Ön itt áll: / / Hírek

A vállalatok szerepe a fenntarthatóságban nem csak felelősség, de lehetőség is! – elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram tizenegyedik évfolyama

Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.

Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.

Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést.  

A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

 

Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.

Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett.  A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van.  és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

 

Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.

A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.

 

A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:

  A 2024-es program támogatói:

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:

 

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

 

 

Megválasztották „A jövő vezetői” tehetségprogram új Alumni vezetőségét

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete megválasztotta új vezetőségét, a jelenlegi vezetőség mandátumának lejártával. Az Alumni szervezetet január 1-jétől Bori Máté, a LeasePlan Operációs igazgatója és Integrációs vezetője irányítja. Máté Katona Saroltától, a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetőjétől veszi át a stafétát. Az idén végzettekkel együtt az Alumni szervezet immár 10 évfolyam végzettjeit, összesen több mint 300 tagot számlál.

Sarolta az Alumni első vezetőjeként hangsúlyt fektetett arra, hogy felmérje a végzettek igényeit, hogyan kívánnak kapcsolódni a jövőben is a BCSDH-hoz, irányítása alatt megalakult az Alumni vezetőség, melyben minden évfolyam képviselteti magát és elindult a pilot Mentorprogram. A jövőben is aktívan kívánja támogatni a szervezet munkáját. Máté célja folytatni a szervezet már futó, sikeres programjait az Alumni tagok aktívabb bevonásával, a fenntarthatósággal kapcsolatos jógyakorlatok felszínre hozásával és megosztásával, az egymás közötti kapcsolatépítés és a tagok vezetői útjukon való támogatásával. Máté emellett továbbra is képviseli a 2019-es évfolyamot a vezetőségben.

Az újonnan megválasztott Alumni vezető munkáját az évfolyamok képviselői támogatják majd. A vezetőség újraválasztott tagjai évfolyamonként a 2014-es évfolyamban Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője, a 2018-as évfolyamban Baranyai Attila, a Nokia Global Logistic Quality Menedzsere, a 2019-es évfolyamban Bori Máté a LeasePlan Operációs igazgatója és Integrációs vezetője és a 2020-es évfolyamban Bohn Márton, a Shell Road Transport Compliance Coordinatora. A vezetőség új tagja pedig Szenes Zsolt, aki a 2016-os évfolyamot képviseli 2024 január 1-től.

A vezetőség célja, hogy az azonos gondolkozású, értékteremtő vállalatvezetők és jövőbeni vezetők számára biztosítsa a lehetőséget tudásmegosztásra, további szakmai fejlődésre és kapcsolati hálójuk bővítésére a BCSDH szellemiségében. Feladata emellett az Alumni szervezet stratégiájának kialakítása, a szervezet hatékonyabb képviselete, a szakmai és informális programok és a szervezet kommunikációjának fejlesztése.

Az Alumni vezetőség tagjai évfolyamok szerint:

  • Bori Máté, elnök, LeasePlan
  • Guti Gellért, 2023, Budapest Airport
  • Nagy Julianna, 2022, KPMG
  • Szabó Gábor, 2021, MOL
  • Bohn Márton, 2020, Shell
  • Bori Máté, 2019, LeasePlan
  • Baranyai Attila, 2018, Nokia
  • Hőgyész Anna, 2017, Nestlé
  • Szenes Zsolt, 2016
  • Szabó Csongor, 2015, BASF
  • Nagy Andrea, 2014, BCSDH

Gratulálunk a vezetőség tagjainak és jó munkát kívánunk!

Felmerülő kérdések esetén forduljatok hozzájuk bizalommal.

Nyertest hirdettünk: Bognár Renáta az ösztöndíjasa „A jövő vezetői” tehetségprogram 2024-es évfolyamának

Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának 2024. évi ösztöndíját. A döntőbe jutott öt legjobb pályázat közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a nyertest 2023. november 24-én az E.ON Hungária Zrt-nél tartott döntőben.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú módszerekkel mutassa be a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők szakértőktől és gyakorló vezetőktől sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősségvállalás alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök hallgatója, Babos Boróka Dorinka, Bakk Lilla és Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak hallgatói, valamint Kárándi Kata, a Debreceni Egyetem gyógyszerész hallgatója vehettek részt. A pályázók munkájukban egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat.

A szakmai zsűri tagjai: Gál Judit (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Maczelka Márk (SPAR), Márta Irén (BCSDH), Pesti Tímea (LeasePlan ALD) voltak.

Köszönjük munkájukat!

 

„A jövő vezetői” Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2023-ban:

 

A körforgásos gazdaság az ESG jelentés svájci bicskája? – Beszámoló a hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcsról

A körforgásos gazdaság mint komplex rendszer, hatékony eszközöket kínál az éghajlatváltozás, biodiverzitás és az ESG-kérdések megoldására is. Ez a kulcsüzenet állt a 2023. november 23-án kiemelt érdeklődés mellett, közel 180 fővel  tartott, immár hatodik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A rendezvényen került átadásra a „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”.

„1,75 Földnek megfelelő erőforrást használunk jelenlegi életmódunk fenntartásához, és az ökoszisztémák nem tudnak lépést tartani igényeinkkel. A károsodott ökoszisztémák súlyosbítják az éghajlatváltozást, aláássák az élelmezésbiztonságot, és veszélybe sodorják az embereket és a közösségeket. Miközben a valós társadalmi igények kielégítéséhez elég lenne 30%-kal kevesebb anyagmennyiség, gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Azonnali tettekre van szükség ezen a területen is. – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2023-ban már csak 7,2%. A jelenlegi üzletmenet folytatásával pedig 2050-re akár 84%-kal is növekedhet a globális anyaghasználat mennyisége, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.

Mára már 99 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A BCSDH a körforgásos gazdaság hazai helyzetéről másodszor végzett felmérése szerint a hazai vállalatok 73%-a a termelési folyamatok átalakításában, 66%-uk a hulladékból kinyerhető erőforrásban, illetve 62%-uk a hulladékgazdálkodásban látja a jövőt. Nem a fogyasztói magatartás megváltoztatása lesz az elsődleges mozgatórugója a változásoknak, de a mostani intézkedéseik nagy része a fogyasztókra irányul, ami azért a tudatosság kialakításában fontos szerepet játszhat. A rendszerszintű változások még elmaradnak.

A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről Dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára beszélt.

Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, az új kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében. Ambiciózusok a céljaink, és ennek teljesítéséhez nyújt iránymutatást a tavasszal elkészült OECD tanulmány, amiben a BCSDH is jelentős szerepet vállalt.

A BCSDH felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a mostani változásokkal kapcsolatban.

Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Prof.dr.ir Vincent Gruis a Delfti Műszaki Egyetem Lakásgazdálkodás professzora, aki az egyik legfontosabb terület, a környezetkímélőbb és fenntarthatóbb építőipar felé történő átmenetről beszélt és Joost van Dun, az ING Bank körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, hogyan érvényesülhetnek a körforgásos gazdasági szempontok a fenntartható pénzügyek terén.

Camilla Visconti, Circle Economy Consulting tanácsadója a CSRD eszköztárról szóló előadásában felhívta a figyelmet, hogy a CSRD az első olyan reporting rendszer, ahol kötelező jelenteni a körforgásos gazdasági előrehaladásról is.  

A KKV-k szerepe a körforgásos átmenetben is kulcsfontosságú, őket segíti a fenntarthatóbbá válás útján az OPTEN ESG Indexe, amit Dr. Csorbai Hajnalka, az OPTEN Informatikai Kft. stratégiai igazgatója mutatott be.

A körforgásos gazdaság és az ESG kapcsolata volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Kam Jandu, a Budapest Airport vezérigazgatója, Nyári Károly Gábor, a Grundfos alelnöke és FP&A csoport vezetője és Végh Richárd, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy különböző ágazatokban miért fontos az ESG megfelelés és miben segíthet az ESG kritériumok teljesítésében a körforgásos gazdaság. A kerekasztal-beszélgetést Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.

A körforgásos gazdaságra és fenntartható működésre való átmenetben az ESG-tényezőknek a befektetési folyamatba való integrálása kulcsszerepet játszik, mivel a keretrendszer átlátható, fenntartható üzleti gyakorlatot biztosít, amely mérhető és jelenthető. A körforgásos gazdaság és az ESG egyaránt kulcsfontosságú a befektetések kockázatmentesítésének, az éghajlatvédelmi és biodiverzitás kötelezettségvállalások teljesítésének és a jobb növekedés új formáinak kihasználása szempontjából.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a hazai hulladékgazdálkodási rendszer megreformálására fókuszált Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálásával. A résztvevők között volt: Martin Basila, a Sensoneo alapítója és ügyvezetője, Dr. Bodnár Viktória, az IFUA-Horváth&Partners Kft. ügyvezető igazgatója és Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram-igazgatója.

Az új komplex hulladékgazdálkodási rendszer elindult, a cél, hogy 3 éven belül már 90%-osan működjön. Sok az előre nem látható kihívás. Sok régebbi kisebb szereplő nem regisztrált a rendszerbe és az illegális hulladékimport mértéke is meghaladja az előzetes becsléseket. A tét nagy, hisz most hasznos alapanyagok tonnái kerülnek a szemétbe. A kötelező visszaváltási rendszer országszerte mintegy 2000 visszaváltó automata telepítésével indul, ami 4000-6000-ra is növekedhet. Nagyon fontos a szereplők edukálása, ezért jelentős és több rétegű kampány indul, hogy a fogyasztók különböző korosztályokból, de a piaci szereplők is értsék az új rendszer minden részletét.

Hazánkban eddig nem látott mélységű és célrendszerű, épületekre vonatkozó zéró karbon ajánlást jelentetett meg a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC). A kiemelt fontosságú 2050-es klímacél eléréséhez cselekvésre hívja az építésgazdaság ágazat szereplőit. Az ajánlást Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének elnöke mutatta be.

 

„Tulipán Díj a Fenntarthatóságért”

 

A Körforgásos Gazdaság Csúcs idén először adott otthont a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetsége által alapított „Tulipán Díj a Fenntarthatóságért” díjátadójának.

A díj célja, hogy minden évben elismerje azokat a kkv-kat, start-up vállalkozásokat, vállalatokat vagy nonprofit szervezeteket, amelyek egy adott iparágban kiemelkedő teljesítményt nyújtanak a fenntarthatóság érdekében. Az idei díj témája a „Fenntartható és körforgásos építőipar” volt.

„A körforgásos gazdaság továbbra is fontos prioritás Hollandia számára, mivel országa 2050-re teljesen körforgásossá akar válni.  Ezen ambiciózus cél elérése érdekében fenntarthatóbban kell építkezni, mivel az építőipar adja az elsődleges nyersanyag felhasználás felét Hollandiában.” – mondta el Désirée Bonis, a Holland Királyság magyarországi nagykövete, a méltató beszédében.

A díjat egy fiatal építésziroda, az Equinox International nyert el lakóépületei fenntarthatóságának holisztikus megközelítéséért, míg a különdíjat a Café Plusz Kft. nyerte el a kenderbeton népszerűsítésért.

 

A beérkező pályázatokat egy hat fős szakmai zsűri bírálta el, amelynek tagjai:

Dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet, Energiaügyi Minisztérium

Barta Zsombor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesület (HuGBC) nagykövete

Istenesné Solti Andrea, Üzleti Vezetők Fórumának (HBLF) Elnöke, Shell Hungary Zrt Chair

Krázli Zoltán, a GS1 Magyarország Nonprofit Zrt Programigazgatója, a Lean & Green Platform koordinátora

Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) Ügyvezető Igazgatója

Zinnemers Katinka, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (Dutcham) Elnöke, az Abacus Medicine A/S ügyvezető igazgatója

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Csúcstalálkozó főtámogatójának:

 

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2023-as támogatóinak:

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

 

 

Lehet a méhlegelő az üzleti stratégia része?

November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.

Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.

A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.

Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.

Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást:

„A mozdonyt fűtjük, de a dudálásra megy el a gőz, nem az elindulásra”

November 13-án és 16-án tartotta a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) a BCSDH-val együttműködve a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megújításához kapcsolódó egyeztetéseket építőipar, élelmezés és mezőgazdaság, logisztika és szállítmányozás, valamint pénzügy témákban. A közel 50 résztvevővel zajló egyeztetéseken a vállalatvezetők kiemelték a rendszerszintű változások és a valódi tettek szükségességét, valamint a holisztikus szemlélet és az edukáció fontosságát. A javaslatok aggregált módon beépülnek a következő 12 éves stratégiába.

Köszönjük a résztvevőknek az őszinte és konstruktív beszélgetést, az érintett szakmai szervezeteknek pedig az együttműködést:

  • Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége
  • Létesítménygazdálkodási és Épületüzemeltetési Szolgáltatók Országos Szövetsége (LEO FM)
  • Magyar Bankszövetség
  • Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)
  • Magyar Lean & Green Program
  • Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT)

A vállalatok elsöprő többsége szerint üzleti előnyt jelent az ESG jelentéstétel – elkészült a BCSDH második ESG felmérése

Budapest, 2023. november 13. – Tízből kilenc vállalat üzleti előnyt vár az ESG alapú jelentéstételtől öt éven belül, és a megkérdezett BCSDH tagvállalatok több, mint fele rendszeresen készít is jelentést. Az ESG társadalmi és irányítási lába van előtérben fontosságban, az ilyen típusú adatokat szisztematikus gyűjtik és dolgozzák fel a cégek inkább. A környezeti dimenziókon belül a biodiverzitás viszont alig jelenik meg, ennek az erősítése kiemelt feladata lehet a vállalatoknak. Az ESG szempontok vállalati beépítését számtalan tényező lassítja, a legfontosabb akadályok között szerepel a túl sok sztenderd, valamint a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállításának a nehézsége.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban második alkalommal végzett ESG felmérést tagvállalatai körében, amelynek szakmai partnere a KPMG volt. A felmérésben 14 iparág 70 vállalata osztotta meg tapasztalatait 22 kérdés mentén, amelyben a válaszadók kitértek többek között az ESG jelentéstételi és adatgyűjtési szokásaikra, az ehhez kapcsolható főbb motiváló és korlátozó tényezőkre, emellett az ESG szerepére szervezeteik életében.

A felmérésben résztvevők 90 százaléka szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből, ezért tízből hat vállalat (61 százalék) már rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi vagy anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. A közelgő jogszabályi elvárással, a CSRD szerinti ESRS szabványokkal is már sokan találkoztak, de alkalmazásuk egyelőre csekély mértékű. Azok a cégek, akik már készítenek ESG-jelentést, és azok, akik ennek az előkészítését tervezik, hasonló arányban részesítik előnyben a különálló (34 százalék) vagy integrált (33 százalék) jelentés formáját ESG adataik közzétételére. Az ESG jelentéskészítésre vonatkozóan a főbb ösztönző tényezők között a reputáció növelése, a tulajdonosi elvárások kielégítése és a szabályozói elvárásoknak való megfelelés jelenik meg.

A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre, náluk már gyakorlattá vált a jelentéskészítés, míg 84 százalékuk publikusan közzé is teszi az információkat a vállalatuk teljesítményéről.

A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.

Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás). A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.

A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.

A szervezeti működés szempontjából a megkérdezett vállalkozások 72 százaléka rendelkezik dedikált, ESG-területért felelős vezetővel döntéshozói szinten. A vállalatok fele foglalkoztat fenntarthatósági osztályon kinevezett ESG szakembert, ez jelentős elmozdulás a két évvel ezelőtti arányhoz képest.

Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.

A Felmérés eredményeinek összefoglalója innen letölthető.

 

Köszönjük támogatóinknak!

„Nem az a feladatunk, hogy megjósoljuk a jövőt, hanem hogy formáljuk azt.” – Rodney Irwin köszöntője a BCSDH „A jövő vezetői” 10 éves jubileumi ünnepségén

Budapest, 2023. november 8. – „A szív nevelése ugyanolyan fontos, mint az elme oktatása” mondta el Rodney Irwin a Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Operációs igazgatója és oktatási programjának vezetője azon a jubileumi ünnepségen, ahol közel 100 Alumni tag, mentor és szakértő ünnepelte együtt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogram 10 éves évfordulóját. Előadásában beszélt a fenntartható jövőhöz szükséges hiányzó kompetenciák megszerzésének fontosságáról.

„A globális hálózaton belül egyedülálló módon a WBCSD Future Leaders programját elismert, hazai szakemberekkel adaptáltuk és azóta is folyamatosan fejlesztjük.  A végzősökből létrehozott Alumni közösségnek mára már több, mint 300 tagja van, akik fontos motorjává váltak a fenntarthatósági átalakulásnak. „ mondta el köszöntőjében Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ügyvezető igazgatója.

A program jubileumát megünneplő eseményen Rodney Irwin kiemelte: „Arra van igény, hogy átalakítsuk rendszereinket és önmagunkat is.  A transzformáció megvalósításához szükségünk van a fenntartható fejlődés megértésére, arra képességre, hogy döntéseket hozzunk egy bonyolult és integrált világban, innovációra, együttműködésre, rugalmasságra és a tanulást előtérbe helyező hozzáállásra.  Az átalakulás után fenntarthatóan működő vállalat célja már nem az, hogy nyereséget termeljen, hanem hogy az emberek és a bolygó problémáira hozzon létre nyereséges megoldásokat.”

„A jövő vezetői” tehetségprogram fontos szerepet tölt be a transzformációban. Nem tudjuk megoldani a problémákat ugyanolyan gondolkodással, amivel létrehoztuk őket. Időt kell fordítanunk arra, hogy elgondolkodjunk magunkról, tanuljunk egymástól, és törekedjünk egész életen át tartó tanulásra, fejlődésre. A rendszerszintű gondolkodás kritikus fontosságú annak biztosításához, hogy elkerüljük a nem kívánt következményeket.

„A 10 évvel ezelőtt elindított tehetségprogram szervezetünk, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egyik legnagyobb büszkesége, hiszen egyedülálló lehetőséget nyújt a résztvevőknek arra, hogy olyan, a fenntarthatóság iránt elkötelezett vezetőkké válhassanak, akik a jövő változó kihívásai között is megállják a helyüket.” – tette hozzá Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke beszédében.

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója betekintést adott a résztvevőknek a világ legnagyobb vállalatainak több mint 1300 vezérigazgatójának körében végzett KPMG CEO Outlook 2023 felmérésének eredményeibe. A geopolitika és a szélesebb körű politikai bizonytalanság jelenti jelenleg a legkomolyabb kockázatot egy vállalat üzleti sikeressége kapcsán.  A minden korábbinál bizonytalanabb helyzet kezelése során a vállalatvezetők stratégiai prioritásai továbbra is a következők maradnak: technológia-digitalizáció-AI, az ESG keretrendszer és a munkaerő-tehetség hármasa.

 

Köszönjük az esemény támogatóinak: 

Főtámogató: 

Támogató:

 

FONTOS Társadalmi vita az ESG törvénytervezetről – Hogyan épül be a CSRD a hazai jogrendszerbe?

A kormány rövid határidővel társadalmi vitára bocsátotta a “fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról” szóló törvénytervezetet amely lényegében az Európai Unió által tavaly novemberben kihirdetett CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati  jelentéstételről szóló irányelv hazai jogrendszerbe ültetését szolgálja.

A társadalmi egyeztetés során a véleményeket 2023. november 8-ig várja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium , a kozigazgatasiegyeztetes@gfm.gov.hu e-mail címen.

A tervezet, a hatástanulmány és az indoklás is letölthető.

A tagvállalataink többségét érinti a szabályozás. A tervezet tartalmáról a Dandelion blogján Salgó István tollából olvashat összefoglalót.

A rövid határidő ellenére kérjük tagvállalatainkat, hogy éljenek a véleményezés lehetőségével.

 

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete