A világ hány százaléka birtokolja a globális vagyon körülbelül felét? Kudarc vagy tanulás? Hogyan függ össze az egyenlőtlenség a boldogsággal? Mitől lesz vonzó egy vállalat? Mely tényezők járulnak hozzá a mentális egészségünkhöz? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2025. április 10-én a Nestlé Hungária Kft.-nél. A napot házigazdánk képviseletében Dr. Tompa Gábor vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében felhívta a figyelmet arra, hogy az immár 8 milliárd ember számára az étel, a tiszta, biztonságos ivóvíz, az egészségügyi ellátás és oktatás biztosítása az emberiség történetében korábban soha nem látott alkalmazkodást, életstílus váltást igényel az emberi társadalomtól. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségnek komoly hatása van a vállalatok eredményességére, hiszen korlátozza a termelékenységet, a fogyasztást, a növekedést, destabilizálja az ellátási láncokat, politikai és gazdasági instabilitáshoz vezet. Az egyenlőtlenségek csökkentése tehát az üzleti kockázatok mérséklését is jelenti.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a vállalat legfrissebb HR Trends kutatásának eredményeit hozta el a résztvevőknek: megtudhatták a 2025-ös üzleti év várakozásait és a Magyarországon működő cégek legjelentősebb HR-kihívásait, hogy mitől lesz vonzó egy vállalat 2025-ben. Bemutatta, hogy mely munkakörökre a legnehezebb megfelelő szakembert találni és mely állásokat keresik leginkább a munkavállalók, emellett kitért a home office és az AI használati trendekre is.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója előadásának témája a mentális jóllét és a munka-magánélet egyensúlya volt. Beszélt azokról a tényezőkről, amik hozzájárulnak a mentális egészségünkhöz, a külső körülmények hatásáról és stressz típusairól, mely lehet pozitív vagy negatív. Felhívta a figyelmet az eriksoni életszakaszok jelentőségére is. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének sarokpontjaival és a pénztőke gyengülésének ellensúlyozására a társadalmi tőkébe vetett hit szerepének fontosságával zárta.

A folytatásban Tóth Gergely a HR Fest társalapítója beszélt a kudarcról, annak megéléséről, felhívta a figyelmet arra, hogy míg a gyermekkorban a hibázásra tanulásként tekintünk, ez felnőtt korban megváltozik és kudarcként kezeljük. Kiemelte a grwoth mindset fontosságát és ennek kapcsán azt, hogy a kudarc attól függ, hogy annak gondolod-e.

Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen Dúl Mária (HR vezető, Nestlé), Kovács Janina (üzletfejlesztési igazgató, Skilly) és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy mire kell felkészülniük a vállalatoknak vagy hogyan jelenik meg az esélyegyenlőség a munkaerőpiacon.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdéséről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez. Tevékenységük új elemeként jogi érdekképviselettel segítik a rászorulókat.

Tóth Alexandra, a BASF Digitalization Team Leadje és Vállalati Kommunikációs Managere bemutatta a természettudományos, fizika, kémia szakokra való érdeklődés során a fiúk és lányok közötti arányok eltolódását. Beszélt magyarországi oktatási programjaikról, így a Kölyöklaborról, a Labormentes kémiáról, az Ovi- és sulilaborról is. Ezek mellett egyéb tevékenységeket is megemlített, mint a Láthatatlan Iskolát.

Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalóit foglalkoztató programját, melyben kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 3-3 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – a klímaadaptáció témájára fókuszálnak. A bemutatott projektöltetekre Márta Irén, a BCSDH igazgatója adott visszajelzést.

Dapsy Zoltán a Continental Automotive ügyvezető igazgatója bemutatta a vállalat kultúrájának alapjait. Hogyan tudnak ugyanazok az értékek működni Magyarországon, Németországban és Kínában, és ez hogyan segíti elő a globális vállalatcsoport egységeinek együttműködését. A vállalat értékeit egy úgynevezett Frame of Integrity foglalja össze, ami holisztikus rendszerén keresztül biztosítja, hogy teljes hatásukat elérhessék.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé Net Zero Akciótervét és a vállalat klímaadaptációs jógyakorlatát, a talajmegújító mezőgazdaság alapköveit. A program lényege, hogy a mára már világszinten elterjedt nagyüzemi mezőgazdasági termelés negatív hatásait kiküszöbölje, és az ennek kitett termőtalajt újra olyan állapotba hozza, amelynek révén a föld hosszú távon megőrizheti termőképességét..

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt családjáról, korábbi céljairól és azok megvalósulásáról, illetve karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Miért állunk (tudattalanul) ellen a változásnak? Mi kell a sikeres innovációhoz? Mik az innováció buktatói? Mi az a hangyamalom? Miben hasonlít a körforgásos gazdaság egy jó konyhára? Melyik a világ leginnovatívabb országa? – többek között ilyen kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” program harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet házigazdánk, az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Maria Rita Maresca nyitott meg.

A bevezetőben Szederkényi Zita programvezető egy időutazós játékkal röppentette a résztvevőket a szakmai nap és fenntarthatóság témájába, rávilágítva az innováció elengedhetetlen voltára.

Vendégelőadóink sorát Prof. Dr. Deák Csaba, a Miskolci Egyetem tanára nyitotta meg. Innovációról szóló előadását jól megvalósított innovációs példákkal kezdte, majd beszélt az innováció különböző vonatkozásairól, úgy, mint annak kockázatai, a bevezetésének lehetséges pillanatai és az innovációs stratégia és a technológiai érettség közötti összefüggés. Ezt követően hat fontos szempont mentén vázolta fel a sikeres innovációt, amelyek között szerepel, hogy mindig legyen B tervünk és kiemelte az innovációs lépések végének, a megvalósításnak kulcsfontosságát is.

A folytatásban Dr. Purebl György a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatója beszélt az innováció és változás emberi vonatkozásairól, a tanult tehetetlenségről, a változáshoz való viszonyunkról, arról, hogy akinek jobbak a kudarckezelési képességei, az több innovációba vág bele és így sikeresebb lehet. Az a képesség, hogy automatikusan váltsunk a két döntéshozatali stratégia között, kulcsfontosságú az innováció során. A spektrum egyik végén a Zombie üzemmód áll, ahol minden rutinból történik, míg a másik véglet a Hamlet állapot, amikor mindent túlgondolunk. Fontos felismerni, hogy hol helyezkedünk el ezen a skálán.

A délelőtt hátrelévő részében a projektmunka került fókuszba, amelynek idei tématerülete a klímaadaptáció. A kérdéskör mélyebb megértésének érdekében először Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője beszélt a klímaalkalmazkodás legfontosabb vonatkozásairól. Kiemelte, hogy a klímaadaptációval nem önmagában, hanem a kibocsátáscsökkentéssel együtt kell foglalkoznunk, mindig gondolva a helyes alkalmazkodási megoldásokra is. 

A folytatásban a projektcsapatok a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megfogalmazni azt a fenntarthatósági problémát, amire a projektjükkel megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, volt segítségükre.

Az ebéd utáni program izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken műszaki és beruházási főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita programvezető moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy 150 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő startupnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa.  A beszélgetés során szó esett arról is, hogyan jelenik meg a fenntarthatóság az innovációkban, és a beruházásokban is egyre nagyobb szerepet kap, arról, hogy egy fenntarthatósági alapon működő startup elindítása milyen kihívásokat rejt magában. A résztvevők megosztották személyes elköteleződésüket, beszéltek a körforgásos gazdaság jelentőségéről és arról, hogy egy kutatás-fejlesztési vállalat hogyan támogathatja és működhet együtt multinacionális vállalatokkal a fenntartható megoldások előmozdítása érdekében.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese mutatta be a vállalat fenntarthatóság terén elért eredményeit, majd a körforgásos gazdaság terén létrehozott, innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újra feldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Sárközi Melinda, az EUROAPI belső kommunikációért felelős kollégájának rövid ismertetőjét követően három csoportban gyárlátogatás következett szakértő EUROAPI-s kollégák vezetésével. A bejárás során egy termelési üzemet, a labort és a raktár egyik épületét tekintették meg a résztvevők. A csoportokat felkészült kollégák fogadták, így például megtudhattuk azt is, hogy a raktári folyamatokban a fenntarthatóság mely elemei hogyan jelennek meg valamint digitalizált napi kapacitás tervezőt is bemutatták a minőségellenőrzési területen.

A nap zárásaként Maria Rita Maresca ügyvezető igazgatóval beszélgettek a résztvevők, aki beszélt karrierjéről, tapasztalatairól, a vezetés fontos aspektusairól, valamint a kulturálisan sokszínű csapatok irányításáról. Kiemelte, hogy a vezetés egyik egyszerű, mégis hatékony mutatója az emberek mosolya.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Mennyire hajlandók a fogyasztók megváltoztatni a szokásaikat a másfélfokos életmódért? Vajon inkább a húsról vagy az autóról mondanának le az emberek? Vannak olyan értékek, ami miatt megváltoztatnák attitűdjüket? A mostani nehéz helyzet hogyan hat a fenntartható fogyasztási cikkek forgalmára? A fenntartható életmód és egyéni tettek nélkül is elérhetők a céljaink? A klíma alkalmazkodás és a fenntartható életmód összeegyeztethető?

Másfélfokos életmód projekt eredményeiről tartott előadását követően Vadovics Edina a Greendependent Intézet ügyvezető igazgatója, Maczelka Márkkal a SPAR Magyarország kommunikációs vezetőjével és Károlyi Zsuzsával az E.ON Márka és Marketing vezetőjével beszélgetett Márta Irén moderálásával a fenti kérdésekről, fenntartható és reziliens életmódról, annak kihívásairól és a jelenlegi helyzetről, az előttünk álló útról. A 2025. március 12-én tartott munkacsoport ülés résztvevőit házigazdaként Martin Olivér a Szentkirályi Magyarország a belső ellenőrzési és megfelelőségi osztály csoportszintű vezetője köszöntötte. Van der Wildt Nikolett Fenntarthatósági és PR menedzser a cég fenntarthatósági eredményeiről tartott prezentációt.

A Másfélfokos projekt kutatásaiból kiderül, hogy ha a társadalom legmagasabb jövedelmű 10%-a látható lépéseket tenne a fenntarthatóbb életmódért, akkor a klímaváltozás mérséklése elérhető távolba kerülne. Az ipar dekarbonizációja nem lesz elég, szükség van egyéni és háztartás szintű cselekvésre, és a rendszerszintű körülmények megváltoztatására is. A technológiai beruházás, és a kisebb életmódváltást jelentő életmód lehetőségek jobban elfogadottak, de ennél sokkal drasztikusabb lépésekre van szükség, hogy valódi klímahatás legyen elérhető. Az attitűdváltásokra is van lehetőség.

A kerekasztal beszélgetés és az azt követő kötetlen párbeszéd feltárta, hogy az egiztenciális gondok sokszor felülírják a fenntartható vásárlói döntéseket, de nem szabad feladni. Az egyén, egy vállalat is, mint nano méretű katalizátor jó irányba fordíthatja a folyamatokat. Ez egy sziszifuszi munka, de ha mindenki egy irányba tesz, akkor lesz elmozdulás. Félúton vagyunk 2050-ig. Sokat tettünk, de még több van hátra. Muszáj jó válaszokat találnunk. El kell döntenünk, hogy mire allokálunk erőforrást, mivel tudjuk a legnagyobb hatást elérni. Olyan szemmel kell nézni a termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy azok hogyan segítik vagy segíthetik az egyéneket egy fenntartható élet felé.