A KÖVET Egyesület 2013. április 18-án már hagyományteremtő módon, harmadik alkalommal, az Európai CSR Díjért zajló nemzeti verseny győzteseinek kihirdetésével egy időben rendezi meg a CSR Piac kiállítást a Dürer Rendezvényházban.

A KÖVET ismét pályázatot hirdetett a környezetért és a társadalomért, munkavállalóikért és fogyasztóikért felelősséget érző hazai kis-, közép-, és nagyvállalatok számára, amelyek tevékenységüket is ezen szempontok szerint alakítják, és alkalmazzák a felelős vállalatirányítás eszközeit. A sikeres pályázók kiállíthatnak a 2013. április 18-i CSR Piac rendezvényen.

Újdonság, hogy a rendezvény kísérő eseménye az Európai CSR Díj Nemzeti Díjátadó ünnepség. A díjat az EU Bizottság alapította a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos jó gyakorlatok népszerűsítése érdekében, melyre partnerszervezeteken keresztül 28 országból, közöttük Magyarországról is lehet pályázni. Az együttműködésre, innovációra és társadalmi hatásra koncentráló programot Magyarországon a KÖVET vezeti. A KKV és nagyvállalati kategóriák nyerteseit nemcsak a Nemzeti CSR Díjátadón ünnepelhetjük, hanem a 2013. júniusban Brüsszelben tartandó Európai CSR Díjátadó Ceremónián is, melyet az Európai Bizottság szervez.

A CSR Piacon bemutatott megoldások közül a zsűri – melynek tagja Petrik Ida, a BCSDH igazgatója is – az Európai CSR Díjak mellett több kategóriában is nyertest hirdet majd: 2013 Legkiválóbb CSR Megoldása Díj, 2013 Valóban Felelős Vállalata Díj, Kisvállalati különdíj, Környezettudatos Vállalatirányítás különdíj, amelyek pályázati feltételei a www.kovet.hu és a www.csrpiac.hu oldalon egyaránt olvashatók.

A szándéknyilatkozatokat 2013. január 30. éjfélig, a pályázati űrlapokat 2013. február 21-ig kell eljuttatni dr. Győri Zsuzsanna számára, a csrpiac2013@kovet.hu címre.

A pályázat ingyenes, a kiállítói díjból a BCSDH tagjai 20 %-os kedvezményt kapnak!

További információ:

Dr. Győri Zsuzsanna

gyori@kovet.hu, +36 1 473 2290

www.csrpiac.hu

Anyaszervezetünk, a WBCSD 2013-ban megújítja Vision 2050 programját – jelentette be Peter Bakker, a szervezet elnöke. A 2020-ig szükséges „must have-ek” aktualizálására és prioritázálásra kerül majd sor tudományos eredmények és társadalmi kutatásokat figyelembe véve. Középtávon pedig az a szervezet célja, hogy a Vision 2050-ben megfogalmazott vízió  megvalósítható célokként kerüljön megfogalmazásra.

A WBCSD által elkészített Vision 2050 Jelentés egy másfél éves, globális szintű kutatás és párbeszéd eredménye, melyben 14 gazdasági szektor 29 transznacionális nagyvállalatának vezetője és szakértője vett részt. A Jelentés arra kívánja felhívni a vállalatvezetők, politikusok, szakértők figyelmét, hogy a jelenlegi globális trendek (népességnövekedés, fokozatosan romló ökoszisztémák, éghajlatváltozás, stb.) nem fenntarthatóak, és ha azt szeretnénk, hogy 2050-re a világ várhatóan 9 milliárd lakosa megfelelő életkörülmények között éljen a Föld eltartóképességének határain belül, ahhoz alapvető gazdasági, társadalmi, politikai és technológiai változásokra van szükség az elkövetkező évtizedekben. A jelentés felvázolja azokat a főbb útvonalakat és szükséges konkrét teendőket ágazatokra lebontva, melyeket az üzleti szféra saját maga tehet ezen cél érdekében.

A Vision 2050 Jelentés teljes szövegét és összefoglalóját angol nyelven ide klikkelve töltheti le.

2011-ben üzleti párbeszédsorozat eredményként megszületett a ‘Vision 2050 Magyarország’ jelentés, mely öt témában – Energia és közlekedés, mezőgazdaság, Épületek, Anyagok és hulladékok, Ökoszisztéma szolgáltatások – mutatja be hazánk vízióját, teendőit és lehetőségeit 2050-ig.

A ‘Vision 2050 Magyarország’ jelentés ide klikkelve tölthető le.

Az idei CSR Kiválóság Díját Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, szervezetünk alelnöke kapta. A Gundel Étteremben megtartott díjátadó keretében köszöntötték a társadalmi felelősségvállalás követendő példaképeit.

marta_iren

A szervezők szándéka szerint a CSR Kiválóság Díj azt az egyéni teljesítményt jutalmazza, amely nagymértékben hozzájárul a vállalati felelősség terjedéséhez. Az elismerésre elsősorban vállalati döntéshozók, CSR munkatársak és újságírók nevezését várták. Tavaly a díjat Rolek Ferenc, a Budapest Bank Nyrt. vezérigazgató-helyettese kapta, akinek nevéhez köthető többek között a bank saját önkéntes akciósorozata, a Törődés Napja is.

A Holcim Hungária Zrt. 2009-ben már elnyerte a CSR Hungary Díjat, akkor a „Vezető CSR gyakorlatok – C(S)R menedzsment – nagyvállalat” kategóriában díjazták a cég társadalmi felelősségvállalási tevékenységét.

Márta Irén kommunikációs igazgató 2005-ben csatlakozott a Holcim Hungária Zrt.-hez. A vállalat társadalmi felelősségvállalási tevékenysége, amelyben a kommunikációs igazgató meghatározó szerepet tölt be, az elmúlt években számos elismerésben részesült: többek között a CSR Hungary és a Figyelő TOP 200 CSR díj, valamint két rangos nemzetközi elismerés, a European Execellence Awards és a Sabre Awards fémjelzi felelős működését. Márta Irén nevéhez kapcsolódik számos, a fenntartható építészettel és társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos kezdeményezés, amelyek célja a fenntartható építészet és a CSR kultúra szélesebb körű megismertetése Magyarországon. Mindezt a vállalati pozícióján túlmutatóan, szakmailag és emberileg is személyes elkötelezettséggel végzi. A CSR különböző területein számos szervezet vezetőségének tagja vagy alapítója, így alelnökként vesz részt a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), alapítóként a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HUGBC) és a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ), elnökségi tagként a KÖVET munkájában.

„Nagy megtiszteltetés számomra, hogy átvehettem ezt az elismerést. – mondta el Márta Irén, a Holcim Hungária Zrt. vállalati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója. – Ez a díj nem csak egyéni érdem, hanem csapatmunka eredménye, hiszen valamennyi programunkat csak úgy tudtuk és tudjuk a jövőben is megvalósítani, hogy munkatársaimmal együtt dolgozunk a közösség érdekében.”

További információért, kérjük, látogasson el a www.holcim.hu weboldalra.

Áder János köztársasági elnök is üdvözli a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért által kidolgozott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást, melyhez már az alapításkor közel félszáz vállalatvezető csatlakozott.

November 27-én került bemutatásra a fenntartható fejlődés elveinek megfelelő üzletmenetet középpontba helyező ajánlásunk, melyet 27 alapító vállalat vezetője írt alá és további 18 vállalat csatlakozott hozzá. Az összefogás jelentőségét az is jelzi, hogy az aláíró 45 vállalat éves árbevétele megközelítően hazánk GDP-jének 20 %-át teszi ki.

Stratégiai megközelítés, felelős vállalatirányítás, etikus működés, alapértékek tisztelete, környezeti felelősségvállalás, partnerség az érintett és érdekelt felekkel és átlátható működés – az ajánlás hét pontban foglalja össze, hogy mit jelent a fenntarthatóság komplex értelmezése a vállalatok számára a 21. század elején. „Hisszük, hogy a hosszú távon sikeres vállalat záloga az olyan vállalatvezető és menedzsment, aki tisztában van a fenntartható fejlődés fogalmával és képes azt a döntéshozatal során komplexen értelmezni. Az ajánlás megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan alapelveket fogalmazzunk meg, melyek e szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek.” – mondja Salgó István, a szervezet elnöke.

Az ajánlás létjogosultságát Áder János köztársasági elnök is elismeri és üdvözli a kezdeményezést. Az ajánlást bemutató üzleti ebéden a hallgatósághoz intézett beszédében, melyet Salgó István elnök tolmácsolt, kiemeli: „Ezt hasznos kezdeményezésnek tartom, és egyben fontos lépésnek a magyarországi üzleti kultúra fejlődésében. Amint azt néhány hónapja a RIO+20 világkonferencián elmondtam, a jelen problémái ismertek, és immár a technológiai feltételek nagy része is rendelkezésünkre áll, tehát eljött a komoly döntések, a tettek ideje…… A fenntarthatóság megteremtése nem kis feladat, de bízom abban, hogy az Önök által létrehozott Tanács tevékenysége érdemben elősegíti majd a vállalati gondolkodás megújulását. Ennek érdekében kívánok a Tanácsnak mint több támogatót, a tagok részéről mind komolyabb elkötelezettséget, főként pedig eredményes munkát.”

Áder János köztársasági elnök támogató és köszöntő levele teljes terjedelmeben itt olvasható.

Az eseményről készült kisfilmünket itt tekintheti meg:

[youtube src=”2x8z_xQ10FE”]

Az ajánlás alapító aláírói:

ÁAK, Accor, Alteo, Ben&Loch, Budapest Airport, Budapesti Erőmű (EDF Csoport), Dandelion, Denso, Energy Hungary, E.ON,  Grundfos, Holcim, HVG, ING Bank, Kékkúti Ásványvíz, KPMG, Lapker, Legrand, MOL, MTVA, MVM, NISZ, Shell, Siemens, Telenor, Unilever, Volkswagen.

További aláírók:

Alcoa, Alstom, Brit Kamara, Dalkia, Electrolux, Francia Kamara, GDF Suez, MagNet Bank, Masterplast, MNV, Nestlé, Pannonia Ethanol Zrt., Richter, Sanofi, Svájci Kamara, Svéd Kamara, Toyota, Vodafone

Az ajánlás letölthető innen:BCSDH_vezetoi_ajanlas_vallalati_fenntarthatosag_komplex_ertelmezese

ajanlas_borito_magyar

 Az ajánlást üzleti vezetők és fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek részvételével, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért dolgozta ki.

Bővebb információ: Petrik Ida, ida.petrik (at) bcsdh.hu

Túlköltekezünk a Föld természeti erőforrásaiból
– már augusztusra elértük a túllövés állapotát –

2012-ben augusztus 22-e az a „virtuális dátum”, amelytől kezdve az emberiség túlfogyasztja a Föld természeti erőforrásait. Alig nyolc hónap alatt felhasználtuk azokat az erőforrásokat, amelyeket a bolygó fenntartható módon képes előállítani ebben az évben, és így átléptünk a túllövés állapotába. Másként megfogalmazva: már nem csak a természeti tőke – hosszú távon is rendelkezésre álló – hozamait használjuk, hanem azon túl már a tőkéből is költekezünk.

A pénzügyi deficit hatását világszinten tapasztaljuk. A bankszámla kivonatokhoz hasonlóan a bevételeket és a kiadásokat követi nyomon évről évre a Global Footprint Network (GFN), és ez alapján számítja ki az Ökológiai Túllövés Napját. A természeti erőforrásokra nehezedő nyomás jellegét tekintve a pénzügyi túlköltekezéshez hasonlít. „A keletkező ökológiai deficit miatt a természeti tőkét kezdjük el fogyasztani, és CO2-ot halmozunk fel a légkörben.” – mondja Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezetője.

Az ökológiai túllövést három tényező befolyásolja: a fogyasztás mértéke, az emberiség létszáma és az erőforrásokat szolgáltató természet állapota, azaz a biokapacitás. A GFN adatai azt mutatják, hogy mind a népesség mind pedig a fogyasztás mértéke folyamatosan növekszik. Ugyan a modern technológia segített megnövelni a terményhozamokat az utóbbi években, de még ez sem képes lépést tartani az emberiség létszámával és fogyasztásának növekvő ütemével. Az emberiség tehát több erőforrást fogyaszt, mint amit a Föld biztosítani képes. Ez az állapot hosszútávon nem lehet fenntartható, hiszen egyszer kifogyunk az erőforrásokból, hacsak nem változtatjuk meg, hogyan, hányan, milyen félét használunk belőlük.

Hogyan csökkenthetjük a lábnyomunkat? Az ökológiai lábnyomot a termőföld, a karbon lábnyom, az erdő, a halászterület, a legelő, a beépített terület komponensek alkotják. Ezek közül a karbon lábnyom a leginkább meghatározó mind mértékét mind pedig növekedési gyorsaságát tekintve. Azaz, ha tudatosan közlekedünk, fűtünk-hűtünk, használjuk az elektronikai berendezéseket, akkor máris tettünk valamit annak érdekében, hogy ne használjuk túl Földünk erőforrásait és a természeti szolgáltatásokat.

Ha az ENSZ által meghatározott, mérsékelt becsléseket vesszük alapul a növekedési ütemek jövőbeni meghatározásához, akkor a GFN adati szerint 2050 előtt már két Föld bolygónyi kapacitására lenne szükségünk az igényeink kielégítéséhez. Ezen a növekedési és fogyasztási pályán maradva gyorsan el fog tűnni a tér a szabad manőverezéshez, és bolygónk lakói nagy részének jólléte egyre inkább veszélybe kerül.

Az ökológiai túllövés tendenciái

tulloves.jpg

Az ábrán látható, hogy jelenleg az emberiség által igényelt természeti erőforrások és szolgáltatások több mint 1,5-szörösek a Föld kapacitásához képest. „A globális lábnyom mostanra közel a kétszeresére nőtt 1961-hez képest, és míg akkor az ökológiai lábnyom jóval a Föld eltartó-képesség határa alatt volt, mostanra jelentősen meghaladja azt” – mondja Mayer Zoltán, a Dandelion Kft. környezetvédelmi szakértője.

 

További információ: http://www.okologiailabnyom.hu/