Szeptember 30-án került megrendezésre a BCSDH újonnan megalakult ESG munkacsoportjának alakuló ülése, melyen több mint 44 vállalati vezető vett részt. A munkacsoport célja a már létező, fenntarthatósági teljesítménymutató rendszerek áttekintése, megismertetése, stratégiai útmutatás, ajánlás vállalatvezetőknek és a kapcsolódó sikeres vállalati gyakorlatok bemutatása.

Az online rendezvényt Mario Abela, a WBCSD Redefining Value igazgatója nyitotta meg előadásával, melyben a bizonytalan világban való értékteremtésről osztotta meg gondolatait. Lukács Ákos, a Deloitte Zrt. szenior menedzsere az ESG szerinti átalakulás finanszírozásáról, valamint az EU Taxonomy-ról beszélt. A munkacsoport vezetője Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be a munkacsoport célját, és a javasolt intézkedéseket.  A BAMOSZ elnöke, Vízkeleti Sándor a befektetői oldal, Bozsik Balázs, a BÉT igazgatója pedig a kibocsátói oldal nézőpontjait, lépéseit mutatták be a résztvevőknek az ESG kritériumokról a pénzügyi befektetések tekintetében.

Az esemény alapján a vállalatvezetők egyöntetűen fontosnak tartják az ESG kritériumok beépítését a vállalati döntéshozatalba, egyetértettek a munkacsoport szükségességében és közösen határozták meg a célokat.

A munkacsoport következő ülésére november 17-én kerül sor.

Mit tanultunk az idei év során a fenntarthatóságról? Mit tudunk tenni vezetőként azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük a cégünk működését? Mire van szükség ahhoz, hogy valód változásvezetők lehessünk? Mitől működik egy jó fenntarthatósági kezdeményezés? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napjának 2020. szeptember 24-én, a nap házigazdája a Budapest Airport volt. A résztvevők tagvállalataink vezetőiből álló zsűri előtt bemutatták projektmunkáikat és rövidfilmjeiket, valamint összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat.

Délelőtt a résztvevők bemutatták az Action 2020 Élelmezés és biodiverzitás célkitűzéseinek megvalósításáért megtervezett projektjavaslataikat, melyeket egy perces rövidfilmekként az október 8-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetnek majd. A projektek formájában feldolgozott témák között volt környezeti terhelés csökkentése az egész értékláncon keresztül, a személyes táplálkozási szemléletformálás szakértők bevonásával workshop formájába, a kistermelőket és vásárlókat közösséggé formáló applikáció, a magyarországi élelmiszerpazarlás csökkentése és a speciális étkezési igényű emberek segítése a megfelelő étteremválasztás során, melyekre a tagvállalataink vezetőiből álló szakmai zsűri adott építő visszajelzéseket. Köszönjük a projektmunkák zsűrijének, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Lukács Ákosnak, a Deloitte fenntarthatóságért és klímaváltozásért felelős szenior menedzserének, Márta Irénnek, a BCSDH igazgatójának, Solti Andreának, a Shell Igazgatóságának elnökének és Pesti Tímeának, a LeasePlan vezérigazgatójának a munkáját és szakmai támogatását.

Dr. Schillinger Attila, a Széchenyi Alapok Marketing és fenntarthatósági igazgatója átfogó előadásában a legnagyobb klímakonfliktusról beszélt, az ESG fontosságáról és a klímaváltozás, a polarizáció és a közösségi média Bermuda háromszögéről. Előadását a fenntartható technológia gondolatával zárta: „A technológia van az emberért és nem fordítva”.

A következőkben Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. Fenntarthatósági vezetője, és a BCSDH Elnökségi tanácsadó testületének „A jövő vezetői” Alumni tagja osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat vállalatánál. Sarolta kihirdette „A jövő vezetői” tehetségprogram 2020-as évfolyamának Alumni vezetőségi tagját is. Bohn Márton, a Shell Road Transport Compliance Coordinatorát. Gratulálunk Mártonnak!

Ezt követően Galambos Vanda, a BASF Hungária Kft. Kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezetője mutatta be azt az alulról szerveződő BASF Fenntarthatósági munkacsoportot, melyet a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjában végzett munkatársak kezdeményeztek több évvel ezelőtt. A munkacsoport célja a munkatársak fenntarthatósági szemléletformálása és aktivitásának növelése.

A nap folytatásaként a résztvevők egy kvíz segítségével ismételték át a BCSDH vezetői ajánlásának 7 pontját. „Változásvezetőket keresünk és képzünk” – mondta Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője, emellett megosztott olyan ötleteket és lehetőségeket, amivel a résztvevők vállalatvezetőiteket is tudják segíteni abban, hogy sikeres fenntarthatósági kezdeményezéseket indítsanak. A fenntarthatóságban fontos, hogy a lehetőséget lássuk meg és ne csupán a nehézségeket.

Ezt követte a vezetői interjú, melyben a résztvevők Chris Dinsdale-lel, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettesével beszélgettek a fenntarthatóság kihívásairól, a család fontosságáról és a pandémia legnagyobb tanulságairól.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a program zárásaként útravalóval látta el az immár fenntarthatóságban jártas vezetőket.

A programmal 39 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végigkíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A körforgásos gazdaság webinárium-sorozat második eseményére szeptember 10-én került sor, melynek a témája a körforgásos üzleti modellek voltak.

Az erőforrás-hatékonyság fokozásának, a hatékonyabb körforgást megvalósító gazdaság felé való elmozdulásnak alapvető eleme az anyagok hatékonyabban történő felhasználása. Európa jelenleg évente mintegy 600 millió tonna potenciálisan újrahasznosítható vagy újrahasználható nyersanyagot veszít el hulladék formájában. Egyes területeken a hulladék 80%-át is újrafeldolgozzák, míg máshol 5 %-át sem, így összességében az uniós háztartásokban keletkező hulladéknak mindössze 40%-a kerül újrafeldolgozásra.

A résztvevőket René van Hell, a Holland Királyság magyarországi nagykövete köszöntötte. Beszédében kiemelte, hogy az üzletimodell-tervezés fontos szerepet játszik a körforgásos gazdaságban rejlő üzleti lehetőségek kiaknázásáben.

“A pandémia hatása a körforgásos gazdaságra kettős: egyrészt, fogyasztói oldalon a biztonság, mint termékelőny felülír(hat)ja a fenntarthatóságot. Másrészt, vállalati oldalon a helyi termelésre való átállás, az digitális gyártás és ipar 4.0 megoldások előretörése katalizálhatják azt.” – hangsúlyozta előadásában a PwC senior szakértője, Perger Júlia.

Dr. Fazekas Dóra, a Cambridge Econometrics igazgatója előadásában a körforgásos működés gazdasági előnyeit és annak munkaerőpiaci hatásait mutatta be, mely témában a kutatást az Európai Bizottság megbízásából készítették.

A PwC és a Cambridge Econometrics elemzői ezután dr. Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség Körforgásos Gazdasági szakértőjének vezetésével, egy moderált beszélgetés keretein belül vitatta meg a megosztáson alapuló gazdaság (Sharing Economy) koncepcionális hátterét és kapcsolatát a körforgásos gazdasággal.

Vladimir Visek, az IKEA régiós fenntarthatósági vezetője a cég a „Bútorok második élete” nevű használtbútor-szolgáltatását mutatta be.

A műanyag újrahasznosítás területén egyre nagyobb szerepet kíván vállalni a MOL. Petrényiné Szabó Krisztina, a MOL-csoport Downstream Üzletfejlesztési vezetője beszámolt arról, hogy a vállalat megvásárolta a műanyag újrahasznosítással foglalkozó Auróra csoportot és stratégiai partnerséget kötött az APK-val.

A ruha lízinggel foglalkozó holland-magyar Palánta.co cég alapítója, Tóth Sára elmondta, hogy webshopjának célja a pazarlás csökkentése, az etikus márkák támogatása és a körforgásos divat erősítése.

A webinárium-sorozat utolsó alkalmával, október 15-én a körforgásos design témaköre kerül majd feldolgozásra.

Mindenki személyesen felelős azért, hogy etikusabb legyen, mint a társadalom, amiben felnőtt.

Mit teszünk, ha kiderül, hogy termékünket megmérgezték? Hogyan tájékoztatjuk az érintett és érdekelt feleket a vállalat működéséről? Mi biztosítja egy vállalat etikus működését? Hogyan teremtsünk értéket az átlátható vállalati működéssel? Nap mint nap szembesülünk etikai kérdésekkel akár magánéletünk során, ügyintézés közben vagy a munkahelyünkön. A mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is tisztában kell lennünk azzal, hogy az etikus viselkedés rólunk és a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére és a gazdasági szféra szereplői felé pedig immár alapvető elvárás. „A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés virtuális szakmai napján szeptember 3-án azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése.

A szakmai napot Endrei-Kiss Judit, a a megfelelőség (compliance) kultúrájáról nemzetközileg is elismert Telenor HR vezérigazgató-helyettese, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte az etikus működés során a szolidaritás fontosságát, különösen egy ilyen embertpróbáló időszak után, ami eddig a 2020-as évet jellemezte.

“Személyesen vagyunk felelősek azért, hogy etikusabbak legyünk, mint a társadalom, amiben felnőttünk.” – vezette fel Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője a nap szakmai programját, kiemelve a vezetők felelősségét, akik egész szervezetük kultúráját meghatározzák. A jól informált közösségek jobban bíznak az őket körülvevő világban, ezért mindent meg kell tennünk azért, hogy kiegyensúlyozott, hiteles tájékoztatást nyújtsunk vállalatunk működéséről.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa előadásában rámutatott, hogy az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter beszélt arról, hogy világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolyaügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső  átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.

A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoport Etikai Bizottságának elnöke, dr. Kara Pál egy izgalmas beszélgetés keretében bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit és a „whistle-blowing” folyamatát.

Telenor Magyarország megfelelőségi tanácsadója, Molnár István a vállalat megfelelőségi gyakorlatának prezentációja után egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét a témában. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

Vízkeleti Sándor, az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója, beszélt az ESG (environment, social and corporate governmental impact) térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer complex, szektorspecifikus kritériumait.

A jelentések, a transzparencia nem fenyegetés, sokkal inkább lehetőség. Vállalati értéknövelést hoz. Lényeges, hogy ne kötelező adatszolgáltatásként tekintsünk rá, hanem a kölcsönös párbeszéd alapjaként, emelte ki többször is Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, a BCSDH elnöke előadásában.

“A jelentéstétel folyamata a fontos, a jelentés csupán ennek a folyamatnak a végterméke, a folyamatos fejlődés és az átlátható működés biztosításának egyik hatékony eszköze” – foglalta össze a gondolatmenetet Szabó István, a KPMG szenior menedzsere, aki Anga Adriennel, a KPMG tanácsadójával egy izgalmas szimulációt is levezetett, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója és a BCSDH elnöke támogatta aktív részvételével.

A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről etikusan működjön minden szintjén, másrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel. Hiába érezzük dilemmás helyzetekben, hogy mi a helyes, de mind a magánéletünkben, mind az üzleti életben gyakran felülírják azok a valós vagy vélt racionális érvek és félelmek, amelyek az ellenkezőjét eredményezik. A mindennapi helyzetek, sokszor nehezen megszülető döntései viszont sokszor vezetnek feszültséghez, nehezen feloldható helyzetekhez.

“Vezetőként, ne félj, mikor valami újba kell belevágnod! Tedd meg az első lépést, menetközben nagyon sokat fogsz tanulni.” – tanácsolta a jövő vezetőinek a napot záró vezetői interjúban Jan Hanus, a Telenor Zrt. vezérigazgatója,  aki személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

A projektcsapatok bemutatták egyperces projektfilmjeiket és visszajelzést adtak egymásnak a filmek további fejlesztéséhez.

Köszönjük a Telenor Magyarországnak a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!

Nem állunk meg itt! – Egy túlélő vállalat villámgyorsan alkalmazkodik és kihasználja a fenntarthatóság előnyeit

Kaptunk egy új lehetőséget, hogy tiszta lappal kezdjük a gazdaság újraindítását, de most egy megváltozott világban kell alkalmazni és befogadni mindazt, aminek eddig csak a felszínét kapargattuk. Kétség kívül nehéz időszak következik, így a legveszélyesebb hiba most az lehet, hogy eldobjuk magunktól azt a biztos kapaszkodót és mankót, amit a fenntarthatóság és a fenntartható működés kínál. Ez nem más, mint a hatékonyság és a költségcsökkentés. Mindez eddig versenyelőny volt, a jelen helyzetben létkérdés. De nem állunk meg itt! Egy túlélő villámgyorsan alkalmazkodik az adott helyzethez és máris a következő lépésen gondolkozik, így tudja maximálisan kihasználni a klímapolitika és a fenntarthatóság azon előnyeit, amelyek élénkítik a gazdaságot, stabilitást hoznak a pénzügyekbe, átalakítják az energetikát, és enyhítik a vállalati és társadalmi problémákat. Ennek nyomán a Portfolio szeptember 9-én rendezi meg a Sustainable World 2020 – A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.

 

Nem is kérdés, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez, a klímasemleges és egyaránt versenyképes gazdaságra való átálláshoz hatalmas mértékű forrásbevonásra és központi lökésre van szükség, amely minden piaci szereplőt segít elindítani a zöld gazdaság felé. Nem véletlen, hogy az EU helyreállítási stratégiájában is az egyik zászlóshajó a digitalizáció mellett a zöld és fenntartható projektek támogatása. Ez egyaránt vonatkozik az épületek korszerűsítésére, a helyi állásokat teremtő, körkörösebb gazdaság kialakítására, a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia-projektek elindítására, a tisztább közlekedésre – csak, hogy néhány fontos pontot kiemeljünk. Azon túl, hogy az EU-s források nagyban fognak mostantól kötődni az országok klímapolitikával kapcsolatos elköteleződéséhez, a legtöbb ország maga is felismerte a zöld beruházások támogatásának szükségességét. Magyarországon nagy lépés volt például, hogy tizenöt éves zöld kötvényt bocsátottak ki euróban, elfogadták a nemzeti energia- és klímastratégiát, betiltották az egyszer használatos műanyagokat 2021. július 1-től, és támogatást írtak ki az elektromos autók megvásárlására.

Dr. Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a korábbi Építőipar 2020 konferenciánkon elmondta, hogy a jövő a körforgásos gazdaság modell meghonosításában rejlik:

„Az erre való mihamarabbi átállás létfontosságú a magyar gazdaság számára, ugyanis ez segíti a globális versenyképesség fokozását, a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését.”

A Sustainable World konferencián előadóink között lesz dr. Boros Anita, ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke, és online bejelentkezés mellett felkérés alatt áll az Európai Bizottság is.

Berobbantak a zöld pénzügyi piacok

Hosszú távon kell a fenntartható projektekben és az új klímasemleges megoldásokban gondolkodnunk, ez azonban sokszor egy költséges és erős elhatározást igénylő változás a cégek életében. Az első lépés, hogy a vállalatok, vagy akár a kormány a környezeti ösztönzők és a társadalmi felelősségvállalás mellett, gazdasági hasznot is élvezzenek egy-egy zöld projekt elindításakor. Ezek segítésére olyan, viszonylag új termékek jöttek létre a pénzügyi piacokon, mint a zöld kötvények, amit az Európai Beruházási Bank 2007-es klímacélhoz kötött kibocsátása hozott létre, a bankok által kínált zöld hitelek, vagy akár az ESG-minősítés, ami a befektetőknek segít mérlegelni, hogy az adott cég, mennyire elkötelezett a fenntarthatóság terén.

A 2020-as év az ESG befektetéseket tekintve egyértelműen fordulópontnak nevezhető, egyrészt tisztulni látszódtak az előnyei, az Amundi nemzetközi kutatása szerint ugyanis minél jobb egy cég ESG-minősítése, annál kisebb volt az árfolyam visszaesése a koronavírus beindulása utáni időszakban. Másrészt Magyarországon is elindultak az első lépések: a Magyar Nemzeti Bank meghirdette a Zöld Pénzügyi Programját, az állam 1,5 milliárd eurós zöld állampapír-kibocsátást jelentett be, amire ötszörös túljegyzés, vagyis több mint 7 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a befektetőktől. A vállalati szektorból is vannak példák, a CPI Property Group augusztusban bejelentette, hogy zöld kötvényeket tervez Magyarországon kibocsátani. A zöld kötvények terjedése annak is köszönhető, hogy egyre megbízhatóbb kritériumok és ellenőrzési rendszerek épülnek fel. Ezen túl ma már a legtöbb nagy alapkezelőnek és befektetési banknak van zöld kötvényekbe fektető alapja, részben ezeknek is köszönhető, hogy ma már a zöld kötvények piaca megközelíti a 350 milliárd dollárt.

„A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz, hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos, hogy készen álljunk”

– fogalmazta meg decemberben a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.

Az uniós lehetőségek, az egyre népszerűbb zöld kötvények, vagy a zöld hitelek, az ESG minősítések mind kiemelt témái lesznek a Sustainable World konferencia II. szekciójának. Az előadók között megszólal:

  • Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, Európai Beruházási Bank
  • Kurali Zoltán, vezérigazgató, Államadósság Kezelő Központ Zrt.
  • Vízkeleti Sándor, BAMOSZ elnöke, Amundi Alapkezelő Zrt.
  • KPMG delegált fenntarthatósági szakértője

Fókuszban a zöld energia

A konferenciára jelentkezők a nagy energiaipari vállalatok szempontjait, terveit is megismerhetik. Jelenleg egy nagy energetikai átalakulásnak lehetünk szemtanúi, amiből az időben lépő cégek nyertesként fognak kijönni, mindamellett, hogy alulról jövő civil nyomás is helyeződik az energiatársaságokra. Befektetői megközelítésből is megfogalmazható az a dilemma, miszerint a nagy részvényesek díjazzák az egyre zöldebbé váló vállalatokat, de közben nem néznék jó szemmel, ha csökkenne a befektetéseik hozama. Emiatt az energiatársaságok jövőbeli sorsát rendkívüli mértékben meg fogja határozni, hogy hogyan képesek lavírozni a két elsőre egymásnak ellentmondónak tűnő elvárás között.

Erről a folyamatról is szó lesz a konferencia III. szekciójában, az előadóink között lesz többek között az MVM Csoport és a Mol Magyarország.

 

Zöld vállalatok, a jövő vállalatai

A Sustainable World konferencia negyedik témaköre mindazon vállalatok tervei, konkrét projektjei, eddigi tapasztalatai köré összpontosul, akik versenyelőnyként szeretnék a fenntarthatóság útján való elindulást felhasználni a működésük során és akár a költségeiket is csökkentenék a jelenlegi krízishelyzetben.

Milyen felelőssége van a cégeknek, és hogyan befolyásolja a klímahelyzetet a vállalati működés? Mit tudnak tenni most a magyar vállalatok azért, hogy a vírusválság után hatékonyabb, mégis etikusabb és zöldebb üzleti modellel tudjanak visszatérni? Hogyan valósul meg a ténylegesen a gazdaság zöldítése, anélkül, hogy beleesnénk a „greenwashing” jelenségébe? – Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a konferencia résztvevőivel, akik elkötelezettek abban, hogy fenntarthatóan, a környezetet minimálisan terhelve, de mégis költség- és energiahatékonyan működjön a gazdaság, és tisztában van mindazon lehetőségekkel, amelyek segítenek a még sikeresebbé válásban, valamint abban, hogy elégedettséget váltsanak ki ügyfeleikből, üzleti partnereikből és legfiatalabb munkavállalóikból egyaránt.

Előadóink lesznek a IV. szekcióban:

  • Barta Zsombor MRICS, elnök, HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete)
  • Kádár Tamás, cégvezető, Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.
  • Szarvas Gábor, ügyvezető igazgató, Greenbors Consulting Kft.
  • Tessényi András, CEO, Supercharge

Az Action2020 Magyarország Élelmezés és természet program részeként a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Holland Királyság Nagykövetsége július 9-én egyedülálló virtuális, túrát szervezett a World Horti Center-be (WHC). A WHC a nemzetközi üvegházi kertészet tudományos és innovációs központjaként üzemel Hollandiában.

A szervezők vállalati vezetőknek és képviselőknek, tudósoknak, szakértőknek, az ágazat kutatóinak és a sajtónak adtak betekintést ebbe a kiemelkedő létesítménybe, ahol a vállalatok, az oktatási intézmények, kutatók és a kormányzat közösen fejlesztenek, működnek együtt, valamint inspirálják egymást és osztják meg a tudást egymással. A létesítmény székhelye a hollandiai Naaldwijk-ben található, egy olyan országban, amely egyébként élen jár az üvegházi kertészetben, valamint a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre.

A túrát René van Hell, a magyarországi holland nagykövet és Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója nyitotta meg.Ezt követően Joep Hendricks, a WHC vezérigazgatója, Mark Zwinkels, a WHC Nemzetközi Igazgatója és Gert Stiekema, a Topsector Horticulture and Starting Materials igazgatója ismertette a WHC működését.

A résztvevők megismerhették, hogyan működik a Triple Helix modell a gyakorlatban, hogyan járul hozzá a WHC a fenntarthatóság növeléséhez a kertészeti ágazatban, akár Hollandián kívül is, és hogy hogyan vonja be a WHC az egyetemi hallgatókat a jövőbeni kérdések és kihívások megoldásába.

Ha Ön munkáltatóként tesz azért, hogy a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási lehetőségei javuljanak és folyamatosan fejleszti az érintettek toborzásával, foglalkoztatásával, megtartásával kapcsolatos gyakorlatait, jelölje munkahelyét a Fogyatékosság-barát Munkahely elismerésre!

 

Mit kell tudni a díjról?

A Fogyatékosság-barát Munkahely elismerést a a Salva Vita Alapítvány 2010-ben vezette be, együttműködésben az Emberi Erőforrások Minisztériumával, az Amerikai Kereskedelmi Kamarával és a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesülettel, azzal a céllal, hogy elősegítse az álláskereső fogyatékos emberek és a foglalkoztatásukra nyitott munkáltatók egymásra találását, valamint ösztönözze és elismerje azon szervezeteket, akik folyamatos fejlesztéseket valósítanak meg a fogyatékos, illetve megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása terén.

Az elismerésre és a kapcsolódó logó használatára bármelyik nyílt munkaerő-piaci munkáltató jelentkezhet az üzleti szférából, a közszférából és a non-profit szervezetek köréből egyaránt, 2020. július 31-ig.

Miért éri meg pályázni a díjra?

A logó, mely a vállalat külső és belső kommunikációjában egyaránt felhasználható, egyrészt azt üzeni, hogy a munkáltató örömmel fogadja a fogyatékos álláskereső emberek jelentkezését, valamint elkötelezett a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása iránt, másrészt nyilvánvalóvá teszi, hogy a szervezet kiemelt figyelmet fordít az esélyegyenlőségi szempontokra, mely elkötelezettség növelheti a cég presztízsét, illetve a szervezet CSR tevékenységébe is beépíthető.

Hogyan tud pályázni?

Pályázni a www.fbm.hu oldalon található Fogyatékosság-barát Munkahely elismerés pályázati adatlap kitöltésével lehet.

A pályázat benyújtása előtt minden esetben tekintsék meg a pályázati útmutatót, vagy konzultáljanak a Salva Vita Alapítvány munkatársaival!

Ha szeretne inspirációt nyerni mások jógyakorlataiból, az Alapítvány e célból közzé tett egy jógyakorlat gyűjteményt is a honlapján.

Amennyiben a pályázattal vagy a programmal kapcsolatban kérdése merül fel, forduljon bizalommal a Salva Vita Alapítványhoz az alábbi elérhetőségeken!

A július 2-án tartott online “Race to Zero Carbon” eseményen több iparág meghatározó szereplője, élenjáró vállalatok hazai vezetői példájukkal, elkötelezettségükkel ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Brit Nagykövetség, a Holland Királyság Nagykövetsége és a Német Nagykövetség közös szervezésében megrendezésre kerülő rendezvény célja volt, hogy ösztönözze a hazai üzleti szférát a pandémiát követő fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett “Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő COP26 adja, ahol a kormányoknak meg kell erősíteniük a 2015-ös Párizsi Megállapodást.

„A járvány kapcsán egy dolognak örülhetünk: bolygónk lélegzethez jutott. A korlátozások miatt a Föld minden pontján tisztul a levegő és a víz. A klímaváltozás nem állt le, a gazdasági kényszerszünet azonban lehetőséget ad arra, hogy meglépjünk olyan dolgokat, amelyekben eddig csak apró eredményeket értünk el. A most megtapasztalt pozitív klímahatások rá kell, hogy ébresszék az államokat és a vállalatokat, hogy a lehető leggyorsabban kell elérni a klímasemleges működést.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke inspiráló nyitóbeszédében.

Az eseményen Iain Lindsay brit nagykövet, a 2021-ben Glasgowban megrendezésre kerülő COP26 házigazdájaként, René van Hell holland nagykövet, a körforgásos gazdaság elkötelezett támogatójaként, a BCSDH stratégiai pertnereként és Klaus Streicher Németország budapesti nagykövetségének ügyvivője, a 2020. július 1-től az Európai Unió soros elnökségét adó és a klímasemlegesség elérését zászlójára tűző Németország képviseletében tartott beszédet. Arra bátorítva a hazai vállalatokat, hogy kötelezzék el magukat az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának gyorsabb és ambiciózusabb csökkentése érdekében.

Dr. Botos Barbara klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár beszélt az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott klíma-védelmi törvényről, amely szerint Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül. A törvényben kitűzött célok között megtalálhatjuk a Zöld Államkötvény kibocsátását, a hazai vállalkozások energetikai fejlesztéseinek támogatását is, ezzel is támogatva azt a célt, hogy 2030-ig a megújuló energiaforrások részaránya Magyarországon elérje a 21%-ot.

„A Koronavírus lehet, hogy az utolsó figyelmeztetésünk, hogy amennyiben nem változtatunk gyökeresen a természethez való viszonyunkon, a civilizáció túlélése igen kérdéses. A koronavírus okozta egészségügyi és gazdasági válság csak ízelítő abból, amit az éghajlatváltozás fog hamarosan okozni.” – mondta el Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) munkacsoportjának alelnöke. A válság és a gazdaságélénkítés ugyanakkor rengeteg olyan új lehetőséget is teremtett, hogy felgyorsítsuk azokat a gazdasági és intézményi változásokat, amik szükségesek a dekarbonizációhoz, de a válság nélkül nagyon nehezen indultak be. Csak rajtunk múlik, hogy ezután visszamegyünk az elavult 20. századi “normális”ba, vagy egy új, élhetőbb, egészségesebb, hűvösebb és boldogabb új “normális”t építünk.” – tette hozzá.

„Tagvállalataink felének stratégiai, klímavédelmi céljai, vállalásai és programjai vannak már. A mai eseményünk célja az Action2020 Magyarország klíma programunk ajánlásainak mielőbbi gyakorlatba ültetésére ösztönözni a vállalatokat az élenjárók konkrét tetteinek bemutatásával. Ezek az ajánlások: karbonlábnyom-számítás bevezetése, az eredmények rendszeres elemzése, akcióterv készítése az üvegházhatású gázok kibocsátásának hatékony csökkentésére.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

A Race to Zero Carbon rendezvényen Alexander Protsenko az Allianz Hungária Zrt. vezérigazgatója, Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgató-helyettese, Rábai Dániel a Continental Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, Lennard de Klerk az Irota Ecolodge tulajdonosa, Geert Swaanenburg, a Heineken Sörgyárak Zrt. vezérigazgatója, Istenesné Solti Andrea a Shell Hungary Igazgatóságának elnöke, Dale A. Martin a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója és Hevesi Nóra a TESCO-Global Áruházak Zrt. kommunikációs vezetője beszéltek vállalataik konkrét klímavédelmi vállalásairól és lépéseiről annak érdekében, hogy elérjék a karbonsemleges működést.

Megjelent a Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetségének (LEO)  legújabb, a sorban immáron harmadik, a 2018. évi létesítményüzemeltetési adatokat tartalmazó Létesítménygazdálkodási Benchmarking III. kiadványa nyomtatott és online formában is.

A, harmadik kiadvány statisztikai adatai megduplázódtak az előző kiadványhoz képest, az idei immáron 824 létesítményt tartalmaz. Fontos újdonság, hogy iparági szakértők lettek felkérve az egyes fejezetek szakmai lektorálására és a fejezetek bevezetőinek megírására, továbbá az adatbázis elemzések megújult statisztikai módszertan alapján lettek elvégezve.

További információért olvassa el a tájékoztatót vagy kérjük látogasson el a www.leofm.hu oldalra, ahol bővebb információt kap a könyv papír- és elektronikus verziójának megvásárlásával kapcsolatban.

A BCSDH tagvállalatok 10% kedvezményt kapnak. Hivatkozásként kérjük feltüntetni ezt.

A BCSDH tagvállalatok számára a nyomtatott verzió 49.500 Ft és a hozzá rendelhető online 9.000 Ft.

„Az emberek 78 százaléka választana terméket, szolgáltatást az SDG-k iránt elkötelezett vállalattól.”

Sosem volt akkora igény a fenntartható termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Hogyan lesz maga a fenntarthatóság üzleti érték? Hogyan tudunk valódi hozzáadott értéket biztosítani partnereinknek, fogyasztóinknak, dolgozóinknak és a vállalatainkat körülvevő közösségeknek? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Filippo Veglio, a WBCSD People Program & Outreach üzletág ügyvezető igazgatója a COVID-19 járvány a következő évtizedben várható üzleti következményeiről beszélt. Bemutatta a világ mostani működésére jellemző makro trendeket és ezeknek üzleti és fenntarthatósági vonatkozásait. A járvány rámutatott olyan rendszerszerű sebezhetőségekre, melyekre választ kell találnunk ebben az évtizedben és lehetőséget teremtett, hogy újradefiniáljuk a működő kapitalizmust. Arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy mi az üzleti szféra szerepe a társadalomban és mit tehet azért, hogy mind az ökoszisztémánkat, mind a közösségeinket regeneráljuk.

Szabó Szilvia, a The Impactor alapítója és a Felelős Innováció konferencia létrehívója Írországból jelentkezett be, hogy bemutassa a nemzetközi innovációs trendeket és törekvéseket. Olyan kérdéseket feszegetett, hogy hogyan lehetünk fenntarthatóan innovatívak? Tanulhat-e empátiát a mesterséges intelligencia? Milyen jogai legyenek a robotoknak? Emellett számos izgalmas példát megmutatott nekünk, melyek gyakran újabb kérdéseket vetettek fel.

A felelős innovációkhoz kapscsolódó rövid szimulációs játék során a csapatok arra kerestek megoldást, hogyan legyen az almalé és cider termelő és forgalmazó fiktív vállalatuk számára elérhető több és jó minőségű alma. Megoldás lehet-e egy méh-drón a virágbeporzás problémájában? A közösségeket hogyan tudjuk bevonni számukra is értéket teremtve? Elegendő-e csupán összekötni a méhészeket az almás kertészetekkel? A megbeszéléseket Márta Irén, a BCSDH igazgatója, Takács Ivett, a BCSDH projektasszisztense és Szederkényi Zita, a BCSDH képzésvezetője facilitálták.

A program résztvevőinek Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető-helyettese mesélt a gyógyszeripari kutatások kihívásairól. Bemutatta, hogy mi a K+F feladata, és hogyan térül meg egy gyógyszeripari innováció. A szakember végigvezette a résztvevőket a skizofrénia és bipoláris zavar kezelésében úttörő Cariprazine 15 éves kifejlesztésének és nemzetközi bevezetésének sikertörténetén.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen vitatta meg az Access4you, a Dreher, az E.ON, és a HungaroControl innovációs stratégiáját, fenntartható újításait és kapcsolódásait Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Szabó Ibolya, a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. innovációs fejlesztőmérnöke. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi problémára adott válasszal, hiszen tevékenységével megoldást biztosít a speciális igényű emberek számára, hogy hiteles és részletes információhoz jussanak az épített környezet akadálymentességéről. Hogyan lehet úttörő módon a széndioxid-kibocsátást csökkenteni a légi irányítás során? Dreher Antal korának start-uppere volt, hogyan lehet 165 év után is továbbvinni innovatív gondolkozását és progresszív hagyományát? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője interaktív módon, a résztvevőket játékosan bevonva adott exkluzív betekintést a PwC idén 9. vezérigazgatói felmérésének eredményébe. Beszélt arról is, hogy mikorra számítanak a magyar vállalatok elsőszámú vezetői például az önvezető autók tömeges elterjedésére vagy a születéskor várható élettartam 80 éves korra növekedésére.

Pongrácz Ferenc, a Tungsram csoport regionális innovációs igazgatója bemutatta innovatív technológiai fejlesztésüket, mely lehetővé teszi, hogy akár egy sötét pincében is, kis területen termeljünk nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt. A vertikális városi kertek megoldást jelenthetnek a növekvő népesség élelmezés igényének kielégítése szempontjából.

A vezetői interjú során Salgó Istvánnal, az ING Bank szenior tanácsadójával és a BCSDH tiszteletbeli elnökével beszélgettek a résztvevők. István kiemelte a BCSDH elnöksége alatt felépített értékteremtő közösség létrejöttének jelentőségét, illetve felhívta a résztvevők, mint vezetők figyelmét az önismeret, és a belső harmónia megteremtésének fontosságára.

A nap zárásaként a résztvevők bemutatták az élelmezés és természet témakörében készített projektmunkáikat. Az izgalmas ötletek részletein még szeptemberig dolgoznak, amiket egy felsővezetőkből álló zsűri fog értékelni. A projektekből készült filmeket pedig az október 8-i üzleti ebéden mutatják be egyperces film formájában