A HVG és a BCSDH immáron ötödik közös kiadványa a fenntarthatóságról ezúttal is hat fejezetre bontva (globális kihívások, energia, közlekedés, városok és építészet, mezőgazdaság és élelmiszer, társadalom) tekinti át a legfontosabb témaköröket.

A sok érdekes téma között olvashatnak az Action 2020 Magyarország program keretében a klímaváltozás területén már megszületett üzleti megoldásokról, néhány olyan tagvállalatunk példáját bemutatva, mint az ALTEO, Inest, és a Hungarocontrol. A változásvezetők szerepéről pedig Horváth Ágnes a McDonald’s és Dr. Thomas Narbeshuber a BASF részéről nyilatkozott.

A kiadvány megrendelhető: https://kulcs.hvg.hu/order/hvg/hvgorder.aspx?p=WebIDFenntarthato2016

Idén nyolcadik alkalommal szervezi meg fenntarthatósági árverését a Civil Licit Alapítvány. A rendhagyó aukción civil szervezetek által fejlesztett üzleti szolgáltatásokra licitálhatnak a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok.

REGISZTRÁCIÓ

Miért érdemes csatlakozni a Civil Licithez?

A Civil Licit fenntarthatósági árverés egy igazi aukció, ahol civil szervezetektől vásárolhat olyan szolgáltatásokat, amelyek az alábbi problémáira, kérdéseire adnak választ, segítséget:

• munkatársi elköteleződés, lojalitás és motiváció növelése,
• munkahelyi esélyegyenlőség,
• befogadó munkahely,
• munka-magánélet egyensúlya,
• munkahelyi egészségvédelem,
• környezeti felelősségvállalás,
• vállalati önkéntesség,
• együttműködés civil szervezetekkel.

Mindez érzékenyíti a kollégákat, növeli az egyéni felelősségvállalást és hatékonyságot, így hozzájárul a vállalat stratégiai céljainak eléréséhez.

Hogyan működik a Civil Licit?

A civil szervezetek által kifejlesztett, professzionális szolgáltatásokat minden évben szakmai zsűri választja ki pályázati úton. Az idei év újdonsága, hogy a 77 beérkezett pályázatból első körben 22 civil szervezetet választott ki a bizottság, akik átfogó képzésen vettek részt szeptember folyamán. A képzésen a projektmendzsment, vállalati kapcsolattartás, termékfejlesztés, kommunikáció, értékesítési módszerek témaköreit dolgozták fel a civil szervezetek, vállalati HR, marketing és fenntarthatósági szakértők vezetésével. A képzést követően 2,5 perces pitch keretében mutatták be a civil szervezetek fenntarthatósági szolgáltatásaikat, a megmérettetésen választotta ki a szakmai zsűri azt a 11 civil szolgáltatást, amelyek árverésre kerülnek a november 12-i aukción.

A liciten megvásárolt programokat a vállalat munkatársai a civil szervezetekkel együtt valósítják meg, melynek kereteit és időzítését közösen alakítják ki.

Mitől fenntarthatósági aukció a Civil Licit?

A civil partnerség és együttműködés alapvető fontosságú minden felelősen működő vállalat életében. A vállalati felelősségvállalás egyes területeit fejlesztő civil szolgáltatásokkal a cég CSR stratégiájának megvalósítását segítik a civil szervezetek. A társadalom, környezet és gazdaság fenntarthatóságát egyaránt szolgálja a Civil Licit aukció, amely túlmutat az adományozás és támogatás megszokott formáin. Az árverés szakmai partnerségek kialakításához és a közös értékteremtéshez nyújt segítséget azzal, hogy üzleti platformot és hidat teremt a nonprofit és a vállalati szektor között. A piacon értékesíthető szolgáltatások fejlesztésével a civil szervezetek pedig megteremtik fenntartható gazdálkodásuk alapját, a pályázati és adományból származó forrásokon túl, saját bevételt eredményező tevékenységgel biztosíthatják, hogy hosszú távon dolgozhassanak a jó ügyekért.

A 8. Civil Licit időpontja: 2015. november 12. csütörtök 11 óra

Az árverés helyszíne: ANKERT, Budapest, Paulay Ede utca 33.

Az aukciót vezeti: Winkler Nóra

Részvételi szándékát kérjük november 6-ig jelezze a REGISZTRÁCIÓS LAP kitöltésével.

További információ kérhető az info@civillicit.hu e-mail címen, vagy a +3630.555.2850-es telefonszámon.

Miért ül le egy asztalhoz többek között a GE, a Heineken, a Masterplast, a McDonald’s, a Nestlé és a Pannónia Ethanol vezérigazgatója, másik 25 vezérigazgatóval együtt?

Az ősz folyamán 3 alkalommal, több, mint 10 iparág összesen 31 első számú vállalatvezetője ült le egy asztalhoz szervezetünk felsővezetői kerekasztalain, hogy megvitassák milyen üzleti válaszok adhatók hazánk jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági kihívásaira.

Az Action 2020 Magyarország program első évében, 2014-ben  a makró szintre fókuszáltunk: 5 területen összesen 20 cél került megfogalmazásra több, mint 100 üzleti, civil és tudományos szakértő bevonásával. Most pedig eljött a cselekvés ideje!

 „Nagyon komoly vállalati aktivitást tapasztalunk:  konkrét, üzleti megoldásokkal és vállalásokkal ismerkedhettünk meg, amelyek hozzájárulnak  az Action 2020 programban megfogalmazott célok megvalósulásához. .”  – mondta el Salgó István a BCSDH elnöke. „ Célunk hogy elismertessük azt, hogy a fenntarthatóságot az üzleti megoldások tudják biztosítani, és hogy megismertessünk nagy hatású, könnyen adaptálható, vonzó, inspiráló és nem utolsósorban mérhető üzleti megoldásokat minél több vállalattal és a közvéleménnyel. A találkozók azt mutatják, hogy igenis sok változásvezető  van, akik példaként utat mutatnak az üzleti élet többi szereplőjének, hogyan lehet az üzleti célok megvalósítását is elősegítő  fenntarthatósági megoldásokat   beépíteni a fő tevékenységükbe.”

Az idei Párizsi Klímacsúcs előkészítése során egyre inkább  egyértelművé vált, hogy a fenntarthatóság különböző témaköreiben mind kormányzati, mind vállalati szinten minden országban vannak tervek, elképzelések sőt megoldások is. Magyar szempontból jelenleg az egyik leghangsúlyosabb kérdés a foglalkoztatás, ahol   a kerekasztalokon számos nagyon komoly vállalati megoldás is elhangzott azzal, hogy a jelenlegi gondok hosszabb távú kezelése kormányzati intézkedéseket igényel.

„További csatlakozókat és változásvezetőket is keresünk. A felsővezetői kerekasztalokon a különböző iparágak és vállalatméretek különböző szempontjai segítenek minket abban, hogy nagyon széles palettán, sokszínű üzleti megoldásokat azonosítsunk. Fontos, hogy találjunk olyan megoldásokat, amelyek hatása a vállalati szintről kiterjeszthető makró szintre is.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, az Action 2020 Magyarország munkacsoport vezetője, az ALTEO Group vezérigazgatója.

Vannak megoldások és vannak változásvezetők. A BCSDH november 19-i üzleti ebédjén mindenki találkozhat velük. Az esemény díszvendége és egyik előadója Peter Bakker anyaszervezetünk az Üzleti Világtanácsnak (WBCSD) az elnöke lesz.

 „Magabiztosabban állok ki és beszélek a fenntarthatóságról, mert most már tudom, sokan vannak mögöttem, mellettem, sok az élő jó gyakorlat”

Ilyen és hasonló személyes vallomások hangzottak el „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján. Az október 2-i mélyítő napon, a Budapesti Erőmű vendégeként, szóba került az idei program értékelése, és a projekt feladatok prezentálására is sor került olyan szakértők és szakemberek jelenlétében, mint Dr. Bokor Attila a Budapesti Corvinus Egyetem docense, Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója, Kelemen Attila, a Ben & Loch Lomond Zrt. elnök-vezérigazgatója, Pogány Éda Glória, a Coca-Cola HBC Magyarország Kft kommunikációs és vállalati kapcsolatok igazgatója, Simon Anita, a Biofilter Környezetvédelmi Zrt. cégcsoport igazgatója, Szauer Péter, HVG Kiadó Zrt. elnök-vezérigazgatója valamint Petrik Ida a BCSDH leköszönő vezetője. A délutáni programon részt vett Márta Irén a BCSDH új vezetője is, a gyárlátogatáson pedig Major Balázs, a Budapesti Erőmű Zrt. környezetvédelmi felelőse volt a házigazdánk.

A program értékelése során a személyes tanulságokon túl a közösen azonosításra kerültek a fenntartható vállalat és azt irányító jövő vezetője ismérvei. A legfontosabb tanulságként kimondásra került, hogy a vezetői akarat és a döntések és cselekedetek időtávja a kulcs sikertényező.

Az erőmű-látogatás után egy útravaló, elgondolkodtató előadás hangzott el, a 10 évvel ezelőtti Aranykalitka kutatás hátterét és a második felvonásnak az eredményeit bemutatva. Izgalmas kérdéseket vetett fel, témákat érintett, amely akár a résztvevők magánéletére és vezetői karrier tervezésére tanulságokat jelenthet.
A beszélgetés érintette a pénz és/vagy biztonság szerepét, a női és férfi sorsokat, a munka és magánélet egyensúlyát, a státuszszimbólumok és siker kapcsolatait, a pszichoszomatikus jelenségeket vs. az egészségmegőrzés jelentőségét, a krízisek/kudarcok utáni megújulást/újjászületést.

Az idei év utolsó vezetői beszélgetésének vendége Salgó István, az ING Bank vezérigazgatója és a BCSDH elnöke volt, aki őszintén beszélt a szervezet céljairól, és az ő személyes motivációiról is. Valamint elmondta véleményét a közép- és felsővezetői különbségekről, a vezető erejéről.

A nap fontos programpontja volt amikor az egyes csapatok röviden bemutatták projektmunkájukat és javaslataikat, amelyeket utána a független értékelő szakértők véleményeztek.

A négy csapat az alábbi témákat dolgozta fel mentoraik segítségével:

• Idősek (>55) foglalkoztatása
• Közösségi erőmű az önellátás és megújuló energia mentén
• Szén-dioxid kibocsátás jelentősége és vállalatvezetők meggyőzése
• Csapadékvíz hasznosítás

Az értékelő szakértők örömmel látták a projektmunkák mögött rejlő erőfeszítéseket, gondolatokat, szándékokat. Érdekes előadások voltak, melyek majd november 19-én kerülnek prezentálásra nagyobb közönség előtt, a BCSDH üzleti ebédje után, összekötve a 2015-ös évfolyam  oklevél átadójával. Egyben ez lesz az idei program záróeseménye is.

A mélyítő nap végén bemutatásra került „A jövő vezetői” tehetségprogram új filmje is, amiben az idei résztvevők nyilatkoznak élményeikről, tapasztalataikról.

2015 májusa óta Magyarországon is csatlakozhatnak a felelős foglalkoztatók a Sokszínűségi Egyezményhez, azaz a Diversity Charter mozgalomhoz. Október 15-e új mérföldkő az európai uniós kezdeményezés hazai életében. Ünnepélyes aláírási ceremóniára várják mindazon cégeket, amelyek nyitottak arra, hogy aláírásukkal kifejezzék: elkötelezettek az egyenlő bánásmód és a sokszínű vállalati kultúra kialakítása mellett.

A Sokszínűségi Egyezmény, azaz a Diversity Charter kezdeményezés 2004-ben indult Franciaországból. Ez volt az első olyan írásos dokumentum, amely az Európai Unió munkahelyi diszkrimináció-ellenes, esélyegyenlőséget támogató irányelveit rögzítette, és azóta is népszerűsíti a foglalkoztatók körében. A célja leginkább a szemléletformálás. A vállalatok vezetői a csatlakozással és az ünnepélyes aláírással munkavállalóik és a piaci környezet számára is egyértelműen üzenik, hogy hisznek a szervezeti sokszínűség értékében és elkötelezettek a megvalósításában.

Magyarországgal együtt jelenleg 15 európai ország tagja Diversity Charter mozgalomnak: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország.

A Sokszínűségi Egyezményt bármely cég aláírhatja, legyen kicsi vagy nagy, magyar tulajdonban lévő vagy multinacionális. Egyetlen kritérium az egyenlő bánásmód tisztelete, és az a szándék, hogy a cég sokszínű szervezeti kultúrát alakítson ki. A mozgalomhoz csatlakozók vállalják ugyanis, hogy lépéseket tesznek a vállalat irányítása területén a sokszínűség megteremtéséhez, olyan humán erőforrás politikát alkalmaznak, mely egyenlő bánásmódot biztosít: korra, nemre, faji hovatartozásra, bőrszínre, politikai nézetre, fogyatékosságra való tekintet nélkül. Vállalják, hogy megvédik dolgozóikat a diszkriminációval szemben, a munkavállalók bevonásával esélyegyenlőségi tervet készítenek, és folyamatosan nyomon követik a kitűzött célok megvalósulását.

A mozgalom hazai bevezetője az mtd Tanácsadói Közösség az aláírási ceremóniát szakmai rendezvénnyel gazdagítja, amelyen szó lesz a kormány foglalkoztatás központú CSR Cselekvési Tervéről, illetve a munkahelyi generációs kihívásokról. A szakmai rendezvénnyel az mtd azt kívánja megmutatni, hogy egy-egy cég a csatlakozással részévé válik egy munkáltatói közösségnek, amely az információ-, tudás és tapasztalatcsere, továbbá a jó gyakorlatok megismerése révén hozzájárul a szervezet további fejlődéshez.

Jelentkezni a Sokszínűségi Egyezmény honlapján lehet.

További információ:

Németh Judit
ügyvezető alelnök
nemeth.judit@mtdtanacsado.hu

—————————————

Az mtd Tanácsadói Közösség egyrészről az értékteremtő HR-szolgáltatások terén piacvezető társadalmi vállalkozás, továbbá a munkahelyi esélyegyenlőség és sokszínűség mellett elkötelezett szervezetek és szakemberek tudásmegosztó közössége. Innovatív működésük célja, hogy egyedülálló szakértelmükkel támogassák a jövő generációi számára is vonzó, fenntartható, befogadó szervezeti kultúrák kialakulását, elterjedését és fennmaradását. További céljuk a munkaerőpiacon hátránnyal élő személyek szakszerű integrációjának előmozdítása, a vállalati szakemberek felkészítésével, ismeretátadással, kutatásokkal,  és jó gyakorlatok megosztásával.