Hírek Archívum - Oldal 22 a 71-ből

Egy gyakorlatias körforgásos teljesítménymérési eszköz KKV-knak – Tapasztalatmegosztás a Körforgásos Gazdaság Akadémia első eseményén

A tavaly nagy sikerrel zárult Körforgásos Gazdaság Akadémia idén is elstartolt április 13-án a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Nagykövetség szervezésében. A webinárium-sorozat első eseményére 45 vállalati képviselő és szakértő részvételével került sor, mely során bemutattuk a Circularity Check körforgásos teljesítménymérési eszközt, és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás tesztelése során felmerült vállalati tapasztalatokat.

Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, a CircularRegions projekt menedzsere köszöntötte a jelenlévőket. Maga a szolgáltatás a CircularRegions projekthez kötődik, melyet a szlovákiai és magyarországi határmenti régiók versenyképességének növelésére irányuló igény hívta életre azzal a céllal, hogy a körforgásos gazdaság elvei érvényesüljenek az érintett területek életminőségére és GDP-szerkezetére legnagyobb hatást gyakorló piaci ágazatokban.

A Circularity Check Tool-t és szolgáltatást Takács Ivett, a magyarországi Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere, a projektben résztvevő szakértő mutatta be. A Circularity Check egy önértékelési diagnosztikai eszköz, amely külső ellenőrzés nélkül, a termék- és/vagy szolgáltatási szintet helyezi a középpontba. Az eszköz egyfajta stratégiai megközelítést alkalmaz: ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak nem kell részletes mennyiségi adatokat (például kilogrammban megadott mennyiséget vagy euróban kifejezett értéket) szolgáltatniuk. Célcsoportja elsősorban a kis- és középvállalkozások, fő előnyei pedig a következők:

térítésmentes,
a kérdőív kitöltése közben időt lehet megtakarítani azzal, hogy nincs szükség részletes adatgyűjtésre,
az eszköz a körforgásos gazdaságba belépő olyan kezdőknek is alkalmas, mint amilyenek minden bizonnyal a szlovák és magyar kkv-k,
a kísérő dokumentumokat a nemzeti nyelvekre is le lehet fordítani,
az eredmények megjelenítése százalékos arányban és pontozással történik, vizuálisan tetszetős formában,
az online eszköz a szlovák és magyar nyelvre történő fordítás elősegítéséhez Excel táblázatban is elérhető.

A Circularity Check Tool kapcsán a projekt során kidolgozott anyagok ide kattintva érhetők el.

Az eszköz bemutatását követően a projekt során, a BCSDH által tesztelt két élelmiszeripari vállalat, a BioFungi Kft. és a Natur-Food Kft., illetve két építőipari vállalat, a Corten Kft. és a Cube-Factory osztotta meg tapasztalatait a téma köré szervezett két kerekasztal-beszélgetés során. A beszélgetések résztvevői voltak a tesztelésben résztvevő független szakértők: Arató Gábor, a Manupackaging Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Budai Henrietta, a HuGBC titkára, Dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetésig magyar-szlovák körforgásos gazdasági szakértője és Szöllőssi Réka, független élelmiszeripari szakértő. Ezúton is köszönjük a több, mint fél éves munkájukat!

A panelbeszélgetések során megállapításra került, hogy a szolgáltatás a piaci igények, az ismert lehetőségek és a már bevált módszertan kombinációja. A körforgásos teljesítmény-mérés remek kiindulópont a tesztelt vállalatoknak a további fejlesztésekhez. Emellett a kifejlesztett szolgáltatás egyedi lehetőségeket és belső értéket hordoz magában, mégpedig az egyes piaci szegmensek számára.

Összességében elmondható, hogy a CircularRegions projekt keretében kidolgozott szolgáltatás gyakorlatias és célorientált megközelítésével segíthet a körforgásos gazdaság témakörének felemelésében a közép-kelet-európai régióban.

2022.04.19.

ESG adatgyűjtés a három láb mentén

Hírek

Idén első alkalommal találkozott személyesen az ESG munkacsoportunk az E.ON székházában. A 15 személyes résztvevő mellett további 20 fő követte online az esettanulmányok bemutatását, illetve az azt követő diskurzust, melyek során az ESG mérőszámokhoz kapcsolódó adatok gyűjtési és felhasználási gyakorlatának témáját jártuk körbe.

Elsőként Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. kiemelt fenntarthatósági szakértője osztotta meg a közönséggel az E.ON csoport gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak fenntartható üzleti stratégiája van, nem csupán fenntarthatósági stratégiája. Ennek értelmében a működésbe beépült mérések és adatgyűjtési folyamatok az operáció részét képezik és folyamatosan fejlesztésre kerülnek. ESG keretrendszerüket az EU Taxonómia mentén alakítják, priorizálva azon területeket, ahol a legnagyobb hatást képesek elérni. Az E.ON nagy hangsúlyt fektet az ÜHG csökkentés során a 3. szkópra, valamint csoport szinten elkötelezettek a nettó zéró elérése mellett. A biodiverzitás megőrzése is fontos a vállalat számára, hálózati infrastruktúrájukat az úgynevezett ’ecological corridor’ mentén fogják kezelni.

Ezt követően Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Social Impact Banking igazgatója mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, fókuszba helyezve az ’S’ programokat és a kapcsolódó adatgyűjtést. A vállalat kiemelten nagy hangsúlyt helyez a dolgozóik folyamatos képzésére és érzékenyítésére, rajtuk keresztül kívánnak még nagyobb hatást elérni teljes ügyfélkörükön. Social Impact Banking programjukon keresztül kívánják tovább növelni a társadalmi hatásukat, amit külön visszamérésekkel követnek nyomon. A társadalmi vállalkozások jórészt inkubátor szervezeteken keresztül kapcsolódnak a bankhoz, de hírük gyorsan terjed, hiszen egyedülálló lehetőség nyílik ezáltal olyan vállalkozók számára, akiknek eddig nem volt lehetősége banki hitelhez jutni. Róbert szerint a jövőben ez a finanszírozási forma egyre elterjedtebbé válik majd az angyalbefektetők és az állami pályázatok mellett.

A beszélgetés során szó esett még a zöldkötvény kibocsátásról, a minősítéseknek való megfelelés összetettségéről, a szabályozói környezetről és mindezek potenciális jövőbeni egyszerűsítéséről. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója zárta.

2022.04.13.

A bizonyítékok egyértelműek: itt az ideje a cselekvésnek. 2030-ra felére csökkenthetjük a kibocsátást.

Hírek

Elkészült az IPCC 3. munkacsoportjának jelentése. 8 évünk maradt cselekedni, ha el akarjuk kerülni a klímaváltozás legdurvább hatásait. 2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait – írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Az ENSZ klímapanele, az IPCC friss jelentést tett közzé arról, hogy még mindig nem késő a globális hőmérséklet-emelkedést a korábban vállalt 1,5 Celsius-fok alatti szinten tartani 2030-ig. A ma publikált jelentés a klímaválság hatásainak enyhítésére koncentrál és felhívja rá a figyelmet, hogy a párizsi klímacsúcs céljait csak akkor van esély elérni, ha azonnali és mélyreható módon cselekszünk.

Jelenleg ugyanis jó úton haladunk a 3 Celsius-fokos, vagy akár a fölötti emelkedéshez vezető úton 2030-ig – ez több, mint a duplája a 2015-ben célként kitűzött 1,5 foknak.

A következő öt év kritikus lesz

Ahhoz, hogy a 1,5 °C-os vállalás alatt maradjunk 2030-ig, és ennél nagyobb mértékben ne nőjjön a globális hőmérséklet, alapvető lenne, hogy a globális károsanyag-kibocsátás legkésőbb 2025-ig elérje a csúcsot – majd elinduljon lefelé. Ez azt jelenti, hogy legalább 43 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást, a metán-szintet pedig legalább egyharmadával kell visszavágni – kevesebb, mint nyolc éven belül.

„Válaszút előtt állunk. Az élhető jövőt csak a most meghozott döntésekkel biztosíthatjuk. Megvan hozzá minden eszközünk és tudásunk, hogy gátat vessünk a felmelegedésnek” – mondta az IPCC elnöke, Höszung Li.

A tanulmányból kiderül, hogy az üvegházhatású gázkibocsátás az emberi történelem során 2010 és 2019 között volt a legmagasabb. Külön kiemelik, hogy épp ugyanebben az időszakban a megújuló energiák ára 85 százalékkal lett olcsóbb, mint korábban. Az elmúlt években pedig számos törvényt hoztak a világ több országában az erdőírtás ellen, az energiahatékonyság fejlesztéséért és a megújuló energiákra való áttérés felgyorsításáért.

„Hittel tölt el, hogy hány országban hoznak klímavédelmi intézkedéseket, törvényeket, változtatják a szabályozást és a piaci eszközöket, melyek aztán hatékonynak bizonyulnak. Ha ezeket felgyorsítjuk és szélesebb körben, egyenlőbben alkalmazzuk, azzal nemcsak a gázkibocsátást csökkentjük jelentősen, hanem a fejlesztéseket is ösztönözzük.”

Sürgős cselekvésre van szükség

A glasgow-i klímacsúcson tett vállalások ellenére a jelenlegi becslések még mindig csak 14 százalékos csökkentéssel számolnak – ami nagyon távol áll a következő nyolc évben elérendő, 45 százalékos csökkentéshez képest.

„A glasgow-i klímacsúcsról naív optimizmussal jöttünk el, melyet az ott tett ígéretekre és elkötelezettségre alapoztunk” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár a jelentésre adott válaszában, majd hozzátette, hogy a legfontosabb jelen pillanatban az az elképesztően nagy különbség, mely a vállalások és a szükséges gázkibocsátás-csökkentés között fennáll, és melyről senki sem akar tudomást venni. A” tudomány világossá tette, hogy mit kéne tenni, de a legnagyobb kibocsátók közül a legtöbben nem teszik meg az ehhez szükséges lépéseket” – mondta.

Az ENSZ főtitkára a jelentést „kárhozatos” klímajelentésnek, a „szégyen leiratának” titulálta.

Guterres szerint a klímaaktivistákat sokszor veszélyes radikálisokként festik le – pedig a valóban veszélyes radikálisok nem ők, hanem azok az országok, melyek egyre csak fokozzák a szénalapú energiahordozók kitermelését. „A fosszilis energiahordozók kitermeléséhez szükséges infrastruktúrába való befektetés morális és gazdasági őrültség” – tette hozzá.

„Hány jelentés kell még ahhoz, hogy végre megtegyük, amit már korábban megígértünk, hogy megteszünk?” – kérdi Tina Stege, a Marshall-szigeteki Köztársaság küldötte, akinek országa már érzi a klímaváltozás hatásait. Stege beszédében kiemelte, hogy a G20-ak, a világ legnagyobb kibocsátói folyamatosan elmulasztják a radikális lépések megtételét, melyekkel csökkenthetnék a kibocsátást. „Hosszú ideje be kellett volna már váltani az ígéreteiket” – tette hozzá.

Politikai és viselkedésbeli változtatásokra van szükség a sikerhez

A jelentésben arról is szó van, milyen konkrét megoldásokkal sikerülhet elérni a kitűzött célt. Elsősorban politikai és viselkedésbeli változásokra van szükség, írják, ha csökkenteni akarjuk a globális felmelegedést – ezek pedig alapvetően fogják javítani a közegészséget is.

Példaként említik az élhetőbb városok építését, elsősorban a kibocsátáscsökkentés szempontját figyelembe véve. De a szerzők hozzáteszik, hogy ebből a fajta várostervezésből számos más, pozitív hatás is következik, ideértve az alacsonyabb légszennyezettséget, és az egészségre gyakorolt általános pozitív hatást.

„A klímaváltozás több mint egy évszázadnyi fenntarthatatlan energia- és földhasználat, életstílus és fogyasztás, illetve termelés eredménye – mondta Jim Skea, a munkacsoport egyik társelnöke. – Ez a jelentés bemutatja, hogy ha most cselekszünk, az egy, a jelenleginél igazságosabb, fenntarthatóbb világ irányába mozdít el bennünket. és hogyan lehet a globális felmelegedésnek határt szabni iparági szinten.

Az iparban is kellenek a változások, ehhez konkrét példákat hoznak

Az egyik javasolt megoldás a szén(dioxid) megkötése és tárolása – de a szerzők nem mulasztják el hozzátenni, hogy ennek a technológiának még vannak korlátai. „Ez a módszer most még jóval kevésbé hatékony, mint ahogy a 1,5-2 fokos modellezésekben szerepel” – írják, de hozzáteszik, hogy politikai akarattal, növekvő társadalmi támogatással és fejlesztéssel lehetséges a siker.

Az építőiparban végebement változtatások szintén nagyon kedvezően hat(ná)nak a klímaválságra. A városok és más városias területek nagy lehetőséget jelentenek a kibocsátáscsökkentés szempontjából. Skea szerint ezt már most is világszerte látni lehet az új, széndioxid-semleges projekteknél. „Jó példákat látunk a zéró energia vagy zéró szén-dioxid alapú épületeknél szinte minden éghajlati vidéken. Az ebben az évtizedben megtett lépések kritikusak, ha ki akarjuk használni az épületekben rejlő lehetőséget a kibocsátáscsökkentésre.”

A pénzügyi szektor szerepe is kiemelten fontos, főképp a befektetések. Az egyik legnagyobb kritika a zéróemissziós projektek kapcsán ugyanis azok magas költségei – és itt léphetne közbe a pénzügyi szektor. Közgazdászok ugyanis épp 2021-ben álltak elő eredményükkel, miszerint a klímavédelmi inaktivitás hosszú távon sokkal költségesebb, mint a zéró kibocsátásra való átállás. Ugyanerre a megállapításra jutott egyébként a ma publikált ENSZ-jelentés is.

Forrás: IPCC, Noemi Mrav, Euronews

2022.04.06.

Innovatív és praktikus megoldások a karbonsemlegesség eléréséért

Hírek

Március 29-én tartottuk idei második Race to Zero munkacsoport-találkozónkat, amelynek a BuildEXT irodája adott otthont. Résztvevőink az eseményt a házigazdának köszönhetően nem csak a helyszínen, hanem online is követni tudták a Zoom platformon keresztül. A digitalizáció mára már elengedhetetlen része az életünknek, jelen van minden iparágban, az okos eszközök átszövik mindennapjainkat, a virtuális valóság új lehetőségeket tár fel számunkra. A valós idejű adatok megértése elengedhetetlen az éppen zajló energiaátmeneti folyamatban, segíti a hatékonyságunk növelését és a felesleg megelőzését. A karbonkibocsátás csökkentési törekvések terén kiemelten fontos az építőipar, hiszen jelenleg EU-n belül Magyarországon a legrosszabb az épületek energiahatékonysága.

Livják Csaba, a BuildEXT alapítója és vezető tervezője köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta hazánkban egyedülálló megoldásaikat, BIM és a digitalizálódás hi-tech eszközeiket, illetve az építőipar digitalizációjának hatását az iparág hatékonyságára és CO2 kibocsátására. Meghökkentő számokkal bizonyítható, hogy az innováció igazi win-win-win helyzetet teremt és a fenntartható megoldás igenis olcsóbb.

Ezt követően Dr. Farkas Gábor, a SolServices ügyvezető igazgatója osztotta meg a közönséggel a széles szakértői összefogás mentén készült White Paper ajánlásukat, a napelemparkok környezeti-ökológiai értékteremtése kapcsán, leginkább az ökológiai gazdálkodás elveinek átültetésére fókuszálva. Praktikus, kézzelfogható és könnyen adaptálható megoldásokat fogalmaz meg az ajánlás, amivel a terület többszörösen hasznosulhat.

Az esemény zárásaként a személyes résztvevők kipróbálhatták a BuildEXT egyedülálló eszközeit és átsétálhattak a virtuális valóságba.

Az eseményről készült fotógaléria a linkre kattintva tekinthető meg.

Köszönjük támogatóinknak, akik hozzájárulnak a Race to Zero programunk idie megvalósulásához!

2022.03.30.

Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma

Hírek

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan lehet elérni valódi változást? Milyen az innovatív vezetői gondolkodás? Hogyan segíthet a kiterjesztett valóság egy valódi építkezésen? Az innovatív technológia hogyan segíti a fenntartható mezőgazdaságot? Hogyan képesek kis és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra? Kaszás Helga, a METRO HR igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Julian Hill Landolt, a WBCSD igazgatója nyitotta a napot, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Rávilágítva, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túl mutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

Kritikus ponthoz érkeztünk az éghajlatváltozás tekintetében, egyre szűkül az az időszak, amikor még beavatkozásunk megállíthat, vagy akár visszafordíthat folyamatokat. Az időnyomás „kedvez” az technológiai áttöréseknek, az innovátoroknak és szükségessé is teszi, hogy olyan kezdeményezések, megoldások szülessenek, amelyek megváltoztathatják az általunk ismert világot, és megnyithatják az utat egy fenntarthatóbb életmód felé. „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Hogy hol tartanak nemzetközi innovációs trendek és milyen is a valódi innovatív vezető, erről beszélt Szabó Szilvia a The Impacter tulajdonosa. Bemutatott már működő fenntartható jógyakorlatokat Európából és rámutatott, hogy a fenntartható változás eléréséhez a gondolkozásmód megváltozása, szemléletváltás az első lépés. Ajánlást tett a résztvevőknek, hogy hol találhatnak még fenntartható innovációs projekteket, megoldásokat a projektmunkájukhoz vagy munkájukhoz inspirációként. Szederkényi Zita, programvezetővel közösen fenntartható innovációs szimulációs játékban is részt vettek a jövő vezetői, ahol egy fiktív cég almabeszerzésének problémáját oldották meg, a méhállomány védelmét figyelembe véve.

Livják Csaba a BuildEXT ügyvezető igazgatója új megvilágításba az épületdigitalizáció, az ipar 4.0 és a hosszútávon is fenntartható építészet szerepét. Rámutatott, hogy az építőipar és az épített környezet üzemelése adja a világ CO2 kibocsátásának a közel 40%-át, ami jelentősen több, mint amit a teljes közlekedés vagy akár az ipar termelés. Ennek 20 %-kal való lecsökkentése többet jelentene, mint az elektromos autózás pozitív hatása globálisan.

Pongrácz Ferenc a TUNGRAM innovációs igazgatója mesélt a TUNGSRAM által fejlesztett innováció segíti, hogy fedett terekben, nagyüzemi módon is elterjedhessen a fenntartható vertikális mezőgazdaság, amely segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az beszállítói láncok lerövidítését. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

Dr. Székács Annamária az ALD Customer Excellence Center vezetője mesélt arról, miként lehet a mobilitás értékteremtő. Bemutatta az általuk alkalmazott integrált mobilitási megoldást, az ALD Move applikációt, amelyek a cégek flottáit teheti fenntarthatóbbá. Az applikáció útvonalak tervezésér, foglalások rögzítését és szolgáltatások fizetését teszi lehetővé, emellett riportálja a a CO2 lábnyomot, és hozzáférést biztosít a multimodális közlekedési eszközökhöz. Cél a valódi szemléletváltás.

Izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Szabó Ibolya a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Hőgyész Anna a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Arató Gábor a ManuPackaging ügyvezető igazgatója beszélgettek a innováció szerepéről és fenntarthatóság fontosságáról az innovációs folyamatok során. Kiemelték a partnerségek, közös munka, közös megoldás keresések és a fogyasztói edukáció fontosságát. Bemutatták, hogy a startupper gondolkozásmód több, mint száz éves cégek esetében is jelen lehet és hogy sikeres üzleti stratégia alapja lehet a csomagolóanyagok csökkentése, mint szolgáltatás. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A jelenleg nagy kihívásokkal küzdő energiaszektorban, hogy működhet a fenntartható innováció? – erről beszélt Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs és marketing igazgatója. A cég vállalta, hogy 2050-re 100%-ban karbonsemleges működést ér el és tevékenységével Európa-szerte 4,5 millió ügyfelet lát el zöld energiával. A klímaválság hatására megjelent dinamikusan növekvő zöld energiaigényre, az energiaár-emelkedés és információbiztonsági fenyegetettségre és a munka- és ellátásbiztonság biztosítására az innováció, digitalizáció és energiahatékonyság nyújt megoldást.

A résztvevők megtették a következő lépéseket a projektmunkájukban azzal, hogy a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével, a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója és munkatársa, Osztrozics Dóra, valamint a BCSDH munkatársai voltak segítségükre.

A házigazgazda METRO nevében Perendi Péter minőség biztosítási és vállalati felelősségvállalás vezető adott betekintést a METRO fenntarthatósági tevékenységébe. Végigvezette a résztvevőket a METRO 6 fenntarthatósági pillérjén, a pilléreken belül megvalósuló tevékenységek és vállalások bemutatásával.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Thierry Guillon Verne-nel a METRO vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők elhivatottságról, karrierről.

A napot közös főzéssel zártuk a METRO Gasztroakadémián! :)

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

2022.03.29.

Hogyan és miért mérjük vállalatunk körforgásos teljesítményét?

Hírek

A határon átnyúló CircularRegions projekt (Cross-border capacity building for developing circular regions) záróeseményére 2022. március 22-én került sor a Zoomon keresztül a Szlovákiai és Magyarországi körforgásos gazdaság platformok több mint 100 szakértőjének, vállalati és civil képviselőinek részvételével. Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Hogy kiemeljük a körforgásosság fontosságát a klímavészhelyzet megoldásában, az eseményre meghívtuk Vojtech Voseckyt, a Circle Economy-tól a rendezvényre. Vojtech beszélt az előttünk álló globális kihívásokról, és bemutatta a résztvevőknek, hogy a világgazdaságba bekerülő 100,6 Gt erőforrásból mindössze 8,6 %-át forgatjuk vissza a rendszerbe. Ez a világ úgynevezett Circularity Gap szintje, amelyről a 2022-es Circularity Gap Report is beszámol.

Kiemelte, hogy a lakhatásra, a mobilitásra és az élelmiszertermelésre vonatkozó megoldások a szükséges kibocsátáscsökkentés 70%-át biztosíthatják, valamint egy olyan globális menetrend, amely körforgásos stratégiákra épít lecsökkenthetik a kibocsátást, és „jóval 2 fok alatti” pályára hozhat bennünket. Vendégelőadónk előadása után a projektpartnerek ismertették a projekt eredményeit.

Denisa Rasova, az SBA munkatársa röviden ismertette a projekt főbb adatait, a projektpartnereket, a célokat, és a projekt lépéseit.

Janek Bence, az IFKA munkatársa bemutatta a Régió feltérképezésének eredményeit. A felmérés célja volt, hogy adatokat gyűjtsön a potenciális körforgásos előremozdulás lehetőségeiről a határmenti régiókban tevékenykedő vállalatoknál, hogy azonosítsa a 4 szektorban tevékenykedő vállalatokat és a kulcsfontosságú érdekelt feleket és tudásukat a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, valamint összegyűjtse a már meglévő jó gyakorlatokat. A legnagyobb közös kihívások a következők voltak: A körforgásos gazdasággal kapcsolatos hírek egyre terjednek, de a vállalati gyakorlat továbbra is lineáris gazdasági modellt követi; Hiányzik a fogyasztói tudatosság, a szakemberek és a szakértelem; Hiányosságok vannak a szabályozási és ösztönző rendszerekben. Ezt követően ismertette az ágazatspecifikus ajánlásokat, amelyeket a feltérképezés során feltárásra kerültek.

Martina Velika, az INCIEN munkatársa bemutatta a résztvevőknek a kifejlesztett szolgáltatást és az abban használt Circularity Check eszközt. Ez az eszköz 60 kérdést és 5 mutatót tartalmaz, melyek egy termékre/szolgáltatásra specializálódtak. Előnye, hogy a kérdések megválaszolásával nem csak a cég termékének, szolgáltatásának körforgási szintjét méri fel, hanem a cég fejlődési lehetőségeit is megmutatja. A projekt által kidolgozott anyagok ezen a linken érhetők el:

1/ Képzési kézikönyv, amely tartalmazza mindazt, amiről a műhelymunka során szó volt, beleértve a CCH-kérdések áttekintését és az értelmezésükre vonatkozó iránymutatásokat.

2/ Konzultáció ellenőrző lista szakértőknek

3/ Circularity Check kérdések SK és HU nyelvre lefordítva (Excel lapon)

4/ Circularity Check riport sablon

5/ Képzési videók

De mi is volt a szakértők általános tapasztalata a Circularity Check eszközzel kapcsolatban? A kérdés megválaszolására felkértük a szlovák és magyar szakértőinek egy részét egy panelbeszélgetésben való részvételre, amit Horváth Bálint, a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetségének körforgásos gazdasági szakértője moderált, aki maga is részt vett tanácsadóként a projektben. A szakértők egyetértettek abban, hogy az eszköz használata a vállalatok és a szakértők számára is jó tapasztalat volt. Kiemelték, hogy az eszköz nem alkalmazható minden ágazatra, mivel a turizmus és a szolgáltatások esetében nehéz volt meghatározni az értékelés tárgyát.

Takács Ivett, a BCSDH munkatársa összefoglalta a projekt lépéseit, és beszélt a projekt pilot szakaszáról. Bemutatta a tesztelésben résztvevő vállalatokat. Szlovákiában 5 szakember dolgozott 4 vállalattal: két turisztikai (Patty Ski és a Penzion Harmonia), 1 építőipari (Slovizol) és 1 műanyagiparban tevékenykedő vállalat (Novoplast). Magyar részről 7 szakember dolgozott közösen 7 vállalattal: 2 építőipari (Cube Factory, Corten Kft.), 2 élelmiszer- és csomagolóanyag (NaturFood, BioFungi), 1 műanyagipari (Ugrinpack) és 2 turisztikai szektorban tevékenykedő vállalat (Novotel Hotel Budapest, Irota Ecolodge). Összefoglalta a tesztelés folyamatát és bemutatta a résztvevőknek a tesztelés eredményét, a jelentést, amiben a cégspecifikus ajánlások szerepelnek.

Irén Márta a BCSDH-tól ismertette a résztvevőkkel a projekt főbb megállapításait. Beszélt a múlt héten lezajlott két szakértői tapasztalatmegosztó konzultáció eredményéről, amit annak érdekében szerveztünk, hogy a szakértők megismerjék egymás, a folyamattal kapcsolatos visszajelzéseiket. Kiemelte a Circularity Check eszköz néhány lehetséges fejlesztési javaslatát, valamint hangsúlyozta magának az értékelésnek a fontosságát, mint a fejlesztés kiindulópontját.

A rendezvény zárásaként Andrej Spanik, az SBA munkatársa ismertette a projekt fenntarthatóságának lehetőségeit a szlovákiai és magyar projektpartnereknél.

***

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 155 081,99 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

További információk: www.skhu.eu | Facebook | LinkedIn

2022.03.23.

Mexikóról, a skandináv cégkultúráról és fenntartható jógyakorlatokról szólt az idei első Alumni találkozónk

Hírek

Hogyan gondolkozik egy alapítványi tulajdonban lévő cég a fenntarthatóságról? Milyen a dán cégkultúrában női vezetőnek lenni? Mit tanulhatunk mi magyarok Mexikótól a fenntarthatóság területén? Hogyan lett egy Alumni tagunk külgazdasági attasé a mexikóvárosi Magyar Nagykövetségen? Milyen munkát tervez az Alumni vezetőség idénre? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide első Alumni találkozója, melyet március 22-én tartottunk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a szervezet idei programját, mely a dinamikus bővülés miatt immár 9 munkacsoporttal dolgozik. A Time to Transform 2030 program keretében a vezető multinacionális vállalatok sürgős cselekvési tervet határoztak meg, mellyel minden ember jól élhet a bolygónk korlátjain belül.

Katona Sarolta, az Alumni vezetőség elnöke és a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetője vázolta az Alumni vezetőség idei céljait. A BCSDH által szokásosan megtervezett három szakmai programon felül idén a vezetőség nagyobb fókuszt helyez az Alumni bevonására játékokon, kvízeken keresztül, emellett exkluzív offline programokkal készülnek az Alumni tagjai részére.

Olti Máté, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2018-as évfolyamának végzettje és a mexikóvárosi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja mesélt karrierútjáról, majd bemutatta a Mexikó és Magyarország közötti kapcsolatokat, illetve Mexikó szerepét és helyzetét az Amerikák régióban. Emellett sikeres fenntarthatósági cégekről és tevékenységeikről is beszélt, jó példákról, amiket akár itthon is átvehetünk.

Az estét záró vezetői interjún Urbán Katalin a Grundfos tatabányai gyárainak EHS vezetője volt a vendégünk. Katalin a 2021-ben elnyerte a „Fenntartható jövőért” díj elismerését Vezető nő kategóriában. Mesélt a skandináv cégkultúrában szerzett tapasztalatairól, arról hogyan élte meg a tanácsadói munkát, illetve arról, hogy fontos számára a személyes jelenlét és a csapattal való közös munka. Rámutatott, hogy a 85 százalékban alapítványi tulajdonban lévő cég egészen másképp gondolkozik az eredményekről, mint a for-profit szférában megszokott, hiszen a nyereség 85 százalékát visszaforgatják a vállalat folyamatos fejlesztésébe. Emellett beszélt arról is, hogy vezetőként hogyan lehetünk hatással a minket körülvevő céges kultúrára.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

2022.03.23.

Fenntarthatósági mérőszámok az üzleti stratégiában avagy hogyan kerülhető el a zöldmosás? – Megtartottuk az év első ESG eseményét

Hírek

2022-ben első alkalommal ült össze az ESG munkacsoport, kiemelkedően magas, 50 fős részvétel mellett. Az idei év szakmai keretét a munkacsoport tagjai körében végzett év végi felmérésünk alapján építettük fel, első alkalommal az „ESG stratégiai beépülés a vállalati mérőrendszerbe” témáját jártuk körbe két kiemelkedő esettanulmányon keresztül.

Elsőként Sverla Viktor, a MOL-csoport stratégiai igazgatója vezette végig a résztvevőket a MOL hosszútávú stratégiáján, ami mára egybeolvadt a vállalat fenntarthatósági stratégiájával. Ahogy fogalmaz; amennyiben ez a kettő egy energetikai vállalatnál külön van kezelve, az már gyanúra ad okot. Az előadást hatalmas érdeklődés és rengeteg kérdés követte, az iparági szabályozási környezet, a vállalatnál tapasztalható határozott transzformáció és egyre színesedő portfolió tükrében. A MOL-csoport ambiciózus célok mentén alakítja stratégiáját, melynek többek között elemei a karbonsemlegesség melletti elköteleződés és az EU taxonómia elemei is.

Ezt követően Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatója mutatta be a vállalat ESG auditjának főbb sarkköveit, az odáig vezető utat, a stratégiai vonatkozásait, illetve az audit kapcsán megfogalmazódott kihívásokat. Javaslatai igazi értéket hordoztak az út elején állóknak, miszerint fontos, hogy megértsük, mik tartozhatnak az ESG kereteibe, illetve ezek közül milyen tevékenység van már jelen a vállalatunk életében és milyen szinten. Kritikus pontként jellemezte Bea az audit folyamatát, ami egy „black box”-hoz hasonlítható, hiszen az auditor cégek nem fedik fel a pontos rendszert, ami mentén dolgoznak. A bizonytalanság csökkenthető a jól strukturált és magas minőségű adatszolgáltatással, aminek magas erőforrás igényével érdemes számolni.

Előadóink üzenete egyértelmű és egybehangzó volt, a fenntarthatósági stratégia és mérőszámok ma már nem kezelhetőek különálló elemként, a vállalat üzleti stratégiájának szerves részét kell képezzék minden területen. Amennyiben egy vállalat más utat választ, ott magas a zöldrefestés valószínűsége. Egy külső minősítő és hitelesítő szervezet bevonása további biztosítékként szolgálhat az érintettek számára.

2022.03.09.

„Legyen egy belső iránytűd, és szeresd, amit csinálsz!” – Avagy hogyan legyünk felelős változásvezetők?

Hírek

Milyen a valóban fenntarthatóan gondolkodó vezető? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Mi az a válság dinamika? Meddig tart a vezető felelőssége? Hogyan lehet jó csapatot építeni? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világ körüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Tungsram volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a pozitív társadalmi változásért dolgozik. Elmesélte, hogyan térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

Handó János, a Katica Tanya alapítója és vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, alapította meg és milyen elvek mentén működteti a környezettudatos élményközpontot Patcán. Kiemelte az emberi értékrend és a folyamatos tanulás fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, inspirációval, fejlődéssel, őszinte és hiteles kommunikációval kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jövő vezetőivel. Beszélt a vezetés dilemmájáról, a teljesítmény és siker kapcsolatáról és a változáshoz való viszonyulásunkról. Kiemelte a dolgozókkal kapcsolatos paradigmák megkérdőjelezésének fontosságát, a versenyképesség és hozzáadott érték fontosságát.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a változásvezetők típusait és beszélt arról, hogyan válhat bárki változásvezetővé, ha valóban elkötelezett egy ügy mellett. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével egy problémára cselekvési tervet dolgoztak ki. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Takács Ivett a BCSDH projektmenedzsere a körforgásos gazdaság program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a körforgásos gazdaság fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a körforgásosság „10 R”-jének részleteiben.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap szakmai részét a Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, aki személyes tapasztalatai alapján beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, mind az üzleti mind a magánéletben. Ezen felül, mesélt a 20 éves nemzetközi vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról.

2022.03.04.

Az alkalmazkodásba több erőforrást kellene fektetni- ez életeket menthet – Megjelent az IPCC II. munkacsoportjának jelentése

Hírek

A klímaváltozás ma látható hatásai gyorsabbak, rombolóbbak és elterjedtebbek, mint ahogy azt 20 éve gondoltuk – állapította meg legfrissebb jelentésében az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testülete (IPCC). Minden tized foknyi globális hőmérséklet-emelkedés drámai hatással van mind az emberi, mind a természeti ökoszisztémákra, és sokkal több erőforrást kellene fordítanunk a klímaváltozás következményeihez való alkalmazkodásra az enyhítés mellett is – ez a konklúziója az IPCC legújabb jelentésének. Az idő pedig egyre csökken ahhoz, hogy hatékonyan tehessünk valamit.
A jelentés szerzői szerint az alkalmazkodás életeket ment, a tétlenség pedig bűncselekménnyel ér fel.

A Genfben nyilvánosságra hozott 3500 oldalas klímaváltozási jelentés, amelyet 34 ezer tanulmány felhasználásával 67 ország 270 kutatója készített, kiemeli, hogy a világ népességének közel fele már most is küzd az egyre veszélyesebbé váló éghajlati hatásokkal, amelyek emberek milliárdjainak életére vannak kedvezőtlen hatással. Ezért a szerzők drasztikus és nagyszabású fellépésre szólítják fel a tagországokat.

A Föld egyharmadát, de méginkább felét meg kell védeni és meg kell őrizni a jövő élelmiszer- és édesvízellátásának biztosítása érdekében. Tervet kell készíteni, hogy a part menti városokban élők biztonságban legyenek a viharoktól és a tengerek emelkedésétől – hangsúlyozták az MTI összefoglalója szerint a jelentés szerzői.

Az alkalmazkodás életeket ment– mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára a jelentés közzétételekor, hozzáfűzve, hogy „amint az éghajlatváltozás hatásai súlyosbodnak – és ez be fog következni –, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást szolgáló beruházások növelése a legfontosabb a túléléshez, a késlekedés halált jelent”.

Az IPCC II. munkacsoportja által készített jelentés arra összpontosít, hogy a természetet és a társadalmakat hogyan érinti az éghajlatváltozás, mit tehetnek az alkalmazkodás érdekében. A jelentés szinte minden tekintetben egyértelművé teszi, hogy az éghajlatváltozás sokkal gyorsabban hat a világra, mint ahogy azt a tudósok korábban várták. Az országok nem tudták csökkenteni a globális felmelegedést okozó szén-dioxid-kibocsátást, sőt az tovább növekszik.

Miközben a kormányoknak drasztikusan csökkenteniük kellene károsanyag-kibocsátásukat, hogy meggátolják a globális felmelegedés elszabadulását, egyúttal azon is kell dolgozniuk, hogy csökkentsék a felmelegedés miatti szenvedést.

A párizsi klímaegyezményben meghatározott, iparosodás előtti mértékhez képest mért 1,5 Celsius-fokos emelkedést nézzük, már az is visszafordíthatatlan károsodást okozhat az ökoszisztémákban, és nehezítheti, hogy hatékonyan küzdjünk meg a klímaváltozás okozta problémákkal. Ha azonban ennél magasabbra engedjük az emelkedést – ami egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy a legreálisabb forgatókönyv -, hosszú távon a jégsapkák és a gleccserek olvadására kell készülnünk, valamint arra, hogy lavinaként indul majd meg a katasztrófa: az erdőtüzek, a fák pusztulása, a tőzeglápok kiszáradása és a permafroszt olvadása további szén-dioxid-kibocsátással jár majd, tovább erősítve a felmelegedést. A kulcsfontosságú ökoszisztémák elvesztik széndioxid-elnyelő képességüket, így szén-nyelőkből szénforrásokká válnak.

Veszélyben a bolygónk élhető jövője

A jelentés szerzői kiemelték, hogy az idő már fogytán van a társadalom egészére kiterjedő, szükséges átalakításokhoz. A következő évtizedben meghozott döntések meghatározóak lesznek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Mi a helyzet Európával?

Európában a hőstresszből adódik a legtöbb probléma. A szakértők négy fontos kockázatot azonosítottak Európára vonatkozóan, amelyek közül a legtöbb a 2 Celsius-fokos emelkedésnél válik igazán súlyossá. 3 Celsius-fokos melegedéstől és még nagy alkalmazkodási törekvések mellett is komoly kockázatok maradnak Európa számos szektorában.

Az első fontos kockázati tényező az emberek mortalitása és morbiditása, valamint az ökoszisztémák hő hatására bekövetkező változásai. A 1,5 Celsius-fokos emelkedési küszöbhöz képest 3 Celsius-foknál kétszeresére-háromszorosára nő a hőstressz kockázatának kitett emberek száma. Ekkor már elérjük az alkalmazkodás határát, 3 fok felett a most létező egészségügyi rendszerek képtelenek lesznek lekövetni a hőstressz okozta extra terhelést.

A felmelegedés csökkenti a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák számára megfelelő élőhelyteret, és visszafordíthatatlanul megváltoztatja összetételüket, ami 2 fokos melegedés fölött jelent igazi drámai változásokat. Az előrejelzések szerint a tűzveszélyes területek Európa-szerte sokszorozódni fognak, veszélyeztetve a biológiai sokféleséget és a szén-dioxid-elnyelőket, ami láncreakciót indíthat be.

A második kockázati tényező a hőstressz hatása a mezőgazdasági terményekre. Az előrejelzések szerint Dél- és Közép-Európában súlyos veszteségek várhatók a terméshozamban, amit az sem fog ellensúlyozni, hogy egészen a 2 fokos melegedésig Észak-Európában nőhet a terméshozam. Míg az öntözéssel meg lehetne oldani a problémát, az egyre fenyegetőbb vízhiány egy idő után ezt lehetetlenné teszi majd. És itt el is érkezünk a harmadik kockázati tényezőhöz: a vízbiztonsághoz. 2 Celsius-fokos melegedésnél a lakosság több mint egyharmadát érinti majd a vízhiány, 3 fokos melegedésnél pedig ez a kockázat megduplázódik, jelentős gazdasági veszteséget okozva. Közép- és Dél-Európában, és az európai nagyvárosokban 3 foknál már komoly vízhiánnyal lehet majd számolni.

A negyedik kockázati faktor a tengerszint emelkedése és az árvízveszély növekedése: 3 Celsius-fok felett megduplázódik az árvizekkel és elöntött területekkel kapcsolatos károk költsége. A tengerparti árvizek gyakorisága az előrejelzések szerint a 21. század végére a tízszeresére nőhet, és 2100 után ez komoly fenyegetést jelent a tengerparti közösségekre nézve.

Menedékeket kell építeni a városokban

A melegebb világhoz való alkalmazkodáshoz rengeteg pénzre lesz szükség. A városokban olyan hűs területeket kell kialakítani, ahol az emberek menedéket kereshetnek a hőhullámok elől, a tengerparti közösségeknek pedig új infrastruktúrára vagy áttelepítésre lehet szükségük – áll a dokumentumban.

Senki nincs biztonságban

A jelentés szerint a klímaváltozás hatásai a bolygó minden területén érezhetők lesznek, senki nincs biztonságban, az emelkedő hőmérséklet, a szélsőséges időjárás mindenkit érint. A világ népességének mintegy fele – 3,3–3,6 milliárd ember – él a klímaváltozással szemben „nagyon érzékeny” területeken, azaz az ő életüket alapjaiban változtathatja majd meg az átlaghőmérséklet-melegedés. A világ part menti területeit és az alacsonyan fekvő szigeteket a 1,5 Celsius-fokot meghaladó változás esetén pusztulás fenyegeti a tengerszint-emelkedés miatt.

Emberek milliói küzdenek élelmiszer- és vízhiánnyal a klímaváltozás miatt, még a jelenlegi hőmérsékletszint mellett is. A fajok tömeges pusztulása, a fáktól a korallokig, már most zajlik, és a helyzet csak romlani fog.

A jelentés arra is felhívja a figyelmet, hogy a társadalmak nem fognak jól alkalmazkodni a felmelegedő világhoz, ha nem lesznek befogadóak a probléma megoldása során. A megoldásoknak figyelembe kell venniük a társadalmi igazságosságot, és tekintettel kell lenniük az őslakosokra, a kisebbségekre és a szegényekre is.

A szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a rossz adaptációs megoldásokat kerülni kell – ezek olyan alkalmazkodó stratégiák, amelyek rövid távon ugyan megoldást jelenthetnek a klímaváltozás okozta problémákra, hosszú távon azonban rontják a helyzetet. Ilyen lehet a klímaberendezések használata például.

Forrás: MTI, 24.HU, INDEX

A jelentés itt érhető el.

2022.03.01.