2015. március 11. – „A jövő vezetői 2015” tehetség program második szakmai napja

A tehetségprogram március 11-i szakmai napjának fókuszában a stratégiai megközelítés és a felelős vállalatirányítás volt. Az Unilever és MOL gyakorlatán keresztül elemezték a tehetségprogram résztvevői a fenntarthatóság stratégiai integrálásának és intézményesítésének kihívásait.

„Önök is a tehetségkutatóra érkeztek?” – szegezte a kérdést a program résztvevőinek a MOL százhalombattai Dunai Finomítójának portása. Így aztán jó hangulatban kezdődött a második szakmai nap is, amelyet a nap házigazdája Kapusy Pál, a MOL Csoport fenntartható fejlődés és környezeti vezetője nyitott meg.

A nap témájára hangolódásaként minden résztvevő kapott egy nem pénzügyi jelenséget, melyet le kellett fordítani saját vállalata számára üzleti kockázatra, néhány társával együtt pedig üzleti lehetőséggé kellett transzformálni. Az ismerkedést is segítő beszélgetés néhány izgalmas összefüggésre is rávilágított, például, hogy az extrém időjárás jelenségek szinte bármelyik vállalat számára jelenthetnek üzleti kockázatot.

Utána Fertetics Mandy a BCSDH szakmai vezetője elméleti előadást tartott a stratégiai megközelítésről. Ismertette az ajánlás szövegét és jelentőségét, valamint a 2014-es BCSDH felmérés és kapcsolódó eredményei mentén ösztönzött beszélgetést a jövő vezetői körében.

Az előmozdítók és akadályozók kapcsán történt diskurzus eredménye néhány előremutató megállapítás és közös kérdésfeltevés lett:

·         Vajon miért kullog a rangsor végén a tudomány területe, ha a fenntarthatóság előmozdításáról beszélünk? Már mindent elmondott, amit tud? Vagy nincs mondanivalójuk itthon? Vagy nincs hallgatóságuk?
·         Az üzleti szektornak, befolyása és lehetőségei révén is a rangsor élén kellene lennie, nem pedig az államnak. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy minden szektornak és szereplőnek jelentős szerepe van a fenntarthatóság befolyásolásában, így mindenképpen a partnerség területén kellene fejlődnünk – ahogy ezt a BCSDH 2014-es felmérés is hangsúlyozta.
·         Tud-e vajon egy vállalat egyedül, magában radikálisan változtatni/váltani vagy szükséges, hogy a teljes iparágat magával húzza/változtassa?
·         Kulcskérdés az ár, hazánk fogyasztói/vásárlói nagyon ár-érzékenyek, így nehezen elképzelhetőek azok a stratégiai változtatások, ahol azt az árba szükséges beépíteni – egyértelmű versenyhátrányt jelent a vállalatnak valószínűleg.

Izgalmas felvetésnek hatott a körforgásos gazdaság koncepciójával való ismerkedésben az a paradigmaváltás, miszerint a birtoklás, tulajdonlás helyett a használat élményét, a szolgáltatást értékesítsék a cégek, ne pedig magát a terméket.

A felvezető végén pedig a Creating Shared Value / Közös értékteremtés megközelítéssel ismerkedett a társaság, amelyet Porter és Kramer Harward Business Review-ban megjelenített cikke forradalmasított az üzleti köztudatban.

A stratégiai megközelítés gyakorlati példáját az Unilever Sustainable Living Plan hazai stratégiája adta, melyet Gyenes András magyarországi ügyvezető mutatott be.

Utána három csoportban dolgoztak a jövő vezetői az Unilever esettanulmányain. A csapatok megkaptak 3, a Unilever stratégiájában fontos szerepet játszó fenntarthatósági – üzleti célt – megoldásra váró problémát  és ahhoz kellett kidolgozniuk lehetséges stratégiai válaszokat, irányokat, javaslatokat.  A 3 téma: az egészséges táplálkozás (só bevitel csökkentése), a fenntartható beszerzés a Knorr mintafarm példája kapcsán és az ökológiai lábnyom csökkentése voltak.

A megoldásokat Gyenes András „értékelte” és néhány gyakorlati, tapasztalati példán keresztül világított rá, hogy a valóságban milyen döntési helyzetek adódtak az adott témában.

A rövid buszos telepbejárás során megismerkedhetett a csapat a Dunai Finomító egyes folyamataival és beruházásaival, majd egy rövid brain storming következett, ahol összegyűjtötték a résztvevők a fenntarthatóság intézményesülésének néhány fontos aspektusát.

A felelős vállalatirányítás általános felvezetése után Kapusy Pál mutatta be a MOL stratégiáját illetve példáit a fenntarthatóság intézményesítésére.

A fenntartható siker titka: hitelesség, tájékozottság és empátia

A nap végén Mosonyi György, a MOL FEB elnöke csatlakozott a társasághoz egy beszélgetésre. Rövid felvezetésében fajsúlyos témákat érintett:

·         a paradigmaváltás jelentőségéről, miszerint a vállalatoknak a profittermelésen túl látniuk kell szerepüket a szűkebb és tágabb környezetükben, kapcsolatrendszerükben;

·         az erőforrások kíméletlen felhasználása és kihasználása, ami nem csak a természeti, de az emberi erőforrásban is látszik (például ahogy akár a technológiák révén 24 órás rendelkezésre állás van a menedzserek életében is)

·         a percepcióról, miszerint ha valami jó az üzletnek, ha valamely vállalatnak jól megy – az biztos, hogy a társadalomnak rossz – és minél jobban mutatja értékteremtését, felelősségét, annál nagyobb gyanúba keveri magát (és ebből következően nem is annyira jó manapság üzleti vezetőnek lenni).

Az egyórás együttlét során több kérdésre is lehetőség volt, amelyek keretében beszélt vendégünk a Bizottság működéséről, az olajipar jövőjéről, a MOL transzformációs stratégiájáról, a munkatársak bevonásának nehézségiről és megoldásairól, a személyes sikereiről és a sikerének titkairól.

 „A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalati számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=28

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2015. február 24-én tartott taggyűlésen bemutatkozott Chikán-Kovács Eszter a szervezet új kommunikációs menedzsere. Az új pozíció létrehozását a szervezet fejlődése indokolta.

Petrik Ida ügyvezető igazgató elmondta, hogy a szakmai programok magas színvonala valamint a tagvállalatok növekvő száma egyre fontosabbá teszi a szervezet tudatosabb külső és belső kommunikációját. Örömét fejezte ki, hogy egy olyan senior szakember csatlakozik a szervezethez, aki már előtte önkéntesként segítette a BCSDH kommunikációs munkáját.

Chikán-Kovács Eszter évtizedes szakmai tapasztalatát elsősorban a marketing területén szerezte márkamarketinggel és stratégiával foglalkozva, de gyakorlatra tett szert PR és webmarketing területén is. Marketing stratégia témában előadásokat is tartott a felsőoktatásban . A Zwack Unicum Nyrt-nél hosszú ideig senior marketing menedzseri pozíciót töltött be. Most két kisgyermeke mellől tért vissza a munka világába.

Eszter azért döntött úgy, hogy segíti a BCSDH kommunikációs munkáját, mert vonzó számára, hogy a szervezet munkája ötvözi a gazdasági érdekeket és a társadalmi, környezeti hasznosságot és egy olyan utat mutat, amely első számú vezetőket inspirál arra, hogy üzleti megoldásokat keressenek egy élhetőbb jövőért. Vonzó számára, hogy új szakmai tapasztalatokra tehet szert. Két kisgyermekes anyaként fontosnak tartja, hogy a szervezet kifejezetten családbarát és lehetőség van a rugalmas foglalkoztatásra.

Az új kommunikációs menedzser egyik legfontosabb feladatának azt tartja, hogy a vállalati fenntarthatóság, mint téma egyre inkább megjelenjen a gazdasági médiumokban, a szervezet segítségével a tagvállalatok jó példáinak bemutatása révén ezzel követhető példákat, mintákat mutatva más vállalatoknak. Stratégiai feladatnak tartja a médiakapcsolatok elmélyítését és szükségesnek, hogy a cél érdekében jobban kihasználják a tagvállalatok és a BCSDH kommunikációs tevékenységében rejlő szinergiákat.

2015. február 18 – „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napja

Mi a gazdasági szektor küldetése és viszonya a társadalommal illetve a bioszférával? Létezik demokratikus döntéshozatal a vállalati fenntarthatóság témában illetve mik ennek a lehetőségei? Kik a változásvezetés motorjai? – Többek között ilyen és ehhez hasonló, a vállalati fenntarthatóságot alapjaiban meghatározó kérdéseket vitattak meg azok a tehetséges fiatal vállalati szakemberek és vezetők, akik részt vettek „A jövő vezetői” 2015 tehetségprogram első szakmai napján.

Pataki György elismert fenntartható fejlődés szakember facilitálásával az ökológiai lábnyom definiálásán keresztül releváns fenntartható fejlődés szakmai, makrogazdasági, szervezetfejlesztési és filozófiai kérdéseket tettek fel és vitattak meg a résztvevők.
Egyrészt fontos kihívásként rajzolódott ki az üzleti szektor küldetése, alapvető missziója a társadalmi és bioszféra rendszerekhez kapcsolódóan, a közöttük működő visszacsatolási mechanizmusok eredményes működ(tet)ése és az együttes fejlődés mibenléte, a hatalmas időtáv különbség áthidalásának lehetősége.

Másrészt a résztvevők izgalmas kérdésként vetették fel az elégtelenül működő rendszeren belül való változás és változtatás lehetőségeinek és motorjainak azonosítását. „Megteremtettünk különböző rendszereket, amelyeknek a foglyai lettünk jelenleg, és pörgetnünk kell őket. Emiatt tele van anomáliával és ellenérdekekkel. Kérdés, hogy ebben a fenntarthatatlan rendszerben képes-e egy nagyvállalat fenntarthatóvá válni?” – tette fel a provokatív kérdést a facilitátor, utalva az Interface és vezetőjének példájára is.

A résztvevők körében a legintenzívebb kérdéskört a „ki tud változtatni” felvetés generálta – ha a vállalatok a rendszer foglyai, nem eredményesebb-e az egyéneket formálni és befolyásolni? De nem túl nagy teher-e az egyénnek a komplex rendszer teljes felelőssége?

A BCSDH szakmai vezetőjének előadása révén „A jövő vezetői”  a problémákon túl megoldási lehetőségeket és inspiráló ötleteket is kaptak a résztvevők, olyan változásvezetők történetein és alternatív üzleti modelljeinek megismerésén keresztül, mint Anita Rodick, Paul Polman, Mike Nixon, Gyenes András, Spenót, Bill Drayton, Jakab Áron és Mészáros Zsuzsa .
A társadalmi vállalkozók, alternatív kapitalisták, szövetkezetek, családi vállalkozások és felelős vállalatok sikerei révén keresték az adaptálási lehetőségeket, motivációkat, üzleti racionalitást az esetekben.

Bár a jó fenntarthatósági változásvezető kívánatos kompetenciára és tulajdonságaira nem született meg a mindenható 10-es lista, pár eleme hangsúlyt kapott. Kritikusnak tűnik az alázat és empátia, a hitelesség, és a mai változékony, bizonytalan, ambivalens világban való rugalmas működés képessége.

A Grundfos vállalat stratégiájának és a gyár működésének megismerésén keresztül izgalmas gyakorlati példát is láthattak a Tatabányára látogatók, amit Török László ügyvezető igazgatóval folytatott kávéházi beszélgetés tetőzött be. A házasságokhoz hasonló hét éves ciklikusság vezetői és fenntarthatósági kihívásaiba engedett betekintést a vezető, több személyes és vezetői tapasztalatát is megosztva, megfűszerezve a dán és magyar kultúra különbözőségével.

„A jövő vezetői” tehetségprogramot a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért tagvállalatai számára indította el a Világtanács „Future Leaders” program helyi adaptálásával.

További képek megtekinthetők a következő linken: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=26

A tavalyi program sikerére alapozva idén is elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram 25 tehetséges, fiatal vezető részvételével. Január 27-én ünnepélyes megnyitón indította útjára a programot a BCSDH.

Mi a közös, például az E.ON számlázási vezetője, az SCA fogyasztói értékékesítési vezetője, a Coca-Cola HBC Magyarország PR koordinátora, a Magyar Lapterjesztő munkaügyi vezetője, a Grundfos termelésvezetője és a Shell marketing vezetője között? Többek között az, hogy rendkívül tehetségesek a saját szakmájukban és kevés év üzleti tapasztalata alatt is tanúbizonyságot tettek vezetői potenciáljukról. Ezért is vesznek részt közösen azon a kilenc hónapon át zajló fejlesztési programon, ahol megismerkedhetnek a fenntartható fejlődés elméleti és gyakorlati alapjaival, jó gyakorlatokkal, kiváló hazai és nemzetközi példákkal. 

2015. január 27-én a Siemens Zrt. adott otthont annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott 25 fiatal első ízben megismerhette egymást, a programot támogató és a rendezvényen is jelenlévő mentorokat. Salgó István elnök úr köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a Vezetői ajánlás a vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell. A házigazda, Dale A. Martin, a Siemens vezérigazgatója a program jelentőségét emelte ki, amely nem csak makrogazdasági szempontból előremutató, de a Siemens vállalat saját működésében is előnyeit látja, így idén már két résztvevőt is delegáltak a programba. Petrik Ida ügyvezető igazgató a tavalyi év sikerének zálogára hívta fel a figyelmet, miszerint a tagvállalatok, mentorként résztvevő tapasztalt szakemberek és nyitott, tehetséges program résztvevők aktív együttműködése tette sikeressé az első évfolyamot a tavalyi évben.

A BCSDH újonnan kinevezett szakmai vezetője ismertette a program részleteit és bemutatta az idei év legfontosabb mentorvállalatait is, amelyek: Alteo, BDL, Ben&Loch Lomond, Biofilter, Budapest Airport, Coca-Cola HBC, Dandelion, E.ON, Grundfos, Holcim, HUGBC, KPMG, McDonald’s, MOL, Richter Gedeon, Siemens, Telenor, Unilever és Zwack. A csoportos tanuláson alapuló programban továbbra is változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság aspektusait, vagyis gyárlátogatás, esettanulmány-feldolgozás, diskurzus, CEO-interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

A vacsorát játékos ismerkedés tette szórakozatóvá, melynek többek között Dale A. Martin vezérigazgató úr – Oscar-díjat érdemlő színészi teljesítménnyel – vállalata azt a szerepet, hogy bátor önkéntesek „meggyőzzék” az Action 2020 Magyarország program egyes célkitűzéseinek fontosságáról. A bátor jelentkezők kreatív megközelítéseket demonstráltak a fenntarthatóság és üzleti kihívások összehangolására.

A 2015-ös programban résztvevő 24 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett: BASF, BDL, Biofilter, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, eisberg, E.ON, Generali Biztosító, Grundfos, KPMG, Magyar Lapterjesztő, McDonald’s, Nestlé, SCA, Shell, Siemens, Syngenta, Unilever. További egy fő pedig az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat keretében került ki, Beke Tomaj az ELTE MsC hallgatója.

További fotók a következő linken érhetők el: https://bcsdh.hu/galeria/?album=1&gallery=25

Ha többet akar tudni a programról vagy megnézné a 2014-es videót, kattintson ide:

https://bcsdh.hu/temak/jovo-vezetoi/

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén – jelentette ki Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap (WWF) politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Ez a magyar hozzájárulás az ENSZ Nyitott Munkacsoportjában különösen a következő 15 évre vonatkozó célok kidolgozásában volt jelentős – tette hozzá az MTI-nek Tokióból nyilatkozva.

Ennek a munkacsoportnak az egyik társelnöke volt Kőrösi Csaba, Magyarország állandó ENSZ-képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit Áder János köztársasági elnök január elején kinevezett a Köztársasági Elnöki Hivatal új szervezeti egysége, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetőjévé.

Pásztor János szerint Kőrösi Csaba fantasztikus munkát végzett, ami jó a világnak és jó Magyarország hírnevének is. Közölte: mint ENSZ-főtitkárhelyettes nagyon jó együttműködésre számít a Környezeti Fenntartható Igazgatóság vezetőjével.

Pásztor János legfőbb feladata azoknak az erőfeszítéseknek a támogatása lesz, amelyeknek célja, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberben esedékes párizsi nemzetközi klímaügyi konferencián. A magyar diplomata a főtitkár-helyettesi pozíción túl a párizsi konferenciáig Ban Ki Mun klímaügyi tanácsadója is lesz. Mint mondta, feladatkörének magasabb szintre emelése is azt mutatja, hogy a világszervezet első embere milyen komolyan veszi a klímaváltozás problémáját.

A magyar tisztségviselő segíteni fogja a főtitkárt politikai munkájában a tagállamok vezetőivel folytatott tárgyalásai során és részt vesz a világszerte indítandó klímaügyi akciókkal kapcsolatos mobilizálásban, az államokkal, az ENSZ-szervezetekkel és az olyan nem kormányzati szervezetekkel egyeztetve, mint amilyen a WWF, amelynek jelenleg vezető tisztségviselője.

„Mindent meg kell tenni, hogy Párizsban jó eredmény szülessen, mert ez a legfontosabb manapság: ha a klímaváltozás problémáját nem tudjuk megoldani, akkor az minden mást tönkretehet, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és egyéb szempontból is” – mondta.

Pásztor szerint a párizsi konferencia akkor lesz eredményes, ha sikerül biztosítani, hogy a hőmérséklet emelkedése két fok alatt maradjon.

„Mindenkinek megvan a maga felelőssége, nem lehet azt mondani, hogy ezt hagyjuk csak az amerikaiakra meg a kínaiakra” – válaszolta Pásztor arra kérdésre, hogy kire hárul a fő feladat a klímaváltozás lelassítása érdekében.

„Vannak olyan országok, ahol könnyebben tudnak változtatni. Dániában például kedvezőek a feltételek a szélenergia felhasználáshoz, máshol pedig sok a napsütés vagy más feltételek állnak rendelkezésre. Az országok helyzete eltérő, az a fontos, hogy mindenki meghozza a maga hozzájárulását” – tette hozzá.

Szavai szerint nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok, Kína és más, jelentős károsanyag-kibocsátó nagy államok szerepvállalása nagyon fontos. Úgy vélekedett, hogy az olyan országoknak is, mint Magyarország, ahol az üvegházgáz-kibocsátás kvóta alatti, ezt a szintet még lejjebb kell vinniük, és segíteniük kell a többi országot abban, hogy hasonlóan kedvező helyzetbe kerüljenek.

„Tény, hogy amit az egyes országok tenni készek, sokkal kevesebb annál, mint amit a tudomány kér tőlünk. A nagy probléma az, hogy a kettő között különbség van” – nyilatkozott Pásztor János.

forrás: MTI