Ön itt áll: / / Taghírek

EY Webinár: EmpCo: Zöldet állít? Bizonyítsa!

Jelentősen szigorodnak a fogyasztóknak szóló zöld üzenetek jogszabályi követelményei, mivel 2026. szeptember 27-től alkalmazandóvá válnak az „Empowering Consumers for the Green Transition” (EmpCo) irányelv rendelkezései, melyeket „A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény” ülteti át a hazai jogrendbe.

Ezentúl a termékek környezeti vagy társadalmi hatásaira vonatkozó explicit vagy implicit (pl. képi) utalások csak akkor alkalmazhatók a termékek csomagolásán, a honlapon vagy egyéb marketinganyagban, ha azok egyértelműen bizonyíthatók, mérhetők. Az olyan általános és bizonyíték nélküli jelzők, mint a „zöld” vagy „eco” már nem használhatók többé.

Fenntarthatósági teljesítményt jelölő címkék közül is csak független, harmadik fél vagy hatóság által hitelesítettek alkalmazhatók. Mindemellett a klímasemlegességi állításokra is új szabályok lesznek érvényesek.

A szabályozás nemcsak a termékekre megfogalmazott állításokat érinti, hanem a teljes vállalati fenntarthatósági kommunikációt is, amennyiben az a fogyasztói döntések befolyásolására alkalmas.

Kommunikációs és fenntarthatósági szakértőknek szánt webinárunk keretében az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások szakértői bemutatják, hogyan lehet a vállalati és termékszintű előnyöket hitelesen megjeleníteni, a greenwashing kockázatának elkerülésével. Gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be a megfelelés legfontosabb szempontjait, hogy a résztvevők magabiztosabban készülhessenek fel az új követelményekre.

Többek között az alábbi kérdésekre is kitérünk:

  • Milyen követelményeket vezet be az EmpCo irányelv, és pontosan mely szervezeteket, illetve üzeneteket érinti?
  • Milyen kommunikáció tekinthető megfelelőnek, és mely üzenetek hordoznak jogi vagy reputációs kockázatot?
  • Milyen bizonyítékokra és alátámasztásra van szükség a zöld üzenetek megalapozásához?
  • Milyen eszközök segíthetik a szervezeteket a hiteles és szabályozásnak megfelelő fenntarthatósági kommunikáció kialakításában?
  • Hogyan készülhetnek fel a vállalatok a megfelelésre?

Számítunk megtisztelő részvételére!

Regisztráció: Ernst & Young

Előadók:

Lukács Ákos, Partner, EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág
Preszburger András, Manager, EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág
Gulyás Anett, Manager, EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág
Juranics Judit, Senior, EY Klímaváltozás és Fenntarthatóság Üzletág

Tesco vásárlók és pénztárosok közös sikere: 50 millió forintnyi segítség az Ökumenikus Segélyszervezet Kapaszkodó programjának

,

Mintegy 49 millió forint adomány gyűlt össze a Tesco és az Ökumenikus Segélyszervezet idei Kapaszkodó kampányában a Tesco áruházakban vásárolt adománykuponokból. A vállalat az összeget 50 millió forintra egészíti ki, hogy stratégiai partnerével együtt tovább támogassa a hátrányos helyzetű gyermekek fejlesztését és felzárkóztatását. A két partner közötti együttműködés idén a kapcsolati erőszak elleni küzdelemmel bővült, így egy újabb területen tudnak közösen segítséget nyújtani a bajbajutottaknak.

A Kapaszkodó kampányban befolyt támogatást jelképező csekket a Tesco ünnepélyes keretek között adta át Szolnokon az Ökumenikus Segélyszervezetnek. Az eseményen elismerték azokat a Tesco-munkatársakat is, akik kiemelkedő szerepet vállaltak a kampány sikerében: formátumonként (Expressz üzlet, kompakt és nagy hipermarket) a legtöbb adománykupont értékesítő 3-3 pénztárost díjazták.

Kiemelkedő összefogás országszerte

Az idei gyűjtésben üzlettípusonként a mosonmagyaróvári, Szent István út 44. alatti Tesco Expressz, a sárvári kompakt Tesco hipermarket, valamint a mátészalkai nagyméretű Tesco hipermarket érte el a legkiemelkedőbb eredményt. Az áruházak munkatársai és vásárlói ezzel is bizonyították, milyen sokat jelenthet a személyes megszólítás, a figyelem és a közös ügyek melletti elköteleződés.

„A Kapaszkodó kampány sikere minden évben azt mutatja meg, hogy a segítség sokszor egészen apró döntésekkel kezdődik, például egy kasszánál megvásárolt kuponnal, egy biztató mondattal vagy egy pénztáros lelkes ajánlásával. Hálásak vagyunk vásárlóinknak és kollégáinknak, hogy idén is ilyen sokan álltak a nehéz sorsú gyermekek mellé. Külön öröm számunkra, hogy az összegyűlt mintegy 49 millió forintot 50 millió forintra egészíthetjük ki, és ezzel stratégiai partnerünk, az Ökumenikus Segélyszervezet munkáját támogathatjuk”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco-Global Zrt. kommunikációs vezetője.

„A Kapaszkodó program nem egyszeri segítséget jelent, hanem olyan biztonságos jelenlétet, amelybe a gyerekek és családok bele tudnak kapaszkodni akkor is, amikor minden bizonytalannak tűnik körülöttük. Országszerte 40 helyszínen összesen 4150 nehéz sorsú gyermekkel foglalkozunk rendszeresen, hogy a szegénységből fakadó hátrányok ellenére felzárkóztató programokon, közösségi élményeken, nyári táborokon és személyre szabott támogatáson keresztül kapjanak valódi esélyt a továbblépésre. A Tesco vásárlóinak és munkatársainak segítsége évről évre ehhez járul hozzá. Köszönjük mindenkinek, aki akár már egy kupon megvásárlásával része lett ennek az összefogásnak”– hangsúlyozta Juhász Noémi, az Ökumenikus Segélyszervezet vállalati és közösségi kapcsolatok vezetője.

Ahol a segítség otthonra talál

A Tesco és az Ökumenikus Segélyszervezet együttműködése immár 17 éve bizonyítja, hogy a vállalati felelősségvállalás akkor a legerősebb, ha hosszú távú partnerségre, közös értékekre és valódi társadalmi szükségletekre épül. A Kapaszkodó kampány mellett a két szervezet közös munkájának legújabb fejezete a kapcsolati erőszak elleni fellépés, amelynek célja a szemléletformálás, a segítségkérés ösztönzése és az érintettek biztonságának erősítése. A Tesco saját szervezetén belül az Ökumenikus Segélyszervezettel közösen szervezett képzésekkel segíti munkatársait, hogy felismerjék a kapcsolati erőszak jeleit és támogassák érintett kollégáikat.

Szolnokon működik a Segélyszervezet által üzemeltetett Családok Átmeneti Otthona, amely különböző okok miatt lakhatásukat vesztett családoknak nyújt menedéket. Az intézmény célja, hogy a gyermekek és szüleik együtt maradhassanak, miközben szakemberek támogatják őket a krízishelyzet feldolgozásában, az önálló élet újrakezdésében és a társadalmi visszailleszkedésben.

A szolnoki átadó így nemcsak az idei Kapaszkodó kampány eredményét ünnepelte, hanem azt az összefogást is, amelyben vásárlók, áruházi munkatársak, szakemberek és civil segítők közösen adnak kapaszkodót azoknak, akiknek arra a legnagyobb szükségük van.

Már az ország 80%-ában szállít házhoz a Tesco

,

Nemrég további 240 ezer hazai háztartás számára vált elérhetővé a Tesco Otthonról szolgáltatás, így országszerte már több mint 1 millió otthonban kérhető akár aznapi házhoz szállítás a Tescóból. A bővítésnek köszönhetően 301 település lakói most először vásárolhatnak online hipermarketből. A kiszállítást végző DODO futárai hetente több mint öt földkerülésnek megfelelő távolságot tesznek meg a 20-22 ezer rendelés teljesítése során, érkezésüket pedig a vásárlók valós időben követhetik.

Mostantól az ország területének 82 százalékán rendelhetnek házhoz termékeket az ott élők a Tescóból, 10-15 ezer termék közül válogatva.„Tesco Otthonról szolgáltatásunk az eddigiekhez képest 301 újabb településen, mintegy 240 ezer további otthonban érhető el Kisvárda, Mátészalka, Tiszaújváros, Tiszafüred, Hatvan, Vác, Komárom és Dombóvár körzetében. A bővítéssel így országszerte összesen 1500 település több mint 1 millió háztartásának lakói használhatják ki a kényelmes online bevásárlás és házhoz szállítás előnyeit”– mondta Papp Gábor, a Tesco Global-Zrt. online üzletágának vezetője.

Sok lépés egy tescósnak, zéró a vásárlónak: így áll össze az online rendelés

A rendelések a Tesco Otthonról alkalmazáson vagy webes felületen adhatók le, a kért termékeket pedig a környéken lévő áruházban készítik össze szerte az országban összesen 50 helyszínen. A termékeket a Tesco munkatársai éppolyan gondossággal választják ki, mint ahogy a vásárlók maguk tennék. Egy áru-összekészítő kolléga naponta több mint 10 ezer, de akár 20 ezer lépést is megtesz, míg összeszedi a neki kiosztott, átlag 15 rendeléshez tartozó 800-900 terméket, amelyet aztán a Tesco partner DODO futárai juttatnak célba.

Heti ötször a Föld körül: 200 ezer kilométer kiszállítás országszerte

A DODO több mint 200 járműből álló flottával gondoskodik heti 20-22 ezer kiszállítási feladat gyors és precíz teljesítéséről. Az autók hetente összesen több mint 200 ezer kilométert tesznek meg, átlagosan több mint 1,1 millió terméket mozgatva. Ez a mennyiség nagyjából 200 elefánt tömegének megfelelő, mintegy 1000 tonna árut jelent. A társaság ezért az elmúlt évben járműparkját teljes egészében új, korszerűbb Toyota Proace L2 modellekre cserélte.

„A Tescóval közösen évek óta azon dolgozunk, hogy az online rendelések házhoz szállítása minden eddiginél szélesebb körben legyen elérhető. Az új üzletek nyitásával párhuzamosan bővítjük kapacitásainkat és kiszállítási területeink lefedettségét annak érdekében, hogy a megrendeléseket az ország még több pontján teljesítsük a vásárlói preferenciákhoz igazodva. Ennek eredményeként tavaly nyolc, idén pedig további kilenc új Tesco üzlet környékén indítottuk el a szolgáltatást”– mondta Wölcz Arnold, a DODO hazai operatív vezetője.

Találgatások helyett valós idejű nyomon követés

A vásárlók a hét minden napjára, akár négy hétre előre is kiválaszthatják a számukra legmegfelelőbb egy- vagy kétórás kiszállítási időablakot, saját igényeikhez időzítve az átvétel időpontját. De akár aznapra is kérhetnek házhoz szállítást. A hétvégi kézbesítés a Tesco házhoz szállítási szolgáltatásának egyik alapeleme. A leggyakrabban kért házhoz szállítási időszakok a reggeli, illetve délelőtti sávok, valamint a pénteki és szombati napok. Legtöbben a szombat 12 és 13 óra közötti időszakra kérik a rendeléseik átvételét. A rendelt tételek és a futár érkezése egy SMS-ben kapott linken keresztül valós időben követhető, ami kiszámíthatóbbá és tervezhetővé teszi a vásárlók időbeosztását.

Az okoslogisztika a DODO saját fejlesztésű rendszere a tervezett kiszállítási időpontok alapján optimalizálja a futárok útvonalát, ami hozzájárul ahhoz, hogy a vásárlói elégedettség 90 százalék körüli.

A fenntarthatóság lehetőségei a meglévő épületállomány esetében

Az építőipar fenntarthatósági kihívásairól gyakran az új, energiahatékony épületek jutnak eszünkbe. Pedig a környezeti terhelés csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lehet az is, ha nem építünk újat, hanem meglévő épületeinket korszerűsítjük és új életet, funkciót adunk nekik. Egy felújítás során ugyanis nemcsak az energiahatékonyság javítására van lehetőség: a meglévő szerkezetek és anyagok megtartásával csökkenthető például a beépített karbon mennyisége, miközben az épület műszaki, gazdasági és használati értéke is növelhető. De hogyan lehet a fenntarthatósági szempontokat egy meglévő épület adottságai és korlátai mellett érvényesíteni, és milyen értéket teremthet egy jól megtervezett felújítás? A BREEAM Refurbishment and Fit Out minősítési rendszer éppen ebben nyújt strukturált keretet.

Építeni vagy felújítani?

Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél és újépítésű épületek esetében mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM minősítések által.

Van az a mondás, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el.  Épületekre vetítve is mondhatjuk, hogy a legolcsóbb vagy legfenntarthatóbb épület az, amit már nem kell megépíteni. Szakmai fórumokon rendszeresen hangsúlyozásra kerül, hogy az építőiparnak többet kellene fókuszálnia a meglévő épületállomány hasznosítására, felújítására, az új építések helyett.

A zöld épületminősítési rendszerek az ilyen esetekre is kidolgoztak értékelési keretrendszert. A BRE éppen most vezeti be a frissített követelményeket a felújítandó épületekre BREEAM Refurbishment and Fit Out Commercial V7 név alatt. Az új építéshez hasonlóan ez a keretrendszer is végig követi az építési – ez esetben felújítási – projekt igényének megfogalmazásától kezdődően a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és az üzemebe helyezéssel zárul. Ezzel ösztönzi a meglévő épületek teljesítményének, élettartamának és ellenállóképességének növelését.

Tapasztalatunk alapján, szerencsére egyre gyakoribbak azok a megkeresések, amikor felújításra vonatkozóan szeretne egy tulajdonos vagy fejlesztő épületminősítést megszerezni.

 

 

Miért nem nehéz a fenntarthatóságot érvényesíteni épület felújításnál?

Az előzőleg említett keretrendszer kimondottan nem lakóépületek felújításának specifikumjait veszi figyelembe az értékelés során. Legyen szó shell & core felújításról, vagy csak bérlői fit-out-ról, egy BREEAM Refurbishment vagy Fit-out minősítés során a felújítás mélységére és műszaki tartalmára szabhatóak a vizsgálandó és teljesítendő kritériumok. Emellett külön követelmények teljesíthetőek, ha épület örökségvédelem alatt áll.

Egy meglévő épület esetében lehetnek limitációk és korlátok a kialakításra vonatkozóan, ezért nem mindig érhető el olyan műszaki színvonal vagy energiahatékonyság, mint egy új épület esetében. A BREEAM minősítés ezt figyelembevéve az energiahatékonyságot például éppen úgy értékeli, hogy nem egy új épület szabványértékeinek megfelelő teljesítményt vár el, hanem a felújítást megelőző és követő állapotot hasonlítja össze és pontozza.

A tartószerkezet, külső burok vagy más épületszerkezetek megtartásával a kivitelezési idő rövidülhet, ami csökkenti a kivitelezés alatti környezetterhelést, illetve kevesebb új anyag beépítésével jelentős csökken az épület karbonlábnyoma is.

Meglévő szerkezetek, anyagok megtartásával, újra felhasználásával vagy újrahasznosításával pedig támogathatjuk a körforgásos gazdaságot.

 

Értékteremtés valami régiből

Egy leromlott, elhagyott, vagy csak egyszerűen nem korszerű épület felújítása magában rejt számos potenciált. Az energiahatékonyság növelése mellett, elkerülhetetlen, hogy a jövőbeni épülethasználók komfortját is növeljük a felújítással. Az épületen belüli jobb levegőminőség, jobb hő-és akusztikai komfort mind ezt szolgálják. Emellett lehetőség lesz új épülethasználók elérésre is például akadálymentesítés által.

Az átalakítással felkészíthetjük az épületet a klímaváltozás rövid és hosszútávú hatásaira, kezelhetünk meglévő természeti kockázatokat, mint például a villámárvíz. Lehetőségünk lesz a felújítás után az energia-és vízfogyasztás csökkentésére vagy például eső-és szürkevíz hasznosításra. Ha a létesítmény külső területtel is rendelkezik, akkor javíthatunk annak ökológiai minőségén, ösztönözve a biodiverzitás és zöldfelületek növelését.

A környezeti érték mellett, gazdasági érték is keletkezik. Egy korszerűen felújított épület üzemeltetési és karbantartási költsége olcsóbb, mint egy felújítandóé, mivel növeltünk a szerkezetek és rendszerek minőségén és élettartamán. Nőhet az ingatlan piaci értéke, kihasználtsága és bérbeadhatósága is.

Egy jól megtervezett beruházás városi és közösségi értéket is létrehozhat, hiszen egy leromlott vagy alulhasznosított épület újra aktiválhatja környezetét, miközben a meglévő városi szövetet nem bolygatja. Értékes, védett épületeknél a felújítás az építészeti és kulturális örökség megőrzését is lehetővé teszi, úgy, hogy az épület a mai igényekhez igazodva új életet vagy funkciót kap.

Kluha Enikő fenntarthatósági vezető – REALISCON

 

Locsol a Dreher

A Dreher Sörgyárak partnerségre lépett a Beeco ökoapplikációval, hogy közösen támogassák a városi zöldterületek megóvását és felhívják a figyelmet a víz szerepére a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásban. Az együttműködés keretében a vállalat csatlakozott a Főváros és a FŐKERT által elindított Önkéntes Vízadás kampányhoz, amelyet a Beeco által fejlesztett, a faöntözést segítő, térképalapú mobilalkalmazás támogat.

A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a Dreher fenntarthatósági céljaihoz, amelyek között kiemelt szerepet kap a felelős vízgazdálkodás és a természeti erőforrások védelme. A vállalat számára fontos, hogy működésén túl helyi közösségi kezdeményezéseken keresztül is hozzájáruljon egy élhetőbb, zöldebb környezet kialakításához.

A partnerség részeként a Dreher munkatársai a Vállalati Önkéntes Program keretében már több közös faöntözési akcióban vettek részt a Népligetben, ahol a fiatal fák rendszeres öntözése kulcsfontosságú az egyre gyakoribb aszályos időszakok átvészelésében. A Beeco által fejlesztett alkalmazásnak köszönhetően az önkéntesek könnyen megtalálhatják az öntözésre szoruló fákat, így egyszerűen és közvetlenül járulhatnak hozzá a városi zöldfelületek megőrzéséhez.

Az együttműködés célja, hogy gyakorlati megoldásokkal és közösségi összefogással segítsen megőrizni a városok természeti értékeit, miközben a munkatársakat is aktív szerepvállalásra ösztönzi a fenntarthatóság területén.

 

Augusztustól új korszak kezdődik a csomagolások szabályozásában – kiket érint leginkább az új rendelet?

Az Európai Unió új csomagolási rendelete (PPWR) a csomagolások teljes életciklusára új követelményeket vezet be. Míg egyes vállalatok számára ez elsősorban adminisztratív változásokat jelent, másoknak új csomagolások fejlesztésével, beszállítók lecserélésével vagy akár a termékportfólió átalakításával is számolniuk kell. De kiket érint leginkább az új szabályozás? És mire érdemes már most felkészülni? Enghy Boglárka, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Varga Bálint, az IFUA Horváth cégtársa a körforgásos megoldások és a hulladékgazdálkodás szakértői. A Telex.hu/G7.hu-n megjelent szakértői cikkükben a rendelet legfontosabb változásait veszik sorra, valamint azt is, milyen üzleti és működési hatásokra számíthatnak a magyar vállalatok.

A PPWR gyakorlati alkalmazásáról és a körforgásos gazdaság aktuális kérdéseiről a BCSDH – Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért által szervezett European Circular Economy Hotspot Budapest konferencián is szó lesz. A rendezvény előadói között szerepel Viktória Bodnár, az IFUA Horváth ügyvezető partnere is.

G7: Búcsú a félig üres zacskóktól – ki nyer és ki veszít az EU új csomagolási rendeletével?

Platina minősítést kapott a Manupackaging az Ecovadis-tól

,

A Manupackaging International Kft. elnyerte az Ecovadis platina minősítését. Ez a globálisan elismert fenntarthatósági értékelési rendszer a világ vállalatainak felső 1 százalékába sorolja azokat a cégeket, amelyek platina fokozatot kapnak – így ezt az eredményt nem egy díjátadó, hanem egy több hónapos, dokumentált auditfolyamat előzte meg.

Mit jelent valójában a platina minősítés?

Az Ecovadis 2024 januárja óta nem fix pontszámhoz, hanem percentilis-alapú rangsorhoz köti a minősítéseket: a rendszer az elmúlt 12 hónapban értékelt összes vállalathoz viszonyítja a beérkezett pontszámot. A platina fokozathoz jelenleg nagyjából 86/100 pontos eredmény szükséges, de mivel az adatbázis és a mezőny folyamatosan bővül, a küszöbérték is folyamatosan mozog felfelé. A minősítéshez emellett mind a négy értékelt területen – környezetvédelem, munkakörülmények és emberi jogok, etikus üzletvitel, fenntartható beszerzés – legalább 30 pontos eredményt kell elérni; egyetlen gyengén teljesítő terület is kizáró ok lehet, függetlenül az összesített átlagtól.

Ez a módszertan azt jelenti, hogy a platina minősítés nem egy elszigetelt erősségről szól, hanem arról, hogy a vállalat működésének minden pillére mérhetően jól teljesít.

Miért fontos ez a Manupackaging működése szempontjából?

A Manupackaging tevékenységének középpontjában mindig a mérhető optimalizálás állt: kevesebb fóliafelhasználás, stabilabb raklapok, kisebb logisztikai kár, alacsonyabb CO₂-kibocsátás. Az Ecovadis-értékelés ugyanezt a szemléletet kéri számon vállalati szinten – dokumentált folyamatokat, mérhető eredményeket, ellenőrizhető gyakorlatot. A platina minősítés tehát nem egy új irány, hanem annak megerősítése, hogy az a mérésalapú megközelítés, amit az ügyfelek csomagolási folyamataiban alkalmazunk, a saját vállalati működésünkben is helytálló.

Különösen büszkék vagyunk arra, hogy egy 18 fős magyarországi szervezetként sikerült bekerülnünk az értékelt vállalatok legjobb 1%-ába. A Platinum minősítés számunkra nem azt jelenti, hogy készen vagyunk, hanem azt, hogy jó irányba tettünk sok, egymásra épülő lépést. A fenntarthatóság nálunk nem különálló projekt, hanem a beszerzéstől és az etikus működéstől kezdve a munkatársak képzésén át az ügyfeleinknél elért, mérhető anyagcsökkentésig a mindennapi működés része.

Mit jelent ez az ügyfelek és partnerek számára?

Egyre több vállalat – különösen az FMCG-, élelmiszeripari, ital-, vegyipari, autóipari és gyógyszeripari szegmensben – kéri be beszállítóitól a fenntarthatósági minősítést a beszerzési és auditfolyamatok részeként. Egy platina fokozatú beszállító partner esetén ez a kockázatértékelést és a beszállítói lánc átvilágítását is egyszerűsíti, miközben előkészíti a terepet a PPWR és a Design for Recycling (DfR) előírásaihoz igazodó együttműködéshez is.

Cégünk Load Safety & Sustainability szemléletének középpontjában a szállítási csomagolások mérésalapú optimalizálása áll. Az M StableSite Audit keretében a Manupackaging szakemberei a csomagolási folyamatot, az egy raklapra jutó anyagfelhasználást és a rakomány stabilitását együttesen vizsgálják. A cél, hogy a biztonságos szállításhoz csak annyi csomagolóanyagot használjanak fel, amennyi valóban szükséges.

Egy palackozóüzemnél megvalósított optimalizálás például évente több mint 30 tonnával csökkentette a stretchfólia-felhasználást, miközben a rakománybiztonság továbbra is mérhetően biztosított maradt. A fejlesztés az anyagköltségek és a magyarországi EPR-költségek jelentős csökkenését is eredményezte.

Álláspontunk szerint a körforgásos csomagolás kialakításának első lépése a szükségtelen anyagfelhasználás megszüntetése. Ezt követheti a megmaradó anyagigény kielégítése újrahasznosítható konstrukciókkal, PCR-tartalmú alapanyagokkal és visszagyűjtési megoldásokkal.

A minősítés és a napi munka kapcsolata

Az Ecovadis-eredmény nem helyettesíti, hanem kiegészíti azt a munkát, amit az M StableSite Audit keretében ügyfeleinknél végzünk: a jelenlegi csomagolási folyamat felmérését, a fóliafelhasználás és a raklapstabilitás mérését, valamint a megtakarítási potenciál kiszámítását. Mindkét folyamat ugyanabból indul ki – adatból, nem véleményből –, és ugyanoda vezet: kevesebb anyaghasználat, alacsonyabb költség, mérhető eredmény.

Ha szeretné felmérni, hol van optimalizálási potenciál a saját csomagolási folyamatában, keresse kollégáinkat egy M StableSite Audit vagy egy személyes konzultáció egyeztetéséhez.

Jelentkezz az M StabelSite Auditra itt: https://manupackaging.hu/audit-2/

EmpCo: a fenntarthatósági állításokat már bizonyítani is kell

A „zöld”, „fenntartható” vagy „környezetbarát” kifejezések az elmúlt években a vállalati kommunikáció megszokott elemeivé váltak. Az Európai Unió új szabályai alapján azonban hamarosan jóval szigorúbb feltételekkel lehet majd használni őket.

Az Empowering Consumers for the Green Transition irányelv, röviden EmpCo célja, hogy a fogyasztók pontosabb, ellenőrizhető információkat kapjanak a termékek és szolgáltatások környezeti jellemzőiről. Az új előírásokat 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni, így a vállalatoknak kevesebb mint két hónapjuk maradt a felkészülésre.

Mely fenntarthatósági állítások válhatnak kockázatossá?

Az EmpCo alapján szigorúbb megítélés alá kerülnek az olyan általános környezeti állítások, amelyekből nem derül ki pontosan, hogy mire vonatkoznak, illetve milyen eredmények vagy adatok támasztják alá őket. Ilyen lehet például:

  • „környezetbarát”;
  • „zöld”;
  • „fenntartható”;
  • „klímabarát”;
  • „eco-friendly”;
  • „biológiailag lebomló”.

Ezek az állítások csak akkor használhatók általános formában, ha a vállalat igazolni tudja az állításhoz kapcsolódó, elismerten kiváló környezeti teljesítményt. Amennyiben az állítás pontos tartalma ugyanazon a kommunikációs felületen világosan és jól láthatóan megjelenik, már konkrét környezeti állításnak minősülhet. Ennek valóságtartalmát ugyanakkor továbbra is megfelelő adatokkal kell alátámasztani.

A „klímasemleges” vagy „karbonsemleges” kifejezések esetében különösen fontos az óvatosság. Az olyan termékszintű állításokat, amelyek kizárólag az üvegházhatásúgáz-kibocsátások ellentételezésén alapulnak, az új szabályok tiltani fogják. A kommunikációnak a termék tényleges életciklus-hatásaira és saját értékláncában elért eredményeire kell épülnie.

A konkrét állítások kerülnek előtérbe

A jövőben felértékelődnek azok a megfogalmazások, amelyek egyértelműen meghatározzák a környezeti teljesítmény tartalmát és mértékét. Például:

  • „Az üzem villamosenergia-felhasználásának 100 százaléka megújuló forrásból származik.”
  • „A csomagolás 70 százaléka újrahasznosított alapanyagból készül.”
  • „A gyártás során felhasznált víz mennyisége 2023 és 2025 között 18 százalékkal csökkent.”

Ezek az állítások pontosabb tájékoztatást adnak a fogyasztóknak, azonban csak akkor használhatók biztonsággal, ha a mögöttük álló adatok, számítási módszerek és időbeli összehasonlítások ellenőrizhetők.

A jövőre vonatkozó vállalásokkal kapcsolatban is szigorúbb elvárások jelennek meg. Egy klíma- vagy kibocsátáscsökkentési cél kommunikálásához világos, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető vállalásokra, mérhető határidős célokra, reális megvalósítási tervre és független szakértői ellenőrzésre lehet szükség.

A címkéket és a vizuális elemeket is felül kell vizsgálni

Az EmpCo hatása túlmutat a reklámszövegeken. A fenntarthatósági címkék főszabály szerint akkor használhatók, ha megfelelő tanúsítási rendszerhez kapcsolódnak, vagy hatóság hozta létre őket. Emiatt a vállalatok saját fejlesztésű „zöld” logói és minősítései is felülvizsgálatra szorulhatnak.

A kommunikáció összhatása ugyancsak számít. A csomagoláson vagy a reklámokban megjelenő levelek, vízcseppek, természeti képek és zöld színvilág önmagukban is környezeti előnyre utalhatnak. Ezért a megfelelés vizsgálata során a szöveges állítások mellett a vizuális megjelenést és a fogyasztóban kialakuló összbenyomást is érdemes értékelni.

Mit érdemes most tenni?

A felkészülés az ESG-, marketing-, jogi, compliance-, beszerzési és üzleti területek összehangolt munkáját igényli. Első lépésként célszerű:

  • feltérképezni a weboldalon, reklámokban, közösségimédia-felületeken, csomagolásokon és termékanyagokban szereplő környezeti állításokat;
  • ellenőrizni az állításokat alátámasztó adatokat, számításokat és módszertanokat;
  • felülvizsgálni a használt címkéket, logókat és tanúsítványokat;
  • azonosítani a túl általános vagy félreérthető megfogalmazásokat;
  • belső jóváhagyási és dokumentációs rendet kialakítani az új környezeti állításokhoz;
  • felkészíteni a marketing- és értékesítési területeket az új követelmények alkalmazására.

A felülvizsgálatnak a már forgalomban lévő termékek kommunikációjára és csomagolására is ki kell terjednie, mivel az előírásokat 2026. szeptember 27-től a meglévő termékek esetében is alkalmazni kell.

A bizalom a részletekben mérhető

Az EmpCo a bizonyíthatóságot helyezi a fenntarthatósági kommunikáció középpontjába. A pontos, mérhető és megfelelően dokumentált állítások csökkenthetik a jogi és reputációs kockázatokat, miközben hitelesebb tájékoztatást nyújtanak a fogyasztók számára.

Az új követelményekre való felkészülés ezért a marketingkommunikáció felülvizsgálatánál szélesebb feladat: az adatok, folyamatok és felelősségi körök összehangolását is igényli. Azok a vállalatok kerülhetnek kedvezőbb helyzetbe, amelyek időben kialakítják a fenntarthatósági állításaik ellenőrzéséhez szükséges belső rendszert.

Globális szándék, helyi valóság: mit jelent a fenntarthatóság gyakorlata Közép-Európában?

A fenntarthatóság globális szinten közös ambíció, a megvalósítás módja azonban régiónként jelentősen eltér. A Grant Thornton nemzetközi kutatása szerint a középvállalati szektor világszerte eltérő üzleti megfontolások mentén invesztál az ESG-kezdeményezésekbe.

Míg Észak-Amerikában a fenntarthatóság elsősorban növekedési és befektetési lehetőségként jelenik meg, Ázsiában az innováció és a digitalizáció része, addig Európában egyre inkább a működési hatékonyság optimalizálása és a szabályozói megfelelés kerül a középpontba.

Ez a különbség stratégiai és üzleti szempontból egyaránt meghatározó.

Európa: a szabályozástól a működési előnyig

Az európai vállalatok egy érettebb ESG-szabályozási környezetben működnek. A CSRD, az EU Taxonómia és más szabályozások következtében a legtöbb piaci szereplő már túllépett a kezdeti megfelelési lépéseken.

Ennek megfelelően a fókusz is átalakul:

  • a megfelelésről a működésbe történő integrációra;
  • az egyszeri projektek helyett a folyamatszintű beépülésre;
  • valamint a kötelezettségekről a mérhető üzleti eredményekre.

A fenntarthatóság így egyre szorosabban kapcsolódik a költséghatékonysághoz, az energiafelhasználás optimalizálásához és a kedvezőbb finanszírozási lehetőségekhez.

A kettős átállás: a digitalizáció és az ESG összekapcsolása

Az európai megközelítés egyik legfontosabb eleme a zöld és a digitális átállás összekapcsolása. A digitalizáció egyszerre támogató eszköz és az ESG-működés alapja.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy

  • az ESG-adatok gyűjtése és ellenőrzése egyre inkább automatizált rendszerekre épül;
  • a jelentéstétel és a kockázatkezelés közös adatbázisokra támaszkodik;
  • a döntéshozatal pedig egyre inkább adatvezérelté válik.

Ez különösen fontos a pénzügyi szektorban, ahol az ESG-kockázatok kezelése már nem választható el a hagyományos kockázati modellektől.

Eltérő sajátosságok, közös irány

Bár az ESG-célkitűzések Európa-szerte egyre inkább közelítenek egymáshoz, a megvalósítást továbbra is az egyes országok szabályozási környezete, piaci elvárásai és gazdasági sajátosságai határozzák meg.

Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország egyaránt eltérő fejlettségi szintet és mozgatórugókat mutat az ESG területén. Bár az ütem és az alkalmazott megoldások különböznek, az irány feltűnően hasonló: a fenntarthatóság egyre inkább a vállalati működés szerves részévé válik, és túllép az önálló megfelelési feladaton.

Magyarország: a megfeleléstől a hitelesítésig

Magyarország a régió egyik legstrukturáltabb ESG-keretrendszerét alakította ki. A kötelező ESG-jelentéstételi előírások és a független tanúsítási kötelezettségek felgyorsították az átmenetet a fenntarthatósági vállalásoktól a mérhető és hitelesen igazolható teljesítmény felé.

Jelenleg két, egymással párhuzamos hatás alakítja a magyar piacot.

A finanszírozási elvárások ESG-elvárásokká válnak

Az első mozgatórugó a pénzügyi szektorból érkezik. A felügyeleti elvárások és prudenciális követelmények révén a bankoknak egyre inkább be kell építeniük az ESG-kockázatokat a hitelezési és kockázatértékelési folyamataikba.

Ennek eredményeként a fenntarthatósággal kapcsolatos információk a finanszírozási döntések fontos elemévé válnak. Azok a vállalatok, amelyek megbízható ESG-adatokkal rendelkeznek, kedvezőbb pozícióból tárgyalhatnak a pénzügyi intézményekkel és a befektetőkkel.

A kötelező tanúsítás magasabb elvárásokat teremt

A második mozgatórugó a szabályozásból ered. A magyar ESG-törvény és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek számos vállalat számára írják elő ESG-jelentések készítését és azok független tanúsítását.

Ez a változás az ESG-t az önkéntes vállalások szintjéről az auditálható és hitelesen igazolható információk irányába mozdítja el. A szervezeteknek egyre erősebb irányítási rendszereket kell kialakítaniuk, fejleszteniük kell belső kontrolljaikat, és biztosítaniuk kell a jelentett adatok minőségét.

Az adatminőség továbbra is kihívás

A jelentős előrelépések ellenére sok vállalat továbbra is nehézségekbe ütközik az ESG-vel kapcsolatos adatok gyűjtése és kezelése során. A manuális folyamatok, a táblázatkezelők és a széttagolt adatgazdai felelősségek továbbra is gyakoriak.

Az integrált ESG-adatkezelési rendszerek felé történő átállás megkezdődött, de sok szervezet számára ez továbbra is az egyik legfontosabb fejlesztési terület.

A jelentéstételi kötelezettségtől az üzleti értékteremtésig

A piac fejlődésével az ESG egyre inkább túlmutat a jelentéstételi kötelezettségen. A megbízható fenntarthatósági adatok támogatják a finanszírozási lehetőségeket, a beszállítói kapcsolatokat és a nemzetközi értékláncokban való részvételt.

Számos magyar vállalat számára az ESG fokozatosan olyan üzleti képességgé válik, amely közvetlenül hozzájárul a versenyképességhez és a hosszú távú értékteremtéshez.

Szlovákia: továbbra is az ellátási láncok jelentik a legerősebb ösztönzőt

Szlovákiában az ESG elterjedését elsősorban a nemzetközi ellátási láncok és a multinacionális anyavállalatok elvárásai mozdították elő.

Számos vállalatnál a fenntarthatósági jelentéstétel kezdetben a vevői, befektetői és csoportszintű adatigényekre adott válaszként jelent meg, nem pedig a hazai szabályozás következményeként.

Ennek eredményeként a szlovák vállalatok jelentős gyakorlati tapasztalatot szereztek az ESG-adatok gyűjtésében és jelentésében, különösen az exportorientált iparágakban és a feldolgozóiparban.

A hangsúly egyre inkább a kérdőívek és vevői megkeresések kiszolgálásáról a belső ESG-menedzsment képességek fejlesztésére helyeződik át, amelyek szélesebb üzleti célokat is támogatnak.

Szlovénia: a fenntarthatóság a vállalati kultúra része

Szlovéniát viszonylag érett fenntarthatósági kultúra és hosszú múltra visszatekintő környezeti szemlélet jellemzi.

Bár az országnak nincs a magyar rendszerhez hasonló önálló ESG-szabályozása, a fenntarthatósági szempontok már számos vállalati stratégia és irányítási rendszer szerves részét képezik.

A szlovén vállalatok gyakran az üzleti ellenálló képesség, az innováció és az érintetti kapcsolatok részeként tekintenek az ESG-re, nem kizárólag megfelelési feladatként.

Ez a kulturális háttér megkönnyítette az átállást a strukturáltabb fenntarthatósági jelentéstételi követelményekre.

Horvátország: a szemlélettől a megvalósításig

Horvátország jelenleg átmeneti szakaszban van, ahol a fenntarthatóság egyre inkább beépül az üzleti döntéshozatalba.

Bár a fenntarthatósági kezdeményezések különösen a turizmusban és az energetikai ágazatban látványosak, az ESG fokozatosan más iparágakban is terjed, mivel a vállalatok egyre növekvő befektetői, pénzügyi intézményi és nemzetközi üzleti partneri elvárásokra reagálnak.

Magyarországgal összehasonlítva, ahol az ESG megvalósítását jelentős mértékben a nemzeti szabályozás és a tanúsítási követelmények alakítják, a horvát piac továbbra is inkább piaci alapon fejlődik.

Az adatok továbbra is a legnagyobb kihívást jelentik

A horvát vállalatok egyik legjelentősebb kihívása a szervezeti felkészültség és az ESG-szakértelem.

Számos szervezet továbbra is manuális adatgyűjtésre és külső tanácsadók támogatására támaszkodik, miközben az integrált ESG-jelentéstételi rendszerek még korábbi fejlődési szakaszban járnak.

Ugyanakkor sok vállalat akkor is folytatja fenntarthatósági programjait, amikor erre már nem kötelezi jogszabály, felismerve az ESG-képességek hosszú távú stratégiai értékét.

A pénzügyi intézmények növekvő szerepe

A horvát bankok egyre inkább beépítik az ESG-szempontokat a hitelezési folyamataikba és finanszírozási konstrukcióikba.

Bár formális ESG-tanúsításra általában nincs szükség, a fenntarthatósági teljesítmény egyre fontosabb szerepet játszik a finanszírozási döntésekben, amit zöld finanszírozási konstrukciók és fenntarthatósághoz kötött hiteltermékek is támogatnak.

Eltérő piacok, közös irány

Bár az ESG érettsége Közép-Európában eltérő, több közös tendencia is jól látható.

  • Az ESG egyre inkább a versenyképesség részévé válik.
  • Az adatminőség és a digitalizáció központi szerepet kap.
  • A szabályozói megfelelés egyre inkább üzleti értékké alakul.
  • A pénzügyi intézmények az ESG elterjedésének meghatározó mozgatórugóivá válnak.

A legsikeresebb szervezetek azok lesznek, amelyek képesek a megbízható adatokat, a hatékony irányítási rendszereket és a hosszú távú fenntarthatósági célokat üzleti stratégiájukba integrálni.

A fenntarthatóságot ma már nem kizárólag a jelentéstételi kötelezettségek határozzák meg. A régió egészében olyan gyakorlati üzleti területté válik, amely hatással van a finanszírozásra, a működésre, a kockázatkezelésre és a hosszú távú növekedésre.

Új korszak a zöldépületeknél: megérkezett a LEED v5

A nemzetközi ingatlanpiacon már nem elegendő, ha egy épületet egyszerűen energiahatékonynak vagy fenntarthatónak neveznek. A befektetőknek, finanszírozóknak és bérlőknek ellenőrzött, összehasonlítható információra van szükségük az épület energiafelhasználásáról, karbonkibocsátásáról, klímakockázatairól és használói környezetéről. Erre ad nemzetközileg ismert keretrendszert a LEED minősítés, amelynek legújabb, ötödik verziója (v5) már elérhető az új projektekre.

A részletek ITT olvashatóak.

 

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete