacomo Volpi, elnökhelyettes, vezérigazgató-helyettes üdvözölte.

„Örülök, hogy részese lehetek ennek a vállalatok által szervezett, vállalatoknak szóló eseménynek. Ez azt bizonyítja, hogy a nettó zéró céloknak van értelmük az üzleti életben, és hogy a vállalkozások szerepet játszanak a tiszta energia és a gazdasági átmenet előmozdításában.” – emelte ki nyitóbeszédében Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.

A legnépszerűbb témák az energiahatékonyság, zöld energia, körforgásos gazdasági megoldások voltak, de nem sokkal maradtak el ezektől a karbonlábnyom számítás, illetve a karbonsemlegesség elérését segítő digitális és pénzügyi megoldások sem.

„Jól látszik a programban is, hogy melyek a legégetőbb kihívások a vállalatok számára. A nettó zéró célok kitűzésében egy év alatt is jelentős előrelépések történtek, hiszen a Deloitte-tal közösen végzett legfrissebb Towards Net Zero kutatásunkból is kiderül, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. Ezzel együtt a karbonsemlegességi célokhoz sok esetben nem tartozik tényleges, mérhető, tudományos ÜHG kibocsátáscsökkentési vállalás, ezért hosszú még az út.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében.

„A kutatás rámutatott arra is, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő. A vállalatok számára a legfőbb ösztönzőket pedig a kibocsátások csökkentésére a versenyképesség megtartása vagy növelése, illetve a szabályozásnak való megfelelés jelentik. A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – tette hozzá Márta Irén.

Fontos előrelépés, hogy az idén már megjelentek a BCSDH 2023-as fókusztémáját, a biodiverzitás megóvását is érintő területek, a regeneratív mezőgazdasággal, a természetalapú karbonsemlegesítéssel és a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások is.

A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis minden szereplőt, vállalatot érint, így mindenkinek felelőssége és lehetősége is van, hogy cselekedjen.

Köszönjük a Race to Zero program 2023-as támogatóinak:

2023.01.24.

10 év, 25 ezer óra fiatal vezetőkkel a fenntarthatóság jegyében – Indul „A jövő vezetői” tehetségprogram jubileumi, tizedik évfolyama és az Alumni Mentorprogram

Hírek

37 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának jubileumi, tizedik évfolyama és „A jövő vezeőti” Alumni részére meghirdetett Mentorprogram, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 12-én került sor a K&H Banknál.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitóeseményén először találkoztak a kiválasztott fiatal vezetők és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással is. A résztvevőket Horváth Magyar-Vojlc Nóra, a K&H Bank kommunikációs igazgatója és a rendezvény házigazdája köszöntötte. Elmondta, hogy mind személyesen, mind a vállalata elkötelezett a tehetségek és a jövő vezetői generációjának támogatása mellett.

A BCSDH tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy 10 év alatt már közel 300 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét a program befejeztével.

„Amikor 10 évvel ezelőtt, elindítottuk „A jövő vezetői” tehetségprogramot azt a célt fogalmaztuk meg magunknak, hogy a fiatal vezetők korszerű, előremutató képzésén és szemléletformálásán keresztül segítsük a vállalatainkat, hogy megfelelő válaszokat találjanak a jövő kihívásaira, melyek jórészt fenntarthatósági kihívások. Büszkék vagyunk rá, hogy a tehetségprogramon keresztül is valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a végzett résztvevők közül többen válnak akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá – mondta Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében.

Márta Irén, a mára 133 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Idén különleges nyitóeseménynek voltunk tanúi, hiszen nem csak „A jövő vezetői” tehetségprogram 10., jubileumi évfolyamát indítottuk, de az Alumni Mentorprogram első évét is, melyben 6 vállalatvezető vállalta, hogy mentorként támogatja az Alumni 6 résztvevőjét egy féléven keresztül.

Inspirációként a program két tavalyi végzettje, Nagy Julianna, a KPMG Hungária Kft. szenior menedzsere és Perendi Péter, a METRO Kereskedelmi Kft. minőségbiztosítási és vállalati felelősségvállalási vezetője, mutatták be résztvevői oldalról is a program számukra hozott lehetőségeit. Kiemelték, hogy a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. A szakmai napok során sok ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

„A jövő vezetői” tehetségprogram nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van” – mondta Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője, valamint a „A jövő vezetői” Alumni vezetője. Elmondta, hogy a kezdetektől a tehetségprogram és az Alumni eseményei során közel 25 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

Az esemény záróprogramját Fertetics Mandy, az MVÜK Zrt. fenntarthatósági vezetője vezette fel. Az MVÜK immár 6. éve koordinálja a tehetségprogramunk új résztvevőinek megismerkedését, hiszen számukra is nagyon fontos a tudásmegosztás, kapcsolatépítés ls a vezetői közösség megteremtése. Az este során a fiatal vezetők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során két körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan.

A 2023-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALD Automotive Hungary Kft., BASF Hungária Kft., BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft., Budapest Airport Zrt., Coolbridge Kft., Daikin Hungary Kft., E.ON Hungária Zrt., Eisberg Hungary Kft., EUROAPI Hungary Kft., Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., KPMG Hungária Kft., Legrand Zrt., Loacker Hulladékhasznosító Kft., Market Építő Zrt., Masterplast Nyrt., MÁV Zrt., Nestlé Hungária Kft., Porsche Hungaria Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Prímaenergia Zrt., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt., SPAR Magyarország Kft., Spreadmonitor Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe sro Magyarországi Fióktelepe.

A résztvevők között van Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus Egyetem energetikai vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Idén támogatóinknak és partnereinken köszönhetően a tehetségprogram minden eseménye karbontudatos lesz. A szervezés során és a regisztrációnál megadott adatok alapján kiszámolt karbonlábnyomot a Greendependent Intézet segítségével gyümölcsfák ültetésével kompenzáljuk.

Köszönjük a 2023-as program támogatóinak:

2023.01.13.