Mit tehet egy távközlési hálózatfejlesztő vállalat a fenntarthatóságért? Mi az a nem-növekedés fánk és hogy segítheti Budapest fenntarthatóságát? El tudjuk-e képzelni a kapitalizmus végét? – Többek között ezeket a kérdéseket is körbejártunk „A jövő vezetői” Alumni idei utolsó eseményén a Nokia Magyarországnál.

November 6-án különleges program és kellemes környezet várta a Nokia Magyarországnál az Alumni közösségét, ahol „A jövő vezetői” tehetségprogram frissen végzett 2024-es évfolyama is képviselte magát. A résztvevőket Baranyai Attila (Global Logistics Quality Manager) fogadta és Pap József (Supply Chain – Head of Excellence and Process Management) köszöntötte, majd ezt követően a Nokia magyarországi kutatás-fejlesztési laborját ismerhették meg közelebbről a jelenlévők. A látogatást vezető Juhász Norbert és Czencz László érdekes információkat osztottak meg a hallgatósággal a labor áramellátási-, hűtési és védelmi rendszereiről, majd ezt követően bemutattak egy kontrollszobát és hatalmas szervertermüket, ahol még annak a kezelőközpont-hardvernek egy részét is láthatták a résztvevők, amely az első digitális hívást kezelte.

A laborbejárást követően Márta Irén, a BCSDH igazgatója személyesen is megosztotta a jó hírt az Alumni közösséggel, miszerint „A jövő vezetői” tehetségprogram, amelynek a résztvevők mind részesei voltak, idén elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat Magyarországon a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában.

A program folytatásban Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója tartott előadást a „fánkgazdaság” modellről, amely az emberi jóllét és a bolygó határainak egyensúlyát hangsúlyozza, majd ismertette legújabb kutatásuk eredményeit is, amely a nem-növekedés fánk modelljén keresztül mutatja be Budapest fenntarthatósági helyzetét.

A gondolatébresztő előadást követően házigazdánk jóvoltából a felmerült témákat kötetlen beszélgetésekben folytathatták a résztvevők.

A BCSDH üzleti ebédjén, október 10-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2024-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 32 résztvevővel együtt már több, mint 330  vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

“ A jövő vezetői program 11 éve során most értünk el ahhoz a pillanathoz, amikor az európai uniós szabályozás és a hazai szabályozás egyaránt elvárásként kezeli a fenntartható vállalati működést. Ebben tudjuk segíteni tagvállalatainkat ezzel a programmal. ” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki a 11. évfolyam résztvevői.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

„A program egyik erőssége abban rejlik, hogy mindig aktuális és releváns, hiszen amellett, hogy több, mint tíz éve fut, mindig tagvállalataink vezetőit, szakértőit kérjük meg arra, hogy osszák meg velünk éppen aktuális dilemmáikat, kérdéseiket vagy jó gyakorlataikat.” -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül.
Ezekről szólt a BCSDH 2024. október 10-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.

Budapest, 2024. október 10. – Az egyenlőtlenség egyre nagyobb mértékű a világon és hazánkban is. A világ népességének leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 45,6%-át, a legszegényebb fele pedig még 1%-ot sem. Magyarországon a legjobban kereső 10% az összes jövedelmek 40%-át és a tőkejövedelmek 90%-át birtokolja.

Az egyenlőtlenség akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést, azonnali cselekvések hiányában pedig még tovább súlyosbodhat. A folyamat ráadásul gyengítheti az eddigi, a szegénységgel, az éghajlatváltozással és a gazdasági átalakulással kapcsolatban megtett intézkedések eredményeit és hatásait is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor annak az ajánlásnak és a hozzákapcsolódó öt pontos javasolt akcióterv bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Az eseményen a magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 148 tagvállalatot tömörítő szervezet idén nyolcadik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.

Rendszerszintű változásokra van szükség a társadalmi kérdések kezelésében is, a jövedelmi, vagyoni és jóléti egyenlőtlenségek veszélyeztetik azokat a politikai és gazdasági feltételeket, amelyeken az üzleti élet működése, innovációja és növekedése alapul. Hogy milyen lépések vezethetik a vállalatokat ehhez a rendszerszintű változáshoz, erről beszélt előadásában Carolien De Bruin, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Equity Action vezető igazgatója, a (Üzleti Bizottság az Egyenlőtlenségek Leküzdéséért) BCTI tagja.

„A növekvő egyenlőtlenségek mind rendszer-, mind üzleti szinten jelentős kockázattá váltak. A társadalmi („S”) szempontok integrált kezelése az ESG-ben a CSRD és CSDDD bevezetésével egyre inkább szabályozási követelménnyé válik, és egyben lehetőség is teremt arra, hogy ellenállóbb és termelékenyebb értékláncokat építsünk. Bátor és határozott közös fellépésre van szükség ahhoz, hogy ez a vízió valósággá váljon. A Business Commission to Tackle Inequality (BCTI) kezdeményezésen keresztül a jövő megoldásaiba fektetünk be, és az egyenlőség kérdését a vállalati döntéshozó testületek napirendjére tűzzük. Alig várjuk, hogy Magyarország vállalati éllovasai is csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.”– fejtette ki Carolien De Bruin.

A vállalatok elsősorban saját munkavállalóikon keresztül tudnak lépéseket tenni, de további három érintetti körre – az értékláncban dolgozókra, a fogyasztókra és a közösségekre is hatással tudnak lenni.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Az egyenlőtlenségek csökkentésének üzleti érvei a kockázatok mérsékléséről szólnak, miközben hozzájárulnak a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságához. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő – állam, vállalatok, civil szervezetek, munkavállalók – részéről. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg ezekben az értékteremtő folyamatokban.”

Itt a cselekvés ideje!  A Time to Transform 2030 keretprogramunkban idén az ember, mint érték témakörében közösen gondolkodva több mint 60 vállalatvezetővel és a felkért szakértőkkel – a következő ajánlást és a hozzá kapcsolódó öt akcióterv javaslatot fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a szükséges lépéseket:

AJÁNLÁS:

Tisztességes megélhetést biztosítva, olyan inkluzív, rugalmas és biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása, amely proaktívan támogatja a fejlődést.

 

JAVASOLT AKCIÓTERV:

1. Tisztességes megélhetést biztosító bér fizetése
2. Biztonságos, a munkavállalók fizikai és mentális egészségét támogató munkakörnyezet, juttatások és szolgáltatások nyújtása
3. Élethelyzethez illeszkedő rugalmas és inkluzív foglalkoztatási rendszerek kialakítása és megvalósítása
4. A munkavállalók élethosszig tartó fejlődésének és a változó elvárásoknak való megfelelés proaktív támogatása
5. A fenti akciók megvalósulásának felmérése és kiterjesztése az értékláncban

 

Hogyan lehet elindulni ezen az úton? Melyik vállalatnál hogyan jelenik már meg az ember, mint érték a folyamataiban? – állt annak a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetésnek a fókuszában, amelyben Raffaella Claudia Bondi a Roche Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Lucenko Viktória, az Auchan Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, és Mikó Zoltán, a Future FM Zrt. vezérigazgatója   Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálásával járták körbe a témát.

Az Üzleti ebéd támogatója a Progress:

A Race to Zero program idei támogatói:

Az ESG program idei támogatói:

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

Mennyire befolyásolják a „tudatos” fogyasztókat a hamis zöld címkék és állítások? Mi történik, ha zöld vállalásaink útjában a maguk a fogyasztók állnak? Hogyan vonjuk be a fogyasztókat a fenntarthatósági törekvéseinkbe? Hogyan kerülhetjük el a zöldre mosást? A várható EU szabályozás alapján feketelistás lesz a karbonsemleges állítás, ha azt ellentételezéssel értük el? 

Dr. Szoboszlai Izabella Versenytanácstag, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársával beszélgettek a BCSDH Kommunikációs munkacsoportjának résztvevői a zöldre mosás elkerüléséről. A 2024. szeptember 24-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit rövid bemutatkozó prezentációval házigazdaként Berman Zsuzsa a BNP Paribas regionális kommunikációs vezetője köszöntötte.

A GVH fogyasztói felméréséből kiderült, hogy nagy a gyártók és kereskedők felelőssége mert a fogyasztók nagyon fogékonyak a zöld állításokra, és azokat is, akik tudatosnak mondják magukat félrevezetnek a hamis állítások és zöld címkék.
Akkor várhatjuk el a fogyasztóktól, hogy fenntartható fogyasztási szokásaik legyenek, ha megbízhatnak termékeken lévő információkban, ha döntés előtt hozzájuthatnak minden fontos tudáshoz a termék javíthatóságáról, újrahasznosíthatóságáról és védve vannak a hamis állításoktól. Csak hiteles zöld kommunikációval, túlzások nélkül építhetjük ki azt a bizalmat, amivel a fogyasztókat is bevonhatjuk fenntarthatósági törekvéseinkbe.

A beszélgetés során a résztvevők betekintést kaphattak a jelenlegi és várható EU-s szabályozások főbb pontjaiba. Mindenképpen szigorodó jogi környezet várja a vállalatokat, de a cél az, hogy a valódi zöld átmenet fogyasztói oldalon is megtörténjen. A Gazdasági Versenyhivatal ajánlásaival segíti a vállalatokat az eligazodásban.