Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat? Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.
Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.
Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.
A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.
| |
| |
Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.” Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.
A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.
Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.
A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.
Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.
A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?
Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.
.
A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.
Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.
A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.
A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.
Tovább a teljes képgalériához >>>
A szakmai fórumon feltárt hazai helyzet, feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy az ember, mint érték témában a vállalatok számára ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH októberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Fontos, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.
Először Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete számolt be a COP28 Klímacsúcsról, amelyen természetesen ő is részt vett. Megerősítette, hogy valóban történelmi megállapodás született a fosszilis energiahordozók kivezetéséről szóló döntéssel, de sok a tennivaló még, hogy valóban elérjük a klímasemleges működést. Előadásában átfogó képet kaptak a résztvevők az eredményekről és az előttünk álló kihívásokról.
A Bay Zoltán Kutatóközpont részéről először Chrabák Péter, a Körforgásos Gazdaság kutatási szakterület vezetője ismertette a cég egyedülálló, a fenntarthatóságra fókuszáló kutatási tevékenységét, amely az anyagtudománytól, a mezőgazdaságon és az energián át a hulladék témakörig terjed.
