Áder János köztársasági elnök is üdvözli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért által kidolgozott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást, melyhez már az alapításkor közel félszáz vállalatvezető csatlakozott.

November 27-én került bemutatásra a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő üzletmenetet középpontba helyező ajánlásunk, melyet 27 alapító vállalat vezetője írt alá és további 18 vállalat csatlakozott hozzá. Az összefogás jelentőségét az is jelzi, hogy az aláíró 45 vállalat éves árbevétele megközelítően hazánk GDP-jének 20 %-át teszi ki.

Stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – az ajánlás hét pontban foglalja össze, hogy mit jelent a fenntarthatóság komplex értelmezése a vállalatok számára a 21. század elején. „Hisszük, hogy a hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, aki tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával és képes azt a döntéshozatal során komplexen értelmezni. Az ajánlás megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan alapelveket fogalmazzunk meg, melyek e szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek.” – mondja Salgó István, a szervezet elnöke.

Az ajánlás létjogosultságát Áder János köztársasági elnök is elismeri és üdvözli a kezdeményezést. Az ajánlást bemutató üzleti ebéden a hallgatósághoz intézett beszédében, melyet Salgó István elnök tolmácsolt, kiemeli: „Ezt hasznos kezdeményezésnek tartom, és egyben fontos lépésnek a magyarországi üzleti kultúra fejlődésében. Amint azt néhány hónapja a RIO+20 világkonferencián elmondtam, a jelen problémái ismertek, és immár a technológiai feltételek nagy része is rendelkezésünkre áll, tehát eljött a komoly döntések, a tettek ideje…… A fenntarthatóság megteremtése nem kis feladat, de bízom abban, hogy az Önök által létrehozott Tanács tevékenysége érdemben elősegíti majd a vállalati gondolkodás megújulását. Ennek érdekében kívánok a Tanácsnak mint több támogatót, a tagok részéről mind komolyabb elkötelezettséget, főként pedig eredményes munkát.”

Áder János köztársasági elnök támogató és köszöntő levele teljes terjedelmeben itt olvasható.

Az eseményről készült kisfilmünket itt tekintheti meg:

[youtube src=”2x8z_xQ10FE”]

Az ajánlás alapító aláírói:

ÁAK, Accor, Alteo, Ben&Loch, Budapest Airport, Budapesti Erőmű (EDF Csoport), Dandelion, Denso, Energy Hungary, E.ON,  Grundfos, Holcim, HVG, ING Bank, Kékkúti Ásványvíz, KPMG, Lapker, Legrand, MOL, MTVA, MVM, NISZ, Shell, Siemens, Telenor, Unilever, Volkswagen.

További aláírók:

Alcoa, Alstom, Brit Kamara, Dalkia, Electrolux, Francia Kamara, GDF Suez, MagNet Bank, Masterplast, MNV, Nestlé, Pannonia Ethanol Zrt., Richter, Sanofi, Svájci Kamara, Svéd Kamara, Toyota, Vodafone

Az ajánlás letölthető innen:BCSDH_vezetoi_ajanlas_vallalati_fenntarthatosag_komplex_ertelmezese

ajanlas_borito_magyar

 Az ajánlást üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek részvételével, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért dolgozta ki.

Bővebb információ: Petrik Ida, ida.petrik (at) bcsdh.hu

Túlköltekezünk a Föld természeti erőforrásaiból
– már augusztusra elértük a túllövés állapotát –

2012-ben augusztus 22-e az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nem csak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló – hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk.

A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Hogyan csökkenthetjük a lábnyomunkat? Az ökológiai lábnyomot a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensek alkotják. Ezek közül a karbon lábnyom a leginkább meghatározó mind mértékét mind pedig növekedési gyorsaságát tekintve. Azaz, ha tudatosan közlekedünk, fűtünk-hűtünk, használjuk az elektronikai berendezéseket, akkor máris tettünk valamit annak érdekében, hogy ne használjuk túl Földünk erőforrásait és a természeti szolgáltatásokat.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

Az ökológiai túllövés tendenciái

tulloves.jpg

Az ábrán látható, hogy jelenleg az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások több mint 1,5-szörösek a Föld kapacitásához képest. „A globális lábnyom mostanra közel a kétszeresére nőtt 1961-hez képest, és míg akkor az ökológiai lábnyom jóval a Föld eltartó-képesség határa alatt volt, mostanra jelentősen meghaladja azt” – mondja Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.

 

További információ: http://www.okologiailabnyom.hu/