A 2020-as év soha nem tapasztalt erőfeszítések elé állította a gazdaság minden szereplőjét, nem kis mértékben a logisztikai, beszerzési és ellátási lánc menedzsment területén dolgozó vezetőket. Az eddig is rugalmasságot, gyors helyzetfelismerő és reakcióképességet kívánó feladatokat az extrém határokig tolták a kihívások. Sok olyan helyzet alakult ki, amire korábban ilyen gyors átállással nem volt példa (kollégák home officeban, pandémiás helyzetnek megfelelő biztonsági és egészségügyi intézkedések bevezetése, zavartalan működés biztosítása). Sokan informatikai, automatizációs fejlesztésekbe kezdtek, mások új működési modellt vezettek be, míg többen újragondolták üzleti modelljüket a megváltozott fogyasztói szokásoknak megfelelően. És még messze vagyunk a végétől.

A körülmények tükrében úgy gondolták, meghosszabbítják a hagyományos díjaik beadási határidejét és bíznak benne, hogy a győzteseknek járó díjat megfelelő körülmények között tudják átadni a jövő évben.

Hiszik, hogy mindenhol vannak olyan hősök, fantasztikus munkát végző kollégák, akiknek a munkáját örömmel elismerné cége az MLBKT rangos szakmai díjának egyikével. Tekintse meg a személyeknek vagy projektnek szóló felhívásaikat és nyújtsák be pályázatukat a januári határidőig.

Ha partnerénél, ügyfelénél találkozott ilyen szakemberrel, ajánlja figyelmükbe azzal, hogy jelöli az Év Logisztikai Menedzsere, az Év Beszerzési Menedzsere/Csapata címre vagy értesíti a Logisztikai Kiválóság Díjról.

Szeretnék jelölni

 

Pályázatok:

  • Az Év Logisztikai Menedzsere díjra olyan logisztikai területen dolgozó szakember pályázhat, aki az elmúlt évben egy eredményesen működő logisztikai rendszer bevezetésében vett részt.

A jelölés határideje: 2021. január 20.

  • Az Év Beszerzési Menedzsere címet olyan beszerzési területen, vezető munkakörben dolgozó szakember nyerheti el, akinek nagy szerepe volt egy hatékony beszerzési folyamat létrehozásában.

A jelölés határideje: 2021. január 20.

  • Az Év Beszerzési Csapata díj a beszerzési szakterület művelésében, fejlesztésében kimagasló eredményeket elért csapatokat, szervezeteket ismeri el.

A jelölés határideje: 2021. január 20.

  • A Logisztikai Kiválóság Díj azokat az innovatív, előremutató logisztikai ötleteket ismeri el, melyekből egyértelműen kiderül, hogy a logisztika hogyan járult hozzá a vállalati cél megvalósításához.

Beadási határidő: 2021. január 15.

 

 

 

Budapest, 2020. december 3.: Egyedülálló módon hat ország nagykövetsége és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) fogott össze az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, hogy elősegítsék, felgyorsítsák azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért.

A december 3-án tartott online “Race to Zero Business Ambitions Fórum” eseményen több iparág meghatározó szereplője, élenjáró vállalatok hazai vezetői példájukkal ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért.

A rendezvényt a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Brit Nagykövetség szervezte az Olasz Nagykövetséggel együttműködésben, valamint a Francia Nagykövetség, a Német Nagykövetség, a Kanadai Nagykövetség és a Holland Királyság Nagykövetség részvételével. Az esemény célja volt, hogy páratlan összefogással ösztönözze a hazai üzleti szférát a világjárvány utáni, fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett “Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő ENSZ klíma-csúcstalálkozó, a COP26 adta, melyeknek célja a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törekvések előmozdítása.

„333 nap múlva kezdődik az ENSZ 26. klíma-csúcstalálkozója Glasgow-ban, amelynek az Egyesült Királyság lesz az elnöke, Olaszországgal együttműködésben. A COP26-ra való felkészülés során figyelembe kell vennünk a COVID-19 járvány következményeit is. Az ENSZ klíma-csúcson egyesítenünk kell a világ országait a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében, egyúttal elősegítve a COVID-19 utáni „zöldebb”, azaz környezetbarátab újjáépítést is.” – mondta Paul Fox brit nagykövet nyitóbeszédében.

„Olaszország élen jár a Race to Zero kampányban, amelynek célja a globális termelési rendszer teljes dekarbonizálása, valamint az inkluzív és fenntartható növekedés elősegítése. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük célunkat, most cselekednünk kell!”– mondta Massimo Rustico olasz nagykövet köszöntőjében.

Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiaügyekért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott klímavédelmi törvényről, amely szerint Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül. A törvény ugyancsak rögzíti, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást, és 21%-ra növelni a megújuló energiaforrások arányát. Ennek érdekében a magyar kormány Zöld Államkötvények kibocsátását is tervezi, továbbá támogatni kívánja a hazai vállalatok energetikai fejlesztését.

A Race to Zero az ENSZ kampánya a zéró széndioxid-kibocsátású világért. sszesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Jen Austin, az COP26 csúcstalálkozót előkészítő bizottság szakpolitikai és stratégiai igazgatója betekintést a Race to Zero kezdeményezés céljaiba, a COP26 előkészületeibe.

Majd Kaya Axelsson, az Oxfordi Egyetem klímaváltozási kutatóközpontjának munkatársa mutatott be olyan gyakorlati intézkedéseket, amelyek hasznosak lehetnek a vállalatoknak a Nettó Zéró célok meghatározásában és elérésében.

„Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A globális felmelegedés 2, de meg inkább 1,5 Celsius fok alatti stabilizálásához az üvegházhatású gázok kibocsátásának mihamarabbi radikális csökkentésére van szükség. Ehhez a gazdaságot alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá, majd 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Van jobb alkalom, hogy belefogjunk, mint most?”  – tette fel a kérdést Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

„Öt évvel ezelőtt a Párizsi Megállapodás elfogadásával országaink vállalták, hogy csökkentik üvegházhatású gáz-kibocsátásukat, de ez csak a kezdet volt. A sürgető kényszer továbbra is fennáll, és rajtunk, a kormányokon, a vállalatokon és az állampolgárokon múlik, hogy ezeket az elkötelezettségeket valóra váltsuk. Ez a mi közös felelősségünk!” – mondta el zárógondolatait Pascale Andréani francia nagykövet.

 

„A klímaváltozás elleni harc, a klímavédelem csapatmunka. Közös célunk a klímasemlegesség elérése 2050-ig, ahol minden hozzájárulás számít. A megújuló energiaforrások egyre több teret nyernek az energiaszektorban Európában. A következő lépés az energiafordulatban a fosszilis üzemanyagok helyettesítése a közlekedésben, iparban és a fűtésben. A hidrogén fontos szerepet fog ebben játszani”  ̶ mondta Johannes Haindl, Németország magyarországi nagykövete. Németország 2020. július 1. óta az Európai Unió soros elnöke, és egyik legfőbb célja a klímasemlegesség elérése.

„Büszkék vagyunk arra, hogy együttműködünk a Brit Nagykövetséggel és más partnereinkkel a Race to Zero Business Ambitions Fórumon, és egy 2050-ig a szén-dioxid-semlegessé váló világért dolgozunk. Az éghajlatváltozás globális probléma, és összehangolt válaszra lesz szükség a globális megoldások megtalálásához. Kanada folytatja a kibocsátás csökkentését, az ellenálló közösségekért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítéséért folytatott munkáját, tudva, hogy ezek az erőfeszítések szoros kapcsolatban állnak a hosszú távú egészségünkkel és anyagi jól-létünkkel. – mutatott rá záróbeszédében Caroline Charette kanadai nagykövet.

„Hollandia nagyon időszerűnek és fontosnak tartja az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, ezért rendezi meg január 25-én a Climate Adaptation Summitot, amely arról szól, hogyan tudunk globálisan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, és milyen megoldások hatását kell tovább fokozni. Kérjük, csatlakozzon ehhez az online eseményhez, amely világszerte mozgósítja a kormányokat, a vállalatokat, a szervezeteket és az állampolgárokat annak érdekében, hogy ütemtervet készítsen az éghajlatváltozással szemben ellenálló jövő felé 2030-ig! ” – hívta fel a figyelmet a klímaadaptációra fókuszáló januári eseményre  záróbeszédében René van Hell holland nagykövet.

„Tagvállalataink felének stratégiai, klímavédelmi céljai, vállalásai és programjai vannak már. De fontos, hogy az üzleti szféra minél több szereplője tűzzön ki ambiciózus karboncsökkentési célokat, készítsen erre akciótervet és az eredményeket rendszeresen elemezze, mérje karbonlábnyomát. Ahogy azt a BCSDH Action2020 Magyarország programjának klíma ajánlásai is tartalmazzák. A Race to Zero Business Ambitions Fórum célja, hogy az élenjáró vállalatok példájukkal ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója záróbeszédében

A Race to Zero Business Ambitions Fórumon Éliás Péter, az Audi Hungária Környezetmenedzsment osztály vezetője; dr. Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója; Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere; Alastair Teare, a Deloitte Hungary Kockázati Tanácsadói Üzletág vezetője; Andrew Higgins, a FCA Fiat Chrysler Automobiles regionális vezérigazgatója; Bodor Tibor, az ING Wholesale Banking Hungary vezérigazgatója; Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója; és Pártos Zsolt, a TESCO-Global Áruházak Zrt. ügyvezető igazgatója beszéltek vállalataik konkrét klímavédelmi vállalásairól és lépéseiről annak érdekében, hogy elérjék a karbonsemleges működést.

2020. november 27-én zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjas pályázatainak elbírálása, mely során a zsűri kiválasztotta azt a két pályázót, akik a program 2021-es évfolyamában részt vehetnek. A lehetőséget Kosztyó Dominika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Pfeff Dóra, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója nyerte el.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

„A program kezdete óta most először vagyunk egy klímaváltozáshoz kapcsolt rendkívüli egészségügyi válság közepén, a saját bőrünkön, a mindennapokban érezzük ennek a problémának a súlyát. Egyértelmű, hogy ilyenkor intenzívebben kell segíteni és többet kell tennünk a fenntarthatóságért, így idén két fiatal pályázónak is lehetőséget biztosítunk, hogy ösztöndíjjal vegyen részt. „A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista számára pedig ugródeszkaként szolgálhat meghatározó szereplővé kiemelve őt korosztályából, hogy utána ő és kortársai közösen jelentős fenntarthatósági hatást érhessenek el.” – emelte ki Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője.

 

 

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról. „Számunkra fontos a fiatal vezetők képzésén túl az egyetemisták támogatása is, hiszen így már karrierjük alapköveit is a fenntarthatóság értékeivel összhangban teszik le. A kivételes helyzetek, kivételes megoldásokat kívánnak, örülök, hogy idén két fiatal vezetőt is be tudunk vonni a programba” – mondta Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója.

 

 

A döntőben Kosztyó Dominika, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Pfeff Dóra, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók színvonalas előadásokat mutattak be, arról, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében. Dominika komplex, stratégiai gondolkozásmóddal elemezte a helyzetet, míg Dóra pragmatikus, praktikus ötleteket javasolt, előadásából egyértelmű volt, hogy már ilyen fiatalon is elkötelezett a fenntarthatóság mellett. A szakmai zsűri a pályázatok értékelése után végül úgy döntött, mind a két döntősnek lehetőséget ad a programban való részvételre az E.ON támogatásával.

A szakmai zsűri tagjai: Gazsi Zoltán (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Urbán Katalin (Grundfos).

Köszönjük munkájukat!

 

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2020-ban:

A körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál az élelmiszerellátás fenntarthatóvá tételéhez, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. A 2020. november 26-án tartott, immár harmadik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában az élelmezés és a biodiverzitás állt, számos vállalati és start-up példa bemutatásával és kitekintést adva a nemzetközi folyamatokra.

Mára már 88 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A világ népessége rohamléptekben nő és urbanizálódik, az éghajlatváltozás és hatásai gyorsabban és markánsabban jelentkeznek, mint azt sokan gondolták. A biodiverzitás rohamosabban csökken, mint az emberiség története során bármikor, de ennek ellenére a természettel kapcsolatos kockázatokat még mindig sokan alábecsülik az üzleti döntéshozatalban.

„A pandémia alatti rendkívüli kihívások, a bizonytalanság, a vezetőkre jelentős nyomásként nehezedik, hogy olyan azonnali, rövidtávú döntéseket hozzanak a világjárvány és annak következményeinek kezelésére. Fontos, hogy a rövidtávú intézkedések és a pandémiát követő gazdasági válság ne szorítsanak háttérbe olyan ügyeket, mint a klímaváltozás vagy a fenntarthatóság és mihamarabb megszülessenek azok a legfontosabb hosszútávú döntések, amelyeken a jövőnk múlik. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
 „A pandémia rámutatott arra, hogy a klímaváltozás kapcsán képesek vagyunk hatást elérni, de arra is, hogy ez csak jelentős áldozatokkal sikerülhet. Most nagyon fontosak az olyan kezdeményezések, mint az ENSZ klímasemlegesség elérésének felgyorsítását célzó Race to Zero programja, vagy az európai Green New Deal, amelyek egyértelmű célként tűzték ki, hogy a gazdaság újraindításának fenntartható módon, egy új normális szinten kell megtörténnie. Ennek egyik nagyon fontos eszköze a körforgásos gazdaságra való áttérés. Ebben az üzleti szférára nagy szerep hárul, eljött a tettek ideje.” – tette hozzá.

A körforgásos élelmiszer rendszerek egyik kulcsát jelentő, az élelmiszerhulladék gazdálkodásra is kitérő új kormányzati szabályozás, és a fenntartható agro-finanszírozás mellett új innovatív, a körforgásos gazdálkodást megvalósító innovatív vállalati megoldások is segíthetik a folyamatot.

A körforgásos gazdasági célok csak az érintett szereplők aktív közreműködésével érhetők el. Az érdekeltség megteremtése érdekében olyan körülményeket kell teremtenünk, amelyek segítik a gazdaság szereplőit, hogy elinduljanak ezen az új úton, hogy érdekeltté váljanak az új szemlélet elsajátításában és alkalmazásában. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, mint a Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagja, célul tűzte ki a gazdasági szereplők érdekeinek a jobb megismerését a körforgásos gazdasági célokat megállapító jogszabályok átültetése során.” – mondta el nyitóbeszédében Hizó Ferenc az Innovációs és Technológiai Minisztérium fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A jelenleg előkészítés alatt álló középtávú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégiánk víziója, hogy a magyar hulladékgazdálkodási ágazat a körforgásos gazdaság egyik mintaértékű modellje legyen Európában. Az általunk tervezett intézkedések célja olyan hulladékgazdálkodási infrastruktúra fejlesztése, amely biztosítja az állami források hatékony felhasználását és növeli a hulladékgazdálkodási ágazat versenyképességét. Ez az ágazat minden szereplője számára előnyös lehet, és várhatóan pozitív hatással lesz az ágazatba irányuló beruházásokra.”- tette hozzá.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Christian van MAAREN, a keletkező felesleg és hulladék másodlagos piacát segítő, példaértékű holland Excess Materials Exchange alapítója. Számos nemzetközi és hazai példa, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Szlovák Körforgásos Platform, kitekintést adva a visegrádi országokban zajló hasonló folyamatokra.

A zéró kibocsátást egy zöld és igazságos társadalmi átalakulás révén kell elérnünk. Építsük újra a gazdaságot, jobban, az alábbi elvek szerint: Gondoskodjunk az EU és a tagállamok versenyképességének lehető legnagyobb növekedéséről! Erősítsük meg az EU globális geopolitikai és gazdasági helyzetét erős tagállamokra alapozva! Valamint álljunk ki az EU értékeiért, a jogállami alapon nyugvó átláthatóságért és szabad versenyért!„- emelte ki bevezetőjében René van Hell, Hollandia magyarországi nagykövete.

„A körforgásos gazdaság olyan rendszerszintű választ ad a klímaválságra, amely a globális felmelegedést amennyire az csak lehetséges 1,5o C-hoz közel tarthatja. Az ING mint bank másképp kell hogy értékelje és kezelje a kockázatokat, és másképp kell hogy finanszírozzon amikor körforgásos gazdaságról beszélünk.” – emelte ki bevezetőjében Bodor Tibor, az ING Wholesale Banking Magyarország vezérigazgatója, aki a konferencia házigazdájaként üdvözölte az eddig elért eredményeket.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2020-as nagysikerű webinar sorozatában a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati alapjaiba, valamint jogi keretrendszerébe. Továbbá, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül ismerhették meg a legújabb körforgásos üzleti modelleket és terméktervezési eljárásokat. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük támogatóinknak!

Businesses for Race to Zero:

Hogyan érjük el a 2050-re kitűzött zéró kibocsátást?

Vállalatvezetőknek és fenntarthatósági menedzsereknek

Csatlakozzon hozzánk december 3-án, 14:00-tól, a Microsoft Teams-en

Az eseményen bemutatkoznak a Race to Zero szakpolitikai és üzleti szakértői, valamint bemutatásra kerülnek a hazai vállalatok 2050-es nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez bevezetett gyakorlatok.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha cégvezetőként szeretne regisztrálni, kérjük írjon emailt az ivett.takacs@bcsdh.hu email címre.

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az elkövetkező években a piac összes szektora átalakuláson megy majd keresztül, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés már folyamatban van. A Race to Zero célkitűzéseinek vállalása azáltal, hogy vezető szerepet játszik az innovációban és az átalakulásban, szintén elősegíti az üzleti vállalkozások védelmét és növekedését, csökkenti költségeit, javítja a befektetői tőkéhez való hozzáférést, biztosítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó politikák és előírásokon túlmutató tevékenységeket, növeli vállalkozásának felkészültségét a külső behatásokra.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

 

Agenda:

14.00Nyitóbeszéd, Brit nagykövet, Paul Fox és Olaszország nagykövete, Massimo Rustico
14.05Nyitóbeszéd, Kaderják Péter, Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára
14.10

 

Jennifer Austin, Director of Policy and Strategy, UK COP26 High Level Climate Action’s Office

·        Race to Zero: globális áttekintés a COP26 előkészületeiben

14.25

 

Kaya Axelsson, Net Zero Policy Engagement Fellow, Oxford University Smith School of Enterprise and the Environment and the Environmental Change Institute

·        A nettó zéró meghatározása és elérése: gyakorlati intézkedések

14.40

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az üzlet hangja a Race to Zero céljainak elérésében: Globális ígéretekből helyi akciók.

Előadók:

·        Audi Hungaria Zrt., Éliás Péter, Környezetmenedzsment vezető

·        Budapest Airport Zrt., Dr. Rolf Schnitzler, CEO

·        Deloitte Zrt., Alastair Teare, Risk Advisory Business Leader

·        FCA Fiat Chrysler Automobiles, Andrew Higgins Regional Managing Director CEE

·        ING, Bodor Tibor, CEO

·        Legrand, Károlyi László, CEO

·        Magyar Telekom, Friedl Zsuzsanna, Chief People Officer

·        Tesco, Pártos Zsolt, ügyvezető igazgató

15.05Megbeszélés és tapasztalatcsere
15:15Videóüzenetek
·        H.E. René van Hell, nagykövet, Embassy of the Kingdom of the Netherlands
15.25Zárás: Márta Irén, ügyvezető igazgató, BCSDH

Az esemény nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

Megtartottuk második ESG munkacsoport gyűlésünket, mely során neves szakemberek előadásai mellett új irányokat is megfogalmaztak a tagok. Igényük alapján egy rövid státuszfelmérő kérdőív javaslatot készítünk az ESG jelentések készítésének témájában. A kérdőív a BCSDH teljes tagságáról szeretne egy képet kapni a fenntarthatósági hatásmérés, jelentés kapcsán. Ez adja majd az alapját a szakmai munkának, támogatást nyújt a konkrét igények felméréséhez, és későbbiekben az eredmények mérésének is.

A munkacsoport gyűlésen Thomas Narbeshuber, a BASF ügyvezető igazgatója bemutatta a Value Balancing Alliance elnevezésű szövetséget, melynek a BASF kiemelkedően fontos motorja. A céljuk az, hogy mérni tudják a környezeti, társadalmi és egyéb vállalati hatásokat, majd számszerűsítve, egységesítve egyensúlyba hozzák a negatív és pozitív externáliákat. „Amit nem tudsz mérni, azt irányítani sem tudod”– hangsúlyozta Thomas Narbeshuber. A kezdeményezés még kezdeti fázisban van, 2022-ben éri el az utolsó szakaszát, mely során egy nyilvánosan elérhető publikációt is kiadnak.

Gyura Gábor, az MNB Fenntartható Pénzügyek Főosztályának vezetője az MNB zöld pénzügyekkel kapcsolatos kezdeményezéseit mutatta be. Céljuk az, hogy támogassák a vállalatokat a zöld beruházásokra való áttérés tekintetében. Legfontosabb témaként a banki hiteleket, azaz zöld hitelek, és az ESG mentén való hitelezést, valamint a tőkepiaci finanszírozást, a zöld kötvényeket mutatta be nyugat európai példákon keresztül, majd a már megvalósított hazai példákat is megismerhették a résztvevők.

A továbbiakban Márta Irén bemutatta az előző munkacsoporton meghatározott célokat, mely magába foglalja a már létező, fenntarthatósági teljesítménymutató rendszerek áttekintését, megismertetését, stratégiai útmutatást, ajánlást vállalatvezetőknek és a kapcsolódó sikeres vállalati gyakorlatok bemutatását. A munkacsoport elvárt eredményeinek ismertetése után a munkacsoport vezetője, Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója vezetett moderált beszélgetést a munkacsoport további lehetséges irányainak meghatározására. A vállalatvezetők visszajelzéseinek megfelelően egy rövid státuszfelmérő kérdőív javaslatot készítünk, melyet megküldünk a munkacsoport tagok részére véleményezésre. A kérdőív a BCSDH teljes tagságáról szeretne egy képet kapni a fenntarthatósági hatásmérés, jelentés kapcsán. Ez adja majd az alapját a szakmai munkának, támogatást nyújt a konkrét igények felméréséhez, és későbbiekben az eredmények mérésének is.

A munkacsoport működése a számos feladat miatt várhatóan 2022-ben is folytatni fogja munkáját.

A következő ESG munkacsoport megbeszélésre 2021. január 26-án kerül sor.

 

 

November 12-én került megrendezésre a Magyarországi Francia Nagykövetség, a Magyarországi Francia Intézet, The Climate Reality Project és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért szervezésében az „Energia a klímapara szívében” elnevezésű online konferencia.

Az eseményt Pascale Andréani, Franciaország Magyarországi Nagykövete nyitotta meg, majd Botos Barbara, a Klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár a magyar energia- és éghajlatstratégiát mutatta be. A továbbiakban Stéphane Sarrade, a francia Atomenergia Bizottság (CEA) alacsony szénkibocsátású energia programjának igazgatója, akadémiai tag, a Sorbonne Egyetem és az Ecole Polytechnique professzora az alacsony szén-dioxidkibocsátású villamos energia-mix kihívásairól tartott előadást.

Az esemény második részében panelbeszélgetéseket hallgattak meg a résztvevők Bauer Zsolt, a The Climate Reality project, European Branch menedzserének moderálásával. A beszélgetések többek között Európa energiapolitikáját ismerték meg melyet Thomas Pellerin-Carlin, a Delors Intézet Energiaközpontjának igazgatója mutatott be. A következőkben Bart István Klímastratégia 2050 Intézet igazgatója mutatta be szervezetük munkáját, a magyar klímacélokkal együtt, majd pedig a lock-in hatás és a „plus-energy” épületek témájában került sor Ürge-Vorsatz Diána, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület 3-as számú munkacsoportjának társelnökének érdekes előadására.

 

 

Ezt követően Márta Irén, szervezetünk igazgatója moderálta a második beszélgetést, mely során az előzőektől eltérően nem globálisan vagy nemzeti, hanem még inkább szűkebb szintekről tekintettetek a témára. Jean Francois, Éghajlat-energia és körforgásos gazdaság részleg vezető, Párizs város képviseletében mutatta be a városi, városrészi szinten általuk alkotott stratégiát. Ezután Ámon Ada, Budapest főpolgármesterének klímaügyi főtanácsadója, az előző előadásra reflektálva Budapest szemszögéből mutatta be a témát, többek között említve, hogy az idén az első klímaközösségi gyűlést is megtartották, mely során egy 8 pontos csomagot hoztak létre a fejlesztés érdekében. Molnár Csaba, a Magnetbank igazgatója részletezte akcióikat. A bank a közösségek, betétesek bevonásával, partnerként finanszírozza a fenntartható megoldásokat, miközben a személyes felelősségvállalás fontosságát hirdeti. A következő előadás során Beleznay Éva, a HuGBC munkatársa részlezetve a szervezet hatásait a fenntartható épületek témájában. A szervezet a World Green Building Council tagja, szakmai platformként fogják össze a különböző szereplőket, és támogatják tagjaikat az élhetőbb, egészségesebb, fenntarthatóbb épületek kialakításában.

 

 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért, a Holland Királyság Nagykövetsége és az ING Bank N.V. Magyarországi Fióktelepe november 26-án rendezi meg online az idei Körforgásos Gazdaság Summit-ot. Az esemény során neves holland és magyar szakértők előadásai mellett konkrét, innovatív körforgásos megoldások és a Lean and Green projekt is bemutatásra kerülnek, valamint bemutatkozik a Circular Slovakian Platform is.

Az esemény során Hizó Ferenc ismerteti az Innovációs és Technológiai Minisztérium törekvéseit a körforgásos gazdaságért, szó lesz a fenntartható pénzügyek agrárszektorbeli vonatkozásairól az ING hollandiai szakértőjének, Mayke Geradts az előadásában. A résztvevők betekintést nyerhetnek a másodlagos anyagok világába Christian van Maaren, az Excess Materials Exchange alapítójának előadásában, megsimerhetik a Tungsram Agritech üzletágát Pongrácz Ferenc előadásában, valamint a friss élelmiszerben rejlő lehetőségeket a Deloitte szenior menedzsere, Lukács Ákos fogja szemléltetni.

Az esemény következő részében konkrét, működő vállalati innovációk kerülnek bemutatásra. A résztvevők többek között hallhatnak a körforgásosság az informatikai szektorhoz kapcsolható megoldásairól Joost de Kluijver, a Closing The Loop alapítójától, műanyagmentes tengerekről Ramon Knoester, a Clear Rivers alapítójától, szervezett városi komposztálásról Pancsa Emese, a Compocity vezetőjének előadásában, valamint a rovarfehérje felhasználásról tagvállalatunk, az ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt. vezérigazgatójától, Kovács Lajostól.

A Summit során bemutatásra kerül a Lean and Green projekt, melynek keretében hatékony együttműködést alakítanak ki a logisztikai szektor képviselői között és partnereik számára valódi iránymutatást adva a kevesebb szennyezéssel járó, fenntarthatóbb jövő érdekében. Végezetül bemutatkozik a Circular Slovakian Platform, amely Szlovákiában járul hozzá a körforgásos gazdaságra való áttéréshez a természeti erőforrások megtakarításához, a hulladék minimalizálásához, az elsődleges nyersanyagok behozatalára való támaszkodás csökkentéséhez és új üzleti lehetőségekhez.

A részletes programot ide kattintva érheti el.

Amennyiben vállalatvezetőként szeretne az eseményen részt venni, ezen az ivett.takacs@bcsdh.hu email címen vegye fel velünk a kapcsolatot.

A rendezvény nyelve magyar és angol, szinkrontolmácsolás nélkül.

A Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány (KBKA) közös célja, hogy jutalmazza azokat a startup vállalkozásokat, amelyek a klímavédelmet és a fenntarthatóságot nem csak az értékrendjükben, hanem szolgáltatásaik és termékeik fejlesztése során is előtérbe helyezik, így képesek a klímavédelemmel kombinált gazdaságilag is versenyképes működésre. A Díjjal azokat a vállalkozásokat kívánják elismerni, amelyek a márkájukat és tevékenységeiket kifejezetten a klímavédelemre építik és aktívak az általuk megcélzott piaci szegmens személetformálásában is.

A pályázat célja:

A Hungarian Business Leaders Forum és a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ösztönözni kívánja azokat a kiváló vállalkozásokat, amelyek elkötelezték magukat a természet, a klíma védelme iránt.

Elismerésként a legkiválóbb cég részt vehet  a KBKA által finanszírozott, klímavédelemhez kapcsolódó komplex üzleti mentorprogramban, amelynek piaci értéke 1 millió forint. A mentorálás célja, hogy támogassa a nyertes pályázó fejlesztési elképzeléseit, piacra lépését és üzleti terjeszkedését.

További információt itt talál.

A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSI HATÁRIDEJE: 2020. NOVEMBER 25.

 

A tizenegyedik Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencia fókuszában az összeomlás első és második hulláma miatt keletkezett halvány remény áll. Megkönnyebbült a föld levegője. Az emberek boldog életről alkotott felfogása, értékrendje nagy változásokon ment át. Remény volt arra, hogy a fenntartható fejlődés nagyobb jelentőséget kapjon úgy a nemzetek, mint az emberek döntéseiben. Hogyan állunk a tudatosodásban? Tanultunk valamit? Vagy csakis azon dolgozunk, hogy álljon vissza minden a „megszokott” kerékvágásba? A természeti javak őrült pazarlása, pusztítása, a fogyasztás fétise tovább fokozódik, vagy a mérsékelt, józan belátás, a minőségi, a másokra, a természetre, emberre, állatra, társadalom egészére tekintettel élés erősödik?

Idén ismét összehívjuk a magyar társadalom felelőseit, a tudomány, az oktatás, az üzleti élet, a civil szervezetek és az üzleti szektor, valamint a kormányzat felelős gondolkodóit és cselekvőit, osszák meg tudásokat. Beszéljük meg, mit kell tennünk, hogy a fenntartható fejlődés érdekében vegyen fordulatot az emberek, kormányok gondolkodásmódja és értékrendje. Beszéljük meg és cselekedjünk!

Időpont: 2020. november 19. csütörtök. 9.00–17.00, REGISZTRÁCIÓ

Helyszín: Országos élő videókonferencia. (7 napig visszanézhető!)

Lesz-e újra friss levegőnk és egészséges tüdőnk? Mit kell másként tennünk?

Mondjunk nemet az eddigi fétiseinknek! Másként, mint eddig!

Rossz hírek a fenntarthatósági jelentésekben. Jó hírek a tettekben.

Fővédnökök:

László Ervin tudós, a Budapest Klub elnöke

Juhász Árpád geológus

Demcsák Mária alapító főszerkesztő

 

9.10–11.10 Délelőtti program

Jelentések a fenntartható fejlődés jelenlegi helyzetéről

8.30–Videóközvetítésbe jelszóval bejelentkezés

9.00–9.10 megnyitó

9.10–9.35 Teljes gőzzel hátra? Kilábalás a korona-válságból.
Ürge-Vorsatz Diána alelnök, IPCC WGIII, az Academia Europaea tagja

9.35–10.00 A legfrissebb élő Bolygó jelentés. Felhívás cselekvésre!
Sipos Katalin igazgató (WWF) 

10.00–10.25 Magyarország fenntarthatósági helyzete az NFFT előrehaladási jelentéseinek tükrében.
Bartus Gábor titkár, NFFT (Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács

10.25–10.45 Minden éremnek két oldala van.
Juhász Árpád geológus

10.45–11.10 Fenntarthatóbb lett és lesz a világ? Az ENSZ-jelentés értékelése.
Faragó Tibor c. egyetemi tanár, SZIE

11.10–11.30 Konzultáció az előadókkal, kávészünet

 

11.30–12.55 Déli program

Vírusjárvány kontra fenntarthatóság 

11.30–11.50 A fenntarthatóság gordiuszi csomója. Hozzásegít-e a COVID-járvány a kibogozásához?
Dinya László egyetemi tanár, SZIE-KRC

11.50–12.10 Az éghajlatváltozás mozgatórugói és a megszaporodott kétkedők.
Hetesi Zsolt tudományos főmunkatárs, NKE

12.10–12.30 A szeretet ökonómiája.
Tóth Gergely elnök, KÖVET Egyesület a Fenntarthatóságért

12.30–12.55 Haladt-e az emberiség felelősségtudata előrébb?
László Ervin, a Budapest Klub alapítója, filozófus, író

12.55–13.20 Konzultáció az előadókkal, ebédszünet

 

13.20–17.00 Délutáni program

Interaktív kerekasztal-beszélgetések

13.20–14.50 Energia-, hulladékgazdálkodás. A megváltó technológia?

Vitavezető: Demcsák Mária, az üzleti Etikai Díj alapítója

Vitaindító előadók

13.20–13.40 Egy járvány tanulságai a konyhából.
Bőgel György professzor, CEU

13.40–14.00 Környezettudatos technológiák az energia igény csökkentéséért.
Kárpáti József ÉVOSZ-MAKÉSZ szakmai tagozat elnöke

14.00–14.50 Interaktív kerekasztal-beszélgetés
Beszélgetőpartnerek

Borosnyay Zoltán ügyvezető igazgató, HOSZ (Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége)

Papp András elnök, Magyar Kapcsolt Energia Társaság

Kárpáti József ÉVOSZ-MAKÉSZ szakmai tagozat elnöke

Bőgel György professzor, CEU

Kiss Ernő elnök, Magyar Napelem Napkollektor Szövetség

14.55–16.30 Üzleti szektor a fenntarthatóvá válás útján, profitorientáltan

Vitavezető: Lakatos Zsófia, a Business Sustainability Program alapítója

Vitaindító előadók

14.55–15.15 Életigenlő társadalmat és gazdaságot! Javaslatok az életigenlő gazdaságért.
Éger Ákos ügyvezető elnök, MTVSZ

15.15–15.35 Az SDG-célok megvalósításának esélyei az üzleti szektorban.
Sztaniszláv András elnök, MPRSZ

15.35–15.55 A cégek ráébredésének reménye vagy esélye? Vírus által tudatosabban.
Kelemen Viktor ügyvezető, Bureau Veritas Kft.

15.55–16.50 Interaktív kerekasztal-beszélgetés
Beszélgetőpartnerek

Éger Ákos ügyvezető elnök, MTVSZ

Ruzsa Ágota igazgató, SOL Intézet

Sztaniszláv András elnök, MPRSZ

Kelemen Viktor ügyvezető, Bureau Veritas Kft.

Pintér Ferenc igazgató, Meteo Klinika

 

Figyelem

A résztvevők távolról, videófelvételen követhetik a konferenciát, s facebook zárt csoportban, illetve nyilvánosan feltett kérdéseikkel, hozzászólásaikkal aktívan bekapcsolódhatnak a társadalmi párbeszédbe.

Az élő videókonferencia részvételi díja 14.000 Ft. + áfa

A konferencián résztvevőknek a következő szolgáltatásokat adjuk:

  • a szakmai program élő videóközvetítéséhez jutást (egyéni jelszóval, internetes felületen és facebook zárt csoportban).
  • az elhangzott előadások prezentációinak (melyek közzétételét az előadó engedélyezi) letöltését;
  • a videókonferencia élőközvetítéséhez egyéni kódot és annak 7 napig használatát.

REGISZTRÁCIÓ