2024-ben a Generali Biztosító nyerte el az IFUA Horváth Zöld Kerék díjat.

A Generali Biztosító olyan transzformációt hajtott végre az elmúlt időszakban, melynek eredményeként a vállalatirányítás szerves részévé vált a fenntarthatóság: a vállalat fenntarthatósági stratégiai céljait szervezeti és működési változásokkal, a befektetési döntéshozatal átalakításával, a legfontosabb fenntarthatósági KPI-ok vezetői ösztönzésbe való beépítésével támogatja. A Generali a saját operáció zöldítésén túl fenntarthatóságot szolgáló biztosítási termékek fejlesztését és piacra vitelét is megvalósította, ezáltal a teljes ESG integráció útjára lépett.

Az IFUA Horváth Zöld Kerék díj hazai szervezetek környezeti fenntarthatósági törekvéseinek üzleti irányítási megoldásait ismeri el. Olyan szervezetek kapják, amelyek a fenntarthatóság irányába tett törekvéseikkel hozzájárulnak környezetünk megóvásához. A nyertes jogot szerez arra, hogy egy éven át használja az IFUA Horváth Zöld Kerék díj logót. Emellett nyereménye egy élő fa, amelyet a nyertes és az IFUA Horváth képviselői együtt ültetnek el a Pázmány Péter sétányon.

Az IFUA Horváth hisz abban, hogy a fenntarthatóság nemcsak egy jelentési kötelezettség teljesítése. Ezért segíti ügyfeleit abban, hogy a termékeikbe és a működésükbe is beépítsék a fenntartható megoldásokat.

A díjat a 36. Budapesti Menedzsment és Controlling Fórumon adták át 2024. május 30-án.

2021-ben egy „őrült” ötlettől vezérelve négy barát 24 órán keresztül megállás nélkül gyalogolt Amszterdamban, hogy pénzt gyűjtsenek a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A próbálkozás mára globális mozgalommá nőtte ki magát. Örömmel jelentjük, hogy Amszterdam és New York mellett idén Budapest is csatlakozik a 24 The Planet új helyszínéül.

Az ötlet egyszerű: a résztvevők, barátok és családtagok támogatásával 24 órán keresztül folyamatosan gyalogolnak egy parkban, hogy adományokat gyűjtsenek és felhívják a figyelmet a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemre. A teljes bevételt a Justdiggit nevű civil szervezetnek ajánlják fel, amely a bolygó lehűlése érdekében a kiszáradt és terméketlenné vált afrikai földterületek felélesztését tűzte ki célul.

A 24 The Planet nem verseny: a gyaloglók maguk határozzák meg a saját tempójukat. Az eddigi „leglassabb” gyaloglónk 52 km-t, míg a „leggyorsabb” 116 km-t tett meg. A jelentkezők arra vállalkoznak, hogy 24 órán át gyalogolnak, mindössze rövid szünetekkel megszakítva azt.

A 2021-es kezdeményezés óta a 24 The Planet exponenciálisan nő: mára nagyságrendben a tizenháromszorosára. Tavaly a rendezvény helyszínein összesen ötvenöt gyalogló teljesítette a 24 órás kihívást, miközben több mint 400 magánszemély jelezte támogatását. Az elmúlt három évben több mint 125 000 eurót (48 millió forintot) gyűjtöttünk össze, amivel a Central Parknál kétszer nagyobb területet sikerült újra zöldíteni Afrikában!

Olyan gyaloglókat keresünk, akik magánszemélyként csatlakoznak hozzánk, és barátaikkal és családtagjaikkal együtt (a platformon keresztül) gyűjtenek pénzt. Vállalatok vásárolhatnak szponzorcsomagokat, vagy vehetnek jegyeket alkalmazottaik számára csapatépítő tevékenység céljából.

Hogy a 24 órás gyaloglást még izgalmasabbá tegyék, Amszterdamban két-három óránként mini-rendezvényeket tartanak a résztvevők számára. Előadókkal, légzéstechnikai foglalkozásokkal, meditációs órákkal, csendes diszkóval, kutyasétáltatással, rezesbandával. Aki eléri a táv felét arra a “12. óra” meglepetése vár. A rendezvény házi készítésű ételeket biztosít a résztvevők számára, az utolsó órákban pedig mozgó DJ-pultról érkező felemelő ütemek segítenek a hajrában. (A budapesti eseményt illetőleg most véglegesítjük a mini-rendezvények listáját. Minden javaslatot szívesen fogadunk!)

További információk a https://24theplanet.com/ és a https://linktr.ee/meijerandco oldalakon találhatók, vagy írjon nekünk: Planet24@meijerandco.com

Minden javaslatot és ötletet szívesen fogadunk!

A nulla nettó kibocsátású energiára való átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványok több mint 70%-át veszélyezteti az éghajlatváltozás – áll a PwC kilenc fontos nyersanyagot vizsgáló, éghajlati kockázatokról szóló jelentésében.

A hőterhelés és az aszály kockázata világszerte növekszik, ezért a cégvezetőknek fel kell gyorsítaniuk cselekvési terveiket azon kritikus fontosságú áruk előállításának védelme érdekében, melyek a globális népesség és gazdaság számára kulcsfontosságúak – állapítja meg a PwC kilenc árucikket vizsgáló kutatása (Climate risks to nine key commodities).

A felmérés főbb megállapításai:

• Minden forgatókönyv (alacsony és magas kibocsátási) jelentős nyersanyagveszélyt prognosztizál.
• A tiszta energiára való átállás szempontjából döntő fontosságú ásványi anyagok (réz, kobalt és lítium) termelésének több mint 70%-a jelentős vagy magasabb aszálykockázatnak lesz kitéve 2050-ig.
• A kulcsfontosságú haszonnövények (búza, rizs, kukorica) már most is növekvő kockázatokkal néznek szembe a hőterhelés és az aszályok miatt.
• A legelterjedtebb és legsúlyosabb kockázat a rizst érinti, amelynek mintegy 90%-a jelentős vagy nagyobb hőstressz-kockázattal fog szembenézni 2050-re a magas kibocsátási forgatókönyv szerint (a mai 75%-hoz képest).
• A kukorica és a búza esetén a jelenlegi 1%-ról 30% illetve 50%-ra emelkedik az aszálykockázat 2025-re.
• A gyártásban, a közlekedésben és az infrastruktúra területén széles körben használt létfontosságú fémek (bauxit, vas, cink), jelenlegi 30-50%-os hőstressz-kockázata 2050-re eléri a 40-60%-ot.
• A problémát az is nehezíti, hogy mind a kilenc kritikus árucikk termelése kisszámú országban koncentrálódik, amelyek közül sokan egyre növekvő éghajlati kockázatokkal szembesülnek.
• A bányászatban a vízhiány aláássa a vízigényes műveleteket, a mezőgazdaságban a szárazság csökkentheti a terméshozamot. Ami a növekvő hőstresszt illeti, általa mind a bányászatban, mind a mezőgazdaságban csökken a termelékenység.
• „Nem elég csak a vállalati ökoszisztémára koncentrálni, hanem az ellátási lánc egészében kell csökkenteni a káros hatásokat és kockázatokat, és minél inkább fokozni az ellenálló képességet, kihasználva a lehetőségeket olyan termékek, szolgáltatások vagy üzleti modellek kialakítására, amelyek segítik a vállalatokat és a közösségeket az alkalmazkodásban” – hangsúlyozta dr. Szalay Rita, a PwC jogi és adótanácsadási területének vezető ESG szakértője.

Tovább a sajtóközleményre

Angol nyelvű sajtóközlemény

Immár 9. alkalommal rendezték meg a Kárpát-medencei Fentarthatósági Témahetet. A Föld napjához kapcsolódó, diákoknak szóló legnagyobb fenntarthatósági eseménynek a MÁV-VOLÁN-csoport visszatérő résztvevője és támogatója: az április 22-26. közötti programsorozat alkalmával idén három érdekes helyszínen várta a jelentkező csoportokat. A nyitórendezvényen Hegyi Zsolt, a MÁV-START szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese tartott beszédet.

A nyitórendezvényen Hegyi Zsolt, a MÁV-START szolgáltatásfejlesztési- és értékesítési vezérigazgató-helyettese a közösségi közlekedés fenntarthatóságban betöltött kiemelkedő szerepéről beszélt. „A tavalyi évben a MÁV-VOLÁN-csoport járatain több mint 800 millió utas volt, ez a 800 millió felszállás, 800 millió döntés a fenntartható jövő mellett. Mi, mint szolgáltatók tenni tudunk annak érdekében, hogy ezt az elkötelezettséget megpróbáljuk növelni: ennek érdekében az elmúlt évben igen komoly lépéseket tettünk az Építési és Közlekedési Minisztériummal közösen.  Az ország- és vármegyebérletek bevezetésével Magyarországon egy új megközelítésű bérlettípust vezettünk be, amely lebontotta az addigi szakmai korlátokat, és egy olcsó korlátlan hozzáférést biztosít a közösségi közlekedéshez.” A bérletek és a közösségi közlekedés sikerét jól mutatja, hogy a csaknem egy évvel ezelőtti bevezetése óta több mint 7 millió bérletet vásároltak utasaink.

A témahét ideje alatt a MÁV-VOLÁN-csoport három helyszínen készült programokkal az iskolásoknak. Nagykanizsán modern, fenntartható vasúti mosó kulisszaititkaival várta az érdeklődőket a MÁV-START. A kocsimosó kapacitása teljes kihasználásával akár naponta 70-80 vasúti személykocsi külső tisztítása is megoldható. A korszerű és környezetbarát rendszer segítségével egy jármű komplett külső tisztítása két-három perc alatt elvégezhető a korábbi kézi tisztítás 90 perces átlagideje helyett.

A MÁV négyezer kilométernyi országos törzshálózatából jelenleg 1117 kilométeren működik központi forgalomirányítás, azaz KÖFI. Ennek a rendszernek a célja, hogy a legkorszerűbb körülmények között, a leghatékonyabban működjön a vasúti közlekedés. Most lehetőség nyílt az Budapest–Esztergom vasútvonal mentén kiépült óbudai KÖFI Központ megtekintésére. A 2-es vonal átépítése az elmúlt 10 évben valósult meg, az állomásokon és a megállóhelyeken P+R parkolóka, valamint kerékpártárolókat alakítottak ki, ezzel is az utazóközönség kényelmét szolgálva. Kiépült felsővezetéki rendszer, ami lehetővé tette a modern villamos motorvonati szerelvények közlekedését, amik képesek a fékezésből keletkező villamosenergia visszatáplálására a felsővezetéki rendszerbe.

Érdemes volt megtekinteni a MÁV Szolgáltató Központ Vizsgálólaboratóriumát is. A látogatók a MÁV-VOLÁN-csoport monitoring hálózatának üzemeltetéséhez használatos eszközöket és akusztikai műszerbemutatót láthattak, valamint a levegőmintavételhez kapcsolódó műszerekkel is találkozhattak.

A Fenntarthatósági Témahéttel összhangban a Volánbusz kollégái április 25-én csütörtökön a kelenföldi autóbusz-állomáson egy új beszerzésű, Budapest agglomerációjában közlekedő Mercedes-Benz eCitaro típusú, elektromos meghajtású modern autóbusszal, illetve fenntarthatósági kvízzel, apró ajándékokkal várták az iskolásokat és érdeklődőket.

A MÁV-VOLÁN-csoport idén is részt vesz a Fenntarthatósági Témahéten | zoldkozossegikozlekedes.hu