Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat?  Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.

Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.

Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.”  Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.

A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?

Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.

.

A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

Tovább a teljes képgalériához >>>

Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.

Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?

Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.

A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.

A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.

Tovább a teljes galériához >>