„A jövő vezetői” program 3. szakmai napja a fenntartható innováció témáját járta körbe. Az eseménynek az EUROAPI adott otthont. A napot Juhász Roland, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, és néhány szóban beszélt a vállalat történetéről.

Ezt követően a nap felvezetéseként Szederkényi Zita, programvezető közös gondolkodásra hívta a résztvevőket olyan kérdések mentén mint: mit tehetünk egy számunkra kedves helyszínért, hogy 30 év múlva is megőrizze azt, amiért ma szeretjük? Vajon elég gyorsan halad-e a fenntarthatósági átállás a vállalatoknál és mit tehetünk azért ma, hogy ez gyorsabban történjen? Mitől lesz egy innováció fenntartható?
A folytatásban Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója mutatta be előadásában, hogy a személyes rezilienciához, mely tényezők járulnak hozzá. Kiemelte, hogy a rezilienciához szükséges készségek többsége fejleszthető, és csak kisebb részük múlik velünk született adottságokon – mint például az intelligencia, az optimizmus vagy az érzelmi intelligencia.
Ezután Prof. Dr. Deák Csaba, egyetemi tanár adott áttekintést az innováció típusairól, valamint arról, hogy a vállalatok életciklusának mely szakaszaiban születnek leggyakrabban innovációs döntések. Előadásában kitért a kapcsolódó kockázatokra is, és hangsúlyozta a „landolás”, vagyis az ötletek gyakorlati megvalósításának jelentőségét.
A nap folytatásában Zsargó Szilvia, a LEGO Serious Play trénere vezetésével folytatódott a program. A projektcsapatok „kezükkel gondolkodva”, legózva keresték a megoldást a korábban tagvállalataink vezetői által megfogalmazott esetekre, dilemmákra. Bemelegítésként egyénileg építettek, konkrét és elvontabb témában, majd közös kreatív alkotások születtek az asztaloknál.
A délután folyamán kerekasztalbeszélgetésben kérdezte Szederkényi Zita Dr. Ligeti Gábort, a Heineken műszaki és beruházási főmérnökét és Burom Zoltánt a Bay Zoltán Intézet üzletfejlesztési igazgatóját és ESG vezetőjét arról hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és vállalatok innovációs tevékenysége, mik a szabályozó környezet kihívásai, valamint az AI-t használat alkalmazási lehetőségeiről.
Köves Márton, a Masterplast fenntarthatósági és üzletfejlesztési koordinátora a Hungarocell Zöld Programról számolt be. A Masterplast 2020-ban indította el átvevőpontjait, ahová a Hungarocell vágási hulladékai szállíthatók vissza, amelyből új hőszigetelő anyagot gyártanak le. Tavaly ősszel üveggyapottal egészült ki az átvett alapanyagok palettája.
Ezt követően az EUROAPI kollégái, Sárközi Melinda, belsőkommunikációs vezető, Sótonyi Beáta, SAP Operations Manager, Czinger Gábor, műszaki üzemeltetési és karbantartási vezető és Kerényi Bence, energia és épületüzemeltetés vezető kíséretében labor- és üzembejárás során a résztvevők betekintést nyerhettek a telephely egységeinek működésébe.
A nap zárásaként a vezetői beszélgetés során Juhász Roland, az Euroapi ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetéssel kapcsolatos tapasztalatait. Beszélt többek között a vezetői szerep lényeges pontjairól, mint például a felelősség, a  különböző kultúrájú munkatársakkal való együttműködés fontos aspektusairól, valamint arról is, hogy milyen szempontok mentén lehet felsővezetőként jól működni egy, a saját szakmai hátterünktől eltérő területen.

A munkaerőpiaci folyamatok, a vállalatok és az emberi érték kérdéskörei álltak a középpontban a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének március 18-i ülésén, amelynek a Grant Thornton adott otthont. A vendégeket a házigazda nevében Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary Human Capital Services területének vezetője köszöntötte.

 

Elsőként Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője a Randstad HR Trends Survey 2026 kutatás eredményeire építve bemutatta, hogy jelentős változások zajlanak a magyar munkaerőpiacon, például a munkaerő-kereslet terén. Kiemelte, hogy az értékalapú működés egyre fontosabbá válik a munkatársak megtartásában, valamint a vállalatok egyre nagyobb hányada támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazását, és azt tervezi, hogy széles körben kiterjeszti annak használatát.

A találkozó második részében a BCSDH készülő, emberi érték fókuszú online képzési modulja került a figyelem középpontjába. Márta Irén, a BCSDH igazgatója elmondta, hogy a BCSDH Akadémia részeként a modul támogatja majd a vállalatvezetőket a szemléletformálásban és a gyakorlati megoldások kialakításában. A résztvevők aktívan bekapcsolódtak a közös gondolkodásba: tapasztalataik és visszajelzéseik mentén azonosították azokat a kulcstémákat, amelyek meghatározhatják a modul szakmai irányát.

A műhelymunka ismét rámutatott: az emberi érték nem „soft” téma, hanem a hosszú távú üzleti siker egyik meghatározó tényezője. A vállalatok előtt álló kihívások kezeléséhez új vezetői megközelítésekre, tudatos stratégiai döntésekre és együttműködésre van szükség. Az alkotóműhely célja, hogy platformot teremtsen ezekhez a párbeszédekhez, és közösen formálja a jövő vállalati gondolkodását – ahol az emberi érték valódi versenyelőnnyé válik.

Inspiráló kávéházi beszélgetéssel indította idei évadát a BCSDH „A jövő vezetői” programjának közössége Erdei Katalinnal, a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás és műszaki igazgatójával a KPMG Rooftop 825 Café különleges hangulatú helyszínén március 17-én.

Az eseményt Kórász Tamás, a KPMG partnere a tanácsadó terület társvezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta az online elérhető BCSDH Akadémiát. Bori Máté, az Alumni közösség vezetője és az Ayvens operációs és car remarketing igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy 3 éve teltházzal futnak a programok, melyek célja tovább erősíteni a közösségi kapcsolatokat és a szakmai párbeszédet.

Az est középpontjában a vezetői beszélgetés állt, amelynek vendége Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás és műszaki igazgatója volt. A beszélgetést Nagy Julianna, a KPMG Hungary ESG és fenntarthatósági szolgáltatások területének igazgatója vezette, aki kérdéseivel izgalmas és személyes témákat is érintő párbeszédet alakított ki a vendéggel.

A beszélgetés során szó esett Erdei Katalin szakmai életútjáról, arról, hogyan vezetett útja az élelmiszeriparból a gyógyszeriparba, valamint arról, milyen kihívásokkal és felelősséggel jár egy nagyvállalat HR- és műszaki területeinek irányítása.

A diskurzus egyik fontos témája a munkahelyi kapcsolódás és a közösség szerepe volt. Melynek egy jó példája a teljesen önként és munkatársakból szerveződő boldogság kommandó, akik csupa pozitív visszajelzéssel lepik meg kollégáikat. A résztvevők együtt gondolkodhattak arról, hogyan előzhető meg a munkahelyi elmagányosodás, és mit tehetnek a vezetők annak érdekében, hogy szervezeteikben valódi közösségek alakuljanak ki.

A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.

Egy közel 170 éves cég miért a legjobb példa a rezilienciára? Hogyan lehet kezelni a fenntarthatóság komplexitását és hogyan kötelezzük el munkavállalóinkat mellette? Milyen segítő eszközök vannak és ki hogyan használja őket?

Ezekre a kérdésekre kereste a választ a 2026. március 5-én tartott kommunikációs munkacsoportülésen, ahol házigazdaként Szabó Ibolya a Dreher Sörgyárak Zrt. vállalati kapcsolatok igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Endrédy Orsolya a Dreher Sustainability and Stakeholder Relations specialistája mutatta be a vállalat fenntarthatósági eredményeit.

Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség ügyvezető partnere és Szilágyi Zsófia a WWF Magyarország vállalati ügyfélkapcsolati menedzsere és projektmenedzsere mutatta be a közös fenntarthatósági dolgozói e-learning programjukat, a Green Academyt. A gemifikációs elemeket is tartalmazó kulcsrakész, teljeskörű megoldás egyes paneljei testreszabhatók.

Pogány Édával a Syngenta Europe regionális fenntarthatósági vezetőjével, és Szabó Ibolyával a fenntarthatóság komplexitásának kezeléséről, a társosztályok érzékenyítéséről, a bevonás régi és új kihívásairól beszélgetett Márta Irén.

A kerekasztal beszélgetésből kiderült, hogy a fenntarthatóság melletti elköteleződés egyik kulcseleme a vezetés elköteleződése, és csak akkor lehet sikeres, ha áthatja az egész vállalati kultúrát. Világosnak kell lennie a munkavállalók számára, hogy a fenntarthatóság kérdése az ő ügyük is, és fontos részvételük a folyamatban. De ehhez látniuk kell a kapcsolódásokat.

A munkacsoport végén Szabó Ibolya vezetésével egy jóhangulatú múzeumi látogatáson vehettek részt a jelenlevők.

 

 

Milyen a jó vezető? Miként lehet emberközpontúan vezetni? Miért és hogyan kap szerepet a fenntarthatóság a vezetésben? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” program résztvevői a felelős vállalatirányításról szóló szakmai napon, amelyet a Nestle Hungária Kft. székházában tartottunk.  A résztvevőket Dr. Tompa Gábor a Nestlé Hungária vállalati kommunikációért és közkapcsolatokért felelős igazgatója köszöntötte.

A szakmai nap bevezetőjében Szederkényi Zita programvezető bemutatta a felelős vállalatirányítás és a fenntartható értékteremtés szerepét a jelenlegi gazdasági és társadalmi kihívások közepette. Előadásában hangsúlyozta, hogy a fenntarthatóság stratégiai szintű beépítése, az etikus működés és az érintetti értékteremtés a hosszú távon versenyképes vállalatvezetés alapja. A program idei kiemelt témájaként a klímaadaptáció is fókuszba került.

Ezután Szederkényi Zita beszélgetett Szauer Péterrel és Szauer Tamással, a HVG elnökével és vezérigazgatójával, amihez Márta Irén, a BCSDH igazgatója is csatlakozott. Péter a fenntarthatóság hosszútávú megtérülését emelte ki, Tamás pedig hangsúlyozta, hogy fontos, hogy a fenntarthatóság a hatékonyságot szolgálja. A résztvevők megtudhatták, hogy a vállalat vezetése során mit tanul egymástól apa és fia. A beszélgető társak kifejtették, hogy a családi vállalkozásokban a fenntarthatóság abban is értelmet nyer, hogy a döntéseknél a következő generációra gondolva terveznek a vezetők.

Fazekas László az MVM gazdasági vezérigazgató helyettese röviden bemutatta az MVM tevékenységét. Ismertette a fenntarthatósági dilemmát, és elmondta, hogy a korábbi biztonság és megfizethetőség igény, a fenntarthatóság igényével egészült ki az elmúlt években a fogyasztók részéről. Ezzel az új témával való foglalkozást a hosszú távú fennmaradás kulcsának nevezte.

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági vezetője ismertette a vállalat regeneratív gazdálkodást támogató tevékenységét, amely kiemelkedő Magyarországon. Felhívta a figyelmet a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatok fontosságára és bemutatta a talajmegújító agrárprogram célkitűzéseit, amelyek a talaj egészségének javítását, a biodiverzitás erősítését és a mezőgazdasági termelés klíma­rezilienciájának növelését célozzák a hazai gazdák támogatásával. Részletesebben beszélt a csomagolási vállalásokról, az újratöltési rendszerek erősítéséről, a kapszulák visszagyűjtéséről és a partnerekkel történő együttműködésekről, hogy a fogyasztók mindinkább megismerjék az újrahasznosítás lehetőségeit.

Gazsi Zoltán a Kék Zóna Közösség alapítója motivációs előadásában közös gondolkodásra hívta a résztvevőket. Mi a siker képlete? Mit kérdőjelezel meg? Minden helyzetben szükségszerű a szabálykövetés? Mi okoz neked stesszt? Gondolatindítói közt szerepelt még, hogy mitől lesz jó egy csapat, illetve a megbocsájtás kultúrájának fontossága.

Ezután a lehetséges projekttémákat vázolta fel Hőgyész Anna, Karafa László, Bori Máté, Galambos Vanda, Gartner Szilvi és később a nap folyamán Károlyi Zsuzsa. Ezekből a témákból választanak majd a program résztvevői projektmunkájukhoz.

Kelemen Attila, a ProSelf elnök-vezérigazgatója szempontokat adott ahhoz, hogy milyen egy jó vezető. Beszélt a szolidaritás, kompetencia, alázat, intelligencia jelentőségéről, továbbá, hogy a moralitás újra egyre nagyobb jelentőséggel bír. Ezután a résztvevők 5 csoportban vitatták meg vezető hitvallásukat, majd gondolataikat megosztották a többi résztvevővel.

A program folytatásaként Pesti Tímea, az Ayvens vezérigazgatója beszélt annak fontosságáról, hogy a vezetés emberközpontú és értékközpontú legyen. Kiemelte a transzparens és őszinte kommunikáció szerepét, különösen egy vállalati összeolvadás során, amikor a bizalom megőrzése kulcsfontosságú. Szólt arról is, hogy a támogató munkakörnyezet milyen mértékben járul hozzá a sikerekhez és az áttörésekhez, előadását személyes, hiteles hangvétel tette még erőteljesebbé és inspirálóbbá.

A vezetői beszélgetés során Noszek Péter, a Nestlé ügyvezető igazgatója beszélt karrierútjáról, valamint Európa és más kontinensek országaiban, a különböző kultúrájú munkatársakkal való közös munkáról. Továbbá megosztotta személyes vezetői tapasztalatait a résztvevőkkel.

A nap zárásaként a Zwack múzeumba látogattunk el, amelyet Puskel Erzsébet, a Zwack Unicum Nyrt. minőségirányítási rendszerek- és ESG vezetője mutatott be nekünk. A Zwack ESG tevékenységének rövid ismertetése után egy látványos videón keresztül tudhattunk meg többet a Zwack Unicum történelméről. Ezután bejártuk a pincerendszert, és egyenesen a hordókból kóstolhattuk meg a különböző Unicumokat.

A résztvevők visszajelzései alapján ez a nap visszaadta a hitüket, megerősítette bennük a bizalmat abban, hogy a BCSDH tagvállalatai élén elkötelezett, emberközpontú és a fenntarthatóbb jövőt szem előtt tartó vezetők állnak.

Tovább a teljes galériához

 

Budapest, 2026. február 25. – Noszek Péter a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója személyében új elnökségi tagot választott a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlése. Gazsi Zoltán 10 évnyi munka után adja át helyét a BCSDH elnökségében.

„A gazdasági kockázatok növekszenek, a bizonytalanság állandósul, az a világ, amelyhez a vállalatainkat, üzleti modelljeinket, rendszereinket igazítottuk, már nem létezik. Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyek hatásaira fel kell készülnie az üzleti szférának is. Meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan érinthetik ezek az üzleti működést és hogy tudunk alkalmazkodni és hogyan válhatunk rezilienssé. – mondta el köszöntő beszédében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „De nem mindegy, hogy milyen állapotokhoz kell alkalmazkodnunk, rendszerszintű változások kellenek ahhoz, hogy a klímaváltozást megállítsuk. A BCSDH 158 tagvállalatával fenntarthatósági kérdésekben mára megkerülhetetlenné vált, és vállalatvezetői közösségként elkötelezett, hogy ezen változások élére álljon.”

A szervezet célja, hogy egyre több vállalattal ismertesse meg a fenntartható vállalatvezetést és területeit, valamint cselekvésre ösztönözzön.  Az elmúlt évtizedben közel 500 szakmai rendezvényt tartott, közel 300 aktív vállalati vezető csatlakozott valamilyen formában a kezdeményezéseihez, közel 200, a fenntarthatósági kihívásokra valódi válaszokat adó üzleti gyakorlatot mutattak be. Pótolhatatlan munkát végez a 2021-ben létrehozott, a szektorokon átívelő, szabályozói, tudományos és üzleti szféra fenntarthatóság iránt elkötelezett, kiemelkedő szereplőit tömörítő Net Zero Tanácsadó Testület is, hogy elősegítse és felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat.

A 13 éve indult „A jövő vezetői” program, amelyben már 404 tehetséges vezető vett részt, 2024-ben az Európai Vállalkozásfejlesztési díj nyertese lett Magyarországon a fenntartható átállás kategóriában. Itt és az Action 2020, illetve a Time to Transform 2030 Magyarország programba pedig több mint 300 civil, tudományos és vállalati szakértőt sikerült bevonni.

„Fontos munkát végez a Körforgásos Gazdaság Platform is, amellyel a BCSDH elnyerte a 2026. október 5-7-én Budapesten sorra kerülő európai Circular Economy Hotspot rendezésének jogát, ezzel láthatóságot adva a haza jó megoldásoknak és lehetőséget adva a nemzetközi legújabb eredmények megismerésének.”- tette hozzá Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója, kiemelve az idei és elmúlt év újdonságait. – „2025-ben elindítottuk a BCSDH Akadémiát, amely egyedülálló a maga nemében. A regisztrált online tudásplatformunk kifejezetten felsővezetőknek és döntéshozóknak készült és a fenntarthatóság területeit dolgozza fel stratégiai szinten. Már most elérhető a klímaalkalmazkodás téma, amit 2026-ban a körforgásos gazdaság követ. A neves szakértőkkel felvett rövid, célzott videók és a hozzá kapcsolódó konkrét példák, esettanulmányok, megvalósítás- és döntéstámogató anyagok segítik a vállalati döntéshozókat.”

Kilencedik alkalommal került átadásra a 2017-ben életre hívott Fenntartható Jövőért díj, elismerve a kiemelkedő vállalati, vezetői és személyes teljesítményeket a fenntarthatóság területén.

Miközben az ESG munkacsoport az ESG képzések és a vállalatokra szabható egyéb szolgáltatások a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási információk megértésével segíti a tagvállalatokat, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) állandó meghívottjaként gondoskodnak a vállalati szféra törekvéseinek képviseletéről. Ezen törekvések ma már messze túlmutatnak az üvegházhatású gázok emissziójának visszaszorításán: a magyar üzleti szektorban is egyre nagyobb figyelmet vívnak ki maguknak az olyan fenntarthatósági kihívások, amilyen a biodiverzitás megőrzése vagy a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése – megértve, hogy se természet nélkül, se ember nélkül nincs üzlet és nincs jövő – vagy a már meglévő változásokhoz való alkalmazkodás fontossága.

„Ami a jövőt illeti, erőfeszítéseink megsokszorozása szükséges globális, országos és vállalati szinten is, mint a klímaváltozás megállítása, mint klímaalkalmazkodás és reziliencia területén, akkor is, ha a térségünkre és a világ egyéb térségeire nehezedő geopolitikai feszültségek időnként elterelik a fókuszt.”– emelte ki Ifj. Chikán Attila. – „Csak a bizalom újjáépítése és új típusú együttműködési mechanizmusok révén tudjuk elérni a nagyobb ellenállóképességet, rezilienciát, és hozzájárulni egy stabilabb jövő kialakításához, ez fontos feladata a BCSDH-nak is.”

Noszek Péter az elnökség újonnan megválasztott tagja egyaránt kifejezte eltökéltégét, hogy tapasztalatával, munkájával támogatja a BCSDH munkáját segítve a vállalatokat, hogy a fenntarthatóság területén megtegyék a szükséges lépéseket, felgyorsítsák a rendszerszintű változásokat és valódi értékteremtő folyamatokat indítsanak akár az ESG, akár a klímacélok és -adaptáció, vagy a körforgásos gazdaság területén.

 

***

Noszek Péter
ügyvezető igazgató
Nestlé Hungária Kft.

Noszek Péter a Nestlé Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, több mint három évtizedes nemzetközi menedzsment‑ és pénzügyi tapasztalattal rendelkező vezető. Karrierjét 1991‑ben, gyakornokként kezdte a Nestlé svájci központjában, majd Angliát érintve, 1992‑ben tért vissza Magyarországra első megbízatására a szerencsi gyárba, később pedig a Nestlé Hungária kontrollereként dolgozott. Ezt követően különböző pénzügyi és vezetői pozíciókat töltött be Új‑Zélandon, Ausztráliában és a Fülöp‑szigeteken, mielőtt 2011‑ben Svájcba költözött, ahol a Nestlé Purina Petcare Europe pénzügyi igazgatójaként tevékenykedett. 2014‑ben kinevezték a Nestlé európai pénzügyi és kontrolling igazgatójává, majd az EMENA zóna pénzügyi vezetőjeként részt vett a vállalati egységek szervezésében és stratégiai fejlesztésében. 2018 januárjától a Nestlé Hungária ügyvezető igazgatója. Noszek Péter vezetése alatt a vállalat a hazai piac mellett regionális szerepet is betölt, jelentős beruházásokkal és kapacitásbővítésekkel támogatva a magyar élelmiszeripar fejlődését.

A vállalatnál közel egy évtizede kizárólag zöld árammal üzemelnek, 2025-ben napelem parkot adtak át a szerencsi üzemben. A büki állateledel gyár térségének gazdáival közösen több, mint 13 ezer hektáron folynak regeneratív módszereken alapuló művelési gyakorlatok.

Emellett kiemelt szerepet tulajdonít a társadalmi felelősségvállalásnak: a BOM – A Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának tagjaként, valamint a Magyar Tenisz Szövetség Fogyatékkal Élő Teniszezők Bizottságának elnökeként aktívan támogatja a közösségi kezdeményezéseket. Szívügyének tekinti a mentorálást is, több szervezetben mentorál, mint pl. a Menedzserszövetségben és az Art is Business közösségben is. Továbbá a Swisscham Hungary (Svájci-Magyar Kereskedelmi Kamara) alelnöki pozícióját is betölti. Pályafutását a Menedzserszövetség 2022-ben az Év Menedzsere díjjal ismerte el, 2024-ben a Behaviour HR Magazin az Év Cégvezetője címmel tüntette ki a Nagyvállalati kategóriában. 2023-ban Szerencs városa díszpolgári címet adományozott neki. 2026-ban a Menedzserszövetség elnökévé választották.

A fenntarthatóság ma már nem csupán megfelelési kérdés, hanem stratégiai döntési pont a vállalatok életében. Két éve indult útjára a Klasszis Média (az Mfor, a Privátbankár, illetve a Piac&Profit) ESG Klubkonferencia-sorozata, amely azóta a hazai ESG-szakmai párbeszéd egyik stabil fórumává vált.

A 2026-os év első ESG Klubkonferenciája azt vizsgálja, hogyan alakul át a magyar ESG-környezet, mit jelent mindez a vállalkozások számára a gyakorlatban, és milyen irányba tart a fenntarthatóság a következő években szabályozói, piaci és generációs nézőpontból egyaránt. Hogyan befolyásolja majd a mesterséges intelligencia a fenntarthatóságot, lesz-e szerepe a jelentéstétel során és lesz-e szerepe a stratégiaalkotásban.

Kinek ajánljuk konferenciánkat?

– Zöld és innovatív vállalatok döntéshozóinak
– Gazdasági cégvezetőknek
– Fenntarthatósági szakértőknek, ESG menedzsereknek
– Pénzügyi befektetőknek, üzletembereknek
– Bankoknak és finanszírozóknak
– Tanácsadóknak, jogi képviselőknek
– Befektetési alapok munkatársainak
– Energia, ingatlan, építőipar, IT, HR, kommunikációs területen dolgozóknak
– Szektorfüggetlenül a technológiai átalakulás iránt érdeklődő cégeknek
– És azoknak, akik szeretnék bővíteni kapcsolati hálójukat, keresik az üzleti networking lehetőségeket

Időpont: 2026. február 26. 17:00 – 20:00
Helyszín: Budapest, KPMG Irodaház (1134 Budapest, Váci út 31.)

Jelentkezési határidő: 2026. február 25. 12:00

Részvételi díjak

Early bird részvételi díj  február 16-ig: 27.900 HUF + áfa

Részvételi díj 2026. február 17-től: 33.900 HUF +  áfa

25% kedvezmény BCSDH tagoknak. KUPONKÓD: KTW26FBCS25

Csoportos kedvezmény: legalább 2 fő együttes regisztrációja esetén 25% kedvezményt biztosítunk. Ez más kuponkedvezménnyel nem összevonható, de early bird jegyárból is értendő. 

Tervezett program:

16:30 – 17:00Regisztráció
Köszöntő: Wieder Gergő  ESG igazgató, KPMG
17:05 – 17:20Előadás I. – Nyitóelőadás: A fenntarthatóság átok vagy áldás a kereskedelmi bankoknak?

Versenyelőny, reputáció, kockázatminimalizálás, mit jelent az ESG a banki gyakorlatban, és mit érzékel ebből az ügyfél?

Előadó: Suba Levente, Fenntarthatósági vezető, K&H Bank

17:20 – 17:35Előadás II.

Hogyan támogatja a hazai zöld átállást a Demján Sándor Program?

Az állam szerepe a vállalkozások finanszírozásában és a zöld átállás felgyorsításában, hogyan válhat a kötelezettség valódi növekedési lehetőséggé.

Előadó: Csécsei Ádám, EXIM Bank

17:35 – 17:50Előadás III.

Új mérföldkő a magyar ESG-szabályozásban?

Csökkenő adminisztratív terhek, kiszámíthatóbb működés

A előadás átfogó képet ad a hazai ESG-szabályozás legfrissebb változásairól, különös tekintettel az MNB új ajánlására. Bemutatja, hogyan válik a keretrendszer egyszerre hatékonyabbá és vállalkozásbarátabbá, miközben továbbra is illeszkedik az uniós elvárásokhoz.

Előadó: Lukács Ákos, EY

17:50 – 18:05Előadás IV.

Fenntartható vállalkozásokhoz fenntartható fejlesztési programok kellenek

Milyen hazai programok segítik ma a vállalkozásokat a hosszú távon is fenntartható működés kialakításában?

Előadó: Fehér Sándor, MGFÜ

18:05 – 18:30Szünet & Borkóstoló

Kötetlen szakmai beszélgetések, kapcsolatépítés inspiráló környezetben.

18:30 – 18:50Előadás V.

A jövő elkezdődött!

Fenntarthatóság és mesterséges intelligencia a következő évtized üzleti modelljeiben.

Nemzetközi kitekintés arról, hogyan válik az ESG a hosszú távú üzleti siker alapfeltételévé, és milyen új kompetenciákra lesz szükség a jövő vállalataiban.

Előadó 1: Wieder Gergő  ESG igazgató, KPMG,
Előadó 2: Ignácz Péter – Szenior menedzser, KPMG

19:00 – 19:50Kerekasztal-beszélgetés – Generációk vitája a fenntarthatóságról – másképp gondolkodunk, ugyanarra tartunk?

Fiatal ESG-szakértők és tapasztalt szenior szakemberek vitája arról, hogyan látják a fenntarthatóság jövőjét, milyen különbségek és közös pontok vannak a generációk megközelítésében. A beszélgetés rávilágít arra, hogy az ESG nem generációs törésvonal, hanem közös stratégiai felelősség.

Résztvevők:
– Hegedűs Kristóf – Alapító ügyvezető, Beeco

– Suba Levente – Fenntarthatósági vezető, K&H Bank

– Szabó-Molnár Csilla – ESG CoE vezetője, Magyar Telekom
– Szelley-Bereczki Anna – Agtech vállalkozó, BBlooms
– Wieder Gergő – ESG igazgató, KPMG

– Moderátor: Ács Barnabás, nemzetközi ESG szakértő

19:50 – 20:10Záró networking & borkóstoló

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) ESG munkacsoportja 2026. február 12-én tartotta idei első ülését, amelynek középpontjában a gyorsan változó európai és hazai ESG-szabályozási környezet, valamint a vállalatok gyakorlati felkészülése áll.

A találkozón a résztvevők első kézből kaphattak információt a legfontosabb jogszabályok és standardok változásairól, valamint lehetőség nyílt a tapasztalatok megosztására és a közös gondolkodásra is.

A résztvevőket Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. fenntarthatósági szakterületvezetője köszöntötte, akiknek ezúton is köszönjük, hogy vendégül látták rendezvényünket.

Az esemény kiemelt témája az európai fenntarthatósági jelentéstételi rendszer újdonságai voltak. A változások hátteréről és várható hatásairól Sven Gentner, az Európai Bizottság DG FISMA főigazgatóságának illetékes vezetője adott áttekintést online előadásban. Előadásában rövid áttekintést adott az EFRAG munkájának eredményeiről, mely a vállalati jelentéstételi kötelezettségek arányosabbá és kezelhetőbbé tételét célozza. Emellett nemcsak a legfontosabb határidőkre tért ki, hanem válaszolt a résztvevők kérdéseire is.

A hazai szabályozási környezet alakulása szintén hangsúlyos szerepet kapott a találkozó programjában. Az ESG-törvényhez kapcsolódó adminisztrációcsökkentési intézkedések és a megfelelési elvárások gyakorlati értelmezése kapcsán Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója interaktív konzultáció keretében beszélte át a vállalatokat érintő legégetőbb kérdéseket.

A találkozó végén moderált kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők megoszthatták egymással ESG-felkészülésük aktuális állását, a jelentéstételi és adatgyűjtési kihívásokat, valamint azokat a jó gyakorlatokat, amelyek segíthetik a jogszabályi megfelelést.

Az ESG-szabályozás gyors ütemű fejlődése – az ESRS egyszerűsítési törekvései, a CSRD gyakorlati alkalmazásának finomodása és a hazai megfelelési keretek változása – egyre inkább stratégiai kérdéssé teszi a fenntarthatósági teljesítmény mérését és irányítását. A BCSDH munkacsoport-találkozója ehhez kínál naprakész szakmai iránymutatást és párbeszédet a vállalatvezetők és ESG-szakmai döntéshozók számára.

Köszönjük támogatóinknak!

 

Mit tanítanak Odüsszeusz és a szirének a fenntarthatóságról? Még mindig ősi ösztöneink hajtanak a rövidtávú gondolkodás felé? Hogyan váltsunk nézőpontot? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Hogyan látjuk a jövőt? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

 

„A jövő vezetői” program 2026-os évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója mutatta be a World Economic Forum 2026-os Globális kockázati indexének főbb eredményeit, majd a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk beszélt. Bemutatva a BCSDH szakmai munkáját kiemelte az idei év szakmai fókuszát: a klímaadaptáció és klímareziliencia témáját.

 

A folytatásban Szederkényi Zita programvezető bevezette a résztvevőket a fenntarthatóság alapfogalmába és megközelítéseibe kiemelve, hogy a fenntartható jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amihez a paradigmaváltás elengedhetetlen.

 

A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Beszélt arról, hogy a gazdasági fejlődés hasonló a vasárnapi ebédhez. Sikere több tényezőtől függ: az alapanyagoktól, azaz a természeti erőforrásoktól, a szakácstól, azaz a humán erőforrástól, eszközöktől, azaz a technológiától és a hagyományoktól, azaz a társadalmi tőkétől. Fontos tudni, hogy míg az utolsó három tényezőt növeljük, javítjuk, a természeti erőforrásokat automatikusan csökkentjük, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a tényezők szorosan összefüggnek és hatnak egymásra. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, és bár többi mutató nem ilyen egzakt, de például, hogy a mentális egészség támogatása, a zöld területek növelése pozitív hatással vannak a profitra már bizonyítottak. Nem szabad a jelen jóléte miatt felélnünk a jövőt, a szirén ének élvezetéért áldozatokat kell hoznunk, korlátozni kell magunkat, ki kell találnunk, hogy hogyan tudjuk elkerülni a káros következményeket.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán.

 

A cégeknél kiknek, melyik szervezeti egységeknek lehet érdeke egy e-bike program elindítására a rövidtávú autózás kiváltására? Hogyan lehetne elérni, hogy a cégeknél a ne tűzoltás legyen, hanem előre tervezés, megelőző karbantartás? Hogyan győzhetők meg a vezetők erről? Milyen KPI kapcsolódhatnak ehhez? Hogyan lehet a fenntarthatóság érdekes, izgalmas és fontos a munkavállalók számára a mindennapi munkájukban? Hogyan lehet bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?

A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.

 

Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mesélt saját életének példája alapján, hogy hogyan lehet újra definiálni a lehetetlen fogalmát és hogyan válhat meghatározó szemléletmóddá a fenntarthatóság. A Katica tanya példája mutatja, hogy ha a működés minden pontján megvizsgáljuk, hogy mit tehetünk, akkor pl. 1600 vendég után csak egy szemeteszsák valódi hulladék keletkezik és a fejlesztés csak úgy valósulhat meg hogy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel. A mit és a miként egyformán fontosak, és nem az a kérdés, hogy lehetséges-e valami, hanem hogy hogyan.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, a társadalmi felelősségvállalásukat meghatározó IWAY programról, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése minden országban, ahol jelen vannak, így Magyarországon is. Az IKEA már magas szinten integrálja stratégiájába a fenntarthatóságot, olyan komplex megoldásokkal is él, mint a körforgásos design, vagy a javítás és másodlagos piac létrehozása.

 

A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági programját, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.

 

A nap utolsó előadásában Veress Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Intézetének oktatója és kutatója beszélt arról, hogy kevés kétség van afelől, hogy a jelenlegi ökológiai válságból nem tudjuk ki „gazdaságnövekedni” magunkat. Különbség van a profit maximalizálás és a profitszemlélet között. A profitszemlélet kell az inspiráció, motiváció fenntartásához, de törekedni kell a zéró összegű játszmák helyett win-win helyzetek működtetésére. Az anyagiasságot fel kell váltani a jól-lét orientáltsággal. Ezt kell beépíteni az üzleti modellekbe és együttműködésekbe. Ezekre mutatott be inspiráló példákat, többek között arra is, hogy az értékorientáltságot hogyan lehet tovább vinni a vezetőváltás után is és milyen döntések szükségesek ahhoz, hogy ez egy multinacionális cégnél is működjön.

 

A gyárlátogatás során a résztvevők meglátogatták a vállalat négy épülettel rendelkező a Késmárk utcai székhelyét, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető őszintén mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több olyan aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült, mint az AI, a megújuló energiapiac vagy a tőzsdei jelenlét.

Tovább a teljes galériához