2026-ban Magyarország rendezi a Circular Economy Hotspot európai találkozóját.

A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között. Ez a kulcsüzenet állt a 2024. november 21-én tartott, immár hetedik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A BCSDH szakmai partnereivel közösen elnyerte a Circular Economy Hotspot 2026-os európai találkozójának rendezési jogát.

 A globális anyagfelhasználás több mint háromszorosára nőtt 1970 óta, miközben a Föld népessége csak megduplázódott. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90%-áért, amely a földhasználathoz kapcsolódik, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért.

 

Az egészségünk és gazdaságunk egészsége is a természet egészségétől függ, ami viszont soha nem látott mértékben hanyatlik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Ehhez azonban versengés helyett együttműködés kell, közös vállalások, mérőszámok és tettek.  Azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen is.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2024-ben már csak 7,2%. Gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.

Paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik. – mutatott rá Désirée Bonis Hollandia nagykövete, hozzátéve, hogy a nyersanyagellátás geopolitikai változásaival szembeni ellenálló képességet is biztosítani kell. A holland Nemzeti Körforgásos Gazdasági Program célja ezért az, hogy az anyagáramok bezáruljanak, és 2050-re az ország 100%-ban körforgásos legyen összhangban a kitűzött klima célokkal.

Mára már 102 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Magyarország a természeti tőkéjét egyre nagyobb mértékben éli fel a Nemzeti fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) lefrissebb jelentése alapján.

A hulladékgazdálkodás esetében azonban pozitív fejlemény, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya növekszik és ezzel párhuzamosan az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége is folyamatosan nő. Az EU célkitűzéseivel összhangban a hazai közpolitika-alkotás fókuszába is bekerült a körforgásos gazdaság kérdésköre.

A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről és Magyarország EU-s elnökségének fentarthatósági fókuszairól Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt.

Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, a kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében, amelynek felgyorsítására különös fókuszt helyez a magyar EU-s elnökség.

A BCSDH 2023-as felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a most zajló folyamatokkal kapcsolatban.

 Rebeca Nohl, a SYSTEMATIQ munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.

A jelentés szerint az utóbbi 5 évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, mely várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni 2060-ig. Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik. A vállalkozások egyre bonyolultabb, éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozásokkal, valamint a fogyasztók, alkalmazottak és befektetők részéről növekvő ellenőrzéssel és elvárásokkal szembesülnek bolygóra gyakorolt hatásuk kapcsán.

Az összefoglaló megmutatja az üzleti szférának a lehetőséget, hogy új profitforrásokat szabadítsanak fel, és növeljék ellenállóképességüket azáltal, hogy az értékteremtést az erőforrás-felhasználástól függetlenítik. Az erőforrás-hatékonyság és termelékenység az egész vállalatra kiterjedő eszközként szolgálhat több cél elérésére, például: ellenálló ellátási láncok kialakítására, költségek csökkentésére, versenyképesség növelésére, valamint a piaci megkülönböztetés erősítésére.

Nagy figyelem tevődik most nemzetközi szinten a WBCSD és az UNEP közös kezdeményezésére, a Global Circularity Protocol-ra, melyet Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója mutatott be A jelenleg kidolgozás alatt álló szabványrendszer a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre. Ez egy önkéntes szabványrendszer, melynek célja, hogy módszertant és mérőszámokat biztosítson a vállalatoknak, valamint, hogy a politikai döntéshozók számára is gyakorlati eszközöket biztosítson. 2024. júliusával első lépésként elkészült a ’landscape analysis’, mely feltérképezi a körforgással kapcsolatos vállalati mérési és jelentési eszközök, politikák és szabályozásokat, ami által azonosítani tudják a körforgásos ökoszisztéma hiányosságait és lehetőségeit, amelyek segíthetnek a protokoll kialakításában

Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, milyen aktuális finanszírozási trendek vannak a körforgásos gazdaság területén.

Együttműködések szerepe a körforgásos gazdaság megvalósításában volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. cégvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy milyen típusú, akár ágazatokon átívelő együttműködések teszik megvalósíthatóvá a sikeres körforgásos üzleti modelleket. A kerekasztal-beszélgetést Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálta.

A Körforgásos Gazdasági Csúcs életében először került sor a legjobb körforgásos megoldásokból merítve egy innovációs vállalati pitch sorozatra, ahol öt vállalat, szervezet mutathatta be körforgásos megoldását. A bemutatkozók voltak:

  • Denim Deal – Roosmarie Ruigrok, Sustainable Fashion & Textile Expert
  • Miscancell – Marcel van de Peppel, vezérigazgató
  • Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központ – Berkovics Dalma, Partnerségekért felelős vezető
  • Repair Café Budapest – Kranzieritz  Viktória, önkéntes
  • Zoknicsere program – Csányi Zoltán, alapító

 

Takács Ivett projektmenedzser mondta el a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es eredményeit és jövőbeni terveit és számolt be a Circular Economy Hotspot október 7-9. között, Walesben tartott európai találkozójáról, ahol a BCSDH által benyújtott, partnerségben megvalósuló pályázatát hirdették ki nyertesnek, így 2026-ban Budapest láthatja vendégül a körforgásos gazdaság legnagyobb nemzetközi fórumát.

 

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

 

 

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Mit tehet egy távközlési hálózatfejlesztő vállalat a fenntarthatóságért? Mi az a nem-növekedés fánk és hogy segítheti Budapest fenntarthatóságát? El tudjuk-e képzelni a kapitalizmus végét? – Többek között ezeket a kérdéseket is körbejártunk „A jövő vezetői” Alumni idei utolsó eseményén a Nokia Magyarországnál.

November 6-án különleges program és kellemes környezet várta a Nokia Magyarországnál az Alumni közösségét, ahol „A jövő vezetői” tehetségprogram frissen végzett 2024-es évfolyama is képviselte magát. A résztvevőket Baranyai Attila (Global Logistics Quality Manager) fogadta és Pap József (Supply Chain – Head of Excellence and Process Management) köszöntötte, majd ezt követően a Nokia magyarországi kutatás-fejlesztési laborját ismerhették meg közelebbről a jelenlévők. A látogatást vezető Juhász Norbert és Czencz László érdekes információkat osztottak meg a hallgatósággal a labor áramellátási-, hűtési és védelmi rendszereiről, majd ezt követően bemutattak egy kontrollszobát és hatalmas szervertermüket, ahol még annak a kezelőközpont-hardvernek egy részét is láthatták a résztvevők, amely az első digitális hívást kezelte.

A laborbejárást követően Márta Irén, a BCSDH igazgatója személyesen is megosztotta a jó hírt az Alumni közösséggel, miszerint „A jövő vezetői” tehetségprogram, amelynek a résztvevők mind részesei voltak, idén elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat Magyarországon a fenntartható átállás ösztönzése kategóriában.

 

A program folytatásban Dr. Köves Alexandra ökológiai közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója tartott előadást a „fánkgazdaság” modellről, amely az emberi jóllét és a bolygó határainak egyensúlyát hangsúlyozza, majd ismertette legújabb kutatásuk eredményeit is, amely a nem-növekedés fánk modelljén keresztül mutatja be Budapest fenntarthatósági helyzetét.

A gondolatébresztő előadást követően házigazdánk jóvoltából a felmerült témákat kötetlen beszélgetésekben folytathatták a résztvevők.

Milyen európai szintű együttműködések segíthetik az európai és a hazai vállalatokat a klímacéljaik és a klímaadaptáció megvalósításában? Milyen partnerségek mozdíthatják elő a Green Deal fenntarthatósági célkitűzéseinek hazai teljesülését, továbbá a tiszta technológiák és a zöld iparágak terjedését?  

A 2024. november 5-én az Országgyűlés Irodaházában megtartott, a magyar európai elnökség idejére időzített magas szintű küldöttségi találkozó többek között ezekre a kérdésekre keresett választ. 

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) látta vendégül az Európai Technológiai Kamarát (EUTECH), amelynek küldetése, hogy lehetőséget biztosítson az európai vállalkozások számára a technológia felhasználására Európa javára. A tanácskozáson részt vettek a Net Zero Tanácsadó Testület egyes tagjai, valamint minisztériumi és egyetemi vezetők is. 

A házigazda NFFT részéről Barta Zsombor, Országgyűlési vezető tanácsos köszöntötte a vendégeket. A 7 fős delegációt vezető Florian VON TUCHER, az EUTECH elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy szervezete számára nagyon fontos, hogy európai szintű együttműködés jöjjön létre a fenntarthatóságról hasonlóan gondolkodó és érte tenni akaró szabályozó testületek és a vállalatok között.  

Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta azt a megbeszélést, aminek elsődleges célja az volt, hogy erősítsék az együttműködést az európai vállalkozások és szabályozó testületek között, hangsúlyozva a Zöld Megállapodás (Green Deal) fenntarthatósági célkitűzéseit, valamint a feltörekvő globális technológiai trendekhez kapcsolódó innovációs lehetőségeket. Bevezető beszédében Márta Irén kiemelte, hogy a klímaváltozás megállításához, a megváltozott helyzethez való alkalmazkodáshoz rendszerszintű változásokra van szükség, amelyek élére ugyan a vállalatoknak kell állniuk, de még szorosabb együttműködést kell megvalósítani a társadalmi szervezetekkel és a szabályozókkal. 

A találkozó eredményeként a felek közös kezdeményezést irányoztak elő a környezeti fenntarthatóság és az innováció érdekében. Célul tűzték ki, hogy az egyeztetés során feltárt együttműködési lehetőségeket a tiszta technológiák és a zöld iparágak terén kidolgozásra kerülnek. 

 

Résztvevők voltak: 

Florian Von Tucher, Elnök, EUTECH Chamber 

Henning VomStein, Board tag EUTECH Chamber 

Igor Gladkov Dr., Igazgató, EUTECH Chamber 

Mohamed Garbhi, Climate Action Alliance Board tag, EUTECH Chamber 

Yves Decadt, Chief Executive Officer & Co-Founder, Biolingus 

Mariem Harmassi Dr., Head of Quality Department -IT Education, IT SchoolUniversité Centrale 

Esteban Remecz, CIO VP Information Technology & Digital Iochpe-Maxion S. A.Maxion Wheels 

 

Magyar részről: 

Barta Zsombor, Országgyűlési vezető tanácsos, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) 

Dr. Botos Barbara, Energiaügyi Minisztérium Utazó Klíma Nagykövete 

Juhász Anikó, helyettes államtitkár, Agrárminisztérium 

Kárpáti András, Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség 

Márta Irén, Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 

Matheidesz Réka, Vezérigazgató, Moholy-Nagy University of Art and Design (MOME) 

Nagy Andrea, Race to Zero Project Manager, BCSDH 

Dr. Nemes Zsófia, Egyetemi adjunktus, Corvinus University of Budapest (CUB) 

Szarvas Gábor, Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 

A BCSDH üzleti ebédjén, október 10-én vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2024-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 32 résztvevővel együtt már több, mint 330  vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

A jövő vezetői program 11 éve során most értünk el ahhoz a pillanathoz, amikor az európai uniós szabályozás és a hazai szabályozás egyaránt elvárásként kezeli a fenntartható vállalati működést. Ebben tudjuk segíteni tagvállalatainkat ezzel a programmal. ” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről érkező fiatal vezetőiből kerültek ki a 11. évfolyam résztvevői.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként több, mint hetven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

A program egyik erőssége abban rejlik, hogy mindig aktuális és releváns, hiszen amellett, hogy több, mint tíz éve fut, mindig tagvállalataink vezetőit, szakértőit kérjük meg arra, hogy osszák meg velünk éppen aktuális dilemmáikat, kérdéseiket vagy jó gyakorlataikat.” -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció).

Nagyszámú kiemelkedő pályázat érkezett a 2024-es Fenntartható jövőért díjra. A Fenntartható Fejlődési Célok elérése és a rendszerszintű változások érdekében végzett kiemelkedő vállalati és vezetői teljesítmény elismerésére született díjat – a szakmai zsűri döntése alapján – az egyes vállalati kategóriákban a Tesco, a K&H Bank, a SolServices, a Saint-Gobain és a Continental Automotive nyerte. Nyári Károly (Grundfos) érdemelte ki a Változásvezető, Körmendi Anikó (Arriva Hungary) és Nagy Zsuzsa (E.ON Cégcsoport) pedig a Vezető nő díjat. A díjak ünnepélyes átadására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) október 10-i üzleti ebédjén került sor.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szakmai zsűri tagjaként kifejtette: „A 2024-ban nyolcadik alkalommal meghirdetett Fenntartható jövőért díjra kiemelkedő számú magas színvonalú pályázat érkezett. Az üzleti és a minket körülvevő világ gyorsan változik, folyamatos kihívások elé állítja a vállalatokat. Ez még inkább a gyors cselekvésre, a rendszereink fenntarthatóbbá történő átalakítására kell, hogy ösztönözzön bennünket. A Fenntartható jövőért díj együtt fejlődik az üzleti környezet változásával, reagál az aktuális kihívásokra. A díjat ebben az évben azokra a területekre összpontosítva hirdettük meg, ahol a rendszerek átalakítására a legnagyobb hatása van a vállalatoknak. A pályázatokat olvasva jó látni, hogy egyre több a valódi változást hozó megoldás, a fenntarthatóságot működésébe beépítő vállalat.”

A Dr. Bartus Gábor, Krizsó Szilvia, Márta Irén, Pogány Éda, Salgó István és Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána alkotta 6 tagú szakmai zsűri választotta ki a díjazottakat.

 

Változásvezető díj

Nyári Károly
Vice President, Head of Group Finance
Grundfos A/S

Nyári Károly éleslátású, haladó gondolkodású vezető, valódi vezéregyéniség, aki a fenntarthatóság komplex értelmezésével vezeti vállalatát és partnereit ennek megvalósítása felé.

Vezető nő díj

Körmendi Anikó

Vezérigazgató
Arriva Hungary Kft.

Körmendi Anikó inspiráló, innovatív és integráló vezető, aki sokat tesz az elektormobilitás és a fenntarthatóbb működés eléréséért vállalati, iparági és regionális szinten is.

.

 

 

Nagy Zsuzsa

Ügyvezető igazgató
E.ON Hungária Csoport / E.ON Energiamegoldások Kft.

Nagy Zsuzsa emberközpontú és inkluzív vezető, aki innovatív megoldásaival jelentősen hozzájárul vállalata, partnereik és közvetetten az ország zöld energiaátmenetéhez.

 

Üzleti megoldás díj

Klímavédelem és adaptáció kategória

K&H BANK – K&H agrár CO2 kalkulátor

Jelentős lépést tett a mezőgazdasági ágazatban a gazdákat segítő, hiteles, tudományos alapú karbonlábnyom-méréssel egy magyar szakértői csapat segítségével.

A díjat átvette Demeter Zoltán a K&H Bank Agrárüzletág vezetője

 

 

 

Biodiverzitás megóvása és helyreállítása kategória

Saint Gobain – Biodiverzitás program

Szakmai partnerségben egy önfenntartó ökoszisztéma alapjait teremtette meg a bányarekultiváció során, amely inspirációt és példát nyújtott más vállalatok számára is.

A díjat átvette Daniel Domini a Saint-Gobain Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

 

 

SolServices – Újgenerációs napelempark szakmai útmutató

Iparági szinten kiemelkedő útmutatót, megoldást dolgozott ki, amely innovatívan támogatja a természeti sokszínűséget megőrző napelemparkok létesítését.

 

 

Emberi érték kategória

Tesco – „Küzdelem a menstruációs szegénység ellen”
Elkötelezett a társadalmi és a nőket érintő problémák megoldásában, melynek részeként a menstruációs szegénység csökkentéséért jelentős lépéseket tesz.

A díjat átvette Varga Eszter a TESCO Global Áruházak Zrt. külső kommunikációs menedzsere.

Vállalati transzformáció díj

Continental Automotive Hungary Kft.

Teljes értéklánca mentén, szisztematikusan halad a teljes körű karbonsemlegesség és körforgásosság elérése felé, mindeközben a fenntarthatóság szerves részévé válik a vállalat működésének.

A díjat átvette Dapsy Zoltán a Continental Automotive Hungary Kft. ügyvezető igazgatója.

 

 

 

GRATULÁLUNK A DÍJAZOTTAKNAK!

 

A díj idei fő támogatói: Essity, Market, SPAR

A Vezető nő kategória támogatója: McDonald’s voltak.

 

Napjaink egyik legsürgetőbb fenntarthatósági kihívása a társadalmi egyenlőtlenségek és polarizáció drámai sebességű növekedése, amelynek gazdasági hatásai a vállalatokat is érintik. Az egyenlőtlenség rendszereink következménye, a megoldás a rendszerszintű átalakulásban van. Ebben a vállalatoknak is fontos szerep jut, elősorban a munkavállalóikra és az értékláncukra gyakorolt hatásokon keresztül.
Ezekről szólt a BCSDH 2024. október 10-én tartott üzleti ebédje, amelynek fókuszában a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése és az ember, mint gazdasági érték álltak.

Budapest, 2024. október 10. – Az egyenlőtlenség egyre nagyobb mértékű a világon és hazánkban is. A világ népességének leggazdagabb 1%-a birtokolja a globális vagyon 45,6%-át, a legszegényebb fele pedig még 1%-ot sem. Magyarországon a legjobban kereső 10% az összes jövedelmek 40%-át és a tőkejövedelmek 90%-át birtokolja.

Az egyenlőtlenség akadályozza a társadalmi és gazdasági fejlődést, azonnali cselekvések hiányában pedig még tovább súlyosbodhat. A folyamat ráadásul gyengítheti az eddigi, a szegénységgel, az éghajlatváltozással és a gazdasági átalakulással kapcsolatban megtett intézkedések eredményeit és hatásait is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor annak az ajánlásnak és a hozzákapcsolódó öt pontos javasolt akcióterv bemutatására, amely az üzleti világnak segít lépéseket tenni az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

Az eseményen a magyar GDP mintegy 40%-át megtermelő 148 tagvállalatot tömörítő szervezet idén nyolcadik alkalommal adta át a Fenntartható jövőért díjat Változásvezető, Vezető nő, Üzleti megoldás és Vállalati transzformáció kategóriában.

Rendszerszintű változásokra van szükség a társadalmi kérdések kezelésében is, a jövedelmi, vagyoni és jóléti egyenlőtlenségek veszélyeztetik azokat a politikai és gazdasági feltételeket, amelyeken az üzleti élet működése, innovációja és növekedése alapul. Hogy milyen lépések vezethetik a vállalatokat ehhez a rendszerszintű változáshoz, erről beszélt előadásában Carolien De Bruin, az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) Equity Action vezető igazgatója, a (Üzleti Bizottság az Egyenlőtlenségek Leküzdéséért) BCTI tagja.

„A növekvő egyenlőtlenségek mind rendszer-, mind üzleti szinten jelentős kockázattá váltak. A társadalmi („S”) szempontok integrált kezelése az ESG-ben a CSRD és CSDDD bevezetésével egyre inkább szabályozási követelménnyé válik, és egyben lehetőség is teremt arra, hogy ellenállóbb és termelékenyebb értékláncokat építsünk. Bátor és határozott közös fellépésre van szükség ahhoz, hogy ez a vízió valósággá váljon. A Business Commission to Tackle Inequality (BCTI) kezdeményezésen keresztül a jövő megoldásaiba fektetünk be, és az egyenlőség kérdését a vállalati döntéshozó testületek napirendjére tűzzük. Alig várjuk, hogy Magyarország vállalati éllovasai is csatlakozzanak hozzánk ezen az úton.”– fejtette ki Carolien De Bruin.

A vállalatok elsősorban saját munkavállalóikon keresztül tudnak lépéseket tenni, de további három érintetti körre – az értékláncban dolgozókra, a fogyasztókra és a közösségekre is hatással tudnak lenni.

Bevezető gondolataiban Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke kiemelte: „Az egyenlőtlenségek csökkentésének üzleti érvei a kockázatok mérsékléséről szólnak, miközben hozzájárulnak a gazdaság hosszú távú fenntarthatóságához. Az egyenlőtlenség csökkentése összehangolt intézkedéseket igényel minden szereplő – állam, vállalatok, civil szervezetek, munkavállalók – részéről. A változások elindításában kulcsfontosságú, hogy az ember, mint érték jelenjen meg ezekben az értékteremtő folyamatokban.”

 

Itt a cselekvés ideje!  A Time to Transform 2030 keretprogramunkban idén az ember, mint érték témakörében közösen gondolkodva több mint 60 vállalatvezetővel és a felkért szakértőkkel – a következő ajánlást és a hozzá kapcsolódó öt akcióterv javaslatot fogalmaztuk meg, amely segíthet az üzleti szférának megtenni a szükséges lépéseket:

AJÁNLÁS:

Tisztességes megélhetést biztosítva, olyan inkluzív, rugalmas és biztonságos munkakörnyezet megteremtése és fenntartása, amely proaktívan támogatja a fejlődést.

 

JAVASOLT AKCIÓTERV:

  1. Tisztességes megélhetést biztosító bér fizetése
  2. Biztonságos, a munkavállalók fizikai és mentális egészségét támogató munkakörnyezet, juttatások és szolgáltatások nyújtása
  3. Élethelyzethez illeszkedő rugalmas és inkluzív foglalkoztatási rendszerek kialakítása és megvalósítása
  4. A munkavállalók élethosszig tartó fejlődésének és a változó elvárásoknak való megfelelés proaktív támogatása
  5. A fenti akciók megvalósulásának felmérése és kiterjesztése az értékláncban

 

 

Hogyan lehet elindulni ezen az úton? Melyik vállalatnál hogyan jelenik már meg az ember, mint érték a folyamataiban? – állt annak a vállalatvezetői kerekasztalbeszélgetésnek a fókuszában, amelyben Raffaella Claudia Bondi a Roche Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, Lucenko Viktória, az Auchan Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója, és Mikó Zoltán, a Future FM Zrt. vezérigazgatója   Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálásával járták körbe a témát.

Az Üzleti ebéd támogatója a Progress:

A Race to Zero program idei támogatói:

 

Az ESG program idei támogatói:

 

A BCSDH karbontudatos rendezvényeinek támogatója: az Ayvens.

Mi történik, ha konfliktusba kerül a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések? Hogyan lehetünk változásvezetők? Mit tehetünk a kiégés ellen? Hogyan lehet egy vállalati juttatáscsomagot valóban a sokszínű munkavállalói csapat igényeire szabni?  Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján, amelynek tagvállaltunk, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. adott otthont székesfehérvári telephelyén szeptember 26-án. Az eseményt Szundy Olivér, a Grundfos országigazgatója nyitotta meg.

A nap indításaként vendéglátó házigazdánk elsőszámú vezetőjével, Szundy Olivér országigazgatóval beszélgethettek a résztvevők a vezetői feladatokról és felelősségről, a csapat fontosságáról, az alapértékek meghatározó szerepéről egy vállalatnál és hogy mi történik, ha a PNL és a fenntarthatósági célkitűzések konfliktusba kerülnek egymással.

Ezután a projektcsapatok bemutatták az év során kidolgozott projektmunkáikat a BCSDH-tagvállalatainak vezetőiből álló hat fős zsűri előtt. Az idei téma az Emberi érték volt, igazodva a BCSDH ezévi szakmai fókuszterületéhez. Megoldásokat hallhattunk a megváltozott munkaképességűek munkaerőpiaci bevonásához, a vállalaton belüli tudásmegtartáshoz, a sokszínűséget figyelembe vevő vállalati juttatáscsomaghoz, a kiégéshez és a vezetők képzéséhez kapcsolódóan.

A projektek zsűrizését Kelemen Attila (ProSelf International elnök-vezérigazgató) zsűri elnöknek, Báthory Balázsnak (Market Zrt. – innovációkért és stratégiai fejlesztésekért felelős vezérigazgató-helyettes), Csavajda Zsoltnak (DSM – ügyvezető igazgató) Gartner Szilviának (Grundfos – környezetvédelmi szakértő), Hódosy Bélának (BKM – Stratégiai és fenntarthatósági Főosztályvezető) és Márta Irénnek (BCSDH – igazgató) köszönhetjük. A zsűri gratulált a csapatoknak a projektmunkákhoz és kiemelte az emberi érték fontosságát, hiszen az ember a hajtórugója minden vállalatnak. Márta Irén, a BCSDH igazgatója pedig jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket az előttük álló vezetői pályájukhoz.

A délelőtt folyamán a résztvevők meghallgatták Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klímanagykövetét, aki beszámolt a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt az IPCC Szintézis Jelentéséről, az éghajlatváltozás következményeiről, valamint arról, hogy a felmelegedés 1,5 °C-on történő megállításának célja és a jelenlegi politikák között lévő hiányt mi okozza és mit kellene tennünk ennek csökkentésére. Beszámolt a Fit for 55 csomagról.

Gärtner Szilvia bemutatta a Grundfos NetZero stratégiáját, klímastratégiáját, környezetvédelmi jógyakorlataikat, mint Székesfehérvár első esőkertjének létesítését vagy a gyári erdő telepítését és megemlítette terveiket és kihívásaikat a jövőre nézve.

Dávidházi Csongor, a Grundfos Kft. senior lead engineerjével a résztvevők megtekintették a vállalat bemutatótermét, gyárát és a gyártási folyamat lépéseit.

A nap fontos témája volt, hogy hogyan implementálhatják a résztvevők a program során tanultakat, hogyan építhetik be mindennapi működésükbe és mi az, amit vezetőként maguk után akarnak majd hagyni. Báthory Balázs egy beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait, gondolatait résztvevőkkel a változás elindításáról, a vezetői szerepről és a komfort zóna elhagyásának fontosságáról.

A nap végén Szederkényi Zita programvezető összefoglalta a tehetségprogram egész évének történéseit, felvillantotta a szakmai napok legemlékezetesebb pillanatait és fő témáit, valamint mesélt a program folytatásaként működő „A jövő vezetői” Alumni közösségről és megosztotta az Alumni vezetőségi választás eredményét. Gratulálunk Fülöp Áginak, a Generali Személybiztosítási Contact Center vezetőjének, aki a 2024-es évfolyamot képviseli az Alumni szervezet vezetőségében.

A programmal 32 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, hogy fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

A teljes fotógaléria itt tekinthető meg.

Mennyire befolyásolják a „tudatos” fogyasztókat a hamis zöld címkék és állítások? Mi történik, ha zöld vállalásaink útjában a maguk a fogyasztók állnak? Hogyan vonjuk be a fogyasztókat a fenntarthatósági törekvéseinkbe? Hogyan kerülhetjük el a zöldre mosást? A várható EU szabályozás alapján feketelistás lesz a karbonsemleges állítás, ha azt ellentételezéssel értük el? 

Dr. Szoboszlai Izabella Versenytanácstag, a Gazdasági Versenyhivatal munkatársával beszélgettek a BCSDH Kommunikációs munkacsoportjának résztvevői a zöldre mosás elkerüléséről. A 2024. szeptember 24-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit rövid bemutatkozó prezentációval házigazdaként Berman Zsuzsa a BNP Paribas regionális kommunikációs vezetője köszöntötte.

A GVH fogyasztói felméréséből kiderült, hogy nagy a gyártók és kereskedők felelőssége mert a fogyasztók nagyon fogékonyak a zöld állításokra, és azokat is, akik tudatosnak mondják magukat félrevezetnek a hamis állítások és zöld címkék.
Akkor várhatjuk el a fogyasztóktól, hogy fenntartható fogyasztási szokásaik legyenek, ha megbízhatnak termékeken lévő információkban, ha döntés előtt hozzájuthatnak minden fontos tudáshoz a termék javíthatóságáról, újrahasznosíthatóságáról és védve vannak a hamis állításoktól. Csak hiteles zöld kommunikációval, túlzások nélkül építhetjük ki azt a bizalmat, amivel a fogyasztókat is bevonhatjuk fenntarthatósági törekvéseinkbe.

A beszélgetés során a résztvevők betekintést kaphattak a jelenlegi és várható EU-s szabályozások főbb pontjaiba. Mindenképpen szigorodó jogi környezet várja a vállalatokat, de a cél az, hogy a valódi zöld átmenet fogyasztói oldalon is megtörténjen. A Gazdasági Versenyhivatal ajánlásaival segíti a vállalatokat az eligazodásban.

„Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig” 
2024. október 1. – Mystery Hotel Budapest*****

Jelentkezzen most >>

 

KUPONKÓD a BCSDH tagjainak: KLESGVIPBCSDH

A Klasszis Média (az Mfor, a Privátbankár, illetve a Piac&Profit) újabb ESG-tematikájú konferenciát szervez, melynek célja a fenntarthatóság szabályozási kihívásainak és üzleti lehetőségeinek feltérképezése.

Rendezvényünket kiemelten ajánljuk befektetési alapkezelők felsővezetőinek, portfóliómenedzsereknek, elemzőknek, banki vezetőknek, a bankok ESG területért és zöldhitelezésért felelős vezetőinek, tőzsdei cégek és nagyvállalatok felsővezetőinek és ESG-felelőseinek, nyugdíjpénztárak, nagy ingatlanbefektető cégek vezetőinek.

I.

Az első szekcióban szakértők, tanácsadók osztják meg, hogyan lehet a jogi szabályozásokból eredő kihívásokat üzleti lehetőségekké formálni, és milyen hatással lehet a nagyvállalatokra és a kkv-kre az ESG törvény kulturálisan és üzletileg.

Moderátor: Lukács Ákos – EY

Résztvevők: 
Fehér Sándor – Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség,
Salgó István – BCSDH, 
Wieder Gergő – KPMG

II.

második szekcióban bankok képviselői ismertetik, hogyan integrálják a fenntarthatósági szempontokat pénzügyi döntéseikbe, milyen innovatív megoldásokat eredményez mindez, és hogyan támogatják ügyfeleiket a zöld pénzügyi megoldásokkal.

Moderátor: Dr. Ács Barnabás –  London Stock Exchange Group

Résztvevők:

Máté Károly – CIB Bank;
Molnár András – OTP Bank;
Szege György – MBH Bank;

III.

harmadik szekcióban két panelbeszélgetést tartunk: az egyikben a szabályozói oldal, a Budapesti Értéktőzsde és az újonnan alakult ESG szövetség képviselői járják körül a téma aktualitásait, a másikban nagyvállalatok képviselői osztják meg gyakorlati tapasztalataikat, bevált módszereiket és tanulságos kihívásaikat a fenntartható üzleti gyakorlatok terén.
1.
Moderátor: Bocskai István – Klasszis Média

Résztvevők:
Tóth Róbert – KAVOSZ E-Green Zrt. / ESG Szövetség
Végh Richárd – Budapesti Értéktőzsde,
Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága
2.
Moderátor: Buru Éva – Moore Hungary

Résztvevők:
Kamasinszki Rita – Microsoft Magyarország,
Schnaider Dávid – Videoton,
Várkonyi Diána – Magyar Telekom,
NEO Property Services

IV.

Végül, a negyedik szekcióban intézményi befektetők képviselői vitatják meg, hogyan befolyásolja a fenntarthatóság a befektetési döntéseket és milyen lehetőségeket kínál a zöld befektetések terén. Megtudhatjuk, hogyan azonosíthatók a fenntartható befektetési lehetőségek, milyen kihívásokat jelent a szabályozás változása ezen a téren és milyen hozamokra számíthatunk.

Moderátor: Gáspár András – Klasszis Média

Résztvevők:
Böröczky Dezső – Gránit Alapkezelő
Horváth Barnabás – KBC Alapkezelő
Kovács István – Erste Alapkezelő
Lokietek Eszter – OTP Alapkezelő
Tomasovszki Tímea – VIG Befektetési Alapkezelő

Ezekről és még sok más érdekes kérdésről lesz szó a Fenntarthatóság 2024 – ESG: a szabályozási kihívástól az üzleti lehetőségig címmel megrendezésre kerülő rendezvényünkön.

A szakmai programot követően adjuk át ünnepélyes keretek közt a Klasszis ESG díjakat; a rendezvényt egy vacsora és networking zárja.

Időpont: 2024. október 1. Kezdés: 13:00. 
Helyszín: a Mystery Hotel Budapest ötcsillagos luxusszálloda

Részletek és jelentkezés >>

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) egy exkluzív vállalatvezetői eseményen mutatta be hazánkban először a Beyond Zero filmet a Sustainovával együttműködésben, amelynek házigazdája és helyszíne az E.ON Hungária Csoport volt.

A szeptember 17-i eseményre a BCSDH tagvállalatok első számú vezetői mellett a Net Zero Tanácsadó Testület tagjai is meghívást kaptak, így többek között Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete is megjelent.

Az eseményt Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója moderálta, a résztvevőket Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az ALTEO elnök-vezérigazgatója, Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport vezérigazgató-helyettese, Tomas Svoboda, a Sustainova társalapító-vezérigazgatója, majd Nathan Havey, a film író-rendezője (videóüzenetben) köszöntötte.

Az inspiráló dokumentumfilm Ray Anderson cégvezető személyén keresztül mutatja be személyes és vállalata transzformációját, választ keresve a kérdésekre, hogy melyek a sikeres paradigmaváltás lépései, hogyan lehet bevonni a vezetőtársakat, meggyőzni a befektetőket, elkötelezni az üzleti partnereket a klímacélok megvalósítása érdekében.

A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés során osztották meg gondolataikat, dilemmáikat a klímavédelem szempontjából fontos szektorokban tevékenykedő, elkötelezett vezetők: Pesti Tímea (Ald | LeasePlan), Jamniczky Zsolt (E.ON Hungária Csoport), Báthory Balázs (Market Építő Zrt.). A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták, hogy milyen fontos az első számú vezető hite és akarata, hogy a fenntarthatóság a teljes szervezeti kultúrát áthassa és a munkatársakat is cselekvésre ösztönözze. A klímacélok megvalósítása során nagy segítség lehet, ha megfigyeljük a természeti környezetet, és abból nyerünk inspirációt a konkrét fejlesztésekhez, ez a film egyik kulcsgondolata is.

Az inspiráló, vállalati vezetőknek és munkatársaknak szóló film hazai terjesztésében a BCSDH együttműködik a Sustainova csapatával, hogy minél gyorsabban megvalósuljon a rendszerszintű változás és érdemi cselekvés a klímacélok érdekében.

Az eseményről készült képgalériát a linkre kattintva tudja megtekinteni.

Köszönjük Race to Zero programunk támogatóinak: